16. 16. A családtípusok jellemzői
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015
Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási, Debreceni, Győri, Miskolci és Szegedi főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezetők: Grábics Ágnes, Kocsis-Nagy Zsolt, Malakucziné Póka Mária, Nyitrai József, Waffenschmidt Jánosné Összeállították: Csiszérné Palkó Rita, Csőszné Seres Ilona, Fejes László, Kása Katalin, László Dóra, Nagyné Takács Tünde, Restyánszkiné Jaczkó Valéria, Rövid Irén, Szekeres Jánosné, Varsányi Tamás, Vigné Cseh Magdolna, Vörös Csabáné Közreműködött: Kocsis-Nagy Zsolt, Kovács Marcell, Malakucziné Póka Mária, Novák Géza, Rácz Attila, Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton Tördelőszerkesztő: Gyulai Katalin További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2015.39
Tartalom Köszöntöm az Olvasót!...5 1. A párkapcsolaton alapuló családok...6 1.1 A családösszetételt befolyásoló tényezők...7 1.2 A párkapcsolatok demográfiai jellemzői...8 1.2.1 Korcsoport szerinti különbségek a párkapcsolatban élők arányában...8 1.2.2 Az iskolázottság szerepe...9 1.2.3 Összefüggés a gazdasági aktivitási státusszal...9 1.2.4 Megyék közötti különbségek...10 1.2.5 Az élettársi kapcsolatok elterjedtségének területi különbségei...10 1.3 A fiatalok párkapcsolati jellemzői...12 1.3.1 A többség egyedül él...12 1.3.2 A párok életkor különbségei...14 1.3.3 Házasság vagy élettársi kapcsolat?...15 1.4 A középkorúak párkapcsolati jellemzői...16 1.4.1 A többség párkapcsolatban él...16 1.4.2 Több a házasság, mint az élettársi kapcsolat...16 1.4.3 Az élettársak családi állapota...17 1.5 Az idősek párkapcsolati jellemzői...18 1.5.1 Az idős nők kisebb, a férfiak nagyobb része párkapcsolatban él...18 1.5.2 Az idős korosztályban ritka az élettársi kapcsolat...18 1.6 A párkapcsolatra épülő családok lakásviszonyai...19 1.6.1 Az élettársak gyakrabban bérelnek lakást...19 1.6.2 A házaspárok lakásai általában nagyobbak és komfortosabbak...20 2. A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok...21 2.1 A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok összetételének változása...22 2.2 A párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma korcsoportok szerint, területi különbségek...24 2.3 A szülők jellemzői a párkapcsolaton alapuló gyermekes családokban...27 2.3.1 A szülők korösszetétele...27 2.3.2 A szülők foglalkoztatottsága...28 2.3.3 A szülők iskolai végzettsége...30 2.4 A gyermekes élettársak családi állapota...30 2.5 A gyermekes családokban élő feleség, nő élettárs termékenysége...31 2.6 A gyermekek szülőkhöz fűződő vérségi kapcsolata...32 2.7 A jelenlegi házasságban, élettársi kapcsolatban eltelt idő és a gyermekek száma...34 2.8 Lakáskörülmények...34 16. A családtípusok jellemzői 3
Országlista 3. Az egyszülős családok...38 3.1 Az egyszülős családok aránya...39 3.2 Az egyszülős családok összetétele...40 3.3 Az egyszülős családokban élő gyermekek...42 3.4 Az apa, az anya jellemzői...44 3.4.1 Korcsoport...44 3.4.2 Családi állapot...45 3.4.3 Iskolai végzettség...49 3.4.4 Gazdasági aktivitás...51 3.5 Lakáskörülmények...54 4. Nem családban élők Az egyedülállók...56 4.1 Az egyedülállók számának és korösszetételének alakulása...57 4.2 Területi eltérések...59 4.3 A fiatal egyedülállók jellemzői...60 4.3.1 Családi állapot...61 4.3.2 Iskolai végzettség...62 4.3.3 Gazdasági aktivitás...64 4.3.4 Lakáskörülmények...65 4.4 A középkorú egyedülállók jellemzői...66 4.4.1 Családi állapot...67 4.4.2 Iskolai végzettség...68 4.4.3 Gazdasági aktivitás...70 4.4.4 Lakáskörülmények...71 4.5 Az idős egyedülállók jellemzői...71 4.5.1 Családi állapot...72 4.5.2 Iskolai végzettség...73 4.5.3 Gazdasági aktivitás...74 4.5.4 Lakáskörülmények...75 Táblázatok...77 AT BE BG CY CZ DK UK EE EU-28 FI FR GR NL HR IE PL LV LT LU HU MT Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Európai Unió Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta DE Németország IT Olaszország PT Portugália RO Románia ES Spanyolország SE Svédország SK Szlovákia SI Szlovénia 4 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Köszöntöm az Olvasót! A hazánkban 1870 óta rendszeresen, általában tízévenként tartott cenzusok rendkívül értékes információs anyagot tartalmaznak, más forrásokból nem pótolható összefüggések feltárására nyújtanak lehetőséget. A 2011. évi népszámlálás által rögzített helyzet, az ahhoz vezető országos folyamatok mellett többféle térségi metszetben vizsgáltuk a területi népszámlálási adatokat is. A járások, megyék, településtípusok, valamint a főváros vidék közötti szembetűnő egyenlőtlenségekre igyekszünk felhívni az olvasó figyelmét. A népszámlálások egy-egy eszmei időpontra vonatkozóan tartalmaznak információkat. A 2011. évi népszámlálás eszmei időpontja 2011. október 1-je volt. Az adatok nagy többsége erre az időpontra vonatkozik. A megelőző évtizedben lezajlott változásokat minden témánál bemutatjuk, sok esetben a korábbi évtizedekre is visszatekintünk. A családok szerkezetében, jellemzőiben sokrétű, gyors változás ment végbe az elmúlt évtizedekben, így az ezredforduló után is. Ezeknek a folyamatoknak a végeredményét rögzítette a 2011. évi népszámlálás. A lezajlott változásokat, az egyes családtípusok részletes bemutatását tartalmazza a jelen kiadványban foglalt négy elemzés. Fő fejezetei az alábbiak: A párkapcsolaton alapuló családok A párkapcsolaton alapuló gyermekes családok Az egyszülős családok Nem családban élők egyedülállók A téma súlya a társadalmi együttélés, a gyermekvállalás és nevelés körülményei az oka annak, hogy a hagyományos, témánkénti népszámlálási elemzésekhez képest bővebb terjedelemben foglalkozunk a családokkal. A fejezetek elején röviden összefoglaltuk az adott családtípusra vonatkozó legfontosabb megállapításokat. Az egyes családtípusok szerepének, jellemzőinek részletes bemutatása mellett mindegyik tanulmány a területi folyamatok, különbségek elemzésére helyezi a fő hangsúlyt. A szöveges ismertetést követő részletes táblázatokból nyomon követhetők a területi sajátosságok. Az elemzés a korábbi népszámlálási kiadványokban megjelent adatokra is támaszkodik. A nemzetközi kitekintés az Európai Uniós folyamatokról nyújt információt. Az oldalszélen elhelyezett hőmérők az összehasonlító adatokon keresztül a tagországok és köztük hazánk helyzetét szemléltetik. A módszertani megjegyzések, fogalmak a népszámlálás honlapján megtalálhatók: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf Az európai népszámlálási adatok egyszerű és rugalmas hozzáférését biztosító Census Hub adatbázis az Eurostat honlapjáról érhető el: http://ec.europa.eu/eurostat/web/populationand-housing-census/census-data/2011-census Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 16. A családtípusok jellemzői 5
