Hírközlési és Informatikai tagozat Jogi továbbképzés, a hírközlési építményekre vonatkozó változások Németh József NMHHH Debreceni hatósági iroda 2014. december 04.
Előzmények I. Tartalomjegyzék Bevezető A hírközlési építményekkel összefüggő fogalmak A hírközlési hatóság szervezeti rendszere A hírközlési hatóság eljárásai Elvi építési engedélyezési eljárás Építési engedélyezési eljárás Eltérés az építési engedélytől Használatbavételi engedélyezési eljárás Fennmaradási engedélyezési eljárás Bontási engedélyezési eljárás A hírközlési építmények dokumentációinak részletes tartalmi követelményei Antennák, antennatartó szerkezetek Vezetékes elektronikus hírközlési építmények a tervezés tárgyától függően Megvalósulási terv A hatósági ellenőrzés folyamata Hatósági kötelezések A hírközlési építmények kialakítására vonatkozó sajátos követelmények Szabványalkalmazás A hírközlési építmények biztonsága Szakértő alkalmazása hírközlési építmények esetén
Előzmények II. Az ismertetésre kerülő jogszabályok Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény. (Eht.) Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX.25.) NMHH rendelet. (NMHH rendelet) A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet. (KHVM rendelet) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet. Az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet.
Előzmények III. A Magyar közlöny 157. számában megjelent A 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról (Hatályos: 2013. október 03.) A 16/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet módosításáról (Hatályos: 2013. október 26.) Az 54/2013. (IX. 25.) NFM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet hatályon kívül helyezéséről (Hatályos: 2013. október 03.)
Jogszabályok
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény. (Eht.) Az NMHH Jogállásáról két törvény az Eht. és a médiaszolgáltatásokról a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény és rendelkezik ORTT + NHH + KFGH = NMHH A önálló szabályozó szerv Három önálló hatáskörrel rendelkező szervből áll: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. A Hivatal szervezeti egységei látják el az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági feladatokat
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény. (Eht.) Az ügyintézési határidő (Eht. 31. ) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyvenöt nap Eltérő szabályok: Az egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő kilencven nap. Az általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidők indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatóak.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény. (Eht.) A kérelem (Eht. 32. ) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - kizárólagos elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény. (Eht.) Az elektronikus hírközlési építmények építési munkáinak engedélyezése Jelenleg hatályos: Eht. 83. (1) Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, megszüntetéséhez, bontásához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hatósági engedély szükséges. Az engedélyt a Hatóság adja ki. 2013. július 1. előtt hatályos szöveg: Eht. 83. (1) Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, megszüntetéséhez, bontásához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hatósági engedély szükséges. Az engedélyt - az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével - a Hatóság adja ki.
A 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (Hatályos: 2013. október 03-tól) Az elektronikus hírközlési építmények építési munkáinak engedélyezése A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendeletről A 29/1999. (X. 6.) KHVM rendeletet hatályon kívül helyezte az 54/2013. (IX. 25.) NFM rendelet (Hatályos: 2013. október 03.) Az engedélyezési eljárások típusai a korábbi KHVM rendelethez képest nem változtak. A Hatóság elektronikus hírközlési építményekkel összefüggő eljárásai az NMHH rendelet szerint az elvi építési engedély, az építési engedély, a használatbavételi engedély, a fennmaradási engedély és a bontási engedély.
Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász
A 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet A 29 -es és a 14 -es összevetése 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet Nem tartalmazott értelmező rendelkezést. A tulajdoni lapokat az építtető szerezte be. Kötelező elvi engedélyt kérni, ha Rendeltetés megváltozása esetén HV Értelmező rendelkezések megjelenése. Az ingatlanok e-hiteles tulajdoni lapjait a Hatóság tölti le. Elvi engedély kérése nem kötelező Rendeltetés megváltozása esetén BJ
Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász A 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet
A 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet A 29 -es és a 14 -es összevetése 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 1000 m alatti építés bejelentéssel Építmény bejelentés utólag Bírság kiviteli költség alapján Kérelem nyomtatvány (1 db) 1000 m alatti építés építési engedéllyel Előzetes és utólagos bejelentés Bírság Eht. alapján Adatlapok megjelenése (3 db)
Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász A 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet
Az elvi építési engedélyezési eljárás Az eljárás kezdeményezése már csak lehetőség (a 29-es szerinti kötelező jelleg megszűnt) Nincs szükség az építési jogosultság igazolására. Egy évig hatályos Az építmény tervdokumentációjának elkészítéséhez szükséges tevékenység végzésére jogosít
Az építési engedélyezési eljárás A Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon kell a kérelmet benyújtani (Az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni) A benyújtandó dokumentumok köre és az építési engedélyezési eljárás menete az elmúlt évek során alapvetően nem változott. Új elem a benyújtandó dokumentumok között pl. az építmény rendszertechnikai rajza, a nyomvonal hossz, illetve torony magasságának megadása. Meghatározásra kerültek a tervdokumentáció tartalmi követelményei, (antennák és antennatartó szerkezetek és a vezetékes elektronikus hírközlési építmények) [NMHH rendelet 3. számú melléklet] Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított három évig hatályos. (kérelemre egy évvel meghosszabbítható.) Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni. Az engedélyt a jogutód (új jogosult) felhasználhatja.
Eltérés az építési engedélytől A Hatóság előzetes engedélyével lehet eltérni. (Kérelem benyújtása a kérelem-adatlapon) Az eltérés jellegétől függően a Hatóság az engedélyt módosítja, vagy visszavonja és új építési engedélyt ad ki. Megszűnt a feljegyzéssel vagy építési naplóba történő bejegyzéssel történő tudomásul vétel. Nincs szükség előzetes engedélyre, ha az eltérést olyan, a tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár.
Használatbavételi engedélyezési eljárás Az építési munka építési naplóban rögzített befejezésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Új elem, hogy az építési engedély alapján megépített alépítményre vezeték behúzása nélkül is adható használatbavételi engedély. Akkor adható, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációnak megfelel. Hiányában az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.
Fennmaradási engedélyezési eljárás Ha az építményt engedély nélkül vagy attól a Hatóság előzetes engedélye nélkül - eltérő módon építenek vagy építettek. Kérelem alapján adható, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők. Ha a Hatóság állapítja meg, hogy az építmény szabálytalanul épül vagy épült, az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. A kérelem benyújtására az építtető nem kötelezhető. Akkor is fennmaradási engedély iráni kérelmet kell benyújtani, ha az építmény nem felel meg a bejelentés kritériumainak vagy bejelentés nem történt. Az építmény fennmaradását engedélyező határozatában a Hatóság egyidejűleg rendelkezik a bírság kiszabásáról.
Bontási engedélyezési eljárás Jogerős használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező építmény bontása esetén. A kérelem alapján a Hatóság az engedély megadásáról határozatot hoz. Az engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. A bontási munkát az engedély hatályának lejártáig be kell fejezni. A befejezéstől számított tizenöt napon belül közölni kell a bontás befejezésének tényét.
Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek I. Az építtető tulajdonában álló ingatlan határán belül végzett építési tevékenység (antenna, antennatartó szerkezet kivételével) 4,0 m 2 -nél nem nagyobb alapterületű és 3,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési építmény földfelszínen vagy - az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül - építményen való elhelyezése vagy bontása. Hibaelhárítással és karbantartással összefüggő tevékenység.
Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek II. Antennatartó szerkezet létesítése vagy bontása, ha annak bármely irányú mérete, a legnagyobb fizikai kiterjedése a 6,0 m-t nem haladja meg antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy nyilvántartásba vett elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó, maximum 100 m hosszúságú, az előfizetői hozzáférési pont kiépítését szolgáló hálózatrész létesítése.
Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek III. Előfizetői hozzáférési pont: azon hálózati végpont, amelyen keresztül az előfizető, vagy felhasználó egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe." (Eht. 188. 23. pont) engedély és bejelentés nélkül megépíthető előfizetői leágazás hossza 50 m-ről 100 m-re változott nem kezeli megfelelően a kiváltásokat
Építési és bontási tevékenység bejelentése Bejelentés alapján végezhetőek a korszerűsítés, kábelbehúzás, védőcső behúzás, vezetékek, kábelek elhelyezése vagy bontása, üzemi célokat szolgáló építmény építése, tartozékának minősülő építmény építése. alaplétesítmén y építési engedélyében nem szereplő és attól eltérő időpontban megvalósuló Feltétel: a munkálatok megkezdése előtt bejelentés, a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezéséről bejelentés A tevékenység a bejelentés megtételétől számított tizenkét hónapig folytatható.
