Alapkutatás Fogalomtár a K+F projektek támogatása c. pályázati útmutatóhoz Kísérleti vagy elméleti munka, amelyet - szemben az ipari kutatással (lásd ott!) - elsısorban a jelenségek vagy megfigyelhetı tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását. Egyéb kisegítı személyzet Pl. laboránsok, a kísérleti rendszer összeállításában résztvevı szakmunkások. Egyéb mőködési (dologi) kiadások A mőködési kiadások közül a nem személyi kiadások és nem külsı megbízás költsége. Utóbbit ugyan mőködési kiadásnak kell elkönyvelni, de a jelen pályázat keretében külön kell nyilvántartani. Ilyenek a projekt érdekében igénybe vett tanácsadó és innovációt támogató szolgáltatások, továbbá más speciális szolgáltatások (pl. adatbanki szolgáltatások, bérleti díj, a projekttevékenység melléktermékeinek, hulladékainak ártalmatlanítása, ırzı-védı szolgáltatás, kártevık irtása stb.). Egyéb mőködési kiadásként kell tervezni a projekttevékenység keretében felhasznált anyagok és fogyóeszközök költségeit. Speciális esetben az elkülönítetten nyilvántartott közösségi szolgáltatások költségeit is itt lehet elszámolni, pl. villamos energiaigényes projektek esetében az energiaköltségeket. (A közösségi szolgáltatások költségeinek tervezését lásd még a további általános költségeknél!) EK Szerzıdés I. melléklete A csekély összegő támogatás alkalmazásának szabályaiban hivatkozott terméklista a brüsszeli nómenklatúra vámtarifaszámai szerint csoportosítva 1. ÁRUCSOPORT Élı állatok 2. ÁRUCSOPORT Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek 3. ÁRUCSOPORT Halak, rákfélék és puhatestőek 4. ÁRUCSOPORT Tejtermékek; madártojások; természetes méz 5. ÁRUCSOPORT 05.04 Állati belsı részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban 05.15 Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat 6. ÁRUCSOPORT Élı fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítı lombozat 7. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek 8. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja 9. ÁRUCSOPORT Kávé, tea és főszerek, a matétea (09.03 vtsz.) kivételével 10. ÁRUCSOPORT Gabonafélék 11. ÁRUCSOPORT Malomipari termékek; maláta és keményítı; sikér; inulin 12. ÁRUCSOPORT Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari ésgyógynövények; szalma és takarmány 13. ÁRUCSOPORT ex13.03 Pektin 15. ÁRUCSOPORT
15.01 Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék 15.02 Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból elıállított faggyú (beleértve az elsı lét ( premier jus ) 15.03 Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve 15.04 Halból és tengeri emlısbıl nyert zsír és olaj, finomítva is 15.07 Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva 15.12 Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve 15.13 Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék 15.17 Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai 16. ÁRUCSOPORT Húsból, halból, rákfélékbıl vagy puhatestőekbıl készült termékek 17. ÁRUCSOPORT 17.01 Répacukor és nádcukor szilárd állapotban 17.02 Egyéb cukor; cukorszirup; mőméz (természetes mézzel keverve is); karamell 17.03 Melasz, fehérítve is 17.05(*) Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével 18. ÁRUCSOPORT 18.01 Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve 18.02 Kakaóhéj, -hártya, -bır és kakaóhulladék 20. ÁRUCSOPORT Zöldségfélékbıl, gyümölcsbıl vagy más növényrészekbıl elıállított 22. ÁRUCSOPORT 22.04 Szılımust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérı módon lefojtva 22.05 Friss szılıbıl készült bor; szılımust alkohol hozzáadásával lefojtva 22.07 Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor) ex 22.08 (*) Az EK szerzıdés I. mellékletében felsorolt mezıgazdasági termékekbıl nyert bármilyen ex 22.09 (*) erısségő etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likırök, egyéb szeszes italok és szeszes italok elıállítására használt összetett alkoholos készítmények ( koncentrált kivonatok ) kivételével ex 22.10 (*) Ecet és ecetpótló 23. ÁRUCSOPORT Élelmiszeripar melléktermlékei; elkészített állati takarmányok 24. ÁRUCSOPORT 24.01 Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék 45. ÁRUCSOPORT 45.01 Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy ırölt parafa; parafahulladék 54. ÁRUCSOPORT 54.01 Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)