1. A PÁRKAPCSOLATON ALAPULÓ CSALÁDOK A családszerkezeti változások egyik lényeges vetülete, hogy 1990 óta csökkent a párkapcsolaton alapuló és nőtt az egyszülős családok száma. 2011-ben a párkapcsolaton alapuló családok száma 2 millió 177 ezer volt. A hagyományos, házaspáros családtípus veszített súlyából, egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok. 2011- ben a párkapcsolatokból 1 millió 772 ezer házasságon, 405 ezer élettársi kapcsolaton alapult. A társadalmi változások leginkább a fiatalkorúak (15 29 évesek) párkapcsolati döntéseiben mutatkoznak meg. A családalapítás későbbi életkorra tolódásával, illetve a fiatalkori házasságkötések csökkenésével a korcsoport egyre kisebb része él párkapcsolatban, ezen belül ugrásszerűen megnőtt az élettársi kapcsolatot választók aránya. Az életkor emelkedésével (60 éves korig) a párkapcsolatban élők aránya nő, utána az időskori megözvegyüléssel összefüggésben csökken. Az is általános tendencia, hogy az idős korcsoportokba tartozók párkapcsolataiban kisebb az élettársi együttélések súlya, és a házasságok válnak dominánssá. Az életkor előrehaladtával nemcsak ritkábbak az élettársi kapcsolatok, de alapvetően más körülmények között is jönnek létre, mint a fiatalabb korúaknál. Míg 40 éves kor alatt az élettársként élők zömmel hajadon, nőtlen családi állapotúak, addig 40 éves kor fölött egyre jellemzőbbek az elváltként, illetve az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. Az életkor mellett (és sok esetben azzal összefüggésben) más tényezők is befolyásolják a párkapcsolatok létesítését és a választott párkapcsolati formát. Így a családszerkezet térbeli különbségeire hatással van a lakosság eltérő struktúrája, és az is, hogy a hasonló ismérvekkel rendelkező csoportok párkapcsolati attitűdjei területenként különbözőek. A területi differenciák általában a Budapest vidék viszonylatban a legélesebbek. A fővárosban jóval átlag alatti a párkapcsolatban élők aránya a 15 éves % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1.1. ábra A családok megoszlása családtípusonként 15,5 16,5 19,8 4,3 9,5 14,9 80,2 74,0 65,3 1990 2001 2011 Házasságon alapuló család Élettársi kapcsolaton alapuló család Egyszülős család 6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
és idősebb népességen belül, és ott gyakoribbak az élettársi kapcsolatok. A települési hierarchiában a községek felé haladva nő a párkapcsolatban élők aránya, ezen belül a budapestinél nagyobb részt képviselnek a tradicionális, házastársi együttélések. Budapest helyzete abból a szempontból is sajátos, hogy a fővárosban az élettársi kapcsolatok nagyobb részében élnek házasságot még soha nem kötött személyek, mint más településtípusoknál. Az utóbbiaknál ezt az együttélési formát nagyobb arányban választják azok, akik már korábban éltek házasságban, vagyis eredetileg a házaspáros családmodellt választották. A megyék közül Vas, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a házaspárok részaránya a párkapcsolatra épülő családokon belül. Ezeken a területeken nemcsak az élettársi kapcsolatok, hanem az egyszülős családok is ritkábbak az átlagosnál. A viszonylag korai családalapítás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a leggyakoribb. A házastársi vagy élettársi kapcsolatok létesítésének halasztása a nők esetén a fővárosban, a férfiaknál Vas megyében a leginkább jellemző magatartás. A családalapítás időzítésében és a párkapcsolati forma megválasztásában jelentős befolyásoló tényező az iskolai végzettség. Az alacsonyabb képzettségi szinteken általában korábban létesítenek párkapcsolatot, ám ezek között magasabb az élettársi kapcsolatok részaránya, mint az iskolázottabbaknál. A fővárosban ugyanakkor a középfokú végzettségűeken belül a leggyakoribbak az élettársi kapcsolatok, és a felsőfokúaknál is jellemzőbb ez az együttélési forma, mint a többi településtípusban. A házaspárok és az élettársak eltérő életkörülményei a lakásviszonyaikban is tükröződnek. A házastársi kapcsolatra épülő családoknál jellemzően magasabb a saját tulajdonú lakásokban élők aránya, nagyobb az ingatlanok átlagos alapterülete, és kedvezőbb a komfortosság. A lakhatási viszonyokban megmutatkozó területi különbségek az élettársi kapcsolatra épülő családok esetén nagyobbak, mint a házaspároknál. Magyarországon az ezredfordulót követően folytatódott a hagyományos családszerkezet átalakulása. Ez megnyilvánul abban, hogy csökkent a párkapcsolatra épülő családmodell súlya, és ezzel párhuzamosan nőtt az egyszülős családok száma. Míg 1990-ben a családok 85%-a alapult párkapcsolaton, addig 2011- ben már csak 80%. A párkapcsolatok közül a tradicionális, házaspáros családtípus részaránya 1990 2011 között 80%-ról 65%-ra visszaesett, miközben egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok. 2011-ben a családok 15%-a élettársi kapcsolaton alapult. 1.1 A családösszetételt befolyásoló tényezők A változásokat előidéző társadalmi folyamatok sokrétűek. Csökken és egyre későbbi életkorra tevődik az első alkalommal házasságra lépők száma, magas a válások gyakorisága, és a válás, megözvegyülés utáni újraházasodók száma is mérséklődik. Terjed a szingli életforma, a mamahotelezés (a felnőtt gyermek együttélése a szülőkkel), és a gyermekvállalás alacsony szintje is mérsékli a családok számát, hiszen a párkapcsolatok felbomlását követően egy szülő csak gyermekekkel alkot családot. E folyamatok már a rendszerváltást megelőzően elkezdődtek, a 2000-es években pedig felerősödtek. A családdinamikát befolyásoló tényezők közül a házasságkötések száma 1975 óta csökken. Míg az 1970-es években még évente csaknem 100 ezer házasság köttetett, addig az ezredforduló első évtizedében évente átlagosan mindössze 43 ezer. A válások száma ugyanakkor 1970 óta permanensen meghaladja a 20 ezret. Az 1970-es évek közepén még 4-szer többen kötöttek házasságot annál, mint ahányan elváltak, 2001 2011 között azonban már csak 1,7-szerese volt a házasságkötések száma a válásokénak. A fennálló házasságok számát nagyobbrészt a halálozás miatti házasságfelbomlások csökkentik. Miközben tehát a házasság intézményébe egyre kevesebb a belépő, hosszabb távon nőtt, illetve magas szinten stabilizálódott a kilépőké, így az ezredforduló első évtizedében évente átlagosan 33 ezerrel több házasság szűnt meg Magyarországon, mint amennyi létrejött. 16. A családtípusok jellemzői 7
