DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT SZAKMAI PROGRAM

DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT SZAKMAI PROGRAM

1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok Az Intézmény neve: Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye Székhelye: 4032 Debrecen, Böszörményi út 68. Telephelyei: 4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7. 4033 Debrecen, Süveg u. 3. 4031 Debrecen, Pósa u. 1. 4031 Debrecen, Kálmán u. 28. 4030 Debrecen, Poroshát u. 33. 4030 Debrecen, Pákász u. 11. A költségvetési szerv működési köre: Gyermekvédelmi szakellátás tekintetében: Hajdú Bihar megye közigazgatási területe. Gyermekjóléti alapellátás és szociális alapszolgáltatás tekintetében Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe A Szakmai program a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény, a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről, a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 11/2004.(IV.5.) Kr. rendelet alapján készült. A Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének feladatai A Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének Szakmai Programja az intézmény szerkezeti felépítéséhez igazodik, ugyanakkor valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan önálló Szakmai Program készült. Az intézmény a következő feladatokat látja el: 1. Családsegítés a kijelölt ellátási területen 2. Gyermekjóléti szolgáltatás a kijelölt ellátási területen 3. Gyermekek átmeneti gondozása a város egész területére kiterjedően gyermekek átmeneti otthonában 4. Gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózatban a város egész területére kiterjedően 5. Gyermekek teljes körű ellátása lakásotthonokban 6. Gyermekek teljes körű ellátása nevelőszülői hálózatban 2. oldal, összesen: 31

Az intézmény szervezeti felépítése INTÉZMÉNYVEZETŐ Közalkalmazotti Tanács Érdekképviseleti Fórum Szakszervezet Intézményi Tanács Nevelőtestület Összdolgozói Értekezlet Alapellátásért felelős intézményvezető-helyettes, Szakellátásért felelős intézményvezető-helyettes, a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat az intézményvezető általános helyettese, szakmai vezetője a Gyermekotthon szakmai vezetője Vezető Vezető Vezető Vezető Vezető Vezető Családsegítő Gyermekjóléti Gyermekek Helyettes Szülői I. számú II. számú III. számú Központ Központ Átmeneti és Nevelőszülői lakásotthon lakásotthon lakásotthon Otthona Hálózat Adminisztrációs egység Kisegítő dolgozók 3. oldal, összesen: 31

A feladatok integrált, többcélú intézményben történő ellátása a hatékonyabb működést, az erőforrások célszerűbb kihasználását szolgálja. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatai erőteljesen kapcsolódnak egymáshoz, a munkatársak szoros együttműködése teljesebbé teszi mindkét egységnél a feladatok ellátását. Az információnyújtás és szociális ügyintézés esetében mindkét központ munkatársai tudnak élni egymás segítésének lehetőségével, az információforrások felderítése kevesebb energiát igényel, mert mindkét szervezeti egység profitál a beszerzett ismeretekből. A családgondozói tevékenység végzése során egymás jelzőrendszerének tagjai, és az információk közvetlen átadásával, az ügyintézés menetének lerövidülésével a gyors beavatkozás válik lehetővé. Prevenciós programok szervezése, klubtevékenységek, szabadidős programok bonyolítása mind a Családsegítő Központ, mind a Gyermekjóléti Központ profiljának megfelelően történik. Az egységek munkatársai a toborzásban és gyakran az együttes megvalósításban segítik egymást. Tanácsadások ügyében kölcsönösen ajánlják a Központok munkatársai az ellátottaknak egymás szolgáltatásait. A Gyermekjóléti Központ tevékenysége szorosan kötődik az Intézmény egyéb szervezeti egységeihez, az átmeneti gondozáshoz, valamint a gyermekvédelmi gondoskodáshoz is. A gyermekek átmeneti gondozására nagyon gyakran a gyermekjóléti szolgáltatást biztosító családgondozó javaslata alapján kerül sor. A Gyermekjóléti Központ családgondozója heti 10 órában segíti a Gyermekek Átmeneti Otthonában ellátott gyermekek kapcsolattartását szüleikkel. Szervezi az együttműködést a gyermekek segítésében érintett személyekkel, intézményekkel. Az átmeneti gondozás két formája a Gyermekek Átmene O hona, és a Helye es Szülői Hálózat között közvetlen információcsere valósul meg, és a gyermek számára leginkább megfelelő ellátási forma kiválasztása lehetséges. A Gyermekek Átmeneti Otthonában, valamint a Helyettes Szülői Hálózatban ellátott gyermekeknek amennyiben a családba történő visszatérésük nem lehetséges, az intézmény lakásotthonaiban, illetve a Nevelőszülői Hálózatban történő elhelyezése a folyamatosságot biztosítja, ugyanis a szervezeti egységek részére rendszeresen szervezünk közös programokat, kirándulásokat, táborozásokat, melyek során a gyermekek és a felnőttek is jól megismerik egymást. A lakásotthonok együttműködése, kapcsolatrendszere mind egymással, mind a Gyermekjóléti Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona munkatársaival, vagy a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózattal igen szoros. Ezáltal az esetek alapos átgondolására, a gyermekek ügyében születő döntések megtervezett előkészítésére van lehetőség. A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő, nagykorúvá vált fiatalok az utógondozás lezárulását követően, amennyiben élethelyzetük szükségessé teszi, a Családsegítő Központ munkatársainak támogatásával intézik ügyeiket, oldják meg problémáikat. Több feladat egy intézményben történő integrálása következtében a szakmai tevékenységet végzők munkájának segítésére elegendő egy szűk adminisztrációs és kisegítő személyzet. 4. oldal, összesen: 31

2. A Nevelőszülői Hálózat Szakmai Programja Missziónk: Nevelőszülői Hálózatunkban családot pótló ellátást nyújtunk, családjukból kiemelt debreceni, illetve Hajdú Bihar megyei illetőségű gyermekek számára. A nevelőcsaládokat abban segítjük, hogy a náluk nevelkedő gyermekek számára nyugodt, kiegyensúlyozott légkört tudjanak teremteni, mintául szolgáljanak a gyermekek szocializációjában, társadalmi szerepeik elsajátításában. A nevelőszülők és a gyermekek között létrejövő érzelmi kötődés talaján kialakuló biztonság alapja lehessen a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésének, stabil felnőtt személyiségük kifejlődésének. 2.1. Az ellátandó terület jellemzői Hajdú Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak alföldi régióban helyezkedik el. Hajdú Bihar megyében az átlagosnál kevesebb a településszám, 82 település található, melyből a megyeszékhely, Debrecen megyei jogú város, 19 város, 12 nagyközség, 50 pedig község. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 78,1% a városokban él, lakosságának csupán egyötöde lakik a falvakban. A megye lakossága Hajdú Biharban 2011 ben 538 ezer 797 fő volt, 1060 fővel csökkent az előző évihez képest. A csökkenés háromnegyedét a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás adta, a negyedét pedig a vándorlási veszteség okozta. A népesség körében lassú csökkenés figyelhető meg. Hajdú Bihar a munkanélküliséggel leginkább sújtott megyék rangsorában a negyedik Borsod Abaúj Zemplén, Szabolcs Szatmár Bereg és Nógrád megyéket követve. A munkanélküliséggel együtt magas a mélyszegénységben élők aránya a megyében. A gyermekeket nevelő családok körében a problémák halmozottan jelennek meg. Debrecen város lakónépessége 2010 ben 207.270 fő volt, ezen belül a 0 18 évesek száma 39.643 fő. A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, kb. a város népességének 29% a. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság 13% át tömöríti, ennél valamivel kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10% ot. (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi lakóhelyek zónája, melyek között a józsai városrész szerepe meghatározó. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is elkezdődött a népesség elöregedésének folyamata, ami a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. Amennyiben a korösszetétel az elkövetkezendő években nem változik jelentősen, az inaktív korúak száma növekedni fog, a városban megindul egy erős elöregedési folyamat. A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben is nőtöbblet jellemzi. Az elmúlt évtizedek adatait vizsgálva, az iskolázottság szintjében is jelentős elmozdulás figyelhető meg. Emelkedett a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Még látványosabb növekedés figyelhető meg a diplomások számának és arányának a vizsgálatakor. A diplomás lakosság területi elhelyezkedése a kertvárosi (Nyulas, Akadémiakert, Úrrétje) és a lakótelepi övezetre koncentrálódik (a diplomások 60% ebben a két zónában él). A város lakóinak száma a kilencvenes évek alatt alig változott, gazdasági tevékenységét vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma csökkent, az inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett. A házasságkötések száma csökken, miközben a válások száma növekszik, minden évben meghaladja a házasságkötések számának 50% át. Az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő, és nő ezen kapcsolatokban született gyermekeknek aránya is. A szülők párkapcsolatának sérülékenysége, az egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését. A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése, és az ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti. 5. oldal, összesen: 31