57. ÁRUCSOPORT 57.01 Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) (*) Az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa 1959. december 18-ai 7a. sz. rendeletének (HL 7. szám, 1961.01.30., 71. o.) 1. cikke által beillesztett vámtarifaszám. Fióktelep A szervezetnek a bejegyzett székhelyétıl földrajzilag eltérı helyen bejegyzett, telephelye, amelyen a szervezet számára profitorientált gazdasági tevékenységet folytatnak. A fióktelep nem rendelkezik jogi személyiséggel. Független (felek, vállalkozás) Jelen pályázatban egy tranzakció költsége akkor számolható el, ha az a kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. 4. -a szerinti önálló vállalkozások között jött létre. Emellett nem tekinthetı függetlennek az a kiválasztott szállító vállalkozás, ha abban a pályázó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezetı tisztségviselıje, könyvvizsgálója, felügyelı bizottsági tagja. Nem tekinthetı továbbá függetlennek a kiválasztott alvállalkozó személy vagy a kiválasztott szállító vállalkozás, ha annak tulajdonosa, vezetıje, tisztségviselıje a) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a kiválasztást megelızı 3 éven belül állt; b) a pályázónak a Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója; c) a pályázó gazdálkodó szervezet fenntartójával, tulajdonosával, felügyeleti szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) a pályázó gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezetı tisztségviselıje, könyvvizsgálója, felügyelı bizottsági tagja. Független szakértı A pályázótól, illetve a kedvezményezettıl, a közremőködı szervezettıl, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól független szakértı, akinek a szakértıi tevékenység ellátására vonatkozó szerzıdés kivételével a felsoroltak egyikével sincs elfogultságra okot adó kapcsolata. Ipari kutatás Jelen pályázat keretében az ipari kutatás célja olyan találmányértékő összefüggések feltárása a mőszaki és természettudományok területén, amelyet eddig semmilyen formában nem publikáltak, és mások számára nem tették hozzáférhetıvé. Lényeges követelmény, hogy a kutatás eredménye kísérleti fejlesztésben felhasználható, gazdaságilag hasznosítható legyen azok számára, akiknek a kutatás eredményét hozzáférhetıvé teszik. Jelen pályázat keretében a természeti erıforrások utáni kutatás és a rutinszerő szoftverfejlesztés nem minısül ipari kutatásnak. Példák a rutinszerő szoftverfejlesztésre: ismert és rendelkezésre álló módszerek és szoftvereszközök alkalmazása a vállalati szoftver- és információs rendszer-fejlesztésben, a meglévı rendszerek támogatása,
számítógépes nyelvek konvertálása és/vagy fordítása, felhasználói funkciók hozzáadása az alkalmazási programokhoz, a rendszerek hibáinak kiküszöbölése (vírustalanítás), a meglévı szoftver adaptációja, felhasználói dokumentáció kidolgozása. Kísérleti fejlesztés Jelen pályázat keretében a kísérleti fejlesztés célja mőszakilag vagy biológiailag új (valamely piacon eddig nem elérhetı) termékek, technológiák (gyártási eljárások), szolgáltatások kifejlesztése, vagy a piacon elérhetık lényeges továbbfejlesztése, versenyképesebbé tétele. Alapkövetelmény, hogy a kísérleti fejlesztés eredménye gazdaságilag hasznosítható legyen a fejlesztı számára, vagy azok számára, akiknek a fejlesztés eredményét hozzáférhetıvé teszik. Nem minısül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létezı szolgáltatásokon végzett rutinszerő változtatás még akkor sem, ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlıdését is eredményezi. Kis- és közép-vállalkozás (KKV): (A KKV meghatározása a Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendeletének 1. melléklete szerint.) 1. cikk Vállalkozás Egy vállalkozás gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendı jogi formájától függetlenül. Ez különösen magában foglalja a kézmővesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket. 2. cikk A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek (1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfıösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót. (2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50- nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfıösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót. (3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfıösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót. 3. cikk Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok (1) Független vállalkozás minden olyan vállalkozás, amely nem minısül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak.