1.2. ábra A házasságkötések és a válások száma* Házasság, válás, ezer 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Házasságkötés Válás * Forrás: KSH STADAT-táblák 1.1 Népesség, népmozgalom (1949 2014). E folyamatok tükrében nem meglepő, hogy az ország 15 éves és idősebb népességének mindöszsze 42%-a élt házasságban a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában, szemben a 2001. évi 50 és az 1990. évi 56%-kal. Az élettársi kapcsolatban élők népességen belüli aránya ugyanakkor megduplázódott a rendszerváltás óta, így 2011-ben már a vizsgált korcsoport tizede házasság nélküli párkapcsolatban élt. Az élettársi kapcsolatok fokozódó terjedése sem pótolja azonban a házasságban élők számának jelentős visszaesését, így a párkapcsolatban élő 1 15 éves és idősebb népesség aránya az 1990. évi 59%-ról 2011- re 51%-ra csökkent. 1.2 A párkapcsolatok demográfiai jellemzői Statisztikai definíció szerint párkapcsolaton a házassági vagy élettársi kapcsolatokat értjük, ami szorosan kapcsolódik a család fogalmához. Családot alkotnak ugyanis az egy lakásban együtt élő házastársak, élettársak (gyermekkel vagy anélkül), továbbá jellemzően a kapcsolatok felbomlását követően az egyszülős családok. A párkapcsolatok elterjedtségének, formáinak változását így eklatánsan tükrözi a családstruktúra módosulása. A párkapcsolatban élők arányának csökkenése és ezen belül az élettársi együttélések terjedése általános tendencia, ugyanakkor a családalapítási magatartás 2 területi jellegzetességei továbbra is megmaradtak. 2011-ben Budapest 15 éves és idősebb népességének csupán 45%-a élt párkapcsolatban. A megyei jogú városokban is átlag alatti (49%) az arányuk, a többi városban és a községekben pedig a feletti, 53, illetve 54%-uk. 1.2.1 Korcsoport szerinti különbségek a párkapcsolatban élők arányában A település jogállása szerinti különbségek általában finomabb metszetben, az egyes társadalmi csoportokon belül is fennállnak. E tekintetben a 30 évesnél fiatalabbak helyzete annyiban sajátos, hogy esetükben nem Budapesten, hanem a megyei jogú városokban a legalacsonyabb (15%) a párkapcsolatban élők aránya. Ez összefüggésben van azzal, hogy a vidéki nagyvárosokban (különösen Szegeden, Pécsen és Debrecenben) a legmagasabb a 15 29 éves korcsoportban az iskolarendszerű oktatásban résztvevők aránya, akiknek csekély része országosan mindössze 3%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. Ugyanakkor a középkorúak (30 59 évesek) és az időskorúak (60 éves és idősebbek) csoportjában már rendre a fővárosban a legkisebb a párkapcsolatban élők aránya. A területi különbségek a 30 59 éves korosztályban a legmarkánsabbak. Ez abból adódik, hogy ez a generáció több szempontból is a legheterogénebb öszszetételű, így az eltérő családi állapotú, iskolázottságú, gazdasági aktivitású csoportok párkapcsolati magatartása közötti differenciák, illetve a társadalom rétegződésének területi sajátosságai ebben a korcsoportban domborodnak ki a legélesebben. Budapesten a kö- 1 2009. július 1-jétől lehetőség van arra, hogy az azonos neműek anyakönyvvezető általi bejegyzéssel hivatalossá tegyék párkapcsolatukat. A 2011. évi népszámlálás 85 bejegyzett élettársi kapcsolatot rögzített, ezek a párok az összevont családi állapot kategóriákban a házasok, a családtípusoknál pedig az élettársak között szerepelnek. Mindazonáltal az azonos neműek (bejegyzett, nyilvántartásba vett vagy bejegyzés, nyilvántartásba vétel nélküliek) együttélése a népszámlálás adatai alapján meglehetősen ritka, a 2011-ben a 1842 azonos nemű pár az élettársi kapcsolatok 0,5%-át jelentette. Számuk Budapesten volt a legmagasabb, Tolna és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb. 2 A családalapítás köznapi értelemben általában a gyermekvállalást jelenti. Ugyanakkor statisztikai szempontból a gyermek nélkül élő házaspárok és élettársi kapcsolatok is családnak számítanak, ezért elemzésünkben a párkapcsolatok létesítése és a párkapcsolat nélküli gyermekvállalás is családalapítás. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.1. tábla A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből, demográfiai jellemzők szerint településtípusonként, 2011 (%) Megnevezés Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország öszszesen Korcsoport, éves 15 29 17,1 15,1 17,8 20,8 18,0 30 59 55,7 62,9 67,7 69,9 65,3 60 48,2 52,3 52,4 51,1 51,2 45,2 49,2 53,1 54,4 51,3 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 31,8 33,8 40,2 45,0 40,2 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 54,0 59,5 63,7 65,4 62,5 érettségi 42,4 47,7 53,9 55,2 50,2 egyetem, főiskola stb. oklevéllel 53,7 60,5 64,0 65,3 59,9 Gazdaságilag aktív foglalkoztatott 51,5 58,7 62,5 64,2 60,0 munkanélküli 36,2 41,3 47,3 51,9 46,0 Gazdaságilag inaktív 38,9 40,5 44,7 46,3 43,4 zépkorúaknak 56%-a élt párkapcsolatban a legutóbbi népszámlálás idején, a megyei jogú városokban 63, a többi városban és a községekben pedig 68, illetve 70%-uk. A zömében nyugdíjasokból álló időskorúak csoportjában a különbségek már lényegesen kisebbek: a fővárosban 48, a vidéki városokban 52, a községekben 51%-os arány jellemző. 1.2.2 Az iskolázottság szerepe A párkapcsolati magatartást az iskolázottság is befolyásolja, részben korspecifikus jellegéből adódóan. Az iskolázottsági szintek közül minden településtípusban az érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkező középfokú végzettségűek és a diplomások között a legmagasabb a párkapcsolatban élők aránya. A számos ezt magyarázó tényezők egyike, hogy az általános iskolát végzettek és az érettségizettek jelentős része még középiskolában, illetve a felsőoktatásban tanult a 2011. évi népszámlálás idején, statisztikai értelemben vett családot pedig jellemzően csak későbbi életkorban és az iskolázottságnak magasabb szintjén alapítanak. Az iskolai végzettség valamennyi kategóriájában a községekben és a nem megyei jogú városokban a legnagyobb a párkapcsolatban élők aránya, a fővárosban pedig a legalacsonyabb. A népesség településtípusonként eltérő képzettségi struktúrájának néhány eleme ugyanakkor alapvetően csökkenti a párkapcsolatban élők arányának területi különbségeit. A településhierarchia egyre magasabb szintjén ugyanis emelkedik a népességen belül a diplomások részaránya, akiknél fajlagosan gyakoribb a házas-, illetve élettársi együttélés. Ezzel egyidejűleg csökken azoké (a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát elvégzőké), akiknél a legalacsonyabb a párkapcsolatban élők aránya. Ezzel szemben a községekben és a kisebb városokban nagyobb azoknak a hányada, akik az általános iskola elvégzését, illetve az érettségi megszerzését követően nem tanulnak (nem tanultak) tovább. 