A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
PREAMBULUM A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának egyik élő tagja. Az egyház hitelvi értelemben az Ószövetségből átvett bibliai, újszövetségi fogalom, Isten gyülekezete (1 Kor 1, 29), Krisztus teste (1 Kor 12, 12-31). Az egyházban, a megváltottak közösségében az Úr vezetése és irányítása alatt minden tag a neki adott kegyelmi ajándékkal szolgál a többiek felé, és velük együtt a világban. Minden, az evangéliumokban megismerhető tanításra épülő egyház része az Egyetemes Anyaszentegyháznak, melyet senki nem sajátíthat ki, hiszen az, az Örökkévaló Isten Jézus Krisztusban adott kegyelme által öröktől fogva kiválasztottak közössége. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET) Iványi Tibor lelkész vezetésével metodista lelkészek és gyülekezetek alapították azt követően, hogy egyházi és állami törvényekkel való visszaélések elleni tiltakozásuk miatt a XX. század 70-es éveiben egyházi és állami- hatósági üldöztetést éltek át, és őket a Metodista Egyház a tisztességes párbeszéd lehetőségét következetesen elutasítva törvénytelen módon kirekesztette. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget 1981. október 1-vel bemutatott szervezeti szabályzata alapján a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. tc. 7..- a és az azt hatályban tartó 1947. évi XXXIII. törvény értelmében a Magyar Állam az 1/1981. ÁEH sz. határozattal önálló, elismert egyházzá nyilvánította. Magyarországon az ezt követő időben az egyházak nyilvántartásba vételéről az 1990. évi IV. Törvény rendelkezik. Ennek alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság nyilatkozatában A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnevezésű egyház jogi személyisége igazolása érdekében a következő Adatigazolást adta ki (részlet): Az egyház nyilvántartási száma: 1 (...) A bejegyzést elrendelő bírósági határozat száma és kelte, jogerőre emelkedésének napja: Pk.60.077/1990/2. (kelt 1990. jún. 27.) Megjegyzés: A Művelődési Minisztérium 10.312/90/IV. sz. értesítése alapján mint működő, bevett és elismert egyház került bírósági nyilvántartásba vételre. A MET szervezetileg független más hasonló hitelveket valló hazai vagy külföldi egyházaktól. A MET, történetéből adódóan, de Megváltó Urától kapott elhívása alapján is elsősorban a kiszolgáltatottak és hátrányos helyzetben lévők között végzi feladatát. Egyértelműen küzd a rasszizmus és antiszemitizmus minden formája ellen. A felekezetközi párbeszédben különösen fontosnak tartja a zsidó-keresztyén párbeszédet. 2
1.. Általános rendelkezések /1/A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (továbbiakban: Egyház) protestáns szabadegyház, Jézus Krisztus anyaszentegyházának egy tagja. /2/ Az Egyház jogi személy. /3/ Az Egyház székhelye: 1086 Budapest, Dankó utca 11. /4/ Az Egyház működése során tiszteletben tartja a Magyar Köztársaság törvényes rendjét. Az Egyház működését egyebekben Országos Közgyűlése által alkotott szabályok irányítják. 2.. Az Egyház hitelvei /1/ Az Egyház elfogadja az ún. Apostoli Hitvallást, egyetért a német és helvét reformáció közös felismeréseivel, és magáénak vallja azokat a hitcikkelyeket, amelyeket Wesley János a metodista mozgalom szervezése során az anglikán egyház 39 hitágazatából fogalmazott át. /2/ Az Egyház vallja, hogy Üdvözítője Jézus Krisztus; a reformáció felismeréséhez híven hitének és a keresztyén élet zsinórmértékének egyedül a teljes Szentírást tartja, vallja az ó- és újszövetségi Szentírás elválaszthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy a keresztyén egyház a zsidó Jézus vallásának alapjain és apostolai tanításán épült fel. 3.. Az Egyház hivatása, küldetése /1/ Az Egyház Isten Szentlelkének irányításában bízva kíván megfelelni Jézus Krisztus missziói elhívásának. /2/ Az Egyház szolgálata kiterjed valamennyi hívére és mindazokra, akik ezt igénylik vagy elfogadják. /3/ Az Egyház hivatásának tekinti, hogy Isten Igéjét szóban és írásban hirdesse, tagjai lelki építéséről gondoskodjék, és mindazokat hitre segítse, akik szolgálatát elfogadják. Kötelességének tartja, hogy a szegényeket, elhagyatottakat, munkaképteleneket erejéhez képest támogassa, és segítséget nyújtson a kiszolgáltatottak és védtelenek számára. /4/ Az Egyház vallja, hogy minden ember szabadnak valamint méltóságban és jogokban egyenlőnek születik: ennek jegyében elutasítja a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a diszkrimináció minden formáját, és küldetésének megvalósítása során küzd ezen ideológiák terjedése és kiteljesedése ellen. /5/ Az Egyház céljai megvalósítása érdekében sokoldalú közérdekű tevékenységet is folytat, különösen oktatási nevelési, szociális, foglalkoztatási, érdekképviseleti, környezetvédelmi, egészségügyi, egészségmegőrző, kulturális, közművelődési, bűnmegelőző, gyermek- és ifjúságvédelmi téren. 3
