A Színház- és Filmművészeti Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának II. kötete Hallgatói Követelményrendszer A Szervezeti és Működési Szabályzat I-II-III-IV. kötetét és mellékleteit az SZFE Szenátusa 2011. október 6-i ülése fogadta el. A 2. sz. mellékletet a Szenátus 2012. február 16-20. közötti elektronikus szavazás keretében fogadta el. A szabályzat 2011. október 7-vel lép érvénybe. Ezzel egy időben hatályukat vesztik az egyetem szervezeti felépítésére, működésére, a hallgatói követelményrendszerre, a foglalkoztatási követelményrendszerre és a minőségbiztosításra vonatkozó korábbi intézményi szabályzatok. 1
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. (1) A Hallgatói Követelményrendszer hatálya a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (a továbbiakban: Egyetem vagy SZFE) hallgatói (vendéghallgatói vagy felnőttképzési) jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, külföldi hallgatókra is, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi megállapodás ettől eltérően nem rendelkezik. (2) Az Egyetem doktori (DLA) képzésében résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét az Egyetem Doktori (DLA) Szabályzata tartalmazza. A doktori képzésben és / vagy fokozatszerzésben részt vevő hallgatókra, illetve a doktori képzés oktatásában és szervezésében közreműködőkre jelen szabályzat hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki. (3) A jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben részt vevő valamennyi oktatási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó személyekre. 2. Azokban a kérdésekben, amelyekre a jelen Hallgatói Követelményrendszer nem tartalmaz előírásokat, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit, az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát és a Szenátus vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Fogalmak, rövidítések 3. 1. bejelentés: a hallgató nyilatkozata arról, hogy az adott félévben megkezdi, vagy folytatja, illetőleg szünetelteti tanulmányait. A bejelentés történhet regisztrációval. 2. DJB: Diákjóléti Bizottság 3. felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést (Ftv. 147. 7.) 4. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, 5. finanszírozási forma: államilag támogatott vagy költségtérítéses képzési forma 6. Ftv.: felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. Hivatal: Oktatási Hivatal 8. Intézményi Tájékoztató: évente aktualizáltan tartalmazza az általános és szakonkénti tudnivalókat. Tartalma a 79/2006.(IV.5.) Korm. Rendelet 22. -ában található 9. ismételt javító vizsga: a jelen szabályzat szerinti keretek között a sikertelen javítóvizsga javítását lehetővé tévő vizsgalehetőség. (Ftv. 59. (1)) 10. javító vizsga: a felsőoktatási intézményben, hogy az adott képzési időszakban a hallgató 2
számára az első sikertelen vizsga megismétlését biztosító második vizsgalehetőség. (Ftv. 59. (1)) 11. Ket: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény 12. kredit: egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pontokban 13. KR_F az I. fejezetben: a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI.27.) számú kormányrendelet 14. KR_T a VI-VII. fejezetekben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) kormányrendelet 15. NEPTUN rendszer: az Egyetem hallgatókat érintő főként tanulmányi és fizetéssel kapcsolatos ügyeinek számítógépes nyilvántartási rendszere, mely lehetőség szerint fokozatosan kiváltja a párhuzamos papír alapú nyilvántartást és ügyintézést. Használatához a hallgatók hallgatói jogviszonyuk létrejötte után egyéni belépő kódot kapnak. Az egyetemen foglalkoztatottak hozzáférését a számítógépes rendszerhez külön szabályzat rögzíti. 16. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. 17. szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott vizsga, amely a választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket méri, azt vizsgálja, hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel, (Ftv. 147. 35.) 18. szakmai főtárgy: az SZMSZ jelen kötetének 4. sz mellékletében az egyes szakokhoz rendelt kiemelt tárgyak, a mintatantervben szereplő szakonként eltérő kiemelt tárgyak melyekből rostavizsga tartható 19. SZFE: Színház- és Filmművészeti Egyetem 20. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), 21. Tájékoztató: Felsőoktatási felvételi tájékozató 22. TB: Tanulmányi Bizottság 23. Tbj.: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. TO: Tanulmányi Osztály 25. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája, a tárgy első alkalommal megkísérelt teljesítése 26. előadások látogatásának nyilvánossága: az Egyetem meghirdetett előadásai lehetőség szerint nyilvánosak. Az előadótermek kapacitásának függvényében az egyes meghirdetett előadások mellett külön jelzésként szerepel, ha ennek lehetősége ténylegesen megteremthető. Egyéb esetben az előadás az oktató tanár egyedi engedélye alapján látogatható (Ftv. 22. (3)) 27. MAB: Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 3