1.2.3 Összefüggés a gazdasági aktivitási státussal A párkapcsolatban élők aránya a különböző gazdasági aktivitású csoportokban is igen eltérő. 2011-16. A családtípusok jellemzői 9
PT NL CY DK, RO DE FR ES BE BG FI EU-28 MT HR GR UK SE IT LU AT PL IE HU LV EE 61,1 61,0 59,6 58,3 58,2 57,9 57,7 56,9 56,7 56,1 56,0 55,9 55,5 55,3 55,2 54,9 54,8 54,6 54,0 53,2 52,0 51,3 51,2 50,1 ben országosan a foglalkoztatottak 60, a munkanélküliek 46, a gazdaságilag inaktívak 43%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a munkaerő-piaci státus szorosan összefügg az életkorral és az iskolai végzettséggel. A foglalkoztatott népesség 78%-a középkorú, 88%-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, vagyis zömmel olyan társadalmi csoportokhoz tartozik, amelyekben viszonylag magas a párkapcsolatban élők aránya. Ezzel szemben a munkanélküliek között lényegesen magasabb a 30 évesnél fiatalabbak és a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, akiknek az átlagosnál csak jóval kisebb részük él párkapcsolatban. Az inaktívak pedig zömmel vagy tanulók, akik jellemzően még nem alapítottak családot, vagy nyugdíjasok, akik között magas az özvegyek, a párjukat már elveszítők aránya. A területi különbségek a gazdasági aktivitás tekintetében is jelentősek. A munkaerő-piaci státus mindhárom kategóriájában a fővárosban a legalacsonyabb a párkapcsolatban élők hányada, ami a települési hierarchia mentén a községek felé haladva fokozatosan emelkedik. nyezők szerint területenként eltérő a népesség öszszetétele. Pest megyében a legnagyobb a 30 59 évesek részaránya a 15 éves és idősebb népességen belül, és a megye lakosságának zöme (ahogyan Tolna megyében is) kis- és középvárosokban, illetve községekben él. A középkorúak hányada Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is viszonylag magas, emellett Győr-Moson-Sopronban az egyik legnagyobb a diplomával és középfokú szakmai oklevéllel rendelkezők együttes aránya, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig viszonylag elterjedtek az átlagosnál korábbi életkorban létesített együttélések, és 2011-ben itt volt a legalacsonyabb az elváltak aránya. Ezzel szemben Csongrádban a megyei jogú városokban lakók hányada kiemelkedő (52%). A megye 15 éves és idősebb népességének nagyobb része tehát olyan településen lakik, ahol az átlagosnál jóval alacsonyabb a párkapcsolatban élők aránya. Emellett Csongrádban a legmagasabb az elvált családi állapotúak gyakorisága, és legalacsonyabb a 30 59 évesek részaránya, azé a korcsoporté, amelynek legnagyobb része él párkapcsolatban. 1.3. ábra A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként, 2011 SI CZ LT SK 48,2 47,0 44,1 42,5 1.2.4 Megyék közötti különbségek A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében a legmagasabb a párkapcsolatban élők hányada (54%), míg a főváros (45%) után Csongrádban a legkisebb az arányuk (49%). A többi megyében a 15 éves és idősebb népesség 51 53%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. E különbségekben sok egyéb tényező mellett szerepe van annak is, hogy a párkapcsolati magatartást befolyásoló demográfiai té- A párkapcsolatban élők aránya a 15 éves és idősebb népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) 45 50 51 52 53 54 1.2.5 Az élettársi kapcsolatok elterjedtségének területi különbségei A budapestiek együttélési szokásai abban is különböznek a vidéken élőkre jellemzőtől, hogy a párkapcsolatban élők közül a fővárosban magasabb (21%) az élettársi kapcsolatot választók aránya, mint a % 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.2. tábla Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből demográfiai jellemzők szerint településtípusonként (%) Megnevezés Főváros Megyei jogú városok Többi város Községek, nagyközségek Ország összesen Korcsoport, éves 15 29 61,6 59,6 59,2 62,1 60,7 30 59 23,4 19,3 18,0 17,6 18,9 60 6,8 5,9 6,1 6,2 6,2 21,4 18,3 17,7 18,3 18,6 Legmagasabb befejezett iskolai végzettség általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 20,9 19,6 19,8 21,0 20,4 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 28,2 22,8 20,2 18,8 20,8 érettségi 22,8 18,4 16,9 16,5 18,3 egyetem, főiskola stb. oklevéllel 17,5 13,4 11,9 11,7 13,9 Gazdaságilag aktív foglalkoztatott 26,2 21,3 19,5 18,8 20,8 munkanélküli 37,5 35,0 33,3 34,6 34,6 Gazdaságilag inaktív 11,7 11,6 12,9 14,9 13,1 többi településtípusban (18%). A magasabb fővárosi érték főleg a 30 59 éveseknél, a felsőbb iskolázottsági szinteken és kedvezőbb munkaerő-piaci (foglalkoztatotti) státus esetén szembeötlő. A többi településtípus közötti különbségek pedig igen mérsékeltek, ami a demográfiai jellemzők szerinti erős hatást jelzi az élettársi kapcsolatok vonatkozásában. Budapest helyzete abból a szempontból is sajátos, hogy az országosnál lényegesen kisebb az elváltként vagy özvegyen élettársi kapcsolatban élők aránya, mint a vidéki térségekben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fővárosban az élettársi kapcsolatok nagyobb részében élnek házasságot még soha nem kötött személyek, mint más településeken. A többi településtípusban ugyanakkor ezt az együttélési formát a budapestinél nagyobb arányban választják azok, akik már korábban éltek házasságban, vagyis eredetileg a hagyományos, házaspáros családmodellt választották. A megyék szerinti eltérések a településtípusonként mérténél nagyobbak. A budapesti értékhez hasonlóan magas a párkapcsolatban élőkön belül a házasság nélkül együtt élők hányada Komárom-Esztergom megyében, illetve több térségben is 20% körüli. Az élettársak aránya Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (14 16% közötti). Közülük Győr-Moson- Sopronban, Vasban és Szabolcs-Szatmár- Beregben az egyszülős családok hányada is jóval kisebb az átlagosnál, így ezeken a területeken a legmagasabb a tradicionális, házasságon alapuló családban élők aránya. Ezek a különbségek azt jelzik, hogy a családszerkezet területi eltérései több tényező együttes hatásának eredőjeként alakultak ki. Egyfelől a különböző jogállású településeken, illetve az egyes megyékben eltérőek a lakosság demográfiai jellemzői. Másfelől a hasonló ismérvekkel rendelkező csoportok párkapcsolati attitűdjei térségen- Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) EE SE FI FR DK NL UK LT BE HU AT BG EU-28 IE ES, SI DE PT LU CZ LV IT SK RO CY HR MT PL GR 31,0 30,8 23,7 23,1 22,5 22,0 20,7 19,6 19,2 18,6 16,6 16,0 15,1 14,9 14,5 14,1 13,3 11,9 11,4 11,3 8,9 8,3 7,2 6,5 4,8 4,2 3,7 2,9 16. A családtípusok jellemzői 11
