Vezetők Általános rendezvénynaptár Módszertani portált! Társasjáték ajánló Film és színház ajánló Módszertan
Általános rendezvénynaptár Módszertani portált! Társasjáték ajánló Film és színház ajánló Film és színház ajánló Az oldal célja, hogy minél több olyan filmről vagy színdarabról informálódhassunk, amit mi cserkészek ajánlunk egymásnak. Amennyiben Te is szívesen ajánlanál ilyen filmet vagy színdarabot, aprogramajanlas kukac cserkesz.hu címen megteheted. Színdarabok Top Dogs, azaz Nagykutyák
Egy 97-ben íródott svájci dráma az alapja. Szóval igencsak mai problémákat feszeget, a globalizáció, a kapitalizmus áldozatairól szól. Itt konkrétan kirúgott magas beosztású vezetőkről, menedzserekről beszélünk, akiket volt cégük álláskereső és problémafeltáró tréningre fizet be végkielégítésképpen. Összetört, reménytelen, gyakran idegi problémákkal küzdő munkamániás emberek együttese, akik groteszk vallomásokkal, végzetes őszinteségi rohamokon keresztül próbálják feldolgozni a váratlan, földre sújtó megpróbáltatásokat. Van innen kiút? Megmenthető-e a felületes munkakapcsolatokba temetkező (korábbi) sikerember az emberi kapcsolatain keresztül? A Katona József színház Kamra termében játsszák. Filmek E-könyvek Elektronikus könyvek, szabadon letölthetők, többnyire pdf formátumban. Szinte az összes krónikánk megvan - néhány eredetiben, nagy felbontásban!!! - (Anonymus, Kézai, Thuróczy, Képes Krónika, Bonfini, Ransanus), Werbőczy törvénykönve, Orbán Balázs fő műve, rovásírás és őstörténeti könyvek, Árpád-kor, Petofi, Jókai művei, magyar és világirodalmi remekek a könyedebb irodalom melett (pl. Verne és Rejtő). Érdemes végignézni! A bőség zavara, csak idő lenne rá... A folyóiratok vége felé még Kossuth Lajos eredeti hangfelvételét is megtaláljátok 1890-ből. Lenyűgöző. http://www.konyv-e.hu/ (Ez nem mind cserkészirodalom, legyetek résen!)
Például Módszertani portált! Általános rendezvénynaptár A cserkészet életforma, és mint ilyen, egyfajta életvitelt követel meg tőlünk. Látjuk, hogy sok alkalom van, amellyel élhetünk, és e mellett sokszor panaszkodunk, hogy programjaink ütik egymást, tanulnunk kell, dolgozunk, több közösségünk van, stb. Nem tudunk mindenhol ott lenni ahol szeretnénk, és ilyenkor esetenként nem a lehetőségeket mérlegeljük, hanem a kötelezettségeinket tesszük félre. Ennek következtében azokra a programokra sem megyünk el, amelyek konkrétan nekünk szólnak, amelyek energiát takarítanának meg nekünk, megláthatnánk mások munkáját, tanulhatnánk egymástól, töltődhetnénk (pl. roverseny, ővtábor, cserkésznap vagy a kagylós találkozó). Egy Általános Rendezvénynaptárba összeírtuk a programjainkat, hogy éves szinten jobban átláthatóak legyenek. A nevelési munkához elengedhetetlen az évszakonkénti korosztályi, azaz rajportya. A közösségépítéshez elengedhetetlenek a kisközösségi élménygyűjtések és közös teljesítmények, amelyeket legjobban túrák útján érhetünk el. Az alább található programokat tartjuk a legkevesebbnek, amelyet egy-egy cserkész, őrsvezető vagy rajparancsnoktól elvárhatunk. Célunk, hogy amellett, hogy a saját állapotbeli kötelességeinknek eleget teszünk, minél több időt tudjunk cserkészetünkben a közösségépítésre és a nevelésre fordítani. Ezért ajánlott, hogy a vezetettjeinknek legyen legalább havi egy, az őrsgyűlésen kívüli programja, és évszakonként egy többnapos, korosztályi portya, ahol nevelhetjük őket. Nyilvánvalóan minél több ilyen van, és azok minél hosszabbak, annál hatékonyabbak lehetünk. Ezért ajánljuk, hogy lehetőleg a hétvégi programok közül ne legyen aránytalanul több az egy napos. Ugyanígy, ahogy növekszünk, egyre jobban felelősek vagyunk saját magunkért is: önnevelésünkért és töltődésünkért egyaránt. Ezért vezetőinktől azt várjuk, hogy vezetettjeik nevelése mellett saját magukra is maradjon idejük, döntsenek bölcsen a programjaik megválasztását illetően. Mind a vezetőket, mind az önnevelés útján járókat a programok sokasága segíti munkájában, amelyek között okosan kell tudni választani. A tanítási év során havonta körülbelül bő egy hétvégi programot kíván tőlünk a cserkészet (szeptember-június között 10 hónap (42 hét) alatt 10-13 alkalom), amelynek nagyjából a fele egy napos (általában szombati), a másik fele egész hétvégés (ideális esetben két éjszakás). Ez
akkor alakulhat így, ha tudatosan alakítjuk csapatunk/rajunk/őrsünk eseménynaptárát, és figyelünk arra, hogy olyan programokon legyünk ott, amin ott a helyünk, de azokon teljes jelenléttel. Havi egy hétvégét a cserkészetre szánni véleményünk szerint nem sok. Tűzzük ki céljainkat és ezek-, valamint az alábbi Általános Rendezvénynaptár figyelembe vételével alakítsuk saját naptárunkat. Nyáron hasonló a helyzet: a cserkészet a vezetettektől körülbelül 10 napot kér, a vezetőktől körülbelül 25 napot. Ez a 60-70 napos nyári szünet hatoda-harmada, arányaiban közelít a hétvégi cserkészprogramokéhoz. Társasjáték ajánló Ezen az oldalon olyan társasjátékokat ajánlunk, amelyek nem a nagy társasjáték gyártó cégek termékei, hanem valamilyen cserkész-kötődéssel rendelkeznek. Amennyiben feltennél társasjátékot az oldalra, küldd el ideannak leírását. (programajanlas kukac cserkesz.hu) Tutela A Mensa Társasjátékverseny győztese 2009-ben stratégiai társasjáték kategóriában. A játék igaz stratégiai elemeket tartalmaz, de egy családi társasjáték, azaz kisebb gyerekek is tudják játszani és élvezni, de nagyobb testvéreknek, felnőtteknek sem unalmas. Tutela- latin szó, jelentése: futár. A történet Észak-Itáliában játszódik. Parma városa, a környező városokkal fel kívánja újítani a szövetséget ezért oda futárokat küld. Minden futárcsoportnak négy várba kell minél hamarabb eljutnia. A játéktábla hatszögekből áll. Minden hatszög oldalán van egy egy szám 1-6-ig. A játékosok az akciókártyák segítségével haladnak céljuk felé, vagy akadályozzák meg ellenfeleiket. Igen érdekes könnyed játék. Nem igényel bonyolult gondolkodást, ezért kicsik is könnyedén játszhatnak vele. Bővebben lehet olvasni a játékról a következő oldalon: www.bencemuvek.mlap.hu, Illetve itt képeket is lehet találni róla. Világgá megyek A Világgá megyek társasjáték a magyar népmesék elemeinek, mondavilágának bemutatásával és segítségével kalauzol végig kicsiket és nagyokat a mesék vándorútján. Célunk a játék elkészítésével az volt, hogy olyan közeget teremtsünk a játékosok számára, ahol kortól függetlenül belemerülhetnek annak az egyedülálló
