Hmérsékletprofil követés PI szabályozóval

Hasonló dokumentumok
Szervomotor sebességszabályozása

4. A szabályozás hatása az állandósult állapotra

Aktív lengéscsillapítás. PID szabályozás

Szervomotor sebességszabályozása

1. PID típusú szabályozók

Talajok összenyomódása és konszolidáció

Intuitív ADT és ADS szint:

Elorejelzés (predikció vagy extrapoláció) Adatpótlás (interpoláció)

Diszkrét rendszerek ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) K ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) A gyakorlat célja.

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

É Á Á Ö Á

Ó Ó ó ö ó

É É Ö

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á ű ó ó

ű ő ő ő

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ü ú ú ü ú ú ú ú

ä ä

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Vezetéki termikus védelmi funkció

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö Ö ú

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü


Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő


é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Proporcionális hmérsékletszabályozás

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

Átírás:

Hmérélprofl övé I abályoóval. A gyaorla célja roflgnrálá mplmnáláa, alalmaá hmérélabályoára. Mnavél I abályoá mgvalóíáa. 2. Elmél bv 2. I abályoó A I abályoó fgylmb v a abályoá hba múlbl alaláá. A múlbl hba ög haáá ngráló caornával ámíj. A folyono dj I abályoó ébn a bavaoó jl a alább formában apj:,, > dτ A > paramér a ngrálá d. A ávl függvény a alább formában apj: H I τ 2 A I abályoó aál, a ngráor caorna ma a póla a éróban van. A abályoó mnavél mgvalóíáánál a ngráló ag mgölíéér a églalap módr lh alalman, a hbafüggvény ala rül élég églalapoal ölíjü mg lád 3.5 Ábra. A ngrál mgölílg gynl a églalapo rülén ögévl a - mnavélg: d 3

Ábra: A ngrál mgölíé églalapoal lhanálva a 3.2 approxmácó, a bavaoó jl ámíáa a - mnavélbn: 4 Egyrbb mplmnálá forma aphaó, ha a bavaoó jl ámíáa rrívan örén. lírva a bavaoó jl a é - mnavélbn, majd gymából vonva: 5 Így bavaoó jl a - mnavélbn: 6 Lá, hogy a bavaoó jl éré mndaddg válon fog, amíg a abályoá hba nm vál nllává. E jó abályoóparamér mgválaá mll nagy ponoágú abályoá boí. A mnavél approxmácó ávl függvény a Z ranformál alalmaáával ámíhaó: 7

H I 8 A I abályoó gyéggrára ado válaa é Bod dagramja a 3.6. Ábrán láhaó. Mvl a gyéggrá hba bmn onan bármly > pllanaban, a bavaoó jl a ngráló ag ma béggrá-rn nn fog. 2 Ábra: A dál I abályoó gyéggrára ado válaa é Bod dagramja 2.2 A ngrálá haáa a alapjl övér lélü, hogy a nyíl rndr modllj a alább formában írhaó fl:... H n m N 9 lélv, hogy a alapjl gyéggrá, r/, a állandól állapobl hba: lm lm lm lm H N Ha van ngráor aár a folyamaban, aár a abályoóban, gyéggrá alapjlr a állandól állapobl hba nlláho onvrgál lád 3 Ábra.

3 Ábra: Állandól állapobl hba gyéggrára ngráorral lélv, hogy a alapjl béggrá, r/ 2, a állandól állapobl hba: lm lm 2 lm Ha a alapjl béggrá, a állandól állapobl hba nm vál éróvá, d cönh a abályoó ríéén növléévl lád 4 Ábra. 4 Ábra: Állandól állapobl hba béggrára ngráorral 3. A méré mn A mpmprarconrollab rvbn állín l gy hmérélprofl dbn váloó alapjl majd I abályoóval abályo rá a folyama hmérélmné a proflra.

. roflgnrálá: Valóí mg a 5. Ábrán láhaó hmérélprofl a GConrolRfrnc függvénybn. 5. Ábra: Hmérélprofl - Elör a dalapo gnrálj. Imrv, hogy a mnavél pród M máodprc, a d váloó mndn mnavél pródban növljü: M; - A proflban vanna onan hmérélaao aao é onan mrdég hmérélaao. lélv, hogy a onan mrdég aao d hmérél véghmérél v, d dpllanaa, vég dpllana v, aor a hmérél alapjl a alább öfüggé alapján ll növln: D v v M A 5. Ábrán lv hmérélprofl a alább módon programohaj l: 3 f < D l f < 2 5 l f < 3 D2 l 6 2. A I abályoó mgvalóíáa A GConrolSgnal függvénybn:

- Lérdü a abályoá hbá a GConrolError függvénnyl - A 6 öfüggé alapján ámolj a bavaoó jl. a mnavél pród jlöl. - A bavaoó jl orláo a /- arományra. 3. érélé: - Ábráolj grafan a bavaoó jl é a hmérél a GmprarL é a GConrolL függvénybn. - Vgálj mg a hmérél mn é a bavaoó jl váloáá gymáho ép - Vgálj mg a hmérél mn ülönbö é I érér. 4. érdé é fladao. rogramo l a alapjlövé fladaá álalánoíva, flélv, hogy N pon áll rndléünr:,, 2, 2, N, N. 2. Írj á a programo olyan formában, hogy a hé mn nm alalma. a AUXOR máod mnér mndg éró üldün. Hogyan válo a rndr válaa. 3. Módoí a rányíá algorm I hly abályoóra é végü l a proflövé. Hogyan válo a övé ponoág?