Bánk Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2010. számú JEGYZŐKÖNYVE Készült: 2010. október 29-én 17 00 órai kezdettel megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülésről Ülés helye: Bánk Község Önkormányzata, 2653 Bánk, Hősök tere 11., Polgármesteri iroda Az ülés vezetője: Jelen vannak: Ivanics András Torma Andrea Hákli Tibor Ivanics Attila Lomen János Pintér János polgármester körjegyző alpolgármester képviselő képviselő képviselő Köszönti a megjelent képviselőket. Megállapítja, hogy az 5 fő képviselő testületi tagból 5 fő jelen van, így az ülés határozatképes és azt megnyitja. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője legyen. Második napirendi pontként javaslom felvenni a lakossági szilárdhulladék-szállítás témáját. Ez ehhez kapcsolódó előterjesztést a mai napon küldtük ki. Van-e valakinek a napirendekhez kapcsolódó más javaslata? Tegnap a rétsági képviselő-testület tárgyalta az általános iskola 7-8. osztályos leány tanulóinak a méhnyakrák elleni védőoltásának támogatását. A rétsági képviselő-testület ezt megszavazta, de ebben nincsenek benne a bánki iskolások. Javaslom napirendi pontként felvenni a bánki 13-14 éves lányok védőoltásának támogatásának kérdését, beszéljünk erről mi is. Szeretném kérni, hogy további két fontos témáról beszéljünk: az egyik az üdülőterület lakóövezetté való nyilvánítása, és csatornázása, valamint a volt honvédségi üdülő ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. Kérem, hogy ezt a két témát is vegyük fel a napirendek közé. Mindkét téma óriási teherrel jár, így nagyon megfontolandó az önkormányzat jövőjét illetően. Előre bocsátom, hogy nem a hozott döntéssel szemben, vagy ellen akarok érvelni, hanem én magamnak kidolgoztam ezzel kapcsolatban pár gondolatot, és szeretném, ha újból megtárgyalnánk. A javasolt napirendi pontokat a képviselő-testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta. A képviselő-testület - egyhangúlag elfogadva - az alábbi a napirendi pontokat tárgyalja: Napirend Előterjesztő 1. Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosítása 2. Lakossági szilárd hulladék szállítás - Zöld Híd Régió Kft. 3. Méhnyakrák elleni oltás önkormányzati finanszírozása 4. Üdülőterület lakóövezetté történő nyilvánítása és csatornázása 5. volt honvédelmi üdülő ingyenes önkormányzati tulajdonba adása 1
1. Napirend Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosítása A szervezeti és működési szabályzat hat pontjának pontosítására, illetve módosítására van szükség, amit láthattok az előterjesztésben. Ha valakinek további módosító javaslata van, akár most, akár ezt követően módosítani lehet a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletet. Van-e kérdés, észrevétel, vélemény, javaslat? Hozzászólás, észrevétel, kérdés, vélemény, javaslat nem volt. lezárta a napirend tárgyalását, és szavazásra tette fel a kérdést: aki egyetért azzal, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezetet elfogadjuk, kérem, kézfeltartással szavazzon! A képviselő-testület megtárgyalta a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta, és meghozta a következő rendeletet: Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2010. (XI.8.) önkormányzati RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosításáról A rendelet a jegyzőkönyv melléklete. 2. Napirend Lakossági szilárd hulladékszállítás - Zöld Híd Régió Kft. Az eredeti terv az volt, hogy áprilistól már nem az Uránusz Kft. fogja végezni a hulladékszállítást. A társulás 106 önkormányzatából 35 önkormányzat szeretné, hogy a szállítás a továbbiakban a Zöld Híd program keretén belül történjen. A Zöld Híd Kft. kiírt egy közbeszerzés, és így lett volna kiválasztva ennek a 35 településnek a hulladékszállítója. Többször kiírták a közbeszerzést, amit megtámadtak. A régi beszállítók mindent megtettek, hogy megtámadják a kiírt közbeszerzéseket. A Zöld Híd program vezetői úgy döntöttek, hogy január 1-jétől saját maguk elindítanák a beszállítást azoknál a településeknél, akik ezt