Erasmus beszámoló Tüske Éva Università degli Studi di Ferrara Ferrara Olaszország Azon szerencsések közé sorolhatom magam, akinek lehetősége adódott fél évet Olaszországban töltenie. Ezt persze mind az Erasmusnak köszönhetem, valamint az egyetememnek, aki létrehozta ezt a kapcsolatot és persze szüleimnek, akik mindenben támogattak, hogy életem legjobb élményét éljem át. Bárkinek bármi kételye van azzal kapcsolatban, hogy belevágjon-e, annak csak is azt tudom mondani, hogy igen! Ilyen lehetőség nincs még egy, s a végén egy magabiztos nyelvismerettel térsz haza, rengeteg élménnyel gazdagodhatsz és több különböző kultúrát ismerhetsz meg. Tüske Éva vagyok, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János karának turizmusvendéglátás szakos hallgatója. A 2013/2014-es év őszi félévét Olaszországban, Ferraraban töltöttem, egy viszonylag nagy, de minden ízében olasznak mondható városban. Aki nem tudná behatárolni merre található (mivel az elején én is így voltam vele), Bolognatól félórányira található észak felé, valamint Velence is másfél óra alatt közelíthető meg vonattal. Régi célom volt, hogy külföldön töltsek egy vagy akár több félévet és ezzel is gyakoroljam a nyelveket. Egyértelmű volt, hogy megpályázom az Erasmus ösztöndíjat, nem is volt kérdés, hogy Olaszország a választott országom, mivel az angol mellett a második nyelvemet is szerettem volna fejleszteni, ami az olasz. A döntésem pedig még egyszerűbb volt, mivel Ferrara volt az egyetlen város, ami olasz nyelvterületen található, így még akkor mit sem sejtve, megjelöltem azt a várost, ami ma már a legkedvesebb hellyé vált az életemben. Utazás A kiutazást egyszerűen megoldottuk, az autós megoldást választottam. Nálam ez nem is volt kérdés, mivel nőből vagyok, így természetesen rengeteg dolgot vittem ki magammal. Szerencse még én is épp, hogy befértem a kocsiba. Érdemes biciklit is kivinni, vagy akár helyben venni, mert Ferrarat többek között a biciklik városaként tartják számon, tehát mindenki azzal közlekedik, kivétel nélkül. Az út nem volt kellemes, 7-8 órát vett igénybe, de megérte a több órányi szenvedés. Ezt ugyanígy megtettem hazafele is, azonban karácsonykor hazalátogattam pár napra, amit repülővel tettem meg. Győrben lakom, így nekünk egyszerűbb volt a bécsi reptérre menni, ezért is választottam az Austrian Airlinest, egy osztrák légitársaságot. A repülőjegyet elég korán, még szeptember
végén lefoglaltam, hogy minél olcsóbb legyen (természetesen az ünnepek ideje alatt a legdrágább), de mint utólag rájöttem, lehet jobb lett volna, ha kicsit várok és előbb körbetudakolom a lehetőségeket. Egy hónap után ugyanis megtudtam, hogy Budapest- Bologna között járnak Volán buszok, mindössze 13-14 ezer forintért, valamint Ferrara-Bécs között szintén közlekedik vonat. Nyilván jóval olcsóbb, mint a repülő, viszont 13 órát vesz igénybe. Sajnos az olcsó jegyért meg kell szenvedni! Természetesen a repülős megoldás nagyon egyszerű volt, ugyanis Ferraraból közlekednek közvetlen járatok a Bolognai reptérre, ami 15 -ba került és még az átszállással sem kellett bajlódni. Egyetem/Tanulás Az egyetem több részből áll elszórva a városközpontban, mind szakok szerint elkülönítve. Én economia, azaz gazdasági szakra jelentkeztem. Ez kuriózumnak számított, mivel az első héten, mikor a beiratkozás történt, azzal fogadtak, hogy én vagyok az első magyar ezen a szakon. Az elején fel kellett keresnem az én szakomra kijelölt Tutort, aki segített összeállítani az órarendem. Sok fejtörést okozott, hogy mit válasszak, melyik nem annyira nehéz olaszul. Minden tantárgy 7-8 kreditet ért, így sejteni lehetett, hogy nem lesz egyszerű. Első héten be lehetett ülni bármilyen órára és eldönteni, hogy melyik lesz megfelelő. Nekem semmilyen egyezés nem volt az itthoni tantárgyaimmal, így arra törekedtem, hogy hasznos legyen az órákon megszerzett szókincs az olasz szakmai nyelvvizsgámhoz, ami a diplomám egyik feltétele. Ezért is választottam a Marketinget, valamint a Logika és Informatika nevű tantárgyat. Ezekre heti több alkalommal kellett járni, 2-3 órában alkalmanként, valamint, mint már említettem, az egyik 7 a másik 8 kredites volt, így úgy gondoltam ennyi elég lesz a félévre. Sajnos, ahogy a kreditek is mutatják, nem voltak egyszerűek ezek a tantárgyak, ezért a vizsgaidőszakban sokat kellett tanulnom. Továbbá kivételezés nem volt az erasmusosokkal, én is ugyanazt a vizsgát írtam, mint egy ottani olasz diák. Viszont pánikra semmi ok, csak ki kell választani azt a tanárt, aki kicsit együttérzőbb azzal, aki nem annyira beszéli az olasz nyelvet. Emellett jelentkeztem az egyetem által meghirdetett olasz tanfolyamra, ez sokat segített abban, hogy felfrissítsem a nyelvtudásom és új dolgokat tanuljak, valamint további 5 kreditet jelentett. Szállás
