Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Jójárt Eszter főtanácsadó, Kúria Polgári Kollégiuma
Vázlat A kötelező alakiság megsértése Jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló és nyilvánvalóan a jóerkölcsbeütköző szerződések Lehetetlen szolgáltatás Fogyasztói jogok (tisztességtelenség, egyéb) Késedelem és az érvénytelenség (Late Payment ie.) Részleges érvénytelenség és teljes érvénytelenség Az érvénytelenség jogkövetkezményei Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai
A kötelező alakiság megsértése Jognyilatkozat fogalma, a megtétel módja [Ptk. 6:4. (1)-(2) bek.] Kötelező alakiság funkciója: kötelezettségvállalás komolyságának jele + bizonyítás megkönnyítése Kötelező alakiság forrása: jogszabály vagy a felek rendelkezése Kötelező alakiság hatóköre: jognyilatkozat megtétele, módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása + a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása, megszüntetése is ebben az alakban érvényes [Ptk. 6:6. ] Utaló szabályok: Ptk. 6:9., 6:10.
A kötelező alakiság megsértése Ún. nyilatkozati hiba esetköre, jogkövetkezménye mindig semmisség: a jognyilatkozat/ szerződés teljesérvénytelensége bírósági érvényessé nyilvánítás kizárt, a felek általi, teljesítés elfogadásával történő orvoslás (meghatározott kivételekkel) lehetséges: Ptk. 6:94. ; a felek akaratából történő érvényessé válás teljeskörűen lehetséges: Ptk. 6:111. (1) bek.
A kötelező alakiság megsértése Egyszerű írásbeliség (Schriftform): 6:7. (2) bek.: legalább a lényeges tartalom írásba foglalása [XXV. PED; 6:63. (2)-(5) bek., 6:70. ] + aláírás De! kivétel: Textform[6:7. (3) bek.]: 3konjunktív feltétel Írásbeli-e a távirat, a telex, a telefax, az e-mail, a chat? NEM Írni, olvasni nem tudó vagy nem képes személy, adott nyelvet nem értő személy esete: 6:7. (4) bek.
A kötelező alakiság megsértése Írásbeliség formái: Pp. 195-198., 2001:XXXV. tv. egyszerű okirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat Ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzés kívánalma, ill. közokirati forma Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként: Kötelmi és szerződési általános szabályok: meghatalmazás [6:15. (2) bek.], megállapodás az elévülés idejéről [6:22. (3) bek.],
A kötelező alakiság megsértése Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként: Kötelmi és szerződési általános szabályok: a teljesítés elismerése (tartozáselismerés) [6:38. ], előszerződés [6:73. (2) bek.], elektronikus szerződéskötés [6:82. (1) bek. b) pont], teljességi záradék [6:87. ], kötbér kikötése [6:186. (2) bek.], jogvesztés kikötése [6:190. (1) bek.],
A kötelező alakiság megsértése Ptk. rendel írásbeliséget érvényességi kellékként: Kötelmi különös szabályok: tulajdonjog-fenntartás; elő- és visszavásárlási jog, vételi és eladási jog alapítása; ingatlan adásvétel, csere, ajándékozás; utazási szerződés; tartós közvetítői szerződés megszűnését követő versenykorlátozás; bizalmi vagyonkezelés; haszonbérlet; kezesség; garancia; tartási és életjáradéki szerződés
Jogszabályba ütköző szerződés és jogszabály megkerülésére irányuló szerződés Összefoglaló nevük: tilos szerződés [Ptk. 6:95. ] Ún. célzott joghatás hibái = tartalmi hibák Jogszabályba ütközés jogszabály megkerülésével Jogszabály fogalma: Alaptörvény T) cikk (2) bek., Alaptörvény E) cikk (2)-(3) bek. és Ptk. 8:1. (2) bek., Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bek.
Jogszabályba ütközés: Ptk.-baütközés: Tilos szerződés kógens (imperatív) normák megsértése kifejezett tilalom megsértése relatíve diszpozitívnormák megsértése, illetve a diszpozitivitáskereteit sértő felek általi szerződéses kikötés alapelvek megsértése: vitatott más jogszabály polgári jogi jellegű normájába ütközés: jogi norma és tényállásfüggő!