kérik. A jelenlegi szemétszállítási díj egy 120 literes kukára bruttó 19.370 Ft, amit a lakosság fizetett nekünk. A Zöld Híd Régió Kft. díja szerint az egy éves szemétszállítási díj 80 és 120 literes kukára számítva 23.400 Ft, illetve 27.950 Ft. Ez magába foglalja a heti szállításon kívül az egyszeri lomtalanítást, a zöldhulladék beszállítását, havi egyszeri veszélyes hulladék-gyűjtést (ez még nincs levéglegesítve, hogy hogyan, miként történne), valamint a számlázást. A hulladékgyűjtő szigetek már működnek, emellett továbbra is működik a ház elől történő szelektív hulladékszállítás is. Súlyos kérdés az üdülőövezet szemétszállítása. Én a zsákos megoldást tartom a legigazságosabbnak. 21-én voltunk a jegyző asszonnyal egy ezzel kapcsolatos megbeszélésen, és ott is említettem, hogy nem tudjuk bevállalni a kukás szemétgyűjtést, mert nem mindig vannak kinn a tulajdonosok. Szerintük is a zsákos megoldás a járható út, hajlanak arra, hogy az üdülőterületen a zsákos hulladékgyűjtés és szállítás legyen. Azt ki kell emelni, hogy a teljes díjon belül a hulladék szállításának a díja az az idei díjhoz képest nem sokkal változott, mert most 7.100 Ft/ingatlan áron szállít az Uránusz, jövő évre pedig Zöld Híd Régió Kft. 7.800 Ft+áfa áron végezné a szállítást. A díjtétel többi része az elhelyezés, kezelés díja, amit a szállítást végző cégtől függetlenül kötelező érvénnyel Nógrádmarcalba kell szállítani. A hulladékkezelés éves díja tonnánként 15.127 Ft + áfa. Ennek a mértéke pedig azért emelkedik jelentősen, mert az előző évben úgy döntöttek a polgármesterek, hogy tavaly annak érdekében, hogy a szemétszállítás díja ne emelkedjen jelentősen - a díjtételbe nem került beépítésre az amortizáció, hanem úgy döntöttek, hogy az első évi amortizációt is a következő négy év díjtételében fogják érvényesíteni. 2
A rekultivációt nem számoltuk bele az első évi díjba, és az elmaradt amortizációt most az utolsó három évre kell szétosztani. A szállítás a mostani verzió szerint 1.000 Ft-tal változna, ha nem az Uránusz Kft. szállítja. Az viszont nagyon nagy dolog lenne, ha kikerülne az önkormányzattól a számlázás, és az ezzel kapcsolatos pénzügyi könyvelés. Ha jövőre nem a Zöld Híd Régió Kft.-t bíznánk meg a hulladékszállítással, és külsős céget kívánunk megbízni, akkor közbeszerzést kellene lefolytatnunk, mert a hosszú távú szerződéskötésnél előírt közbeszerzési értékhatárt elérjük. Ha úgy gondoljátok, hogy kevés az információnk, ne döntsünk most, hanem november 9-én tartsunk egy rendkívüli képviselő-testületi ülést ezzel kapcsolatban, és akkor döntenénk, mert november 15-ig kell visszajeleznünk, ha azt akarjuk, hogy 2011. január 1-jétől a Zöld Híd program keretén belül történjen a beszállítás Nógrádmarcalba. Hogy határozza meg az elhelyezésre kerülő hulladékmennyiséget? Tavaly, amikor meghatároztuk a szemétszállítási díjat, a 2009.évben beszállított mennyiség tapasztalati adatával dolgoztunk, és az éves beszállított mennyiség alapján tudtuk, hogy Bánk településen éves szinten, mennyi hulladék keletkezett, és azt osztottuk le ingatlanokra. Gondolom, hogy a Zöld Híd Régió is tapasztalati adattal dolgozik, hiszen a háztartásokban keletkező vegyes hulladék mennyiségére vonatkozóan vagy egy szakmában elfogadott átlag. Például nem tudom, hogy Rétság hogy vállalja be a szemétszállítási díjat. Ők kommunális adó keretén belül gyűjtötték be a díjat, és az 8.500 Ft. Jövő évben mit fognak csinálni? Át kellene még rágni ezt a kérdést, most nem szeretnék dönteni ebben! Úgy kell számolni, hogy szerintem szinte mindenki a 80 literes kuka irányába fog elmenni. Ha pedig pl. havonta egyszer nem fog beleférni a szemét, akkor megveszi a 300 Ft-os kiegészítő zsákot. Így olcsóbban jön ki, mint ha a 120literes megoldást választja. A Zöld Híd Régió Kft. több mindent gyűjt és visz el a szelektív hulladékgyűjtésben, mint korábban az Uránusz Kft. Nyugat-Európában az irányban mennek, hogy a szerves hulladékot nem viszik el a kukákban. Gondolok itt a fűre, nyesedékre. Hogy fog működni ez a Zöld