monda és képi világnak a rejtelmeibe, amely minden magyarnak kulturális öröksége és féltve őrzött kincse. Az utat megjárva, melyek állomásait a népmesék figurái, tárgyai, helyszínei adják felnőttek és gyermekek is, életkoruknak megfelelően, eleveníthetik fel népmeséinkkel kapcsolatos emlékeiket, tanulhatnak játszva ezen történetek mélyebb összefüggéseiről és tartalmáról. Az óvodás gyerekek az útvonal képeinek segítségével játszhatnak képkereső, kapcsolatkereső, kitalálós játékot. Felnőtt segítségével lehetőség van gyűjtögető, csoportosító, történetmesélő feladatok végzésére, vagy egyszerűen csak ismerkednek a mesék sokszínű világának tárgyaival, amelyekhez magyarázatot és meseidézeteket találnak az ismertető füzetben. A táblán különféle tárgyak képi ábrázolását valósítottuk meg, a gyermekek egy-egy mesebeli tárgy bemutatása után megtalálhatják, hogy ezek hol rejtőznek. Míg kisebb gyermekek számára erre a célra csak egy tábla használata javasolt, addig a nagyobbak már a teljes útvonalon végezhetik a játékos feladatokat. Kezdésnek érdemes az ismerkedő játékot választani, később, amikor a gyerekek már azt is megtanulták, hogy melyik eszköz mire való, bátran végigmehetnek az egész pályán. Ezeknek az ismerete fontos a mesék jobb megértéséhez. Óvodák és iskolák számára is igen hasznos segédeszköz a társasjáték, erre vonatkozólag külön feladatleírás szerepel a füzetben. Mivel törekedtünk a több játék egy dobozban alapelv megvalósítására, a játékot nem csak egyféle módon lehet játszani, a tíz év feletti gyerekek, a fiatalok, egy másik játékot is kapnak, amelyhez az útvonal mellett van egy kártyacsomag, s amely játék a beszédkészséget, kreativitást, helyzetfelismerést erősíti, a jó képzelőerővel rendelkezők számára sok vidám percet hozhat. Aki ezzel a játékkal játszik bizonyosan érdeklődni fog a népmesék iránt, és megszereti az olvasást. Jó játékot kívánunk! A társas ára bruttó 5000 Ft. Akit érdekel (családnak, csapatnak, bárkinek) az keresse édesapámat (Pej Kálmán, 20/9392440 vagy pej.kalman [kukac] tandemkft.hu) és hivatkozzon bátran arra, hogy cserkész. Nevelési koncepció Amikor Sík Sándor, az egyik legnagyobb nevelő egyénisége a magyar cserkészetnek, megfogalmazta a magyar cserkészet célját, egy, a korában nagyon is helyénvaló jelszót adott ki: Krisztusibb ember, magyarabb magyar! Ezt a jelszót emelték magasba elődeink, de a kor szellemének megfelelően tudták lefordítani a maguk nyelvére. Ma ez kicsit nehézkesebb. Sokat segít, ha van kézzel fogható, sorvezetőként alkalmazható segédanyag. Ez az! Ez az anyag ott van minden cserkészvezető polcán, és megtalálja benne mindazt az alapot, amely munkájához szükséges. De nem örökre! Ez az anyag nem lesz kőbe vésett, és a ránk bízott gyermeket sem kell bármi áron beletörni abba a keretbe, ami e könyv hasábjaink kibontakozik! A cserkésztörvény leírja, milyen a cserkész. Minden nap küzdelem, hogy a lehető legközelebb kerüljünk ehhez az eszményhez. Mi vezetők sokszor már önmagunkat neveljük ennek érdekében, és neveljük a ránk bízottakat. A közelítés a dolgunk. Nem a beleillesztés!
Lehet sok dolgot máshogy csinálni, mint ahogy itt le van írva. De nem lehet eltérni a cserkészet alapjaitól (a meghatározástól, a céltól, az alapelvektől és a módszertől), és nem érdemes a gyereknek olyat adni,ami nem érdekli, amivel nem akar foglalkozni,amit nem érez magáénak. Ne akarj kim-játékot egyetemistákkal, vagy mélyen szántó beszélgetést a közéletről alsósokkal. Ez egy szakmai segédanyag. Ha bármilyen észrevételed van, kérlek jelezd. Akár csak egy elütés, akár meghaladott hasonlat. Mert ez az anyag a mindenkori magyar cserkészvezetés segédanyaga kíván lenni, állandóan megújulva, felfrissülve. o o o o o o A cserkészmozgalom keretei A magyar cserkészmozgalom értékei A cserkésznevelés végső célja A cserkésznevelés eszközei Vezetők Egyéb A cserkészmozgalom keretei A kezdet kezdetén Bi-Pi maga mondta, hogy volt egy jó ötlete. Annak idején a jó ötlet elterjedt, mert tényleg jó ötlet volt, és amint tapasztaljuk, kiállta az idő próbáját is! Sokaknak megtetszett, sokan akarták maguk is, akár mint tagok, akár mint támogatók. Jó páran hivatkoztak rá, és ne feledjük: az ötlet annyira jó volt, hogy nem egy ember, szervezet vagy eszme akarta magának kisajátítani! Akkor mindenki a maga feje után ment, és találta ki, hogy a Cserkészet fiúknak könyv alapján hogyan is kellene ezt megvalósítani. Kinek jobban sikerült, kinek kevésbé jobban, de minden esetben nagyot lendített a mozgalmon, ha egy szervezetbe tömörülve támogatták egymást a vezetők, ha megosztották gondolataikat, és közösen kerestek utat a jövőbe. Ma ott tartunk, hogy van egy olyan múltunk, amelyre méltán büszkék lehetünk. De van egy olyan szakasza, amikor nagyot fordult a magyar cserkészet: voltak magyar cserkészek, egy szövetségben, de nem Magyarországon; voltak magyar cserkészek közösségekben, de üldözték őket. Volt, ahol a cserkészetük miatt, volt, ahol a magyarságuk miatt, volt, akinek mind a kettő kijutott. Volt, ahol lehetett magyar cserkészetet csinálni, de nem magyarországi környezetben. Amikor lehetett, ismét elkezdtük, folytattuk, átvettük, újrakezdtük ezt a munkát. Sok bölcs, régebben született ember segítette az ifjúság eme mozgalmát az újraindulásban. Az emlékek,