Ezzel az egy ponttal adódtak egyedül problémák. Az egyetem nem biztosított kollégiumot, így nyáron kiutaztam családommal Ferraraba pár napra szállást keresni és megismerni a várost. A kiutazás előtt rengeteg internetes hirdetést megnéztem és írtam a főbérlőknek, hogy van-e lehetőség megnézni az apartmant. Az egyetem honlapján található pár hasznos link, ezek közül böngésztem, valamint csatlakoztam jó pár facebookos csoporthoz, ahol folyamatosan napra kész hirdetéseket lehet találni. A legtöbb érdemleges lakást az un. easystanza-n találtam, ezen az oldalon persze más olasz városba is kereshetsz szállást. A szobák megtekintésére egy teljes napot szántunk, azonban rengeteg helyről elküldtek azzal a kifogással, hogy fél évre nem adják ki a szobát. Végül már minden reményem elszállt, azonban az utolsó lebeszélt címre érve megtudtuk, hogy erasmusosokat is fogadnak, akár fél évre is. Árilag is kedvező volt, a városközpontban helyezkedett el, a szoba tiszta és rendezett volt, így le is foglaltuk. A dolog hátulütője az volt, hogy a főbérlővel kellett együtt lakni, aki nyáron nem tartózkodott ott, így én csak az odaköltözésem után találkoztam vele. Rengeteg problémám volt vele ez alatt a pár hónap alatt és a végén a kaució visszaadásával is adódott némi gond. Az egész pozitív oldala, hogy így találkoztam a lakótársammal, egy angol erasmusos lánnyal, aki ugyanígy mellé fogott a szobaválasztással. Vele azóta is nagyon jó barátságban vagyok. Étkezés/szórakozás A mindennapi ebédet általában otthon készítettem el, minden nap főztem valamit, így hosszú távon jóval gazdaságosabb. Azonban néha órák után elmentünk enni egy panino -t vagy piadina -t. Az utóbbi egy helyi specialitás (lepény tésztából készült szendvics). Nagy szerencsém volt, hogy rengeteget voltunk olaszokkal az angol lakótársammal és egy másik német erasmusos lánnyal, így teljesen asszimilálódtunk. Megtudtunk a helyi ételeket, szokásokat, valamint alkalmunk nyílt elmenni velük a város melletti kis falukba, ahol helyi rendezvényeket tartottak, igazi ottani ételekkel. Időnk nagy részét olaszokkal töltöttük és velük jártunk el bárokba és pubokba esténként. Az egyik kedvenc olasz szokásom az un. aperitivo. Minden este 6 után bármilyen pubban részese lehetsz, ez azt jelentette, hogy csak venni kellett legalább egy italt és a pultra kirakott ételből bármennyit lehetett enni (tészta, szendvics, bruschetta, chips, minden mi szem szájnak ingere). Általában aperitivo idején mindenki spritzet iszik, vagy squazzonet, ami kísértetiesen hasonlít az itthoni fröccsre. Emellett megemlíthetném még a kedvenc ferrarai édességemet, a tenerinat, ami egy csokoládés sütemény kívül-belül, de még sorolhatnám mi minden jót lehet ott enni. Állandó probléma, hogy az erasmusosok pár kiló plusszal jönnek haza. Sajnos ebbe én is beletartozom, de ennyi finomságnak lehetetlen ellenállni. Sokat főztünk együtt vacsorát, ez nálunk rendszeres hétvégi programmá vált. Számomra ez is egy pozitívum, hogy megtanultam új dolgokat elkészíteni és olasz ételeket megkóstolni. Az erasmusos programokban sokszor nem vettünk részt éppen ezért, mert olasz társasággal voltunk, azonban párszor elmentünk az ESN által szervezett rendezvényekre. Első héten megvettük az ESN kártyát, ami 10 -ba került, ez sok helyen kedvezményt jelentett, olcsóbb italokat, továbbá megvettük az Arci kártyát, ami szintén 10 volt, ez egész évre érvényes. Az utóbbit rendszeresen használtuk, ezzel tudtunk csak bemenni a pubok többségébe, tehát ezt mindenképp érdemes kiváltani. Természetesen alkalmunk nyílt utazni is a környező városokba. Rengeteg élménnyel gazdagodtam, eljutottunk Sienába, Firenzébe, Velencébe, Veronába, Bolognába és más kisebb városokba is. Csodaszép helyeket láttam és fantasztikus emberekkel találkoztam. Több különböző kultúrát ismertem meg, valamint eltérő olasz dialektusokat és persze angol akcentusokat egyaránt, mivel Anglia minden tájáról érkeztek emberek.
A kintlétem alatt leginkább az angol nyelvet használtam, amit semmiképp sem bánok, mert minden nap tanultam valami újat. Új szót vagy kifejezést. Persze az olaszom is sokat fejlődött, természetesen ezt is használtuk, amikor csak lehetett. A legnagyobb előnyöm pedig az volt, hogy a magyar nyelvet semennyit sem használtam, azon kívül, hogy olykor az itthoniakkal beszéltem. Rajtam kívül még egy magyar srác volt, aki egy angliai egyetemről érkezett, azonban vele is csak egy hónap után futottam össze és mivel a társaságban senki más nem volt magyar, így egymással is angolul kommunikáltunk. Zárásként Röviden így tudtam összefoglalni a kinti élményeimet, de persze ez a töredéke annak, amit kint éltem át. Egy Erasmus élményt lehetetlen leírni és nem lehet átadni szavakkal. Ezt mindenképp át kell élni, ki kell próbálni. Tehát csak bíztatni tudok mindenkit, hogy jelentkezzen, amilyen gyorsan csak lehet! Ha bármi kérdésed adódna, bátran írj nekem: evi.tuske@gmail.com