Az Országos Polgárőr Szövetség Közgyűlése a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 8. (6) bekezdés a) pontjában és 30. (5) bekezdésében foglaltak alapján az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Ectv.), továbbá a Magyar Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire figyelemmel alapszabályt alkotott. Az Országos Polgárőr Szövetség az önkormányzás elvén alapuló, közhasznú jogállású köztestület. A köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadása előtt bírósági nyilvántartásba vett tagszervezet (a tagszövetség és a megyei tagszövetség, mint a köztestület jogelődének nyilvántartott tagja) a Ptv. 8. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilatkozik arról, miszerint a köztestületté alakult OPSZ Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és kéri az OPSZ Elnökségétől az OPSZ tagjaként történő regisztrálását, illetve tagsági viszonyának elismerését. Ezen nyilatkozat megtételével, a köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadásával és az OPSZ Elnökségének a tagsági viszony elismeréséről és az OPSZ tagjaként történő regisztrálásról rendelkező határozatával a bírósági nyilvántartásba vett tagszervezet a közhasznú jogállású köztestületté alakult OPSZ tagjává válik. (Ptv. 30. (5) bekezdés). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-ével történt hatályba lépésére tekintettel a T. Budapest Környéki Törvényszék által TE 2350 megyei nyilvántartási számon és az OPSZ 14/0118 országos nyilvántartásbeli azonosító számon nyilvántartásba vett és az Országos Polgárőr Szövetség 2011. CLXV. tv. 8. (4) bekezdése alapján 2012. február 25-én kelt tanúsítványával igazolt Pest Megyei Polgárőr Szövetség közgyűlése által a 7/2017. (XI.11.) közgyűlési határozatával elfogadott Alapszabálya A Pest Megyei Polgárőr Szövetség ( Szövetség vagy PMPSZ ) Pest megye településein törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység valamint környezetvédelmi, úthálózat ellenőrzési, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa - elhárítás céllal megalakult polgárőr szervezet. A Pest Megyei Polgárőr Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt. I. Általános rendelkezések 1.1. A Szövetség neve: Pest Megyei Polgárőr Szövetség 1.2. Betűszóval történő megjelölése: PMPSZ 1.3. A Szövetség székhelye: 2040 Budaörs, Kinizsi utca 2. 1
1.4. A Szövetség jogi személy, amely nyilvántartásba vétellel jön létre. 1.5. A Szövetség a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. 1.6. A Szövetség nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. 1.7. A Szövetség a szövetségi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 1.8. A Szövetség vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. 1.9. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük anyagi támogatást nem fogad el. II. A Szövetség célja és tevékenysége 2.1. A Szövetség tevékenysége során a lentebb részletezett módon, és cél szerint az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: - bűnmegelőzés és áldozatvédelem /közfeladat: a közbiztonság javítására irányuló tevékenység, előíró jogszabály: A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 2.. (2) bek. c) pontja/; - közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás /közfeladat: településüzemeltetés, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közösségi közlekedés biztosítása, helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok, előíró jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13. (1) bek. 2., 12., 18.. 17. (1) bek./; - ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység elhárítás /közfeladat: a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, előíró jogszabály: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII tv. 2. (1) bek./; - természetvédelem, állatvédelem /közfeladat: természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, előíró jogszabály: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 64. (1) bek./; - környezetvédelem /közfeladat: helyi környezetvédelem és természetvédelem, előíró jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13.. (1) bek. 11., 19./; - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység /közfeladat: a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés, előíró jogszabály: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. 144.. (1)-(2) bek./. 2.2.A Szövetség célja: a közrend és közbiztonság védelme, javítása, a személy- és vagyonvédelem, bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása, az állampolgárok biztonságának védelme, biztonságérzetük javítása. 2.3. A Szövetség alapfeladatként: 2