A családokban jelentkező működési zavarok, összetett problémarendszer következtében magas a gyermekjóléti ellátásban részesülő gyermekek aránya. Gyermekek átmeneti gondozása gyermekek átmeneti otthonában, családok átmeneti otthonában, valamint helyettes szülői családokban biztosított a városban. Nevelésbe vételre rendszerint halmozott veszélyeztető tényezők miatt kerül sor. Az utóbbi években megnőtt a gyermek saját maga általi veszélyeztetettsége (pszicho aktív szerek használata, iskolakerülés, csavargás). Debrecen közigazgatási területén nevelőszülői hálózatot működtet a Hajdú Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, a Református Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata, és DMJV Gyermekvédelmi Intézménye. DMJV Gyermekvédelmi Intézménye által fenntartott Nevelőszülői Hálózat debreceni lakhelyű családokból áll, akik a város különböző területein élnek. Valamennyien saját gyermekük mellett vállalják a gyermekek nevelését. A nevelőszülői családok közül három család a helyettes szülői képesítéssel is rendelkezik. A nevelőszülői családok, illetve a férőhelyek száma változhat annak függvényében, hogy a nevelőszülői és helyettes szülői képesítéssel egyaránt rendelkező szülők éppen a helyettes szülői, vagy a nevelőszülői feladatot látják el. Mindkét feladat egyazon családban történő ellátása azoknak a gyermekeknek az érdekét szolgálja, akik az átmeneti gondozásból nem kerülhetnek vissza vér szerinti családjukba. Nevelésbe vételük esetén így elkerülhető a gondozási hely változtatása. 2.2. A Nevelőszülői Hálózat ellátási területe A Nevelőszülői Hálózat ellátási területe Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú Bihar megye közigazgatási körzete. 2.3. Az ellátandó célcsoport jellemzői Az intézményünkben működő nevelőszülői családok 0 18 éves korú gyermekek nevelését, illetve 18 24 éves fiatal felnőttek utógondozói ellátását végzik, 10 nevelőszülői családban, 22 férőhelyen. A nevelőszülőkhöz kerülő gyermekek megközelítőleg egyharmada az intézményükben működő Helyettes Szülői Hálózatból, illetve a gyermekek átmeneti otthonából kerül nevelőszülőhöz. Az integrált intézmény keretei között az erőforrások mozgósítása, az információk áramlása, valamint a szakmai egységek közötti együttműködés hatékonysága a gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgálja. A gyermekek többsége ideiglenes hatályú elhelyezéssel kerül nevelőszülőhöz, míg az átmeneti nevelésbe vétellel történő elhelyezés mértéke alacsony. A gyermekek kor és nem szerinti megoszlása vegye. A nevelőszülős családokban a 3 év alatti kisgyermekek, az óvodások, a kisiskolások, és a serdülők vegyesen vannak elhelyezve, ahogy ez a hagyományos családokban is megfigyelhető. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett gyermekek, az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében a korábban átélt élmények, illetve a körülmények hatással vannak személyiség állapotukra. Gyakori: a mentális retardáció, a beilleszkedési vagy magatartászavar, 6. oldal, összesen: 31

tanulási nehézség, részképesség kiesés, egészségügyi problémák (pld. epilepszia, allergia, stb.) A Nevelőszülői Hálózatban ellátjuk: a 3 18 éves korú egészséges gyermekek és a kora miatt sajátos szükséglettel bíró, három év alatti gyermekek, valamint az integráltan nevelhető: tartósan beteg, sérült (enyhe fokban értelmi sérült, mozgás és érzékszervi fogyatékos), halmozottan fogyatékos (pld. értelmi és hallássérült) gyermekeknek a gondozását, nevelését, továbbá a 19 24 éves korú fiatal felnőttek utógondozói ellátását. A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekekre és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttekre gyakran a céltalanság, a bizonytalanság érzése, vagy a realitástól elszakadt vágyálmok jellemzőek. Kommunikációs nehézségekkel küszködnek. A súlyos önértékelési zavarra és a személyiségfejlődésükben bekövetkezett sérülésekre ráterhelődnek az élethelyzetükből fakadó problémák. Jellemzőek az agresszív ösztönkésztetések, melyeket nehezen tudnak megregulázni. Az őket ért frusztrációkra agresszív választ adnak. Vágynak a szeretetre, de félnek is a szoros kötődéstől, illetve a valakihez tartozás erős érzése következtében kiszolgáltatottá válnak a partner kapcsolatban. 2.4. A szolgáltatás igénybe vételének módja A Nevelőszülői Hálózat szolgáltatásai gyámhivatali határozattal vehetők igénybe. A Nevelőszülői Hálózat befogadja a gyámhivatal által Intézményünkben elhelyezett: ideiglenes hatályú elhelyezetteket, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeket, illetve azokat a fiatal felnőtteket, akiknek az utógondozói ellátását az intézményvezető által kiadott befogadó nyilatkozat alapján a gyámhivatal elrendelte. 2.5. A szolgáltatás szakmai tartalma Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekeket a gyámhivatal a Hajdú Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye, valamint a Hajdú Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat elhelyezési javaslata alapján otthont nyújtó ellátás keretében nevelőszülő családjában helyezi el. A nevelőszülő szakmai csoport tagjaként a biztonságos otthon élményét, a szülői gondoskodást, a családi mintát közvetíti a rábízott gyermek számára anélkül, hogy a vér szerinti családot imitálná. Együttműködik annak érdekében, hogy a gyermek sorsa minél előbb, hazakerüléssel, vagy örökbeadással, esetleg huzamosabb időre szóló nevelőszülői elhelyezéssel véglegesen rendeződjön. A nevelőszülői szolgáltatás nyújtása, illetve a Nevelőszülői Hálózat működtetése során az alábbi alapelvek betartására kell törekedni: Önrendelkezés A nevelőszülőnél történő elhelyezés során figyelembe kell venni a gyermek véleményét a nevelőszülőnél történő elhelyezésről. A gyermek véleményalkotását a nevelőszülői ellátásról nyújtott minél alaposabb tájékoztatással szükséges segíteni. A nevelőszülőt részletesen informálni kell a családjába kihelyezendő gyermekről, különösen a személyiségállapotáról, az átlagtól eltérő szükségleteiről, hogy minél megalapozottabb döntést tudjon hozni. 7. oldal, összesen: 31