I. FEJEZET A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE A Felsőoktatási felvételi tájékoztató KR_F 3. (1) A felsőoktatási intézmények adatokat szolgáltatnak a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a felvételi kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) számára. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a felsőoktatási intézmény vezetője a felelős. (3) Az adatszolgáltatás határideje a) a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év szeptember 1. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év október 15. napja. 4. A Tájékoztató tartalmazza az új belépőknek Kormány által - képzési területenként, a képzés munkarendje szerint - meghatározott államilag támogatott hallgatói létszámkeretét az alapképzésben, az egységes, osztatlan képzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben. 5. (2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra és egységes, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza a) az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (államilag támogatott vagy költségtérítéses) vonatkozó információkat, b) a képzés időtartamát félévekben kifejezve, c) a képzés helyéül szolgáló települést, d) a képzés során megszerzendő kreditek számát, e) a képzésen belül az önálló szakképzettséghez vezető szakirányokat, f) az államilag támogatott formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, g) a költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, h) a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek felsorolását, i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat, j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar, k) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat. A felvételi eljárás KR_F. 8. (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja. KR. 27. (1) A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan is végezhetik. A felvételi kérelem KR_F. 9. (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A kérelmet a) az erre a célra rendszeresített, a Hivatal által előállíttatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy b) az Educatio Kht. által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt ba) kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy bb) a Ket. X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve 4
elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szükséges mellékleteteket - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be. (3) A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését. 11. (1) Az adatfeldolgozás során - a kérelem hiányos benyújtása esetén - a Hivatal legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 30. napig - a 8. (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban a 20. napig - a jelentkezőt a Ket. 37. -a szerinti hiánypótlásra szólítja fel. (2) A kérelem hiányos benyújtásának minősül a) a személyazonosító adatok (név, anyja születési neve, születési hely és idő, állampolgárság) hiánya; b) 2005-ben vagy azt követően érettségizett jelentkező esetében a tanulói azonosító hiánya; c) lakcím hiánya; d) alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre valamint felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány kibocsátásának évére és a kibocsátó középiskolára vonatkozó adat hiánya; e) a jelentkezési szakok adatainak hiánya, illetve - a meghirdetett lehetőségektől eltérő vagy annak nem minden adatát tartalmazó - helytelensége. (3) A hiánypótlás határideje a felszólítás kézhezvételétől számított 8. nap. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén az eljárás megszüntethető. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén KR_F. 17. (3) A művészeti és művészetközvetítő képzési területre történő jelentkezés esetében a 14-16. -ban meghatározottakat e paragrafusban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezhet úgy, hogy a művészeti és a művészetközvetítő képzési területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ekkor a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának - melynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával kell meghatározni. 19. (1) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra, vagy b) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra jogosult. 21. (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1 3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 480 pont. (2) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek felvételi összpontszáma 480 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket. (3) Fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl - feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. Előnyben részesítés KR_F. 22. (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult. (2) További 25 pontra jogosult a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező. (3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult. (4) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult. (5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. (3) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni. 23. Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot. 5