Híd program keretében? Jelenleg nincs benne, hogy aki otthon komposztál, annak 10 % díjkedvezményt adnak, és az sem, hogy ha valaki egy összegben fizeti be az éves díjat, akkor engednek a díjból. Voltak ilyen tervezetek, de amit most küldtek, abban nincs ilyen lehetőség. Ha beindul Rétságon a hulladékudvar, volt olyan változat, mely szerint szombaton is nyitva lenne, épp azért, hogy az üdülő tulajdonosok ki tudják vinni a hulladékot. Az is járható út lehetne, ha kiraknának az üdülő területen egy 32m 3 -es konténert, csak akkor félő, hogy nem csak fű kerülne bele, és én nem tudok oda egy embert állítani, aki azt ellenőrizné, mi kerül a konténerbe. Nem szeretnék ebben az irányban elmenni! Pintér János képviselő Hogyan fog működni, amikor valaki szeretné megtartani a 120 literes kukát és vállalja a díjtöbbletet, annak majd be kell jelenteni? Mindenkivel külön fognak szerződést kötni, és a szerződésben benne lesz, hány literes a kukát fog használni. A Zöld Híd Régió Kft. egy önkormányzati tulajdonú kft? 3
106 település létrehozott egy önkormányzati társulást a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási feladatok ellátására. A Társulás székhelye Gödöllőn van, elnöke a gödöllöi polgármester. A társulásban minden településről a polgármester képviseli az adott önkormányzatot. A társulás egy önálló jogi személy, aki létrehozott egy gazdasági társaságot, egy kft-t, aminek az a neve, hogy Zöld Híd Régió Kft. Ez a kft üzemelteti a nógrádmarcali hulladéklerakó telepet, illetve most kibővülne a feladatköre a hulladék-szállítási feladatokkal. Akkor ezzel az összes többi beszállítót kiiktatjuk? Elméletileg nem, de gyakorlatilag igen. Ez a cég ezután monoton helyzetben lesz, és nem lesz versenytársa. A hulladékot kötelező a nógrádmarcali telepen elhelyeznünk, de hogy kivel szállíttat az önkormányzat, azt szabadon eldöntheti, csak a szállítónak meg kell felelnie a feltételeknek. Kértünk valaki más beszállítótól árajánlatot? Nem kérhetünk árajánlatot, mert ha más szállító mellett döntünk, akkor közbeszerzést kell lefolytatnunk. A közbeszerzés alól a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő cég a kivétel. A környékbeli önkormányzatoknak mi az álláspontja, egységes, vagy óriási viták vannak? Óriási viták vannak a díj miatt. Vannak olyan települések, ahol jelenleg 2-3.000 Ft-os a szemétszállítási díj, kéthetente van a szállítás, nincs kuka, csak zsákos megoldás van. Ezek szerint a 120 literes kukát vagy el kell dobnom, vagy arra kötök szerződést. Ha valakinek van kukája, nyilván azt használhatja tovább, és ha az tönkremegy, vásárolhat, vagy bérelhet a cégtől. Sima zsákban nem fogják elvinni a szemetet, a zsák csak kiegészítő hulladék-gyűjtő lehet. Előírás szerint közegészségügyi okokból zárt tartályban kell gyűjteni és kihelyezni a szemetet. Úgy érzem, igazából nincs nagyon választási lehetőségünk. Hákli Tibor képviselő Árban lehet velük alkudni? Nem. Miért ragaszkodnak a 80 literes kukákhoz? Egy csomó embernek ki kell dobni a mostani kukáját. Ezek a szabvány méretek, az emelőgép azt tudja kezelni. 4
A legtöbb településen 110 literes kukák vannak, ez egy óriási mennyiség. Ezeket majd valahová el kell helyezni, valamint ez egy jelentős összeg. Hákli Tibor képviselő Nagyon nehéz igazságosnak lenni, hogy mennyi egy háztartásban a kommunális hulladék mennyisége, mert ez attól is függ, hány fő van a családban. Ha mondjuk Rétságról hazahozatunk egy szekrényt, aminek a szállításáért pl. 5.000 Ftot kérnek el, hajlandó vagyok érte ennyit kifizetni, a szemétszállítás kapcsán pedig ugyanennyiért az összegért fél éven keresztül hordják minden héten a szemetet. Vannak ilyen összehasonlítások, bár én nem szeretnék ilyen példákkal dobálózni. A képviselő-testület a települési szilárd hulladék szállítás kérdésének további tárgyalását 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2011. november 9-re halasztotta. 