Részvétel A gyermeket be kell vonni a kihelyezését megelőző előkészítő folyamatokba, életkorának, cselekvőképességének figyelembe vételével szükséges támogatniuk őt a felnőtteknek érdekeinek, szükségleteinek érvényesítésében. A gyermekre vonatkozó döntések meghozatalában a nevelőszülő a szakmai team tagjaként vesz részt. Érdekérvényesítési esélyek növelése A gyermek érdekeinek érvényesítése egyfelől képviselőin keresztül, másfelől ez irányú készségeinek fejlesztésével valósul meg. A nevelőszülő érdekeit a folyamatban való részvétele útján érvényesíti. Ehhez kellő információval kell rendelkeznie, de a támogató kontroll lehetőségét is biztosítani szükséges. Eredményesség A nevelőszülői kihelyezés eredményessége akkor mutatkozik meg, ha a gyermek egyéni gondozásinevelési tervében foglaltak terv szerint megvalósulnak, és kialakul a gyermek kötődése és biztonságérzete a nevelőcsaládban. A legkisebb beavatkozás elve A gyermeket úgy kell segíteni, számára ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben tegyen bármit a gyermek helyett, illetve ellenében. Mind a gyermek, mind a szülei számára a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget biztosítani kell. 2.6. A nevelőszülői szolgáltatás célja A nevelőszülői elhelyezés célja az, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekek családot pótló, otthont nyújtó ellátásban részesüljenek. A családjából kiemelt gyermek számára védelmet, segítséget kell adni, és esélyt arra, hogy minél teljesebb emberi életet élhessen. Ennek érdekében teljes körű ellátásban kell részesíteni. A nevelőszülő saját háztartásában teljes körű ellátást nyújt az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek is. A nevelőszülői ellátás célja az is, hogy a gyermek, és a fiatal felnőtt számára megteremtse a személyes életteret, az érzelmi biztonságot és kötődést, a családi környezetben megélhető személyességet. Célja továbbá, a gyermek egyéni gondozási nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, tanulmányi szükségleteinek kielégítése, különös tekintettel a veszteség feldolgozására, a fejlesztésre, a tehetséggondozásra. A személyiségjogok tiszteletben tartásával támogassa a gyermek önazonosságának megőrzését, élettörténetének megörökítésével fejlessze identitását. A nevelőszülő és családja a gyermek számára folyamatos jelenléttel, az állandó elérhetőség lehetőségével segítse a veszteségek feldolgozását, a szociális zavarok kiküszöbölését. A nevelőszülő biztosítsa a családi élet értékrendjének elsajátítását és a gyermek, fiatal felnőtt szocializációját. A nevelőszülő és az őt támogató szakmai csoport segítse elő a vér szerinti kapcsolattartást, a szülői kompetenciák megtartását. Szükség szerint támogassa a nevelőszülő az önálló életkezdést, olyan készségek, képességek kialakításával, amelyek a felnőtt életre való alkalmasságot megalapozzák, hogy a fiatal felnőtt saját sorsa formálásában hatékonyabban tudjon részt venni, kevésbé legyen kiszolgáltatva a működő rendszer sajátosságainak, s ezáltal eredményesebb lehessen felnőtt korában, hogy majdani családjában ne termelje újra azokat a hátrányokat, amelyekkel neki kell megküzdenie gyermekkorában. 2.7. A Nevelőszülői Hálózat feladatai A Nevelőszülői Hálózat működését a szakmai vezető (az alapellátásért, valamint a Helyettes Szülői és Nevelőszülői Hálózat működéséért felelős szakmai vezető, intézményvezető helyettes) irányítja. 8. oldal, összesen: 31

A nevelőszülői tanácsadó tartja a kapcsolatot a nevelőszülőkkel, segíti a nevelőszülőket a gyermeknevelés során felmerülő problémák megoldásában, közreműködik a gyermekek ügyeinek intézésében. Az adminisztrációs feladatok elvégzésében a gyermekvédelmi ügyintéző működik közre. 2.7.1. A nevelőszülők toborzása, kiválasztása, képzése A település szintjén jelentkező igényekre választ keresve, a Nevelőszülői Hálózat dolgozói fenntartói jóváhagyást követően végzik a toborzást. A feladat iránt érdeklődő lakosok figyelmét újsághirdetésekben, szórólapokon, televízió és rádióinterjúk során hívják fel a jelentkezésre. A jelentkezők részére részletes felvilágosítást nyújtanak, jelentkezését nyilvántartásba veszik, majd beszerzik a szükséges igazolásokat, elkészítik a környezettanulmányt, és lebonyolítják a jelentkező motivációját vizsgáló beszélgetést pszichológus szakember bevonásával. Ezt követően kerül sor a jelentkezők nevelőszülői felkészítő programba történő meghívására. A felkészítés két részből áll: a döntés előkészítő programból (28 órás tréning) és a nevelőszülői tanfolyamból (32 óra). A képzést külső szolgáltatótól vásárolja meg az Intézmény. Csak annak a jelentkezőnek a kiképzésére kerül sor, aki körülményei alapján alkalmas gyermek fogadására. Ha a képzés során a részt vevők valamelyikénél az alkalmatlanság gyanúja merül fel, vagy a gyermekek nevelésével kapcsolatos beállítódása, véleménye össze nem egyeztethető az Intézmény által képviselt szakmai alapelvekkel, az Intézmény nem köteles az általa szervezett tanfolyamon részt vett, és ott tanúsítvány szerzett valamennyi személyt a Nevelőszülői Hálózat működési engedélyének nevelőszülői nyilvántartásába felvétetni, és nevelőszülői tevékenységgel megbízni. 2.7.2. A nevelőszülői jogviszony keletkezése, megszűnése, megszüntetése A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint nevelőszülői férőhelyet biztosítót az Intézmény Nevelőszülői Hálózata nyilvántartásba veszi. Ezzel egyidejűleg az Intézmény megállapodást köt a nevelőszülői jogviszony létrehozása céljából a feladatot vállaló személlyel a Gyvt. 66/A. (1) bekezdés értelmében. Az Intézmény és a nevelőszülő a nevelőszülői jogviszonyra vonatkozó megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja, és a módosítást mindkét fél kezdeményezheti. A gyermek ellátására vonatkozóan az Intézmény megállapodást köt a nevelőszülővel. Amennyiben a nevelőszülőnél további gyermeket helyez el a gyámhivatal, az Intézmény módosítja a gyermekek ellátására vonatkozó nevelőszülői megállapodást. A nevelőszülői jogviszony megszűnik a nevelőszülő halálával, a működtető jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, illetve, ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült, és a gyámhivatal az ezt követő hat hónapon belül újabb gyermeket, illetve fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában. A gyámi feladatokat is ellátó nevelőszülő esetében a meghatározott hat hónapos időtartam a gyámi tisztség megszűnésének napját követően kezdődik. A nevelőszülői jogviszony megszüntethető a felek közös megegyezésével, felmondással. Az Intézmény köteles felmondani a nevelőszülői szülői jogviszonyt, ha a nevelőszülő külföldre kivándorol, ha a nevelőszülőt bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezte, 9. oldal, összesen: 31