- a közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, - figyelőszolgálatot, - a közúti baleset helyszínén, valamint, óvoda, általános iskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el. 2.4. A Szövetség alapfeladatán túl, kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet: - a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, - tűzoltás, mentés, - úthálózat ellenőrzési, újjáépítés feladataiban, - a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, - a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, valamint ezek következményeinek felszámolásában, - a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, - állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, - a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében, - az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, - a polgárok és javaik védelmében, - az állami és önkormányzati vagyon megóvásában, - a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében, - a rendezvények helyszínének biztosításában, - a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányság és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában, - az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek, - szakmai tevékenységének segítésében, - a polgárőr Szövetség feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben, valamint - a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában. 2.5. A Szövetség a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével. 2.6. A Szövetség tevékenysége során együttműködik: - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, - a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel. 2.7. A Szövetség munkája során együttműködhet - egyéb vagyonvédelmi szervekkel, - egyéb rendvédelmi szervekkel, - az önkormányzati tűzoltóságokkal, - önkéntes tűzoltó Szövetségekkel, - az állami és önkormányzati szervekkel, 3
- az Országos Vérellátó Szolgálattal (vérkészítmények szükség szerinti sürgősségi szállítása az ország egész területén), - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, - a Magyar Labdarúgó Szövetség Pest Megyei Igazgatóságával, - a közlekedési hatósággal, - a környezet- és természetvédelmi szervekkel, - a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, - az erdészeti szakszemélyzettel, - a hivatásos vadászokkal, - a lovas járőrszolgálattal érintett erdőterület tulajdonosával, kezelőjével, illetve ezek képviselőjével, valamint - a közforgalmú vasúti, illetve autóbuszos személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással, mely együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik. 2.8. A Szövetség elsődleges gazdasági tevékenységet nem végez. 2.9. A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. 2.10. A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 2.11. A Szövetség céljainak és feladatainak megvalósítása során nem avatkozik be önálló jogi személyiségű tagszervezeteinek működésébe, valamint nem korlátozza azok önállóságát, tevékenységét, döntési jogkörét, felelősségét mindaddig, amíg az adott tevékenység a hatályos jogszabályokkal, továbbá az Országos Polgárőr Szövetség ( OPSZ ), illetve a PMPSZ Alapszabályával és más belső szabályzataival összhangban van. 2.12. A Szervezet közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 30 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. 2.13. A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek, valamint az azzal közvetlenül határos település földrajzi területe, amelyet a polgárőr egyesület székhelyeként megjelölt. A polgárőr egyesület működési területe a lovas járőrszolgálat ellátása tekintetében a polgárőrség székhelyeként megjelölt településsel közvetlenül határos erdőterület lovas járőrszolgálat elől el nem zárt területére is kiterjed. Az együttműködési megállapodással rendelkező polgárőr egyesület működési területe kiterjed a közforgalmú vasúti személyszállítási eszköz, valamint a közforgalmú közúti személyszállítást végző autóbusz területére és a vasúti, valamint az autóbuszos személyszállító szolgáltató által használt, a nyilvánosság számára megnyitott területekre, építményekre is. III. A Szövetség tagjai A Szövetség tagjait jelen Alapszabály 1. számú mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza. 4
IV. A Szövetségi tagság keletkezése 4.1. A Szövetség az Országos Polgárőr Szövetség tagja. 4.2. A Szövetség tagja lehet minden működési területén nyilvántartásba vett polgárőr testület, aki a belépési nyilatkozatában jelen Alapszabály rendelkezéseit valamint az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzatot magára nézve kötelezőnek fogadja el és együttműködési megállapodással rendelkezik a területileg illetékes rendőr főkapitánysággal, valamint a tagdíjfizetési kötelezettséget vállalja és a tagegyesület tagjai 18. életévüket betöltötték, cselekvőképesek, büntetlen előéletűek és velük szemben büntető eljárást nem folytatnak, nem lehet olyan személy akit ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168., 170. (2)-(6) bekezdés, 171., 174., 174/A., 174/B., 174/C., 175., 175/A., 175/B., 176. (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198., 207. (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. ), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. ), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. ), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. ), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. ), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. ), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. ), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. ), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. ), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. ), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. ), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324., 326., 327. ) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. (2) bekezdés a) pont] alapján, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160., erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. ), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. ), testi