3. Napirend Méhnyakrák elleni oltás önkormányzati finanszírozása Katona doktor úrral beszéltem erről. egy gyerekre 47.700 Ft lenne a három oltás. A gyerekorvost megkérdeztem, 10 gyerekről lenne szó, négy éven keresztül, ha a szülő kéri az oltást. Idén kettő, jövőre három, majd kettő és újra három gyereket érintene, természetesen, ha kéri a szülő. Hákli Tibor képviselő A 40 év alatti nőknél az 50 %-os halálozási arányt ez okozza. Ez a védőoltás a leggyakoribb öt vírustörzs ellen nyújt védelmet. Rétságon úgy döntött a képviselő-testület, hogy biztosítják a lányoknak ezt az oltást. Kell, hogy nekünk is legyen erre pénzünk! Vannak rá kutatások, el kell fogadnunk a szakértők véleményét, hogy igen is okozhat védettséget. A tavalyi nyolcadikosok nem kapták meg ezt az oltást, bár Rétsághoz tartozunk, de nem értesítettek minket, hogy van két bánki gyerek, akiket érintene ez. Hiányzott a kommunikáció - ez kritika is az egészségügy felé. Szerintem bele kell hogy férjen a mi költségvetésünkbe! Két lány volna az, akit idén be kellene oltani. Ha ez nem jelent gondot a költségvetésünkben, akkor vállaljuk fel. Idén nem jelent gondot, a következő éveket pedig még nem látjuk. Megkérdezzük a gyerekorvost és a szülőket, hogy pontosan hány lányt érint, és hat főig - aki kéri - azt támogatjuk. További hozzászólás, észrevétel, kérdés, vélemény, javaslat nem volt. lezárta a napirend tárgyalását, és szavazásra tette fel a kérdést: aki egyetért azzal, hogy 4 évre vonatkozóan felvállaljuk a méhnyakrák elleni védőoltás önkormányzati finanszírozását, kérem, kézfeltartással szavazzon! A Képviselő testület megtárgyalta a méhnyakrák elleni védőoltás finanszírozására vonatkozó javaslatot, és 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta és meghozta a következő határozatot: 5
96/2010. (X.29.) Képviselő testületi határozat Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete vállalja, hogy a bánki állandó lakosú 13-14 éves leányok által igénybe vehető méhnyakrák elleni kedvezményes védőoltást (HPV védőoltás) 2010-ben, és az azt követő 3 évben az önkormányzat költségvetése terhére finanszírozza, amennyiben a szülő kéri a védőoltást gyermeke részére. Határidő: azonnal Felelős: polgármester, jegyző 4. Napirend Üdülőterület lakóterületté nyilvánítása és csatornázása Voltam a Környezetvédelmi Felügyelőségen, ahol három dolog került szóba. Az egyik, hogy hivatalból elindították, hogy a tónak és a karsztkútnak a vízjogi engedélye egy engedélyben legyen, mert eddig külön volt. Ezzel kapcsolatosan hiánypótlást kértek tőlünk. Éves szinten 15.000 m 3 vizet vehetünk ki a karsztkútból, ha pedig nem veszünk ki, ennek a mennyiségnek a 80 %-át akkor is ki kellett fizetni. Változott a jogszabály, ha mi nyilatkozunk, hogy 500 m 3 -nél többet nem veszünk ki, akkor nem kell a 80 %-ot sem kifizetni a Felügyelőség felé. A lényeg, hogy küldünk egy nyilatkozatot a Felügyelőség irányába, hogy éves szinten csak 500 m 3 -t veszünk ki a karsztkútból. A másik, amiről beszéltünk, a monitoring kút, ami a szennyvízteleppel kapcsolatosan előírás. A monitoring tervben egy monitoring kút szerepelt, és azt elfogadták. Egy hónap múlva jött egy határozat, melyben előírták, hogy két monitoring kutat csináljunk, holott három monitoring kútra már van vízjogi engedély, amely a Társulás által megvalósításra kerülő szeméttelep rekultiváció része. Próbáltam elérni, hogy a szeméttelep mellett már van egy figyelő kutunk, s ha lehet, járuljanak hozzá, hogy ezt a figyelő kutat vennénk a második monitoring kútnak. Ezzel kapcsolatban még nincs határozat. Egy kútnak már benn van a létesítési engedélye iránti kérelem, csak az a kérdés, hogy kérnek-e még egy kutat. A harmadik pedig: szeptember 28-án voltak itt a Felügyelőségtől a szennyvíztelepen egy ellenőrzésen. Azt írták elő, hogy az első két kazettában lévő anyagot május 30-ig vizsgáltassuk be. Erről egy jegyzőkönyv készült. A vízjogi engedélyt nem adták meg az üdülőövezet csatornázásához, a szennyvíztelepünk miatt. Beszéltem a Nyugat- Nógrád Vízmű Kft. igazgatójával, próbáltam arra választ kapni, hogy a környező településeken működő szennyvíz tisztító befogadó