a nevelőszülővel szemben a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be, a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, a nevelőszülő a gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek gondozását, nevelését súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával a kapcsolattartást nem biztosítja, a gyermek ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja. A gyermeknek a nevelőszülői gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén az Intézmény a nevelőszülői tanácsadó szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján javaslatot tesz a gyámhivatal felé a gyermek gondozási helyének megváltoztatására, és egyidejűleg felmondja a nevelőszülővel kötött megállapodást. 2.7.3. A nevelőszülők továbbképzése A nevelőszülők működésük megkezdését követően félévenként 6 óra továbbképzésben kötelesek részt venni. A továbbképzéseket a nevelőszülői tanácsadó szervezi, az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően. A továbbképzések formája különböző lehet, előadás, tréning, szupervízió, esetmegbeszélés, stb. Az igazoltan hiányzók részére a nevelőszülői tanácsadó megszervezi a pótlás lehetőségét biztosító továbbképzési alkalmat. 2.7.4. A nevelőszülők alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálata, rendkívüli felülvizsgálata Háromévenkénti felülvizsgálat A nevelőszülő szakmai alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálata a Nevelőszülői Hálózat feladata. Az alkalmasság felülvizsgálata azokat az összefüggéseket, és a mögöttük húzódó problémákat kívánja feltárni, amelyek a nevelőszülői tanácsadó által készített környezettanulmányok, ezek módosításai, és a családlátogatásai kapcsán még nem észlelhetők. A felülvizsgálat eredményeként a gyermek mindenek felett álló érdeke biztosításának megfelelően időben megállapítható az alkalmasság hiánya. A felülvizsgálathoz a nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülőről az aktuális állapotnak megfelelő környezettanulmányt, és a nevelőszülő munkáját jellemző értékelést készít a vizsgálatot végzők részére. Beszerzi a gyámi gondozói tanácsadó által készített értékelést, mely a nevelőszülőnek a gyermek érdekében végzett, a kiskorú fejlődését elősegítő munkájáról, gyámi feladatainak ellátásáról szól, valamint hivatásos gyám rendelése esetén a hivatásos gyám tájékoztatását a nevelőszülő együttműködéséről, kapcsolatainak helyzetéről, minőségéről. Ebben az esetben a gyámi gondozói tanácsadó értékelése a nevelőszülő gondozó és nevelő tevékenységére terjed ki. A háziorvos a nevelőszülő, és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egészségügyi állapotáról igazolást állít ki. A pszichológus tájékozódik a nevelőszülő pszichikai, mentális állapotáról. Ha a szakember az elemzés során az alkalmasság hiányára utaló jeleket állapít meg, ezt jelzi az intézményvezetőnek, és javasolja a nevelőszülő kötelezését a pszichológiai vizsgálaton való részvételre. A felülvizsgálatot végző szakemberek: a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője, a nevelőszülői tanácsadó, valamint a pszichológus a nevelőszülő bevonásával elkészítik állapotjelentésüket. Az állapotjelentés, és a beszerzett, elkészített tájékoztatások, igazolások, értékelések figyelembevételével a felülvizsgálatot végzők döntenek a nevelőszülő szakmai alkalmasságáról. Erről a nevelőszülőt tájékoztatják. Amennyiben a nevelőszülő alkalmasságát aggályosnak értékelik, az intézményvezető kötelezi a nevelőszülőt a megfelelő vizsgálaton való részvételre. Ha a nevelőszülő nem tesz eleget a kötelezettségének, vagy a vizsgálat az alkalmasság hiányát állapítja meg, akkor a vizsgálatot végzők erről értesítik a nevelőszülőt, és az intézményvezető kezdeményezi a nevelőszülői jogviszony megszüntetését alkalmatlanság miatt. Amennyiben a vizsgálat a nevelőszülő egészségügyi, pszichés alkalmasságát állapítja meg, egyéb körülmények mérlegelését követően 8 napon belül a vizsgálatot végzők értesítik a nevelőszülőt és az 10. oldal, összesen: 31

intézményvezetőt a nevelőszülő alkalmasságáról. Rendkívüli felülvizsgálat Az intézményvezető azonnal elrendeli a rendkívüli felülvizsgálatot, ha alapos megbízható, hiteles tapasztalatra, jelzésre épülő a feltételezés, hogy a nevelőszülő a gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését nem biztosítja, az egyenlő bánásmód követelményét nem tartja meg, nem megengedhető nevelési módszereket alkalmaz, vagy a nevelőszülő körülményeiben rendkívüli változásról, illetve a nevelőszülő alkalmasságát aggályossá tevő információ birtokába jut. Figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét, amennyiben a környezeti, személyi, személyiségi, egészségügyi, vagy nevelőszülő körülményeiben bekövetkezett változások a gyermek pozitív irányú fejlődését zavarják, akadályozzák, vagy károsítják, az alkalmasság hiánya azonnal kimondandó. Az alkalmasság rendkívüli felülvizsgálatának eljárási rendje megegyezik a háromévenkénti felülvizsgálat menetével. 2.7.5. A nevelőszülői tanácsadó feladatai A nevelőszülői tanácsadó a segítő munka szabályai szerint támogatja a nevelőszülői családokat, segíti a gyermekek fejlődését. Fontos szerepet tulajdonít a gyermekek vér szerinti családja elfogadásának, tiszteletben tartja a másságot. Segíti a gyermekek veszteségeinek szakszerű kezelését. Nyilvántartást vezet a nevelőszülői férőhelyekről. Szervezi a nevelőszülők képzését, továbbképzését. A nevelőszülő tanácsadó segíti a nevelőszülőt a feladatai ellátásában. Ellenőrzi a nevelőszülő tevékenységét, valamint a nevelési díj és ellátmány felhasználását. Közreműködik a vér szerinti szülő és a gyermek kapcsolattartásában. A nevelőszülői tanácsadó tájékoztatja a nevelőszülőt az elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról. A nevelőszülő munkáját folyamatosan tanácsadással segíti és ellenőrzi. A nevelőszülői tanácsadó folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelőszülő szakmai tevékenységét, a nevelési díj és az ellátmány felhasználását. A nevelőszülővel együtt elkészíti az egyéni gondozási nevelési terveket. A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek fejlődését figyelemmel kíséri. Félévente helyzetértékelést készít a gyámhivatal számára. A gyermek vér szerinti családjába történő visszahelyezését, illetve családi kapcsolatainak ápolását segíti családgondozással. A nevelőszülőnél nevelkedő, örökbe adható gyermekek esetében az örökbefogadáshoz helyzetértékelést készít, közreműködik az örökbefogadó családhoz történő átgondozásban. A Nevelőszülői Hálózat ellátottjainak, valamint a nevelőszülőknek az adataiban bekövetkezett változásokat nyomon követi, a szükséges bejelentések meglétét ellenőrzi. Az utógondozói ellátás iránti kérelmeket előkészíti és felterjeszti a gyámhivatalhoz. Az utógondozói megállapodásokat előkészíti, az utógondozói ellátásban részesülők személyi térítési díjainak ügyintézésében segítséget nyújt a fiatal felnőtt részére. Az utógondozói ellátásban részesülők utógondozását végzi, félévente tájékoztatja az utógondozásról a gyámhivatalt. A Nevelőszülői Hálózatból kikerült gyermekek otthonteremtési támogatásának igénylését előkészíti, a támogatásban részesülő fiatalokat utógondozással segíti. Javaslatot tesz az utógondozói ellátás, az utógondozás megszüntetésére. A nevelőszülői családok, illetve az ellátottak nyaraltatásának, táboroztatását szervezi. Kapcsolatot tart a gyámi gondozói tanácsadóval, a gyermek gyámjával (amennyiben az nem a nevelőszülő), gyámhivatalokkal, gyermekjóléti központokkal. 11. oldal, összesen: 31