sértés [Btk. 164. (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. ), kábítószerkereskedelem (Btk. 176-177. ), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. ), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. ), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. ), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. ), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. ), emberrablás (Btk. 190. ), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. ), emberkereskedelem (Btk. 192. ), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. ), kényszerítés (Btk. 195. ), szexuális erőszak (Btk. 197. ), kerítés [Btk. 200. (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. ), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. ), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, 5
valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. ), magánlaksértés [Btk. 221. (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. ), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. ), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. ), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. ), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. ), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. ), közveszély okozása [Btk. 322. (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. ), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. ), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. ), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. ), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. ), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. ), garázdaság (Btk. 339. ), embercsempészés (Btk. 353. ), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. és 379-380. ) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítélték, és az alábbiakban meghatározott időtartam még nem telt el; nem lehet olyan személy, aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. nem lehet olyan személy, akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig, nem lehet olyan személy, akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig, nem lehet olyan személy, akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig, pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig. egészségi állapotuknál fogva alkalmasak a szolgálat ellátására, erdőterületen történő lovas járőrszolgálat esetében az Országos Polgárőr Szövetség szervezésében lefolytatott oktatást eredményesen elvégezték, egyetértenek az Szövetség céljával, azok megvalósítása érdekében pedig önként, szabadidejében tenni kívánnak, valamint vállalják a polgárőri szolgálat ellátását és a képzéseken való részvételt. 4.3.Az Egyesület 4.4. pontban meghatározott kiegészítő feladatának ellátásában az Egyesület 14. és 18. év közötti, alapfokú iskolai végzettséggel és törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával rendelkező, valamint büntetlen előéletű tagja - ifjú polgárőr - is közreműködhet. 4.4. Az ifjú polgárőr közreműködik a polgárőr feladatkörét érintően az állampolgárok tájékoztatásában, a polgárőr tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és más iratok előkészítésében, a katasztrófákra való felkészülésben, a katasztrófák elleni védekezésben és helyreállításban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, 6
dolog ideiglenes elvétele esetén az elvett dolog őrzésében és szállításában, a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében, az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában, a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben. 4.5. Az ifjú polgárőr a 4.4. pontban meghatározott feladatait az Egyesület polgárőrével együtt, ifjú polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. 4.6. Nem lehet ifjú polgárőr aki: aki büntetett előéletű, akit a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168., 170. (2)-(6) bekezdés, 171., 174., 174/A., 174/B., 174/C., 175., 175/A., 175/B., 176. (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198., 207. (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. ), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. ), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. ), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. ), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. ), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. ), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. ), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. ), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. ), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. ), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. ), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324., 326., 327. ) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. (2) bekezdés a) pont és (4)-(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy a bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160., erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. ), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. ), testi sértés [Btk. 164. (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. ), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. ), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. ), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. ), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. ), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. ), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. ), emberrablás (Btk. 190. ), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. ), emberkereskedelem (Btk. 192. ), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. ), kényszerítés (Btk. 195. ), szexuális erőszak (Btk. 197. ), kerítés [Btk. 200. (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. ), közösség tagja 7
