FOGALMAK
JOGSZABÁLYOK Bt. 1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról Bt-Vhr. 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet Get. 2008. évi XL. tv. a földgázellátásról Get-Vhr. 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet [E törvény (Bt., Get.) alkalmazásában:] 2
Ásványi anyagok (Bt. 49. 28. pont) A földkéregben előforduló, természetes eredetű, szilárd, folyékony vagy gáznemű, szerves vagy szervetlen vegyületek, valamint kémiai elemek (együttesen: ásványok), illetve ezek térben összefüggő testet alkotó, azonos genetikájú társulásai (kőzetek). 3
Ásványi nyersanyag (Bt. 49. 1. pont) Olyan ásványi anyag, mely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható; nem minősül ásványi nyersanyagnak a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó talaj talajvédelmi szempontból mentendő humuszos rétege és halmazállapotától függetlenül a víz. 4
Lelőhely (Bt. 49. 19. pont) az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás) 5
A bányatelek A bányatelek meghatározza a föld felszínének és mélyének a bányászat céljára elhatárolt részét, azt a teret, amelyen belül a bányavállalkozót megilleti meghatározott ásványi nyersanyagok feltárásának és kitermelésének joga. Bányatelket kell megállapítani a meddőhányó hasznosítás kivételével - az ásványi nyersanyagok feltárására és kitermelésére, továbbá a szénhidrogének földalatti tárolására szolgáló földtani szerkezetek hasznosítására. A bányatelek fogalma műszaki szempontból úgy határozható meg, hogy a föld kérgének függőleges helyzetű, sokszög alapú hasábot alkotó része, melynek felső határoló lapja általában a külszín legmagasabb pontjának, alsó határoló lapja pedig a megkutatott ásványi előfordulás, illetve a szénhidrogének tárolására szolgáló föld alatti földtani szerkezet legmélyebb pontjának szintjében van. A bányatelek mindig térbeli idom (hasáb), melynek alsó és felső határoló lapja vízszintes sík.
Haszonanyag (Bt. 49. 29. pont) az az ásványi nyersanyag, amelyre a bányatelek megállapítása elsődlegesen irányul, amely olyan értéket képvisel, ami az adott földtani-teleptani, műszaki és gazdasági viszonyok között indokolttá teszi kitermelését. 8
Meddőanyag (Bt. 49. 32. pont) egy adott ásványinyersanyag-kitermelőhely vonatkozásában az olyan ásványi anyag, amely a haszonanyag alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül, de elkülönült kőzettestben fordul elő, és amelynek bizonyos mértékű kitermelését a haszonanyag leművelése szükségessé teszi, és amelynek meddővé minősítését a bányafelügyelet engedélyezte. 9
10
Ásványvagyon (Bt. 49. 2. pont) az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. 11
Földtani ásványvagyon (Bt. 49. 30. pont) az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg. 12
Ipari vagyon (Bt. 49. 14. pont) a földtani vagyonnak az a része, amely az adott időpontban gazdaságosan kitermelhető. 13
Kitermelhető ásványvagyon (Bt. 49. 31. pont) a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományostechnikai fejlettségi szinten kitermelhető része. 14
15
Földgáz Get. 3. 23. pont Olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 26. pont szerinti gázfajtákat is. Bt-Vhr. 34. 9. pont: A föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló ásványi nyersanyagok gyűjtő elnevezése (szénhidrogéngázok, széndioxid, kéndioxid, kénhidrogén, stb.) 16
Földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok (Get. 3. 26.) olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek. 17
Bányászat (bányászati tevékenység) (Bt. 49. 4. pont) Ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. 18
Bányászati tevékenységnek minősül: (Bt. 49. 4. pont) a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogén-bányászatban az ásványi nyersanyag továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele, különösen a propán-bután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás, b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése, c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása, d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés, e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása, f) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá g) az a) f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése. 19
KUTATÁS (Bt. 49. 17.pont) olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja: a) az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése, b) a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá c) a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak megismerése, valamint d) a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából. 20
FELTÁRÁS (Bt. 49. 9. pont) az ásványi nyersanyag kitermelésének megkezdésére irányuló bányászati tevékenység. a mélyműveléses bányászatban a bányanyitás (főfeltárás), a mezőfeltárás és a fejtéselőkészítés, a külfejtéses bányászatban a meddőréteg eltávolítása (letakarás) és a nyitóárok kialakítása, a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mező fejlesztése. 21
Kitermelés Bt. 49. 15. pont) az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről történő lefejtése, elválasztása, felszínre hozatala. E törvény alkalmazásában kitermelésnek minősül az elhagyott meddőhányókból történő ásványi nyersanyag kitermelése és a szén föld alatti elgázosítása is. 22