Tilos szerződés Tilos szerződések elhatárolása: más érvénytelenségi okoktól, különösen: a lehetetlen szolgáltatásra irányulástól a tisztességtelenségtől a nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközéstől elhatárolás szempontjai: egyes érvénytelenségi okok speciális feltételeinek való megfelelés vagy többlettényállási elemek hiányában csak jogszabályba ütközés, ill. jogszabály (céljának) megkerülése
Tilos szerződés Tilos szerződések jogkövetkezménye: semmisség (körülményektől függően a szerződés részleges vagy teljes érvénytelensége), kivétel: jogszabály más jogkövetkezményt fűz alkivétel: semmisség más jogkövetkezmény mellett is, ha ezt jogszabály kifejezetten kimondja vagy a norma céljából ez következik Ptk. kógens szabályába ütközésnél és más olyan polgári jogi normánál, amelyet olyan jogszabály tartalmaz, ahol a Ptk. mögöttes: semmisségi ok (cél vizsgálata nélkül), másutt cél vizsgálata szükséges, ha a semmisséget a jogi norma kifejezetten nem mondja ki
Tilos szerződés Ptk.-nál nem szól a semmisségről, mégis kógens (imperatív) a norma: 3:90. : ún. továbbtársulási tilalom, ill. kiskorú korlátlan felelősségének kizártsága 4:217. (3) bek.: tartási kötelezettség speciális teljesítése Haszonélvezeti jog meghatározott időhöz kötöttsége [5:147. (4)-(5) bek.], átrhuzáshatóság kizárása: 5:148. (1) bek. Engedményezhető követelés [6:194. (1) bek.], átruházható jog [6:202. (1) bek.] Ptk. maga is más jogkövetkezményt fűz: 6:60. : jogszabály szerződéses tartalommá válása ennek tartalmi korlátai! (vitatott: kógens vagy diszpozitívszabály minden esetben való automatikus befűződése, illetve csak ha a jogi norma ezt kifejezetten kimondja, egyébként a befűződés bírói érvényessé nyilvánítás útján)
Tilos szerződés Példák más jogszabályokra: Btk.: tévedésbe ejtés és csalás [BH 1994.157., BH1996.253.] Koncessziós tv.: BDT2003.6. Tpt. 11. (3) bek.: kartelltilalomba ütköző megállapodás semmissége (is) Kbt. 127.
Fogalma: Jóerkölcsbeütköző szerződés időben és térben változó fogalom az adott társadalom általános értékítéletébe ütközés szerződés tartalmi kontrollja (nem a szerződő felek magatartáskontrollja) döntően objektív, de azért szubjektív elemek is Nyilvánvaló jelző szerepe Szubszidiárius jelleg: EBH 2012.P.17.
Jóerkölcsbeütköző szerződés Elhatárolása: tilos szerződésektől, tisztességtelenségtől, fedezetelvonó ügyletektől Esetcsoportok a bírói gyakorlatban Családi kapcsolatok: házassági vagyonjog Tartási, öröklési, gondozási szerződés Lelki uzsora Harmadik személy megkárosítása (hitelezők kielégítési alapjának elvonása) Kapcsolódása az alapelvekhez (1:3-1:5. )
Lehetetlen szolgáltatásra irányuló Fogalma: Ptk. 6:107. (1) bek. szerződés Viszonya a tilos szerződéshez, a lehetetlenüléshez Problematikus: vizsgálati időpont: szerződéskötés a jog nem kívánja megfosztani a felek által célzott joghatástól a szerződést, ha a teljesítés időpontjára a hiba orvosolható/orvoslódhat ha a teljesítés időpontjára vetítve a hiba orvoslása kizárt szerződésszegés ([pikusan: hibás teljesítés), ennek ellenére új Ptk. is meghagyja, csak tesz egy kivételt Kivétel: 6:107. (1) bek. 2. mondat: nem lehetetlen a szolgáltatás azért, mert a kötelezett a szerződéskötéskor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával (a szabály pontatlan!)