A FELVÉTELI VIZSGÁK MEGSZERVEZÉSE 4. (1) Az Egyetem a felvételi eljárás részeként többfordulós gyakorlati felvételi vizsgát szervez. (2) A felvételi vizsgák leírása, követelményei az Oktatási Hivatal, a www.felvi.hu és a www.szfe.hu honlapon megtekinthetők. A felvételi vizsga időpontjának közlésekor a Tanulmányi Osztály írásban és/vagy elektronikus úton is elküldi a tudnivalókat a jelentkezőknek. (3) Az írásbeli felvételi vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a vizsgakérdések titkossága a vizsga megkezdéséig biztosított legyen. (4) A szóbeli és írásbeli felvételi vizsgák időpontját úgy kell meghatározni, hogy figyelembe véve a vizsgázók számát több vizsganap biztosítva legyen. (5) Az Egyetem a megállapított és előzetesen közzétett vizsgaidőpontokon kívül további időpontot nem köteles kitűzni. Nem köteles további a jelentkező által kért vizsgaidőpontokat sem figyelembe venni, még akkor sem, ha az egy másik intézmény felvételi vizsgaidőpontjával ütközik. (6) Ha azonban a pályázó önhibáján kívül (pl. betegség miatt) nem tudott megjelenni a vizsgán, s az erről szóló igazolását a Tanulmányi Osztályhoz leadta, a jelentkező kérelmére a rektor/felvételi bizottság elnöke engedélyezheti a felvételi vizsga másik vizsganapon történő letételét. (7) A felvételi vizsga díját vizsgaidőpontok ütközése miatt visszakérni nem lehet. FELVÉTELI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK 5. (1) Az Egyetemen a felvétellel kapcsolatos ügyekben a) a Felvételi Bizottság, b) a szakonkénti vizsgáztató bizottságok, és c) a Fellebbezési Bizottság jár el. (2) A Felvételi Bizottság feladata a felvételhez szükséges ponthatár szakonként történő meghatározása, továbbá határozathozatal arról, hogy a felvétel sikeres vagy sikertelen volt. (3) A Felvételi Bizottság összetétele: a) Elnöke: a rektor b) Elnökhelyettes: a rektorhelyettes(ek egyike) c) Tagjai: az egyetemi tanszékvezetők, az oktatási főigazgató, a tanulmányi osztályvezető, a Hallgatói Önkormányzat által delegált egy tag (4) A szakonkénti vizsgáztató bizottságok feladata a felvételizők tehetségének, szakmai alkalmasságának, felkészültségének pontszámmal történő értékelése. (5) A vizsgáztató bizottságok elnökei az Egyetemen a tanszékvezetők, vagy a majdani osztályvezetők, tagjai a szakmai főtárgyat, illetve a kötelező tárgyakat tanító szaktanárok, valamint a 6
Hallgatói Önkormányzat egy-egy képviselője. (6) Az egyetemi vizsgáztató bizottságok tagja lehet meghívott külső oktató is. (7) Az egyetemi vizsgáztató bizottságok elnökeit és tagjait az osztályvezető tanárok javaslatára a rektor bízza meg. (8) A vizsgáztatásban és a felvételről szóló döntésben nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, aki részt vett a vizsgázó felkészítésében, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. (9) A Fellebbezési Bizottság elnöke a rektor, tagjai a rektor által felkért azon oktatók és a Hallgatói Önkormányzat által delegált azon képviselő, akik a rektoron kívül nem voltak tagjai a Felvételi Bizottságnak. A Fellebbezési Bizottság tagja előbbieken kívül még az Egyetem jogi szakértője is. A besorolási és a felvételi döntés KR_F 25. (1) A Hivatal a besorolási döntést a) a februárban induló szemeszterre történő jelentkezés esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 15. napjáig, b) a szeptemberben induló szemeszterre történő jelentkezések esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig hozza meg. A besorolási döntés időpontját a Hivatal állapítja meg. (2) Besorolási döntéskor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be. 25/B. (1) A Hivatal a besorolásról szóló döntését a Ket. előírásai szerinti határozatban közli a jelentkezővel. (2) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a jelentkező valamennyi jelentkezésére vonatkozó pontszámítást. (3) A Hivatal a besorolásról szóló döntést eljuttatja az érintett felsőoktatási intézményeknek is. 26. (1) A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését határozatban a 25. (1) bekezdés a), illetve b) pontjában megadott határidőig írásban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva. 6. (1) Az Egyetem minden szakra és képzési formára a jelentkező felvételéről rangsorolás alapján dönt. Ennek során kötelezően figyelembe kell venni a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, valamint a Kormány által meghatározott államilag finanszírozott hallgatók létszámát. (2) A rangsorolást pontszámmal kell kifejezni. A 237/2006. (XI. 27.) kormányrendelet 25. (5)-e szerint. (3) Az Egyetemnek a felvételizők felvételi teljesítményét úgy kell pontszámmal értékelnie, hogy azok összehasonlíthatók legyenek egymással, továbbá hogy biztosítva legyen a differenciált felvételi döntés. (4) Az Egyetemen az államilag finanszírozott képzésre, illetve a költségtérítéses képzésre meghatározott ponthatárok egymástól eltérhetnek. (5) Azt, aki a megállapított ponthatárt elérte az Egyetem köteles felvenni, a ponthatár alatt teljesítők nem vehetők fel. (6) A megállapított ponthatárt nyilvánosságra kell hozni. (7) Az Egyetem a felvételről szóló értesítésben a jelentkezőt tájékoztatja, hogy milyen szakon, milyen képzési és finanszírozási formában kezdheti meg a tanulmányait. 7
Fogyatékossággal élőkre vonatkozó rendelkezések KR_F. 30. (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során a Hivatal és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. (2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették. (3) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. MESTERKÉPZÉS KR_F 31. (1) A miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg azokat a pályázati feltételeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek mesterképzésre. (2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg mesterképzésre a Tájékoztatóban. Tájékoztatás KR_F 32. (1) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az államilag támogatott mesterképzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását. (2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan tartalmazza a) azon alapszakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az intézmény a mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz, b) a