Feldolgozás Bt. 49. 6. pont) az ásványi nyersanyagokon beleértve a külfejtéses bányák működése során végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárás, vagy eljárások összessége, beleértve a méret megváltoztatását, szétválasztását és a kioldást, továbbá az előzőleg elhagyott bányászati hulladék újrafeldolgozását, de nem beleértve az olvasztást, a mészkőégetéstől eltérő termikus gyártási folyamatokat és kohászati eljárásokat. 23
Bányászati hulladék (Bt. 49. 43. és 47. pont) Bányászati hulladék: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása (készletezése) és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével (pl. munkagépek üzem- és kenőanyagai). Bányászati hulladékkezelés: a bányászati hulladék hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása. Bányászati hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak meghatározott időtartamon túl történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt terület (tipikusan, de nem kizárólagosan a meddőhányó, zagytározó). [14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet] 24
Bányászati hulladék 2. Bányászati hulladéknak minősül: a fúróiszap és a furadék a kutatóárokból, - aknából, - vágatból, stb. kitermelt anyag a meddőnek minősített egyéb kitermelt anyag (pl. fedőréteg, köztes meddő, stb.) a csurgalék a törés és osztályozás során keletkező értékesítésre nem kerülő frakció az ásványelőkészítés, dúsítás vagy elsődleges feldolgozás eredményeképpen keletkező maradékanyag a meddőhányó hasznosítás eredményeképpen visszamaradó anyag ha azt jogszabályban rögzített időtartamon (0 1 3 év) túl tárolják. 25
Bányavállalkozó (Bt. 49. 5. pont) a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy 26
Bányavállalkozó (Bt. 49. 5. pont) Bányavállalkozónak minősül e törvény 2. -ának, 18. -ának, 21. (1) bekezdésének, 24. (1) bekezdésének, 28. (1) bekezdésének, 31 35. -ainak, 37 38. -ainak, 41. -ának szabályai alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására megszűnt fa. bányatérséget hasznosító 2. -ának, 21. (1) bekezdésének, 28. (1) bekezdésének, 31 34. - ainak, 41 42. -ainak szabályai, alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására jogosult személy is. 27
Bányavállalkozó (Bt. 49. 5. pont) Bányavállalkozónak minősül (korlátozott tartalommal) CH szállító vezetéket létesítő, üzemben tartó (Bt. 49. 5/b. pont) élet, egészség, környezet, termőföld, tulajdon védelem; koncesszió; bányászati tevékenység végzésének engedélyezése bányafelügyelet által; CH száll. vezeték létesítése, üzemben tartása; műszaki-, technológiai, biztonsági rendelkezések megtartása; biztonsági övezet; súlyos balesetek, üzemzavarok bányakárok; idegen ingatlan használata, szankcionálás vonatkozásában 28
Bányaüzem (Bt-Vhr. 34. 2. pont) A műszaki üzemi tervben a bányászati tevékenység kivéve a felszín megbontásával nem járó vagy 50 métert el nem érő sekély mélységű fúrásos technológiájú kutatást és a hőszivattyúval végzett geotermikus energia kinyerést végzésére és a tevékenységhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezésére meghatározott terület. 29
Földgáztermelő (Get. 3. 33. pont) az a gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi. 31
Földgáztároló (Get. 3. 32. pont) az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas. 32
Szénhidrogén-szállítóvezeték BT. 49. 22. (távvezeték): tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz-előkészítő üzem, kőolajfinomító, gázfeldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja. A szállítóvezeték alkotórészei: - indító- és átadóállomás, - a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés, - a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai Get. 3. 54. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz továbbítása történik, és amelynek kezdőpontja a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont, vagy vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem szállítói betáplálási pontja, végpontja pedig a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont, a gázátadó állomás szállítói kiadási pontja, a szállítóvezetékről közvetlenül ellátott felhasználó telekhatára vagy a földgáztároló szállítói kiadási pontja. 33
(Get. 3. 52c, 52a. pont) Rendszer-összekötési pont: a 984/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom. 984/2013/EU 10. rendszer-összekötési pont : két szomszédos betáplálási- kiadási rendszert vagy egy betáplálási-kiadási rendszert és egy rendszerösszekötőt összekötő fizikai vagy virtuális pont, amennyiben ezen pontok kapacitáslekötés alá tartoznak; Összekapcsolási pont: az együttműködő földgázrendszeren belül, különböző szállítási rendszerüzemeltetők által üzemeltetett szállítóvezetékek közötti üzemeltetési határ. 34
35
36
Gázátadó állomás (Get. 3. 35. pont) a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a szükséges nyomáscsökkentés történik. 37
Elosztóvezeték (Get. 3. 12. pont) az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a gázátadó állomás kiadási pontja, vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem elosztói betáplálási pontja, végpontja pedig a felhasználási hely telekhatára mint elosztói kiadási pont, ahol a földgáz a felhasználó részére átadása kerül. 38
FÖLDGÁZELOSZTÁS (Get. 3. 24. pont) a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz [Nyomásfokozatok: Kisnyomás Középnyomás MOPŁ 100 mbar 100 mbar < MOPŁ 4 bar Nagyközépnyomás 4 bar < MOPŁ 25 bar Nagynyomás MOP >25 bar] 39
Felhasználó (Get. 3. 17.pont) aki földgázt vagy vezetéken keresztül PBgázt saját felhasználás céljára vásárol. 40