4.. Az Egyház viszonya más egyházakhoz és szervezetekhez Az Egyház szervezeti alárendeltség és hitelvei feladása nélkül szívesen ápol lelki kapcsolatokat, nagyra értékeli a felekezetek közötti és vallásközi párbeszédet, és kész a keresztyénség közös céljainak, valamint az egyetemes emberi értékeknek, békés törekvéseknek közös szolgálatára, ahol ennek feltételei adottak. 4
AZ EGYHÁZ TAGJAI 5.. Az Egyház általános lelki szolgálata /1/ Az Egyház számon tart mindenkit, aki szolgálatait igényli és célkitűzéseit támogatja. /2/ Az Egyház lelki szolgálatait (istentiszteleteken, ima- és bibliaórákon, valamint más közösségi rendezvényeken való aktív jelenlét, keresztelés, hitoktatás, házasságkötés, temetés, családi ünnepek rendezése) mindazok igénybe vehetik, akik tiszteletben tartják hitelveit és rendjét. Választói vagy szavazati joghoz kötött ügyekben azonban csak egyháztag járhat el a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő rendelkezéseinek figyelembevételével. /3/ Az Egyház lelki szolgálataiért ellenszolgáltatást nem vár, az önkéntes támogatást elfogadja. 6.. A tagsági viszony keletkezése /1/ Az Egyház teljes jogú tagja (egyháztag) az lehet, aki elkötelezte magát Jézus Krisztus követésére és magáévá teszi az Egyház tanítását és küldetését. /2/ Az Egyház teljes jogú tagja bárki csak saját kérésére, próbaidő kitöltése után lehet. Ugyanez vonatkozik a hívő szülők bibliai gyakorlat szerint megkeresztelt és konfirmált gyermekeire is. /3/ A teljes jogú taggá való felvétel nyilvános istentiszteleten történik. 7.. A próbaidő, a próbaidős tag jogai és kötelezettségei /1/ A teljes jogú tagsági viszony létrejöttét legalább három hónapos próbaidő előzi meg. /2/ A próbaidős tag a próbaidő alatt az Egyház által jóváhagyott tananyag alapján legalább tizenkét héten át tartó külön oktatáson vesz részt. /3/ A próbaidős taggá fogadás nyilvános istentiszteleten történik. /4/ A próbaidős tagot igehirdetői vagy lelkigondozói szolgálattal az Egyház nem bízza meg. /5/ A próbaidős tag adománya mindenkor névtelen. /6/ A próbaidő időtartama legfeljebb egy év hat hónap lehet, kivéve, ha a további meghosszabbítást a próbaidős tag kéri és a lelkész ezt támogatja. Ellenkező esetben a próbaidős tagság megszűnik. /7/ Próbaidős tagságra ismételten jelentkezni lehet. 5
8.. Az Egyház tagjainak jogai és kötelességei /1/ A tagok kötelessége az Egyház bibliai tanításának megfelelő életmód folytatása, a közösségi rend megtartása és az Egyház döntéseinek tiszteletben tartása. /2/ Az Egyház anyagi terheinek hordozásában minden tag önként vállalt mérték szerint vesz részt. /3/ Egyházi tisztségre csak nagykorú egyháztag választható. 9.. A szövetségmegújítás /1/ A gyülekezetek évente szövetségmegújító alkalmat tartanak. /2/ Erre a tagok aktív részvételét elvárva a pünkösdi istentiszteleten kerül sor, s a tagok döntéséről dokumentum születik. /3/ Aki nem újítja meg tagságát, próbaidős tagnak minősül vissza. 10.. A tagsági viszony megszűnése, fegyelmi ügyek /1/ A tagsági viszony elhalálozás, kilépés vagy kizárás által szűnik meg. /2/ A tagok fegyelmi ügyeiről a 21.. rendelkezik. 6
AZ EGYHÁZ SZERVEZETE 11.. Az Egyház szervezeti felépítése, tisztségviselői /1/ Az Egyház tagjai egyházközségekbe tömörülnek. Szórvány közösségek missziói körzeteket alkothatnak. A körzeteket az egyházkerületek kötik össze. /2/ Legfőbb irányító szerv az Országos Közgyűlés, melyet az Egyház választott elnöke vezet. 12.. Egyházközség /1/ Az egyházközség élén az Egyház által alkalmazott lelkész vagy szükség esetén az elnök által felhatalmazott személy áll. /2/ Egyházközség ott alakulhat, ahol legalább tíz egyháztag és próbaidős tag a megalakítását kéri. Több szórvány együttesen is alakíthat egyházközséget. Ebben az esetben az egyházközség területét az elnök állapítja meg. Ha az egyházközség tagjainak együttes száma tíz fő alá esik, az egyházközség más egyházközséghez történő csatolásáról az elnök intézkedik. /3/ Az egyházközség életét az Egyház által alkalmazott lelkész vagy szükség esetén az elnök által felhatalmazott személy és az Egyházközségi Közgyűlés irányítja (lásd 14. ). /4/ Az Egyházközség lelki, missziói, személyi, szervezési, fegyelmi és anyagi ügyeit, az Egyház egészével összhangban, saját hatáskörében intézi. /5/ Az Egyházközség nem jogi személy. 