elleni erőszak (Btk. 216. ), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. ), magánlaksértés [Btk. 221. (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. ), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. ), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. ), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. ), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. ), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. ), közveszély okozása [Btk. 322. (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. ), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. ), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. ), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. ), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. ), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. ), garázdaság (Btk. 339. ), embercsempészés (Btk. 353. ), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-376. és 379-380. ) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. (2) bekezdés a) pont és (3)-(4) bekezdés, 445. (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítélték, és az alábbiakban meghatározott időtartam még nem telt el; aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Nem lehet ifjú polgárőr, akivel szemben a fenti pontokban meghatározott szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig, szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig, pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig. A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Az ifjú polgárőri tagságra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony kezdetekor a rendőrség ellenőrizheti. 4.7. Az Alapszabály a tagságot a 4.2. pontban meghatározott feltételekhez köti. 4.8. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. 4.9. A tag/belépő tag az évi rendes közgyűlésen meghatározott mértékű 500,- Ft, azaz Ötszáz forint tagdíjat a tagsági viszony keletkezésétől számított 30 napon belül a Szövetség részére köteles teljesíteni. Az éves tagdíj ennek megfelelően egyesületenként 500,- Ft, ezen felül a tag/belépő tag egyesületi tagjaiként további 500,- Ft. évente. 8
4.10. A Szövetség tagjaira vonatkozó adatok, információk nem nyilvánosak. V. Az Szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei 5.1. A Szövetség tagjait egyenlő jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. 5.2. A Szövetség különleges jogállású tagságot nem határoz meg. 5.3. A Szövetség tagjai figyelemmel arra, hogy jogi személyekről van szó, jogaikat törvényes-, vagy meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolhatják. 5.4. A Szövetség tagja jogosult - képviselője útján - - a Szövetség tevékenységében és rendezvényein részt venni. - közgyűlésen o részt venni, o szavazati jogát gyakorolni, o a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, o kérdéseket feltenni o javaslatokat és észrevételeket tenni. - az Elnökséghez, illetve a közgyűléshez panasszal és felszólalással fordulni, - az Elnökségtől az Szövetség Elnökén keresztül az Szövetségre vonatkozóan felvilágosítást kérni. 5.5. A Szövetség tagja köteles - megtartani a jogszabályokba, az OPSZ Alapszabályában és egyéb hatályos szabályzataiban, illetve a jelen Alapszabályban és a PMPSZ egyéb hatályos szabályzataiban, továbbá a PMPSZ szerveinek határozataiban előírtakat. - maradéktalanul betartani és betartatni az OPSZ és a PMPSZ elnökségi és közgyűlési határozatait. A fenti határozatok be nem tartása, be nem tartatása, illetve az attól való minden szintű eltérés első alkalommal figyelmeztetés, második alkalommal automatikus kizárást von maga után az adott tagegyesület vonatkozásában. - a PMPSZ tagjához méltó magatartást tanúsítani. - tartózkodni minden olyan magatartástól, amely veszélyeztetheti a PMPSZ céljainak megvalósítását. - a PMPSZ részére minden hónap 15. napjáig, az előző hónap szakmai tevékenységről írásos beszámolót, statisztikai tájékoztatót készíteni.(a tájékoztató megküldésnek elmaradása az adott évben a tag OPSZ és PMPSZ támogatásaiból való teljes körű kizárást mint szankciót vonja maga után. - az előző évről készített éves összefoglaló szakmai beszámolóját a tárgyévet követő év január 31. napjáig elkészíteni és azt a PMPSZ részére megküldeni. - a közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni minden tárgyévi rendes közgyűlést követő hónap utolsó napjáig a 4.8. pontban foglaltak szerint. A tagdíj alapításkori összege évi 500,- Ft tagonként/belépő tagonként, továbbá tag/belépő tag egyesületi tagjaiként ugyancsak 500.,- Ft. éves szinten. - jelen Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeinek teljesítésére. - a tagsággal összefüggésben önként vállalt feladataikat a tőlük elvárható gondossággal teljesíteni. - a birtokukba kerülő az OPSZ vagy a PMPSZ tulajdonában levő vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával megóvni, mely vagyontárgy birtoklása, használata idején anyagi és jogi felelősséggel tartoznak értük. 9
