Dr GREUTTER ISTVÁN EGYEDI FA ÉS NÖVÉNYFAJTÁI Miskolc, Aulich Lajos utca 16/B. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV

Dr GREUTTER ISTVÁN EGYEDI FA ÉS NÖVÉNYFAJTÁI Miskolc, Aulich Lajos utca 16/B. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV 2006

Dr Greutter István egyedi fa és növényfajtái Miskolc, Aulich Lajos u. 16/B. Természetvédelmi kezelési terv Készítette: Hudák Katalin Barati Sándor Horváth Benő Szász Róbert 2

I. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVET MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. Összefoglaló adatok - Azonosító név: Dr Greutter István egyedi fa és növényfajtái - Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: - - Védetté nyilvánító jogszabály száma: V-48/Tk,43,283/1979,IV,12.VB.sz. határozata - Nemzetközi egyezmény hatálya: - - Terület: 800m 2 - Érintett megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Érintett település: Miskolc - A terület középpontjának földrajzi koordinátái: 778886-307045 - Tengerszint feletti magasság: 185 m - A területet lefedő 1:10000-es EOV-térkép szelvény-azonosítója: 88-134 - Illetékes természetvédelmi hatóság: Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője - Jogszabályban megjelölt természetvédelmi kezelő: Dr. Greutter István Miskolc, Aulich L. u. 16/B halála miatt a jelenlegi tulajdonos, Greutter Zoltán a terület kezelője 1.2. A terület rendeltetése A dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fafajok és cserjék védelme, azok oktatási és ismeretterjesztési célú bemutatása. Szolgálja egy későbbi közpark kialakítás alkotóelemeit 1.3. A terület jogi helyzete -Helyi jelentőségű természetvédelmi terület 1.4. A terület elhelyezkedése, határai ország: Magyar Köztársaság megye: Borsod-Abaúj-Zemplén községhatár: Miskolc helyrajzi szám: eredeti határozat szerint 8865, de a védetté nyilvánítás óta történt telekosztások miatt a védett értékek a 8865/4 HRSZ-ú területen találhatók. területe: a teljes területből 800 m2 EOV koordinátái: 778886-307045 1.5. Tulajdonviszonyok, kezelői-használati jogok - Érintett földrészlet: Belterület 8865/4 HRSZ - Érintett erdőrészletek: - - Tulajdonos: Greutter Zoltán és Greutter Antal osztatlan közös tulajdona - Erdőgazdálkodó: - - Vadgazdálkodó: - 3

1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások Vízgazdálkodási terv: - Vadgazdálkodási üzemterv : - Halászati előírás: - Erdőgazdálkodási üzemterv Településrendezési és területrendezési terv: -A 21/2004 számú rendeletben (Miskolc Megyei Jogú Város Építési szabályzatában) a terület védettsége szerepel, de a 8865/1 HRSZ-re, holott a valóságban a védett terület a 8865/4 HRSZ-ú telekrészen található. - A tulajdoni lapon szerepel a terület védettsége. 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája - A természetvédelmi kezelési terv készítői: Zöld Akció Egyesület (Barati Sándor, Szász Róbert) Ökológiai Intézet Alapítvány (Hudák Katalin) Teampannon Építész Iroda (Horváth Benő) - A természetvédelmi kezelés feladatait ellátó szervezetek: Jogszabály szerint Dr Greutter István, a valóságban viszont Greutter Zoltán. - A természetvédelmi kezelés megvalósításához rendelkezésre álló tárgyi feltételek: - 2. LEÍRÁS 2.1. Fizikai jellemzők 2.1.1. Klimatikus viszonyok Miskolc éghajlata a nagy térbeli kiterjedés és a domborzat lépcsőzetes tagoltsága miatt igen nagy változatosságot mutat. A legfontosabb éghajlati elemek: a hőmérséklet, a csapadék, a szélviszonyok tekintetében a város síksági, dombvidéki és hegyvidéki jellegű területei eltérő értékekkel jellemezhetők. Magyarország Kistájainak Katasztere alapján a terület - 250 m alatt - mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlati típusba tartozik. Az utóbbi tíz év hőmérsékleti adatait vizsgálva megállapítható az éves átlaghőmérséklet 1,2 fokos emelkedése. A vizsgált időszakban 1996 kivételével az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, a legalacsonyabb átlaghőmérsékletű év is 0,4 fokkal melegebb volt a kiindulási 1995-ös évnél és 0,5 fokkal melegebb a 1996-os évnél. A legmelegebb évek a 2000 (10,9 o C), 2002 (10,9 o C), 2005 (10,4 o C) voltak. A legmelegebb hónap a vizsgált időszakban a július 18,6-22,9 o C közötti átlaghőmérséklettel. A leghidegebb hónap a január, -3,8 o C átlaghőmérséklettel. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a nyári hónapok átlag hőmérséklet ingadozása az utóbbi tíz évben 1,5 o C volt, addig a téli hőmérsékletek ingadozása 4,8 o C. Voltak enyhének mondható teleink, (2,45 o C) és voltak kemény hidegek is (-2,4 o C). Mindezek a hőmérsékleti adatok amellett, hogy egy melegedést jeleznek, a hőmérsékleti szélsőségek növekedését is mutatják, amely inkább a téli időszakban érvényesül elsősorban. A csapadék mennyisége 406 és 905,8 mm között változik. A két érték közötti különbség szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy ingadozó csapadékösszegek jellemzik a város területét. A csapadék eloszlását tekintve Miskolcra a késő- tavaszi és a nyári csapadékmaximum, ill. a téli csapadékminimum a jellemző. 4

