EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013/XXXX(NLE) 6.9.2013 JELENTÉSTERVEZET Danièle Lamarque a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról (C7-xxxx/2013 2013/XXXX(NLE)) Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: Inés Ayala Sender PR\1002109.doc PE516.789v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_NLE_art108 TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT...3 1. MELLÉKLET: DANIÈLE LAMARQUE ÉLETRAJZA...4 2. MELLÉKLET: DANIÈLE LAMARQUE KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI...8 PE516.789v02-00 2/17 PR\1002109.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Danièle Lamarque a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C7-xxxx/2013 2013/XXXX(NLE)) (Konzultáció) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-xxxx/2013), tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére, tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0000/2013), A. mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából a javasolt jelölt képességeit; B. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013. november 7-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának jelölt személyt, 1. kedvezően/kedvezőtlenül véleményezi a Tanács Danièle Lamarque számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek. PR\1002109.doc 3/17 PE516.789v02-00
1. MELLÉKLET: DANIÈLE LAMARQUE ÉLETRAJZA Europass önéletrajz Személyes adatok Név LAMARQUE Danièle Számvevőszéki főtanácsadó Provence Alpes Côte d Azur régió regionális számvevőszékének elnöke Állampolgárság francia Születési idő 1953. január 22. Nem Szakterületek nő Nemzetközi kapcsolatok, európai ügyek Közforrásokkal való gazdálkodás ellenőrzése Ellenőrző intézmények igazgatása Szakmai tapasztalat Időtartam Betöltött munkakör vagy beosztás Főbb tevékenységek és felelősségi kör 2011 júliusától: Provence Alpes Côte d Azur régió regionális számvevőszékének (Marseille) elnöke a számvevőszék ellenőrzési tevékenységeinek igazgatása: az ellenőrzések programozása és nyomon követése, az ülések levezetése, a következtetések közzététele; a számvevőszék stratégiai irányvonalainak meghatározása és a stratégia végrehajtása: a szabályszerűség ellenőrzése, valamint a polgári jogi vagy büntetőjogi lépések megtétele; a hatékonyság és az eredményesség vizsgálata: ellenőrzési tervek és vizsgálati módszerek kidolgozása, a vizsgálócsoportok támogatása, következtetések és ajánlások megfogalmazása, sajtókapcsolatok; a számvevőszék életének irányítása: eszközmenedzsment, alkalmazottak értékelése; kapcsolatok a külső partnerekkel: helyi képviselők, állami szervek, ellenőrző bizottsági tagok, egyetemek, média; kapcsolatok a Számvevőszékkel: a közös programozás kialakítása, kamaraközi vizsgálatok irányítása a tömegközlekedés terén, társelnöki poszt betöltése a pénzügyi igazságszolgáltatás szakmai normáinak meghatározásáért felelős munkacsoportban; kapcsolatok európai partnerintézményekkel. PE516.789v02-00 4/17 PR\1002109.doc
Időtartam Betöltött munkakör vagy beosztás Főbb tevékenységek és felelősségi kör 2005 2011: Számvevőszék A nemzetközi kapcsolatokért, az európai ügyekért és a frankofón államokkal ápolt kapcsolatokért felelős igazgató kapcsolattartás az Európai Számvevőszékkel, az Európai Unió számvevőszéki vezetői éves értekezletének előkészítése; az értekezlet munkacsoportjaiban való részvétel (az értekezlet irányítása és kommunikációja, közös ellenőrzések szervezése, jelentéstétel az európai források kezeléséről, ellenőrzési normák); a közösségi források franciaországi és más uniós országokbeli felhasználásának ellenőrzése, hozzájárulás az ellenőrzések színvonalának javításához; az Európai Számvevőszék jelentésének franciaországi terjesztése és ismertetése; a Számvevőszék nemzetközi stratégiájának végrehajtása: a Számvevőszék képviselete a nemzeti ellenőrzési intézmények nemzetközi szakmai szervezeteiben (INTOSAI, EUROSAI); bizottsági és munkacsoportbeli elnökségek (programértékelés, EUROSAI képzési bizottság, átláthatósági és felelősségi elvek, ellenőrzési normák); az elnökkel együtt látogatások külföldi partnereknél, külföldi delegációk fogadása; kapcsolattartás külképviseletekkel és más külső partnerekkel (Világbank, EU, ENSZ); a 43 frankofón nemzeti ellenőrzési intézmény hálózatának működtetése: képzési programok és gyakornoki lehetőségek megszervezése a francia területeken; a kapacitásfejlesztési projektek irányítása; szemináriumok és szaktanácsadás szervezése az erre igényt tartó országokban; - konferenciák és szemináriumok szervezése: EUROSAI-ARABOSAI, Párizs, 2009. március; AISCCUF (frankofón nemzeti ellenőrzési intézmények szervezete), Monaco, 2010. október, Ouagadougou, 2011. február; - projektvezető a tunéziai számvevőszékkel kialakított európai twinning-kapcsolatban (2012-2014): a tunéziai számvevőszék intézményi kapacitásainak megerősítése: az informatizált ellenőrzési technológiák, a teljesítményellenőrzés, valamint a számvevőszék igazságszolgáltatási tevékenységeinek fejlesztése. 