(2) Partnervállalkozások azok a vállalkozások, amelyek nem minısülnek a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következı kapcsolat áll fenn: egy vállalkozás (fölérendelt vállalkozás) egyedül vagy a (3) bekezdés szerinti egy vagy több kapcsolt vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás (alárendelt vállalkozás) tıkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25 %-ával rendelkezik. Mindazonáltal egy vállalkozás még abban az esetben is függetlennek tekinthetı, tehát nem rendelkezik partnervállalkozásokkal, ha a következı beruházók ezt a 25 %-os határértéket elérik vagy meghaladják, feltéve, hogy azok - egyénileg vagy közösen - az érintett vállalkozásnak nem a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásai: a) nyilvános befektetési vállalatok, vállalkozásitıke-társaságok, rendszeres vállalkozásitıkebefektetési tevékenységet végzı egyének vagy egyének csoportja, akik tızsdén nem jegyzett társaságokba fektetnek bele saját tıkét (üzleti angyalok), feltéve hogy ezen üzleti angyalok által eszközölt összes beruházás ugyanabban a vállalkozásban kevesebb mint 1 250 000 euró, b) egyetemek vagy nonprofit kutatóközpontok, c) intézményi befektetık, ideértve a regionális fejlesztési alapokat, d) kevesebb, mint 10 millió euró költségvetéssel rendelkezı és kevesebb, mint 5 000 lakost képviselı független helyi hatóságok. (3) Kapcsolt vállalkozások azok a vállalkozások, amelyek között az alábbi kapcsolatok valamelyike fennáll: a) a vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban, b) a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét, c) a vállalkozás jogosult valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyás gyakorolására e vállalkozással kötött szerzıdés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerzıdésében meghatározott rendelkezésnek megfelelıen, d) a vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül irányítja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét. Feltételezni kell, hogy nem áll fenn meghatározó befolyás, ha a (2) bekezdés második albekezdésében felsorolt befektetık közvetlenül vagy közvetve nem vesznek részt az érintett vállalkozás irányításában, a részvényesként ıket megilletı jogok sérelme nélkül. Azon vállalkozás vagy a (2) bekezdésben említett bármely befektetı, amely egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az elsı albekezdésben leírt kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendı. Azon vállalkozás, amely természetes személyen vagy közösen eljáró természetes személyek csoportján keresztül e kapcsolatok valamelyikével rendelkezik, szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendı, amennyiben tevékenységét vagy annak egy részét ugyanazon érintett piacon vagy szomszédos piacon végzi. Szomszédos piac egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc elızı vagy következı szintjén helyezkedik el. (4) A (2) bekezdés második albekezdésében megállapított esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthetı kkv-nak, ha a tıke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.
(5) A vállalkozások független vállalkozási, partnervállalkozási vagy kapcsolt vállalkozási jogállásukról nyilatkozatot tehetnek, amely magában foglalja a 2. cikkben a határértékek tekintetében megállapított adatokat. A nyilatkozatot abban az esetben is megtehetik, ha a tıke megoszlása nem teszi lehetıvé annak pontos meghatározását, hogy a tıke kinek a tulajdonát képezi, ebben az esetben a vállalkozás jóhiszemően kijelentheti, hogy jogosan feltételezheti, hogy a tıke 25 %-át vagy nagyobb részét nem birtokolja egy másik vállalkozás vagy több, egymással kapcsolt viszonyban lévı vállalkozás. Az ilyen nyilatkozatok nem érintik a nemzeti vagy közösségi szabályok által elıírt ellenırzéseket és vizsgálatokat. 4. cikk Az alkalmazotti létszámhoz, valamint a pénzügyi határértékekhez és a referencia-idıszakokhoz felhasznált adatok (1) Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek meghatározásához felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli idıszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. Ezeket a számlák zárásának napjától kezdıdıen kell figyelembe venni. Az árbevételadatot a hozzáadottérték-adó (HÉA) és egyéb közvetett adók levonásával kell számítani. (2) Amennyiben, a számlák zárásának napján a vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten meghaladta a 2. cikkben megállapított alkalmazotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, illetve e létszám vagy határérték alá esik, nem veszíti el a mikro- kis- vagy középvállalkozási jogállását, illetve nem szerez ilyet, kivéve ha a vállalkozás ezeket a határértékeket két egymást követı számviteli idıszakban átlépi. (3) Újonnan alapított vállalkozások esetében, amelyek számláit még nem zárták le, a felhasználandó adatokat a pénzügyi év folyamán készített jóhiszemő becslésbıl kell származtatni. 