A területen az észak-és északnyugati szelek az uralkodóak. A szélsőségesen erős szelek eddig elkerülték a várost, de zivatarok környezetében az utóbbi évek megfigyelései szerint megjelentek a heves erősségű szelek, melyek nemcsak az épületek állagát, hanem a növényzetet is veszélyeztethetik. A globális trendeknek megfelelően várhatóan a nyári időszak átlag-hőmérsékleteinek emelkedésével kell számolni, mely a kánikulai napok mennyiségének növekedését is jelenti. A téli időszak enyhülése is látszik, bár itt a tendenciák nem olyan egyértelműek, a téli időszak inkább a szélsőségekre hajlik. Jelen vannak a kemény hidegek és az enyhe telű évek is. A hőmérséklet várható növekedésével kapcsolatban érdemes a csapadékviszonyok alakulására is figyelni, ugyanis a szélsőséges csapadékmennyiségek veszélye is emelkedik, a klímaváltozás függvényében. A talaj nedvességtartalma azonban - a hirtelen felszíni lefolyás és nyári erős párolgás miatt - számottevő mértékben nem tud gyarapodni. Mindez a növényzet számára meghatározó környezeti tényező. Miskolc átlaghőmérsékletei és csapadékösszegei 1995-2005 közötti időszakban az avasi Meteorológiai mérőállomás adatai alapján hó o C mm o C mm o C mm 1995 1-2,1 12,1 1996-3 31,1 1997-3,6 10,6 1998 1,4 14,3 1999-1,8 14,8 2000-3,8 13 2 4 44,1-3,1 17,3 0,3 3,8 3,2 1,8-0,9 55,6 1,9 27 3 4,8 28,6 0,8 13,9 4,6 5,4 3,6 5,2 6,4 35,1 4,9 29 4 10 67 11 49,2 7,2 11,8 11,7 82,6 11,8 79,3 13,5 55 5 14,4 36,8 17 64 16 55,6 14,7 102,6 15,2 26,8 17,7 15 6 17,9 178,2 19,4 35,8 18,6 99 19,5 54,3 19,6 253,5 20,2 31 7 22,5 37,8 18,6 43,9 18,8 88,2 20,5 105,2 21,3 134,1 19,3 96 8 19,7 112,7 19,3 112,8 20,1 45,4 20,2 50,5 19,1 125,3 21,9 11 9 14,3 72,9 11,8 186,8 15,1 27,6 14,5 87,2 17,9 18,8 14,5 49 10 1,1 11,4 10,3 27,1 8,1 8,6 10,2 81,1 9,9 27,5 12,8 3 11 3,7 27,1 6,5 20,4 4,9 66,1 1,9 72 2,6 76,9 6,9 35 12 1,2 30,5-3,2 41,6 0,9 30,1-5,5 27,3-1,2 58,1 1,1 42 o C mm o C mm 2001 1-0,5 73 2002-1,3 2 2003-3,5 40 2004-3,5 34 2005 0,26 17 o C 2 1,6 14 4 4-3,5 42-0,2 49-2,5 49 3 6,2 98 7,4 17 4 5 5,3 69 2,6 36 4 10,7 87 11 19 9,9 22 11,4 46 11,6 101 5 17,3 23 18,6 48 18,9 77 13,8 80 16,4 89 6 17,5 78 20,4 67 21,2 28 18,4 112 21,1 27 7 21,1 98 22,9 126 21,2 111 20,3 153 20,9 71 8 21,8 37 21 202 22,6 20 19,1 97 19,8 133 9 13,8 69 15,1 74 15,7 38 15,6 25 17,6 77,1 10 12,8 3 9,1 63 7,5 84 11,8 46 12,4 19,7 11 2,3 41 6,1 19 6,2 36 6,2 45 4,3 26,8 12-4,8 11-2,4 39-0,6 12 0,9 19 1,09 34,5 mm o C o C mm mm o C o C mm mm o C mm 5

Miskolc éves átlaghőmérsékletének változása 1995-2005 közötti időszakban hőmérséklet 12 10 8 6 4 9,2 8,7 9,2 9,6 9,9 10,9 9,9 10,9 9,9 9,9 10,4 évi átlag hőm. 2 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Miskolc éves csapadékmennyiségének változása 1995-2005 közötti időszakban 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 905,8 775 659,2 684,1 643,9 632 680 681,1 515 452,2 406 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 csapadék A nyári és téli hónapok átlaghőmérsékleteinek alakulása 1995-2005 közötti időszakban 25 20 20,3 19,1 19,1 20 20 20,4 20,1 19,6 21,6 19,2 20,6 hőmérséklet 15 10 5 0-5 0,6-0,1 0,9 2,5 2,1 2,45-1,8-1,2 0,06 1995 1996 1997 1998 1999-2,4 2000 2001 2002 2003 2004 2005 nyári átlag téli átlag 6