1998 2005: Haute-Normandie régió regionális számvevőszékének (Rouen) elnöke a számvevőszék ellenőrzési tevékenységeinek igazgatása, a számvevőszék működtetése és irányítása, külső kapcsolattartás; képzések szervezése az ellenőrök számára: az európai források ellenőrzéséről, a mintavételi és ellenőrzési technikákról, a közpolitikák értékeléséről; nemzetközi szemináriumok szervezése az EURORAI keretében (európai regionális ellenőrzési intézmények szervezete): az ellenőrzési módszerekről; a kórházak ellenőrzéséről (Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország összehasonlítása). 1984 1998: Számvevőszék Számvevőszéki ellenőr, majd 1988-tól tanácsadó Ellenőrzések a pénzügyi és mezőgazdasági ágazatban: az állami költségvetés végrehajtása, a pénzügyminisztérium szolgálatai, az európai források mezőgazdasági hivatalok általi kezelése. A költségvetési és pénzügyi fegyelemmel foglalkozó számvevőszéki előadó PR\1002109.doc 5/17 PE516.789v02-00
Állami intézmények felelősségre vonásával záródó ügyek irányítása A közszolgáltatások költségeivel és hatékonyságával foglalkozó központi vizsgálóbizottság főtitkára (1989 1994) Vizsgálatok szervezése a közigazgatás működését illetően (emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, ingatlanok, formalitások költségei, gazdasági beavatkozások, stb.) A közpolitikák értékelésének kialakítása és irányítása (az állam szociális feladatait és a munkaerő-piaci közfellépéseket illetően). A munkaadó neve és címe Számvevőszék, 13 rue Cambon, 75100 Paris cedex 01 A tevékenység típusa Az államháztartás felső szintű ellenőrzése, külső ellenőrzések, igazságszolgáltatási tevékenységek, közpolitikák értékelése, nemzetközi intézmények külső ellenőrzése. Tanulmányok képzettség és Időtartam A megszerzett képesítés vagy diploma megnevezése Főbb tantárgyak vagy elsajátított készségek 1982 1984: École nationale d administration Közjog, közgazdaság, számvitel, közigazgatás. Gyakornoki időszak a Loire megyei prefektúrán és helyi önkormányzatoknál (Val d Oise megye) 1973 1977: École normale supérieure Tanári szakvizsga, klasszika filológia (1976) Személyes készségek és kompetenciák Anyanyelv Igazgatás, ellenőrzés, európai ügyek Francia Egyéb nyelv(ek) Angol Önértékelés Szövegértés Beszéd Írás Európai szint (*) Hallott szöveg Olvasott szöveg Beszélgetésben való részvétel Előadási készség Angol C1 C2 C2 C2 C2 (*) Közös európai referenciakeret (KER) PE516.789v02-00 6/17 PR\1002109.doc
További információk Oktatási tevékenység és publikációk Oktatási tevékenység (Paris Ouest La Défense egyetem, 2007 2011, École Nationale d Administration, párizsi politikatudományi intézet): vezetéstudomány és igazgatási számvitel, közpolitikák értékelése, kockázatelemzés, korrupció elleni küzdelem; egyetemi szintű képzés kidolgozása és bevezetése a közszervezetek ellenőrzése témájában a pénzügyi igazságszolgáltatásban dolgozó ellenőrök és az általános felügyeleti szervek személyzete számára a Paris Ouest La Défense egyetemmel együttműködve; Számos publikáció az ellenőrzés, az értékelés és a közszféra hatékonysága témájában; A Politiques et management public, Gestion et finances publiques et Revue française des finances publiques című folyóiratok szerkesztőségének és/vagy szakmai bizottságának tagja. Saját művek: A helyi közpolitikák értékelése, LGDJ, 2004.; Az európai közpénzek ellenőrzése (koord.), Robert Schuman Alapítvány, 2007. - Egyéb feladatkörök A firenzei európai egyetemi intézet külső ellenőre (2011 óta) Részvétel az IFACI (francia számvizsgálói és belső ellenőrzési intézet) munkájában (2003 óta) a közpolitikák értékeléséért felelős tudományos bizottság tagja (1993 1998), az értékelési tudományos bizottság tagja (1999 2002) A Rennes-i országos egészségügyi főiskola elnöke (2000 2005) Kitüntetések A Becsületrend lovagi fokozata A Nemzeti Érdemrend tiszti fokozata. PR\1002109.doc 7/17 PE516.789v02-00
2. MELLÉKLET: DANIÈLE LAMARQUE KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, sorolja fel az államháztartás, irányítás és a vállalatirányítás ellenőrzése terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő aspektusait! Miután 1984-ben a francia számvevőszékhez kerültem, teljes pályafutásomat a közigazgatás ellenőrzésének szenteltem, először könyvvizsgálókánt, majd a helyi önkormányzatok ellenőrzését ellátó hivatal vezetőjeként. Emellett az egyetemi szférával ápolt kapcsolataim révén elméleti szaktudásomat is fejlesztettem, és törekedtem arra, hogy a szakmai gyakorlatomat európai és nemzetközi környezetben szerezzem meg. I. A francia számvevőszéknél egymást követően betöltött különböző feladatköreim révén a közigazgatás valamennyi területével megismerkedhettem: állami költségvetés, szociális költségvetés, helyi közigazgatás, európai alapok, valamint az állami pénzügyi támogatásban részesülő valamennyi magánszervezet (közszolgáltatások nyújtásával megbízott szervezetek, egyesületek, állami tulajdonú helyi társaságok). Mindig feladatomnak tekintettem az ellenőrzés valamennyi szempontjának lefedését, a szabályszerűség és a feddhetetlenség ellenőrzésétől kezdve a közpolitikák értékeléséig. 