77/2018. T Á J É K O Z T A T Ó Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testületének 2018. április 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a 2017. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról Előterjesztő: Szabóné Czifra Melinda jegyző Előkészítők: Keresztesné Ámán Éva adóügyi ügyintéző Kozma Zoltánné adóügyi ügyintéző Paróczainé Kovács Ildikó adóvégrehajtási ügyintéző
Tisztelt Képviselő-testület! A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. (2) bekezdése szerint az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. A zárszámadáshoz kapcsolódóan mint önkormányzati adóhatóság az alábbi tájékoztatást adom a 2017. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról. Az önkormányzatot megillető adóbevétel címén (helyi adók, gépjárműadó, talajterhelési díj, késedelmi pótlék, bírság, egyéb és idegen bevételek, helyi jövedéki adó) 2017. évben összesen 736.674.446 Ft teljesült. Az előző évihez képest adóbevételünk alacsonyabb szinten realizálódott. A vállalkozások 2016. évi várható fizetési kötelezettségének ismeretében már a bevételek tervezésénél számoltunk azzal, hogy iparűzési adóbevételünk az előző évihez képest nagymértékben elmarad. Ennek ellenére továbbra is meghatározó a helyi adóbevételeken belül az iparűzési adó aránya, amely 84,41 %-ot mutat, míg az építményadó aránya 14,35 % és a magánszemély kommunális adójának aránya 1,24 %. 2017. évi adóbevételeinket - tekintettel arra, hogy a helyi adók (építményadó, magánszemély kommunális adója, iparűzési adó) mértéke a Képviselő-testület döntése értelmében nem módosult, továbbá a gépjárműadónál sem történt törvényi mértékváltozás - az előző évi előírások alapján terveztük, figyelemmel az iparűzési adó várható csökkenésére a 2016. december 20-ig bevallott adóelőleg kiegészítés ismeretében. A költségvetésben előirányzott eredeti adóbevételi terv a helyi adók tekintetében 101,37 %-os szinten, a gépjárműadó vonatkozásában 102,43 %-os szinten realizálódott. Építményadó 2011. január 1-jétől az építményadó mértéke 1.000 Ft/m 2. Hatályos helyi rendeletünk szerint mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész, kivéve az üzleti célra használt garázs és gépjárműtároló. Az építményadó 57 ingatlantulajdonos terhére került megállapításra 105.156 ezer Ft összegben. Éves bevétel: Eredeti költségvetési előirányzat: 103.544.500 Ft 118.100.000 Ft A költségvetési tervelőirányzat az építményadó vonatkozásában 87,67 %-ban teljesült. A teljesítés elmaradt az eredetileg várttól. Ennek legfőbb oka az, hogy adóalap csökkenést eredményező bontások következtében az adóköteles terület jelentősen módosult az adózó javára az elévülési időn belül több évre visszamenőlegesen. 2017. évben az építményadónál adómérséklésre, fizetési könnyítésre vonatkozó kérelem nem érkezett. Magánszemély kommunális adója A magánszemélyek kommunális adójának mértéke 2011. évtől 4.500 Ft/adótárgy. 2
2017. évben 2023 adózónak lett előírva magánszemélyek kommunális adója 7.997 ezer Ft összegben. Éves bevétel: Eredeti költségvetési előirányzat: 8.973.734 Ft 8.300.000 Ft A magánszemélyek kommunális adója vonatkozásában az eredeti költségvetési tervelőirányzat 108,12 %-ban valósult meg. 2017. évben a rendelkezésünkre álló TAKARNET ingatlan-nyilvántartási program segítségével tovább folytatódott az adókivetések és az ingatlanok egyeztetése. Az ellenőrzés során tételesen vizsgáltuk, hogy mely lakás, illetve lakástulajdonos rendelkezik kivetéssel, illetve mely lakások után nem nyújtott(ak) be a tulajdonos(ok) magánszemély kommunális adója bevallást, illetve ha változott a tulajdonos személye az ingatlan esetében, arról nyújtottak-e be bevallást. Az ellenőrzés folyamatos volt. Tárgyévben 250 db felhívást küldtünk ki a tulajdonosoknak a bevallási kötelezettségük teljesítésére vonatkozóan. A felhívás ellenére sem minden adózó teljesítette bevallási