felvehető keretszámot, c) az alapképzésben, mesterképzésben, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit, d) a tanári mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait, e) az intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit. A jelentkezők rangsorolása KR_F 25. (5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni. KR_F 34. A felsőoktatási intézmény a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásakor a felsőoktatási törvény 43. (4) bekezdése szerint jár el. Ftv. 43. (4) A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történő felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni Pontszámítás a mesterképzésben KR_F. 35. (2) A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni. (5) A művészeti, művészetközvetítő képzési területre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani. 8
A felvételi döntés KR_F. 36. (1) a) a Hivatal a mesterképzésre jelentkező besorolásáról szakonként egységes intézményi rangsorolás alapján dönt, b) mesterképzés esetén a Hivatal köteles figyelembe venni a miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS KR_F. 37. (1) A miniszter a képzés indítását megelőző év szeptember 15-éig határozza meg azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek szakirányú továbbképzésre. (2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételét követő egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg szakirányú továbbképzésre a Tájékoztatóban. Tájékoztatás KR_F. 38. (1) A R 3-7. -ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év szeptember 15. napja. (2) A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg. Jelentkezési határidő, adatszolgáltatás KR_F. 39. (1) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény határozza meg. (2) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat. A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés KR. 40. (1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény végzi el. (2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. ELJÁRÁSI DÍJAK KR_F 45. (1) A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, - valamint amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik - intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie. (2) Felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, osztatlan, egységes képzésre és mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőknek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetniük, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít. (3) Az alapdíjból képzésenként 1000-1000 forint illeti meg azokat a felsőoktatási intézményeket, ahová a jelentkező kérelme szerint jelentkezik. (4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni, amelyből képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményt illeti. (5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet. (6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak 9
mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet. (7) A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat a Hivatalhoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni. (11) A 8. (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás során 5000 forint eljárási alapdíjat kell fizetni. A pótfelvételi eljárási díjból 1000 forint azt a felsőoktatási intézményt illeti, ahová a jelentkező jelentkezik. (13) A jelentkező a jelentkezési lappal együttesen benyújtott kérelmére, a 22. szerinti többletpontra való jogosultság igazolása esetén a Ket. 159. -ában szabályozott módon a) a hátrányos helyzetű jelentkező a (2) bekezdésben meghatározott díj 50%-ának, b) a halmozottan hátrányos helyzetű hallgató a (2) bekezdésben meghatározott díj 100%-ának megfelelő összegű költségmentességben részesül. (14) A (2)-(6) bekezdések alkalmazása során ugyanazon képzés államilag támogatott és költségtérítéses formája egy jelentkezésnek minősül. 7. (1) A gyakorlati vizsga megszervezéséért az Egyetemen induló alap-, mesterképzésre valamint a felsőfokú szakképesítés megszerzéséért a kormányrendelet (KR_F) 45. (6) bekezdésében, a szakirányú továbbképzésre, illetve a doktori képzésre jelentkezők számára ugyanezen kormányrendelet 45. (5) bekezdésében rögzített eljárási díj befizetését írja elő. (2) A díj befizetésére szolgáló csekket az Egyetem a felvételi időpontját tartalmazó levéllel egyidejűleg juttatja el a jelentkezőknek. A befizetést az első felvételi rostavizsga megkezdése előtt a feladóvevénnyel, illetve átutalás esetén az átutaló bank átutalási megbízást tartalmazó kivonatával kell igazolni. (3) A díjat csak abban az esetben fizeti vissza az Egyetem, ha a jelentkező az intézmény hibájából nem tudott részt venni a felvételi vizsgán. JOGORVOSLAT A FELVÉTELI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATBAN 8. (1) A felvételiző a felvételi vizsgával kapcsolatos a vizsgaeredményét befolyásoló jogszabálysértés, illetve az intézményi szabályzat megsértése miatt a pontszáma ismertetésének napját követő harmadik munkanap végéig panaszt tehet írásban a rektornál. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (2) A jelentkezőnek joga van az írásbeli dolgozat értékelésébe betekinteni. Ennek időpontjáról és helyéről a Tanulmányi Osztály az írásbeli vizsga napján, vagy emailben tájékoztatja a jelentkezőket. (3) A jelentkező az írásbeli dolgozata értékelésébe való betekintés napját követő harmadik munkanap végéig a rektornál írásban kérheti az általa észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (4) A színművész szak felvételi vizsgáján az aktuális fordulót követő harmadik munkanap végéig van mód jogszabálysértés, illetve az intézményi szabályzat megsértése miatt írásban panaszt tenni a rektornál. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (5) A rektor a kérelmet 3 munkanapon belül köteles a Felvételi Bizottsággal kivizsgáltatni, és annak döntéséről a döntést követő 8 napon belül a jelentkezőt írásban értesíteni. 10