2.1.2. Hidrológiai viszonyok Miskolc vízrajzát alapvetően földrajzi fekvése, a Bükk gazdag karsztforrás-rendszere, a város keleti határát képező Sajó folyó, és a várost nyugat- keleti irányban átszelő Szinva-patak vízgyűjtője határozza meg. A Szinva Lillafüreden, a Szinva karsztforrásokból ered, 3 km után a Hámori-tó alatt egyesül a Garadna-patak vizével, majd elhagyva a mészkőhegyeket további 24 km hosszú szakaszon folyik tovább a belváros területén, - magába gyűjtve a kisebb patakok: a Csanyik, az Erenyő, a Tapolca, a Pece vizét -, s végül a Sajóba torkollik. Jelentős vízfolyás még a Garadna, amely a Hámoritó felett Északi és déli irányban található több kis forrásból ered, s a Nyár- hegytől a Szinva patakba torkollásig mintegy 12 km hosszú szakaszon szállítja tova a karsztforrások vizét. 2.1.3. Geomorfológia A terület geomorfológiai értelemben a Miskolci Avas menedékes keleti oldalán helyezkedik el. Az Avas geomorfológiai fejlődését Ringer Á. (1993) alapján mutatjuk be. Az Avas 234 m tengerszint feletti magasságba emelkedő, 114 m relatív magasságú tetőről szép kilátás nyílik a Bükk, a Sajó-völgy, a Cserehát dombvidéke, a távoli Tokaj-Eperjesi-hegység, illetve a Nagyalföld felé. A domb minden oldalról elhatárolódik környezetétől. Északon meredek és magas, keleten enyhén lépcsős, délen menedékes, nyugat felé pedig viszonylag alacsony meredek lejtő veszi körül. Egy nyugat-keleti elméleti keresztmetszetben az Avas-tetőt a Felső- és Alsó-Szentgyörggyel Avas-hátnak, a keleti enyhén lépcsős lejtőt Avas-oldalnak és nagyjából a Budapest-Miskolc országúttól keletre a Rendező pályaudvarig, illetve északra a Szinváig húzódó alacsonyabb részt Avas-lábnak nevezhetjük. Az Avas legmagasabb pontja az impozáns, legmeredekebb északi lejtő felett van. Ez közvetve bár, de lényegében a geológiai szerkezetből adódik. A domb harmadidőszaki építő kőzetei - amelyekből a lepusztító folyamatok a mai formát kialakították - egy olyan ún. táblarögre települnek, ami a mélyben a Bükk hegység karsztos tömegéhez tartozik, s nagyjából trapéz alakú. A trapéz oldalait nyugat-kelet, északnyugat-délkelet és észak-déli irányú ún. tektonikai vetők határolják. Az elmúlt néhány százezer év során azután ez a rög északnyugatról délkelet felé asszimetrikusan kibillent, a felszínre örökítve át a mélyebb szerkezet dőlését. Az Avas mai morfológiai formájának kialakulása a napjaink előtt mintegy 3,2-2,4 millió évvel kezdődött utolsó földtörténeti jégkorszak, a pleisztocén folyamán történt. A domb az ún. reliefinverzió vagy felszínfordulat iskolapéldája. Az Avas-tetőn és a Felső-Szentgyörgyön az építkezés földmunkái során számos helyütt kerültek elő annak a vízfolyásnak a kvarcit és kvarckavicsból álló lerakódásai, amelyek az Ős-Sajó vízrendszerének igen régi folyásirányához és szintjéhez tartoznak. Másképpen az Avas-tető és a Felső- Szentgyörgy még annak a szintnek az emlékét őrzi, amely egykor az Ős-Sajó völgytalpát alkotta. Ennek a kavicsos üledéknek a korát, amely a miocén kunsági emeletének tengeri üledékére települt, a földtörténeti pliocén időszak végére és/vagy a pleisztocén legelejére helyezhetjük. A már említett tektonikus vetőrendszer, amely a tágabb földrajzi környezet felszínfejlődésének szerkezeti meghatározója e kortól kezdődően, szinte sakktáblaszerűen darabolta fel a földkérget. A vetőrendszer a földtörténeti pannon időszakban alakult ki és a pliocén végén, illetve a pleisztocén során vált aktívvá. E vetőrendszer törésvonalai mentén történt az egyes ún. táblarögök differenciált elmozdulása, amire az Avas környezetében fő vonalakban a következő jellemző: - A pannon időszak végétől kezdődően a Bükk központi karsztos tömege emelkedett ki a legnagyobb sebességgel. Az ezt körülvevő alacsonyabb karsztos vonulatok, illetve a hegység ún. pediment, hegylábfelszín övezete ebben az emelkedésben csak jóval enyhébb mértékben vett részt. - Az Avas azon a sávon helyezkedik el a pediment szélén, amely a legkevesebbet mozdult el. Ettől keletre zökkent be a Sajó árkos völgymedencéje. - A Sajó régi folyásiránya fokozatosan helyeződött át a Komlóstető nyergéből az Avas és a Magas hegy közötti nyeregbe. Az Avas kezdetben alacsony szigetként különült el környezetétől. Majd miután a 'Sajó őse elfoglalta a mai völgyét, e völgytalp fokozatos bevágódásával egyre magasabbra emelkedett. - A pleisztocén elejére keltezhető a nyugat-kelet irányú törésvonal mentén kialakult Miskolcdiósgyőri medence bezökkenése és domborzati formáinak kialakulása. A pleisztocén során 7

mintegy 3-400 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Sajó- és Szinva-völgy találkozásánál a Szinva hordalékkúpja, amely fokozatosan nyomult előre a Bükk felől a Sajó völgytalpára. A Szinva hatalmas hordalékkúpja alkotja tulajdonképpen az Avas lábát. Az Avas-tető és a tapolcai útkereszteződésig négy nagyobb szerkezeti lépcsőt figyelhetünk meg. A legimpozánsabb ilyen lépcső a Felső-Szentgyörgy fölé magasodik, ez a tulajdonképpeni Avastető. A déli haránttörés mentén alakult ki a Mély-völgy, amelyen keresztül intenzív eróziós és a jégkorszak hideg szakaszaira jellemző ún. geliszoliflukciós folyamatokkal hatalmas üledékkihordás történt: Ezekből rakódott le a Szinva teraszaira a Papszer utca, a Mindszent tér, illetve a Görgey utca között szépen látható ún. lejtőlábi törmelék kúp. Az északi menedéklejtő felszínformálódásában jelentős szerepét játszottak a csuszamlásos tömegmozgások, egyesek ilyen lecsuszamlott tömegként értelmezik az Avasi temető helyesebben a régi Avasi templom kisebb halmát is. Innen nyugat felé, a Szinva jobb partján több ilyen csuszamláshalmaz is megfigyelhető. 2.1.4. Geológia-hidrogeológia A várost mind geológiai, mind domborzati szempontból nagyfokú változatosság jellemzi. A város közigazgatási területén három, földtani felépítésében és domborzatának jellegében eltérő tájegység van. A Bükk hegység, a hegység hegylábi dombvonulata és a Sajó-medence síkja. A hegylábi dombvonulat kelet-felől csatlakozik a Bükk hegység paleozóos-mezozoós összletéhez. A hegylábi dombvonulatot a Szinva völgye osztja két részre. A terület földtörténete a geológiai ókorig nyúlik vissza. Ebben az időszakban alakult ki az Ős-Bükk területe, amelyet egészen a triász végéig tenger borított. A város területén a kőzetképződés három nagy periódusa különböztethető meg (Hajdúné M. K. 1993.). Az I. periódusban a paleozóos-mezozóos tengeri üledékes kőzetek alakultak ki. Ebbe a csoportba tartoznak a paleozóos-mezozóos agyagpala-, homokkő és mészkőösszletei, a triász időszak közbetelepült vulkáni képződményeivel. A tengerből vastag homokkő, agyagpala, mészkő és dolomitrétegek rakódtak le (pl.: a Bányabükk, Nagy- és Kisfennsík), a vulkáni tevékenység következtében pedig porfirit-, diabázláva és tufa került a felszínre, amelyek később különböző palákká préselődtek össze (Lillafüred, Garadna-völgy). A krétában a hegységképző erők hatására a bükki üledékes rétegek is redőkbe gyűrődtek, és kiemelkedtek. A II. periódus a törmelékes üledékes és piroklasztikus kőzetekből álló oligocén és miocén korú heterogén összetételű rétegösszleteket tartalmazza. A Bükk hegység ÉK-i előterében lévő harmadkori medenceterület kiválóan alkalmas volt a tengerpartmelléki barnakőszéntelepek képződésére. (Diósgyőr, Pereces). A telepeket agyag-, homok-, kavics és homokkőrétegek kísérik. A III. periódust a kizárólag törmelékes üledékes kőzetekből felépített, pliocén és kvarter rétegösszletek képviselik. Miskolc és környékének geológiai arculata a pliocénben és a pleisztocénben nyerte el mai formáját. A kéregszerkezeti mozgások hatására kialakult a Bükk koncentrikus és lépcsőzetes felszíne, és a Miskolc-Diósgyőri medence, amely kedvező feltételeket nyújtott az ember letelepedéséhez (Imreh, 1979). Az Avas területének mélyfeküjét, a Bükk hegységben felszínen lévő középső triász, felső ladini mészkőfáciesek alkotják. Az összetételében egyveretű, nagy vastagságú mészkőösszlet a mészkő képződésének kedvező, sekélytengeri, nagy területrészre kiterjedő üledékképződési viszonyok állandóságát jelzik. Ez a mészkőösszlet 1300-1500 m vastag, az alatta elhelyezkedő képződményekhez rétegváltozással csatlakozik, részleteiben eredeti települési helyzetéből kimozdított, gyűrve tört. Az Avas tágabb környezetében mélyített fúrások közül az Erzsébet fürdő kútja 458,8 m-ben, az Augusztus 20. strandfürdő kútja 574,0 m-ben, a Tapolca 1. sz. fúrás 71,8 m-ben és az Egyetemváros területén mélyült egyik fúrás 258 m-ben érte el ezt a mészkőösszletet. A triász korú mészkőre a harmadidőszak miocén üledékes és vulkáni képződményei települtek, többségük az Avas területén felszíni előfordulásban is ismert. Legidősebb ezek közül az Avas Ny-i oldalán felszínen lévő, a középső miocén ottnangien-kárpátian emeletében keletkezett rétegösszlet; amely azokat a barnakőszéntelepeket tartalmazza, amelyeket Pereces és Lyukóbánya környékén bányásztak. Ezt a rétegösszletet az Avas közelében mélyített mélyfúrások is feltárták; így az Erzsébetfürdő és az Agusztus 20. strandfürdő kútja több telepet is harántolt, de megtalálták a Herman O. Múzeum udvarán mélyített sekélyfúrásban is. A Ny-i oldalon a vasgyár területén több építmény alapozásakor is a fúrásokban regisztrálták a jelenlétét. A vasgyártól D-re homok- és agyagbányákban a 8