1. A közigazgatás szabályszerű működésének, valamint jogi és számviteli előírásoknak való megfelelőségének ellenőrzése a francia pénzügyi hivatalok hatáskörének fontos dimenziója; ennek kapcsán polgári és büntetőeljárásokra egyaránt sor kerülhet. 2. A számvevőszéki ellenőrzés legfontosabb dimenziója azonban a közpénzekkel való gazdálkodás javítására való törekvés a teljesítményellenőrzési eljárások révén. A teljesítményértékelés biztosítja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó személyek rendelkezzenek az irányítás javítását szolgáló eszközökkel, valamint hogy a polgárok előtt el lehessen számolni az állami források felhasználásáról. A francia számvevőszék és a regionális kamarák számos közös felmérésében részt vettem az állami fellépés következő területein: hulladékgazdálkodás, gazdasági beavatkozások, városi közlekedés, kora gyermekkori gondozás, tűzoltási és mentési szolgáltatások, vándorlók befogadása. Fontos ugyanis annak biztosítása, hogy a közpénzeket felhasználása a polgárok életét közvetlenül érintő valamennyi ágazatban a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek megfelelően történjen. 3. Ezt követően az 1990-es évektől folyamatosan fejlesztettem a közpolitikák értékelésére vonatkozó szakértelmem mind Franciaországban (az ágazatközi politikák értékelésével megbízott két nemzeti bizottság tagjaként), mind nemzetközi szinten (az INTOSAI programértékelési munkacsoportjának tagjaként). Az oktatói tevékenységemben és publikációimban is tükröződő e szakértelemnek köszönhetően 2008-tól segítettem a francia számvevőszék alkotmányos jelentőségű értékelési mechanizmusának kialakítását, és az értékelés módszertanát az általam vezetett ellenőrzések során a gyakorlatba is átültettem. 4. Mindig törekedtem a korszerű módszertanok és standardok így a kockázatelemzés, a belső ellenőrzés értékelése, a költségelemzési technikák és a gazdálkodásellenőrzés szakmai gyakorlatunkba való beépítésére. Így az Institut français de l audit et du contrôle interne (IFACI, a könyvvizsgálattal és a belső ellenőrzéssel foglalkozó francia intézet) egyik munkacsoportjának tagjaként a kockázatok feltérképezéséről és a belső könyvvizsgálatról szóló több kiadványhoz hozzájárultam. PE516.789v02-00 8/17 PR\1002109.doc
5. Az ellenőrzéssel kapcsolatos említett megközelítéseket ellenőrként és bírósági vezetőként is átültethettem a gyakorlatba, mivel nyolc éven át töltöttem be Haute-Normandie régió regionális számvevőszékének (Rouen) elnöki tisztségét, két éve pedig Provence Alpes Côte d Azur régió regionális számvevőszékén (Marseille) töltöm be ugyanezt a pozíciót (e regionális számvevőszék 26,5 milliárd euró közpénz felett rendelkezik hatáskörrel). E feladatkörökben a bírósági felülvizsgálatra és a teljesítményellenőrzésre vonatkozó stratégiát határoztam meg és kockázatelemzésen alapuló programozást alakítottam ki, valamint a képzés és a módszerek fejlesztése révén hozzájárultam az ellenőrzést végző csoportok hatásköreinek megerősítéséhez. Eddig ellátott feladatköreimnek köszönhetően aktív szerepet játszok a kommunikációban, mivel valamennyi jelentésünk nyilvános, amelyekről a média is széles körben beszámol, valamint jó kapcsolatokat ápolok külső partnereinkkel: a választott képviselőkkel, illetve a közigazgatási és igazságügyi szervekkel. II. Valamennyi tevékenységem során folyamatosan törekedtem a nemzetközi nyitásra, amelynek köszönhetően világszerte terjeszthetők a helyes gyakorlatok és előmozdítható a közigazgatástól független ellenőrzés. Abban az öt évben, amíg a francia számvevőszék és az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményeinek kapcsolattartó bizottsága közötti kapcsolattartó tisztviselőként a francia számvevőszék nemzetközi kapcsolataiért feleltem, aktívan hozzájárultam az INTOSAI (Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete) és az EUROSAI (az INTOSAI európai regionális szervezete) tevékenységeihez a szakmai standardok meghatározása (International standards of supreme audit institutions, ISSAI, legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi standardjai), a képzés és a programértékelés területén. A kapcsolattartó bizottságon belül több munkacsoport tevékenységében is részt vettem, és előkészítettem a Didier Migaud számvevőszéki elnök elnökletével tartott 2010 decemberi ülést, amelynek keretében egy, a nemzeti parlamenteknek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően betöltött szerepével foglalkozó szemináriumra is sor került. E nemzetközi tapasztalatnak köszönhetően mélyreható ismereteket szerezhettem más országok ellenőrzési rendszereiről, megérthettem azok sajátosságait és erősségeit, valamint kétoldalú kapcsolatokat és gyümölcsöző együttműködést építhettem ki képviselőikkel. III. Szakmai tapasztalom gazdagodását szolgálta továbbá, hogy több szálon így oktatói tevékenységem (vezetéstudomány és a közpolitikák értékelése), illetve a közigazgatás és a közigazgatás ellenőrzésének kérdéskörével foglalkozó számos publikációm révén is kapcsolódok az egyetemi szférához. Mindig szükségesnek tartottam elméleti tudásom elmélyítését szakmai gyakorlatom gazdagítása és tágabb összefüggésbe helyezése érdekében. 