2.7.7. Utógondozás utógondozói ellátás idején A nevelőszülői tanácsadó végzi a fiatal felnőttek utógondozását. Az utógondozói ellátás során nyújtott utógondozás esetében a családgondozást és az utógondozást is ellátó nevelőszülő tanácsadó együttműködik a nevelőszülővel. Figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését, önálló életvitelének kialakítását. Segíti az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtását, segít a ház, lakás vásárlásában, jogi ügyintézésben, az esetleges felújítási munkák szervezésében. 2.7.8. A nevelőszülő díjazása A nevelőszülőt a gyermek ellátására a Gyvt. 56. a szerinti nevelési díj és ellátmány illeti meg, melynek fedezete az Intézmény költségvetésében van biztosítva. A nevelőszülőt tevékenységéért nevelőszülői díj illeti meg. (Gyvt. 66.F/ ) A nevelőszülő díjazása, a díjazás eljárási rendje az Intézmény Helyettes szülői és nevelőszülői költségtérítés szabályzatában meghatározottak szerint történik. 2.8. A nevelőszülő feladatai 2.8.1. Teljes körű ellátás A nevelőszülő saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. Elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, személyisége kibontakozását. Elősegíti a működtető támogatásával a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttműködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését. Segíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit és vallásoktatásban való részvételét. Felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes ügyeinek intézésére. Praktikus ismereteket nyújt a háztartásszervezés, vezetés, gazdálkodás terén, felkészít az önálló életvitelre. Segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez, a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival. A gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat. A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával elláthatja a három év alatti, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek különleges gondozását, nevelését. Utógondozói ellátásra befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a működtetővel közös nyilatkozatában előzetesen vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte. Biztosítja az egyéni gondozási nevelési terv szerint a gyermekek ellátását, a testi, lelki, szellemi fejlődés feltételeit, a tankötelezettség teljesíthetőségét, az egyéni képességek kibontakoztatását, a továbbtanulás lehetőségét. Megteremti a szabadidő hasznos eltöltésének a feltételeit, biztosítja az életkornak megfelelő játékhoz, sporthoz, szórakozáshoz, kulturálódáshoz történő hozzájutást. 2.8.2. Különleges szükségletű gyermekek ellátása Három év alatti gyermekek ellátása A nevelőszülő befogadja azt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett, három év alatti gyermeket, akit a gyámhivatal a nevelőszülő háztartásában helyezett el. A három év alatti gyermek nevelése során elfogadó, szeretetteljes biztonságot nyújt a nevelőszülő a gyermek számára. Ez az attitűd maga után vonja a kötődés kialakulását, ami a gyermek személyiségfejlődésének kulcspontja. A kötődést olyan módon kell kialakítani, hogy az ne írja felül a vér szerinti szülőhöz való kötődést, 12. oldal, összesen: 31

hanem erősítse és támogassa a gyermeknek a vér szerinti szülő iránti érzéseit. A három év alatti gyermekek gondozását, nevelését fokozottan segíti a nevelőszülői tanácsadó, illetve szükség esetén az Intézményben működő pszichológus szakember. Egészségügyi ellátásukat a körzeti gyermek háziorvosok végzik, napközbeni ellátásukra szükség esetén bölcsődei szolgáltatás vehető igénybe. Fogyatékos, tartósan beteg gyermekek ellátása Befogadunk olyan enyhe fokban értelmileg akadályozott, illetve testi, érzékszervi fogyatékkal élő gyermekeket, valamint tartósan beteg gyermekeket, akiknek a fejlődését az egészségesekkel történő integrált nevelés segíti. Az értelmileg akadályozott gyermekek személyiségének zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életszakaszban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A fogyatékosság/mentális sérülés diagnosztizálása orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Ezeknél a gyermekeknél megfigyelhető a kognitív funkciók lassabb fejlődése, mutathatnak motorikus, beszédfejlődési, viselkedési, stb. rendellenességeket. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarai gátolják az iskolai teljesítményt. Jellemző rájuk, hogy az egészségesekkel történő integrált nevelésük a fejlődésüket, önállóságuk kialakulását segíti. 2.8.3. Speciális szükségletű gyermekek ellátása Nagyon gyakran a gyermek elhelyezését követően, a gyermek személyiség állapotának mélyebb megismerése után derül fény a gyermek speciális szükségletére, illetve a speciális szükséglet megállapítására. Ezeknek a gyermekeknek a normál csoportban, az egészségesekkel történő együttnevelése ha időlegesen is, de szinte elkerülhetetlen. Az ellátás időtartama a speciális szükségletet megállapító határozat alapján a speciális szükségletet ellátó új gondozási helyre való átadásig tart. A leggyakoribb tünetek: súlyos pszichés tünetek (szorongás és szomorúság érzelmi megnyilvánulásai, depresszió, gyermekkori pszichés zavarok súlyos disszociális tünetek (viselkedészavarok: inadaptáció, düh, oppozíciós zavar, agresszió) A gyermekek viselkedésében megfigyelhető a kiegyensúlyozatlanság, a szocializálatlan agresszió levezetés, az impulzivitás, a figyelmetlenség, a koncentrációzavar, a bizonytalanság, az alacsony frusztrációs tolerancia, az ingerlékenység, a kritikátlanság, az egocentrizmus, a fokozott önérvényesítési vágy, a szabályok betartásának képtelensége, a kötődés zavarai. 2.8.4. Kapcsolattartás segítése A nevelőszülő elősegíti a gyermek és családja közötti kapcsolattartást, a gyermek családjához történő visszatérését, vagy örökbefogadását, ennek érdekében együttműködik a családdal, családgondozást is ellátó nevelőszülő tanácsadóval, valamint a családot gondozó gyermekjóléti szolgálattal. Felkészíti a gyermeket a családi életre, és az önálló életvezetésre. 2.8.5. Utógondozói ellátás A nevelőszülő otthont nyújtó ellátást biztosít az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. Lakhatást, szükség szerinti további ellátást biztosít az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte. 2.9. A nevelőszülő által biztosított szolgáltatások 2.9.1. Nevelési szolgáltatások A nevelés alapelvei A gyermekek nevelésének az egyéni szükségletekhez kell igazodniuk. Legfőbb feladatunk a gyermek 13. oldal, összesen: 31

testi, lelki, szellemi épségének, azok harmóniájának biztosítása. A nevelés alapelvei: a gyermek mindenek fölött álló érdeke, a gyermek feltétel nélküli elfogadása, az empátia, a kongruencia, a meleg, elfogadó attitűd, a gyermek illetve családközpontúság, a végleges elhelyezésre törekvés, a professzionalizmus, az önálló életvitelre nevelés. A nevelés módszerei A nevelőszülők a nevelőszülő tanácsadóval együttműködve nagy figyelmet szentelnek a gyermekek testi, lelki, szellemi harmóniája megteremtésének, ami az önálló életre való felkészítés egyik fontos alapja. A nevelőszülő szembenéz a nevelt gyermek számos gondjával, agressziójával, levertségével, szélsőséges megnyilvánulásaival, és törekszik a gyermek lelkiállapotának, valamint testi szükségleteinek felismerésére. Segíti a gyermeket az átélt veszteségek feldolgozásában. A nevelőszülő családja modell a gyermek további életéhez, ennek lényege a hiteles élet és a személyes példaadás. A nevelőcsalád a nevelt gyermek életkorának, élettörténetének, vallási, kulturális és etnikai hovatartozásának megfelelő nevelést biztosít, törekszik a gyermek identitásának megőrzésére, fejlesztésére. Abban az esetben ugyanis, ha a saját magában bízni tudó, saját erényeit, hibáit ismerő, kellő ismerettel, jártasságokkal rendelkező fiatalként kerül ki az életbe a nevelt gyermek, nagyobb az esélye a talpon maradásra. A gyermekekben szükséges kifejleszteni azt a motivációt, aminek mentén képessé válnak tanulni vagy dolgozni, megismerve az alkotás örömét. Ezt a legtöbb esetben megelőzi a céltudatos korrekciós nevelés, a hozott attitűdökön való túllépés, a fejlődésbeli elmaradások leküzdése érdekében. Nyílt kommunikáció megvalósítása érdekében arra kell ösztönözni a gyermekeket, hogy gondolataikat, vágyaikat, véleményüket szabadon fejezzék ki, aktívan vegyenek részt a rájuk vonatkozó szabályok megalkotásában, gyakorolják jogaikat, ismerjék kötelességeiket, képessé váljanak a kompromisszum kötésre és konszenzus teremtésre. A viselkedés szabályozásánál legfőbb alapelv az egyénre szabott, a gyermek vagy fiatal felnőtt érzelmi állapotát, élethelyzetéből fakadó viselkedési tünetét értő módszerek következetes alkalmazása. Ebben a folyamatban a pozitív megerősítésre helyezzük a hangsúlyt. Arányukat tekintve a jutalmazások, illetve jutalom értékkel bíró pedagógiai célzatú visszajelzések hangsúlyosabbak, mint az elmarasztalások. A gyermekek testi fejlődésében nagy szerepet tölt be a sport. Minden gyermeknek lehetősége van arra, hogy az érdeklődésének, tehetségének megfelelő edzésre járjon az iskolában vagy egyesületben. A nevelőszülői család sajátosságaihoz igazodva kirándulások, táborok, strandolás szervezésével igyekszünk biztosítani a fiatalok számára a mozgás lehetőségét. A gyermekek egészséges lelki fejlődése érdekében igyekszünk olyan elfogadó légkört kialakítani, melyben lehetősége adódik problémái megfogalmazására. Biztosítjuk számukra a bizalmas beszélgetés kialakulásának lehetőségét, mely iránt igen nagy az igény. 14. oldal, összesen: 31