13.. Lelkész, segédlelkész, lelkészképzés /1/ Az Egyházban lelkészi alkalmazást csak az az egyháztag kaphat, akinek Istentől való elhívatását és a lelkipásztori szolgálathoz szükséges képességét, felkészültségét az egyház Tanulmányi és Lelkészképesítő Bizottsága (élén az Egyház elnökével) megállapította, és arról írásos nyilatkozatot adott ki. A lelkésszé szentelés vagy korábbi felszentelés elismerése szintén e testület hatáskörébe tartozik. /2/ Az Egyház a Wesley János Lelkészképző Főiskolán képezi ki lelkészeit és gyülekezeti munkásait (akik ezt megelőzően legalább egy éven át az Egyház valamelyik gyülekezetében jó bizonyságát adták elhívatásuknak), de elfogadhatja bármely hazai vagy külföldi teológiai intézmény végbizonyítványát is. /3/ Az első három évfolyam elvégzése után a lelkészjelölt segédlelkésszé szentelhető. A segédlelkész nem választható az Egyház elnökévé, alelnökévé, kerületi elöljáróvá és a Fegyelmi Bíróság elnökévé, valamint nem lehet tagja a Tanulmányi és Lelkészképesítő Bizottságnak. Az Országos Közgyűlés alkotó tagja csak szabályszerűen megválasztott egyházközségi küldöttként lehet. Egyebekben ugyanazok a jogok illetik meg, mint a lelkészt. Teljes jogú lelkésszé szentelésére a tanulmányok eredményes befejezése után kerülhet sor. 7
/4/ A lelkipásztor szolgálati területét évről-évre az elnök jelöli ki. /5/ A lelkész (megbízás esetén a segédlelkész) feladatai: a) Isten Igéjének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása (keresztség és úrvacsora), házasságkötés megáldása, temetés, az egyházközség lelki életének irányítása, a fegyelmezés, az egyházközség részére juttatott anyagi eszközök kezeléséről való gondoskodás és a gyülekezet missziói munkájának szervezése, b) a próbaidős tag oktatása és értékelése. A lelkész az eredményes próbaidőt követően az új tag felvételére javaslatot tesz az Egyházközségi Közgyűlésnek, c) hatóságokkal és harmadik személlyel szemben képviseli az egyházközséget, d) részt vesz a lelkészi testület, valamint az Országos Közgyűlés munkájában és végzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel elöljárói megbízzák, e) szükség esetén az egyháztagok fegyelmi eljárásának kezdeményezése. /6/ A lelkész jogköre elhalálozás, felfüggesztés vagy a szolgálatból való távozása által szűnik meg. Utóbbi közös megegyezéssel is történhet. /7/ Az Egyház a nyugalomba vonuló lelkész (és házastársa) számára a lehetőségek és szükség figyelembevételével a szolgálati lakás helyett megfelelő elhelyezést biztosít. /8/ A lelkész halála esetén az elnök kötelessége az özvegy és kiskorú gyermekei elhelyezésének és anyagi helyzetének megnyugtató rendezésére intézkedéseket tenni. 14.. Egyházközségi Közgyűlés /1/ Az Egyházközségi Közgyűlést az egyházközség valamennyi nagykorú, teljes jogú tagja és próbaidős tagja alkotja. Az Egyházközségben, mint az Egyházban is, tisztségre csak nagykorú, teljes jogú tag választható. /2/Az Egyházközségi Közgyűlés hatáskörébe tartozik az Egyházközség életét egyetemesen érintő minden olyan kérdés megvitatása és eldöntése, melyet a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. /3/ Az Egyházközségi Közgyűlés határoz a tagok indítványai felett. /4/ Az Egyházközségi Közgyűlés a próbaidős tag és a teljes jogú tag felvételéről a lelkész ajánlására, egyszerű szótöbbséggel határoz. /5/ Az Egyházközséget tagjai fegyelmi ügyében vétójog illeti meg. /6/ Az Egyházközségi Közgyűlés valamennyi tagja betekinthet az egyházközség vagyon- és pénzkezelésébe. A lelkész évente egyszer írásban beszámol az Egyházközségi Közgyűlésnek az egyházközség rendelkezésére álló anyagi eszközök, a befolyt adományok kezeléséről. Az Egyházközségi Közgyűlés dönt az éves elszámolás elfogadásáról. /7/ Amennyiben az Országos Közgyűlés másképpen nem rendelkezik, az 8
Egyházközségi Közgyűlés szabadon dönt a rendelkezésére álló pénzeszközöknek (adományoknak) az Egyház céljaival összeegyeztethető felhasználásáról. /8/ Az Egyházközségi Közgyűlés három képviselőt választ nagykorú tagjai sorából a sorrend megjelölésével, akik közül egy az Országos Közgyűlésen az egyházközséget szavazati joggal képviseli. /9/ A képviselők megbízatása egy évnél régebbi keletű nem lehet, ugyanazon személy ismételten megválasztható. /10/ Az Egyházközségi Közgyűlést, valahányszor az szükséges, de évente legalább egyszer, a helyi lelkész (aki maga is tagja az Egyházközségi Közgyűlésnek) hívja össze legkésőbb az Országos Közgyűlés előtt három héttel és azon elnököl. Akadályoztatása esetén helyettesítéséről az Elnök gondoskodik. /11/ Szabályszerű az összehívás, ha az Egyházközségi Közgyűlés minden tagját a közgyűlés előtt legalább egy héttel meghívták. Szabályszerű összehívásnak kell tekinteni azt is, ha az Egyházközségi Közgyűlést legalább egy héttel az összehívást megelőző rendes istentiszteleten nyilvánosan meghirdették. A szabályszerűen összehívott Egyházközségi Közgyűlés határozatképességéhez legalább az alkotó tagok 50%-ának jelenléte szükséges, ennek hiányában a közgyűlést el kell halasztani. Az emiatt ismételten szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. A szavazatok egyenlősége esetén a lelkész szavazata dönt. /12/ Az Egyházközségi Közgyűlés határozatai ellen a közgyűlés tagjai 15 napon belül az Országos Közgyűléshez fellebbezhetnek. 