FI EE FR DK RO, BG NL BE UK SE CY PT DE EU-28 AT LV PL HR HU, LT IE LU ES MT GR CZ IT SI 31,1 27,4 26,4 25,4 25,1 24,1 24,0 23,1 22,7 22,6 21,5 20,9 20,4 20,3 19,1 18,4 18,3 18,0 17,8 17,6 17,4 14,1 14,0 12,7 11,5 9,5 1.4. ábra Az élettársak aránya a 15 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 ként különbözőek. A befolyásoló tényezők közül az életkor szerepe a leghangsúlyosabb, így elemzésünkben az egyes korcsoportok párkapcsolati helyzetét és az azokban meglévő területi különbségeket külön fejezetekben vizsgáljuk. 1.3 A fiatalok párkapcsolati jellemzői 1.3.1 A többség egyedül él A rendszerváltás után bekövetkezett családszerkezeti változások a legmélyebben a fiatalkorúak családalapítási magatartását alakították át. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nemcsak a párkapcsolatok formája változott meg, de későbbi életkorra tolódott a családalapítás is. Míg 1990-ben a 20 24 éves nők 48%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban, addig 2001-ben már csak 30, 2011-ben pedig mindössze 19%- uk. Az ebbe a korosztályba tartozó férfiak esetén 23%-ról 9%-ra csökkent a párkapcsolatban élők aránya 1990 2011 között. % 14 16 17 19 20 21 Ezek a változások a különböző jogállású településeken eltérő mértékben érvényesültek. A községekben és a kisebb lélekszámú városokban részben a népesség kedvezőtlenebb képzettségi struktúrájával összefüggésben gyakoribbak a fiatalon létesített párkapcsolatok, mint a megyei jogú városokban, vagy Budapesten. Az 1 millió 823 ezer 15 29 3 évesből a párkapcsolatban élők száma nem érte el a 328 ezret, közülük 129 ezer személynél házasságkötéssel, 199 ezer személynél pedig anélkül jött létre a párkapcsolat. A párkapcsolatban élők aránya a 15 29 éves népességből csupán 18% volt. A fiatalkorúak párkapcsolat létesítését elsősorban az iskolai életpálya hossza, az önálló egzisztencia megteremtése, a szülőktől való elköltözés lehetőségei, időzítése határozza meg. A rendszerváltást követő társadalmi folyamatok közül leginkább a felsőoktatás kiszélesedése, illetve az azt előidéző tényezők befolyásolták a fiatalkorúak párkapcsolati döntéseit. 2011-ben az egyetemi, főiskolai hallgatók létszáma háromszorosa volt a 1990. évinek, és az oktatási rendszerben töltött idő meghosszabbodásával tovább erősödött az a több évtizede tartó tendencia, amely a 20. életév betöltése előtt létesített párkapcsolatok folyamatos visszaszorulásával jár. 2011-ben a 15 19 éveseknek mindössze 2%-a élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban. A tizenévesek családalapítása Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, abban a két megyében, ahol a legkevésbé iskolázottak, a 8. osztályt be nem fejező 15 éves és idősebbek aránya is a legmagasabb. A felsőoktatás expanziójának egyik közvetlen hatása, hogy az oktatási centrumok felé tereli a fiatalkorúak egy részét, így 19 éves kortól felduzzad a megyei jogú városokban, különösen a nagy egyetemi központokban a fiatalok száma. A folyamatot jól mutatja, hogy a felsőoktatás fő súlypontjainak számító 6 településen (Budapesten, Pécsen, Szegeden, Deb- SK 7,3 A párkapcsolatban élők aránya a 15 29 éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) 3 Magyarországon legkorábban a 16. életév betöltését követően lehet törvényes házasságot kötni, az élettársi kapcsolatok létesítésének ugyanakkor nincs alsó korhatára. Mindazonáltal a 15 éves kor alatt élettársi kapcsolatban élők száma elenyésző, ezért őket az elemzésben figyelmen kívül hagytuk. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.5. ábra A párkapcsolatban élők aránya a 20 29 éves népességből korcsoport szerint településtípusonként, 2011 Főváros 20 24 éves 25 29 éves 2,1 8,4 14,6 18,3 89,5 67,1 Megyei jogú városok 20 24 éves 25 29 éves 2,1 8,2 16,8 18,4 89,7 64,9 Többi város 20 24 éves 25 29 éves 3,3 11,0 18,7 19,5 85,7 61,7 Községek, nagyközségek 20 24 éves 25 29 éves 4,2 14,4 19,6 21,7 81,4 58,7 Ország összesen 20 24 éves 25 29 éves 3,1 10,9 17,7 19,7 86,1 62,7 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100% Házasságban él Élettársi kapcsolatban él Nem él párkapcsolatban recenben, Miskolcon és Győrben) az ország lakosságának 26%-a él, azonban a 19 25 éveseknek 30%-a koncentrálódik ezekben a városokban. Ez az arányeltolódás a munkába állással a 35 éves korúakig is megmarad, így a 19 35 évesek lényegesen nagyobb része lakik a felsőoktatás kiemelt központjaiban, mint az ennél fiatalabb, vagy idősebb korosztályok. (Ez alól a 80 év felettiek jelentik a kivételt, ami azonban a szociális ellátórendszer területi egyenlőtlenségeiből és a városi lakosság magasabb várható élettartamából adódik.) Ennek a folyamatnak jelentős hatása van a fiatalkorúak területenként eltérő családalapítási magatartására is, hiszen a felsőoktatásban részt vevők zöme kollégiumban, albérletben vagy rokonaival jellemzően a szüleivel él, és megélhetését, kiadásait részben vagy egészben általában a szülei fedezik. Ha párkapcsolatot létesítenek, az sokszor ún. látogató partnerkapcsolat, amit a népszámlálási adatfelvétel csak az esetek egy részében dokumentál. A megyei jogú városokban és a fővárosban a 20 24 évesek 10%-a élt párkapcsolatban 2011-ben, a többi városban 14, a községekben 19%-uk. A településtípusok közötti különbség a 25 29 évesek között is megmarad: Budapest és a megyei jogú városok 33, illetve 35%-os arányával szemben a többi városban a korosztály 38, a községekben 41%-a él házasságban vagy élettársi kapcsolatban. A három legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező vidéki felsőoktatási intézmény székhelyén (Szegeden, Debrecenben és Pécsen) a párkapcsolatban élő fiatalkorúak aránya a megyei jogú városok átlagánál is a lényegesen alacsonyabb. 1.6. ábra A párkapcsolatban élők aránya a 20 29 éves népességből megyénként, 2011 % 22 25 26 28 29 32 16. A családtípusok jellemzői 13