Lehetetlen szolgáltatásra irányuló Fajtái: szerződés fizikai: adott szolgáltatás teljesítése a körülmények miatt nem megvalósítható: Objektív: adott technika, tudomány állása mellett senki által sem teljesíthető: ez semmisségi ok Szubjektív: adott technika, tudomány állása mellett teljesíthető, csak arra a kötelezett nem képes: nem érvénytelenségi, hanem legfeljebb szerződésszegési ok (ha a szolgáltatás személyhez tapad és közreműködő igénybevétele kizárt) jogi: valamely jogszabályi előírás tilalmat fogalmaz meg: semmiség itt is lehet(de! tényállásfüggő; pl. kontárszerződések már nem semmisek) Objektív: tevékenységi tilalom Szubjektív: valamely személyre vonatkozó tilalom gazdasági: a bírói gyakorlat nem ismeri el
Lehetetlen szolgáltatásra irányuló Jogkövetkezménye: szerződés a szerződés részlegesérvénytelensége: ha a hiba egy jól elkülöníthető, a szerződés egészére ki nem ható feltételre vonatkoztatható (noha az új Ptk. nem tartotta meg a régi Ptk. érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmisségére vonatkozó szabályt, ez továbbra is levezethető a részleges érvénytelenség fogalmából) a szerződés teljesérvénytelensége: ha a főszolgáltatásról van szó vagy olyan mellékszolgáltatás lehetetlenségéről, amely nélkül a felek nem kötötték volna meg a szerződést (ill. a fogyasztói szerződés nem teljesíthető)
Fogyasztói jogok Fogyasztó fogalmának megváltozása: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy [8:1. (1) bek. 3. pont] igazodás az irányelvekhez: fogyasztó egy kivétellel a szervezett utazási formákról szóló 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv mindig természetes személy szövegezés igazodása a fogyasztók jogairól ( ) szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvéhez ( cél elhagyása nem problematikus) magyar jogrendszer szintjén egységesebbé válás
Fogyasztói jogok Fogyasztói szerződés definiálásának elmaradása, de annak lényege változatlan: fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (kellékszavatosság, jótállás: nincs speciális fogalom, ok: többletvédelem a korábbiakhoz képest) Vállalkozás: a gazdálkodó szervezet taxativitásra törekvő felsorolását felváltó absztraktabb szabály, tevékenység felől közelít:a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy [8:1. (1) bek. 4. pont]
Fogyasztói jogok Többletvédelem: csak egy része a Ptk.-ban: fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása [6:79. ] általános és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tisztességtelensége [6:103-6:105. ] fidúciatilalom[6:99. kivételi köre fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésre eleve nem vonatkozik!] fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége [6:100. ]: generális hatókör, de emellett egyes speciális szabályok is pl. kellékszavatosságnál, jótállásnál [6:157. (2) bek., 6:158., 6:162. (2) bek., 6:163. (2) bek.], egyes szerződéstípusoknál [pl. fogyasztói zálogszerződés és kezesség]
Fogyasztói jogok Többletvédelem: termékszavatosság [6:168-6:170. ] új jogintézmény: kellékszavatossággal!; termékfelelősséggel, bár bizonyos jegyekben mindkettőhöz hasonlít [fogyasztó választási joga] uniós inspiráció, de uniós jogforrás nem írja elő, nem valósítja meg csak vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetére biztosított igény (szemben a kellékszavatossággal és a termékfelelősséggel) gyártó (termék előállítója és forgalmazója is) és fogyasztó közötti reláció: gyártóval szembeni közvetlen igény igény dologias jellege (határidőn belül a tulajdonosváltozás nem érinti 6:170. ) közlési (késedelem nélkül; vélelem: felfedezés utáni 2 hónap) és igényérvényesítési ( forgalomba-hozataltól számított 2 év) határidők
Fogyasztói jogok Többletvédelem: termékszavatosság [6:168-6:170. ] igény tartalma, érvényesíthető jogok: hibás termék kijavítása vagy kicserélése, kijavított/kicserélt dolog után a kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli termékhiba: a termék nem felel meg a gyártó általi forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal van kimentési lehetőség(ebben hasonlít a termékfelelősséghez) 6:168. (3) bek.: gyártó mentesül, ha bizonyítja: terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Fogyasztói jogok: általános és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek Az általános, illetve egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel fogalma, elhatárolásuk [6:77., 6:103. (1) bek.] egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelensége csak fogyasztói szerződésben eredményez érvénytelenséget [6:103.. + 6:102. ] Védelem 2 lépcsője: 1. lépcső: szerződéses tartalommá válás [6:77-6:81., kül. tek. 6:78. ] 2. lépcső: a szerződés tartalmává vált kikötés érvénytelensége: relatív semmisség[6:103. (3) bek.] Szerződésértelmezés: in dubio contra proferentem [6:86. (2) bek.]