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? Három olyan esetet említenék meg, amelyek kapcsán kedvező irányba befolyásolhattam a közpénzekkel való gazdálkodást és a közpénzek ellenőrzését. 1. 2010-ben megszerveztem a pénzügyi közigazgatási hivatalok bíráinak és a nagyobb állami ellenőrzésekben részt vevő személyeknek szóló, az állami ellenőrzéssel kapcsolatos képzést, amelynek elvégzését egyetemi oklevél igazolja. Ehhez az EUROSAI képzési bizottságának amelynek társelnöke voltam keretében végzett munkánkra támaszkodva sikerült meghatároznunk az állami ellenőrzéssel kapcsolatos képzési modelleket és az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményei által a tagokra alkalmazott képesítési módszereket. Mivel figyelemre méltónak tartottam az Európai Számvevőszék, valamint az Egyesült Királyság, PR\1002109.doc 9/17 PE516.789v02-00
Dánia vagy Ausztria által végzett munkát, ellenőrzési gyakorlataink szakmai jellegének erősítése érdekében Franciaországban is az említett országok rendszereihez hasonlót szerettem volna létrehozni. A szakdolgozat beadásával záruló, egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek által nyújtott, oklevelet adó egy éves képzés sikeresen működik, és a résztvevők többnyire az École nationale d administration diplomásai eredeti képzésének megfelelő kiegészítőjének bizonyult. A negyedik évfolyam 2013 szeptemberében indul. 2. Amikor 2011 júliusában ekkortájt a régió több választott képviselőjének korrupciós ügyében volt folyamatban nyomozás kineveztek a Provence Alpes Côte d Azur régió számvevőszékének elnökévé, a szabálytalanságok és a csalások felderítésének és szankcionálásának megerősítésére irányuló ellenőrzési stratégiát és ezt kísérő intézkedéseket (képzés, iránymutatások, standardok meghatározása) alakítottam ki. Újraszerveztem az igazságszolgáltatási feladatkört: az ellenőrzés hiányossága miatti számviteli hibával érintett, számvitelért felelős tisztviselők visszautasították a szabálytalan kifizetések (például a jogellenes prémiumok) teljesítését és a kifizetéseket elrendelő személyeket azok törlésére kötelezték. A korrupció elleni küzdelem terén az ellenőrzések során a feddhetetlenségen esett csorbák felderítésére helyeztem a hangsúlyt, fejlesztettem az ügyészséggel fenntartott kapcsolatokat, kivizsgáltam a jelzéseket és csoportokat hoztam létre. Két év alatt míg a számvevőszéki kamara a korábbi években nem fordult bírósághoz 12 olyan ügy iratait (azaz minden negyedik ügyiratot) továbbítottam az ügyészséghez, amelyek kapcsán felmerült a közbeszerzések során alkalmazott protekció, az állami források elsikkasztása vagy a hivatali visszaélés gyanúja. 3. 2013-ban társelnöke voltam annak a munkacsoportnak, amelyet a francia számvevőszék elnöke a regionális számvevőszéki kamarák szakmai normáinak meghatározása érdekében hozott létre. Ezeket a normákat egy 2011. decemberi törvény kötelező erővel ruházta fel. Tanúsítási munkája során a francia számvevőszék már alkalmazza a nemzetközi ellenőrzési standardokat (ISA). Ennek ellenére pontosítani kellett a teljesítményellenőrzésre és a bírósági felülvizsgálatra alkalmazandó normákat, valamint a minőségellenőrzés részletes szabályait. Ennek keretében az ISSAI-normák alapján elfogadtattuk az általános elvek első keretét, amelyet a különböző ellenőrzési típusokra alkalmazandó pontosabb szabályok követnek majd. E munka során szorosan együttműködtünk a francia számvevőszék és a számvevőszéki kamarák bíráival annak érdekében, hogy elnyerjük támogatásukat és figyelembe vegyük szakmai tevékenységük valamennyi szempontját. Függetlenség 3. A Szerződés előírja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek. Miként érvényesülne ez az Ön feladataiban? Számvevőszéki bírói jogállásomnál fogva bizonyos védelmet élvezek (elmozdíthatatlanság), és köteles vagyok eleget tenni a függetlenségemet biztosító kötelezettségeknek, amelyek teljes mértékben megfelelnek az EUMSZ 286. cikke szerinti kötelezettségeknek és az Európai Számvevőszék etikai szabályainak. Így továbbra is alkalmazom a jelenlegi jogállásommal összefüggő etikai szabályokat és betartom a szakmai gyakorlatomra irányadó elveket annak érdekében, hogy megbízatásom ellátása során biztosítsam a pontosság, a tárgyilagosság, a semlegesség és a pártatlanság érvényesülését. A függetlenség ugyanis elengedhetetlen az ellenőri tevékenység minőségének és az ellenőrző intézmény hitelességének biztosításához. Tartózkodom minden olyan nyilvános állásfoglalástól, amely kétségeket ébreszthet PE516.789v02-00 10/17 PR\1002109.doc