5. cikk Alkalmazotti létszám Az alkalmazotti létszám az éves munkaerıegységek (ÉME) számával egyenlı, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidıben dolgoztak az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából az adott referenciaév egészében. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidıben dolgoztak, tekintet nélkül a munka idıtartamára, valamint a szezonális munkavállalók munkája az ÉME törtrészének számít. Az alkalmazottak magukban foglalják: a) munkavállalók, b) a vállalkozásnál dolgozó, a vállalkozásnak alárendelt személyek, akik a nemzeti jog értelmében munkavállalónak minısülnek, c) tulajdonos-vezetık, d) a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató tagok, akik részesülnek a vállalkozás pénzügyi hasznából. Nem számítanak alkalmazottaknak az ipari tanulói foglalkoztatásra vonatkozó, illetve szakképzési szerzıdés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevı ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülıi szabadságok idıtartamát figyelmen kívül kell hagyni. 6. cikk
A vállalkozás adatainak meghatározása (1) Független vállalkozások esetében az adatokat - ideértve az alkalmazottak számát - kizárólag az adott vállalkozás beszámolója alapján kell megállapítani. (2) A partnervállalkozással vagy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezı vállalkozások adatait, ezen belül az alkalmazottak számát, a vállalkozás beszámolója vagy egyéb adatai alapján kell megállapítani, vagy - ha van ilyen - a vállalkozás konszolidált beszámolója alapján, vagy azon konszolidált beszámoló alapján, amely a konszolidáció folytán tartalmazza a vállalkozás adatait. Az elsı albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni az érintett vállalkozás minden olyan partnervállalkozásának adatait, amely hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc elızı vagy következı szintjén helyezkedik el. Az összesítés arányos a tıkében vagy a szavazati jogokban (amelyik nagyobb) meglévı részesedés százalékával. Keresztrészesedés esetén a nagyobb százalékarányt kell alkalmazni. Az elsı és második albekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amelyek közvetlenül vagy közvetve az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásai, amennyiben ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából, az érintett vállalkozás partnervállalkozásainak adatait az - adott esetben konszolidált - beszámolójukból és egyéb - adott esetben konszolidált - adataikból kell származtatni. Ehhez hozzá kell adni minden olyan vállalkozás adatának 100 %-át, amely e partnervállalkozás kapcsolt vállalkozása, kivéve ha ezeket az adatokat bevonták a konszolidációba. Ugyanazon (2) bekezdés alkalmazása szempontjából, az érintett vállalkozás kapcsolt vállalkozásainak adatait az - adott esetben konszolidált - beszámolójából és egyéb - adott esetben konszolidált - adataikból kell származtatni. Ezekhez arányosan hozzá kell adni e kapcsolt vállalkozás minden lehetséges partnervállalkozásának adatait, amelyek hozzá képest közvetlenül az értékesítési lánc elızı vagy következı szintjén helyezkednek el, kivéve ha ezeket az adatokat legalább a (2) bekezdés második albekezdése szerint megállapított százalékkal arányos mértékben már bevonták a konszolidált beszámolóba. (4) Ha a konszolidált beszámoló egy adott vállalkozásra nem tartalmaz adatokat, ezeket a vállalkozás partnervállalkozásaitól származó adatok arányos összesítésével kell kiszámítani, hozzáadva azon vállalkozások adatait, amelyekkel az érintett vállalkozás kapcsolt viszonyban áll. (1) A támogatás kedvezményezettje (a támogatásban részesülı vállalkozás/vállalkozások neve, kkv-e vagy sem) Konzorcium (társulás) Jelen pályázat keretében a konzorcium az abban részes felek (tagok) polgári jogi szerzıdésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttmőködése egy kutatásfejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából. Értelemszerően a konzorcium tagja olyan képességekkel rendelkezik, amelyekkel a többi konzorciumi tag nem, és ugyanakkor ezek a képességek nélkülözhetetlenek a projekt megvalósításához. Ebbıl következik, hogy a konzorcium tagjai a projekt megvalósítása érdekében egymásnak nem számlázhatnak, azaz egyik tag sem lehet a másik vagy a többi alvállalkozója. A konzorcium ügyeiben az általános és kizárólagos felelıs a konzorciumvezetı. A támogatási szerzıdés megvalósítása vonatkozásában konzorciumvezetı rendelkezik jogokkal, ıt terhelik a kötelezettségek és a pénzügyi elszámolásért is ı felel. Kutatási szervezet