Fogyasztói jogok Tisztességtelenség fogyasztói szerződésben: Formája, forrása: kifejezett jogszabályi minősítés [6:104. ] exemplifikatív felsorolás ún. fekete lista (tisztességtelenség megdönthetetlen vélelme); ún. szürke lista (tisztességtelenség megdönthetősége a kikötést megfogalmazó, ill. alkalmazó fél által) generálklauzula: 6:102. alkalmazandósága a 6:103. (1) bek.-re tekintettel + 6:103. (2) bekezdés Bizonyítás és ellenbizonyítás, bíróság szerepe más a két esetben
6:102. [Tisztességtelen általános szerződési feltétel] (1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. (2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. (3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatástmegállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek. (4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabályállapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. (5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
6:103. [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben] (1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket- az e -ban foglalt eltérésekkel -alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyaltszerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. (3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Világosság és érthetőség = egyértelműség
Fogyasztói jogok: 2/2011. PK vélemény Szerződés fogyasztói jellegét a bíróság hivatalból észleli; kétség esetén a fogyasztó bizonyítási kötelezettsége: PK vél. 1. pont Vélelem az egyedi megtárgyalás hiánya mellett; ellenbizonyítás: kikötés megfogalmazója/alkalmazója: PK vél. 2. pont Tisztességtelenség megállapíthatósága: generálklauzulához [6:102. (1) bek.] fűzött értelmezési segédlet: PK vél. 3. pont Pertárgy-érték szerepe a hatáskör tekintetében tisztességtelenségre hivatkozó alperesi védekezés vagy alperes javára való hivatali észlelés esetén: PK vél. 4. pont Kikötést megfogalmazó/alkalmazó székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése tisztességtelen; iránymutatás a bíróság eljárására ebben az esetben: PK vél. 5. a) és b) pont
Fogyasztói jogok: közérdekű kereset ÁSZF (!) tisztességtelensége miatti érvénytelenség megállapítása, alkalmazástól való eltiltás tekintetében: egyéni igényérvényesítés mellett biztosítandó a közérdekű is [fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv preambuluma (23)-(24) bek.; 7. cikke], Ptk. 6:105. : közérdekű keresetindításra jogosultak: (1) bek. [de! más jogszabály is meghatározhat ilyet] ergaomneshatály, res iudicatahatás, kivéve: keresetindításig már teljesített szerződések: (2) bek., 3/2011. PK vélemény 4. pont már alkalmazott és még nem alkalmazott ászfis (eltiltás alkalmazástól/alkalmazásra ajánlástól), eljárás során módosított ászfis: 3/2011. PK vélemény 6. pont közlemény közzététele alkalmazott és még csak alkalmazásra ajánlott esetén is: (2) és (5) bek. + 3/2011. PK vélemény 7. pont
Fogyasztói jogok: közérdekű kereset Közérdekű keresetindítás speciális szabályai: ászftisztességtelenség miatti semmisségének megállapítása akkor is, ha a kikötés más okbóliis semmis: 3/2011. PK vélemény 1. pont keresetindítás határidő nélkülisége 2004. máj. 1. után: 3/2011. PK vélemény 2. pont illetékesség: 3/2011. PK vélemény 3. pont perbeli egyezségkötés kizártsága: 3/2011. PK vélemény 5. pont közlemény közzétételére vonatkozó eljárási szabályok: 3/2011. PK vélemény 7. pont
Fogyasztói jogok: 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 1-4. pontja Tárgya: a fogyasztói kölcsön-és pénzügyi lízingszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog Kamat, költség, díj ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának joga törvényi felhatalmazás alapján és feltételekkel lehetséges jogszerűen; ennek sérelme: jogszabályba ütközés: 1. vizsgálati lépcső tisztességtelenség: 2. vizsgálati lépcső egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés: nem esik a 6:102. (3) bek. alá, ezért tisztességtelensége vizsgálható jogszabályba nem ütköző feltétel is lehet tisztességtelen, ha: jogszabály keretszabály, tartalmát a felek rendelkezése adja; vagy jogszabályi keret sérül
Fogyasztói jogok: 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 6. pontja [+2/2014. PJE hat. 2. pont] Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára - a fogyasztó hátrányára - indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen - feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba -, ha: a)tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve); b)az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve); c)az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve); d)az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve); e)a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve); f)a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve). g)kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).