5.6. A Szövetség tagja nem veszélyeztetheti az Szövetség céljának megvalósítását és annak tevékenységét. VI. Kizárás 6.1. A jogszabályt, jelen Alapszabályt vagy az Szövetség bármely határozatát súlyosan vagy ismételten sértő vagy az Szövetség céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás tanúsítása esetén bármely Szövetségi tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére a Szövetségi taggal szemben kizárási eljárás lefolytatására kerül sor, melynek menetét külön PMPSZ elnökségi határozat szabályozza. A kizárási eljárás a Szövetség tagjára (egyesület) vonatkozik. Kizárási eljárás lefolytatására okot adó magatartás különösen, ha a tag: a jelen Alapszabályában, vagy a Pest Megye Polgárőr Szövetség egyéb szabályzataiban, vagy közgyűlési határozatban foglaltakat súlyosan, vagy ismételten megszegi; vezetője, vezető tisztségviselője polgárőrhöz méltatlan magatartást tanúsít, és emiatt a tagegyesület vezető tisztségéből nem hívja vissza; vezetője, vezető tisztségviselője magatartásával, nyilatkozataival a PMPSZ érdekeit sérti; nem rendelkezik a 2011. évi CLXV. tv. 4. (1) bek. a) pontjában meghatározott együttműködési megállapodással, a működési területén illetékes megyei rendőrfőkapitánysággal; az OPSZ közigazgatási hatósági feladatai ellátásához szükséges, a 2011. évi CLXV. tv. 9. (1)-(2) bek. szerinti írásban kért adatszolgáltatási kötelezettségét ismételt felhívás ellenére sem teljesíti. 6.2. Az eljárást a közgyűlés felhatalmazása alapján az Elnökség folytatja le. 6.3. Az eljárás lefolytatására a különálló PMPSZ elnökségi határozatában foglaltaknak megfelelően kerül sor. 6.4. A tag kizárására vonatkozó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tény(eke)t és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. 6.5. Az Elnökség által lefolytatott eljárásban hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a panaszt tevő, az etikai eljárás alá vont Szövetségi tag, valamint más, a határozattal érintett személy - a Szövetségek által hozott döntésekre irányadó szabályok szerint - bírósághoz fordulhat. 6.6. A kizárás tényéről a Szövetség tagjait az Elnökség a Szövetségi honlapjára való feltöltéssel tájékoztatja. VII. A tagság megszűnése 7.1. A tagsági jogviszony megszűnik: 10
a tag kilépésével, a tag kizárásával, a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával, a tag jogutód nélküli megszűnésével. 7.2. A tag tagsági viszonyát a Szövetség képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor indoklás nélkül megszüntetheti. 7.3. A Szövetség 30 napos határidővel írásban felmondja a tagsági viszonyát annak a polgárőr szervezetnek: - amely a tudomására jutástól számított 30 nap alatt, de legkésőbb a PMPSZ vagy az OPSZ által meghosszabbított határidőn belül nem zárja ki rendes tagjai sorából azt a személyt, aki a Pőtv. 10. (3) bek. c) pontja értelmében nem lehet polgárőr; - amely nem rendelkezik a Pőtv. 4. (1) bek. a) pontjában, illetve a Pőtv. 7. (2) bek.-ben meghatározott együttműködési megállapodással; - amely az OPSZ Pőtv. 9. (1)-(2) bek.-eiben foglalt, közigazgatási hatósági feladatainak ellátásához szükséges írásban kért adatszolgáltatást ismételt felhívásra sem teljesíti; - amely tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésével az esedékességtől számított 60 napot meghaladóan késedelembe esik, és írásban, ajánlott tértivevényes küldeményként közölt felszólítás ellenére további 30 napon belül nem teljesíti. VIII. A Szövetség szervezete 8.1. A közgyűlés 8.1.1. A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagszervezetek törvényes-, vagy megbízó levél birtokában, meghatalmazott képviselőinek összességéből áll, tekintettel arra, hogy a tagszervezetek jogi személyek. 8.1.2. A közgyűlésen tanácskozási joggal, az operatív teendők ellátása céljából vesz részt az Elnökség. 8.1.3. Állandó meghívottként vehet részt az OPSZ delegáltja/i, illetve az elnök által esetileg meghívott személy/ek, és a Felügyelő Bizottság tagjai. Az állandó és eseti meghívott személyek szavazati joggal nem rendelkeznek. 8.1.4. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni. 8.1.5. A közgyűlést a Szövetség székhelyére kell összehívni, de az elnökség határozata alapján más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyen is megtartható. 8.1.6. A közgyűlést az Elnökség hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével a közgyűlés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítés vagy a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés. 8.1.7. A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell a Szövetség nevét és székhelyét, az ülés időpontját és helyszínének megjelölését, az ülés naprendjét. 11