Építési és bontási tevékenység bejelentése II. A bejelentés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az építtető a Hatóság honlapján közzétett előzetes bejelentő-adatlap benyújtásával a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal bejelenti A Hatóság a hiánytalanul beérkezett előzetes bejelentésben foglaltakat a beérkezést követő naptól számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi. Amennyiben az előzetes bejelentés nem felel meg az NMHH rendeletben foglaltaknak, a Hatóság a beérkezéstől számított 5 napon belül hiánypótlási felhívást küld ki az építtetőnek.
Építési és bontási tevékenység bejelentése III. Az építési vagy bontási tevékenység a bejelentés megtételétől számított tizenkét hónapig folytatható. Az építtető a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezéséről 15 napon belül köteles utólagos bejelentést tenni. A Hatóság az építmény elkészültét az utólagos bejelentés beérkezését követő naptól számított 8 napon belül hatósági nyilvántartásba veszi. Nyilvántartásba vétel hiányában az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.
Építési és bontási tevékenység bejelentése IV. Az előzetes bejelentésnek az a célja, hogy a hatóság még az építési vagy a bontási tevékenység megkezdése előtt tudomást szerezzen arról, hogy milyen tevékenységet kíván az építtető folytatni és a tervezett munkálatok megfelelnek-e az NMHH rendelet által támasztott kritériumoknak valamint a hatóság képet kapjon az építmény nyomvonaláról. Az NMHH rendelet alapján az előzetes bejelentés megtételéhez nem kell az építéssel érintett tulajdoni lapját lekérni.
Építési és bontási tevékenység bejelentése V. Az előzetes bejelentéshez mellékelt tervdokumentációnak része a tervezői nyilatkozat (NMHH rendelet 6. ) is, melyben a tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az építmény elhelyezésénél az Eht. rendelkezéseit figyelembe vette és idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén a hozzájáruló nyilatkozatok rendelkezésre állnak valamint az érintettek körét feltárta.
Építési és bontási tevékenység bejelentése VI. Az utólagos bejelentésnek már részletes adatokat kell, hogy tartalmazzon az elkészült építményről és egyebek mellett mellékelni kell hozzá az NMMH rendelet 3. sz. melléklete szerint az építmény jellegének megfelelően összeállított tervdokumentációt is. Érintett ingatlanok: ingatlan kimutatás: cím, helyrajzi szám Az érintett ingatlanok vonatkozásában tulajdoni lapok lekérése itt sem történik, azonban az adatlapon fel kel tüntetni azt, hogy rendelkezésre áll az építtető nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy rendelkezik az építési/bontási jogosultsággal, továbbá az érintett ingatlantulajdonosok, jogszerű használók hozzájárulásával. építtető nyilatkozata, hogy rendelkezik az építési/bontási jogosultsággal: az érintett ingatlantulajdonosok, jogszerű használók hozzájárulásával
Bejelentés Építési és bontási tevékenység bejelentése VII. -elkerülhető a fennmaradási engedély -az építési munka hamarabb megkezdhető (8 nap) - a szakhatóságok nem kerülnek bevonásra - egységes eljárási díj (2 X 5 000 Ft) előzetes bejelentés (alapadatok, tervdokumentáció) - tulajdoni lapok nem kerülnek lekérésre utólagos bejelentés (bővített adattartalom, nyilatkozat a közműegyeztetésről, megvalósulási tervdokumentáció) Az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulása kell!
Rendeltetés megváltozásának bejelentése Ha a korábban más céllal - jogszerűen engedély, illetve bejelentés nélkül - létesült elektronikus hírközlési építmény rendeltetése oly módon változik meg, ami alapján annak építése már engedély-, illetve bejelentés-köteles lenne. A korábbi KHVM rendelet alapján ebben az esetben használatbavételi engedélyt kellett kérni.