kötelezettségét. Az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget biztosított arra, hogy azoknál az adózóknál, akik többszöri felszólításunkra sem nyújtották be a magánszemély kommunális adóbevallásukat adóhatósági adómegállapítást alkalmazzunk. A közhiteles nyilvántartás (TAKARNET) adatai alapján az adózó bevallása nélkül lehetősége van az adóhatóságnak az adó kivetésére. Több esetben a törvényi szabályozás értelmében 5 évre visszamenőlegesen elévülési időn belül állapítottuk meg a magánszemély kommunális adóját. A hatósági adómegállapítás nem pótolja az adózó részéről a bevallási kötelezettséget, amennyiben bevallását nem nyújtja be, úgy mulasztási bírsággal sújtható. 2017. évben 72 elhunyt adózó magánszemély kommunális adókivetése került rendezésre. Az örökösöket a rendelkezésünkre álló ingatlan-nyilvántartási adatok (TAKARNET) alapján tájékoztattuk bevallási kötelezettségükről. A tájékoztatás hatására több ingatlan esetében - a hagyatéki eljárások közjegyző általi lefolytatását követően az örökösök által benyújtott bevallások alapján átírásra kerültek az adókivetések. A helyi rendeletben mentesség, kedvezmény nem került megállapításra, az adó mérséklését, elengedését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 134. -a szabályozza. E szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. 2017. évben nem volt méltányossági kérelem, így magánszemély kommunális adója elengedésére nem került sor. Részletfizetést a magánszemély kommunális adójánál 3 adózó részére engedélyeztem 58.575 Ft tartozásra. Vállalkozók kommunális adója A helyi adók közül a vállalkozók kommunális adója törvényi rendelkezés erejénél fogva 2010. december 31-én megszűnt, ezért ennél az adónemnél az elévülési szabályokra tekintettel hátralékot, valamint túlfizetést már nem tartunk nyilván. Tárgyévben ezen adónem tekintetében bevétellel nem terveztünk, és a korábbi hátralékokhoz kapcsolódóan 4 ezer Ft bevételünk keletkezett. 3
Az iparűzési adó mértéke 2000. évtől 2 %. Iparűzési adó Az iparűzési adó esetében a helyi kedvezmények, mentességek megállapítását a törvény már korábban, az uniós szabályozással összhangban korlátozta. Helyi rendeletünk szerint mentes az adó megfizetése alól az adóalany, amennyiben vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg. Ezen a címen 2017. évben 114 adózónál összesen 3.157.333 Ft adókedvezmény került elszámolásra. Az ideiglenes iparűzési adó mértéke 5.000 Ft/nap. A vállalkozó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet akkor végez, ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkezik és építőipari tevékenységet folytat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. A tárgyévben realizálódott iparűzési adó összegéből 4.290 ezer Ft került megfizetésre ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után. Éves bevétel: Eredeti költségvetési előirányzat: 608.974.272 Ft 588.500.000 Ft Az eredeti költségvetési tervelőirányzat az iparűzési adó vonatkozásában 103,48 %-ban teljesült. Az iparűzési adóbevétel az előirányzathoz képest magasabb szinten teljesült, és az adóelőleg kiegészítés teljesítését követően összességében 608.974 ezer Ft iparűzési adóbevétel realizálódott a tárgyévben. Az iparűzési adófizetés sajátossága, hogy a vállalkozások a május 31-éig benyújtandó éves bevallás során számolnak el az előző évben (március 15-ig, szeptember 15-ig és december 20-ig) megfizetett adóelőleggel szemben. A 2016. évre benyújtott adóbevallások feldolgozását követően a 2016. évi adóelőlegekkel szemben az adózók javára jelentős összegű különbözet mutatkozott, amelyből kérelemre 239.952 ezer Ft iparűzési adó visszatérítésére került sor. A tárgyévben összesen 633.297 ezer Ft iparűzési adófizetési kötelezettség került előírásra. Törvényi kötelezettségének eleget téve 2017. december 20. napjáig 78 adózó nyújtott be adóbevallást iparűzési adóelőleg kiegészítésére