a tapasztalatok, a közösségek feltámadtak, és ezek alapján jutottunk előre. Azóta kinőttek generációk, akik vezetővé lettek, és a bölcsektől kapott tudás, a saját meglátásaik és kortársaik igényei szerint alakították, hogy valóban olyan legyen, amilyenre emlékezni szoktunk: a fiú, a leány, az ifjú kérdéseire válaszolni tudó, utat kereső és mutató, közösségekben élő cserkészet. Legyünk úttörők mindenben, abban is, ami eddig nem volt, de javunkra válik, és Isten dicsőségét szolgálja! Legyünk konzervatívak mindabban, ami jó és működő! Legyünk szabadságot adók mindabban, amiben az egyén boldogságát és boldogulását segíthetjük, amíg az az Úrnak is tetsző! Legyünk szociálisan érzékenyek azok felé, akik törődést, támogatást várnak tőlünk és közösségeinktől! Legyünk cserkészek! Mindezek a szavak nem jelentenek semmit, ha cselekedeteink és imádságaink nem ilyenek. Azonban ahhoz, hogy a fentieket megvalósítsuk, alaposan végig kell gondolnunk, mi miért van, mi az, amire szükségünk van, és mi az, amire nincsen. Legyen bátorságunk nemet mondani arra, ami nem kell, és tudjunk megerősödni abban, ami kell! Érezzük magunkénak! A cserkészet alapjait és a nevelési kereteket az alapító maga fogalmazta meg. Azonban a tág keretek kitöltésére hatalmas szabadságot adott (és nagy felelősséget is, amikor a magyar cserkészetet helyezte a fókuszba: ilyennek álmodtam! ). A cserkészet meghatározása egyszerű, így kiindulásként ezt, valamint a célját, alapelveit kell alapként leraknunk, és a kereteket a cserkészmódszer elemei biztosítják. A cserkészet meghatározása A cserkészet célja A cserkészet alapelve A cserkészmódszer Címke: EINK A cserkészet meghatározása
A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos, ifjúságnevelő mozgalom. Fontos magunkban is tudatosítani: nem lesz mindenkiből cserkész, nem lesz minden magyar fiatal cserkész! Csak az, aki vállalja a cserkészéletet, képes értékeinket magáénak érezni, és a törvényeink szerint élni. A politikamentesség azt jelenti, hogy sem a mozgalom, sem annak tagjai, mint cserkészek nem vesznek részt a napi politikai életben. De a politika, a szó eredeti jelentése szerint a közügy, igenis része a cserkészek életének, és a cserkészmozgalom értékei szerint esetenként kiállásra készteti a mozgalom képviselőit. Ezt nem egy párt mellett vagy ellen teszik, hanem a magukénak vallott értékek mellett szólal meg. Azt is fontos tudatosítanunk, hogy a vallásosság nem zárja ki a misszió lehetőségét, azonban nem teszi lehetővé, hogy fogadalmat tegyen az, aki nem vallásos, akinek nincsen Istennel kapcsolata (hiszen akkor mire is tesz fogadalmat?). Végül pedig ne feledjük: ez egy mozgalom! Nem szervezet, ami a szövetség, hanem mozgalom. A mozgalomhoz lehet csatlakozni, belekerülni, megélni. A szervezet a mi mozgalmi munkánkat segíti, támogatja, de üljünk fel erre a lóra helyesen: a szervezet a mi akaratunk eredménye, hogy segítse munkánkat! Címke: EINK A cserkészet célja A magyarországi cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. Ennek eléréséért ifjúságnevelést végez önkéntesei által, illetve életmodellt nyújt. Mindezt saját nemformális nevelési módszerével végzi. A cserkészet ezt Magyarország településein a helyi közösségekkel együttműködve 7 éves kortól mindenkinek nyújtja, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal. A fenti mondatokat elolvasni könnyű. Azonban mindannyian látjátok, hogy nagyon komoly dolgokat fogalmaztunk meg, mint közös célunk. Ezek egyikének is a hiánya azt eredményezi, az nem cserkészet. Ez a cél, ezen keretek között az, ami cserkészet céljaként megjelenik! Címke: EINK A cserkészet alapelve
a kötelességteljesítés Isten, embertársaink és önmagunk iránt. Tudom, most sokan meglepődtek, mert bennünk van a fogadalmunk és a törvényünk által a kötelességteljesítésről szóló kimondott hármas (illetve a határon túli egyes szövetségek esetében négyes). Isten, Haza és embertárs. A két hármasság nem egymás ellen való, bele kell látnunk a mélyébe. Az Isten felé lévő kötelességeink visszaköszöntek a célban is, a meghatározásban is. Igenis vallásos életvitel, személyes istenkapcsolat és cselekvő vallásos közösségi tagság az, amit elvárunk. Embertársaink nem csak azokat jelentik, akikkel ma tudunk beszélni, hanem mindazokat, akik előttünk jártak, utánunk jönnek, akikkel valamilyen okból egy közösségbe tartozunk (család, nemzet, gyülekezet, baráti társaság, cserkész). Ennek okán a környezetünkkel szembeni felelősség is megjelenik ebben a kötelességben. Itt összecsengenek a magyar cserkészszövetségek által megfogalmazott Haza, embertárs és esetenként megjelenő nemzet iránti kötelezettségeink. Végül pedig az önmagunkkal szembeni kötelességek, amelyeket, ha emlegetünk, mindig természetesnek veszünk, de sokszor, főként a kevésbé bölcsek, nem annyira vesznek komolyan a mindennapokban. Pedig Jézus is azt mondta, hogy Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! A cserkészmódszert (lásd alább) Bi-Pi határozta meg. Ma azt mondjuk, hogy a ha cserkészmódszer öt eleméből bármelyik is hiányzik, akkor az a csoportosulás vagy tevékenység nem cserkészet. Közösen kell keresnünk az utakat, hogy az adott helyi környezetben hogyan valósíthatóak meg ezek a módszerek. Címke: EINK A cserkészmódszer Kisközösségi (őrsi) rendszer: Hiszen éppen abban van az ereje a cserkészetnek, hogy a kortárscsoportok által is neveli az egyént. Azokon a helyeken, ahol összeverődnek fiatalok (iskola, egy utcában lakók, stb.), spontán bandába szerveződnek, és fiús vagy lányos dolgaikat intézik közösségükön belül. Ezt az adottságot használja ki a cserkészet, amikor őrsökkel dolgozik. Az őrs legalább 4, legfeljebb 15 cserkésznek (cserkészcsapatban cselekvően jelen lévő egyének), közös célért létrehozott, hosszútávú (8-10 éves) együttműködésre kialakított, nevelési közössége, amelyet vezetője irányít. Az őrs alapvetően azonos korosztályúakból és azonos neműekből áll, vezetőjük neme általában egyezik a vezetettek nemével. A pontos megfogalmazás korosztályonként eltérő lehet, akkor és ott kitérünk rá.