A gyermek teljes jogú résztvevője a nevelőszülői családnak, életkorának és fejlettségének megfelelően veszi ki részét a közös ügyekből, és szól bele a döntésekbe. A nevelőszülők sokat tesznek azért, hogy a gyermekek és a fiatalok otthonuknak érezhessék a gondozási helyüket. Ehhez szükséges: olyan otthonos környezet biztosítása, melyben a gyermek biztonságban érzi magát, olyan családi közösség megléte, mely a demokratizmus elve alapján az egyéni különbözőségek figyelembe vételével képes működni, s ezáltal biztosítani a család támogató szerepét. A családból különböző okok miatt kikerülő gyermekek életében meghatározó jelentősége van annak, hogy olyan szakmához juttassuk őket, amely lehetőséget teremt számukra a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Az iskoláztatás a beiskolázás alapos előkészítése után történik, a gyermek meghallgatásával, érdeklődése, képességei figyelembe vételével. Igyekszünk minden fiatal számára olyan iskolát választani, ahol reménye van a tanulmányok sikeres befejezésére. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek számára gyakran nehézséget jelent a megkapaszkodás a magyar iskolarendszerben, aminek okai között szerepel a teljesítménycentrikusság, és az életútjukból származó hátrány. A nevelőszülők ezért nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányi munka segítésére, hogy minél többen tanulhassanak tovább közép, illetve felsőfokú képzésben. Az önálló életre való felkészítés másik fontos eleme a munkára nevelés. Ennek fontos részét képezi az önkiszolgáló munka, valamint az iskola elvégzése után a munkába állítás. Napjaink munkaerő piaci körülményei nem kedveznek a szakképzetlen, és a cigány etnikumhoz tartozó fiatalok munkába állításának, de a nevelőszülőnél élő gyermekkel szembeni előítélet is nehezíti helyzetünket. A munkába állítás után ezen felül gyakran kell megküzdenünk a fiatalok kudarckerülő magatartásával, illetve a kitartásuk hiányával. A fiatal felnőttek munkába állását az utógondozói feladatot is ellátó nevelőszülői tanácsadó segíti. A gyermekek a nevelőszülős családokban természetes módon illeszkednek a mikrokörnyezetbe. Rendkívül fontos a nyitottság és a társadalmi integráltság erősítése. A nevelőcsalád közvetíti az általános viselkedés szabályokat, normákat. A nevelőszülő a gondozás nevelés teljes folyamata alatt, annak eredményessége érdekében, elkészíti saját élettérképét, kialakítja kapcsolatrendszerét, a szakemberekkel fenntartások nélkül együttműködik, őszintén és nyíltan kommunikál, nehézségeit időben feltárja, önfejlesztő programokban vesz részt. Különleges szükségletű, három év alatti gyermekek nevelése A gondozás nevelés a nevelőszülő otthonában, családi keretek között és hatások alatt kibontakozó folyamat, amely a gyermek testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődését, személyiségének legteljesebb kibontakozását szolgálja és a szakemberek sokoldalú együttműködése révén realizálódik. A nevelőszülő az egyéni gondozási nevelési tervben megfogalmazottak szerint, a segítő közreműködőkkel folyamatosan konzultálva végzi gondozó nevelő tevékenységét. A nevelőszülő megteremti a három éves kor alatti gyermek részére a fizikai és a lelki biztonság feltételeit, biztosítja számára az életkori igényeinek megfelelő életteret, a nyugodt családi otthont, a rendszeres életvitel megvalósításához szükséges feltételeket. Meleg, elfogadó, bátorító légkört alakít ki, melynek az alapja a feltétel nélküli elfogadás és szeretet. Kialakítja a gyermek napirendjét, melynek során az állandóság megteremtésére törekszik, mindennaposan ismétlődő tevékenységekben, ezáltal segíti az időfogalom kialakítását. 15. oldal, összesen: 31

Meghitt érzelmi kapcsolat, személyes kötődés kialakítását munkálkodik, anélkül, hogy sajátjának tekintené a gyermeket. Segíti a gyermeket az eddigi életében átélt traumák, veszteségek feldolgozásában, de azok mélységéhez mérten a nevelőszülői tanácsadó útján terápiás segítséget vesz igénybe. Különleges szükségletű gyermekek integrált nevelése A különleges szükségletű, tartósan beteg, vagy értelmi, testi, érzékszervi fogyatékos gyermekeknél a minél nagyobb önállósodást, önkiszolgálás és praktikus ismeretek elsajátítását, valamint a közösségbe történő beilleszkedést tartja szem előtt a nevelőszülő. A sérült vagy tartós beteg gyermekek felfelé történő integrálása fejlődésüket gyorsítja, egészséges társaikban pedig a tolerancia, empátia kialakulását segíti. Az értelmileg enyhe fokban akadályozott gyermekek fejlesztése során a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, valamint a Pedagógiai Szakszolgálat, illetve Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ szakvéleményében meghatározottak szerint zajlik. A feladatokat az egyéni gondozási nevelési terv foglalja magában, és a nevelőszülő az Intézmény fejlesztő pedagógusával a közösen hajt végre. A fejlesztő pedagógus éves terv alapján végzi a fejlesztő tevékenységet egyéni, illetve csoportos formában. A városban, egy iskolában nyílik lehetőség az értelmileg enyhe fokban akadályozott gyermekek oktatására. Az iskola pedagógusaival történő folyamatos kapcsolattartás, konzultáció fontos szerepet tölt be a fejlesztő tevékenységben. A gyermekek állapotának javításához szükséges, speciális szaktudást igénylő fejlesztő foglalkozásokat a város más intézményeiben, illetve szakemberek megbízásban történő foglalkoztatásával oldjuk meg. Az érzékszervi fogyatékkal élő gyermekek oktatását a Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, valamint Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola Intézményegység látja el, egészségügyi gondozásukat, fejlesztésüket, rehabilitációjukat egészségügyi szakintézmények végzik. Mozgásfejlődésükben elmaradást mutató, illetve mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztése az Egészségügyi Járóbeteg Központ Gyermek Rehabilitációs Részlegében történik. Speciális szükségletű gyermekek korrekciós nevelése A speciális szükségletű gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezése intézményünk Nevelőszülői Hálózatában csak a speciális szükséglet megállapításától a gyermek szükségleteihez igazodó gondozási helyre kerüléséig tart. A speciális szükségletű gyermekek normál szükségletűekkel történő együttnevelése abban az esetben indokolt, ha a gyermek személyiségállapota ezt kívánja meg. Egy nevelőszülői családban legfeljebb 1 speciális szükségletű gyermek egészségesekkel való együttnevelése lehet indokolt. A speciális és különleges szükségletű gyermekek egy családnál egy időben való elhelyezése szakmailag nem támogatható. A speciális szükségletű gyermekek esetében a szabályokhoz és a közösséghez történő alkalmazkodás kialakítása a cél, hogy ezzel mozdítsuk elő a társadalomba történő beilleszkedésüket. A korrekciós nevelés a helytelenül rögzült szokások, és téves reakciók terápiáját foglalja magában. Feladat az alapvető szükségletek és vágyak azonnali kielégítése időbeni elhalasztásának megtanulása, a tanuláshoz és a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képesség kialakítása, az önismeret, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlesztése, a szabályokhoz való igazodás képességének kifejlesztése, a környezettel, szocializációs közeggel való kapcsolatok rendezése. Ebben a folyamatban a család összetartó ereje, a nevelőszülői család modellértékű viszonyulása, a személyes kötődések nagyon fontos szerepet játszanak. Az Intézményben foglalkoztatott pszichológus a diagnózis felállításában, valamint az egyéni terápia megtervezésében, az egyéni gondozási nevelési tervben szereplő feladatok megfogalmazásában működik közre, egyéni terápiát folytat, és konzultációs lehetőséget biztosít a nevelőszülő részére. Szükség esetén, belső szakember hiányában egyéni terápiák, foglalkozások megszervezésével, megvásárlásával biztosítjuk azokat a szolgáltatásokat, melyek a normál ellátáson túl szükségesek a 16. oldal, összesen: 31

