Szociometria vizsgálat Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola Pusztamérges Készítette: Turcsányi Nelli EJF NTK Tanító szakos hallgatója II. évfolyam 2012. április 12.
Lacob Lévy Moreno (amerikai pszichiáter) dolgozta ki a szociometria felmérés módszerét. Nem hivatalos, hanem személyes rokonszenv és kapcsolatok alapján létrejött csoportos kultúra feltárását szolgálja. Alaptétele a munkaközösségben kialakuló kapcsolatok voltak. Moreno szerint ugyanis az emberi kapcsolódások főként érzelmiek és rokonszenviek. Célja, hogy ezt a rejtett hálózatot a rokonszenvi választások módszerével feltárja. Moreno által kidolgozott szociometriai módszer, olyan kérdéseket tartalmaz pl. egy fontos élethelyzetben az egyén kit választana tárásnak. A kérdéseket három területen különítjük el: együttélés (pl.: egy kirándulás során kivel aludnál egy sátorban), együtt dolgozás (pl.: kivel tudna egy feladatban együtt dolgozni), együttes társas élet (pl.: kit hívna meg magához szívesen). A kérdéseket mindig az adott közösséghez kell igazítani. A válaszok alapján megmutatkoznak az egyének és a csoportok közötti kapcsolati viszonyok is. Ez grafikusan is megjeleníthető. Szociogramnak nevezzük ezt, amely a csoport érzelmi kötődéseit tükrözi. A szociogram alapján lehet következtetni arra, hogy a csoport mennyire működik közösségként és a köztük lévő szimpátia viszonyokra. Ezt a szociometriát többen kibővítették, mint például Mérei Ferenc. Az ő általa továbbfejlesztett szociometria a többszempontú szociometria. Ezáltal nem csak az egyén helyét tudjuk behatárolni a csoportban, hanem az egész közösségről is képet kapunk. Az eredmény alapján meg tudjuk állapítani, hogy a csoport képes-e együttesen megoldani a rájuk háruló problémákat, vagy nem. Választ kapunk arra is, hogy minden egyén tagja-e a csoportnak és vannak-e kapcsolat a csoporttagok között egyáltalán. A szociometria kérdőívek 10-40 kérdést tartalmaznak. 9 éves kor felett írásban történik a felmérés. Gyermekeknél szerepelhetnek negatív kritériumot tartalmazó kérdések, de felnőtteknél nem ajánlatos. Kitöltésnél fontos, hogy a megszokott közösségben töltse ki az egyén, ahol a közösségi életét éli (pl.: osztályterem, munkahely, ). Fontos tudomásukra adni, hogy a kérdőívekbe a csoport vezetője nem tekinthet bele (pl.: osztályfőnök, felettes, edző, ). Fontos, hogy mindenki jelen legyen a kitöltésekkor, hogy minél pontosabb képet kapjunk a csoportról. Vizsgálatomban a Mérei-féle többszempontú szociogramot használtam. Az általa vizsgált három fő szempont: 1. Rokonszenvi választások. 2. Közösségi rátermettség. 3. Egyéni tulajdonságok, készségek. A vizsgálat leírása A felmérést általános iskolások csoportjában végeztem el. Ideális csoportnak az ötödik osztályt választottam, ami korosztály szempontjából a 11-12 évesek körét jelenti.