Fogadalom és törvények: Van egy eszményképünk, amit a cserkésztörvény ír le. Törekszünk olyanná lenni, a nap minden percét e szerint megélni. A fogadalommal kifejezzük azt, hogy eziránt elköteleződtünk, komolyan gondoljuk! A fogadalom szövege: Én (név), fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom. A cserkésztörvény: 1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. A törvény és a fogadalom keretei a korosztályok igényei szerint változhatnak, de létük nem elhagyható! (A törvény és a fogadalom a zöld korosztályban ezen a néven van jelen. A különböző korosztályokban az adott korosztály igényeihez igazítva jelenik meg a fogadalom, esetleg más néven nevezve.) Cselekedve tanulás: Sokszor hallom helyette a játszva tanulást. Igen, sokszor játszunk, és általa is tanulunk, azonban a cselekedve tanulás azt jelenti, hogy a ránk bízottak azt fogják ténylegesen megtanulni, amit maguk is megcsinálhatnak. Amit látunk, arra emlékezhetünk, amit hallunk, arról véleményünk van. De amit csináltunk, az az igazi tudás. Kung Fu Ce mondta: Mondd és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem, engedd, hogy csináljam, és megértem. A cselekedve tanulás azt jelenti, hogy minden, amit tanítani akarunk, az nem szó vagy látás által átadható tudás, esetleg ezek egyvelege, hanem minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a tanultakat azonnal ki is próbálhassák, ne csak megértsék, hanem alkalmazni is tudják. A cselekvés által a tanulás közben rögvest számot is adnak tudásukról. Akkor lehetünk eredményesek, ha az átadott tudás már az alkalmazás képességével is erősítve jelenik meg. Folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben:
A folyamatos programjaink azt szolgálják, hogy tudjunk építkezni, szintről szintre közelebb kerülni a nevelési célhoz és az eszményképhez. Az ösztönző mivolt azért fontos, mert itt érhetjük tetten az önkéntességünket. Ez egy önkéntes mozgalom. Ha a programjaink, tevékenységeink ösztönzőek, akkor az egyének belülről fakadóan fognak ebben részt venni, és ezáltal önmagukat fejleszteni. A programoknak azért kell vonzónak lenniük, mert valami olyat kell nyújtanunk, amin a gyerekek részt akarnak venni, már az első pillanattól azt kell érezniük: Ott a helyem! A hasznosság a cél tükre: olyan polgárokat akarunk nevelni ha a programunk nem hasznos, a benne résztvevő sem fogja annak tartani, sem magára, sem környezetére nézve. Így viszont maga sem lesz hasznos tagja a közösségének! Programjaink által tudunk nevelni, megvalósítani azt, hogy cselekedve tanuljanak a ránk bízottak. A természetbeniség pedig éppen azért fontos, mert ott van lehetőség arra, hogy megtanuljon a gyerek, a fiatal helyt állni, erőforrásait jól felhasználni és az alkotás örömét megtapasztalni. Kifejezheti önmagát, és a lehető legközelebb létezhet Istenhez, a teremtett világ által. A programok folyamatossága az egyenletes fejlődést szolgálja. A vonzó programok elérik azt, hogy a résztvevő akarjon jelen lenni. Az ösztönző programok arra serkentenek, hogy egyre több és jobb legyen általa. A hasznos programok (a fejlődésben) olyan élményekkel, tapasztalatokkal, motivációval és tudással vértezik fel, amelyek az elsajátításuk után számára fontosak és szükségesek lesznek. Tehát ezek a programok olyanok, amelyekre a résztvevők szívesen jönnek, fejlődésüket szolgálják, azaz jobbak és többek lesznek általa, és mindazt, amit megtapasztalnak, kamatoztatni tudják a jövőben. Mindezeknél messzemenően figyelembe kell venni a résztvevők életkori sajátosságait és egyéni igényeit. A természet közelsége adja azt a lehetőséget, hogy a megszokotthoz és az elvárthoz képest önmaga lehessen! Magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra: 1939-41 között Ábrahámhegyen (a Balaton északi partján) jöttek össze Teleki Pál hívására cserkészvezetők, hogy a cserkészet pedagógiai programját újra átgondolják. Az itt megfogalmazott alapvetéseket vitte magával kisbarnaki Farkas Ferenc a menekülttáborokban meginduló magyar cserkészetbe is, és őrizte meg nekünk a KMCsSz. Ez a hagyaték a magyar cserkészetet két alappillérre helyezte: a Szentírásra (Bibliára) és a magyar népi kultúrára. Az ábrahámhegyi alapok a mai napig érvényesek! Ezért sikerült megőriznünk a magyar cserkészetet vallásosnak, és ezért van benne mindenünkben a regösség sokféle szilánkja, kezdve a tábortüzek népdalaitól a tábori regös napokig. Ez a sajátosan magyar módszer segít megőrizni hagyományainkat, segít megismerni önmagunkat, a közösségünket, a nemzetünket. Nem csak a népművészet útján, hanem mindazok által, amelyek a magyar kultúra kincsei a pentaton dallamoktól az István, a királyig, a jurtától az Országházig. Itt válik kézzelfoghatóvá az embertársainkkal, a Hazánkkal szembeni kötelességünk. A magyar kultúra (és itt kiemelendő, hogy a magyar kultúra igen sokféle, hiszen a Kárpát-medence közösségének minden hatása érezhető rajta) mint közös alap, és
mint közös nyelv jelenik meg. Minden rezdülésünkben magunkban hordozzuk ezt a közös alapot. A nyelvhasználattal, a fantáziánkkal, a mulatásunkkal és a bánatunkkal stb. mind teszünk azért, hogy ezt a kultúrát ápoljuk. Ezért minden olyan megmozdulásunkon, amit a cserkészethez kötünk, ezeknek nemcsak helye lehet, hanem helyet is kell neki biztosítani! Ezek azok a keretek, amelyeket Bi-Pi hagyott ránk. Azóta a Cserkészmozgalom Világszervezete (WOSM) ezek fényében ismételten újragondolja mindazt, ami a cserkészmunkánkat érinti. Ezek fényében végezzük nevelő munkánkat, de érdekel minden cserkész és vezető véleménye, fontos a szülők, a lelkipásztorok, a pedagógusok és a kívülállók véleménye is. Cserkészetünk a gyermeket akarja nevelni a család, a templom és az iskola társaként. Ezért fontos, hogy láthassuk, hallhassuk azt is, hogy ők mit gondolnak rólunk, munkánkról. A valósághoz kell igazodnunk, és minden egyes cserkész esetében újra kell gondolnunk az alapokon túl leírtakat. Ne egy általunk megálmodott gyerekből faragjunk polgárt, hanem a valós gyerekből valós polgárt! Ez a könyv arra ad iránymutatást, hogy hogyan tudjuk a fenti kereteket ma, Magyarországon, valósággal megtöltve úgy használni, hogy a ránk bízottak a boldogság útján járjanak és a boldogulás ösvényén jussanak előre. Ehhez tudnunk kell, hogy milyen szerepe van az egyenruhának, hol jelenik meg a demokratikus működés, miért állatneveket adunk az őrsöknek, ki felel a nevelésért. Mindezekben ad segítséget ez a könyv. Címke: EINK A cserkésznevelés eszközei A "templom" A család A cserkészet sajátságaiban rejlő eszközök A fiúk és lányok közösségben rejlő eszközeink Az iskola Csapat keretekben lévő eszközeink Közösségeinkben rejlő eszközeink Raji keretekben lévő eszköszeink Tudásanyag elsajátításában rejlő eszközeink Őrsi keretekben lévő eszközeink
A "templom" A templom szó tágabb értelmével jelöljük mindazokat a közösségeket vagy közösségek közösségét, amelyek a vallásossághoz közösségi hátteret, az egyházak sajátos elvárásaink megfelelően imádságos közösséget, szakrális közeget és szolgálati teret (valamifajta milliőt) adnak. Azt a miliőt, fizikai, lelki és szellemi teret értjük alatta, ahol mindazok a közösségek vagy közösségek közösségei, amelyek vallásgyakorlatukhoz a maguk spirituális és kulturális szokásai szerint imádságra, elcsendesedésre, hitigazságok megvallására, szent írások és beszédek elmondására és meghallgatására, szent cselekedetek elvégzésére, szentségek kiszolgáltatására és fogadására összejönnek. A templom tehát fizikai értelemben egy épület, de ezt az épületet is a sajátos szellemisége teszi templommá, ami úgy is igaz, hogy minden épület vagy bármilyen tér templommá lehet, ha benne a transzcendens erő a hit számára megjelenik és hatékony. Így a vallásosság, a személyes hit megélése minősített cselekedetekben templommá teszi azt a miliőt, ahol ez történik. Ugyanez fordítva pedig úgy igaz, hogy a templom miliő azzal hat az egyénre és közösségre, hogy benne a legmélységesebb és legmagasztosabb gondolatokat és érzéseket, más szóval az Isten vagy isteni megérzését indukálja. A vallásosság a személyes hit kifejezése olyan cselekményekben, melyek egy vallásos közösség szokásai és szabályai szerinti életéhez kötődnek. Ahhoz, hogy valakit vallásosnak tartsunk, két dolgot kell megélnie: hogy a belső azonosulásból, azaz hitből fakadóan elfogadva az adott vallás istenképét és a vallása által életvezetési útmutatónak tartott szakrális tartalommal felruházott írásban megfogalmazottakat magára nézve kötelezőnek tartsa (pl. kereszt(y)én(y)ként a Szentírás szerint él), és hogy egy olyan közösségnek legyen cselekvően jelen lévő tagja, amelynek tagjai ugyanazon életformát követi, és egymással hitbeli indíttatásból és tevékenységi célból rendszeresen találkoznak (pl.kereszt(y)én(y)ként van olyan gyülekezet, ahol otthon van). A cserkésznevelés végső céljának tartott élő kapcsolat Istennel csak ott értelmezhető, ahol van személyes istenkép. A templom tágabb értelemben tehát nem csak egy-egy szakrális cselekmény elvégzésének színhelye, hanem a vallásos közösségi élet szimbolikus, liturgikus és valóságos ünnepi és hétköznapi színtere egyaránt.