A párkapcsolatban élő 20 29 évesek aránya megyénként is számottevően különbözik. A viszonylag korai családalapítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, ahol a 20 24 éves népesség 20%-a élt párkapcsolatban a 2011. évi népszámlálás idején. Az országos átlagot (14%) jóval meghaladó, 18 19% ez az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében is. Ez összefüggésben van azzal, hogy ezeken a területeken átlag feletti a cigányság részaránya, akik a teljes lakosságra jellemzőnél általában korábban kötnek házasságot vagy létesítenek élettársi kapcsolatot. A 20 24 éves korcsoporton belül Vas megyében a legalacsonyabb (10%) a párkapcsolatban élők aránya, és 11 12% közötti Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém megyében is. A területi különbségek a 25 29 éves korosztályban már kisebbek, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a korcsoporthoz tartozók 44%-a élt párkapcsolatban, ezzel szemben Budapesten és Vas megyében 33%-a. A területi különbségekben jelentős szerepe van annak, hogy térségenként eltérő a népesség iskolai végzettség szerinti struktúrája, hiszen a fiatalkorúak párkapcsolati magatartása az iskolázottság emelkedésével jelentősen változik. A 8 általánossal vagy még azzal sem rendelkezők körében gyakori a tizenévesen vagy a húszas éveik elején létesített párkapcsolat. A képzettségi szint emelkedésével a családalapítás egyre későbbi életkorra halasztása jellemző: a középfokú végzettségűeknél és különösen a diplomásoknál többségi magatartás, hogy 30 éves koruk alatt a szüleikkel vagy pedig egyedülállóként élnek, és legnagyobb részük csak 30 34 éves korától él párkapcsolatban. Ez természetesen abból is adódik, hogy a középfokú végzettségűeknek jelentős része a felsőoktatásban tanul tovább, és a diploma megszerzése 22 25 éves korban (sok esetben pedig a húszas évek második felében) jellemző. Lényeges különbség viszont, hogy míg a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát elvégzők az oktatási rendszerből kikerülve viszonylag rövid időn belül alapítanak családot (esetenként éppen a családalapítás miatt hagyják abba tanulmányaikat), addig az iskolázottabbak esetén a végzettség megszerzése és a családalapítás közötti idő általában hosszabb, amit jellemzően a munkába állás, az önálló egzisztencia megteremtése tölt ki. 1.7. ábra A 20 29 éves népesség megoszlása családi állás szerint legmagasabb befejezett iskolai végzettségenként, 2011 % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 40,1 4,4 39,5 21,5 27,5 1,3 0,6 58,7 47,7 16,1 18,5 24,2 Alapfokú vagy alacsonyabb végzettségűek Párkapcsolat tagja Többi személy Középfokú végzettségűek Gyermekét egyedül nevelő szülő Felsőfokú végzettségűek Gyermek Nemek szerint vizsgálva az együttéléssel járó párkapcsolatok kialakítása a nők esetén hagyományosan korábbi életkorban történik, mint a férfiaknál: míg a húszas éveikben járó nők közül minden harmadik, addig az ilyen korú férfiak közül csak minden ötödik élt házasságban vagy élettársi kapcsolatban a legutóbbi népszámláláskor. 1.3.2 A párok életkor különbségei Abból adódóan, hogy a párkapcsolatok többségében az együtt élők életkora hasonló, a 20 29 éves nők és férfiak párkapcsolati magatartása az ország egyes területein jellemzően együtt mozog. A huszonéves nőknek minden megyében (és a fővárosban is) nagyobb része él párkapcsolatban, mint a korcsoporthoz tartozó férfiaknak. Területenként az arányok közti eltérés is hasonló, amit szemléletesen mutat a 1.8. ábra azzal, hogy az egyes megyék viszonylag közel esnek a regressziós egyeneshez, a budapesti érték ugyanakkor kevésbé illeszkedik a megyei trendhez. A fővárosban ugyanis a párkapcsolatban élő nők aránya nemcsak országos összehasonlításban a legkisebb, de a budapesti férfiakéhoz képest is alacsony. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy a családalapítás időzítésében Budapesten áll egymáshoz legközebb a két nem magatartása. Ez abból adódik, hogy a fővá- 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
rosban a legmagasabb a diplomás nők aránya, akiknél a családalapítás jellemzően későbbi életkorban történik, és emellett a felsőoktatásban tanulók is jelentős részét adják a huszonéveseknek. A nők felsőoktatásban való részvétele a többi egyetemi központban is megjelenik, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya is rendre a regressziós egyenes alatt helyezkedik el, vagyis ezekben a megyékben a huszonéves nők kisebb hányada él párkapcsolatban, mint ami a 20 29 éves párkapcsolatban álló férfiak aránya után elvárható lenne. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében viszont a fiatalkorúakból (is) álló párkapcsolatoknak alig több mint harmada alapul házasságon. 1.9. ábra Az élettársak aránya a 20 29 éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 1.8. ábra A párkapcsolatban élők aránya a 20 29 éves népességből nemenként, 2011 Párkapcsolatban élő 20 29 éves nők aránya, % 43 41 39 JÁ 37 TO NO BÁ HE 35 FE BÉ KO SO ZA GY 33 VE 31 PE HA VA BA 29 CS 27 BP 25 13 15 17 19 21 23 25 Párkapcsolatban élő 20 29 éves férfiak aránya, % 1.3.3 Házasság vagy élettársi kapcsolat? Általános tendencia, hogy a 30 évesnél fiatalabbaknál a rendszerváltás óta a házasságok visszaesésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt az élettársi kapcsolatot választók aránya. Míg 1990-ben a párkapcsolatban élő fiatalkorúak 8%-a élt élettársi kapcsolatban, addig 2011-ben ez az arány már 58% volt. A házasságon kívüli együttélések súlya minden megyében (és Budapesten is) meghaladta az anyakönyvezett kapcsolatokét, ugyanakkor a párkapcsolati formák közötti eltérések viszonylag tág intervallumban szóródnak. Győr-Moson-Sopron, Vas, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csaknem ugyanannyi olyan házasság és élettársi kapcsolat volt, amelyben legalább az egyik fél 30 évesnél fiatalabb. BO SZ A fiatalkorúak élettársi kapcsolataira szokás úgy