felszínen ill. különböző pincék és kutak ásásakor felszínközeiben fordul elő, az Egyetemváros területén mélyített mélyfúrások 58 m-ben harántolták. Az Avas fő tömegét a széntelepes összlet fölött elhelyezkedő, a bádeni-szarmata időszakban képződött riolit és andezit piroklasztikumok, riolit- és andezittufás üledékek, valamint a piroklasztikus anyagtól többé-kevésbé mentes "valódi" üledékes kőzetek alkotják. A mélyebb szintekben helyezkedik el a változatos összetételű kőzetfajtákból felépített riolitos rétegösszlet, melyet főleg piroklasztikumok és tufás anyagú képződmények alkotnak. A valódi üledékek kisebb hányadban vesznek részt a rétegcsoportok felépítésében. A riolittufák világosszürke színűek, tömöttek, kevésbé kötöttek. Két kifejlődésben ismertek. Egyrészt a riolit portufák, melyek homokliszt-iszap szemcseméretű komponensűek. Többségükben rétegzetlenek, egyes részleteikben osztályozott rétegzettségűek. Másrészt a horzsaköves (kristály) tufák, melyekben esetenként 90%-ot kitevő mennyiségű horzsakő van. A valódi üledékek iszapos agyag, agyagos homokliszt, homokos agyag összetételűek, domináns elegyrészeik az agyagásványok, kevés vulkáni kvarc és kőzetüveg-töredék. Az Avas területén a miocén végén működő kovasavas hőforrások maradványaiként a felső rétegek közé települve kisebb-nagyobb lencséket alkotó kvarcit- előfordulásokat is találhatunk. A szarmata képződményekre az Avason, nagy területi kiterjedésben iszapos-homoklisztes-agyagos pannóniai korú rétegcsoport települt. A rétegcsoport az Avas területén fedett, csak mesterséges feltárásokból ismerjük. A szemcseösszetétel alapján megkülönböztetett kőzetfajták közül a homokok szürkés-sárga színűek, lazán kötöttek. A pannóniai képződményekben előforduló ásványok: limonit, világos vörösbarna gömbös aggregátumok. A pannóniai rétegcsoportot a fedő képződményektől eróziós diszkordancia felület választja el, ill. a fiatalabb rétegösszlet merőben eltérő anyagi-strukturális felépítése (fluviális, homokos-kavicsösszlet) jelzi a megváltozott, újrainduló üledékképződést. A pannóniai rétegcsoport agyagos-iszapos litofáciesei anyagi-strukturális jellegük és ősmaradványaik alapján kis vízmélységű tóban, partközelben képződtek. A homokos, keresztrétegzett réteglencsék; fluviális-partszegélyi felhalmózódások. A rétegsorok változékonyságában az üledékképződési viszonyok fluktuációja, a Pannon-tó partvonalának oszcillációja tükröződik. Az Avas képződményeinek záró tagozataként legfelül egyenetlen takaró alakjában vizsgálhatjuk a negyedidőszak (kvarter) képződményeit. A 0,1-20 m vastagságú negyedkori rétegcsoport az idősebb képződmények erodált felszínére települt. Az egyes rétegösszletek, tagozatok vastagsága 100 m-es nagyságrendű távolságokban 1-10 méteres nagyságrendekben változik. A negyedkori rétegcsoport a talajfedőtől és az idősebb fekvő képződményektől a strukturális jellegei alapján nyílt feltárásokban biztosan megkülönböztethető. A rétegcsoport üledékanyagát zömében a legellenállóbb kvarcit (ill. kvarcos metamorfitok) alkotja, amely részint a Bükk kvarcos kőzeteiből, részint távolabbi, főleg metamorf - lepusztulási területről származik. A kétségtelenül közeli, bükki eredetű mészkő; és andezit kőzettöredékek alárendelt mennyiségben képviseltek az üledékanyagban. A szárazföldi üledékképződési viszonyok sokszínű, egymásba kapcsolódó mozaikjának megfelelően a rétegcsoport térben és időben (kiterjedésben és vastagságban) igen változatos litofáciesei jelenlegi ismereteink szerint csak rétegösszletekben összevontan párhuzamosíthatók, ábrázolhatók térképen, annak ellenére, hogy ez viszonylag a legjobban feltárt rétegcsoport. 2.1.5. Talajtakaró A Sajó völgyétől a magas Bükkig húzódó városterületet változatos talajadottságok jellemzik. A Sajó melléki alacsony térszínek talajviszonyaira a Sajó periodikus áradásainak hatására létrejött öntéstalajok jellemzőek. Típusai között előfordulnak a nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, és réti talajok is. Mechanikai összetételük vályogtól az agyagos vályogig változik, termékenységüket szervesanyag tartalmuk és a talajosodás mértéke határozza meg. A hegylábi területeken, ahol a természetes növénytársulás a tatárjuharos lösztölgyes lenne, csernozjom-barna erdőtalajok jellemzőek. Ezek a területek ma és főként korábban mezőgazdasági hasznosításúak voltak, mivel e talajtípus tápanyag és humusztartalma igen kedvező. A magasabb térszíneken, a cseres-tölgyesek zónájában a barna erdőtalajok válnak uralkodóvá. 9

