A magyar táj állapota Vitaindító

Hasonló dokumentumok
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Nemzeti Tájstratégia Balczó Bertalan főosztályvezető Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók?

A Nemzeti Tájstratégia végrehajtása felkért hozzászólás a tájmonitoring jelenlegi helyzetéről

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Nemzeti Tájstratégia

A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

EGYKORI IPARI TÁJAK DEGRADÁCIÓS FOLYAMATAINAK PROBLÉMÁI Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

A vidékfejlesztés táji összefüggései

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

VIDÉKKUTATÁS

Az Európai Táj Egyezmény és a 'vidéki táj'

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett.

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények

Az EU programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Veszprém Megyei TOP április 24.


A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája


Sikertényezők. Budapest, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Vaszkó Csaba Szakértő

Innovációk a vidék fejlesztésében

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Tanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Fenntarthatóság és természetvédelem

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

Tájváltozás indikátorok Tájobszervatóriumok

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D.

A történeti táj, mint örökség

A Fekete István Mintaprogram bemutatása. Gelencsér Géza

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás )

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Nemzeti Vidékstratégia Darányi Ignác Terv

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként:

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Tájvédelem. A táj fogalma

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány,

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

A TÁJKARAKTER PROJEKTELEM NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZAKPOLITIKAI KERETE

A tájvédelem aktuális szabályozási környezete a jogalkotó szemével Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Nyíradony Város Településrendezési Tervének módosításához

A Natura 2000 Kilátásai

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

felkészülés a honlapon lévő, az előadásokkal párhuzamosan kiadott anyagok alapján:

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

Átírás:

A magyar táj állapota Vitaindító Dr. Konkoly-Gyuró Éva NyME-EMK-EVGI Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti tanszék Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés - FM - Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Bp. 2015.12.05

Mi a jelentősége a tájstratégiának? Mit vállaltunk a Táj Egyezményben? Komplexitást: az ország teljes területét lefedően, holisztikus szemlélettel közelítünk a tájhoz a leíró tudományos értékelés mellett a tájat emberjogi/felelősségi kérdéssé tesszük állapotot és hatást együtt kezelünk a tájat, mint a környezetminőség alapvető letéteményesét integráljuk az ágazati politikákba és így a környezetügy alapsíkjává tesszük elmozdulunk a fenntarthatóság felé Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 2

A magyar táj állapotát meghatározó folyamatok Biogeográfiai sokféleség lehetősége klímahatáron fekvés A Kárpát-medence Európa biogeográfiai választó és összekötő zónája Szubatlanti fajok Szubalpin fajok Boreális fajok Klímahatások és fajok bevándorlása Kontinentális fajok Szubmediterrrán és pontuszi fajok 3

Biogeográfiai jellemzők A nagyléptékű zonalitás helyébe a kisléptékű mozaikosság lép Karte der natürlichen Vegetation EuropasHrsg.: Bundesamt für Naturschutz 2000/2001 Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 4

A Kárpát-medence mozaikos élőhelyei Karte der natürlichen Vegetation EuropasHrsg.: Bundesamt für Naturschutz 2000/2001 5

A magyar táj állapotát meghatározó folyamatok Adaptáció - a tájhasznosítás történeti optimum a 19. sz. közepén Transzformáció - a 20. században a társadalmi-gazdasági hatások elsődlegessége miatt uralkodóvá válik a harmonikus tájhasználati kontinuitás fokozatosan eltűnik az új trianoni határok mentén a korábbi együttműködés megszűnik, funkcionálisan csonka tájak jönnek létre Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 6

A magyar táj állapotát meghatározó folyamatok II. VH utáni változás: túlzott intenzifikáció - agrár-ipar, erőltetett iparosítás a falu funkcióvesztése a periférián a térszemlélet erősen városfejlesztés irányultságú lakosság, gazdálkodók önrendelkezése tájhoz való kötődése megszűnik Rendszerváltás óta szélsőségek növekednek intenzív használat és felhagyás kevés az optimális, organikus használat egymásnak feszül a védelem és a fejlesztés, erősödik az ágazati szemlélet, a specializáció, erőtlenek a komplex törekvések Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 7