tekinteni, mint egyfajta próbaházasságra, amely átmeneti jellegű és a házasságnál lazább együttélési forma, vagyis a családalapításnak az a kezdeti szakasza, amelyet a házasság és a gyermekvállalás követ. A 2011. évi népszámlálás keresztmetszeti adatai azonban arra utalnak, hogy az élettársi kapcsolatok nem feltétlenül előszobái, hanem sok esetben már fiatal korban is inkább alternatívái a házasságoknak, és egyre többen vállalnak, nevelnek gyermeket házasságon kívül, ami az élettársak nagyobb és tartósabb kötelezettségvállalását is jelzi. A területi különbségek e tekintetben a főváros vidék vonatkozásban a legélesebbek. Az élettársi kapcsolatban élő budapesti fiatalkorúak 79%-a gyermek nélkül élt együtt párjával, míg a megyei jogú városokban 65, a többi városban, 52% volt ez az arány, a községekben pedig már többségben voltak a gyermekes élettársi kapcsolatok. Ez egyfelől abból adódik, hogy a különböző jogállású településeken eltérő a párkapcsolatok létesítésének időzítése és stabilitása, így az együttélés óta eltelt idő a fővárosban lényegesen rövidebb, mint a többi településtípusban, másrészt viszont % 53 57 58 62 63 66 16. A családtípusok jellemzői 15
NL, PT CY RO MT HR DK FR BG ES DE PL BE EU-28 FI GR, LU, UK LV SE IE AT IT HU EE 75,1 74,8 73,8 73,1 72,2 71,4 71,3 71,1 70,6 70,2 70,0 69,5 69,4 68,5 68,4 68,2 68,1 67,4 66,8 66,5 65,3 63,3 utal az élettársi kapcsolatok területenként eltérő szerepére is. Ebben a vetületben a budapesti fiatalkorúak élettársi kapcsolatai közelebb állnak a próbaházassághoz, a községek felé haladva azonban inkább tekinthetünk az ilyen típusú együttélésekre, mint a házasság alternatívájára. Az iskolai végzettség a párkapcsolati formák választását is jelentősen befolyásolja. A párkapcsolatban élő fiatalkorúak közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 74%-a élettársi kapcsolatban él, a középfokú végzettségűeknél 60, a diplomásoknál pedig mindössze 44% ez az arány. Az iskolázottság emelkedésével csökken ugyan a fiatalon létesített párkapcsolatok aránya, de ezeknek az iskolázottság növekedésével egyre nagyobb részét jelentik a házasságok. Az alacsonyabb képzettségi szinteken jellemzően korábban történik a családalapítás, ám ezeknek nagyobb része élettársi együttéléssel jön létre. Az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egymással szorosan összefüggnek, így elmondható, hogy fiatal korban az alacsonyabb társadalmi státusúak (alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek vagy inaktívak) párkapcsolataira inkább az élettársi együttélés jellemző, foglalkoztatottak pedig nagyobb arányban preferálják a házasságot. 1.4.1 A többség párkapcsolatban él A 2011. évi népszámláláskor a párkapcsolatok 58%- ában középkorúak, vagyis 30 59 év közöttiek éltek együtt, és további 15%-ot jelentettek azok a kapcsolatok, amelyekben az egyik fél ebbe a korcsoportba tartozott. A 2001. évihez képest ebben a korosztályban is jelentősen csökkent a párkapcsolatban élők aránya. Az ezredfordulón még a 30 59 évesek csaknem háromnegyede, 2011-ben már csak kevesebb mint kétharmada élt házasságban vagy élettársként. A 30 év felettiek esetén a csökkenés leginkább a családok gyakori felbomlásával, a válások tartósan magas számával függ össze, ugyanakkor többen vannak azok is, akik kényszerűen vagy tudatosan vállalva nem alakítanak ki sem házastársi, sem élettársi kapcsolatot. 1.10. ábra A párkapcsolatban élők aránya a 30 59 éves népességből megyénként, 2011 % 58 62 63 67 68 73 SI CZ LT SK 61,2 59,0 57,1 56,8 1.4 A középkorúak párkapcsolati jellemzői Az életkor emelkedésével általános tendencia, hogy (60 éves korig) nő a párkapcsolatban élők aránya, valamint a párkapcsolatokon belül csökken az élettárási együttélések súlya, és a házasságok válnak dominánssá. A párkapcsolatban élők aránya a 30 59 éves népességből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) A középkorúakból a párkapcsolatban élők aránya Győr-Moson-Sopron, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb (70%), Budapesten messze a legalacsonyabb (56%). A többi megyében a korosztály 64 68%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. 1.4.2 Több a házasság, mint az élettársi kapcsolat Az életkor emelkedésével amellett, hogy nő a párkapcsolatban élők aránya mérséklődik az élettársi kapcsolatok gyakorisága. Ennek kettős oka van: 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.11. ábra Az élettársak aránya a 30 39 éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 1.12. ábra Az élettársak aránya a 40 49 éves párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 % % 20 24 25 29 30 34 11 14 15 18 19 21 egyfelől a korábban élettársi kapcsolatban élők idővel házasságra lépnek, másfelől pedig a házasságon kívüli együttélések csak a legutóbbi évtizedekben váltak széles körben elfogadottá, így az idősebb generációkhoz tartozók túlnyomó része eleve a hagyományos, házaspáros családmodellt választotta. A középkorúak legfiatalabb korcsoportjában, a 30 39 évesek között már mindössze feleannyi az élettársak aránya a párkapcsolatokon belül, mint a huszonévesek között. A területi különbségek ugyanakkor lényegében ugyanazok, mint a 20 29 éves korcsoportban: az ország középső és déli megyéiben, valamint Budapesten a legmagasabb az élettársak aránya, 30% fölötti. Ezzel szemben a hagyományos, házaspáros családmodell Győr-Moson-Sopron, Vas, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leggyakoribb, az élettársak aránya ezeken a területeken nem éri el a 25%-ot. Az alapvető területi különbségek a 40 49 évesek között is megmaradnak, azzal együtt, hogy tovább csökken az élettársi kapcsolatok aránya. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a 40 49 éves párkapcsolatban élők közül már csak minden tizedik élt élettársi kapcsolatban 2011-ben, Budapesten azonban minden ötödik. 1.4.3 Az élettársak családi állapota A középkorúak élettársi kapcsolata nem csak arányában kisebb, mint a fiatalkorúaké, de alapvetően más körülmények között is jön létre. Míg 30 éves kor alatt az élettársként élők zömmel hajadon, nőtlen családi állapotúak, addig az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbbek az elváltként, illetve az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. A folyamatot jól mutatja, hogy a nők esetén a 40 44, a férfiaknál a 45 49 éves korcsoporttól már az elváltak adják az élettársi kapcsolatban élők legnagyobb részét. Ez alól Budapest jelenti a kivételt, ahol a férfiakhoz hasonlóan a nőknél is a 45 49 éves korosztálytól, tehát a vidéki térségekben jellemzőnél későbbi életkortól kerülnek többségbe az elváltként élettársi kapcsoltra lépők. Ez összefüggésben van azzal, hogy a fővárosban a nők az országos átlagnál eleve idősebb korban létesítenek párkapcsolatot. Így a harmincas éveikben járók élettársi kapcsolatai sok tekintetben közelebb állnak a fiatalkorúakéhoz, míg az életkor emelkedésével már új elemek, a fiatalokétól különböző típusú motiváló tényezők teszik egyre elterjedtebbé ezt az életformát. Ilyen érv lehet, hogy az elváltak és az özvegyek a korábbi házasságuk után akár érzelmi, akár anyagi megfontolásból kevésbé vállalnak egy újabb szoros, az élettársi együttélésnél több kötelezettséggel járó kapcsolatot. 16. A családtípusok jellemzői 17