vonatkozóan, amely alapján további 258.080 ezer Ft előírás történt. Az iparűzési adónál mérséklés, fizetési könnyítés iránti kérelem tárgyévben nem érkezett. Gépjárműadó A gépjármű adóztatást a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) szabályozza. Az adómértékek az előző évihez képest nem módosultak. Személyszállító gépjármű esetében (ide nem értve az autóbuszt) az adó alapja a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az adó mértéke kilowattonként a gépjármű gyártási évétől függően 140 és 345 Ft között került megállapításra. Az autóbusz, a nyerges-vontató, a lakókocsi és a lakó-pótkocsi esetében az adó alapja az önsúlya, míg a tehergépjármű adóalapja az önsúlya növelve a raksúlya 50 %-ával. Ebben az esetben az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: 4
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft. A törvényi változások értelmében 2016. január 1-jétől nem tartoznak a gépjárműadó hatálya alá a félpótkocsik, továbbá módosult a nyergesvontatók adóalapjának a megállapítása. A szerelvényadóztatás lényege, hogy a félpótkocsi nem adótárgy, azonban a vontató adóalapja tartalmazza az általa vontatható (egy) félpótkocsi adóalapját. Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével. A költségvetés törvény rendelkezése értelmében 2017. évben változatlanul a beszedett gépjárműadó 40 %-a átengedett bevétel az önkormányzat számára. 2017. évben 1610 adózó terhére 29.812 ezer Ft összegű gépjárműadó előírás történt. Éves bevétel Éves bevétel 40 %-a Eredeti költségvetési előirányzat: 29.627.864 Ft 11.851.146 Ft 11.570.000 Ft Az önkormányzatra jutó gépjárműadó bevétel az eredeti költségvetési tervelőirányzathoz képest 102,43 %-os szinten teljesült. Az adóhatóság a gépjárműadót adatszolgáltatás alapján kivetéssel állapítja meg. A gépjármű adóztatás a hatósági járműnyilvántartás tartalmán alapul. Év elején a január 1-jei állapotnak megfelelő nyitóállomány került feldolgozásra, majd ezt követően havonta történt adatszolgáltatás az adókötelezettséget érintő változásokra (forgalomból kivonás, forgalomba helyezés, adatmódosítások) vonatkozóan. 2017. évben gépjárműadó ügyében 1002 db határozatot adtam ki. Kérelemre 2 adózónál gépjárműadó tartozás megfizetésére összesen 91.648 Ft összegre 6-6 havi részletfizetést engedélyeztem. Termőföld-bérbeadásából származó jövedelem utáni adó A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 73. (1) bekezdése alapján a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. 5
Adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. A korábbi évekhez hasonlóan 2017. évben bevallás benyújtására és feldolgozására ezen adónemben nem került sor, és bevételünk sem keletkezett. Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezése értelmében 2005. évtől talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli azt a kibocsátót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A talajterhelési díj mértéke Pétfürdőn 2016. évre vonatkozóan 3.600 Ft/m 3 (1200 Ft/m 3 x 3-as veszélyeztetettségi szorzó). 2012. február 1-jétől a rákötés ösztönzésére irányulóan a talajterhelési díj törvényi mértéke 120 Ft/ m 3 -ről 1.200 Ft/ m 3 -re emelkedett. Éves bevétel: 54.000 Ft. A talajterhelési díjról az érintetteknek a szolgáltató BAKONYKARSZT Zrt. éves adatszolgáltatása alapján - a tárgyévet követő év március 31-éig kell bevallást adni. 2016. évre vonatkozóan - 2017. március 31-éig 10 db adóbevallás benyújtására került sor. Helyi rendeletünk alapján valamennyi mentes bevallásként, ezért tárgyévben talajterhelési díj előírására nem került sor. Éves bevételünk a korábbi hátralékokhoz kapcsolódóan folyt be. Jövedéki adó 2016. január 1-től a jövedéki adóról és a jövedéki termékekről szóló 2003. évi CXXVII. számú törvény 5. (1) bekezdése alapján jövedéki ügyben a vámhatóság jár el. A (2) bekezdés alapján a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével, továbbá