A szociometria felmérést a Pusztamérgesi Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola 5. osztályának tanulóival végeztem. Tíz kérdéses rövid kérdőívet alkalmaztam. A tíz kérdés megoszlása a következőképpen történt: Rokonszenvi választások: 1., 2., 3. Személyi bizalomra vonatkozó: 9., 10. Népszerűségre vonatkozó, érvényesülés kritériummal: 5., 8. Funkció jellegű: aktív kritériummal: 6. (döntésre vonatkozó) igazságosság kritériummal: Képesség szerinti választás: műveltség kritériummal: testi tulajdonságra vonatkozóan: 4. Szakmai rátermettségre vonatkozó: 7. Az osztály 10 főt számlál. A nemek szerinti megoszlás pont 50-50%, azaz 5 fiú és 5 lány. Életkorukat tekintve 11 évesek tehát korkülönbség nincs köztük. Az osztályfőnök figyelmeztetett, hogy lehet néhány gyermek számára nehézkes lesz a kérdőív kitöltése, mert a szövegértéssel problémák vannak. A vizsgálat során a következő kérdésekre kerestem a választ: Milyen a csoportteljesítő képessége átlagos feltételek között? Hogyan reagál a csoport váratlan, rendkívüli helyzetekben? Milyen a csoporttagok közérzete, elősegíti-e a csoportlégkör, hogy képességeiket fejleszthessék, kamatoztathassák? Van-e kialakult közvélemény, akadálytalanul áramlanak-e a hírek a csoportban? Eredmények A szociogram A kölcsönösségi táblázat megszerkesztéséhez az 1., 2. és 3. rokonszenvi kérdéseket használtam. A táblázat adatai alapján megrajzoltam a szociogramot. A szociogramon a következő jelöléseket alkalmaztam: Minden személyt egy kör jelképez, a körbe írt szám pedig a személyhez tartozó sorszám, amelyet a kölcsönösségi és a gyakorisági táblázatban is használtam. Az egyes csoportokat betűkkel jelöltem (A, B). A lányokat rózsaszín színnel emeltem ki, a fiúkat pedig kék színnel. Ha valakinek az alakzatán kívülre is esett választás, de az nem volt viszonzott akkor a személyt jelölő kör mellé odaírtam annak a csoportnak a betűjelét, amelyikben megtalálható az általa választott egyén. A szociogramon 2 csoport jelenik meg, melyeknek egymással nincs kapcsolatuk. Az A jelű csoport tagjai csak lányok, a B jelű csoportba csak fiúk tartoznak. Leginkább zárt csoport az A jelű négyszög, amelynek szinte minden tagja választott mindenkit a csoportján belül. A legtöbb tag között kétszeres kölcsönös kapcsolatban vannak. Fontos, hogy 1 személy igencsak elkülönül a többiektől. Bár ő választotta a csoportok tagjait a válaszaiban, viszont ez nem volt
viszonzott csak egy esetben. A szociogramból is látszik, hogy az osztályban 2 nagy csoport működik, amely a fiúk és a lányok csoportja. A fiúknál már ez a zárt csoport nem figyelhető meg. 1. Szerkezeti mutatók Centrális-marginális mutató: A vizsgált osztály két nagyobb részre osztódik illetve egy harmadik részre, amely peremhelyzetűnek mondható. Ebben az esetben a 3-as számú gyerek lenne a peremgyanús személy, mert ő választott minden lány társát, de őt viszont csak egy esetben választották. Kohéziós mutatók Kölcsönösségi index: Annak a mutatója, hogy a társas helyzetben lévő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Jelen esetben a mutató: 90. Az átlagérték 85-90. Ezáltal kijelenthetjük, hogy a közösség biztonságot nyújt tagjainak. Sűrűségi mutató: A közösség stabilitásának jelzője, amely megmutatja, hogy egy személyre hány kapcsolat jut. Az átlag érték (0,9-1,1). A sűrűségi mutató értéke: 2. Tehát elmondhatjuk, hogy stabil ez a közösség. Kohéziós index: Ez által megállapítható, hogy milyen lehet a csoport együttes teljesítménye. Az átlagérték (10-13) tartományba esik. A kohéziós index értéke: 4,5. Ez nagyon alacsony, bár a 2 csoport lehet külön-külön jó teljesítményre képesek, de ez csak feltevés. Viszonzott kapcsolatok mutatója: Értéke kifejezi, hogy az egyes választásokban mennyire tükröződik a realitás, illetve az egyén vágyai. Átlag értéke 50 és 60 között helyezkedik el. A mutató: 74. Ez azt mutatja, hogy a csoport tagjai reálisan ítélik meg az egymáshoz fűződő kapcsolatukat. 