A vallásos közösség A vallásos közösség az elsődleges fizikai és lelki tér, ahol a hasonlóan gondolkodók és hasonló kinyilatkoztatást elfogadók Isten felé fordulva közösségileg élhetik meg hitüket. A lelki közösség nem csak azt jelenti, hogy a fizikai közelség okán egy közösségnek tarják magukat a tagjai, hanem azt is, hogy a lelki részterületen zajló egyéni eseményekben van kihez fordulni, van kitől tanulni, vannak érettségben, időben vagy kapcsolati mélységben előrehaladottak, és később érők. Az igazi lelki közösség nem csak imádságos alkalmakon van együtt, hanem tagjai összetartozónak tartják magukat, és egymásért is felelősek az Isten és a közösség előtt. Amikor lélekben Isten felé növekedik az ember, nagy szüksége van olyanokra, akik hozzá hasonlóan már átéltek nehézségeket, megtapasztalták ennek örömeit, és mélyebb egységre jutottak Istennel. Tapasztalataik, élményeik, átéléseik sokat segíthetnek annak, aki még keresi ezt az utat, és ennek helyes bejárását. Az ember élete során sokszor előfordul a kétség, a kicsinyhitűség, a hitetlenség, amely egyegy nehéz helyzethez, élményhez kötődik. Ugyanilyen sokszor átélhetővé válik Isten szeretetének megtapasztalása belső lelki élmény vagy a teremtett világ csodálatán keresztül a mindenhatóság megértése, a személyes életút áttekintésekor annak az érzete, hogy valaki végig ott volt, és elkísért. A Mindenható jelenlétének megérzése, megértése és elfogadása sokszor nehéz feladat. Az egyént ebben segíti a közösség, amelyben a lelkileg erősebb a gyengébb javát szolgálja. A vallásos közösséghez tartozás elengedhetetlen része, hogy a közösség szabályait, a hit alapigazságait elsajátítsa az, aki oda akar tartozni. A hit tanbeli kifejezése és annak tanulmányozása az értelem tevékenysége, amely azonban igazán a lélek mélyén kerül feldolgozásra, a lelki terület működését segíti és az érzelemvilágunkat is gazdagítja, az érzelmi terület helyes használatát támogatja. A hitbeli tudás gyarapítja az ismereteket, a katekézis pedig közelebb visz az Istenhez, a vallásos közösség életéhez, a személyes kapcsolatok elmélyítéséhez. A hit korosztálynak megfelelő szintű megéléséhez fontos, hogy az ember hite alapigazságait helyesen ismerje, és aszerint éljen. A cserkészet nem pótolja, de elvár bizonyos hittani ismereteket. Mivel a magyar cserkészet egyik pillére az európai létből fakadó keresztény tanítás és annak alapja a Szentírás, így ebből fakadóan egyes ismeretek alapvetően fontosak. Elvárható, hogy a cserkészvezetők munkája olyan legyen, amely alapján a templomi közösségekben elismerést vált ki a cserkészek vallásossága, hite és talpraesettsége! Példájuk és szavaik által tudatosan törekedjenek a vezetők arra, hogy maguk hite szerinti vallásosságuk valamennyi rájuk bízott cserkész számára példa legyen, és a cserkész saját hite szerinti vallásosságában kövesse azt. Az imádság összeköti az imádkozókat Istennel és azokkal, akik azonos közösséghez tartoznak. Az imaközösség különösen fontos, mert a hit szerint nem
egyedül kell megbirkóznunk életünk nehézségeivel, és hittel fordulhatunk kéréseinkkel, dicsőítésünkkel és hálaadásunkkal az Istenhez. Ezekhez elengedhetetlen, hogy a hívő ember a magánimádság mellett kötődjön a közösséghez, amely közös imádsággal is segíti tagjait. Az egymásért végzett imádság különösen fontos és erőt adó. A hívő ember kötelességének tartja, hogy lelki támaszt adjon, imádsággal közbenjárjon másokért. Akkor születik meg egy igazi közösség, ha tagjai maguktól is imádkoznak egymásért. A cserkészet lehetőséget ad, hogy vallásosságát mindenki megélje, de nem pótolja azt a vallásos közösséget, amely a vallásos közegből fakad. A cserkészet is egy olyan közeg, amelynek teret kell adnia a hit kifejeződésének: megvallásának, gyakorlásának. A vallásos közösség egyik legfontosabb közösségi együttléte az istentisztelet, a mise, a közös imádság. Ezek az alkalmak egyfelől a vallásos hit egyéni kifejeződései, másfelől a közösség közös imádságai Istenhez. Minden hívő ember életéhez hozzá tartoznak. Egyfelől a belső késztetésből fakadóan, hiszen az Istennel fenntartott élő kapcsolat alapját jelentik, másfelől a vallásos meggyőződés cselekedet általi kifejezései, amely a közösséghez tartozás és az Istennel való kapcsolat látható jelei. A közösségi feladatok A közösségi léthez hozzátartozik a cselekvő jelenlét. A hívő nem csak haszonélvező tagja a közösségi eseményeknek, a közösség életének, hanem annak tudatos alakítója. Kötelessége, hogy a közösség tevékeny alkotója legyen s legjobb tudása szerint hozzájáruljon annak működéséhez. Joggal várhatja el a közösség (isteni akarat alapján), hogy tagjai képességeik szerint vállaljanak feladatokat. Ez lehet az oltár vagy úrasztala körüli szolgálat, tanítás, tanúságtétel, támogató háttérmunka vagy egyszerűen napi feladatok elvégzése, amelyek mind egyformán fontosak a működő közösségi léthez. A hit és a vallásosság egy tőről fakadnak. Az Istennel és az azonos hitűvel vállalt közösség támogató és erőt adó háttér, és egyben lételem a vallásos élethez. A közösségben megélt imaélet az imaközösségben érhető tetten, a közösségben megélt vallásosság a vallásos közösségben látható. Bár az imaélet bensőséges és személyes, de közösségben ugyanúgy gyakorolható, mint egyénileg. A nyilvános ima is meggyőző, és a jócselekedetek és önként vállalt feladatok teljesítése csak erősítik a személyes elkötelezettség kifejezését, amelyek indíttatásokat és energiájukat az imádságból veszik. Az imádság mindig a legmélyebb magánügy, amely a személyes hitet kifejező vallásos cselekedetben, láthatóvá válik a külső szemlélő számára is, és ennél fogva ad mintát azoknak, akik láthatják a vallásgyakorlást. A vallásosság mintája