15.. Presbitérium /1/ A presbitereket a lelkész jelölheti ki a teljes jogú tagok sorából. Feladatuk a tagok látogatása, lelkigondozása és a lelkész által rájuk bízott szolgálatok végzése. /2/ A lelkész szükség szerinti időközökben presbiteri gyűlésre hívja össze a presbitereket, hogy a feladatkörükhöz tartozó tennivalókról, a tagok helyzetéről és lelki fejlődéséről velük tanácskozzék. A presbiteri gyűlés nem dönthet az Egyházközségi Közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben, de annak javaslatot tehet. /3/ A presbiter megbízatása legfeljebb egy évig érvényes. Ugyanaz a személy ismételten megválasztható. 16.. Kerület, kerületi elöljáró /1/ A kerületek határát az elnök állapítja meg. /2/ Az elnök a teljes jogú lelkészek sorából hároméves időtartamra szükség szerint kerületi elöljárókat jelöl ki. /3/ Az elöljáró feladata, hogy a kerületébe tartozó egyházközségek és lelkipásztorok munkáját támogassa, a gyülekezetek fejlődését igehirdetéssel és tanáccsal elősegítse, s az összetartozás tudatát erősítse. Meghatározott időközönként kerületi lelkésztalálkozót hív össze a lelki élet fejlesztése céljából. 9
/4/ Ugyanaz a lelkész kerületi elöljárónak ismételten megválasztható és más egyházi tisztséget is betölthet. 17.. Az elnök, alelnök, korelnök hatásköre, feladatai /1/ Az Egyház élén a lelkészek sorából választott elnök áll. /2/ Az elnök egyeztetés után jelöltlistát készít, melyre minden teljes jogú lelkész felkerül, kivéve aki jelöltségét nem vállalja. /3/ Az elnök megválasztása az Országos Közgyűlés által titkos szavazással történik hároméves időtartamra. A választás érvényességéhez legalább a szabályszerű összehívásra megjelent alkotó tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges. Amennyiben több jelölt közül a megfelelő többséget első szavazással senki nem éri el, a legtöbb szavazatot nyert két személy közül azt kell törvényesen megválasztott elnöknek tekinteni, aki egy újabb fordulóban a másikat egyszerű szavazattöbbséggel megelőzi. /4/ Az elnök megbízatása, az Egyház 1981. október 1. napján történt állami elismertetéséhez igazodva, mindig október elsején veszi kezdetét. Amennyiben az elnök bármely okból kifolyólag nem tölti ki megbízatásának teljes időtartamát, úgy a megbízatás időtartamából hátralévő időtartamra választ elnököt az Országos Közgyűlés. /5/ Az elnök feladatai: a) összehívja az Országos Közgyűlést, b) elnököl az Országos Közgyűlésen, c) végrehajtja és végrehajtatja az Országos Közgyűlés határozatait, d) a 17. /15/ bekezdésében foglalt eset kivételével képviseli az Egyházat hatóságokkal és harmadik személlyel szemben, e) a 17. /15/ bekezdésében foglalt eset kivételével kijelöli a lelkészek, megbízottak és alkalmazottak munkaterületét és feladatait, velük szemben a munkáltatói jogokat a Szervezeti és Működési Szabályzattal illetve a Munka Törvénykönyvével összhangban gyakorolja, f) felügyel az egyházközségek, kerületek és lelkészek munkájára, g) intézkedik a fegyelmi eljárások megindításáról, h) időről időre meglátogatja az egyházközségeket és szórványokat, i) a Tanulmányi és Lelkészképesítő Bizottsággal együtt végzi a lelkésszé szentelés szolgálatát, j) őrködik az Egyház hitelvi és erkölcsi tisztasága valamint szervezeti rendje felett, k) köteles évközi intézkedéseiről az Országos Közgyűlésnek jelentést tenni, l) külső személy ad hoc egyházi szolgálatának engedélyezése és az Egyház intézményeiben lelki szolgálatot (hitoktatás, lelkigondozás) végzők kijelölése, 10
m) a 17. /15/ bekezdésében foglalt eset kivételével gyakorolja a fenntartói irányítást az egyház által fenntartott oktatási és szociális intézmények vonatkozásában. /6/ Az Országos Közgyűlés az elnök kezdeményezésére, legfeljebb egy évre titkos szavazással, egyszerű többséggel alelnököt választhat. Az alelnök személyére az elnök tehet javaslatot a teljes jogú lelkészek közül. /7/ Az alelnök feladata különösen az elnök munkájának segítése illetve a halaszthatatlan, folyamatban lévő ügyek intézésének átvétele az elnök tartósakadályoztatása esetén. Az elnök a 17.. 