2. A csoport légkör mutatója Ez a mutató azt tükrözi, hogy a közösségi feladatra való alkalmasság eldöntésekor rokonszenvi indíttatás, vagy a csoportnorma vezérli a választást. Harmonikus közösségről akkor beszélünk, ha a rokonszenvet szubjektív megítélés, személyes vonzalom határozza meg, a funkcióra vonatkozó kérdésekben viszont egységes a csoport véleménye, azaz kisebb a szóródás, mint a rokonszenvi kérdésekben. A csoport légkörmutatójának megállapításához a következő kérdéseket vettem figyelembe: Rokonszenvi: 1., 2., 3. Funkció jellegű: 6. A mutató: 2,2-1,6. A két oldal eloszlása/szóródása kevésbé függnek egymástól. A személyes oldal kevésbé szóródik bár nem nagy az eltérés a másik oldallal. Ebből is látszik, hogy a személyes vonzalmaik a meghatározóak ebben a korban még. 3. Választási koincidenciák Az elemzett osztály normáira, belső értékrendjére lehet következtetni a választási koincidenciák vizsgálatával. Azt mutatja meg, vajon mely tulajdonságok bírnak kiemelkedő jelentőséggel a csoport értékrendszerében. Az ő korukban a rokonszenv játszik fő szerepet. A
kérdőívek is alátámasztják ezt, hiszen a rokonszenvi kérdésekre szinte minden tanuló válaszolt. A többi kérdésről ez már nem mondható el. Lehet, hogy a kérdést nem értették vagy a szövegfelolvasással voltak problémáik. 4. Jelentőség és szerep Jelentőség érték: Jelentősnek az a személy tekinthető a közösségben, akit a társai sokszor választanak szociometriai kritériumok alapján. Jelentősége lehet pozitív vagy negatív, mindenesetre sokat szerepel társai tudatában. Észreveszik-e, foglalkoznak-e vele vagyis, hogy jelentőséggel bír-e? A vizsgált osztályban negatívnak mondható személy egy volt, mégpedig a 9-es. A társai őt szinte minden esetben a negatív kérdésben jelölték meg. Valószínűnek tartom, hogy nem vesz részt a közösségi feladatokban és ez miatt kirekesztett. Pozitív jelentős személy a 4-es volt, mert őt még az a lány is választotta, akit viszont nem választott egy emberen kívül más. Valószínűnek tartom, hogy benne bíznak meg leginkább a többiek, ő számukra a legszimpatikusabb kisugárzású egyén. Segítőkész lehet a társaival szemben. Míg a negatív személy kihúzza magát mindenféle tevékenységből. A fentiek alapján felírható a tagolódási sor: Jelentős személy: 0 fő Másodrendű jelentőséggel bír: 1 fő Nem képvisel jelentőséget: 9fő Összefoglalás, véleményalkotás a csoportról kapott adatok tükrében Az általam vizsgált általános iskolai osztály szociogramja alapján jól megállapítható, hogy a vizsgálat során jelenlevők két nagy csoportra és egy peremgyanús csoportra oszlanak. A lányok töltik be az egyik csoport tagjait és a fiúk pedig a másik csoport tagjait. A 3. csoportba, melyet külön nem jelöltem, csak egy főt sorolnék: a 3-ast, mert nem voltak a választásai viszonzottak egy kivétellel. A szociogramról arra tudok következtetni, hogy két klikk működik az osztályban, amelyek nemek szerint különülnek el. A szociogramon különféle színekkel jelöltem a nemeket, amely valóban jól tükrözi a fiúk és a lányok elkülönülését. Egy tanulót minden társa megjelölte ugyanabban a kérdésben, mely negatív vonzatú. nagymértékben befolyásolják válaszadásukat a baráti viszonyok még ebben a korban. Felhasznált irodalom: Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Budapest, 1988. Mellékletek: 1. Kérdőív 2. Kölcsönösségi és gyakorisági táblázat 3. Szociogram
1. melléklet
2. melléklet
Lányok: 1., 2., 3.,4., 8. Fiúk: 5., 6., 7., 9., 10. 3. melléklet