8.1.8. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 8.1.9. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a Szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől - az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. 8.1.10. A napirend kiegészítése kérdésében az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. 8.1.11. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 8.1.12. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat. Egyéb kérdésekben határozathozatalra csak akkor kerülhet sor, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 8.1.13. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy céljainak elérése veszélybe került. 8.1.14. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: az Alapszabály módosítása; a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; az éves költségvetés elfogadása; az éves beszámoló ezen belül az ügyvezető szerveknek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása; Az éves beszámoló jóváhagyásáról a közgyűlés az általános szabályok szerint, egyszerű szótöbbséggel, nyilvános szavazás útján dönt.(ectv. 37. (2) d) pont) a 9 fős Elnökség tagjainak - elnök, alelnök, titkár és 6 fő elnökségi tagok megválasztása visszahívása és díjazásának megállapítása; az Elnökség tagjai felett a munkáltatói jog gyakorlása, ha az Elnökség tagja a Szövetséggel munkaviszonyban áll; olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Szövetség saját tagjával, az Elnökség tagjával, vagy a Felügyelő Bizottság tagjával, illetve ezek hozzátartozójával köt; az 5 fős Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az elnök javaslatára megválasztja az Országos Polgárőr Szövetség küldöttgyűlésén résztvevő az elnök személyét is beleértve - 15 képviselőt; a jelenlegi és a korábbi Szövetségi tagok, elnökségi tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; minden évben a rendes közgyűlés felhatalmazza az Elnökséget a taggal szembeni kizárási eljárás lefolytatására, illetve szükség esetén az Alapszabály meghatározott esetben a rendes tagsági viszony felmondására; 12
a végelszámoló kijelölése. 8.1.15. A közgyűlés nyilvános, azonban a nyilvánosság jogszabály által meghatározott esetekben korlátozható. 8.1.16. A közgyűlés résztvevőiről, - a képviselt tagszervezet nevének, székhelyének és nyilvántartási számának feltüntetésével együtt - jelenléti ívet kell vezetni. 8.1.17. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. 8.1.18. A közgyűlést az Szövetség Elnöke, akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag vezeti le. 8.1.19. A közgyűlésen az Elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok választják a szavazatszámlálókat és a jegyzőkönyvvezetőt. 8.1.20. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok egyszerű többsége (50% + 1 szavazat) személyesen jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 8.1.21. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. 8.1.22. A Szövetség tagjainak törvényes-, vagy meghatalmazott képviselői szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. 8.1.23. A határozathozatalban nem vehet részt az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Szövetség terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Szövetségnek nem tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személye érdekelt a döntésben. 8.1.24. A közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. 8.1.25. A jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges a Szövetség Alapszabályának módosításához; a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges pedig a Szövetség céljának módosításához; a Szövetség megszűnéséről szóló döntéshez. 8.1.26. A határozatokat - a tag személyét érintő határozat kivételével az Szövetség Elnöksége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül az Szövetség saját honlapjára (www.pmpsz.hu) feltölteni, valamint a Határozatok Tárába bevezetni. 8.1.27. A Szövetség tagját személyében érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként kell közölni. 13
8.1.28. A Szövetség tagja vagy az Elnökség tagja kérheti a bíróságtól a tagok/alapítók és a Szövetség szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. 8.1.29. A Határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet a Szövetség ellen a jogosult a határozatról való tudomásszerzésének időpontjától vagy amikor tudomást szerezhetett volna - számított 30 napon belül lehet. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. 8.1.30. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt a határozat mellett szavazott. 8.2. Az Elnökség 8.2.1. A Szövetség ügyvezetését az 9 fős Elnökség látja el, elnök, alelnök, titkár és 6 elnökségi tag, melynek tagjait a közgyűlés választja 5 évre. 8.2.2. Az elnökségi tagság annak elfogadásával jön létre. 8.2.3. Az Elnökség tagjait az Szövetség tagegyesületeinek tagjai közül kell választani. 8.2.4. Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 8.2.5. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. ettől jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy elnökségi tagja nem lehet. az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, elnökségi tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, elnökségi tagja volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, elnökségi tag illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi 14
érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8.2.6. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján: kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 8.2.7. Az elnökségi tagság megszűnik: határozott idejű megbízatás esetén a megbízatás időtartamának lejártával; visszahívással; lemondással; az elnökségi tag halálával; az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 8.2.8. Az Elnökség tagjai ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni. 8.2.9. Az Elnökség feladatkörébe tartozik: a Szövetség napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; a beszámolók előkészítése és azoknak közgyűlés elé terjesztése; az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; a Szövetség jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése; az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése; Tagfelvételi kérelemről történő határozat meghozatala a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele. 8.2.10. Az Elnökség az Elnökön keresztül a Szövetség tagja részére felvilágosítást köteles adni, illetve lehetővé tenni a vonatkozó iratokba, illetve nyilvántartásokba való 15
betekintést, amennyiben az Szövetség tagja írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz és a felvilágosítás, illetve a betekintés a Szövetség üzleti titkát nem sérti vagy azt a Szövetség tagja nem visszaélésszerűen gyakorolja. Ha felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Szövetség kötelezését a felvilágosítás megadására. 8.2.11. Az elnökségi ülést szükség szerint, de évente legalább négyszer össze kell hívni. 8.2.12. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 5 tag jelen van. 8.2.13. Sürgős esetben az Elnökség határozatait az Elnök kérésére ülés tartása nélkül is meghozhatja. Ebben az esetben a határozatot akkor kell meghozottnak tekinteni, ha legalább öt szavazat a megadott határidőig visszaérkezett. Az ülésen kívüli határozathozatalról az Elnök az ezt követő ülésen az Elnökségnek beszámol. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja. Ha valamennyi szavazat ezt megelőzően beérkezett, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Ha bármely elnökségi tag az elnökségi ülés megtartását kívánja, az elnökségi ülést az elnöknek össze kell hívni 8.2.14. Az Elnökség határozatait a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza meg. 8.2.15. Az elnökség a küldöttgyűlés által átruházott ügyekben hozott döntéseiről köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni. 8.2.16. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azonban a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 8.3. Az Elnök 8.3.1. Az Elnök képviseli a Szövetséget. 8.3.2. Az Elnök képviseleti joga általános és önálló, mely magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezési jogot is. 8.3.3. Az Elnök akadályoztatása esetén az alelnök és a titkár együttesen általános jogkörrel képviselik a Szövetséget, különös tekintettel a bankszámla feletti rendelkezési jogra. 8.3.4. Az elnök köteles részt venni az Országos Polgárőr Szövetség küldöttgyűlésén és képviselni a Pest Megyei Polgárőr Szövetség érdekeit. 8.4. A Felügyelő bizottság 8.4.1. A közgyűlés a Szövetség tagjai közül választja az 5 fős Felügyelő Bizottság tagjait 5 évre. 8.4.2. A felügyelő bizottsági tagság annak elfogadásával jön létre. 8.4.3. A Felügyelő Bizottság tagjait a Szövetség tagjai közül kell választani. 8.4.4. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 8.4.5. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. valamely foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatály alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személynél. az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak. 16
továbbá akinek a hozzátartozója az Szövetség elnökségének a tagja. 8.4.6. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: határozott idejű megbízatás esetén a megbízatás időtartamának lejártával; visszahívással; az elnökséghez címzett lemondással; a felügyelő bizottsági tag halálával; a felügyelő bizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; a felügyelő bizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 8.4.7. A Felügyelő Bizottság tagjai feladataikat személyesen kötelesek ellátni, tevékenységük során nem utasíthatóak. 8.4.8. A Felügyelő Bizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Szövetségnek okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Szövetséggel szemben. 8.4.9. A Felügyelő Bizottság feladatkörébe tartozik: a szövetségi szervek ellenőrzése a jogszabályok, az alapszabály és a szövetségi határozatok végrehajtásának és betartásának ellenőrzése, a közgyűlés elé kerülő előterjesztések megvizsgálása és ezzel kapcsolatos álláspontjának ismertetése az ülésen, a Szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba betekinthet, az elnökségtől, illetve a Szövetség munkavállalóitól a Felügyelő Bizottság elnökén keresztül felvilágosítást kérhet, a fizetési számlát, a pénztárat, az értékpapír- és áruállományt, valamint a szerződéseket megvizsgálhatja, illetve szakértővel az Szövetség költségén megvizsgáltathatja, ellenőrzi a tagszervezetek részére az OPSZ és a PMPSZ által juttatott működési, pályázati és eseti támogatások szerződésszerű felhasználását, a közgyűlés, illetve az elnökség tájékoztatása és azok összehívásának kezdeményezése, ha arról szerez tudomást, hogy o a PMPSZ működése során olyan jogszabálysértés vagy a PMPSZ érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé vagy o az elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merül fel. 8.4.10. A közgyűlést vagy az elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működ és helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 8.4.11. A felügyelő bizottsági ülést szükség szerint, de évente legalább négyszer össze kell hívni. 17