5. bekezdésének a)- b), d)-e), i)-j) valamint l) pontjaiban foglalt feladatkörök kivételével egyéb feladatok ellátását is az alelnök hatáskörébe utalhatja. /8/ Abban az esetben, ha az Országos Közgyűlés alelnököt nem választ, az elnök tartósakadályoztatása esetén a halaszthatatlan, folyó ügyek intézését, teendők ellátását átmeneti időre, mely a két hónapot nem haladhatja meg, az Országos Közgyűlés korelnöke (továbbiakban korelnök) veszi át. A korelnök az Országos Közgyűlés legidősebb aktív lelkésztagja. /9/ A halaszthatatlan, folyó ügyek, teendők közé tartoznak mindazok az ügyek, melyek esetén a megfelelő lépések megtételének elmulasztása az Egyháznak erkölcsi vagy anyagi kárt okozna, avagy más módon jelentősen akadályozná küldetésének vagy vállalt feladatainak ellátását, intézményeinek működését. /10/ Az elnök váratlan halála, lemondása vagy megbízatásának bármely egyéb okból történő megszűnése esetén az alelnök (alelnök híján a korelnök) köteles az Országos Közgyűlés rendkívüli ülését a lemondástól vagy az elnöki megbízatás megszűnésétől számított 15 napol belül, illetve az elnök váratlan halála esetén a temetést követő első munkanapra, déli tizenkét órára összehívni. Az alelnök (alelnök híján a korelnök) feladata az elnökválasztással kapcsolatos feladatok ellátása. /11/ Ugyanaz a lelkész elnökké vagy alelnökké három alkalommal ismételten megválasztható. /12/ Az elnök (alelnök) megbízatása elhalálozással, fegyelmi határozattal vagy lemondással szűnik meg. /13/ Az elnök megbízatása megszűnik abban az esetben is, ha egészségi állapotának súlyos romlása az elnöki teendők ellátását előreláthatólag hat hónapot meghaladóan nem teszi lehetővé. Ennek megállapítása az elnök akadályoztatása esetén az alelnök (alelnök híján a korelnök) által összehívott rendkívüli Országos Közgyűlés feladata. /14/ Az elnök (alelnök) megtarthatja lelkészi hivatásához kapcsolódó jogait. /15/ Amennyiben az Országos Közgyűlés által elnökké megválasztott személy egyúttal valamely az egyház által fenntartott szociális vagy oktatási intézmény vezetője is, az egyház képviseletére, illetve a fenntartói irányítás gyakorlására ezen intézmény vonatkozásában az elnök helyett az Országos Közgyűlés által kijelölt személy jogosult. 11
18.. Országos Közgyűlés /1/ Az Egyház legfőbb szerve az Országos Közgyűlés, melynek elnöki tisztét az Egyház elnöke tölti be. Alkotó tagjai a teljes jogú lelkészek és az egyházközségek küldöttei. A segédlelkészeket az Országos Közgyűlésen tanácskozási jog illeti meg. Az Egyház gazdasági ügyeit irányító személynek az Országos Közgyűlésen szavazati joga van. /2/ Amennyiben az Országos Közgyűlés által elnökké megválasztott személy egyúttal valamely az egyház által fenntartott szociális vagy oktatási intézmény vezetője is, az érintett intézmény vonatkozásában felmerülő ügyek tekintetében az elnök nem rendelkezik szavazati joggal az Országos Közgyűlésben. /3/ Az Országos Közgyűlés társadalmi súlyára való tekintettel szavazati joggal rendelkező roma referenst hívhat be tagjai közé, hogy roma kérdésekben képviselje az Egyházat. /4/ Az Országos Közgyűlés rendes ülését az elnök hívja össze évente legalább egyszer, amelyen a következő évi Országos Közgyűlés időpontját és helyét megszavazzák. Ha ez megtörtént, a következő Országos Közgyűlés újabb összehívás nélkül is szabályosan összehívottnak tekinthető. /5/ Rendkívüli esetben Országos Közgyűlést kell összehívni akkor is, ha az egyházat érintő halaszthatatlan ügyben azt az elnök szükségesnek látja, vagy ha ez fegyelmi eljárás lefolytatása és az ad hoc Fegyelmi Bíróság megválasztása céljából szükséges, illetve ha a lelkésztestület legalább egyharmada a cél megjelölésével kívánja. /6/ Az Országos Közgyűlés határozatképes, ha szabályszerű meghívás esetén az alkotó tagságnak legalább a fele megjelent. /7/ Az Országos Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. Kivétel az elnökválasztás (18..) és a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása (20..). /8/ A rendkívüli Országos Közgyűlés összehívása szabályos, ha az alkotó tagok a meghívót legalább két nappal a rendkívüli Országos Közgyűlés időpontja előtt igazolhatóan megkapták. /9/ Az Országos Közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve ha a jelenlevő alkotó tagoknak legalább egynegyede a zárt ülés elrendelését kéri. /10/ Szavazásra csak az Országos Közgyűlésen megjelent alkotó tagok jogosultak, de tanácskozási joggal az Országos Közgyűlés bárkit felruházhat. 19.. Az Országos Közgyűlés feladatai /1/ Kizárólag az Országos Közgyűlés hatáskörébe tartozik az elnök, az alelnök és az ad hoc Fegyelmi Bíróság megválasztása, valamint az elnök és alelnök fegyelmi ügye. /2/ Saját tagjaiból bizottságokat alakíthat különleges ügyek intézésére vagy megtárgyalására, amelyekről a Szervezeti és Működési Szabályzat másként nem rendelkezik. 12
/3/ Felülvizsgálja az Egyházközségi Közgyűlés valamint a Fegyelmi Bíróság által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. /4/ A Szervezeti és Működési Szabályzatot kizárólag az Országos Közgyűlés módosíthatja a megjelent alkotó tagság legalább háromnegyedének igenlő szavazatával. /5/ Az Országos Közgyűlés hatáskörébe tartozik az Egyházat egyetemesen érintő minden olyan ügyről való döntés, melyet a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. /6/ Az Országos Közgyűlés dönt az Egyház székhelyéről. 13