ítélőképességem objektivitásával kapcsolatban. Annak érdekében, hogy továbbra is információkon alapuló, objektív értékítéletet alkothassak, tartom magam ahhoz, hogy feladataimat azok jellemzői és az azokkal összefüggő következmények, valamint az esetleg kifejezésre juttatott nyomás és elfogultság teljes ismeretében végezzem. Ebből a célból tudásom minél magasabb szinten tartásához minden arra alkalmas eszközt igénybe veszek. Ha bebizonyosodna, hogy egy ügy megvizsgálása az általam ellátott feladatok vagy családi vagy baráti kapcsolataim miatt felveti az összeférhetetlenség kockázatát, tartózkodom az ügy megvizsgálásától. Végül megbízatásom nemzetközi jellegére tekintettel szigorúan független maradok országom intézményeivel szemben, és nem engedek teret a francia állami vagy magánszereplőknek az általuk kifejezett álláspontok vagy érdekek formáját öltő befolyásának. Végül engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, hogy egy külső ellenőr függetlenségét a kötelezettségek és a jogok, különösen az információhoz való legszélesebb körű hozzáférés és a programozás szabadsága fejezik ki. Úgy tűnik számomra, hogy az Európai Számvevőszék és a tagjai egyaránt teljes mértékben képesek e jogok gyakorlására. 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? A regionális számvevőszéki kamara költségvetése tekintetében engedélyezésre jogosult második tisztviselőként nem tartoztam ilyen eljárás hatálya alá. 5. Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására és nyilvánosságra hozza minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Amennyiben jelenleg bírósági eljárásban érintett, kérjük, részletezze azt! Tisztviselői és bírói jogállásom, valamint az általam betöltött feladatkörök minden üzleti tevékenységet kizárnak. Nem rendelkezem érdekeltséggel más társaságban pénzügyi részesedéssel rendelkező társaságban, és nincs olyan kötelezettségvállalásom, amely ellentétes lehetne jövőbeli feladataimmal; emellett jelenleg nem vagyok érintett bírósági eljárásban. Készen állok arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozzam illetve hogy az elnök nyilvánosságra hozza minden pénzügyi érdekeltségem és egyéb kötelezettségvállalásom. 6. Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék tagjává történő kinevezését követően lemondjon bármely választott hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Igen. Bírói jogállásomra tekintettel és a különböző politikai pártok választott képviselői által irányított önkormányzatok külső ellenőrzéséért felelős tisztviselőként e téren szigorú pártatlansági szabályok hatálya alá tartozom. Semmilyen módon nem veszek részt egyetlen politikai párt tevékenységében sem, és nem töltök be választott tisztséget. 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalansággal vagy akár csalással és/vagy vesztegetési üggyel foglalkozna, amelyben az Ön tagállamából származó személyek érintettek? PR\1002109.doc 11/17 PE516.789v02-00
Nem kezelném máshogy az esetet, mint ahogy azt bármely más tagállam esetében tenném. Szigorúan alkalmaznám a Számvevőszék és az OLAF közötti kapcsolatokat meghatározó szabályokat. Érzékeny jellegére tekintettel azonban ilyen esetben kiemelt figyelmet fordítanék az eljárások maradéktalan betartására. Szigorúan betartanám a titoktartási szabályokat, többek között az országom hatóságaival szemben is. Ez a magatartás összhangban áll a teljes pályafutásom során érvényesített szakmai gyakorlattal, amelyről a fentiekben adtam példákat a közelmúltbeli, Marseille-ben szerzett tapasztalataim tekintetében. Ez a magatartás megfelel az általam vallott etikai elveknek. Feladatok végrehajtása 8. Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? A Szerződés 317. cikke előírja, hogy az uniós költségvetést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával kell végrehajtani, és ezt a követelményt a költségvetési rendelet is tartalmazza. E hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása az Európai Számvevőszék (EUMSZ 248. cikk) feladata. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás jellemzőit a nemzetközi doktrína, különösen az INTOSAI határozza meg. Ide tartoznak a következők: A pénzügyi információk minősége A műveletek szabályszerűsége Gazdálkodási teljesítmény Belső könyvvizsgálat és ellenőrzés kialakítása Független külső ellenőrzés Felelősségvállalás és átláthatóság A pénzügyi információk minősége Mielőtt egyáltalán szóba kerülne a teljesítmény, emlékeztetni kell arra, hogy a pénzügyi információk pontosságának biztosítása nélkül eredményes és hatékony pénzgazdálkodás nem valósulhat meg; a költségvetési számláknak szabályszerűnek és pontosnak kell lenniük, és valós képet kell adniuk a pénzügyi helyzetről, a tárgyi eszközök helyzetéről és az érintett gazdálkodó egység gazdálkodásának eredményeiről. A gazdálkodás szabályszerűsége A pénzgazdálkodásnak a napi szintű gazdálkodás (közbeszerzés, személyzeti igazgatás, szerződések, kiküldetések) és a hatáskörébe tartozó valamennyi területen egyaránt meg kell felelnie a műveleteire vonatkozó normáknak. E megfelelőségi elv ugyanakkor jóllehet nem elhanyagolható önmagában már nem elégséges a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás meghatározásához. A polgárok ugyanis a lehető legalacsonyabb költségek mellett kívánnak minőségi szolgáltatásokat igénybe venni. A pénzgazdálkodásnak ezért egyszerre kell megfelelnie a szabályszerűség és a hatékonyság követelményének. PE516.789v02-00 12/17 PR\1002109.doc