2.2. Biológiai jellemzők 2.2.1. Növényzet A kert helyén a XIX. század végén még a Greutter család gyümölcsöse és szőlője terült el közel 11 holdnyi területen. A későbbiek során a telek mérete jelentősen lecsökkent. A ma is látható, nyári laknak készült épület létrehozásával párhuzamosan, az 1900-as évek elejétől kezdődött a terület díszkertté alakítása. A ma is látható idős fák ebben az időben kerültek a kertbe, így közel 100 évesek. Az 1985-ben még megmaradt gyümölcsös helyére is díszfa-különlegességeket ültettek, s a gyűjtemény bővítése még ma is tart. A védelem beterjesztése idején (1979) 29 db koros fát és cserjét vettek jegyzékbe, melyet a következő táblázatban közlünk: sorszám Magyar név Latin név Egyedszám 1. Gyantás cédrus Calocedrus decurrens 2 2. Floridai fűszercserje Calycanthus floridus 3 3. Gyertyán Carpinus betulus 1 4. Szelíd gesztenye Castanea sativa 8 5. Bükkfa Fagus sylvatica 2 6. Fügefa Ficus carica 3 7. Páfrányfenyő Gingko biloba 1 8. Borostyán Hedera arborescens 1 9. Babérmeggy Laurocerasus officinalis 1 10. Sima fenyő Pinus strobus 2 11. Douglasz fenyő Pseudotsuga menzieseii 2 12. Szomorú japánakác Sophora japonica Pendula 1 13. Tiszafa Taxus baccata 1 14. Óriás tuja Thuja plicata 1 A Greutter Zoltán által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján 2000 körül az alábbi táblázatban lévő fajszám és fajösszetétel jellemezte a kertet: A kert 90-100 éves példányai: Nemzetségnév Fajnév Fajta Egyedszám Betula pendula 1 Calocedrus decurrens 2 Calycanthus floridus 3 Carpinus betulus 1 Castanea sativa 7 Chenomeles japonica 1 Cornus mas 2 Corylus avellana 6 Gingko biloba 1 Pinus strobus 2 Pseudotsuga menzieseii 2 Sophora japonica Pendula 1 Sorbus domestica 1 Taxus baccata 1 Thuja orientalis 1 1985 után ültetettek: Abies alba 2 Abies concolor 1 Abies nordmanniana 2 Abies pinsapo 2 10

Calocedrus decurrens 9 Cedrus atlantica 2 Cedrus atlantica Pendula 1 Cedrus atlantica Gold/Aurea 1 Chamaecyparis lawsoniana Columnaris 3 Chamaecyparis lawsoniana Ellwoodii 3 Chamaecyparis lawsoniana Fletcheri 1 Chamaecyparis lawsoniana Globus 4 Chamaecyparis lawsoniana Stewartii 2 Chamaecyparis lawsoniana Triomf von Boskoop 1 Green Star Sopron (B) 1 Chamaecyparis lawsoniana Chamaecyparis lawsoniana Supernova 1 Chamaecyparis lawsoniana Silvania (B) 2 Chamaecyparis lawsoniana Lővér 2 Chamaecyparis lawsoniana Blue star 1 Chamaecyparis lawsoniana Blue Surprise 2 Chamaecyparis lawsoniana Alumii 1 Chamaecyparis lawsoniana Golden Wonder 2 Chamaecyparis lawsoniana stardust 2 Chamaecyparis pisifera Boulevard 3 Chamaecyparis nootkatensis 1 Chamaecyparis nootkatensis Pendula 1 Cupressocyparis leylandii Knirk 1 Juniperus communis 2 Juniperus communis Hibernica 6 Juniperus communis Stricta 1 Juniperus communis Hetzii 1 Juniperus communis Bakony 1 Juniperus chinensis Pfitzeriana 1 Juniperus chinensis Old Gold 1 Juniperus chinensis Kaisuka 2 Juniperus chinensis Mintjulep 1 Juniperus squamata Meyeri 2 Juniperus Blue Star 1 Juniperus horizontalis Glauca 1 Juniperus Blue Carpet 1 Juniperus virginiana Skyrocket 3 Juniperus Pseudocupressus 6 Juniperus sabina Variegata 1 Picea abies 1 Picea omorica 1 Picea orientalis 1 Picea pungens Koster 1 Picea glehnii 1 Pinus mugo Mughus 2 Pinus nigra 1 Pinus nigra Silfid (B) 1 Pinus sylvestris 2 Pinus sylvestris Sé (Kámon Blue) (B) 1 Pinus strobus 1 Pseudotsuga menzieseii 1 11

Sequiadendron giganteum 2 Taxus baccata 3 Taxus baccata Fastigiata Aurea 1 Taxus media Hicksii 1 Thuja occidentalis 2 Thuja occidentalis Columna 1 Thuja occidentalis Elwangeriana Aurea 2 Thuja occidentalis Holmstrup 1 Thuja occidentalis Smaragd 6 Thuja occidentalis Wareana Lutescens 1 Thuja occidentalis Wareana 1 Thuja occidentalis Aurea 3 Thuja occidentalis Malonyana 3 Thuja occidentalis Rheingold 1 Thuja occidentalis Spiralis 1 Thuja occidentalis Froebelli 1 Thuja occidentalis Recurva Nana 1 Thuja plicata 1 Thuja plicata Aurea 1 Thuja plicata Zebrina 2 Thujopsis dolobrata 1 Thujopsis dolobrata Variegata 1 Torreya californiaca 2 II/2 Acer ginnala 4 Acer palmatum 1 Acer campestre 1 Aesculus parviflora 2 Berberis julianae 1 Berberis thunbergii 2 Berberis thunbergii Atropurpurea 3 Betula pendula 4 Buddleia davidii 2 Buddleia alternifolia 1 Campsis radicans 1 Carya sp. 1 Caryopteris clandonensis 1 Cerasus serrulata Kanzan 1 Chaenomeles japonica 2 Cornus alba 1 Cornus sanguinea Variegata 1 Cornus stolonifera Flaviramea 1 Corylus colurna 2 Crataegus pedicellata 1 Crataegus crus-galli 2 Crataegus monogyna 1 Crataegus oxyacantha Paul's Scarlet 3 Daphne sp. 1 Deutzia magnifica 1 Diospiros lotus 1 Eucommia ulmoides 1 12