a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését - az önkormányzati adóhatóság jár el. Bevétele az önkormányzatnak a magánfőző által előállított párlat után már nem keletkezik. A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentést követően az önkormányzat köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot a szerzésről, és a magánfőző ezt követően igényelhet párlat adójegyet az állami adó- és vámhatóságtól. Tárgyévben desztilláló berendezés szerzéséről bejelentésre nem került sor. Pótlékok, bírságok Éves bevétel: 3.186.794 Ft Tárgyévben pótlékból 440.058 Ft-ot, bírságból 2.746.736 Ft-ot szedtünk be. 6
Az esedékesség lejártát követő, késedelmes teljesítés gyakori az adózók körében. Az Art. szabályozása értelmében az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A pótlék nagyságát meghatározó jegybanki alapkamat 2016. évben 0,90 %-ra csökkent és 2017-ben nem változott. Részletfizetést 4 adózó esetében 22.322 Ft pótlék megfizetésére engedélyeztem, pótlék elengedésére nem került sor. Bírság megállapítására adóbevallási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, valamint iparűzési adóelőleg kiegészítési kötelezettség elmulasztása miatt került sor. Ebből magánszemély kommunális adójánál 47 adózó terhére 440.000 Ft, valamint iparűzési adónál 3 adózó terhére 153.918 Ft, a talajterhelési díjnál 1 adózó terhére 5.000 Ft, valamint építményadónál 1 adózó terhére 1.936.000 Ft bírság kiszabására került sor. Jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtás esetén az adós 5.000 Ft végrehajtási költségátalány megfizetésére kötelezett. A végrehajtási költségátalány felszámításáról az adóhatóság az adózót csak értesíti. Végrehajtási eljárás során 84 adózó terhére állapítottam meg végrehajtási költségátalányt 450.000 Ft összegben. Bírság esetében fizetési könnyítés (részletfizetés) engedélyezésére 3 adózó esetében került sor 30.000 Ft összegben, mérséklés nem történt. Adóbehajtás A polgármesteri hivatal személyi állományának változása következtében 2017. július közepétől az adóvégrehajtás területére új ügyintéző került felvételre, így a Hatósági Csoportban 3 főre bővült az adóügyintézők száma. A két kolleganő mentesítve lett ezzel az adóvégrehajtási feladatok ellátásától, igaz az új ember betanítása a végrehajtási feladatok ellátására, valamint az ASP szakrendszer kezelésére rájuk hárult. Az új dolgozó a jegyző nevébe eljárva, kiadmányozási jogkörrel látja el az adóvégrehajtási feladatokat. Az Art. 144-164/A. -a, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) szabályai határozták meg 2017. évben is azt, hogy a közterhek meg nem fizetése esetén annak behajtására végrehajtási eljárást kell indítani az adóssal szemben, melynek során végrehajtási cselekményekre kerülhet sor. Az adók és adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására indult eljárások a végrehajtható okiratok alapján indulnak, melyek az Art. 145. (1) bekezdése alapján elsősorban a jogerős határozat, végzés, a bevallás, a behajtást kérő más szerv megkeresése (pl. rendőrség) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás stb. Ezen okiratok végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség, az adótartozás után felszámított pótlék, kamat, valamint az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján felszámított végrehajtási költségátalány egyaránt a fenti okiratok alapján hajtható be. Az adóhatóság az Art 150. (1) bekezdése alapján fizetési felszólítást küldhet az adósoknak, melyben megjelöli a tartozás összegét és a befizetést módját. A fizetési felszólítás a szabályozás szerint nem minősült végrehajtási cselekménynek, ez az adós részére még csak figyelemfelhívás, figyelmeztetés arra, hogy tartozása van, és azt be kell fizetnie. 7