JOGORVOSLAT A FELVÉTELI DÖNTÉSSEL KAPCSOLATBAN Ftv. 73. (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE A FELVÉTELI ELJÁRÁS SORÁN 9. (1) A pályázó dolgozatai, illetve írásbeli anyagai és a felvételi eljárás során keletkezett iratok személyes adatokat tartalmaznak. (2) Az okmányok kezeléséért, ezen belül a személyes adatok kezeléséért felelősek mindazok a bizottságok, illetve ezek tagjai, amelyek ezekkel hivatalból foglalkoznak, továbbá a tanulmányi osztályvezető és munkatársai. (3) A jelentkező adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók. 11
II. FEJEZET A KÉPZÉSI SZERKEZET KÉPZÉSI SZINTEK Ftv 11. (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az egységes, osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg. (3) A felsőoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető. (4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a felnőttképzési törvényben meghatározott intézményi, valamint képzési programjaik esetében program akkreditáció nélkül - vehetnek részt a felnőttképzésben. 10. Az Egyetemen alap-, mester-, egységes, osztatlan és doktori képzés folyik, továbbá felsőfokú végzettséget nem biztosító felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés indítására is lehetőség van. A KÉPZÉS RENDSZERE Ftv 32. (1) A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program a szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. (2) A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény által készített és a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképzésre készíthető, a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján. A szak a rá vonatkozó képesítési követelményekkel, illetve képzési és kimeneti követelményekkel (a továbbiakban: képzési és kimeneti követelmények) meghatározott, oklevéllel záruló képzési tartalom rendszere, az Egyetem képzési programjának része. Az Egyetemen oktatott szakok típusai: a) alapszak, b) mesterszak, c) egységes osztatlan szak, d) szakirányú továbbképzési szak e) felsőfokú szakképzés KREDITRENDSZER Ftv 58. (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését - az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt - tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) Kredit a felsőoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével 12
szerezhető. (3) A kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. 11. (1) Az Egyetem valamennyi képzésében valamennyi képzési formában és tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül előírt minden, tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését felsőoktatási tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) méri. (2) A kredit azon az összes hallgatói tanulmányi munkaidőn alapul, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. (3) A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaidő a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. (4) Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. (5) Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenértékű, a tanterv egy félévére jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség 30 kreditnek felel meg. (6) A hallgatói tanulmányi munkaórák abban az esetben eredményeznek kreditet, ha a követelmények teljesítéséről a hallgató sikeresen számot adott. (7) A kredit értéke nem függ a megfelelés (érdemjegy) fokozatától. SZAKMAI FELELŐSSÉG 12. (1) A Szenátusnak minden szakhoz ki kell jelölnie egy szervezeti egységet (tanszéket) és egy szakfelelős oktatót, aki szakmailag felelős a szakon folytatott képzésért. (2) A szakfelelős oktató kizárólag az Egyetemmel teljes vagy részmunkaidejű közalkalmazotti jogviszonyban álló, oktatói munkakörben foglalkoztatott művészeti/tudományos minősítéssel rendelkező minimum egyetemi docens, kivételesen indokolt esetben egyetemi adjunktus lehet. KÉPZÉSI PROGRAM, TANTERV 13. (1) Az Egyetem ajánlott tanterveket (továbbiakban mintatanterv) ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. (2) A mintatantervet minden szakra, tagozatra és képzési formára meg kell határozni. A tantervek a mindenkori szaklétesítés és szakindítás MAB által jóváhagyott dokumentációjának részét képezik. Az engedélyezett tantervektől általában eltérni nem lehet., kivéve, az engedélyezett mintatantervektől indokolt esetben el lehet térni, pl. más félévben hirdetni a tantárgyat, de a képzési időszak végéig gondoskodni kell arról, hogy minden kötelező tárgy teljesíthető legyen a hallgatók által. A részletes tanulmányi követelményeket a tantárgyi programok tartalmazzák. 13