Fagus sylvatica Atropunicea 1 Fraxinus excelsior Pendula 1 Hibiscus syriacus 2 Hippophoe rhamnoides 2 Hypericum calycinum 1 Kerria japonica 2 Kolkwitzia amabilis 1 Laburnum anagyroides 2 Ligustrum ovalifolium Aureum 1 Liriodendron tulipifera 2 Lonicera heckrottii 1 Magnolia sp. 2 Malus purpurea 1 Morus alba Pendula 1 Paeonia fruticosa 4 Parrotia persica 1 Paulownia tomentosa 2 Philadelphus coronarius 1 Potentilla sp. 1 Prunus cerasifera Nigra 1 Prunus aculade 1 Pyracantha coccinea 2 Quercus libani 2 Quercus rubra 2 Rhododendron sp. 3 Rhodotyphos scandens 2 Rhus hirta Dissecta 3 Rhus glabra 2 Ribes sanguineum 2 Salix caprea Pendula 1 Salix matsudana Tortuosa 1 Sambucus nigra 1 Sambucus nigra Laciniata 1 Sambucus nigra Albovariegata 1 Sarothamnus scoparius 1 Sorbaria sorbifolia 1 Spirea cinerea Grefsheim 1 Spirea bumalda Anthony Watereri 1 Spirea nipponica Snowmund 1 Symphoricarpos orbiculatus Variegata 2 Tamarix sp. 1 Tilia sp 1 Viburnum opulus Nanum 1 Viburnum opulus Roseum 1 Viburnum rhytidophyllum 1 Weigela florida Variegata 4 Buxus sempervirens 2 Hedera helix Ilex aquifolium 5 Ilex gracilis 2 Lavandula angustifolia 6 13

Mahonia aquifolium Mahonia baelii 1 Rhododendron sp. 4 1992 után vásárolt Abies numidica 2 Chamaecyparis lawsoniana Nova 1 Chamaecyparis lawsoniana Ellwoodii Aurea 1 Cupressus arizonica 2 Cupressus cashmeriana 2 Metasequioia glyptostroboides 2 Pinus armandi 2 Pinus pinaster 2 Poncirus trifoliata 2 Pseudolarix amabilis 2 Quercus macrocarpa 2 Quercus virginiana 2 A táblázatban szürkített sorokban találhatók a 2000-ben még meglévő, az eredeti védettség alapját képező fajok. Látható, hogy ekkorra már nem volt meg a füge (3), a bükk (2), a babérmeggy (1), az óriástuja (1), a borostyán (1), és kipusztult a nyolc gesztenyéből is egy példány. 2006-ra a koros fák száma tovább csökkent, az eredetileg védetté nyilvánítottak közül elpusztultak a simafenyők (2), a nem védett, de koros fák közül pedig elszáradt a házi berkenye (Sorbus domestica). A tulajdonos 2000 óta is gyarapította az exóta gyűjteményt, de aktuális fajlista nem áll rendelkezésünkre. A magántulajdonban lévő kert előzetes egyeztetés után látogatható. A kertben nincs kinn a védettséget jelző tábla. 2.2.2. Fauna A helyi védettségű területre vonatkozóan nincs adatunk arra, hogy védett vagy fokozottan védett gerinces és gerinctelen fajok előfordulnak-e. 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 2.3.1. Erdőgazdálkodás: - A területen erdőgazdálkodás nem folyik. 2.3.2. Vadgazdálkodás: - A területen vadgazdálkodás nem folyik. 2.3.3. Idegenforgalom, turizmus Megközelíthetősége: 38. jelű autóbusszal ( Arborétum megállóhelynél) Nincs jelentősebb idegenforgalmi terheltsége a területnek. 2.3.4. Települési viszonyok A védett terület Miskolc város belterületén fekszik, családi házas és társas házas övezetben. A védett terület jellegéből adódóan, valamint elkerítése, lezárása miatt a helyi lakosság védett területre gyakorolt hatása nem jelentős. A települési légszennyezés közvetett hatásai lehetnek kedvezőtlen hatással a park fáira is. 14

2.3.5. Oktatás, bemutatás A védett terület megismertetését szolgálja a 2006-ban kiadott Miskolc város helyi jelentőségű védett és védendő természeti értékei című kiadvány. Látogatható, de előzetes bejelentkezés szükséges. 2.3.6. Kutatás: Kutatásnak nem tárgya 2.3.7. Egyéb használat: - A kert magántulajdon, a tulajdonosok életvitelszerűen használják a területet. 2.3.8. Kultúrtörténeti értékek A kert és a rajta lévő épület a hajdani avasi gyümölcs és szőlőkultúra visszaidézője, még akkor is, ha időközben a növényzetet jelentős részben díszfák-díszcserjék alkotják. 2.3.9. Táji értékek A kertnek nagy a városképi jelentősége, hiszen a családi házas és társas-házi övezetben a valamikori szőlő-gyümölcskultúra emlékét idéző óriási szelídgesztenyék, cseresznyék, valamint a szőlőtermesztés megszüntetése után a területre ültetett dendrológiai ritkaságnak számító egyéb, nem honos fajok együttesei különleges megjelenésűek. A telek szomszédságában található Avasi Arborétum Örökzöld gyűjteményével szép egységet alkothatna. 2.4. Adatbázisok 2.4.1. Számítógépes adatbázisok Nincs 2.4.2. A védett érték környezetére vonatkozó térképanyag GK25 M-34-138-D-c EOV10 88-134 2.4.3. A területre vonatkozó légifotó-anyagok év filmsz képsz 1965 518 2053 fekete-fehér 1975 5132 1211 fekete-fehér 1988 8-354 5519 fekete-fehér 1988 8-354 5209 fekete-fehér 1990 80-262 473 színes infra 1990 80-262 441 színes infra 1990 90-009 6410 színes 1990 90-009 6436 színes 1997 97-205 2092 fekete-fehér 2000 4762 színes 2000 4760 színes 2000 4753 színes 2000 4751 színes 3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A terület értékelése 3.1.1. A természetvédelmi jelentőség értékelése 15