A bejelentés alapján végezhető építési tevékenységet a Hatóság nyilvántartásba veszi!
A hírközlési építmények dokumentációinak részletes tartalmi követelményei A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Az antennák és antennatartó szerkezetek, valamint a vezetékes elektronikus hírközlési építményekre vonatkozik. Indok: a kérelmekhez melléklet tervdokumentációk összeállításukban és kidolgozottságukban sok esetben kívánnivalót hagytak maguk után és nem tudta ezt számon kérni a Hatóság. A Magyar Mérnöki Kamara Hírközlési és Informatikai Tagozata által kidolgozott és közzétett szakmai követelmények egy részének jogszabályba emelése. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéshez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges.
A hatósági ellenőrzés folyamata Történhet az építési engedély iránti kérelem elbírálási folyamatába épített helyszíni szemle keretében vagy építésügyi hatósági ellenőrzés keretében. Szemle megtartása nélkül építési engedély nem adható. A szemle arra terjed ki, hogy a kérelemhez, bejelentéshez mellékelt tervdokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e, hogy a tervezett tevékenység megvalósítható-e, illetve megkezdték-e, vagy a terveknek megfelelően folytatják-e azt. Építésügyi hatósági ellenőrzést tart a Hatóság a saját döntésében előírt kötelezettség betartásának ellenőrzésére, illetve jogsértés gyanúja esetén. (pl: HV megkérése az előírt időn belül megtörtént-e)
Hatósági kötelezések Alkalmazására az alábbi esetekben kerül sor: az építtető felhívásra a bontási engedély iránti kérelmet nem nyújtotta be, a bontási engedély alapján a bontást nem végezte el, illetve a korszerűsítéssel egyidejűleg a régi hálózatot nem bontotta el vagy a használaton kívüli építmény elbontása nem történt meg. Ezekben az esetekben a Hatóság hivatalból indított építésügyi hatósági felügyeleti eljárás során határozatban kötelezi az építtetőt az építmény elbontására.
A hírközlési Ingatlanhasználat, építmények közös kialakítására építményhasználat vonatkozó sajátos követelmények Eht. X. fejezete Biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét Az építményt elsősorban közterületen vagy meglévő építmények közös eszközhasználatával, illetőleg más szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen csak akkor helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre. A szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jog alapítható, mely az ingatlan tulajdonosát korlátozhatja az ingatlan használatában.
A bírság I. Az NMHH rendelet alapján a) a használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén, b) az engedélytől eltérően épített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén, c) az engedély nélkül létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén, d) a jogutódlás bejelentését megelőzően folytatott építési vagy bontási tevékenység esetén, e) a kivitelezési tevékenység megkezdés bejelentésének elmulasztása esetén, vagy f) a bontási kötelezettség nemteljesítése esetén a Hatóság az Eht. 49. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
A bírság II. Eht. 49. (4) A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa a) a jogsértő árbevételének 0,25%-a; (2) Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta öt év már eltelt. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) Korm. rendelet 1. E rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni.
A bírság III. Bírságkiszabás szabályozása - nem kötelező bírságot kiszabni - nem minden építtető bírságolható -Eht. mérlegelési szempontjai nem alkalmazhatók - árbevétel nem megfelelő bírságalap Eht. 49. (4) A bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek felső határa a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében vagy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;
Kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése 24. (1) Az építtető köteles az építési hatósági engedélyhez kötött építmény kivitelezésének megkezdése előtt 15 nappal bejelenteni a Hatóságnak a kivitelezés megkezdésének tervezett idő pontját, amennyiben az építési tevékenység a) nettó beruházási értéke az 50 millió forintot meghaladja, b) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, vagy c) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá esik. (2) Az építtető köteles az építési hatósági engedélyhez kötött, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó építmény kivitelezésének és az építési napló megnyitásának napját a kivitelezés megkezdését követő 8 napon belül bejelenteni a Hatóságnak.
Az építési napló I.