gyermekek egészséges fejlődéséhez. Intézményünkben leggyakrabban előforduló pszichés zavarok és tüneteik, valamint kezelési módjuk: Dimenziók Tünetek Kezelés Beilleszkedési zavar, Kiegyensúlyozatlanság, Egyéni terápia szeparációs szorongás Magatartászavar Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar Depresszió Indulati élet Társas kapcsolatok Önérvényesítési zavar bizalmatlanság Szocializálatlan agresszió levezetés, impulzivitás, verbális agresszió, kritikátlanság Szórt figyelem, állandó mozgás, dekoncentráltság, kritikátlanság, Koncentrációzavar, szomorúság, öngyilkossági tendenciák, étkezési zavar Alacsony frusztrációs tolerancia, oppozíciós zavar, ingerlékenység vagy elfojtás Kapcsolatteremtési nehézségek, kritikátlanság, túlértékelt vagy egyáltalán ki nem alakított kapcsolatok Egocentrizmus, fokozott önérvényesítési vágy, vagy túlzott visszahúzódás szeparáció Csoportterápiák Magatartás terápia és gyógyszeres kombináció Egyéni terápia, gyógyszeres kezelés Következetesség, fokozatosság Csoportterápia Egyéni vagy csoportterápia 2.9.2. Esetkezelő szolgáltatások Az egyéni foglalkozások az Intézményben dolgozó pszichológus, fejlesztőpedagógus, valamint a városban található egyéb intézmények bevonásával, a gondozási nevelési tervben meghatározottak szerint zajlanak, ezzel segítve a gyermeket problémái megoldásában, és személyiségfejlődésében. Szükség esetén a problémához igazodó szolgáltatás biztosításával, megszervezésével, szakemberhez való eljuttatással biztosítjuk a gyermekek és a fiatal felnőttek számára a segítséget. A gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen az átélt életesemények stresszkeltő hatásainak, a pszichés traumáknak a feldolgozása. Az énerők megtámogatása, döntéshozó képesség kialakítása, az önismeret fejlesztése, kommunikációs technikák elsajátítása, konfliktus és stresszkezelési módszerek megismertetése fontos részét képezi az esetkezelő szolgáltatásoknak. Ezt a nevelőszülők biztonságot nyújtó légkör megteremtésével, egyéni beszélgetések során, személyes érzelmi kapcsolatok kialakításával valósítják meg. Azokban az esetekben, amikor a probléma súlyossága meghaladja a nevelőszülők kompetenciáját, az Intézményben foglalkoztatott pszichológus is belép az esetgondozás folyamatába. A pszichológus feladatai: Megkönnyíti a nevelőszülői családba került gyermek beilleszkedését. Feltárja azokat a problémákat, amelyekre a gyermek gondozása, nevelése során tekintettel kell lenni, és ebben segíti a nevelőszülőt. Javaslatot tesz nevelési módszerek alkalmazására. A rászoruló gyermekek lelki gondozását segítő kapcsolatban végzi. A féléves értékelések és a felülvizsgálatok előkészítésében közreműködik. Szükség esetén külső szakember bevonására is sor kerül, a Városi Nevelési Tanácsadóval, a Városi Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Szakrendeléssel, valamint a Kenézy Kórház Gyermekpszichiátriai 17. oldal, összesen: 31

Osztályával szoros együttműködésben. Az iskolai előrehaladásban jelentkező zavarok, tanulási nehézségek, beilleszkedési és magatartási problémák esetében egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozások segítik a gyermekek továbblépését. Az esetkezelő szolgáltatások további nagy csoportja a gyermek és családja, gyermek és baráti köre, a gyermek és társas környezete közötti összhang megteremtésére irányul, mely az adaptációt, illetve a társadalmi integrációt segíti. Ebben a folyamatban kiemelkedő hangsúlyt kap a szülőkkel, barátokkal történő együttműködés, szülő gyermek kapcsolat erősítése, a közöttük kialakult konfliktusok kezelése. A szülővel történő partneri kapcsolat kialakítása alapját képezi a benne meglévő bűntudat feloldásának, és a gyermek érdekében a sikeres együttműködésnek. Ennek hatékony eszköze a szülő bevonása a gyermeke életébe, rendezvényeken, ünnepeken való együttes részvétel. 2.9.3. A gyermekek iskolai előrehaladásának segítése A nevelőszülő biztosítja a gyermek korának, képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséget, a mindennapi iskolai felkészüléshez szükséges nyugodt körülményeket és az elkészített házi feladatok számonkérését. A nevelőszülői tanácsadó az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével fogalmazza meg a gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos feladatokat az egyéni gondozási nevelési tervben, és koordinálja az iskolaválasztással összefüggő feladatokat. Szükség esetén javaslatot tesz vizsgálatok elvégzésére vagy iskolaváltásra. A nevelőszülő napi rendszerességgel nyomon követi a gyermekek iskolai előrehaladását, otthoni felkészülését. Kapcsolatot tart a gyermekek oktatását, nevelését végző intézményekkel, szakmai gyakorlatát, foglalkoztatását biztosító munkahellyel. Fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gyermekek iskolai előmeneteléről. 2.9.4. Rekreációs szolgáltatások A nevelőszülő biztosítja a kikapcsolódáshoz szükséges programok (kirándulások, ünnepek, üdülések, kulturális rendezvények, sport, kézműves foglalkozások, társas együttlétek) szervezését, illetve a gondozott gyermekek programokon történő részvételének lehetőségét. A városban zajló művelődési és sportesemények figyelemmel kísérése és azokba történő bekapcsolódás színesítik a lehetőségek körét. A nevelőszülő biztosítja a gyermekek szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a média ismeretek bővítését szolgáló erőszakmentes műsoraihoz, a szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez történő hozzájutás lehetőségét, valamint szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételeket. A nevelőszülői családban családi ünnepek színesítik a gyermekek életét. A működtető közös rendezvények, ünnepségek, mint Mikulás ünnepség, nyári táborok (anyagi lehetőségek függvényében évente 1 2 alkalommal, üdülés céljából) szervezésével segíti a szabadidő eltöltésének megszervezését. A nevelőszülő támogatja a gyermekeknek és fiataloknak az olyan szabadidős foglalkozásokon való részvételét, melyet saját érdeklődésük, elköteleződésük, tehetségük alapján rendszeresen, magas színvonalon folytatnak. 2.9.4. Egészségügyi szolgáltatások Az egészségügyi szolgáltatásokon belül két feladatot kell ellátni: a gyermekek, fiatalok egészségi állapotának figyelemmel kísérését, szükség esetén az egészségügyi ellátáshoz jutás biztosítását. A testi egészség megőrzésében a nevelőszülő együttműködik a házi és szakorvosokkal. A nevelőszülő gondoskodik arról, hogy hozzájusson a gyermek a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz. A gyermekek, fiatalok egészségügyi ellátását a háziorvosi rendelésen a háziorvosok látják el. A szakorvosi ellátás igénybe vétele beutalás alapján történik. 18. oldal, összesen: 31

