Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhely IV. B. 1402. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI 1872 1944 5,92 ifm (62 doboz) 3,68 kfm (62 kötet) 9,60 fm 1872. január 26-án a város közgyűlésén egy 35 tagú bizottságot neveztek ki a rendezett tanács szervezési tervének és alapszabályainak kidolgozására. A rendezett tanács 1872. június 13-án alakult meg, de újraválasztották a város képviselő-testületét is, melynek elnöke ismét Pokomándy István polgármester lett. Ez a rendezett tanácsnak megfelelő képviselő-testület mindössze egy évig működött, egyben előkészítése a törvényhatósági bizottság megválasztását, melyre 1873 közepén került sor. A város önkormányzatának átszervezése az önálló törvényhatósági jog elnyerésével az 1870: XLII, tc. alapján történt. 1873. április 15-én az országgyűlés mindkét házában kihirdették az 1873: XI. tc.-et, mely Hódmezővásárhelyet törvényhatósági joggal ruházta fel. Az 1870: XLII. tc. alapján megválasztott törvényhatósági bizottság 1872. június 15-én tartotta első ülését Dáni Lajos főispán elnökletével. Hódmezővásárhely önállóvá válása azt is jelentette, hogy kiszakadva a megye kötelékéből, a megyével egy szintre kerülve közvetlenül a minisztérium felügyelete alá került. Testületi szervei és ezek hatásköre azonos lett a vármegyei szervekkel. A város törvényhatósága gyakorolta az önkormányzatot, az állami közigazgatás és az ún. politikai jogkört. A törvényhatóság egyetemét legfőbb szerve a törvényhatósági bizottság képviselete. Elnöke a főispán, tagjai a választott és virilis (legtöbb adót fizető) valamint a hivataluknál fogva résztvevő képviselők. Számuk a lakosság lélekszámához igazodott. Hódmezővásárhelyen 1873-ban a bizottmányi tagok számát összesen 196-ban állapították meg, ebből 98 virilis és 98 választott tag. Az 1886. évi XXI. tc. 24. -a értelmében az 1890. évi népszámlálás alapján a város 55.475 fős lélekszámához képest 1892-ben már 220, 1902-ben 240 főben állapították meg a törvényhatósági bizottsági tagok számát. A törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagjai voltak: a polgármester, a jegyző, a tanácsnok, a rendőrkapitány, a tiszti ügyész az árvaszéki elnök és ülnök, a pénztárnok, a főorvos, a főmérnök, a közgyám, a számvevő és a levéltárnok. A közgyűlés választmányokat, bizottmányokat, küldöttségeket választhatott saját kebeléből. Hódmezővásárhelyen gazdászati-, építészeti- és szépítészeti-, közegészségügyi-, pénzügyi-, jogi-, köznevelési és oktatási-, rendőri szakbizottságokat alakítottak. A törvényhatósági bizottság hatáskörét közgyűlésben gyakorolta, melyet havonként tartottak. Hatáskörébe tartozott a szabályrendeletek alkotása, a választókerületek beosztása, az anyagi ügyekben (törzsvagyon, készpénz, jövedelem) való döntés joga, különadók (pl. pótadó)
elrendelése, a tisztviselők választása, az önkormányzat költségeinek megállapítása, szakbizottságok alakítása stb. A kormánnyal közvetlenül érintkezett. Egyes ügyekben csak a miniszter előzetes jóváhagyása után dönthetett pl. költségvetés megállapítása, kölcsönök felvétele, hivatalok felállítása stb. A következő évi költségvetést októberben, az előző év zárszámadását májusban tárgyalták. A város törvényhatósági bizottsága hatáskörébe tartozott még az iskolák, alapítványok, intézmények, a közmunkák feletti felügyelet gyakorlása is. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek A közgyűlések tartásának idejét és ügyrendjét a szervezeti szabályokban rögzítették. A közgyűléseken a tárgysorozatok sorrendjében terjesztették elő a különféle jelentéseket, indítványokat, interpellációkat, a közgyűlésből kiküldött bizottságok jelentését. A tárgy fölötti vita befejezését követően meghozták a határozatot. A közgyűlésről a főjegyző vezette jegyzőkönyvet, melyben a közgyűlésen tárgyalt ügyek tartalmát, esetleg részletes kifejtését a jegyzőkönyv lapjának baloldalára, a hozott határozatokat pedig a jobb oldalára jegyezte be, feltüntetve az ügy tárgysorozati (közgyűlési) számát. A közgyűlési számok évenként újrakezdődtek. A jegyzőkönyvben feltüntették a beadvány iktatószámát is (többnyire tanácsi, vagy polgármesteri szám). A közgyűlési jegyzőkönyvekből hiányoznak a következő évek: 1909, 1911 1914, 1919, 1928, 1938. (A hiányzó jegyzőkönyvek a Szekszárdra történő iratmenekítéskor vesztek el 1944/45-ben.) A közgyűlési jegyzőkönyvekhez és iratokhoz betűrendes mutatók készültek, melyek szintén az iratmegsemmisítés során vesztek el, mindössze két kötet (1878 és 1879. évi) maradt meg. 1902-től a közgyűlési jegyzőkönyvek elején található betűsoros mutató, melyben feljegyezték az ügy tárgyát, közgyűlési számát és az iktatószámát. Az 1896 1944 közötti évek jegyzőkönyveihez feltáró cédulák készültek, melyek segítik a kutatást. b) Közgyűlési iratok A közgyűlésen tárgyalt ügyek iratait, beadványokat, előterjesztéseket tartalmaz. Az iratokat 1900-ig a közgyűlési számok szerint irattárazták. Külön mutató az iratokhoz ezért nem is készült. 1893-tól megszűnt a közgyűlési iratok külön kezelése és 1900 után a tanácsi iratok között találhatók. Az azonos tárgyú és egymáshoz csatolt iratokat alapszámra gyűjtötték. Az iktatás a tanácsnál történt. A tanácsi iktatószám alapján a sortárban megjelölt alapszámnál lehet a keresett iratot megtalálni, ezért minden iktatószám esetén sortárazni kell, hogy az irat irattári helyét megtaláljuk. Ennek az állagnak a végén lettek elhelyezve a közgyűlési és kisgyűlési tárgysorozatokat tartalmazó iratok, melyek közül hiányoznak az 1912 1932 közötti tárgysorozatok. c) Kisgyűlési jegyzőkönyvek Az 1929. évi 30. tc., a törvényhatósági városoknál előírta a kisgyűlés megszervezését. A kisgyűlés a polgármester elnöklete mellett a polgármester-helyettesből, a főjegyzőből, a közgyűlés által választott két tanácsnokból, a tiszti főügyészből és a tiszti főorvosból és a 16-20 törvényhatósági bizottsági tagból állt. Hatáskörét a törvény részletesen nem határozta meg, de az nagyjából megegyezett a közgyűlés hatáskörével csak mennyiségben különbözött attól: kisebb jelentőségű, vagy kisebb anyagi értékű, sűrűbben előforduló, gyorsabb intézkedést kívánó ügyek kerültek a kisgyűlés elé. Feladatai közé tartozott a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztendő ügyek előkészítése. A kisgyűlést havonta hívták össze. Első ülését 1929. december 5-én tartotta Soós István polgármester elnökletével 18 törvényhatósági bizottsági tag, a főügyész, a főorvos, két tanácsnok, a főjegyző és a törvényhatósági főjegyző jelenlétében. Mivel eddig polgármester-helyettesi tisztség nem volt, a négy tanácsnoki állás közül egyet e célból átszerveztek. Polgármester-helyettessé Endrey Bélát választották.