képessége hogy áll, nem lehetne-e az üdülőterületen keletkezett szennyvizet rákötni valamelyik környező település szennyvíztisztítójára. A mostani paraméterek alapján minden további nélkül rá lehetne kötni a bánki szennyvizet is a rétsági temetőnél lévő szennyvíztisztítóra. A rétsági polgármesterrel beszéltem, az Ipari Parknál lévő szennyvíztelep kapacitása jóval nagyobb, mint amennyi szennyvíz most oda megy. Nem tudom, mennyire változtak a jogszabályok, régen csak úgy lehetett létrehozni csatorna-társulást, ha az emberek 2/3 aláírta és a fennmaradó 1/3-ot kötelezni lehetett arra, hogy befizesse a hozzájárulását. Változott az erre vonatkozó jogszabály? A régi jogszabály már nem él, egy 2009-es új törvény van hatályban erre vonatkozóan, de e tekintetben most is ugyanaz az alapelv. Akkor lehet viziközmű társulatot létrehozni, ha az érintettek több mint a 2/3-a szándéknyilatkozatot ad, illetve elfogadja az alapszabályt. Annak idején én futottam ebben egy pár kört; ha nem tudjuk elérni a 2/3-ot, nem tudjuk kötelezni a többit sem, és akkor hogyan lehet megvalósítani ezt a beruházást? Bennem rengeteg kérdés merült fel, például ha nem érjük el a 2/3-ot és nem tudjuk megcsinálni a csatorna beruházást, mi értelme az üdülőövezetet állandó lakóövezetté nyilvánítani? Hogy néz ez ki adózás szempontjából? Az önkormányzatot anyagilag hogy érintené? Ha gravitációs csatornáról beszélünk, képzeljétek el a Dűlő utcát; a Trenyik Jani házáig átemelővel kellene ellátni, hogy csatlakozni tudjunk, mert egyébként nem működne. Elég nagy anyagi kihatása lenne a dolognak. A legnagyobb probléma pedig az, hogy gondoljátok el, a gravitációs rendszerek úgy működnek, hogy a szállító mennyiség 2/3-ának folyadéknak kell lennie. A Zöldfa utcában ketten laknak. A gravitációs csatornarendszer május 1-jétől szeptember 30-ig fog működni, utána fél évig nem. Két lehetőség áll elő, beszárad, és bűzlik. Ha pedig májusban jön a tömeg, kérdés, hogy ezt a beszáradt anyagot elindítja-e a rendszer, vagy nem indítja el és ki kell mosatni. Ez iszonyatos nagy kérdés bennem, és én úgy tudom, csupán 51 állandó lakos van az üdülő területen, és ezek közül nem is mind lakik itt állandóan. Ennek függvényében gondoljátok 6
el, milyen helyzet áll majd elő! A tóparton a forrásvízre - ami nem rég még csecsemők számára is fogyasztható víz volt - mára ki kellett írni, hogy nem ivóvíz, nem fogyasztható, ivásra nem alkalmas. Tény és való, hogy átszűrődik az üdülőterületen lerakódott szennyvíz. Elfogadható az üdülősök érvelése is. Én a következőt csinálnám: hivatalosan, válaszlevéllel, tértivevénnyel írnék nekik, hogy mondják el a véleményüket, igen, vagy nem? Amennyiben nem, akkor van jogalapunk arra, hogy elrendeljük, hogy mindenhol zárt szennyvíztároló legyen. Úgy gondolom, ebbe a csatorna beruházásba nem kellene belefogni! Az utak 80%-át tönkretennénk. Mi lesz, ha nem működik télen a rendszer? Nagyon nagy kérdés, érdemes-e egyáltalán belevágni. Nem tudom, elérnénk-e azt a célt, amit el szeretnénk érni. Nem tudom, melyik lenne gazdaságosabb, utaztatni Romhányba, vagy Rétságra a szennyvizet? Nekem az a véleményem, hogy egy mini tisztítómű nem biztos, hogy drágább lenne, mint elutaztatni a szennyvizet. A katolikus temetőnél lévő átemelőre rá lehetne építeni egy tisztítóművet, majd a megtisztított szennyvizet egy egyszerű csővezetéken leengednénk a Lókos patakba. Nem biztos, hogy olcsóbb, csak gondolat-ébresztőnek szántam elmondani. A üdülőövezet csatornázásához kész terveink vannak. A Dűlő utcában saját átemelőre lenne szükség, máshol nem mutatkozik műszaki probléma. Maradjunk annyiban, meg fogod nézni, hogy van megtervezve! Ide házi átemelő van tervezve, és annak a 8 embernek, aki abban az utcában lakik, megdrágítja az üzemeltetést. A tervek úgy vannak megcsinálva, hogy sehol nem kell utat bontani, az út alatt vinnék át a csöveket. Amikor megkérdeztük őket, az 550 lakosból 110-en igazoltak vissza, amiből 31 volt az igen, a többi azt mondta, hogy nem kéri. Ez hozzávetőlegesen 6 %. Nem