A teljesítmény A közszolgáltatások nyújtására a következő, széles körben elfogadott három elv tiszteletben tartása mellett kell sor kerülnie: gazdaságosság (kellő időben, a mennyiség, a minőség és a megfelelő költségek feltételei mellett kiutalt pénzügyi eszközök), eredményesség (megfelelő kapcsolat az eszközök és az eredmények között) és hatékonyság (megfelelő kapcsolat a célkitűzések és az eredmények között). Ezek az elvek a gazdálkodást végző személyek részéről feltételezik a megfelelő gazdálkodási módszerek alkalmazását, amelyek a következők: operatív célkitűzések megállapítása, amelyeket lehetőség szerint a többéves stratégiai tervnek kell tartalmaznia, és amelyeket a tevékenységek (output) és az eredmények (outcome) mérésén alapuló, a nyomonkövethetőségüket biztosító mutatókkal kell kísérni; a prioritások rangsorolása; a pénzügyi eszközök minél hatékonyabb végrehajtása, az erőforrásokat a leggazdaságosabban felhasználó ellátási, szervezési vagy gazdálkodási módok alkalmazására törekedve. A közösségi gazdálkodás is ezt a gondolatmenetet követi, különösen a költségvetés különböző célkitűzések mentén való meghatározása révén. Belső ellenőrzés és könyvvizsgálat A belső ellenőrzés és könyvvizsgálat elveit és részletes szabályait pontosan meghatározó nemzetközi normáknak megfelelően a közpénzekkel gazdálkodó személyeknek olyan eszközöket kell alkalmazniuk, amelyek biztosítják a műveletek szabályszerű és a célkitűzéseiknek megfelelő, a különböző gazdálkodási folyamatokhoz kapcsolódó kockázatok elemzésén alapuló végrehajtását. A független belső könyvvizsgálat révén ellenőrizhető a belső ellenőrzési mechanizmusok megfelelő működése és egy cselekvési tervben amelynek végrehajtását a belső könyvvizsgálat ellenőrzi kidolgozhatók a javításához szükséges eszközök. A belső vizsgálat megfelelő megszervezése elengedhetetlen az Unió tekintetében, ahol nehézségek és kockázatok adódhatnak a közösségi szint és a kiadások mintegy 85%-át kezelő tagállami szint megfelelő kapcsolatának hiányából. Külső ellenőrzés A közszolgáltatásokkal kapcsolatos pénzgazdálkodást szigorú és független külső ellenőrzésnek kell alávetni, amely biztosítja a belső ellenőrzés hatékonyságát, ellenőrzi a műveletek szabályszerűségét és értékeli a gazdálkodási teljesítményt, továbbá a gazdálkodás javítására irányuló ajánlásokat fogalmaz meg. Ezek elvégzése az Európai Számvevőszék feladata. Mindez illeszkedik az INTOSAI által az 1977. évi limai nyilatkozatban meghatározott szigorú és magas szintű referenciakeretbe, amelyet már egy szakmai normagyűjtemény is tartalmaz (ISSAI-standardok). Felelősségvállalás és átláthatóság A közpénzekkel gazdálkodó személyeknek lehetőség szerint nyilvánosan számot kell adniuk a tevékenységükről és a gazdálkodásukról. Megfelelő szankciórendszer révén biztosítani kell, hogy e tevékenységükért felelősségre legyenek vonhatók. Ezeket az elveket a 2007-ben hatályba lépett intézményközi megállapodás a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos következő két elvvel egészítette ki: az igazgatási költségek arányos volta és a felhasználóbarát eljárások. E két szempont nem elhanyagolható, mivel összetettsége miatt e területet gyakran érik kifogások. A közösségi alapokkal való gazdálkodásnak és az alapok ellenőrzésének az alájuk tartozó műveletekhez igazított, PR\1002109.doc 13/17 PE516.789v02-00
könnyen érthető mechanizmusokba kell illeszkedniük. 9. A Szerződés értelmében a Számvevőszék segíti a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogköreit gyakorolhassa. Hogyan írná le kötelezettségeit az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstétel tekintetében? Teljes mértékben részt veszek a Szerződésben amelynek 248. cikke értelmében a Számvevőszék segíti a Parlamentet és a Tanácsot az uniós költségvetés végrehajtásának felügyeletében a Számvevőszék számára kijelölt feladatok ellátásában. E tevékenység a jelentéseket (éves jelentés és különjelentések) és a Számvevőszék által kibocsátott véleményeket, valamint a Számvevőszék gazdálkodását egyaránt érinti. A Számvevőszék tagjainak elsődleges feladata, hogy a hatáskörükbe tartozó ágazatban oly módon irányítsák az ellenőrzési csoportokat, hogy a munkájuk megfeleljen azoknak a szakmai normáknak és minőségi standardoknak, amelyek biztosítják a szigorú módszereket, az alkalmazott adatok megbízhatóságát és az ellenőrzés alá vont gazdálkodó egységekkel fennálló komoly vitát követően megfogalmazott következtetések helytállóságát. Személyesen gondoskodnék a Parlamenthez benyújtott jelentések relevanciájáról és érthetőségéről. A Parlament és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára nyújtott tájékoztatásnak megbízhatónak, pontosnak és hasznosnak kell lennie. Ez az éves jelentésekre és a különjelentésekre egyaránt vonatkozik. Másodszor fontos, hogy a Számvevőszék különösen a különjelentések programozása tekintetében nyitott legyen a Parlament által megfogalmazott elvárásokra. Ezért hozzá kívánok járulni ahhoz, hogy a Számvevőszék és a Parlament között a szükség szerinti gyakorisággal információcserére kerüljön sor annak érdekében, hogy a munkánk lépést tartson az aktuális problémákkal, megfeleljen a