A vallásosság mintáját egyaránt megadja a vallásos közösség, annak tagjai egyesével, a család, és annak tagjai, a szakrális közösségi vezetők és a lelkivezetők, valamint a lelki úton régebb óta haladók, akiket az ember maga számára példának tekint. A képmutatás, az ellentmondásosság elbizonytalanítja a vallás útján növekvő lelket. A hitelesség, a kiállás, a következetesség pedig bátorítja. A cserkészvezető vallásossága egyaránt fontos a maga életében, és a cserkészei életében. Tőle tanulják meg a cserkészek a cserkészet vallásos mivoltát és a cserkészektől elvárt vallásosságot. A cserkészvezető vallásos példája erősíti meg a cserkészt vallásos életvitelében, aki ezen a példán keresztül láthatja, hogy miként érheti el a cserkészeszmény vallásos oldalát. A cserkészek nem csak a látható jelekből tanulnak, hanem sokat jelent számukra az is, amit a vezető elmond a maga vallásos élményeiről, tapasztalatairól és a vallásosságából fakadó értékrendjéről. Ezért fontos a cserkészekkel a közös liturgiákon túl a vallásosságról beszélgetni is. Címke: EINK A család A család a társadalom alapegysége. A család egy férfi és egy nő, és az általuk vállalt gyermekek (és esetleges felmenői vagy oldalági rokonok) életközössége, amely otthont jelent mindannyiuknak. Olyan otthont, amely biztonságos környezetet nyújt a család minden tagjának harmonikus fejlődésükhöz, az élet minden részterületén. A család egyszerre lelki közösség, érzelmi iskola, társas terep, értelmi fejlesztő és testi valóság, és ezek fejlesztése a család vezetőinek felelőssége (úgy önmaguk, mint mások esetében)! A család életközösség. Ehhez azonban kell, hogy a családot megalapító pár kifejezze ezt a közösséget, melynek három alappillére van: egymás megbecsülése, elfogadása és szeretete (v.ö. házasságkötés szövege) az egy testé levés (v.ö. Ter. 2, 24) közösségük felvállalása Isten és az emberek színe előtt (v.ö. házasságkötés szerepe). A családi közösség A család közösség! Olyan szerető közösség, ahol a gyermekek a lehető legjobb környezetben nevelkedhetnek, fejlődhetnek, olyan közösség, ahol a férj és a feleség
egymásnak egyenrangú társa, és a gyermekeit szerető szülő. A család tudja elsődlegesen megadni azokat a mintákat, előképeket és normákat, amelyek felnőve életvezetésük alapjait jelentik a gyermekek számára (akár elfogadják őket, és ezek mentén rendezik életüket, akár elvetik őket, és ezek ellenében alakítják ki a maguk értékrendjét). Az emberi élet részterületei közül itt a gyökér jelenik meg. Mindazok a keretek, megszokások, napi menetrendek, döntési helyzetek kezelés és megoldása, amelyek a korai neveltetésünk eredményeként belénk vésődnek. Sajnos nem mindenkinek adja meg az Ég, hogy ilyen körülmények között nőhessen fel. Csonka családok, hétvégi szülők, sok esetben a gyerekvigyázó, a tanár és a kortárs közösség neveli (vagy inkább terelgeti) a gyermeket. Az elvált szülők gyerekei nem kapnak meg minden mintát, hiszen életükből hiányzik az anya vagy az apa, aki az anyai, női és a családösszetartó mintát vagy az apai, férfi, családfenntartó mintát adná meg. A hétvégi szülők sokféle dolgot megadhatnak a pénztárcájuk által, a szűkös időkeretükből, de nem élnek velük folyamatosan, így csak korlátozottan tudnak velük foglalkozni. Pénzük révén sok lehetőség rendelkezésükre áll, azonban ne feledjük, hogy mindannyian vágyunk a szeretetre, amit a hétvégi szülők esetenként a rövidtávú örömök megadásával érnek el. Az idő az egyetlen olyan dolog, amelyet nem lehet kölcsön kérni, kölcsön venni. Minden olyan idő, amit egymásra szán két vagy több ember, az ott és akkor lesz, egyébként pedig éppen olyan elveszített vagy elvesztett idő, mintha ott sem lettek volna! A szülők, hogy helytálljanak a munkahelyükön (amit sok esetben elsőrendű feladatuknak tekintenek), sok időt és energiát fektetnek a munkájukba, a hivatásukba. Ez jelentős időt von el a családtól (nem csak azt, amit a munkahelyükön töltenek, hanem azt is, amit az oda és visszaút jelent), és mire hazaérnek, már fáradtak. Töltődnének, vagy csak lennének, mindenféle tevékenység nélkül. Mindez érthető, de nem helyénvaló. Amikor a gyermek alszik, nem gond, ha olyat csinálnak, ami feltölti, erősíti őket, de ezt az időt ne abból vegyék el, amikor gyermekükkel lehetnek. Az ilyen helyzetek miatt a tényleges nevelés, a közös idő, az értékátadás elmarad, vagy visszaszorul. A szülők a nevelésben szeretnének támaszkodni másokra, és ugyanígy szeretnék, ha senki sem szólna bele az ő gyermekük emberré válásába. E mellett vannak olyan helyzetek, amelyek elől egyes szülők legszívesebben elfutnának (pl. a szexualitás kérdésében a maguk szerepét elhanyagolhatónak látják, mert maguknak sincs erről jó előképük az ő szüleik sem beszéltek erről). Ha ezekben együtt akar működni a cserkészvezető, akkor tegyen lépéseket, ismerje meg cserkésze családjának elvárásait, a szülők elképzeléseit a nevelésben való együttműködéséről, a család működését, és találja meg a maga helyét ebben a működésben. A család saját életében vannak olyan események, amelyek a családnak, mint közösségnek, és a család tagjainak, mint egyes embereknek fontosak. A nagyi születésnapja, a házassági évforduló, a nyaralás, a karácsony mind-mind olyan esemény, amelyre figyelemmel kell lennie a cserkészközösségnek és a
cserkészvezetőnek. Ezért érdemes megtudni, hogy a cserkész születésnapját ünnepli-e a család, vagy ezt elhagyják, az iskolai szünetek a családi együttlétek lehetőségeit jelentik, vagy nehézséget, hogy mi lesz a gyerekkel. Alapvetően öröm, ha a családnak vannak közös programjai, találkozásai, ünnepei, és szánnak időt a közösségi együttlétre, nyaralásra. Ezeket a cserkészprogramokban is, és a nevelési ív megtervezésében is figyelembe kell venni. Ha minden hónapban van egy-két cserkészprogram a hét végén, az elviselhető. Azonban ha minden hétvégén van program, az azt eredményezi, hogy a cserkész a családjával, elsősorban szüleivel, folyamatos konfliktusba kerül, és még ha ez nem is szavakban vagy viselkedésben megjelenő konfliktus, a cserkészen belül okoz állandó feszültséget, hogy hol feleljen meg, kit tartson fontosabbnak. Ezt lehetőség szerint el kell kerülni. Azonban az életkora előrehaladtával a cserkész maga egyre jobban elszakad a családjától, és teljesen természetesen lesz alvóhellyé az addigi otthon. Ekkor már nem csak a cserkészvezető felelőssége, hogy milyen programokon vesz részt, milyen feladatokat vállal. A csapat, a kerület, a körzet, a központ vagy a nemzetközi cserkészközösségek által nyújtott programok telítik az eseménynaptárt, és a vezetőkben sem okoz konfliktust, ha egymással ütköznek programok. Döntést kell hozni, és okosan kell megtalálni azt a középutat, amely a cserkésznek, családjának