Kritérium Minősítő jellemző Jelentőség Méret 11 283 m2-ből 800 m2 a védett terület A 800 m2 hivatalosan védett területen kívül is találhatók értékes és szép fajok; Diverzitás Igen változatos fajösszetétel A betelepített fajok száma időközben 111- re nőtt Természetesség Antropogén Honos és exóta fajokból kialakított ligetes park/kert Ritkaság Sérülékenység Jellemzőség Elhelyezkedés Terület-történet Potenciális természetvédelmi érték Különleges tudományos jelentőség Miskolci viszonylatban ritka az ilyen fajgazdag gyűjtemény Antropogén környezet Szervesen illeszkedik az Avasi Arborétumhoz A matuzsálemi korú egyedek mellett igen változatos összetételben fiatalabb példányok is nagy számmal találhatók a kertben. Folyamatos gondozást kíván Megjelenésében egyedi A két gyűjtemény összekapcsolhatóvá tehető A XIX. század végén a Greutter család szőlős-gyümölcsös kertje. Az 1900-as évek elején kezdték telepíteni az exota fajokat, de a már akkor is szép szelídgesztenyéket és egyéb gyümölcsfajokat is meghagyták. Időközben több idős példány elpusztult, de helyükre fiatal faj és fajta-különlegességeket ültettek. A védetté nyilvánítás ideje 1979 volt, ami akkor megakadályozta a terület kisajátítását, és a védettséget kimondó határozatban megfogalmazódott, hogy szolgálja egy későbbi közpark kialakítás alkotóelemeit. A tulajdonosok 1993-ban benyújtott telekmegosztási kérelmét követően a 82/1993 (XII.30) számú rendelet értelmében módosították az Általános Rendezési Tervet, és az eredeti területet 4 alrészletre osztották úgy, hogy a 2 - es és a 4 -es alrészletek között nem lehet kerítés, mert a védett szelídgesztenyék közül 3 a határvonal közelében található. Esztétikai és tájképi értékkel bír A természetvédelmi terület nem rendelkezik különleges tudományos jelentőséggel. Városképi és dendrológiai szempontból potenciálisan értékes növényanyag 3.1.2. A legfontosabb természeti értékek meghatározása A legfontosabb természeti értékek a kertben található idős szelídgesztenye, gyertyán, gyantás cédrus, fűszercserje. A területen nincs jelentős földtani érték A területen nincs víztani érték A területen nincsenek értékes társulások A területen jelentős állattani érték nem fordul elő. 3.2. Ideális természetvédelmi célkitűzések A dendrológiai és városképi szempontból jelentős növényanyag fennmaradásának biztosítása, és távlatilag az Avasi Arborétumhoz csatolása. A kert dendrológiai értéket jelentő idős fáinak megőrzése. A kert dendrológiai értéket jelentő exota fajainak a megőrzése Természetvédelmi célú bemutatás elősegítése 16

3.3. Korlátozó és veszélyeztető tényezők 3.3.1. A korlátozó és veszélyeztető tényezők összefoglaló táblázata Természeti folyamatok Emberi hatások Belső tényezők A fák öregedése További telekosztás, értékesítés Védettség tényének megszüntetése Külső tényezők Időjárási tényezők változása Kártevők és kórokozók pusztítása Gyomosodás Gondozás elmaradása Víz- és tápanyagpótlási lehetőség hiánya Építkezés, felszín-burkolás 3.3.2. A természetvédelmi kezelés korlátai Nincs hivatalosan aktuális kezelője a természetvédelmi területnek, hiszen a védetté nyilvánítási rendeletben szereplő Dr Greutter István helyett a terület jelenlegi tulajdonosa, Greutter Zoltán a kezelő. A védettség részben a növényegyedekre, részben területre szól, de nincs egyértelműen meghatározva, értelmezve, hogy a területi lehatárolás csak a védettséget élvező fák közvetlen környezetét jelenti-e, vagy attól helyileg eltérő. Nincs pontos kimutatás a kertben lévő növényzetről. A kert magántulajdon, a védett értékek fenntartását segítő, kezelésükhöz szükséges pénzeszközöket a városi költségvetésből támogatni kell. A védettséget kimondó határozat védettség rendeltetésére vonatkozó kitétele, miszerint szolgálja egy későbbi közpark kialakítás alkotóelemeit a korábbi telekosztások miatt már kétséges, de a közvetlen szomszédos Avasi Arborétumhoz történő kapcsolódás lehetőségét még érdemes megvizsgálni. 3.3.3. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre A belső természeti folyamatok alapvetően befolyásolják az ideális célokat, de a belátható időn belül (tervezési periódus) nem okoznak jelentős változásokat. A külső természeti folyamatok időszakosan (pl. aszály, nagymértékű rovarkártétel) lehetnek befolyással a kert növényállományának állapotára. Az emberi hatások a fák életlehetőségeire vannak hatással, ezáltal az ideális célkitűzést is befolyásolják. Az ideális célkitűzést, vagyis a kert Avasi Arborétumhoz csatolását és ezzel a növények hosszú távú védelmének biztosítását a terület felvásárlásának anyagi korlátai erősen befolyásolják. 17

4. GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 4.1. Gyakorlati célkitűzések A tájképi és dendrológiai jelentőségű növénygyűjtemény fennmaradásának biztosítása Természetvédelmi célú bemutatás elősegítése 4.2. Természetvédelmi stratégiák 4.2.1. A kert, mint a védett fajok élőhelyének védelme Fenntartó jellegű beavatkozásokkal megoldható: -A fenntartó jellegű beavatkozások folyamatosságának biztosítása (fűnyírás, metszés, takarítás, esetenként locsolás) 4.2.2. Látogatás A természetvédelmi terület előzetes egyeztetés után látogatható. 4.2.3. Oktatás és bemutatás A természetvédelmi terület megismertetése, oktatási és bemutatási hasznosítása kívánatos. 4.2.4. Terület- és földhasználat A védett fák élőhelyeként szolgáló telekrészek további felosztása nem engedélyezhető. A telken végzett beruházások (bontások, építkezések) csak a védett növényanyag fennmaradását szolgáló megfelelő védő intézkedések kikötésével engedélyezhetők. A fák környezetében aszfaltozás és betonnal történő burkolás nem engedélyezhető. (A védelmet szolgáló korlátozó rendelkezéseket ki kell terjeszteni a fák védőövezetére is, mely a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve.) 4.3. Kezelési feladatok 4.3.1. Kezelés 4.3.1.1. A kertben lévő növények védelmét szolgáló kezelési előírások Fel kell mérni a jelenlegi növényállomány összetételét, egészségi állapotát. Tilos a védelem alatt álló fákat és cserjéket kivágni, élő ágaikat, gallyaikat eltávolítani, azokat bármi módon károsítani. A védett egyedek jelentős mértékű megváltoztatásának engedélyezéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik. A védett fák, cserjék kivágásához hozzájárulás csak azok biológiai pusztulása esetén adható ki, valamint akkor, ha állapotuk a környezetre károsodással járó veszélyt jelent. Szükséges a besűrűsödött cserjék ritkítása, a gyomfajok eltávolítása. Szükséges a fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása (fűnyírás, gereblyézés, hullott ágak, levelek, termésmaradványok összegyűjtése, tősarjak eltávolítása, esetlegesen bekövetkező, a fák vitalitását súlyosan veszélyeztető rovar vagy gombafertőzések elleni védekezés; 3-4 évente tápanyagpótlás és évente 1-2x vízpótlás). A száradékolást és odukezelést vegetációs időszakon kívül kell végezni. Figyelemmel kell lenni az esetlegesen a koronában fészkelő madarak életritmusára is! Az esetlegesen szükségessé váló vegyszeres védekezést (permezetés) a tevékenységre vonatkozó előírások betartásával lehet elvégezni. A területen növényvédőszert és irtószereket csak a fák egyedi védelme érdekében szabad használni. 18