Az építési napló II. 7/2014. (X. 21.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet módosításáról
Az építési napló III. Módosult a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet A módosítás érinti a rendelet hatályát (1. (2): E rendelet hatálya kiterjed az...építmények tervezőjére, építtetőjére, üzemeltetőjére és az elektronikus hírközlési építmény tulajdonjogával vagy használatot biztosító egyéb jogával rendelkező természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, közreműködőkre, továbbá a tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervezőkre, a felelős műszaki vezetőre, az építési műszaki ellenőrre, az építtetői fedezetkezelőre és a kivitelezőre.
Az építési napló IV. Módosult a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet A rendelet kiegészült (26/A.). Az építési napló Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. Az elektronikus építési napló üzemeltetésére, fenntartására és továbbfejlesztésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke kizárólagos joggal a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki. LLTK
Az e-napló I. Az LLTK az építtető kezdeményezésére az e-építési naplót készenlétbe helyezi és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. A Hatóság megszünteti az e-építési napló készenlétét, ha az elektronikus építési főnaplót (e-főnapló) nem nyitották meg és az építési vagy bontási engedély hatálya lejárt, az előzetes bejelentés nyilvántartásba vétele óta egy év eltelt, az e-főnapló megnyitására sor került és az építtető az elkészült építményre jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezik vagy a használatra az utólagos bejelentés nyilvántartásba vételével jogosulttá vált. A Hatóság az e-építési napló készenlétbe helyezésének megszüntetését és az e-építési napló lezárását az LLTK megkeresésével teljesíti.
Az e-napló II. Az e-építési napló mellékletei: a készenléti tárhely, a jogerős építési engedély vagy az előzetes bejelentés nyilvántartásba vételéről szóló határozat, az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fedezetkezelő által kezelt elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, összesítő lap, a közös gyűjtő napló. Az e-építési naplóba bejegyzést tenni kizárólag online eléréssel lehet.
Az e-napló III. használatáért az építmény nettó beruházási értékének alapulvételével rendszerhasználati díjat kell fizetni az LLTK részére. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet vezetésére egyebekben az Épkiv. rendelkezései irányadók. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
A rendszerhasználati díj A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet B 1 Az építmény 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján számított értéke e-építési napló rendszerhasználati díj bruttó összege 2 0-50.000.000 Ft 2 620 Ft 3 50.000.001-100.000.000 Ft 3 930 Ft 4 100.000.0001-250.000.000 Ft 7 860 Ft 5 250.000.001-500.000.000 Ft 11 790 Ft 6 500.000.001-1.000.000.000 Ft 18 340 Ft 7 1.000.000.001 Ft felett 23 580 Ft
Az e-napló IV. Az e-építési naplót az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet módosításáról szóló 7/2014. (X. 21.) NMHH rendelet hatálybalépését követő ötödik hónap első napját követően megkezdett kivitelezések esetében kell alkalmazni. 2015. március 1.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. (4) E rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett a) elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalon történő korszerűsítésére irányuló, vagy b) jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó - az 1000 méter hosszúságot meg nem haladó - hálózatrész létesítésére irányuló, vagy c) jogszerűen épült elektronikus hírközlési célú alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzásra, illetve jogszerűen épült tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezésére, bontására irányuló építési tevekénység esetén a 19. (7) bekezdésében foglalt eljárás szerinti utólagos bejelentést kell tenni.
A hírközlési építmények biztonsága
A hírközlési építmények biztonsága Az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet Elektronikus hírközlési építményt egyéb nyomvonalas építménnyel keresztezni vagy megközelíteni kizárólag úgy lehet, hogy az elektronikus hírközlési építmény állagát és biztonságát, az elektronikus hírközlés zavartalan lebonyolítását az ne veszélyeztesse, valamint annak karbantartását, meghibásodás esetén a hibaelhárítását ne akadályozza. A megfelelő védelem kialakítása érdekében felmerülő költségek a később engedélyezett építmény beruházóját, üzemeltetőjét terhelik. A rendelet műszaki tartalmában megegyezik a 11/2009. (XII. 15.) MeHVM rendelettel.