Fogyasztói jogok: 2/2014. PJE hat. 2. pontja és 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 8. pontja Σaz egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem tisztességtelen, ha a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározza, hogy a PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor Tisztességtelenség jogkövetkezménye: ok-listában szereplő tisztességtelen kikötés vagy kikötésrész kiesik (nem vált ki joghatást), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket: csak részleges érvénytelenség! a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltételt a bírói érvényessé nyilvánítás körében nem módosíthatja [Banco Espanol- és Kásler-ügy]
Késedelem és az érvénytelenség A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv átültetése Célja: fizetési késedelem visszaszorítása vállalkozások között, illetve az állami szektor mint késedelmes kifizető és a vállalkozás között Esedékességi, késedelemi kamatmértékre és behajtási költségátalányra vonatkozó speciális szabályok Alkalmazandóság: a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi kamat vonatkozásában a felek, illetve a bíróság által ezen időpontot követően módosított szerződésekre alkalmazandóak (régi és új Ptk. vonatkozó szabályai is) Érvénytelenség vonatkozásában az irányelv 7. cikke adja a kiindulópontot: ahol engedett mozgásteret az irányelvi szabályozás, ott megtámadhatóság ahol nem engedett mozgásteret az irányelvi szabályozás, ott semmisség
Késedelem és az érvénytelenség Megtámadhatóság: a 2. cikk 5. pontja és 7. cikk (1) bek. c) pontja a contrarioértelmezése alapján a nem-törvényes késedelmi kamat korlátozásavállalkozások egymás közötti szerződésénél, a késedelmi kamat esedékességét a 3. cikk (3)-(5) bek.-benmeghatározott határidőt követő naptól eltérően meghatározó kikötés, az irányelv 3. cikk (3)-(5) bekezdése szerinti határidőtől a jogosult vállalkozás hátrányára a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul eltérő szerződési kikötésazzal, hogy a 60 napot meghaladó ilyen kikötés az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen az irányelv 3. cikk (4) bek. és 4. cikk (5) bek. értelmében vállalkozások közötti szerződésben, illetve szerződő hatósággal kötött szerződésben a 30 napos átadás-átvételi eljárástól eltérő időtartamú átadás-átvétel az irányelv 4. cikk (5)-(6) bekezdése és 7. cikk (1) bek. c) pontja alapján a 30 napot meghaladó, de 60 napnál nem hosszabb időtartamú fizetési határidő kikötése szerződő hatóság vonatkozásában
Késedelem és az érvénytelenség Semmisség: az irányelv 7. cikk (2) bek. értelmében a késedelmi kamat kizárása, a 2. cikk 5. és 6. pontja és 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a törvényes késedelmi kamat korlátozásaszerződő hatósággal való szerződésnél, kivéve késedelmi kötbérfizetési kötelezettség a 7. cikk (1) bek. c) pontja alapján, az irányelv 6. cikk (1) bek. szerinti behajtási költség kizárása, illetve a 40 eurónál kevesebb összegben való kikötése[viszont a 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a felek bármilyen típusú szerződésben a negyven eurótól felfelé érvényesen eltérhetnek], a késedelmi kamat esedékességét a 4. cikk (3) bek. és (6) bek.a szerződő hatóságok fizetési kötelezettségére vonatkozó határidőt követő naptól eltérően meghatározó kikötés az irányelv 4. cikk (4) és (6) bek. és 7. cikk (1) bek. c) pontja értelmében a 60 napot meghaladó fizetési határidő szerződő hatósággal való szerződés esetén, a 60 napot meghaladó részében