14. (1) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterveket a Hallgatói Önkormányzat véleményének kikérését követően a Szenátus hagyja jóvá. (2) A mintatanterv az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy a végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményben előírt képzési idő alatt elvégezni. (3) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyat, e tantárgyak heti óraszáma alapján a félévi, illetve a teljes képzési idő alatt teljesítendő összes tanóra számát, és a hozzájuk rendelt félévi, illetve a teljes képzési idő alatt teljesítendő kreditek számát, a szabadon választható tantárgyak kredit értékét, a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét. (4) A Képesítési követelmények alapján a mintatanterv tartalmazza, hogy a tantervi követelmények eredményes teljesítéséhez tantárgyanként hány tanórát és kreditet rendelnek. TANTÁRGYI PROGRAMOK 15. (1) A tantárgyi programokat az oktató készíti el és átadja a tanszékvezetőnek, aki a szakfelelőssel egyeztetve hagyja jóvá. (2) A tantárgyi programok a következőket tartalmazzák: a) az órákon való részvétel előírásait, b) a félévközi ellenőrzések követelményét, számát, időpontját, pótlásuk, valamint javításuk lehetőségeit, illetve ha pótlásra nincs lehetőség az aláírás és a vizsgára bocsátás feltételeit, c) az érdemjegyek (osztályzat, vizsgajegy) kialakításának módját, d) azon írásos anyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható, e) a tárgyhoz rendelt krediteket. (3) A tantárgyi programot az oktató köteles közölni a hallgatókkal az adott félév elején. (4) A tanszékvezető által elfogadott és aláírt tantárgyi programot az osztályvezető tanár láttamozását követően a Tanulmányi Osztály őrzi. Az oktatók kötelesek a jóváhagyott programokat a Neptun rendszerben is rögzíteni. NYELVTANULÁS ÉS NYELVVIZSGA Ftv 150. (1) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. 16. (1) Az Egyetemen az oklevél kiadásának feltétele a képzési és kimeneti követelményben meghatározott idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. 14
Ahol a mintatanterv szakmai nyelv tanulását írja elő, az egyetem biztosítja ennek ingyenességét, az ott szereplő időtartamra. Minden egyéb nyelvoktatást az egyetem költségtérítés ellenében biztosít, melynek mértékét minden tanév kezdetekor az egyetem szabja meg és a honlapon hirdeti meg. III. FEJEZET A HALLGATÓI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 17. Az Egyetemen háromféle jogi kapcsolat hallgatói jogviszony, vendéghallgatói jogviszony, felnőttképzési jogviszony keretében lehet tanulmányokat folytatni. (1) A hallgatói jogviszony az Egyetem és a hallgató között létrejövő jogi kapcsolat, melyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen jogok illetik és kötelezettségek terhelik, a jogszabályokban és az Egyetem szabályzataiban meghatározottak szerint. (2) A hallgatói jogviszony alapján a hallgató jogosult az adott szakon a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen a jelen szabályzat keretei között tanulmányokat folytatni. (3) A hallgatói jogviszony alapján a hallgató köteles a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen a jelen szabályzat, valamint a szak tantervének keretei között tanulmányait megtervezni, és a tanulmányi kötelezettségeknek eleget tenni. (4) Az Egyetem a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen a jelen szabályzat keretei között jogosult a képzés feltételeit és tartalmát az Egyetem oktatóinak szakmai meggyőződése szerint kialakítani. (5) A hallgatói jogviszonyban álló hallgatóval kapcsolatban az Egyetem a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen e szabályzat, valamint a szak tantervének keretei között a) köteles biztosítani a szak elvégzésének személyi és tárgyi feltételeit, továbbá b) az Egyetem jogosult a hallgatók személyes és tanulmányaikra vonatkozó adatainak kezelésére, tevékenységének ellenőrzésére és értékelésére. A HALLGATÓI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE Ftv 39. (4) Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel - a felvételi döntés évében - hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki. 18. (1) A felvétel feltételeit az SZMSZ jelen kötetének I. fejezetében a Felvételi Eljárás Rendje tartalmazza. (2) A felvételt nyert jelentkező számára az Egyetem köteles felajánlani a beiratkozás lehetőségét. (3) A felvételi döntés a hallgatói jogviszony adott tanulmányi évben történő megkezdésére jogosít. 15
ÁTVÉTEL Ftv 39. (4) Az, aki a felsőoktatási intézménybe. átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel - a felvételi döntés évében - hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki. Ftv 40. (4) Az átvételnek és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. 19. (1) Az Egyetemre történő átvételt kérelmezni kell, ennek további feltétele az Egyetem gyakorlati alkalmassági vizsgáján történő sikeres teljesítés. A hallgatónak a következő, az átadó felsőoktatási intézmény által kiállított dokumentumokat kell csatolnia az átvételi kérelemhez: a) igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és államilag támogatott képzésre történő átvétel kérelmezése esetén a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról, b) a leckekönyv hitelesített másolatát, c) az adott szak(ok)ra vonatkozó tantervi hálót vagy tanegységlistát, továbbá a teljesített tanegységek leírását, d) azon okmányok másolatát, amelyeket a felvételiző hallgatóknak kell leadniuk (érettségi bizonyítvány, oklevél, nyelvvizsga-bizonyítvány). (2) Átvétel esetén a hallgató hallgatói jogviszonya a korábbi felsőoktatási intézménnyel megszűnik. Az átvételről hozott határozatban rendelkezni kell a képzés finanszírozásának kérdéséről. A BEIRATKOZÁS Ftv 39. (4) A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki. 40. (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak - a képzési időszak megkezdése előtt - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. 