4.3.1.2. Közlekedést érintő kezelési előírások Nincsenek ilyen jellegű veszélyeztető tényezők. 4.3.1.3. Építési tevékenységeket érintő kezelési előírások A fák és cserjék környezetében építési engedély csak feltételekkel, a fák védelmét szolgáló védőintézkedések előírásával adható ki. Tilos olyan jellegű tevékenységet folytatni (építkezés, tereprendezés), amely a fák, cserjék épségét, illetve a terület eredeti rendeltetését zavarja, vagy veszélyezteti. A fák környezetében (védőövezetében) talajbolygatással is járó építési tevékenység nagymértékben veszélyezteti azok életlehetőségeit, ezért az nem engedélyezhető. Nem engedhető a gyökérzet csonkolásával járó szintkialakítás. Tilos a védett fajok környezetében/védőövezetében a talajfelszín letermelése, illetve feltöltése. A védőövezeten belül tilos a talajt burkolattal fedni. Amennyiben a védőövezeten belül már létezik burkolat, úgy a védőövezet betartása annak felújításakor jut érvényre. 4.3.1.4. Oktatást, bemutatást érintő kezelési előírások A Természetvédelmi terület jelzőtábla kihelyezése pótlandó. A tulajdonosnak továbbra is biztosítania kell a terület látogathatóságát. 4.3.1.5. Táj- és kultúrtörténeti értékek A kert növényanyagát (elsősorban a védetté nyilvánítás indokaként felsorolt fajokat és egyedeket ) meg kell őrizni. 4.3.2. Adminisztráció a) Védetté nyilvánítás, védelem feloldása A Dr Greutter István egyedi fa és növényfajtái védelmét a Miskolc város Tanácsa Végrahajtó Bizottsága V-48/Tk.43.283/1979.IV.12.VB határozatásban mondta ki. Az eredeti határozatban szereplő Dr Greutter István halála miatt új természetvédelmi kezelő megnevezése szükséges. A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a természetvédelmi területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat a természetvédelmi terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén - a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. A Természetvédelmi Törvény értelmében (1996. évi LIII.) fel kell oldani a természetvédelmi terület védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A helyi természetvédelmi terület védettségének a feloldásához az illetékes természetvédelmi hatóság véleményét be kell szerezni. A természetvédelmi hatóság- állásfoglalása alapján - a nyilatkozatát 60 napon belül adja meg. A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet - nyilvántartási célból - hivatalból meg kell hogy küldje az illetékes természetvédelmi hatóságnak (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). 5. MUNKATERV 5.1. Középtávú munkaterv A kezelési terv érvényességi idejére (2006-2010) vonatkozó időszak alatt a következő eredményeket kell elérni: 19

-A természetvédelmi terület állapotának stabilizálása -A természetvédelmi terület szélesebb körben való megismertetése 5.2. Éves munkaterv 2007: A rendeletben szereplő DR Greutter István helyett új területkezelő megbízása. Védettséget jelző tábla kihelyezése A védettség minőségének egyértelműsítése (egyedi védelem, vagy területi védelem) Az Avasi Arborétumhoz való csatlakoztatás lehetőségének megvizsgálása Cserjeritkítás, tisztítás Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Növényvédelmi beavatkozás (ha szükséges) 1-2 (3) alkalom Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése 2008: Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése Növényvédelmi beavatkozás (ha szükséges) 1-2 (3) alkalom 2009: Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Növényvédelmi beavatkozás (ha szükséges) 1-2 (3) alkalom Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése 2010:Kaszálás, gereblyézés (4-5 alkalom/év) Szükség esetén vízpótlás egy alkalommal 40 liter víz/fa Száraz, lehullott gallyak, termésmaradványok, levelek összegyűjtése A kezelési eredmények összegzése. A Kezelési terv felülvizsgálata, és a következő öt éves ciklusra való elkészítése. 6. A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A TERV FELÜLVIZSGÁLATA A természetvédelmi kezelési tervben foglaltakat Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője ellenőrzi. A kezelési terv felülvizsgálatának tervezett időpontja 2010. Az új kezelési terv életbe lépésének időpontja 2011. A 4. pontban foglaltak szerint II A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV 20

MELLÉKLETEK 1. Védetté nyilvánítási rendelet másolata (III/1985) (2 oldal) 2. Miskolc Megyei Jogú város Önkormányzatának82/1993 (XII:30) számú rendelete a Miskolc, Aulich utca és Perczel Mór utca között lévő Greutter kert beépítési szabályairól (4 oldal) 3. Topográfiai térkép (EOV) másolata (M=1:10000) a védett terület határának jelzésével 4. Légifelvétel (2000) másolata 5. Földi fotók 21

22

23

24

25

26

27

Topográfiai térkép (EOV 1:10 000)) másolata a természetvédelmi terület telekhatár jelölésével Légifelvétel (2000) másolata a védett területről 28

Földi felvételek A kert bejárata a ház fölé magasodó gyantás cédrussal Hatalmas páfrányfenyő A telekhatárhoz közel található 3 szelídgesztenyefa 29

A kerítés mentén burjánzó Rhus sövény A folyamatos telepítések eredményeként besűrűsödött növényállomány 30