az első lenne ez a település ahol így oldanák meg műszakilag. Jobban körbe kell járni, meg kell nézni a lehetőségeket, melyik az olcsóbb megoldás, utána tudnánk dönteni. Ha megjön a Víz Felügyelőségtől a határozat, miért nem adtak vízjogi engedélyt a csatornázásra, akkor elküldöm a tervezőnek, majd megbeszélünk egy időpontot és meg kell beszélni, mi az a járható út, hogy vízjogi engedélyt adjanak az üdülőövezet csatornázásának a kialakítására. Ez a határozat megjött, a Felügyelőség lezárta az ügyet. Az indokolásban az szerepelt, hogy az üdülőterület csatornázi tervei szerint a befogadó a jelenlegi teraszos-kazettás szennyvíztelep lenne, a szennyvíztelep pedig a jelenlegi állapotában hosszabb távon nem üzemeltethető tovább, illetve a telepre kiadott működési engedélyen előírt feltételek (pl. monitoring kút, talajvíz vizsgálatok) nem kerültek teljesítésre. A falu szennyvíz-rendszere többé- kevésbé működik. Vannak gondok a tó sarkától lefelé. Családonként kb. 10 m 3 -rel lehet számolni. Az üdülőterületen kb. három hónap, amikor itt vannak az üdülősök. Pénzügyileg megér-e annyit, hogy beletegyünk annyi pénzt? Első kérdés a műszaki megoldás, hogy működne-e, ami pedig kérdéses. Nagyon meg kellene ezt gondolni! A rétsági szennyvíztelepről ide hozzák az iszapot, nekünk meg előírnak mindent, pl. rekultivációt; míg a bánki csatornarendszer pedig piszok drágán működik! Nagyon el kell gondolkodni! A szennyvíztárolónál olyan költségek is felmerülhetnek, amit még nem is látunk, és ezt a hatóság írja nekünk elő, akinek megoldást kellene rá találnia. Ha kiszárad, lehet, hogy nagyon jó szerves trágya lesz! Csak akkor viheted ki a földre, ha bevizsgáltattad, ami pedig 1 millió Ft. A jegyzőkönyvben benne van, hogy csak szennyvizet fogadhatunk be, iszapot nem hozhatnak ide. A feltett kérdésekből néhányra, amire tudok, válaszolok. Víziközmű Társulat létrehozásának feltétele, hogy az érintettek 2/3-ának önként kell vállalnia, hogy a társulat létrehozható legyen. Annak idején, amikor ez a folyamat elindult, az üdülőterület lakóövezetté történő nyilvánításának az volt az elsődleges célja, hogy az önkormányzat pályázati úton, 95 %-os támogatottsággal tudja megvalósítani a csatornázást. De mivel pályázat útján üdülőterület csatornázására nincs lehetőség, ezért merült fel a lakóövezetté minősítés. Ha kiépül a csatorna-hálózat, az önkormányzat helyi rendelettel kötelezővé teheti az arra való rácsatlakozást. Jelenleg nincs ennek megfelelő pályázati kiírás. Ebben az esetben a 2/3-os támogatottságra azért nem lett volna szükség, mert önkormányzati pályázat útján lehetett volna megvalósítani. Azt, hogy mikor lesz ilyen pályázati lehetőség, vagy hogy lesz-e egyáltaán, nem tudni. Építményadó tekintetében az üdülőterület egy besorolás alá esik a faluval. Ez azt jelenti, hogy a településen lévő minden egyes építmény tárgya az építményadózásnak. Nem lehet különbséget tenni, hogy csak az üdülő épület legyen adóztatva. Viszont jelenleg adómentes az az építmény, amelyet állandó lakás céljára használnak. Ha a falu területén van olyan építmény, amiben nincs állandó lakos, az is fizet építményadót, és fordítva, ha üdülő épületben van állandó lakos, akkor az adómentes. Ilyen szempontból az üdülőterület lakóövezetté nyilvánítása tehát nem befolyásolja az építményadót, mviel az a meghatározó, hogy állandó lakásra használják, vagy sem. Van egy 2000. évi törvény a hulladékgazdálkodásról, ami értelmében ha valaki nincs rákötve a csatornára, vagy ha nincs kiépítve a hálózat, akkor csak és kizárólag zárt szennyvízgyűjtőbe gyűjtheti a családnál keletkező szennyvizet, és az itt összegyűjtött szennyvizet köteles engedéllyel rendelkező szállítónak átadni, aki engedéllyel rendelkező befogadó telepre köteles azt 7