FEGYELMI ELJÁRÁS 20.. Fegyelmi eljárás /1/ Az egyházi fegyelem célja a vétkesek megintése, a tévedők helyreigazítása, az elbukottak felemelése, az ellenszegülők meggyőzése, a magukat megkeményítők gyülekezetből való kizárása, hogy így megmaradjon a közösség tisztasága és rendje. /2/ A rossz elleni küzdelemben segítséget jelent a testvéri intés, ezért a gyülekezeti szolgálattevők kötelessége, de minden egyes tagnak is joga, hogy a vétkest megintse. Amennyiben hajlott az intésre és megváltozott, a dologról többé senkinek nem kell szólni, de ha nem látja be bűnét, vagy belátja, de nem hagyja el, és az egyházi fegyelem megtartása más módon nem biztosítható, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. 21.. Tagok fegyelmi ügye /1/ A fegyelmi eljárás kezdeményezésének kérdésében a lelkész feladata és felelőssége dönteni. /2/ Ha a lelkész intése eredményre nem vezet, ismételtessék meg az két vagy három presbiter jelenlétében, ha ez sem hozna változást, döntsön az Egyházközségi Közgyűlés. /3/ A fegyelmezés fokozatai: a) megintés, b) úrvacsorától való eltiltás, c) a tagsági jogok egy részének vagy mindegyikének ideiglenes felfüggesztése, d) az egyházközségből való kizárás (egyháztagság megszüntetése). /4/ A fokozatok a) - c) pontja a lelkész, a d) pontban megjelölt fegyelmi döntés az Egyházközségi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. /5/ Fegyelem alatt álló taggal szemben a gyülekezet minden tagjának egységes magatartást kell tanúsítania. /6/ Az Egyházközségi Közgyűlés határozata ellen az Országos Közgyűléshez 15 napon belül benyújtott fellebbezésnek van helye. 22.. Lelkész (segédlelkész) fegyelmi ügye /1/ A lelkészt fegyelmi eljárás alá kell vonni, ha alapos okkal feltehető, hogy a) hivatali kötelességét vétkesen elhanyagolja, b) erkölcsi magatartása illetve lelkészhez méltatlan viselkedése kifogás alá esik, c) ha az Egyház tanításával ellentétes tanokat hirdet, d) ha az Egyház szervezeti rendje ellen vét. 14
/2/ A lelkész elleni fegyelmi eljárást az elnök, az elnök által ráruházott hatáskörében eljárva az alelnök illetve az Országos Közgyűlés az érintett Egyházközség választott tisztségviselőivel való konzultációt követően kezdeményezheti. /3/ A kezdeményezőnek a lelkész elleni fegyelmi eljárás indításának tényéről az érintettet amennyiben a fegyelmi eljárás megindítása nem az Országos Közgyűlés határozata alapján történik és az Országos Közgyűlés tagjait haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesítenie kell. Egyidejűleg az elnök, illetve az elnök által ráruházott hatáskörében az alelnök intézkedik a rendkívüli Országos Közgyűlés három héten belül történő összehívásáról az ad hoc Fegyelmi Bíróság megválasztása céljából. /4/ A lelkészek feletti fegyelmi bíráskodást az Egyház ad hoc Fegyelmi Bírósága gyakorolja. A Fegyelmi Bíróság köteles indoklással ellátott írásbeli határozatát az eljárás alá vont személynek (és az elnöknek) 15 napon belül megküldeni. /5/ A fegyelmi fokozatok a következők: a) intés, b) áthelyezés más lelkész felügyelete alá, c) a lelkészi hivatal gyakorlásától való ideiglenes felfüggesztés, amely 6 hónapnál hosszabb nem lehet, d) a lelkészi szolgálatból való elbocsátás, e) az Egyházból való kizárás. /6/ A Fegyelmi Bíróság határozata ellen az eljárás alá vont személy, az elnök, az alelnök, a kerületi elöljáró vagy a lelkészkarnak legalább egyharmada a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban fellebbezhet az Országos Közgyűléshez. A Fegyelmi Bíróság köteles a rendkívüli Országos Közgyűlést a fellebbezés beérkezésétől számított nyolc napon belül összehivatni. /7/ A tárgyalást a szabályszerűen (legalább nyolc nappal a kitűzött időpont előtt) megidézett, fegyelmi eljárás alá vont személy illetve képviselője, a tanú és egyéb érdekelt személy távolmaradása esetén is meg lehet tartani. A Fegyelmi Bíróság akkor is köteles bizonyítási eljárást lefolytatni, ha ezt az eljárás alá vont személy nem kéri. A Fegyelmi Bíróság határozatait nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. /8/ A fegyelem alatt álló lelkésszel szemben az Egyháznak egységes magatartást kell tanúsítania. 23.. Az elnök, alelnök fegyelmi ügye /1/ Az elnök és alelnök fegyelmi ügye az Országos Közgyűlés hatáskörébe tartozik. /2/ Az elnök, alelnök ellen eljárást kell indítani a lelkész elleni eljáráshoz hasonlóan az ott felsorolt vétségek esetén, vagy ha ezt a lelkészkar egyharmada az ok megjelölésével az Országos Közgyűléstől kéri. 15