20. (1) A hallgatói jogviszony felvétel vagy átvétel alapján, a beiratkozással jön létre. (2) A beiratkozáskor a hallgató a nyilvántartásához szükséges személyes adatait megadni, a képzettséget igazoló okmányokat, a nyelvvizsga bizonyítvány(oka)t eredetiben bemutatni köteles. (3) A további tanulmányi félévekben a hallgató a NEPTUN rendszeren keresztül jelenti be, hogy az adott félévben kíván-e tanulmányokat folytatni. (4) A hallgató köteles minden félévben a regisztrációs időszakban megtenni az előző bekezdés szerinti nyilatkozatot. Ennek elmulasztása esetén külön eljárási díj ellenében a hallgató a nyilatkozatot a regisztrációs időszak lezárultát követő két héten belül teheti meg. Ha a hallgató ezt a határidőt is elmulasztja, akkor az Egyetem úgy tekinti, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A részletek a 22. (3) bekezdésben találhatók. 16
A hallgató a regisztrációs héten, valamint a félév során haladék nélkül köteles bejelenteni a nyilvántartott személyes adataiban történt változásokat is, a Neptun rendszeren keresztül. A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELTETÉSE Ftv. 46. (3) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy l) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát Ftv. 50. (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat eltérően nem rendelkezik - csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket - beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét - a tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályozza. (2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától [70. (2) bekezdés d) pont]. 21. A hallgatói jogviszony több alkalommal, de alkalmanként legfeljebb két félévre szüneteltethető. (1) A hallgatói jogviszony szünetelése alatt a hallgató tanulmányi kötelezettségeket nem teljesít, tanulmányi teljesítményre nem kötelezhető. (2) A szünetelés időtartama alatt őt hallgatói juttatások a könyvtárhasználat kivételével ingyenes szolgáltatások és juttatások nem illetik meg. (3) A képzés sajátosságaira tekintettel a hallgatói jogviszonyt nem lehet tetszőlegesen szüneteltetni. Mivel az Egyetem szakjai nem indulnak automatikusan minden évben, a hallgatói jogviszony szüneteltetésére csak bizonyos szakokon, kivételes elbírálás alapján kerülhet sor abban az esetben, ha erre a Tanulmányi Bizottság előzetes engedélyt ad. Az erre vonatkozó kérvényt a Tanulmányi Bizottság Elnökének címezve kell benyújtani a Tanulmányi Osztályon. Az ügyet legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül bírája el a Tanulmányi Bizottság. (4) A hallgató szakonként külön-külön is szüneteltetheti a hallgatói jogviszonyát. (5) Ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni, vele szemben nem lehet alkalmazni a tanulmányi kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeit, feltéve, hogy ezen okok valamelyikét legkésőbb a tanulmányok folytatására történő bejelentkezésekor igazolni tudja. Az Egyetem a képzés sajátosságaira tekintettel az Ftv. 50..(2) bekezdésében szabályozott esetekben is csak akkor tudja biztosítani a hallgató jogviszony folytatását, ha a szünetelés okának megszűnésekor azonos képzés, azonos feltételekkel, azonos évfolyammal folyamatban van. (6) Amennyiben a hallgatót fegyelmi büntetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányai folytatásától, ezen időtartam lejártát követően külön felhívás nélkül köteles bejelentkezni a Tanulmányi Osztályon. (7) A hallgatói jogviszony szünetelését követően a hallgató az időközben esetlegesen bekövetkezett tantervmódosításoknak megfelelően, az új mintatanterv szerint folytathatja tanulmányait. 17
(8) A megszakítás után tanulmányait folytató hallgató a korábban megszerzett tanegységek érvényes voltát, a pótlások rendjét (a kredit-egyenértékűségre vonatkozó szabályok szerint) a Kreditátviteli Bizottság határozza meg. A Kredit Átviteli Bizottság működési rendje a szabályzat 8. számú mellékelte, a kredit beszámítás iránti kérelem a 9. számú melléklet. A VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY Ftv 40. (1) A hallgató c) másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. (2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba (4) a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. 22. Az Egyetem hallgatója máshol létesít vendéghallgatói jogviszonyt (1) Az Egyetem hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszonyban folytasson résztanulmányokat, ha ezt számára a fogadó intézmény lehetővé teszi. Ennek engedélyezéséről a Tanulmányi Bizottság dönt. (2) A hallgató más felsőoktatási intézményben, vendéghallgatói jogviszonyban teljesített kreditjei elismeréséről a Kreditátviteli Bizottság dönt. (3) A hallgató leckekönyvébe a fogadó intézmény bejegyzést nem tehet. (4) Külföldi felsőoktatási intézményben résztanulmányokat folytató hallgató esetében a kurzusok elvégzéséért járó kreditek, amennyiben a kiutazás előtt megkötött tanulmányi szerződés a teljesítendő krediteket tartalmazza, teljes mértékben beszámításra kerülnek a hallgató itthoni tanulmányi kötelezettségébe. A Tanulmányi Bizottság Ügyrendje a 5. számú melléket, a 6., 7. számú mellékletek iratminták a Tanulmányi Bizottság működéséhez. 23. Más felsőoktatási intézményből érkezett vendéghallgató (1) Amennyiben más felsőoktatási intézmény hallgatója kíván résztanulmányokat folytatni az egyetemen, a fogadás feltételei a következők: a) az intézménynek, amelyben a hallgató a tanulmányait folytatja, van érvényes megállapodása az Egyetemmel a hallgatók kölcsönös fogadásáról, vagy b) az illetékes tanszékvezető, valamint az osztályvezető tanár írásban nyilatkozik arról, hogy a vendéghallgató fogadásának személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a fogadó intézmény a 18