Részleges érvénytelenség Megelőzi a teljes érvénytelenséget, feltétele (6:114. ]: érvénytelenségi ok/hiba lokalizálhatósága a szerződés jól elkülöníthető, önálló, osztható részére, ne érintse a főszolgáltatást vagy a szerződés kötelező tartalmi elemét, ne érintsen olyan szerződési feltételt, amely nélkül a felek nem kötöttek volna szerződést (vagy azt más tartalommal kötötték volna meg); illetve fogyasztói szerződés esetén: amely nélkül a szerződés teljesíthetetlen Σ fentiek nem teljesülése: eleve teljes érvénytelenség vagy átfordulás teljes érvénytelenségbe Problematika: suigeneris jogintézmény (önálló fogalom és jogkövetkezmény egyben) vagy pedig az érvénytelenség egyik fajtája, az érvénytelenségi jogkövetkezmények meghatározott részre való alkalmazása? válasz: 6:114. és 6:110-113. egymáshoz való viszonyának értelmezésétől függ 2 féle álláspont értelmezés nehézsége: 6:114. rendszertani elhelyezése és a (1) bek. 1. mondata
Részleges érvénytelenség Egyik álláspont: sui generis jogintézmény fogalma és egyben jogkövetkezménye: az érvénytelen rész nem válthatja ki a felek által célzott joghatást, az kiesik a szerződésből, a szerződést anélkül kell érvényesnek tekinteni és teljesíteni; további kérdés: ha van kógens (imperatív), ill. diszpozitívszabály, az befűződik-e, s hogyan/mikor a kieső helyére [6:59-6:60. + 6:63. (4) bek. értelmezhetősége: itt is 2 álláspont] 6:110-6:113. -oknem alkalmazhatóak az érvénytelen feltételre; sértenék a magánautonómiát, a szerződési szabadságot 6:114. (1) bek.-ea 6:108. (1) bek. 1. mondatára+6:109. -ra+6:115. -ravonatkozik, ill. a részleges érvénytelenségen alapuló vagyonmozgásra alkalmazható a 6:110-6:113. ebben a megközelítésben bírósági érvényessé nyilvánítás csak tejes érvénytelenségnél lehetséges, mely összhangban van a Banco spanol és a Kásler-ügyekkel
Részleges érvénytelenség Másik álláspont: a részleges érvénytelenség csak az érvénytelenség egyik fajtája: erre utal a 6:114. (1) bek. és a 6:108. (2) bek. is érvénytelen kikötésre is alkalmazható a 6:110-6:113., kivéve: fogyasztói szerződésben szereplő tisztességtelen ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esete [Banco Espanol, Kásler] Eljárásjogi kérdések: mire kell irányulnia a keresetnek (vö. ea. vége)
A teljes érvénytelenség jogkövetkezményei Normatani premissza: érvénytelenség maga egy (objektív) jogkövetkezmény (joghatás), amely egyes polgári jogi normák megsértéséhez kapcsolódik, De! az érvénytelenségnek magának is van hipotézise (a fogalma, illetve az elsődleges jogkövetkezménye) számos nehézség, félreértés forrása Fogalma (elsődleges jogkövetkezménye): az érvénytelen szerződés egésze nem válthatja ki a szerződéskötés időpontjában már létező jogi hiba miatt a felek által célzott joghatást semmisség és megtámadhatóság egységes jogkövetkezménye az érvénytelenség részleges érvénytelenséghez képest: átfordulás teljesbe vagy eleve kizárt a részlegesség (pl. alakiság)
A teljes érvénytelenség jogkövetkezményei Érvénytelenség speciális, további jogkövetkezményei nem minden jogrendszerben ismertek: régi Mtj.-bensem voltak azok, itt: reivindicatio, ill. jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés Régi és új Ptk. miért tartalmaz speciális szabályt a további jogkövetkezményekre? igényérvényesítés és elszámolás megkönnyítése érdekében (természetbeniség, kölcsönösség, elévülés értelmezése; jogalap nélküli gazdagodás szerinti elszámolás bonyolultsága: duplikálás: érvénytelenség és járulékos igények tekintetében) 1/2005. PJE hat., 267. PK állásfoglalás, 1/2005., 1/2010., 2/2010., 3/2010. PK vélemények jogfejlesztő szerepe