elhelyezni. Ez a szabály törvényi szinten létezik, ezt nem kell külön elrendelni az üdülőterületnél. Én is úgy gondolom, hogy jó megoldás lenne a zárt rendszerű gyűjtés, csak az a kérdés - és eddig ezzel nem tudtunk mit kezdeni - hogy ezt hogyan ellenőrizzük. Az ellenőrzésnél műszakilag kell meggyőződni arról, hogy a tároló zárt rendszerű-e. De ha van benne szennyvíz, akkor ezt hogyan lehet ellenőrizni? Erre kellene kitalálni egy jó megoldást! Számomra ez egy megoldhatatlannak tűnő kérdés, nem tudom a választ, hogy hogyan ellenőrizzük a szennyvízgyűjtő aknákat. Ha egy tározóban van valami, el kell onnan távolítani, ha eltávolítottuk, látjuk, hogy milyen. Nem kötelezhetem, hogy mondjuk holnapra ürítsd ki, mert látni akarom az alját. A közigazgatásban mindent bizonyítani kell. Közigazgatási eljárás során lehetne ellenőrizni, hogy a jogszabály be van e tartva. Nem állja meg a helyét a bizonyításban, ha mondjuk számlát kérek a szippantásról, és az illető nem tud számlát benyújtani, mert mondhatja valaki, hogy nem tartotta meg a számlát. A szennyvíztelep rekultivációjával kapcsolatban pedig annyit, hogy a hatóság erre azt fogja mondani, hogy mi elhelyezési díjat szedtünk a szennyvíz elhelyezéséért, és a beszedett díjból miért nem képeztünk egy un. rekultivációs alapot, amit mondjuk egy külön bankszámlán kezeltünk volna, hogy X év múlva, amikor bezárjuk a szeméttelepet, abból a pénzből meg legyen csinálva a rekultiváció. A szippantott szennyvíz befogadási díját a képviselő-testület határozta meg, miért nem képeztük úgy a díjat hogy legyen fedezet a rekultivációra is. Nyereséges volt a szippantott szennyvíz befogadása. A település szennyvízének elhelyezésével kapcsolatban pedig három alternatíva van. 2015. december 31-ig van a mostani terazos-kazettás telepre engedélyünk. 4 évünk van, hogy megoldjuk azt a problémát, hogy mi legyen azzal a szennyvízzel, ami a településen keletkezik. A meglévő telep korszerűsítésére elkészült, illetve úgy mondanám, elkezdett készülni egy terv, kidolgozásra került egy műszaki megoldás, hogy hogyan lehet ezt a telepet úgy korszerűsíteni, hogy a Felügyelőség elfogadja. Ez a műszaki megoldás a Felügyelőségnél elfogadásra került, csak a műszaki tervek nem készültek. Hogy miért nem, azt nem tudom, mert a Polgármester Úr szervezte. Pályázni szerettünk volna a telep korszerűsítésére, de a pályázatot elutasították, mert akkor úgy volt kiírva a pályázat, hogy a szennyvíz-telep átalakítására csak csatornázással együtt lehetett pályázni, külön nem. Az átalakítás 150 millió Ft-os beruház lett volna, két verzióban. Zöldnövényes megoldás, másfél hektáron fákat kellett volna telepíteni, de valami oknál fogva ez elakadt. Azért akadt el, mert a tervező, akivel kapcsolatban álltál, nem csinálta meg a műszaki engedélyes terveket. Elkészült egy műszaki leírás, hogy hogy, milyen technológiai megoldásra lehetne átalakítani a telepet, amit a Felügyelőség elfogadott. Én ezzel kapcsolatban azt mondtam a Bandinak, bízzunk meg egy szakmai csapatot, aki a lehetséges három alternatívát műszakilag, anyagilag és egyéb szempontból kidolgozza, elénk tárja, és akkor már lehet dönteni, hogy melyik irányba induljunk el, de addig csak a homályban kapálódzunk, semmi konkrétumot nem tudunk. Az üdülőterület lakóövezetté való nyilvánításának akadálya, hogy a Felügyelőség előírása szerint ez csak akkor lehetséges, ha a terület csatornázására elkészülnek a létesítési tervek és engedélyeztetés alá kerülnek. Jelenleg úgy érzem nem téma az üdülőterület lakóövezetté történő nyilvánítása. Egyrészt szakhatósági akadálya van, másrészt nincs pályázati lehetőség a csatorna rendszer kiépítésére. Ha azt szeretnénk, hogy úgy valósítsuk meg a szennyvíztelep átalakítását, hogy 2015. után is tudja fogadni a szennyvizet, akkor gondolkodni kell azon, hogy tudjuk az üdülőövezet csatornázását megoldani. Csak akkor van értelme az üdülőterület csatornázásának, ha az működni is fog. Én nem erőltetném a dolgot! Kérjünk egy megvalósíthatósági tanulmányt a három alternatíva kidolgozására. Három-négy cégtől be kell kérni árajánlatot. További hozzászólás, észrevétel, kérdés, vélemény, javaslat nem volt. 8