Parlament tájékoztatási és szakértelem iránti igényének, és ezáltal könnyebben bevezethetők legyenek a szükséges javítások. Franciaországban már megtapasztalhattam a Számvevőszék és a Parlament közötti szorosabb kapcsolat előnyeit. Bár a Számvevőszék Parlamenttel fenntartott kapcsolata a parlamentáris rendszerek általános ellenőrzési modelljéhez képest távolságtartóbb, e kapcsolat folyamatosan fejlődik és mélyül, ami érezhetően javította a Számvevőszék hatékonyságát, fejlesztette a parlamenti szakértelmet és gazdagította a nyilvános vitát. Részt kívánok venni a Számvevőszék testületi határozatainak meghozatalában az éves jelentés elfogadása vagy a Számvevőszékre kötelező nyilvános állásfoglalások tekintetében, valamint a Számvevőszék irányításához kapcsolódó valamennyi tevékenységben. 10. Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítményellenőrzés, és a kapott eredményeket miként kellene beépíteni annak irányításába? A teljesítményellenőrzések révén a megfelelőség értékelésén túllépve felmérhető, hogy a közpénzekkel folytatott gazdálkodás gazdaságos, hatékony és eredményes-e, azaz hogy e gazdálkodás optimális feltételek mellett teljesíti-e a saját maga számára megállapított célkitűzéseket. Ezeket az ellenőrzéseket maga a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék végzi. A két megközelítés kétségtelenül hasznos, és kiegészíti egymást. Az egy igazgatóság kezdeményezésére végzett teljesítményellenőrzés belső ellenőrzési eljárás keretében zajlik. Ennek során információk gyűjthetők egy program végrehajtásáról a felderített hiányosságok pedig orvosolhatók. Ezek az információk elengedhetetlenek a jövőbeli programozás meghatározásához. A Számvevőszék feladata, hogy értékelje ezen PE516.789v02-00 14/17 PR\1002109.doc
információk hitelességét és a tájékoztatás hatékonyságát, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 318. cikkében meghatározott, az Unió pénzügyi helyzetének az elért eredmények alapján történő értékeléséről szóló bizottsági jelentésről szóló 4/2012. sz. véleményében is tette. A Számvevőszék által végzett teljesítményellenőrzésre külső ellenőrzés keretében kerül sor. Ezek az ellenőrzések különjelentések formáját öltik, amelyek száma az elmúlt öt évben megduplázódott, így a 2008. évi 12-ről 2012-ben 25-re emelkedett. Véleményem szerint nélkülözhetetlen, hogy a Számvevőszék a költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésén túl különjelentéseiben nyújtson mélyrehatóbb elemzést az európai alapok kezelésének bizonyos területeiről. Ez az irányvonal, amely megfelel a közigazgatás ellenőrzésének világszerte tapasztalható és az INTOSAI által ösztönzött fejleményeinek, a teljesítendő célkitűzéseket és eredményeket megfogalmazó európai szakpolitikák meghatározásával is összhangban áll. Európa olyan célok elérésére törekszik a közlekedés, a foglalkoztatás vagy a környezetvédelem területén, amelyek előrelépést jelentenek a polgárok számára. Ezért számot kell tudnunk adni az elért eredményekről, és amennyiben ezek az eredmények elégtelenek, annak okát fel kell tárni. A Számvevőszék teljesítményellenőrzései és különösen a különjelentései ezért számos előnnyel rendelkeznek: segítségükkel olyan mélyrehatóbb elemzés nyújtható a költségvetési területekről vagy a különleges gazdálkodási problémákról, amelyre az éves jelentés keretében ilyen formában nem kerülhet sor, mivel az határidőkhöz és a megbízhatósági nyilatkozatra vonatkozó különleges módszertanhoz kötött; az ellenőrzés tárgya és különösen a teljesítménnyel kapcsolatos fő irányvonal tekintetében e vizsgálatok szabadon döntenek az alapvető kérdésekben; e vizsgálatok ezért mindazon kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a teljesítményértékelést a rugalmasság vagy a megközelítésbeli sokféleség tekintetében jellemzik; ezen ellenőrzések előnye, hogy azokat egy független hatóság végzi, amely a vonatkozó kritériumok (pénzügyi vagy társadalmi-gazdasági kihívások, kockázatok, beigazolódott hiányosságok, prioritások, a szabályozási keret várható fejleményei, politikai és közösségi érdek) függvényében maga határozza meg a programját; a különjelentések az Európai Parlament számára felvilágosítással szolgálnak a különleges területekről, és segítségükkel válasz adható a parlamenti képviselők által felvetett kérdésekre; a Számvevőszék tehát az aktuális problémákkal lépést tartó szakértelmet kínál az Európai Parlament számára; a nyilvános különjelentések az európai polgárok számára tájékoztatást nyújtanak az Unió működéséről és az európai alapok felhasználásáról. Ez az átláthatóság nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a polgárok közelebb kerüljenek Európához és jobban megértsék azt. Az éves jelentéshez hasonlóan e különjelentésekből is kirajzolódnak a javítások módjai, amelyeknek köszönhetően a Parlament ajánlásokat fogalmazhat meg, amelyeket a Számvevőszék nyomon követ. E nyomon követés révén, amely 2012-ben egy különjelentés tárgyát képezte, egyszerre mérhető a Számvevőszék által végzett munka relevanciája és hatékonysága (az ellenőrző intézmények által rendszerint alkalmazott teljesítménymutató útján) és biztosítható, hogy az érintett szereplők (különösen a Bizottság, a tagállamok és az ügynökségek) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően javítsák az PR\1002109.doc 15/17 PE516.789v02-00