A teljes érvénytelenség jogkövetkezményei Régi Ptk.-hozképesti változás az új Ptk.-bana PK vélemények vívmányainak figyelembevételével, beépítésével: érvénytelenség fogalma (elsődleges jogkövetkezménye) tételes szerepeltetése [6:108. (1) bek. 1. mondat] megállapítás [6:108. (1) bek. 1. mondat és (2) bek.] és marasztalás szétválasztása [6:108. (1) bek. 2. mondat és (2)-(3) bek. marasztalás határidőhöz (elbirtoklás és elévülés) és kereseti kérelemhez kötése [6:108. (1) bek. 2. mondat és (3) bek.] eltérés semmisség és megtámadhatóság között [6:88-6:89. ]: határidő perbeli legitimáció jogcímhez kötöttség tekintetében
A teljes érvénytelenség jogkövetkezményei Régi Ptk.-hozképesti változás az új Ptk.-bana PK vélemények vívmányainak figyelembevételével, beépítésével: kárveszély átszállásának szabályozása [6:109. ] érvénytelenség jogkövetkezményeivel orvosolható igények és nem orvosolható, ún. járulékos jogkövetkezmények [6:115. ] elválasztása hatályossá nyilvánítás helyett alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése [6:113. ] állam javára marasztalás megszüntetése; 6:113. (3) bek.: uzsora esetén pénzbeli visszatérítés elengedhetősége
A teljes érvénytelenség jogkövetkezményei Érvénytelenség további (vagylagos) jogkövetkezményei az új Ptk. alapján: 1. a szerződés felek akaratából történő érvényessé válásának [ex tunc vagy ex nunc: 6:111., 6:94., 6:88. (2) bek.]; ennek hiányában a bírósági érvényessé nyilvánításnak [6:110., ex tunc] az elsődlegessége, ha ez nem lehetséges, akkor 2. eredeti állapot helyreállítása[ex tunc] 6:112. : csak természetben, csak kölcsönösen, visszatérítési kötelezettség elévüléstől és elbirtoklástól függetlenül, eredeti értékegyensúlyról való gondoskodás kívánalma +1/2010. PK. 10. pont 3. az alaptalan gazdagodás pénzbenimegtérítése [ex tunc], ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti 6:113. (1) bek., kivéve: ue. (2) bek.
A teljes érvénytelenség jogkövetkezményei Járulékos igények: Ptk. 6:115. + 1/2010. PK vél. 10. pontja mindig többlettényálláson alapulnak mindig az érvénytelen szerződés miatt visszatérítendő főszolgáltatásokon, azok rendezésén [6:110-113. ] felül jelentkeznek, ahhoz kapcsolódnak Járulékos igények fajtái: a jogalap nélkül birtokolt és használt főszolgáltatásként visszatérítendő dolog hasznai megtérítése iránti igény [6:115. (1) bek.] a jogalap nélkül birtokolt és használt főszolgáltatásként visszatérítendő dologra fordított költségek (értéknövelő is!) megtérítése iránti igény [6:115. (1) bek.] a visszatérítendő pénzszolgáltatás után fizetendő kamat megtérítése iránti igény [6:115. (1) bek., 6:47. ] az érvénytelen szerződés megkötésével a másik szerződő félnek okozott károk, illetve a főszolgáltatásként visszatérítendő dologban okozott károkkal kapcsolat kártérítési igény [6:115. (2) bek.] az érvénytelen szerződés fennállásában jóhiszeműen bízó harmadik személy szerződő felekkel szembeni kártérítési igénye [6:115. (3) és (4) bek.]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai Hatáskör: törvényszék: Pp. 23. (1) bek. eb), k) pontok DE! ez nem akadálya a járásbíróság előtt indult per alperese védekezésének (semmisségre hivatkozhat, megtámadási kifogást előterjeszthet) Viszontkereset előterjesztése azonban nem lehetséges: elutasítás Eshetőleges kereset: elutasítás Illetékesség: Pp. 30/A. : tisztességtelen ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tárgyában indított per: felperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) /székhelye előző hiányában: alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye)/székhelye