és közösségeinek elfogadható egyensúlyt ad. A család napi menetrendjébe, a reggeli ébredés, a manapság rettentően egészségtelen módon elfelejtett és kihagyott reggeli, a rohanás, a napi kötelességteljesítés, majd a nap végi bevásárlás, vacsorakészítés mind beletartozik. Eközben a szülők a gyerekek különórára hordását intézik, a lakóhelyet tartják karban, a távolabbi rokonokkal tartanak kapcsolatot, a helyi közösség életében vesznek részt, stb.. Felelősségük van a gyermekek testi, lelki, szellemi, érzelmi és társas területeken való nevelésében, és ezek számonkérésében (kész van-e a lecke, stb). Ebben a napi menetrendben szeretnénk helyet kapni azzal, hogy ne egyik különóra legyen az őrsgyűlés, hanem egy közösséghez tartozás alapján komolyan gondolt, tevékeny jelenlétet jelentsen. Ezt a napi rohanást töri meg a cserkészet azokkal a hétközbeni programokkal, amely (néha) csak egy mozi, vagy esti séta, esetleg közös sport. A családi közösség kötelékei nem megválaszthatóak. Az azokkal való élés, a jelenlét és a tevékeny jelenlét szintje megválasztható, és az ember fejlődése során változik. Amíg a kisgyermek folyamatos otthonléte a biztonságos létet, a szülői védelmet jelenti, addig a fiatal felnőtt önmagát próbára tevő kitekintése a biztos hátországot érti a család alatt. A felnőtt egy normarendszer forrásaként, és hálával emlékszik a szülői házra, és szülei életét igyekszik könnyebbé tenni a maga lehetőségei alapján. A családba érkező gyermeket jó esetben várják, és készülnek érkezésére. A magzati szakaszban is érik hatások, és ezek befolyásolják fejlődését. Az anya fizikai, fiziológiai, értelmi, érzelmi és lelki állapota éppen úgy hatással van a magzatra, mint az otthon hallgatott zene, az elfogyasztott ételek fűszerezettsége, vagy az alvás
minősége. Ha a gyermeket tényleg várják, szeretettel és gondoskodással veszik körbe érkezése előtt, maga is érkezni akar. Mert otthonossá válik ez a hely, mert megérzi a biztonságot, a törődést. Az érkezés után fizikai jelenlétével része lesz a a család mindennapjainak, és gondoskodást igénylő jelenléte energiát, odafigyelést és minőségi időt kér mindenkitől (ez a család minden tagjára kölcsönösen vonatkozik!). A családban sajátítja el mindazokat az alapismereteket, amelyek fontosak az életben, és itt tanulja meg az együttélés szabályait, a beszédet, kap egy gondolkodásmódbeli mintát, stb. Mire a cserkészközösségbe ér, már nagyon sok alapvető dolog kialakult, de nem megváltoztathatatlanul. Ezek egyik legjobb mutatója a beszéd (stílusa, hanghordozása, hangereje, stb.), és a non-verbális kommunikációs eszközök (kifejezés, testtartás, stb.). A cserkészetben folyó nevelési folyamat kiegészítője a családban zajló nevelési folyamatnak. Családoktól, azok működésétől, kereteitől, stb. függ, hogy a cserkészet mennyire kap ebben teret. Vannak olyan esetek, ahol a családi közösség túlságosan laza, és így a gyermek a cserkészetben talál befogadó és kellően intim közösséget, és van, ahol a család szoros közösségéként élve lehetőséget ad a kitekintésre a cserkészetben. A családban elsajátított viselkedésmintákra tudunk építeni a társas terület nevelésekor, a családban megtanult érzelmi kifejezéseket tudjuk fejleszteni, vagy akár tudunk újabbakat is megtanítani. A lelki nevelésben a családi minták alapján tudunk építkezni, amely minta a kisközösségeken belül is erős különbségeket mutathat. A biztonságérzete miatt a családi viszonyokat várja el a ránk bízott gyermek, amikor közénk kerül, és sok esetben a nevelési feladatunk miatt bizonyos szerepeket pótolnunk kell. Végezetül a családban tapasztalja meg az ember az első hagyományokat (karácsony, húsvét megünneplése, nyári pihenés, hétvége felhasználása, stb.) Ha vannak a családban olyan hagyományok, amelyek egy-egy eseményt szertartásossá emelnek, ünnepélyessé tesznek, lesz képe a kiemelt események fontosságáról, és megérti az ünnep lényegét. Ha nincsenek ilyenek, akkor a cserkészetben találkozik először ezzel, és adhatunk támogatást ahhoz, hogy megértse a hétköznap és az ünnepnap közötti különbséget, és a maga életében is megfelelő helyre kerüljenek az ünnepek. Ehhez elengedhetetlenül fontos az őrs és raj közös ünnepei, a csapat által megült ünnepek, a fogadalomtétel, a táborzárás, a nemzeti ünnepek mind része a cserkésznevelésnek, hogy megtanítsuk ünnepelni cserkészeinket. Miközben a cserkészetben folyó nevelésünk egy folyamatos képzés, tanulás, tudásátadás, értékátadás és élményhez juttatás, ne feledjük, hogy a köztünk lévők az otthon megtanult normák és mértékek szerint mérnek. Ezt fejleszti nevelésünk, de nem mehet vele szembe! Feladatok a családban
A család akkor lesz igazán közösség, ha ezt komolyan gondolják a tagjai. Elsősorban a szülőkön múlik, hogy tudnak-e együtt lenni, egymásért imádkozni, egymásért tenni, és a korosztályi igényeknek való megfeleléssel együtt is egységnek tartani magukat. Ehhez elengedhetetlenül fontos a személyes jelenlét, a minőségi idő, amit egymásra szánnak. Ezért nagyon fontos, hogy a cserkészek kapjanak a vezetőiktől útmutatást és bátorítást arra, hogy életkoruknak és igényeiknek megfelelő módon, esetenként áldozatot vállalva legyenek jelen a családban. Ebben elsősorban a kötelező programok tervezésénél kell körültekintően eljárni, másfelől a cserkészek érdeklődését ismerve bátorítani vagy korlátozni az egyéb programokon való részvételt. A családban a közösségi élet magában foglalja az egymásra szánt minőségi időt. Ez lehet az esti közös ima, a közös látogatás valamely rokonnál vagy egy hosszabb családi nyaralás. Minden család maga határozza meg, mennyi közösségi időt kívánnak együtt tölteni, de sajnos látunk olyan családokat, ahol nincsen erre példa a szülők, nagyszülők szintjéről. A cserkészet nem tudja pótolni a családot, de sokat tehet az ilyen helyzetben lévőkért azzal, hogy ad egy jobb közösségi élményt, egy családi fészek melegét ontó közösséget. A család működtetésében mindenkinek szerepet kell vállalnia. Ez azt is jelenti, hogy a cserkészeket bátorítani kell, hogy vállaljanak feladatokat, vegyenek részt a mindennapok munkáiba, és az apróságok elvégzésétől kezdve mindenben érezzék magukénak a családban megjelenő feladatokat. Elvárható a cserkészektől, hogy részben jólelkűségből, részben kötelességteljesítésből, részben tapasztalatszerzésből és részben tudásmegosztásból fakadóan érezzék azt, hogy feladatuk van. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát tartja a magyar közmondás, ami nem csak a leányokra igaz. A családi minta A család mintát ad egy kisközösség működésére. Ez elsősorban egy szeretetközösség, ahol kézzel foghatóvá válik az, hogy mit jelent a szeretet alapján felelősséget vállalni egymásért, boldoggá tenni a másikat és együtt örülni az Úrban. A családban mindenkinek van feladata, olyan feladata, amely elhagyhatatlan, és ha bárhol megbillen a közösségi szerepek leosztása, a közösség egyes tagjai szereptévesztésben vannak, nem vállalják saját szerepüket, vagy nem képesek betölteni azt, nem lesz teljes a családi minta. Mi mégis csak ezekre a tapasztalatokra tudunk építeni. Az apa és/vagy az anya szerep csakis családban érhető tetten. A szerető, gondoskodó anya, a családfenntartó és döntéshozó, családjáért kiálló apa képe nem átvehető egy-egy pillanatban, csak kis szelete tapasztalható meg. A családban élve láthatja a gyermek, miként osztja meg feladatait az apa és az anya, hogy miként
viszonyulnak gyermekeikhez, hogyan vannak jelen a mindennapokban és az ünnepekben, miként lesznek példaképpé a gyermekeik előtt. Mindezek az apai és anyai hivatásban fontos példaképek, és elengedhetetlen tapasztalatok a férfivé és nővé válás folyamatában. Az apa és/vagy anya-szerepek hiánya esetén a cserkészvezető nem lehet cserkészei apa- vagy anya-pótléka. Azonban azokat a példákat, amelyeket a cserkészvezető, mint felnőtt ad a cserkészeinek, részben pótolja ezeket. Egyfelől a cserkész láthat férfit és nőt, aki felnőttként, döntéshozóként, támogatóként, szeretetben nevelőként van előtte, és képes velük játszani, kalandozni és kihívásokat keresni. A vezetőnek el kell tudnia fogadni az édesanyja által egyedül nevelt kisfiútól a vezetője felé nyújtott kezét, hogy megérezze azt a szerető felnőtt férfit, akiben bízhat. Tudni kell társnak lenni a szeretetet adó leányvezetőnek a nővé válás folyamatában a leánynak, akinek otthonról nincsen tapasztalata, lehetősége, hogy élete egyik csodájában teljessé válhasson. A cserkésztörvények között a testvériség törvénye értelmetlen, ha a testvér szót nem ismeri a cserkész. Egyke is lehet jó cserkész, csak máshogyan van jelen a testvériség az életében. De akik családjukban megtapasztalják a testvériséget, pontosan tudják, hogy az nem állandó mosolygással teli napfényes csokimegosztás, hanem folyamatos helykeresés és kölcsönös együttműködés. A testvériség elsősorban felelősséget jelent, amelyet megtapasztalhat az idősebb testvér az öcs vagy a húg jelenlétében, vagy amelyet megérez a bátyja vagy a nővére révén, amikor az bevonja valamilyen kalandba. A család az első szocializációs lépés, ahol a gyerek megtanulja a kérem, köszönöm szavakat, ahol megtanulja az enyém-tiéd-miénk összefüggéseit és felismeri a maga szerepét és helyét ezekben a rendszerekben. Amikor közösséget épít a cserkészvezető, ezek az alapok a legfontosabbak! Címke: EINK A cserkészet sajátságaiban rejlő eszközök A cserkészet sajátos eszköztárában különösen nagy hangsúlyt kapnak azok, amelyek kifejezik értékeinket, alapelveit. A napi jótett, a jelszó és köszöntés, a cserkészjelvény, a cserkészjel, az egyenruha, mint nevelési eszköz szerepel az eszköztárunkban, de különleges eszközünk. Mindezek a cserkészet szellemének külső jelei. Mint minden közösségnek a cserkészetnek is vannak olyan közösségi jelei, érintkezési formái, melyek jelzik a közösség együvé tartozását, egységét.
A napi jótett, jelszó és köszöntés, cserkészjelvény, a cserkészjel, az egyenruha jelentősége: a., napi jótett: A 3. cserkésztörvény önmagáért beszél, gyakorlását folyamatosan, minden pillanatban tenni kell; A cserkész ahol tud segít!. Még fontosabb a fogadalom, amely egy életre szól; ( ) Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. ( ). A tudatosan végzett napi jótett később rutinná válik. Automatikusan egyre több lesz belőle. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy e cselekedet nem más, mint példaadás, és ez a példa igen könnyen ragadós lehet és e példát más is követi. Nem utolsó sorban belső tartást ad, lelki örömöt ad. b, jelszó és köszöntés Légy résen! : állandó figyelmeztető a kötelességteljesítésre, segítőkészségre, törvénytartásra, önnevelésre. Jó munkát! : a mindennapos életben a feladatokat elvégezni csak megfelelő hangulatban, odaadással lehet erre bíztat. A köszöntésre válaszként elhangozhat maga a köszöntés, a jelszó, vagy bármilyen más köszöntés, ami ide vág: A legjobbat!, Megteszem, ami tőlem telik!, Tedd, ami tőled telik!, Bízhatsz bennem!, Bízom benned!. c, cserkészjelvény: a helyes utat mutató nyílhegy. A fogadalomra emlékeztet a három ága, amelye a kötelességteljesítésre, törvénytartásra, segítőkészségre emlékeztet. A Szent Korona fogja össze. A liliom a térképekről származik, ami a helyes utat mutatja, ahogy Bi-Pi megfogalmazta: d, cserkészjel: a tisztelgésre emelt három ujj, amely a kötelességteljesítés három irányára emlékeztet: Isten, haza és embertárs iránti kötelességek. e, egyenruha: munkaruha, jelvények stb. hordása, tartást ad. Jelzi mindenkinek láthatóan a cserkészek közösségéhez való tartozásunkat, de egyben megkülönböztet más országok cserkészeitől is. A cserkészruha legyen a miénk! Azaz: kifejezi, hogy ehhez a közösséghez tartozom ezért egyenruha. A cserkészruhám legyen igazán az enyém! legyen mindig rendezett és tiszta! Bővebben az egyenruhánál. A legfontosabb tudnivaló, hogy a vezetők példája mindenképp meghatározó! Amit a vezetett a vezetőtől lát, azt teszi ő is! Ahogy alkalmazzuk mi is ezeket a külső jeleket, csak úgy várhatjuk el vezetetteinktől. Ezért a cserkészetünket kifejező legszorosabb eszközeink rendszeres és sokszori megjelenése és használata erősíti az általuk kifejezett értékeket. Jelszó és köszöntés a mindennapos életben, civilben is, következetesen és rendszeresen minden találkozáskor elhangozhat. Beavatások, szertartások A beavatás szó alatt ma egy divatos és egyben kétes fogalmat is értünk. Divatos, mert nagy tömegeket lehet megmozgatni annak ígéretével, hogy az ember