Végrehajtási cselekmény a hatósági átutalási megbízás (inkasszó), a jövedelem letiltás, az ingóés követelésfoglalás, ingatlanfoglalás, értékesítés (árverés), helyszíni eljárások, az átvezetés, a kiutalás visszatartása. Amennyiben valamilyen végrehajtási cselekményre kerül sor, a 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet 3. (1) bekezdése alapján az adóhatóságot 5.000 Ft költségátalány illeti meg minden más, a végrehajtási eljárás során felszámítható költségtől függetlenül. (2017. évben 240.000 forint végrehajtási költségátalányt sikerült befizettetni a hátralékos adózókkal.) Végrehajtóként az önkormányzat jegyzője járhat el, eljárása során ugyanazok a jogok illetik meg, mint az önálló bírósági végrehajtót (Art 144. ) és ugyanazok a kötelezettségei is. Eljárása során be kell tartania a fokozatosság elvét, (Vht. 7. ), mely szerint a végrehajtást inkasszóval, vagy jövedelem letiltással kell kezdeni, feltéve, ha ezekből belátható időn belül megtérül a követelés összege. A 2017. évben elsősorban hatósági átutalási megbízások kibocsátására, jövedelem letiltásokra, átvezetésre, valamint a NAV megkeresésével a kiutalás (adózó által visszaigényelt összegek) visszatartásának kérésére került sor. Jogszabály változás miatt a NAV részére átadásra került 17 adós ügyirata, mivel az ő tartozásuk behajtására 2017. január 01-től az állami adóhatóság lett jogosult. 4 ügyirat áttételre került más önkormányzatokhoz illetékességi hiány miatt, mivel az adósok lakóhelye ill. tartózkodási helye megváltozott, erről a köztartozást kimutató szervezetek értesítést kaptak. 2017-ben 25 esetben kaptunk adók módjára behajtandó köztartozás behajtására más kimutató szervektől megkeresést. A korábbi években és a 2017. évben nyilvántartott összes köztartozás behajtásából 2017. évben 68.500 forint bevétele keletkezett az önkormányzatnak, más szervek részére 318.285 forintot utaltunk el a végrehajtás eredményeként, elévülés, átadás miatt 2.853.119 forint került törlésre. Más szervek megkeresése alapján kimutatott köztartozások behajtását jelentősen nehezíti, hogy az adósok nagy százalékának bankszámlaszáma, kimutatható jövedelme, vagyona nincs. A végrehajtási feladatellátás a számok tükrében: Felhívás Nem tartozik törvény szerint a végrehajtási cselekmények közé, de említést érdemel, hogy a hátralékos adózóknak megküldött fizetési felhívás következtében 464.578 forint került befizetésre az önkormányzat adószámláira. Inkasszó kibocsátására került sor 148 esetben, melynek eredményeként 2.807.681 Ft-ra küldtük el a bank felé a megbízást, 1.483.694 forint került befizetésre, 1.323.987 forintot azonban nem sikerült az adósok számláiról inkasszálni. Ennek oka főként az volt, hogy időközben az adósok megszüntették a számlaszámukat, illetve fedezethiány miatt a bank visszautasította a megkeresést. Gyakori, hogy nem áll hatóságunk rendelkezésre az adózó bankszámlaszáma. A számlaadatokhoz a végrehajtó cégek esetében a céginformációs adatbázisból jut, mivel minden társaság bankszámla nyitásra kötelezett. Természetes személyeknél a Vht. 47. -ára hivatkozva kérünk adatot a település környékén fellelhető valamennyi pénzintézetéről. Ugyan végrehajtási cselekménynek nem minősül, de több alkalommal, 67 fő magánszemély adózóra vonatkozóan került sor számlaszám megkérésére 2017-ben, amely túl sok eredményre nem vezetett, összesen 9 adózóra vonatkozóan tudtak új adatot közölni a pénzintézetek. 8
Jövedelem letiltás A Vht. 58-79. és az Art. 153. tartalmazza a jövedelem letiltásának szabályait. Szintén nem minősül végrehajtási cselekménynek, de ahhoz, hogy az adós letiltható jövedelméről információt szerezzünk, a munkáltatói adatokat, illetve a letiltható jövedelmet biztosító szervezetek (pl. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) adatait meg kell kérni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, amely adatkérést szükség esetén több alkalommal is ismételni kell. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a munkavállalók változtatják a munkahelyüket, nyugdíjba vonulnak, munkanélkülivé válnak, a nők a kisgyermekek nevelése érdekében otthon maradnak stb. 2017-ben 279 esetben került sor NEAK adatkérésre. Jövedelem letiltásra 78 adós esetében összesen 2.100.425 forint összegben került sor, a munkáltatók 1.276.001 forintot utaltak az önkormányzat számláira, 824.424 forint tartozás azonban egyelőre megfizetetlen maradt, melynek egy része, 363.555 forint részletekben kerül utalásra a 2018. évre áthúzódva, a további összeget pedig más munkáltatótól való letiltással vagy egyéb eljárási cselekmények foganatosításával kell behajtani. Átvezetés Az Art. 150/A. -a szerint amennyiben az adóhatóság az adózó egyik adószámláján tartozást, a másikon pedig túlfizetést tart nyilván, végrehajtási cselekményként a túlfizetést az általa nyilvántartott tartozás erejéig elszámolja és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. 2017-ben 18 adózónál került sor átvezetésre 232.578 forint összegben, ezzel a túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősült. Visszatartási jog gyakorlása: Az Art. 151. (2) bekezdése értelmében az állami adó-és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt önkormányzati adóhatóságot megillető tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. 2017-ben 57 fő 3.340.243 forint tartozására vonatkozóan került visszatartás kérés megküldése a NAV felé, ebből az összegből sajnálatos módon bevétel nem realizálódott. Összesítve: 2017. évben kiküldött felhívás hatására 464.578 forint hatósági átutalási megbízás (inkaszó) hatására 1.483.694 forint munkabér letiltás hatására 1.276.001 forint átvezetéssel 232.578 forint összesen: 3.456.851 forint adó és adók módjára behajtandó köztartozás került behajtásra az addig nem fizető adósoktól. Adótartozás törlése Az Art. 162. alapján a végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván. A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. Az adótartozást megállapító adóhatóság a megállapított feltétel hiányában is nyilvántarthatja behajthatatlanként a 10.000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a behajtás érdekében 9
szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. A behajthatatlan adótartozásról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet, és az az elévüléséig nem törölhető. Nyilvántartásunkban 2017. december 31-én 32 ezer Ft magánszemély kommunális adója, 590 ezer Ft iparűzési adó, 102 ezer Ft gépjárműadó, 96 ezer Ft pótlék és 40 ezer Ft bírság minősül behajthatatlan tartozásként. Ezek egyrészről elhunyt magánszemélyek kisebb összegű tartozásaiból, másrészről a cégnyilvántartás adatai szerint megszűnt gazdasági társaságok hátralékaiból tevődik össze. Az Art. 164. (6) bekezdése szerint az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Az elévülési idő törvényi rendelkezés által 2016. július 1-jei hatályba lépéssel a korábbi 5 évről 4 évre csökkent, lerövidítve ezzel a végrehajtáshoz rendelkezésre álló időt. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít, úgy az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha az adó és a bírság végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. A jogszabályi módosításra tekintettel 2017. évben elévülés miatt (több évre visszamenőlegesen is) 847 ezer Ft magánszemélyek kommunális adója, 3.662 ezer Ft iparűzési adó, 1.009 ezer Ft gépjárműadó, 2.389 ezer Ft pótlék, 112 ezer Ft bírság és 5 ezer Ft talajterhelési díj került törlésre. Az adóhatósági feladatellátás körébe tartozik: Egyéb adóigazgatási feladatok az önkormányzat illetékességi területén bevezetett helyi adókkal (építményadóval, magánszemély kommunális adójával és az iparűzési adóval), továbbá a gépjárműadóval, a talajterhelési díjjal, a magánfőző jövedéki adójával és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal összefüggő adóhatósági tevékenységhez kapcsolódóan az adóalanyok nyilvántartása, a