Olyan kutatóhely, amelynek - jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül - elsıdleges célja az alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Ezen kutatóhelyek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek. Azok a vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez. K+F eszköz és K+F tevékenységet támogató immateriális javak Jelen pályázati felhívás keretében ez olyan leírható eszköz vagy találmány, szabadalom, know-how, licenc, szoftver, amelyet a beszerzésétıl számítva 3 évig kizárólag a projekt céljának megfelelıen, kutatás-fejlesztési tevékenységben használnak, és amelyet ebben az idıszakban a támogatást nyújtó hozzájárulása nélkül sem eredeti formájában, sem átalakítással nem alkalmaznak termelési vagy üzletszerően nyújtott szolgáltatási tevékenységet szolgáló feladatok ellátására. A tilalom nem vonatkozik a K+F szolgáltatás nyújtására, azaz a megbízás alapján végzett K+F tevékenységre. A kutatás-fejlesztést szolgáló laboratóriumi fogyóeszközök nem tartoznak ebbe a kategóriába. K+F szolgáltatás Megbízás alapján végzett ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenység. Nem minısül K+F szolgáltatásnak pl. a hatósági engedélyezési eljárások részét képezı, vagy a különféle termékjelölések használatát elıkészítı rutinszerő vizsgálatok és mérések végzése. Nehéz helyzetben lévı vállalkozás 1. Akkor tekinthetı egy vállalkozás nehéz helyzetben lévınek, ha az képtelen - akár saját erejébıl, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezıi által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külsı beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét. 2. Valamely vállalkozás, méretétıl, illetve a körülményektıl függetlenül, akkor tekinthetı nehéz helyzetben lévınek, ha: a) korlátolt felelısségi alapon mőködı társaság esetén jegyzett tıkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelısséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tıkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás - függetlenül a vállalkozási formától - megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. 3. Egy vállalat a 2. pontban hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévınek tekinthetı, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvı veszteségek, a csökkenı forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvı adósságok, az emelkedı kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Prototípus A kifejlesztendı terméknek a modellje, amelyik rendelkezik a kifejlesztendı termék minden, elıre eltervezett tulajdonságával, de kereskedelmi forgalomba nem hozható, illetve erre nem alkalmas. Szinten tartást szolgáló eszköz
Az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az elıállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvetı változását eredményezné. Szövetkezet Jelen pályázati felhívás keretében az a 2006. évi X. tv. 7. -ában meghatározott szervezet, amely profitorientált gazdasági tevékenységet folytat. Termelıeszköz Termelési vagy üzletszerően nyújtott szolgáltatási tevékenységet szolgáló feladatok ellátására használt, leírható eszköz. Kivétel a K+F szolgáltatások nyújtására, azaz a megbízás alapján végzett K+F tevékenységre használt eszköz. További általános költségek A projekt megvalósításában résztvevı szervezetnél felmerülı olyan, belsı szabályzat szerint nem elkülönített költségek, amelyeket valamilyen számítás alapján osztanak föl és terhelnek rá az egyes tevékenységek, adott esetben a projekttevékenység költségére. Ilyenek általában a nem elkülönítetten könyvelt közösségi szolgáltatások (villamos energia, gáz, ivóvíz, kommunális szennyvíz, távközlés, internet) költségei, pl. az egyetem esetében a teljes éves főtési költség, amelyet pl. a projektben résztvevı laboratórium alapterületével, valamint a projekttevékenység idıtartamával arányoson osztanak le és terhelnek rá a projektre.