A kisgyűlésen jegyzőkönyvet vezettek és évenként újrakezdődően az ügyeket folyamatosan számozták. A tárgynál feltüntették az ügy polgármesteri hivatalban kapcsolt számát is. 1931- től kezdődően a kisgyűlési jegyzőkönyvek elején betűsoros mutatót használtak, mely a vezérszót, az ügy tárgyát, a kisgyűlési és polgármesteri számot tartalmazza. A mutató a kutatáshoz is segédletül szolgál. d) Ártérfejlesztési bizottság iratai A Mindszent-Apátfalvi Társulat a töltések kiépítése után mintegy 25.000 holdnyi földterületet szándékozott árterébe vonni. Nemcsak a víz által közvetlen veszélyeztetett réti és tói földeket, de a nyomási, tanyai földek egy részét, sőt a szőlőbirtokokat is oda akarta kapcsolni az ártéri területekhez. Ez ellen a Csongrád megyei alispáni hivatalnál tiltakozott az érdekelt lakosok bizottsága, tekintettel arra, hogy az ártérfejlesztési hozzájárulása jelentős terheket rótt az ártérbe bevont lakosságra. A bizottság rendszeresen ülésezett, elnöke Pokomándy István polgármester. A bizottságnak ügyvédje, pénztárnoka is volt. A pénztárnok állította össze az ártérbe eső lakosok parcellánkénti kimutatását és vezette a befizetéseket. Az ülésjegyzőkönyvekben a tárgyalt napirendi pontokat évenként újrakezdődően sorszámozták. Az iratok a jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak, de 1873 1875 között hiányos iktatott iratok találhatók az állagban. A pénztári napló, a lakosok összeírása, hátralék kimutatás stb. találhatók még az állagban. Külön kötetben írták össze az ártéri lakosokat (ártéri lakosok lajstroma), mely tartalmazza a birtokos nevét, lakhelyét, a birtok dűlőjét, helyrajzi számát, művelési ágát, és a bekapcsolt terület nagyságát. Segédlet hiányában az anyag átnézéssel kutatható. e) Vízvész bizottság iratai A vízvész bizottság a törvényhatóság felhatalmazása alapján közvetlen árvízveszély idején működött. (1879, 1880, 1881, 1886, 1888) Vészhelyzetben folyamatosan ülésezett és tagjainak a helyszínről küldött jelentései alapján intézkedett. Feladata volt a védelem megszervezése és a veszély elhárításával kapcsolatos teendők. A teljes vízvédelmi bizottság elnöke a polgármester, tagjai a főjegyzők, a főkapitány, a tanácsnokok, az árvaszéki ülnök, a főügyész, a főszámvevő, a főpénztárnok, az adóigazgató, az aljegyzők, és szükség szerint törvényhatósági bizottsági tagok. A teljes vízvész bizottság ún. albizottságokat hozott létre, és az általuk folytatott ülésekről az albizottságok római számának feltüntetésével külön albizottsági jegyzőkönyvet vezettek. Levelezésük számozása megegyezik a jegyzőkönyvi számozással. Az 1879. évi albizottsági ülések iratai a jegyzőkönyvektől elkülönítve, azok mellékleteiként helyezték el. f) Belvízügyi iratok A Tisza-szabályozást követően a pusztai lakosok földjeit gyakran elöntötte a felgyülemlett belvíz. A pusztai vadvizek szabályozása már 1873-ban létrehozták az érdekelt lakosok választmányát, mely a vadvizek levezetését, szabályozását illetően képviselte a lakosokat (1873 1880 között az érdekeltség többször is újjászerveződött). Az érdekeltségi választmány iratait és a vadvízszabályozással kapcsolatos egyéb iratokat, levelezéseket 1886-ban felkérték a közmunka- és közlekedési minisztériumba, majd visszakerültek Hódmezővásárhelyre. Ezekhez az iratokhoz iratjegyzék is készült, amely az így összegyűjtött iratokat a közgyűlési, tanácsi és egyéb számok feltüntetésével, az iratok tárgyának megnevezésével darabszám szerint tartalmazza. A 408/1886. Kgy. számra leküldött iratokat a levéltáros először a 177/1886. levéltári számon a levéltári iratok közé sorolta, majd vízügyi iratok címen onnan kiemelte. Tekintettel arra, hogy az iratokhoz segédlet készült és egy téma köré csoportosított zömében közgyűlési iratokról van szó, célszerűnek látszott itt