pénzforgalom könyvelése, a fizetési kötelezettség megállapítása, ellenőrzése és a végrehajtás, hatósági bizonyítványok kiállítása, más hatóság (állami adóhatóság, bíróság, bírósági végrehajtók) megkeresésére adatszolgáltatás, környezettanulmány elkészítése, Magyar Államkincstár felé jogszabályon alapuló határidős adatszolgáltatások teljesítése (januárban az előző évi zárásról, az évváltásról, valamint a hatályos adómértékekről, márciusban az adófelfüggesztésről, és az ideiglenes jellegű iparűzési adóról, áprilisban a kivetéses adókról (építményadó, magánszemély kommunális adója, gépjárműadó) és a talajterhelési díjról, júliusban a féléves zárásról, és az állandó jellegű iparűzési adóról, továbbá negyedévente a gépjárműadó megosztásáról), önkormányzati gazdálkodáshoz információ szolgáltatás (adóbevételek tervezéséhez javaslat, adóbevételek alakulása, havi pénzforgalom, negyedéves zárások, iparűzési adóerő-képesség, zárszámadás). Az önkormányzati adók nyilvántartására tárgyév elején még az 1989-ben bevezetett és az aktuális jogi és informatikai környezethez folyamatosan igazodó, DOS alapú ONKADO program szolgált, amely egyre kevésbé biztosította a felhasználói igényeket. A 2017. év eleji tömeges feladatok elvégzésére - a tárgyévi adómegállapítások és az éves fizetési kötelezettségre vonatkozó értesítések előállítása - még az ONKADO programban került sor, majd ezt követően február végén történt meg az éles migráció (adat áttöltés) az ASP.Adó szakrendszerbe. A Magyar Államkincstár fejlesztette ki az ASP rendszer keretein belül a számítástechnikai lehetőségeket kihasználó, internet alapú ASP.Adó szakrendszert. A kötelező csatlakozást - az eredményes adat migrálás érdekében - szigorú feltételekhez kötötték, amely a csatlakozást 10
megelőzően az adatok teljeskörű felülvizsgálatára, javítására és pótlására irányult. A szakrendszer használatának elsajátítására a Kincstár több napos gyakorlati képzést indított, amelyen 2 fő ügyintéző és a hatósági csoportvezető vett részt. A képzés 2 fő esetében sikeres vizsgával zárult, az egyik ügyintéző pedig időközben nyugdíjba vonult. Helyére áprilistól gyakorlott, az adóhatósági munkában már jártas ügyintéző került. Az új szakrendszer fejlesztése folyamatos, ennek ellenére működése és az újonnan jelentkező feladatok ellátása sajnos a mai napig sem zökkenőmentes, amelynek hátterében többnyire technikai problémák állnak. Az adóhatósági munka sajátossága a nagy tömegű iratmennyiség keletkezése, amelyhez kapcsolódóan a postázási és az adminisztrációs tevékenység jelentős időráfordítást igényel. Évről évre növekszik az adatszolgáltatások köre, amelyek az elektronikus adattovábbítás bevezetésével sem egyszerűsödtek, mivel azzal párhuzamosan többnyire fennmaradtak a korábbi papír alapú megküldések is. A korábbi évek bevált gyakorlatához igazodóan 2017. márciusában az I. és II. félévre esedékes helyi adók és gépjárműadó összegéről, továbbá fizetési határidejéről valamennyi adózó részére értesítést küldtünk. Törvényi kötelezettségünknek eleget téve adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az Art. 43. (8) bekezdése alapján 2017. október 31-éig kaptak az adózók fizetési felhívást, amennyiben adószámlájuk 2.000 Ft-ot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutatott. Adóhatósági tevékenységünkhöz kapcsolódóan 13 számlát vezettünk, és 898 db számlakivonatot dolgoztunk fel. Utalás 256 esetben történt, és 9 átfutó tételt rendeztünk. Adóhatósági munkánk során 1.456 határozatot és 3 végzést hoztunk, amelyek ellen jogorvoslattal nem éltek. Az adóalanyok kérelme alapján hatósági bizonyítvány formájában 4 db adóigazolás kiállítására került sor nyilvántartásunk adataira vonatkozóan. Összességében az adóigazgatási eljárás keretében 2017. évben 736.674.446 Ft bevételt utaltunk az önkormányzat saját költségvetésébe. Pétfürdő, 2018. április 18. Szabóné Czifra Melinda jegyző 11