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai Pertárgyérték: marasztalás: ált. szabályok szerint [Pp. 24. (1) és (2) bek.] csak megállapítás: főszabály: a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke alapján kell meghatározni [BH 1997.411., 5/2013. PJE 2a.) pontja] kivétel: bírósági érvényessé nyilvánítás iránti kérelem meghatározott összegre marasztalással egyidejűleg: utóbbi értéke alapján ha a kereset a szerződés részleges érvénytelenségének a megállapítására irányul, a per tárgyának értékét meg nem határozhatónak kell tekinteni, kivéve ha a támadott szerződési kikötéshez kapcsolódó érték a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékétől elkülönülten meghatározható [5/2013. PJE hat. 2b.) pont]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai Perindításra jogosult [érdemi vizsgálat és nem Pp. 130. --EBH2004.1042.] semmisség: 6:88. (3) bek.: jogi érdek, törvényi felhatalmazás (pl. ügyész: 6:88. (4) bek.) megtámadhatóság: 6:89. (2) bek.: sérelmet szenvedett, ill. jogi érdek Egységes pertársaság: ha a mások közt létrejött szerződés érvénytelenségének magállapítása, további jogkövetkezményei levonása iránt harmadik személy indít pert [BH1999.158., BH2000.368.]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai Kérelemhez kötöttség v. hivatalbóliság: Pp. 3. (2) bek. és 215. szerepe, Ptk. 6:108. (3) bek. + 2/2010. PK vél.: további jogkövetkezmény levonása csak kérelemre pontosan megjelölni melyik jogkövetkezményt és milyen tartalommal kéri bíróság nincs kérelemhez kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik vagylagosan vagy eshetőlegesenelőterjesztett kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróság tájékoztatási kötelezettsége a konkrétan vizsgált kérelem tekintetében áll fenn [Pp. 3. (3) bek. és PK vél. 3.a) pontja] harmadik fél csak akkor és annyiban kérheti, ha jogi érdeke azt bizonyítottan megalapozza [PK vél. 10.b) pont]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai Kérelemhez kötöttség v. hivatalbóliság, határidők semmisség: Ptk. 6:88., 2/2010. PK vél. 4. és 6. a) pont megállapítása nincs határidőhöz kötve (további jogkövetkezmény már igen!) létezés/nem-létezés után vizsgálja a bíróság jogcímhez kötöttség nem érvényesül DE! csak a nyilvánvaló semmisség hivatalbóliészlelése (első és másodfokon is) a per keretei között! fél által szolgáltatott bizonyítékok alapján hivatalbóli bizonyítással megtámadás: Ptk. 6:89. 2/2010. PK vél. 5.b) és 6. b) pont határidő szerepe jogcímhez kötöttség érvényesül létezés, majd semmisség után vizsgálható, kereset szerinti sorrendben [megtámadási kifogás: PK vél. 9. pont]
Az érvénytelenség eljárásjogi vonatkozásai Megállapítás iránti perek, marasztalási perek és végrehajtás korlátozása, megszüntetése iránti perek eljárásjogi különbségei a kérelemhez kötöttség szempontjából Részleges és teljes érvénytelenség és kereseti kérelemhez kötöttség: Ha a kereset teljes érvénytelenség megállapítására irányult, de a bíróság csak részlegeset lát megállapíthatónak: a bíróság a részleges érvénytelenséget megállapítja és ezt meghaladóan a keresetet elutasítja Ha a kereset kizárólag részleges érvénytelenség megállapítására irányult, de a bíróság teljes érvénytelenséget észlel: tájékoztatási kötelezettség az 1/2005. PK vél. analóg alkalmazásával, ehhez képest a felek jognyilatkozata: ha a teljes érvénytelenség megállapítását és jogkövetkezményei levonását nem kérik: elutasítás
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! jojarte@kuria.birosag.hu