Éjjel, az azonnali ellátást igénylő esetekben az éjszakai ügyeletet vagy a mentőt kell értesítenie a nevelőszülőnek. 2.9.5.Étkeztetési szolgáltatások A gyermekek életkorának megfelelő gyakoriságú, összetételű és mennyiségű étkezés biztosításán kívül feladata még a nevelőszülőnek a korszerű táplálkozási szokások igényének alapozása, valamint az egészségi állapotuk miatt speciális étkezésre szoruló gyermekek ellátása. A nevelőszülő és családja a közös étkezések azonos időben történő megvalósítására törekszik. Ha ennek elkerülhetetlen akadálya van, akkor legalább a vacsorát, illetve a hétvégi étkezéseket közösen töltik el. A közös étkezések alkalmat adnak a valamennyi együtt élőre kiterjedő beszélgetés, a nap értékelése, soron következő feladatok megbeszélése. 2.9.6. Napi életgyakorlat A gyermekek környezete a nevelőszülői családban otthonos, nincs szigorú napirend, egyénre szabott, a gyermek igényeihez igazodó, rugalmas szervezés szükséges. A család napirendjének a gyermek napirendjéhez igazodik, hiszen így kapcsolódnak össze a feladatok és a teendők. A gyermek napirendje elsősorban a személyisége fejlettségéhez, és nem az életkorához illeszkedik. A gyermek a beilleszkedés következtében átveszi a nevelőcsalád szokásait, a napi életgyakorlatát. A nevelőszülő és családja az otthonukban nevelkedő gyermeket akinek a személyisége egyre magasabb szintre fejlődik indirekt módon, a jó mintával megtanítja arra, hogyan kell egymásra tekintettel lenni, együtt örülni, ha valami jól sikerült. A gyermek napirendjének kialakításánál a nevelőszülő tekintettel van a reggel induló kötelező programokra: iskola, óvoda, bölcsőde, edzés, zeneóra, egyéb önként választott elfoglaltság. Ez nemcsak az ébredés, tisztálkodás, reggeli étkezés, utazás időtartamának jó tervezését követeli meg, hanem fontos az előző napi pontos lefekvés, a pihentető alvásidő biztosítása is. Fontos a szabadidő, illetve a játékra fordítható idő biztosítása is, lehetőleg azonos időben. A nevelőszülői családban a ház körül végzett munka fontos összetevője a gyermekek szocializációjának, növeli önállóságukat, bővíti ismereteiket, készségeiket, és sokrétű értéket közvetít számukra. A gondozott gyermekeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítés érdekében a nevelőszülő bevonja a háztartási teendők végzésébe, a családi gazdálkodás megtervezésébe, a pénzkezelésbe. A ruházat vásárlásánál a nevelőszülők figyelembe veszik a gyermekek és a fiatalok ízlését, és életkoruknak megfelelően bevonják ezek kiválasztásába. A nevelőszülők biztosítják a gyermekek személyes tárgyainak, fényképeinek, emlékeinek biztonságos elhelyezését. A gyermek élettörténetét feldolgozó, fényképeket is tartalmazó napló segítségével a gyermek identitásának kialakítását segíti. A közös élmények időről időre történő közös felidézése, mesélése a jelent a gyökerekkel összekötő a gyermeki emlékezet életben tartását, énazonossága erősítését szolgálja. A nevelőszülői családban élő gyermekek zsebpénzben részesülnek, melyet szabadon használnak fel. A nevelőszülők tanácsaikkal segítik a takarékos pénzbeosztás alapjainak elsajátítását. 2.9.7. A kapcsolattartás segítése Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nagy jelentősége van a családdal, 19. oldal, összesen: 31

rokonokkal, barátokkal történő kapcsolattartásnak, hogy a gyermeknek minél rövidebb időt kelljen töltenie a rendszerben, és minél hatékonyabban történhessen meg a család újraegyesítése. A nevelőszülő és családja elfogadja, hogy a gyermek érzelmi biztonsága, egészséges fejlődése, és identitása szükségessé teszi, hogy a gyermek ismerje származását, múltját, gyökereit, és családi kapcsolatait megőrizhesse. A gyermek és vér szerinti családja kapcsolattartásának rendjét a gyámhivatali határozat, illetve a gyermek egyéni gondozási nevelési terve határozza meg. A nevelőszülőt a nevelőszülői tanácsadó támogatja abban, hogy segíteni tudja a gyermek szülő, gyermek testvér, gyermek rokonság kapcsolatok megőrzését. A családgondozás feladatait is ellátó nevelőszülői tanácsadó a gyermek kihelyezését követően egy hónapon belül felkeresi a vér szerinti családot, és segíti őket a kapcsolattartás előtt álló akadályok megszüntetésében. A nevelőszülői tanácsadó a kapcsolattartás érdemi fejlesztésére, az együtt töltött idő tartalmas eltöltésére fókuszál. A nevelőszülő felkészíti a gyermeket a találkozásokra, a gyermek érdekeinek megfelelően szorgalmazza a hozzátartozókkal való kapcsolattartást, és segítséget kér a nevelőszülői tanácsadótól, esetleg a pszichológustól a nehezen működő, vagy épp csak induló kapcsolatok erősítéséhez. A nevelőszülői tanácsadó elősegíti, hogy a nevelőszülő és a vér szerinti szülő beszélhessen egymással, kölcsönös elfogadó kapcsolat alakuljon ki közöttük, hogy a gyermek érzelmi jóllétét tudják szolgálni mindketten. A nevelőszülő személyesen tájékoztatja a vér szerinti családtagokat a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányi előmeneteléről és mindennapjairól. A nevelőszülő biztosítja a telefonos kapcsolattartás, illetve a lehetőségét is. A nevelőszülő egyeztetve a nevelőszülői tanácsadóval a gyermek érdekét szem előtt tartva, lehetővé teszi, hogy a szülő részt vegyen a gyermek iskolai rendezvényein, meglátogassa kórházban, esetleg közös ünneplést szervez. Ezen kívül a nevelőszülők is mindent megtesznek azért, hogy minél alaposabban megismerjék a gyermekek és a fiatal felnőttek kortárs kapcsolatait, és segítik azokat minden olyan esetben, amikor az a gyermek, vagy a fiatal felnőtt érdekét szolgálja. 2.10. A nevelőszülői családba történő bekerüléstől a kikerülésig tartó folyamat 2.10.1. A gyermek nevelőszülői családba helyezése A gyermek nevelőcsaládba történő kerülését gondos előkészítő munkának kell megelőznie: A gyermek számára meg kell találni a legmegfelelőbb nevelőszülőt. A nevelőszülői tanácsadó előkészíti a kapcsolatfelvételt, korrekt, széleskörű tájékoztatást és fényképet ad a kihelyezésre váró gyermekről és feladatokról. Megismerkedik a nevelőszülő és a vér szerinti szülő. A találkozáson, melyet a nevelőszülői tanácsadó koordinál, jelen van az ideiglenes gondozási hely képviselője is. Az összegyűjtött információk felhasználásával időtervet készítenek, amely a folyamat alakulása során módosítható. Amennyiben erre lehetőség van, a vér szerinti szülő mutatja be gyermekének a nevelőcsaládot, szakemberek jelenléte mellett. Ellenkező esetben ezt nevelőszülői tanácsadó teszi meg, a gyermekhez legközelebb álló szakember közreműködésével. A nevelőszülő addig látogatja a gyermeket, amíg az a biztonságos kihelyezéshez szükséges, de legalább három alkalommal megteszi ezt. A találkozásokat az ideiglenes gondozási helyen a nevelőszülői tanácsadó és a gyermekhez legközelebb álló szakember segíti. A nevelőszülő életkortól függően minél hamarabb bekapcsolódik a gondozási folyamatba. A kapcsolat fejlődése során egyedül marad a gyermekkel a gondozási hely kapcsolattartó helyiségében. A látogatások bővülésével rövid sétára, játszótérre, cukrászdába viheti a 20. oldal, összesen: 31