a közgyűlési iratoknál külön állagban elhelyezni. Az anyag gerincét a pusztai vadvizek szabályozásában érdekelt lakosok választmányának jegyzőkönyvei és iratai alkotják. g) Belvízügyi bizottság iratai A törvényhatósági közgyűlés 247. sz. végzésével a belvíz rendezése ügyében egy belvízügyi bizottságot neveztek ki. A bizottság elnöke Kristó Lajos tanácsnok, rajta kívül részt vett 11 törvényhatósági bizottsági tag és a jegyző. A bizottság rendszeresen ülésezett és az ülésekről tárgysorozati számokkal jegyzőkönyvet vezetett. A belvízügyekkel dolgozó jegyzőkönyvek és hozzájuk kapcsolódó iratok (kérelmek, jelentések) találhatók az állagban. h) A körtöltés kiépítési bizottság iratai Az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófa, mely Hódmezővásárhelyet is elöntéssel fenyegette, arra indította a törvényhatóságokat, hogy konkrét intézkedéseket tegyen az árvízveszedelem elhárítására. A törvényhatósági bizottság saját kebeléből a városon kívüli körtöltés déli részének kiépítésére egy bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke Nagy Sándor főkapitány lett, tagjai voltak még a város főmérnöke, a főügyész és hat törvényhatósági bizottsági tag, valamint az aljegyző. A déli töltés nagyobb részét kőfallal építették ki. A 3 km hosszú és a Zrínyi utca végétől az Új templomig húzódó kőfal még 1879-ben felépült. Az építési vállalkozók Kovács Sándor és Lein Sámuel voltak. A téglát a helyi téglagyár szolgáltatta. Az állag a bizottság működésével kapcsolatos ülésjegyzőkönyveket és iratokat tartalmazza. Havonta több ülést tartottak, melyről jegyzőkönyvet vezettek. A jegyzőkönyvek az ülések sorrendjében, az iratok a jegyzőkönyvi tárgysorozati számok szerint rendezettek. Főleg az építkezéssel kapcsolatos levelezéseket (építési vonal kijelölése, építőanyag beszerzése, vállalkozókkal kötött szerződés stb.) tartalmazza. Az 1880 1883 között keletkezett iratanyag főként a telkeik révén az érintett lakosok kártérítési panaszait és az azokra tett intézkedéseket foglalja magába (telekkönyvi bejegyzéseket). i) Nyugdíjügyi választmány jegyzőkönyvei Az 1886. évi XXI. tc. 11. -a alapján a törvényhatósági közgyűlés megválasztotta a nyugdíjügyi bizottságot, melynek elnöke a polgármester, a tisztviselők közül tagjai a főkapitány, a főjegyző, a főügyész, a gazdasági és pénzügyi tanácsnokok, a főszámvevő, a házi pénztárnok és a 7 törvényhatósági bizottsági tag. Első ülésüket 1889. január 31-én tartották. A választmány feladata volt nyugdíjjogosultak igényeinek elbírálása, a nyugdíjjárulék mértékének megállapítása. A jegyzőkönyvek főként a nyugdíjaztatás iránt benyújtott kérelmeket és az azokra hozott intézkedéseket tartalmazza. Az ülések jegyzőkönyveiben szereplő tárgyakat évenként újrakezdődően sorszámozták. j) Kijelölő bizottság iratai A kijelölő bizottság feladata volt, hogy azokra az állásokra, melyeknek betöltése a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartoztak, a pályázók közül kijelölje azokat, akiket az illető állásra legalkalmasabbnak tartott. Minden állásra legalább három személyt kellett jelölni. A kijelölő bizottság (választmány évről évre a törvényhatósági bizottság 30, nem tisztviselő, tagjából az összeférhetetlenségi bizottságot is kijelölte, akik az összeférhetetlenségi ügyekben titkos szavazással döntöttek. A kijelölő választmány elnöke a főispán, 6 tagja közül hármat a törvényhatósági bizottság választott, hármat pedig a főispán hívott meg a törvényhatósági bizottság tagjai közül. Az állag 1935 1942 közötti évekből tartalmaz főleg az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak kijelölésén felvett jegyzőkönyveket és az állások betöltésére tett javaslatokat.