Felhasználási hely (Get. 3. 16. pont) az az ingatlan, ahol o o o o o a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázmérőhely, a fogyasztói főcsap vagy a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó van, ide nem értve a közvetlen szállítóvezetéki felhasználó ellátását szolgáló gázátadó állomást. 41
Csatlakozóvezeték (Get. 3. 4. pont) a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan telekhatárától, mint elosztói kiadási ponttól a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. 42
Fogyasztói főelzáró (Get. 3. 20. pont) a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. 43
Fogyasztói főcsap (Get. 3. 19. pont) a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. 44
Fogyasztói vezeték (Get. 3. 21. pont) az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed. 45
46
47
48
Lakossági fogyasztó (Get. 3. 47. pont) az a felhasználó, aki saját háztartása egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. 49
Együttműködő földgázrendszer (Get. 3. 10. pont) a rendszer-összekötési pontokkal határolt, összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez kapcsolódó elosztóvezeték, a földgáztároló, valamint a részleges szigetüzem. 50
Szigetüzem (Get. 3. 55a. pont) olyan elszigetelt földgáz vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez csatlakozik és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható. 51
Részleges szigetüzem (Get. 3. 52b. pont) olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermelői vezetékről és szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása. 52
Célvezeték (Get. 3. 2. pont) a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál. 53
Földgázbányászati célú vezeték (Get. 3. 23a. pont) a földgáztermelésben, -előkészítésben és - feldolgozásban használt kútbekötő-, mezőbeli gerinc- és mezők közötti technológiai csővezeték. 54
Gázüzemi tevékenység (Bt. 49. 44. pont) a földgázszállító-, elosztó vezeték és föld alatti földgáztároló tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, javítása, felhagyása és elbontása, és ezek engedélyes általi felügyelete. 55
Engedélyes (Get. 3. 15. pont) aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik. 56
Földgázipari tevékenység (Get. 3. 29. pont) e törvényben szabályozott engedélyköteles tevékenység (Get. 114. ) Korlátozott földgáz-kereskedelem Szállítási rendszerüzemeltetés Földgázelosztás Földgáztárolás Földgáz kereskedelem Egyetemes szolgáltatás Szervezett földgázpiac-működtetés Vezetékes PB szolgáltatás Egyablakos kapacitásértékesítés Szállítóvezeték-létesítő által történő szállítóvezeték létesítés 57
Földgáz-nagykereskedelem (Get. 3. 27. pont) a III. Fejezet vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt más földgázkereskedőnek értékesíti. 58
Földgáz-kiskereskedelem (Get. 3. 28. pont) e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a felhasználónak adja el. 59
Egyetemes szolgáltatás (Get. 3. 8. pont) a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése. 60
Telephelyi vezeték (Get. 3. 58. pont) az egybefüggő telephelyen belül lévő. földgázt vételező fogyasztók vagy telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. 61
Egybefüggő telephely (Get. 3. 7. pont) telephelyi szolgáltatás esetén a gázfelhasználó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, ahol a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat. 62
Nominálás (Get. 3. 50. pont) a betáplálási-kiadási ponton, valamint az összekapcsolási ponton betáplálni vagy vételezni tervezett földgázmennyiség gáznapra vagy gáznapon belüli időszakra történő megadása a lekötött kapacitásokra figyelemmel, a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint. 63
az a felhasználó, földgáztermelő, Rendszerhasználó (Get. 3. 51a. pont) földgázkereskedő beleértve a korlátozott földgázkereskedelmi engedélyest és az egyetemes szolgáltatót is, illetve rendszerüzemeltető beleértve a határkeresztező gázvezetéken földgázt átszállító külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltetőt is, aki rendszerhasználati szerződés alapján a földgázrendszer kapacitását leköti, vagy azt földgáz betáplálására vagy vételezésére igénybe veszi. 64
minden olyan a földgáz termelését, tárolását, szállítását, elosztását Üzemzavar (Get. 3. 65. pont) korlátozó vagy megszüntető esemény, amelynek oka az együttműködő földgázrendszer normál üzemmenettől eltérő olyan működése, amelynek következménye veszélyeztetés vagy földgázellátási zavar, és amely egy vagy több felhasználó földgázellátásának szünetelését okozza. 65
Kapacitáslekötési platform (Get. 3. 43. pont) olyan, interneten keresztül elérhető elektronikus felület, amelyen a rendszerhasználó a betáplálási-kiadási pont szabad kapacitását kötheti le. 66
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (Get. 3. 64.pont) az együttműködő földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó, a Hivatal* által jóváhagyott szabályzat. * Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 67
Gáznap-gázév 38. Gáznap: a 984/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 7. pontjában meghatározott fogalom téli időszámítás esetén az egyezményes koordinált világidő szerint a következő nap 5:00-től 5:00-ig, nyári időszámítás esetén az egyezményes koordinált világidő szerint a következő nap 4:00-től 4:00-ig tartó időszak 36. Gázév: a tárgyév október 1-jei gáznap kezdetétől a tárgyévet követő év szeptember 30- ai gáznap végéig terjedő időszak. 68