CY NL PT DE MT GR ES DK BE, IT UK FR EU-28 SE LU AT RO IE BG PL FI, HR SI CZ HU SK LV EE LT 72,0 64,8 64,0 62,8 62,4 62,0 61,6 61,0 60,7 60,0 59,8 59,7 59,4 59,1 57,1 56,2 55,7 55,5 55,3 55,0 53,8 52,4 51,2 49,9 49,4 46,0 44,0 1.5 Az idősek párkapcsolati jellemzői A magyarországi 60 éves és idősebb népesség 51%-a élt párkapcsolatban a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában, valamelyest kevesebben, mint 2001-ben (52%). A csökkenés üteme ugyanakkor lényegesen kisebb, mint a fiatal- és a középkorúak esetén, amiben jelentős szerepe van annak, hogy az 1950 51-ben született nagyobb létszámú korosztályok a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában már betöltötték 60. életévüket. Így az időskorúakon belül nőtt a legfiatalabb (60 64 éves) korcsoportba tartozók részaránya, akik között az idősebb generációkra jellemzőnél alacsonyabb az özvegyek és magasabb a párkapcsolatban élők hányada. 1.5.1 Az idős nők kisebb, a férfiak nagyobb része párkapcsolatban él A párkapcsolatban élők aránya az életkor előre haladtával csökken, javarészt az időskori megözvegyülés következtében. Míg a 60 69 éves korcsoportban még meghaladja a 60%-ot a párkapcsolatban élők hányada, addig a 70 79 évesek között 48, 79 év fölött pedig már csak 24% az arányuk. A két nem rátája közötti különbség az időskorúak között a legnagyobb: a 60 éves és idősebb férfiak 73, a nők 37%-a élt párkapcsolatban 2011-ben. A legidősebb, 80 év feletti népességen belül ennél is jelentősebb az eltérés: tíz férfiból 6, tíz nőből mindössze 1 élt partnerével. Ez összefüggésben van a férfiak kedvezőtlenebb halálozási rátájával, és szerepe van annak is, hogy a párkapcsolatokban hagyományosan a férfi az idősebb, így a nők nagyobb esélylyel özvegyülnek meg. A párkapcsolatban élők aránya a 60 éves és idősebb népesség ből az Európai Unió országaiban, 2011 (%) 1.13. ábra A párkapcsolatban élők aránya a 60 éves és idősebb népességből megyénként, 2011 48 50 51 53 54 55 A párkapcsolatban élő 60 éves és idősebbek aránya Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb (50% alatti). Ez a fővárosban elsősorban abból adódik, hogy a korcsoportban a vidéki átlagnál (5%) lényegesen magasabb (9%) az elvált egyedülállók hányada, míg Borsod-Abaúj- Zemplén megyében alapvetően az özvegyek magas számával van összefüggésben. 1.5.2 Az idős korosztályban ritka az élettársi kapcsolat A rendszerváltás óta ugyan az időskorúak körében is emelkedett az élettársi együttélések elterjedtsége, azonban a párkapcsolatban élő 59 év felettiek között az átlagosnál továbbra is lényegesen magasabb, szinte kizárólagos a házasságok gyakorisága. Részarányuk minden megyében 90% feletti. Az élettársi kapcsolatok Bács-Kiskunban és Csongrádban képviselnek viszonylag magas, 8%-os súlyt. Az 59 év felettiek esetén is azokban a megyékben (Győr-Moson-Sopron, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg) a legalacsonyabb (4% alatti, vagy azt alig meghaladó) a házasságon kívüli együttélések gyakorisága, amelyekben fiatalabb korban is ritkábbak az élettársi kapcsolatok. A kevés számú élettársi kapcsolatban élő, 60 éves és idősebbek között természetesen a fiatalabb korcsoportoknál lényegesen alacsonyabb azoknak az aránya, akik még soha nem éltek házasságban, és az % 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.14. ábra Az élettársak aránya a 60 éves és idősebb párkapcsolatban élő népességből megyénként, 2011 özvegy, addig az ennél idősebbek között már többségben vannak azok, akik házastársuk halála után lépnek élettársi kapcsolatra. Területi vetületben ez esetben is meghatározó, hogy Budapesten és Csongrád megyében az országosan jellemzőnél lényegesen magasabb az elváltak aránya, így e két területen csak a 79 évesnél idősebbek korcsoportjában kerülnek többségbe az özvegyen létesített élettársi kapcsolatok. % 4 5 6 7 8 1.6 A párkapcsolatra épülő családok lakásviszonyai A házaspárok és az élettársak eltérő életkörülményei a lakásviszonyaikban is tükröződnek. Ez szorosan összefügg azzal, hogy párkapcsolati formánként különböző az együtt élők demográfiai, munkaerő-piaci, jövedelmi helyzete. életkor emelkedésével folyamatosan nő az özvegyek gyakorisága. Míg a 60 69 éves korcsoportban az élettársi kapcsolatban élőknek 60%-a volt elvált és 24%-a 1.6.1 Az élettársak gyakrabban bérelnek lakást A hazai lakáspiac sajátossága, hogy európai összehasonlításban igen magas a 2011. évi népszámlálás 1.3. tábla A párkapcsolaton alapuló családok a lakás főbb jellemzői és a lakáshasználati jogcím szerint, településtípusonként, 2011 (%) Terület Családok száma saját tulajdonú 50 m²-nél kisebb alapterületű 100 m² vagy annál nagyobb alapterületű összkomfortos vagy komfortos lakásban élő családok aránya, % Házaspár Főváros 269 724 91,3 15,7 21,2 98,4 Megyei jogú városok 352 616 93,8 9,5 26,7 98,2 Többi város 582 466 96,5 4,5 37,5 96,2 Községek, nagyközségek 567 161 97,8 2,2 47,3 93,2 Ország összesen 1 771 967 95,6 6,5 36,0 96,0 Élettársi kapcsolat Főváros 73 417 74,8 37,3 10,2 96,4 Megyei jogú városok 78 925 76,5 25,8 13,5 94,4 Többi város 125 464 85,4 13,0 24,4 88,9 Községek, nagyközségek 126 993 91,2 7,2 32,0 80,3 Ország összesen 404 799 83,6 18,1 22,1 88,6 Párkapcsolat összesen Főváros 343 141 87,8 20,3 18,9 98,0 Megyei jogú városok 431 541 90,6 12,5 24,3 97,5 Többi város 707 930 94,6 6,0 35,1 94,9 Községek, nagyközségek 694 154 96,6 3,1 44,5 90,8 Ország összesen 2 176 766 93,4 8,6 33,4 94,6 16. A családtípusok jellemzői 19