A díjrendeletről A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet. 2013. október 26. előtt 2013. október 26. után Antennák: nem szabályozta (Itv.) Bejelentés: 1 X 10.000,- Ft Rendeltetés megváltoztatása: HV díj Antennák: 50.000,- Ft/m Bejelentés: 2 X 5.000,- Ft Rendeltetés megváltoztatása: 50.000,- Ft
Felülvizsgálat és módosítás lehetőségei A kiegészült felhatalmazó rendelkezés alapján az építésfelügyeletre vonatkozó fejezet elkészítése. A bírságolásra (építésügyi és építésfelügyeleti) vonatkozó szabályozás rendezése. Eht. vagy Korm. Rendelet módosítás Az antennákra és antennatartó szerkezetekre vonatkozó rendelkezések finomítása. - településképi vélemény - érintett ingatlan - konténer - fogalmak
Felülvizsgálat és módosítás lehetőségei Az engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek bővítése. -jókarbantartási tevékenység -az előfizetői hozzáférési pont, mint feltétel elhagyása a jogszerűen létesült hálózathoz csatlakoztatható max. 100 m hosszú hálózatrész esetében Az e-közművel kapcsolatos előírások pontosítása az adatszolgáltatás nem feltétele az engedélynek
Felülvizsgálat és módosítás lehetőségei Bejelentések bővítése EU 2014/61/EU irányelv egy másik építmény (pl. út, vasút, víz, gáz, csatorna stb.) építése vagy felújítása miatt szükségessé váló hálózatkiváltások kezelése a meglévő fizikai infrastruktúrák hatékonyabb és egyszerűbb felhasználásának biztosítása érdekében a hírközlési célra igénybe vehető alépítmények és tartószerkezetek körének újragondolása
Felülvizsgálat és módosítás lehetőségei Eljárási díjak antennák és antennatartó szerkezetek - engedélyezési díjak mértéke - magasítás, megerősítés kezelése nyomvonalas építmények - fennmaradási engedély díjának mértéke
Aktualitások
Módosultak az adatlapok 2014. december 01-től Az Engedély iránti kérelemhez Az Előzetes építmény bejelentés Az Utólagos építmény bejelentés
A frekvenciapályázat erdménye Megszerzett 85,0 MHz; 30% 0% Pályázat előtt 114,6 MHz; 40% 85,0 MHz; 30% Az eddig országosan igénybe vett összes sávszélesség szeptember 29-e után 10,0 MHz; 2% Pályázat eredményével 120,0 MHz 100,0 MHz 80,0 MHz 60,0 MHz 40,0 MHz 20,0 MHz 0,0 MHz 104,0 MHz 64,0 MHz 87,0 MHz 10,0 MHz TELEKOM TELENOR VODAFONE 172,0 MHz; 31% 178,6 MHz; 33% 189,0 MHz; 34% TELEKOM TELENOR VODAFONE DIGI DIGI
1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításáról Az újgenerációs hálózati lefedettség országos szintű adatbázisának és alapszintű térképes megjelenítésének elkészítése (2015. március 31.) Az alacsonyabb sávszélességet biztosító országos szintű lefedettség adatbázisának és alapszintű térképes megjelenítésének elkészítése (2015. november 30.) Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, amely pályázati keretrendszer kidolgozását, a jogszabályi környezet akadálymentesítésének lehetőségeit is magában foglalja (2015. március 31.) Az építésügyi jogszabályok egyszerűsítése, az eljárások egykapussá tétele, valamint az építésügyi eljárási illetékek mérséklése érdekében jogszabály-módosítási javaslat előkészítése (2015. május 31.)
1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításáról Az adók és hatósági díjak rendszerének felülvizsgálata és indokolt esetben jogszabály módosítási javaslat előkészítése (2015. május 31.) A Digitális Nemzet Fejlesztési Program hálózatfejlesztési részének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá történő minősítése (2014. december 15.) Felkérés, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke működjön közre a fejlesztéseket támogató piacszabályozás megvalósításában, valamint a saját hatáskörébe tartozó jogszabályok deregulációjában és felülvizsgálatában.
Köszönöm a figyelmet! Németh József hatósági irodavezető-helyettes Debreceni hatósági iroda Tel: +36 52 522-130, E-mail: nemeth.jozsef@nmhh.hu