/3/ Ha az elnök vonakodik az ellene indított eljárásban az Országos Közgyűlést összehívni, akkor azt az alelnök vagy az ő vonakodása esetén a korelnök köteles elrendelni. /4/ A fegyelmezés fokozatai: a) elnöki, alelnöki tisztség alól való felmentés, b) lelkészi hivataltól való ideiglenes, vagy végleges eltiltás, c) az Egyházból való kizárás. /5/ A fegyelmi határozat elleni fellebbezés dolgában a lelkész fegyelmi ügyénél meghatározott módon kell eljárni. 24.. Fegyelmi Bíróság /1/ Az Országos Közgyűlés szükség esetén dönt ad hoc Fegyelmi Bíróság (Fegyelmi Bíróság) felállításáról. /2/ Az Egyház Országos Közgyűlése titkos szavazással választja a Fegyelmi Bíróság elnökét valamint két rendes és két póttagját. Ha a fegyelmi eljárás az Országos Közgyűlés határozata alapján indul, a határozat meghozatalával egyidejűen az Országos Közgyűlés gondoskodik az ad hoc Fegyelmi Bíróság felállításáról. /3/ A Fegyelmi Bíróság megbízatása a fegyelmi eljárás lefolytatásának idejére szól. /4/ A Fegyelmi Bíróság elnökének, tagjainak, póttagjainak személyére az elnök valamint az Országos Közgyűlés három teljes jogú lelkész tagja tehet javaslatot. /5/ A Fegyelmi Bíróság elnöke csak teljes jogú lelkész lehet. /6/ A Fegyelmi Bíróság tagjai nem járhatnak el olyan ügyben, amelyben érdekeltek, vagy olyan személlyel kapcsolatban, akivel egyenes-ági, oldalági rokonságban illetve sógorságban állnak, olyan határozat felülbírálásában, melynek meghozatalában részt vettek. /7/ A felsorolt eseteken kívül bármely fél elfogultsági kifogást tehet a Fegyelmi Bíróság egyes tagjai ellen a tények feltárása mellett. 16
AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEI 25.. Az Egyház intézményei Az Egyház szociális, oktatási és egyéb intézményeket alapíthat. 26.. Az Egyház oktatási intézményei /1/ Az Egyház által alapított Wesley János Lelkészképző Főiskola (WJLF) az Egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége. Székhelye: 1086 Budapest, Dankó u. 9-11., képviselője a rektor. A WJLF önálló jogi személy. /2/ A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium. Székhely: 1086 Budapest, Dankó u. 11. Óvoda Telephely: 1101 Budapest, MÁV telep 38. Általános iskola, szakiskola, gimnázium /3/ A Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium (általános iskola, szakiskola, gimnázium). Székhely: 1188 Budapest, Podhorszky u. 51-55. /4/A Wesley János Többcélú Intézmény (Családi Napközi, Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő és Speciális Szakiskola, Kollégium és Szakképző Iskola). Székhely: 3882 Abaújkér, Rákóczi u. 8. Általános iskola, szakiskola, szakközépiskola, speciális szakiskola Telephely: 3882 Abaújkér, Rákóczi u. 38. SNI I-8. évfolyam Telephely: 3882 Abaújkér, Petőfi u. 6. Speciális szakiskola Tagintézmény: 3847 Felsődobsza, Petőfi u. 39. Általános iskola, gimnázium Tagintézmény: 3847 Felsődobsza, Kossuth út 3. Óvoda Tagintézmény: 3844 Nagykinizs, Fő út 60. Óvoda Tagintézmény: 3852 Hernádszentandrás, Kossuth út 98. Óvoda /5/A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Előkészítő Szakiskola, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium. Székhely: 4813 Gyüre, Árpád u. 33. Általános iskola, alapfokú művészetoktatás Telephely: 4813 Gyüre, Vörösmarty u. 7. Óvoda Tagintézmény: 4932 Márokpapi, Vöröshadsereg u. 7. Szakiskola, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás Telephely: 4841 Jánd, Rákóczi út 49. szakközépiskola Tagintézmény: 4934 Beregdaróc, Rákóczi u. 4. Általános iskola, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás Tagintézmény: 4842 Gulács, Szabadság u. 2. Általános iskola, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás Telephely: 4842 Gulács, Rákóczi u. 18. Óvoda Tagintézmény: 4567 Gemzse, Dózsa Gy. u. 1. Általános iskola, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás Telephely: 4567 Gemzse, Kossuth u. 73. Óvoda 17
Tagintézmény: 4635 Újkenéz, Petőfi út 67. Általános iskola, alapfokú művészetoktatás Telephely: 4635 Újkenéz, Petőfi út 55. Óvoda Tagintézmény: 4628 Tiszaszentmárton, Damjanich út 30-32. Általános iskola, alapfokú művészetoktatás Telephely: 4628 Tiszaszentmárton, Petőfi út 2/a. Óvoda /6/ A Wesley - Da Capo Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhely: 2400 Dunaújváros, Március 15. tér 5-6. Zeneművészet, táncművészet, színés bábművészet Telephely: 2400 Dunaújváros, Római krt. 51. Zeneművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet Telephely: 2400 Dunaújváros, Köztársaság u. 14. Zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet Telephely: 2425 Nagykarácsony, Rákóczi út 10. Táncművészet, szín- és bábművészet Telephely: 2400 Dunaújváros, Dózsa György út 37. Táncművészet /7/ A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Előkészítő Szakiskola, Speciális Szakiskola, Szakközépiskola. Székhely: 6729 Szeged, Zentai u. 31. Általános iskola 1-4. Telephelyek: 6710 Szeged, Gárdonyi u. 6. és 6710 Szeged, Raktárköz 