európai alapok kezelését. A Parlament kétségtelenül alapvető szerepet játszik ezen ajánlások végrehajtásának ellenőrzésében és a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslattételben. 11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Európai Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködést? 1. Mindenekelőtt megjegyezném, hogy az Európai Számvevőszék és a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények az EUMSZ 287. cikke értelmében függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek. Az ellenőrzés pártatlanságát biztosító függetlenség maga után vonja a különböző szerepek megosztását, amelynek részletes szabályait az Európai Számvevőszék 2007. évi véleménye tartalmazza. A Számvevőszék és a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények közötti együttműködés javítására több eszköz kínálkozik: Különböző munkacsoportjai útján a kapcsolattartó bizottság, amely a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények vezetőiből és az Európai Számvevőszék elnökéből áll, lehetőséget kínál a véleménycserére és a helyes gyakorlatok kialakítására. Ez a bizottság elősegítheti az Európai Számvevőszék és több legfőbb ellenőrző intézmény által közösen végzett ellenőrzések kialakítását. Hatékonyan lépett fel továbbá az európai stabilitási mechanizmus ellenőrzési bizottsága összetételének meghatározásakor. Emellett az ellenőrzés terén szerzett tapasztalatok Európai Számvevőszék és a legfőbb nemzeti ellenőrző intézmények közötti cseréje is fejleszthető. Szintén kívánatos lenne az uniós kérdések beépítése a nemzeti ellenőrzések programozásába. Az Európai Számvevőszék tagállamokban az EUMSZ értelmében a nemzeti ellenőrző szervekkel [ ] kapcsolatot tartva végzett ellenőrzéseinek alkalmával fokozottan felhívhatnák a figyelmet az uniós alapok kezelésének sajátosságaira; a kapcsolattartó bizottságon belül folytatott vizsgálatok tanúsága szerint azonban ebben a tekintetben csak csekély együttműködésre kerül sor. Ezért rendkívül kívánatos lenne, hogy a legfőbb nemzeti ellenőrző intézményeket szorosabban bevonják az Európai Számvevőszéknek az országukban folytatott ellenőrzéseibe, ami hozzájárulna a közös munkamódszerek kialakításához. Ehhez hasonlóan az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti fokozott együttműködés révén ez utóbbiak lényegesen nagyobb figyelmet fordítanának az uniós források ellenőrzésére, aminek a hatása akár a nemzeti ellenőrző intézményhez benyújtott ellenőrzési kérelmekben is megmutatkozhat. A francia számvevőszék ennek megfelelően a Szenátus felkérésére jelenleg végzi az állam és a régiók együttműködési projektjére vonatkozó, az európai strukturális alapok felhasználását közvetítő szerződések ellenőrzését. Ugyanakkor, jóllehet ösztönözni és fejleszteni kell ezeket a fellépéseket, a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozatában foglaltaktól eltérő ütemezés és módszerek vonatkoznak rájuk. Így ezek inkább a többéves megközelítés alapján végzett teljesítményellenőrzések esetében bizonyulhatnak hasznosnak. Ugyanakkor segíthetnének megvilágítani néhány olyan területet, ahol magasabb a szabálytalanságok kockázata, és ezáltal hasznos útmutatással szolgálhatnak az Európai Számvevőszék számára ellenőrzési programjának megállapításakor. 2. Ugyanennek szellemében gondoskodni kell az Európai Számvevőszék és a Parlament, és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közötti együttműködés javításáról. Ez az együttműködés folyamatos kapcsolattartás útján és azáltal valósul meg, hogy a PE516.789v02-00 16/17 PR\1002109.doc
Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít a Parlament kéréseire. A független programozás fenntartásának sérelme nélkül a Számvevőszék fokozottan beépíthetné munkaprogramjába a Parlament prioritásait szem előtt tartó ellenőrzéseket. Kétségtelenül a különjelentések benyújtási határidejének rövidítésére is van lehetőség. Az éves jelentés határidejének rövidítése azonban a számvevőszéki ellenőrzés és munkafolyamat egészének alapjaiban való felülvizsgálatát feltételezi. Egyéb kérdések Lemondana-e jelöltségéről, ha az Ön számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne? Az Európai Számvevőszék és egyes tagjai kizárólag akkor láthatják el munkájukat, ha bizalmon és szoros együttműködésen alapuló kapcsolatban állnak a Parlamenttel és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal. A Parlament e bizalom hiányát jelző kedvezőtlen véleménye aláásná e kapcsolatot. A Szerződés kifejezetten utal a Számvevőszék tagjainak függetlenségére és szakértelmére. Ha a Parlament függetlenségemmel és szakmai képességeimmel kapcsolatban kétségének adna hangot, és ennek alapján kedvezőtlen véleményt fogalmazna meg a Számvevőszék tagjává való kinevezésem vonatkozásában, lemondanék a jelöltségemről. PR\1002109.doc 17/17 PE516.789v02-00