Következmények, tájállapot Szélsőségek a tájban: Védett táj: féltve őrzött védett területek lakosságvesztéssel Nem védett tájban arculatvesztés, egyneművé válás, környezetdegradációk A multifunkcionalitás kevés helyen jellemző számos használati konfliktus Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 8

Természeti, természetközeli tájak Az ország területének kb.10%-a 9

And where sound landscape management still exists Extenzíven természetkímélő módon hasznosított tájak Az ország területének kb. 15%-a 10

Átlagos tájak Az ország területének kb. 50%-a 11

Intenzíven Agrársivatagok hasznosított, degradált tájak Az ország területének kb. 25%-a 12

A tájfunkciók csoportosítása Konkoly-Gyuró 2009. Aktív Használati funkció Tájalakítást eredményező emberi tevékenységek révén jön létre Települési Termelési Infrastruktúra és kommunikáció Rekreáció Passzív Szabályozó és védelmi funkció Emberi beavatkozás nélkül is létező, a természet létéből és működéséből adódó javak és szolgáltatások Fizikai, fiziológiai környezeti, élőhelyi szabályozás és védelem Szellemi, pszichológiai funkciók Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 13 14/28

Légköri szabályozás és - védelem Földrajzi elhelyezkedésből adódó relatív védettség A szárazodás veszélye jelentős a homogén alföldi agrártájakon Az erdő- település és vízfelszín eloszlás erős egyenlőtlensége, mozaikosság hiánya hátrányos Vízháztartási összefüggések alapvetőek Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 14 21/28

Vízháztartás szabályozás, - védelem Az alföldek vízháztartása felborult szélsőségek, vízvisszatartás hiányos Jó kezdeményezések rehabilitációs törekvések megjelenése főként a védett területeken Hegy dombvidékeken kiegyensúlyozott helyzet Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 15 21/28

A magas erdőborítású és védett területeken jól funkcionál Kritikus térségek a hegylábi szőlőzónák és a síksági homokvidékek Talajvédelem Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 16 21/28

Biológiai rendszerek, élőhelyek védelme Magas potenciál és a védett területen tényleges sokféleség Egyenlőtlen eloszlás, nagy üres területek összeköttetések, ökológiai folyosók hiánya. Erős külső veszélyeztetettség: klímahatások, vízháztartás szélsőségei, szennyezések, település és infrastruktúra terjeszkedés miatti fragmentáció, területvesztés 17 2328

Szellemi, pszichológiai információszolgáltató, esztétikai szerep A kultúrtörténeti és természeti értékek gazdagsága szigetszerűen, pontszerűen jelenik meg Esztétikai értékek terén jelentős szélsőségek 18 24/28

Jelentős kultúrtörténeti értékek és egyben degradációk is mutatkoznak A szélsőségek itt is jelen vannak az életkörülmények, a népsűrűség és a települési dinamika terén Terjeszkedés kontra elnéptelenedés Települési funkció 19 16/28

Termelési funkció Intenzív gazdálkodás túlsúlya A hagyományos struktúra, ismeret nyomokban maradt fenn Az erdő jelentős területnövekedése számottevő idegenhonos aránnyal Iparban a hátrahagyott barnamezők mellett új modern telephelyek, pozitív példák is 20 17/28

Infrastruktúra kommunikáció Növekvő területigény, és tájterhelés Ökológiai kiegyenlítő intézkedések nyomokban megjelennek 21 18/28

Rekreáció Mind nagyobb területet érint, diverzifikálódik Nő a kapcsolódó infrastruktúra terület és evvel a tájhasználat intenzitása Ígéretes a lassú, környezetkímélő turizmus terjedése 22

Vízió a jövőre Város és vidéke rendszerben gondolkodás A szélsőségek csökkentése a használat intenzitásban Mozaikosság növelése Vízháztartás rehabilitáció Alföldeken a kertmagyarország gondolat valóra váltása Hegy- és dombvidékeken a vidéki tevékenységek diverzifikálása, a környezetkímélő rendszerek erősítése a gyepgazdálkodás jelentőségének növelésével Táji identitás tudatosítása, erősítése Tájkarakter rehabilitáció és erősítés Táji örökségünk megőrzéséért Műhelybeszélgetés Vitaindító 2015.12.02 23

. Köszönöm a figyelmet!