2. Általános iskola 5-8. szakiskola, előkészítő szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola Tagintézmény: 5900 Orosháza, Pacsirta utca 1. Óvoda, általános iskola, speciális szakiskola, előkészítő szakiskola 27.. Az Egyház szociális intézményei /1/ Az Egyház által alapított MET "Fűtött Utca" Székhelyintézmény. Székhelye: 1086 Budapest, Dankó u. 15. /2/ Az Egyház által alapított MET Telephelyintézmény. Székhelye: 1086 Budapest, Dankó u. 9. /3/ Az Egyház által alapított MET Oltalom Idősek Otthona. Székhelye: 5600 Békéscsaba, Tábor u. 2. /4/ Az Egyház által alapított MET Idősek Otthona. Székhelye: 2040 Budaörs, Zombori u. 68-70. /5/ Az Egyház által alapított MET Oltalom Idősek Központja. Székhelye: 4843 Hetefejércse, Rákóczi u. 32. /6/ Az Egyház által alapított Mária Gondozóház. Székhelye: 2500 Esztergom, Hajnal u. 16. /7/ Az Egyház által alapított MET Idősek Otthona. Székhely: 5000 Szolnok, Napsugár u. 19. 18
28.. Az Egyház egyéb intézményei /1/ Wesley János Kiadó Kht. Önálló jogi személy, melynek vezetőjét az Országos Közgyűlés választja. Székhely: 1086 Budapest, Dankó u. 11. /2/ Az Egyház által alapított WJK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Önálló jogi személy, melynek ügyvezetőjét az Országos Közgyűlés választja. Székhely: 1086 Budapest, Dankó u. 11. 29.. Egyéb rendelkezések /1/ Az Egyház a működéséhez szükséges anyagi eszközöket a közfeladatok ellátásához kapott költségvetési normatívából és egyéb forrásokból valamint pályázati forrásokból és az Egyház tagjainak és támogatóinak adományából fedezi. /2/ Az Egyház által alkalmazásban állók illetményét az Elnök (alelnök) javaslata alapján a Közgyűlés határozza meg. /3/ 2008. április 1-től az illetmények a mindenkor aktuális Kjt. (Közalkalmazottak fizetési osztályokhoz, fokozatokhoz tartozó garantált illetményei) illetménytábla alapján kerülnek meghatározásra. /4/ Az elnök vezetői pótléka az illetménypótlékalap 300 százaléka. (Illetménypótlékalap 2008. január 1-től: 20.000,- Ft/hó). /5/ Az alelnök vezetői pótléka az illetménypótlékalap 150 százaléka. /6/ A gazdasági igazgató vezetői pótléka az illetménypótlékalap 150 százaléka. /7/ Az a segédlelkész, aki gyülekezeti lelkészként dolgozik, de még nem szerezte meg lelkészi diplomáját az F1-es kategóriába sorolandó. Írásban nyilatkoznia kell, hogy három év alatt megszerzi az oklevelet. /8/ Az intézményeknél alkalmazásban állók (pl. rektor, káplán, hitoktató stb.) illetménye az adott intézményben alkalmazott bérekhez igazodik. /9/ Az Egyháznál nyugalomba vonulók életük végéig a hatályos jogszabály alapján állami nyugdíjra jogosultak. Az egyház megfelelő minőségű ellátásuk érdekében lehetőségéhez mérten támogatást nyújthat. /10/ A nyugdíjas elláthat javadalmazással járó egyházi feladatot. Javadalmazásáról az általános munkaügyi jogszabályok figyelembe vételével a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. /11/ A lelkész özvegye élete végéig kapja az elhunyt férje után a lelkész illetményének 50 százalékát. /12/ Az egyházi irodák, tevékenységek tisztségei: MET irodavezető besorolása: E3 MET iratmisszió, bolthálózat: A1 MET Folyóirat- és kiadványszerkesztő: Kjt. Besorolás szerint. 19
/13/ Azok az alkalmazottak, akiknek az Egyház nem biztosít lakást, jogosultak lakhatási támogatásra. /14/ Szórványpótlék: a lelkész bérébe három szórvány ellátása foglaltatik, kivéve ha a szórvány 50 kilométernél távolabb van, illetve háromnál több szórvány esetében szórványonként 10.000,- Ft pótlék jár. /15/ Az érintett a megállapított javadalmazásról írásban és évente mondhat le. /16/ A gazdasági igazgatót a megfelelő végzettségű személyek közül az Elnök bízza meg (ill. menti fel). /17/ Az alkalmazottak illetményét a MET gazdasági központja számfejti és azt bankszámlára utalja át. /18/ Az Egyház javadalommal egybe nem kapcsolt tisztségeken kívül elnöki hozzájárulással alkalmazhat javadalommal vagy tiszteletdíjjal ellátott, nem lelkészi jellegű munkavállalókat is. Alkalmazásuk esetén a munkaszerződésben lefektetett megállapítások a mértékadók. 30.. Záró rendelkezések /1/ A Szervezeti és Működési Szabályzaton alkalmazott mindennemű változtatás az Országos Közgyűlés hatáskörébe tartozik (19..). /2/ Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Országos Közgyűlése 2010. február 26-i és március 23-i ülésén, továbbá 2011. április 1-jén tartott rendkívüli ülésén, valamint 2011. október 5-7-ei ülésén elfogadta. /3/ Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a 2009. november 30-án elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat helyére lép. /4/ Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat az Egyház minden tagjára és próbaidős tagjára nézve kötelező. Budapest, 2011. október 7. Dr. Iványi Gábor elnök 20