vendéghallgatói látogatást követően írásban értesíti a küldő intézményt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a hallgató által felvett tárgyak nevét, annak félévre szóló programját, a teljesített vizsgamódot és az érdemjegyet. (3) A vendéghallgatás eredményéről szóló, a leckekönyvi bejegyzésekkel megegyező tartalmú igazolást a TO adja ki. (4) A résztanulmányok folytatása iránt a más felsőoktatási intézmény hallgatója a Tanulmányi Osztály vezetőjéhez nyújthatja be kérelmét. A döntést a Tanulmányi Bizottság hozza meg. (5) A résztanulmányokat folytató vendéghallgató által fizetendő költségtérítés kredit, vagy időarányos összegét a Tanulmányi Bizottság határozza meg. (6) Amennyiben más felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban nem álló személy kíván tanulmányokat folytatni az egyetemen, a fogadás feltétele az illetékes tanszékvezető és osztályvezető tanár írásbeli nyilatkozata arról, hogy a jelentkező fogadásának személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. (7) Az ilyen személy a Tanulmányi Osztály vezetőjéhez nyújthatja be kérelmét. A döntést a Tanulmányi Bizottság hozza meg. A jelentkező pozitív döntés esetén sem létesít hallgatói jogviszonyt. (8) Az ilyen formában tanulmányokat folytató személy által fizetendő költségtérítés összegét a felvett tárgyak kredit-értéke alapján szintén az Egyetem Tanulmányi Bizottsága határozza meg. (9) A jelentkezők és a képzésben a Tanulmányi Bizottság engedélye alapján résztvevők a képzés befejezését követően igazolást kapnak a hallgatott tárgyakról, a számonkérés eredményéről és a megszerzett kreditekről. PÁRHUZAMOS JOGVISZONY Ftv. 40. (1) A hallgató d) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (2) A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető. 24. (1) Az egyetem hallgatójának jogában áll más felsőoktatási intézménnyel további jogviszonyt létesíteni, de ez az Egyetem hallgatói számára előírt hallgatói követelmények teljesítése alól nem mentesíti. (2) Az Egyetem hallgatójának tanulmányainak időtartama alatt ugyanezen Egyetem másik szakán az ott előírt felvételi követelmények sikeres teljesítése után elkezdett tanulmányai folytán nem keletkezik újabb hallgatói jogviszonya. (3) Más felsőoktatási intézmény hallgatója párhuzamos hallgatói jogviszonyt sikeres felvételi vizsgát követően létesíthet. (4) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egyidőben más felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem másik szakán folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. (5) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben szakonként külön-külön leckekönyve van, és a külön-külön megszerzett abszolutóriumot követően külön-külön teszi le záróvizsgáit. (6) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatóra is vonatkoznak a hatályos jogszabályok és az 19
Egyetem SZMSZ-ének és egyéb előírásainak hallgatókat érintő rendelkezései. A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE Ftv. 76. (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Ftv. 161. (5) A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a hallgatói jogviszonyukat e törvény hatálybalépése előtt létesítették. 25. (1) A hallgatói jogviszony megszűnhet a) a hallgató kezdeményezésére, b) a tanulmányok befejeztével, c) az Egyetem kezdeményezésére. (2) A hallgatói jogviszony megszűnéséről az TO minden esetben írásban értesíti a hallgatót. (3) Ha a hallgatót másik intézmény átvette, azt a hallgatónak az Egyetemen 8 napon belül be kell jelentenie. (4) Ha az államilag támogatott féléveket a hallgató kimerítette, erről a TO értesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét, hogy lehetősége van hallgatói szerződéssel tanulmányait költségtérítéses formában folytatni. (5) Ha a hallgató a tanulmányait költségtérítéses formában nem kívánja folytatni, a TO megszünteti. (6) A képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján megszűnik a hallgatói jogviszony, kivéve, ha a hallgatónak van másik szakos tanulmánya folyamatban. (7) Ha a hallgató a költségtérítési kötelezettségét nem teljesíti, és felszólítása eredménytelen, a rektor a hallgatói jogviszony megszüntetése mellett határozattal dönthet. (8) A Egyetem egyoldalú nyilatkozattal elbocsátással megszünteti a hallgató hallgatói jogviszonyát, ha a) a tantervben meghatározott szakmai /főtárgyi/ alapvizsgán elégtelen (nem felelt meg) minősítést kapott, a rektor által kijelölt eseti bizottság előtt is elégtelen teljesítményt nyújtott, (rostavizsga) a) egy a szak tantervében szereplő félévi tantárgyat kivéve a főtárgyat a hallgató háromszori kísérlettel elégtelen (nem felelt meg) minősítéssel zárta le, b) a hallgató által megszerzett kreditek száma az első négy félév elteltével kevesebb, mint 90 kreditpont. (9) Az elbocsátott hallgató csak újabb sikeres felvételi vizsga alapján létesíthet ismét hallgatói jogviszonyt. Az új felvételi eljárással felvett hallgatónak a második felvételt követően a korábbi tanulmányok alapján elismert krediteken túlmenően az első 4 aktív félévben legalább 90 kreditpontot kell megszereznie. Ha 20