lezárta a napirend tárgyalását, és szavazásra tette fel a kérdést: aki egyetért azzal, hogy az a bánki szennyvíz-kezelés hosszú távú megoldására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítésére árajánlatokat kérjünk, kérem, kézfeltartással szavazzon! A Képviselő testület megtárgyalta az üdülőterület csatornázásának, valamint a szennyvíz-kezelésnek a kérdését, és 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta a következő határozatot: 97/2010. (X.29.) Képviselő testületi határozat Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy a településen keletkező szennyvíz kezelésének jövőbeli, hosszú távú megoldása érdekében a lehetséges alternatívák alapos, részletes, minden tényezőre kiterjedő kidolgozását tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozóan kérjen be árajánlatokat a szennyvízkezelés területén szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyektől, gazdasági társaságoktól. Határidő: azonnal Felelős: polgármester 5. Napirend volt honvédségi üdülő ingyenes önkormányzati tulajdonba adása Molnár János ezredes úrral való beszélgetés során azt a tájékoztatást kaptam, hogy az anyag elő van készítve, szeptember 15-én került a Honvédelmi miniszter asztalára. Még nem született döntés. Ezzel kapcsolatban is felmerült néhány kérdésem, gondolatom. Ha ingyenesen megkapnánk tulajdonba az ingatlant, kötelezne-e minket a törvény, hogy 15 évig nem adhatnánk el, és csak utána lehetne értékesíteni? A tulajdonosi jogviszony kötelezettségeket is von maga után. Odaadjuk egy nonprofit szervezetnek működtetésre? Az épület biztosítása éves szinten 3-400 ezer Ft. Ki fizetné ezt az összeget, mi, vagy a leendő bérlő? Mit csinálunk a tulajdon joggal, ha mondjuk öt év múlva meggondolja magát az egyesület? Mit tudunk akkor majd kezdeni ezzel, mint önkormányzati tulajdonnal? Mennyi volt ennek az épületnek a bevétele amikor működött, és mennyit profitált ebből az önkormányzat? Hány fő munkaerőre számíthatunk? Az önkormányzat vagyonát gyarapítani tényleg csodálatos, de azzal gondom van, hogy mennyire lenne biztonságos, ha a mi tulajdonunkba kerülne. Hogyan alakulna az üzemeltetés és a jogviszonyok? Ezek miatt vannak kérdéseim és fenntartásaim. Azt gondolom, nagyon előre mentél ezekkel a kérdésekkel. Sok embernek lehetne munkahelyet teremteni. Most már itt áll 5 éve, nem nagyon kapkodnak vállalkozók, hogy esetleg megvegye valaki és szállodaként üzemeltetné. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt megvennék 120-150 millió Ft-ért. Kb. évi 800 ezer Ft volt az ebből eredő idegenforgalmi adó bevételünk. Ha meg tudnánk szerezni, a testületnek kell meghatározni a bérbeadás feltételeit. Ha oda kerülne a dolog, természetesen ezeket a kérdéseket szerződésben kell pontosítani. Kérdés, hogy próbáljuk-e elindítani ezt a dolgot, vagy ha esetleg kitalálunk valami jobb önkormányzati tevékenységet, én azt sem bánom. Két oldalról közelíteném meg a kérdést: a 15 éves fenntartás és hogy a jogszabályok mit írnak elő. Az állami vagyonról egy 2007. évi törvény rendelkezik, e törvény keretén belül van arra lehetőség, hogy ingyenesen megkapjon az önkormányzat olyan ingatlant, ami az állam részére már nem hasznosítható és használaton kívüli, (és ezt vastagon aláhúznám, mert még nem tudjuk, hogy annak fogják-e minősíteni). Ennek legfontosabb feltétele, hogy olyan célra, olyan feladat ellátására kell kérnünk, ami az önkormányzatnak jogszabályban meghatározott feladata. 2006-ban hasonló elven kaptuk meg az un. honbár épületét. A jogszabály rendkívül keveset ír arról, hogy az ingatlan átadása után mit csináljon, mit csinálhat az önkormányzat, és milyen kötelességei vannak az önkormányzatnak az így megkapott ingatlanra vonatkozóan. A honbár épületénél az vagyonátruházási szerződésben egyetlen kikötés szerepelt, hogy arra a feladatra kell használnunk, amit mi megjelöltünk, amikor kértünk az ingatlan átadását. A szerződés szerint el is adhatjuk az ingatlant. Tehát ezt nem jogszabály írta elő, hanem a szerződés. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy a volt honvédségi üdülővel kapcsolatban milyen kötelezettségeket rónának ránk, ha megkapnánk. Az 9