k) Gazdászati Bizottság iratai A közgyűlés által megalakított gazdászati állandó bizottság feladata volt a közvagyon, a javadalmak hasznosítása, értékesítése, bérbeadása, a város részére szükséges eszközök, termékek beszerzése. Felügyelt a körtvélyesi erdőre, a kistói kertészetre stb. Az állandó bizottság iratai közül csupán az 1872-ből származó betűrendes mutató maradt fent. E bizottság feladatkörébe a közvagyon, közjavadalmak hasznosítása, értékesítése, a városi közbeszerzések lebonyolítása, a középítkezések, a városi gazdaság kezelése, továbbá minden, a város gazdászatába vágó egyéb kérdés tárgyalása tartozott. A jegyzőkönyvek esetenként más (főként a pénzügyi és az építészeti) bizottságokkal tartott együttes ülésről készültek. A tárgypontok között szerepel a serházi épületek hasznosítása, kórház építése, a tanyai iskolák fejlesztése stb. l) Közegészségügyi Bizottság iratai A közgyűlés kebelében alakult bizottság első ülését 1874. január 29-én tartotta. Elnöke Dékán Soma, jegyzője Vajda Gyula valamint 18 tag. Kidolgozták a szakosztály ügyrendjét. A bizottság célja a város egészségügyének felügyelete, a szükséges intézkedések megtétele. Intézkedési területei: - járványok megelőzése, leküzdése - kuruzslók elleni fellépés - bábák ajánlása, pályáztatása - kórház ügyek - külterületi orvos ellátás A jegyzőkönyvekben gőzfürdő, kórház, kényszerdologház létesítését tárgyalták. Az állandó bizottságok egyike volt, hatáskörébe tartozott az egészségügy tekintetében felmerülhető összes kérdés és az ezek érdekében szükséges intézkedések tárgyalása. Már létező állaghoz kerültek elő további iratok. m) Törökországi ínségesek részére könyöradományt gyűjtő bizottság iratai A közgyűlés 1877. évi 377. Kgy. sz. határozata alapján létrehozott bizottság 1878. szeptember 12-én alakult. Elnöke: Balogi Soma, tagjai: Szametz András és Lukács Ferenc. A városrészekben un. gyűjtőbizottságokat szerveztek, ahol pénzt, gabonaneműeket és sebkötöző tépéseket, ruhaneműt gyűjtöttek. A tizedenkénti gyűjtőlajstromokban szerepel az adakozó neve, házszáma, a begyűjtött összeg, árpa, búza/véka és a ruhaneműek. A lajstromokat lezárták és pecséttel hitelesítették. n) Állandó Bíráló Választmány iratai 1899 1929 A törvényhatósági bizottság egyik szakbizottsága volt az úgynevezett állandó bíráló választmány. Létesítését törvény határozta meg, hatáskörét az 1886. évi XXI. tc. 43. -a állapította meg. Az igazoló választmány határozatai itt voltak fellebbezhetők. Másodfokon határozott a törvényhatósági bizottságot fele részben alkotó, a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárok névjegyzéke ellen benyújtott fellebbezésekről és a tagsági helyek időközben történő betöltésénél kialakult vitás esetekben. Elnöke a főispán, akadályoztatása esetén a polgármester, tagjai a törvényhatósági közgyűlés által a saját kebeléből 3 évre választott 5 bizottsági tag. A töredékes iratanyagban 1899., 1923. és 1926 1927. évi jegyzőkönyvek és iratok találhatók, valamint az 1922 1929. évi iktatókönyvnek megfelelő jegyzék. A jegyzőkönyveket és az iratokat évenként újra kezdődő sorszámozással látták el. Az iratok kutatása egyenkénti átnézésükkel végezhető. Az iratokat 1922 után iktatták, az erre szolgáló irodalomjegyzék rendelkezésre áll. o) A Statisztikai Bizottság iratai 1878 1881
Az országos magyar kir. statisztikai hivatal tevékenységét támogatandó központi utasítás írta elő és szabályozta működését. Az anyagban felekezetenként kitöltött statisztikai táblák találhatók az 1880. évi népesedési mozgalomról. p) A Keleti Marhavész Elleni Központi Vészbizottság iratai 1878 A bizottság ad hoc jelleggel a marhavésznek az ország területén felléptét tudató és intézkedések tételére utasító miniszteri körrendelet nyomán alakult meg a polgármester elnöklete alatt, a kijelölt hatósági közegek meghívásával. A jegyzőkönyvek és az iratok a járvány terjedésétől és az ellene megtett óvintézkedésekről tudósítanak. q) A Kútügyi Bizottság iratai 1880 1884 Az iratok tárgyát a város első (főtéri), és főként második (Nagy András János-féle) artézi kút létesítése, illetve felszerelésük képezi. r) A Regálé Bizottság iratai 1880 A bizottság a regále jövedelmek (téglászat, bormérés, vízi és partjavadalom stb.) kezelésével foglalkozott. s) A Közművelődési és Oktatási Szakosztály iratai 1880 1883 A bizottsághoz tartozott a tanügy, nevelés és alapítványi ügyek tárgyalása, s ezekből eredő kérdéseknek véleményezése. t) Az Építészeti Szakosztály iratai 1880 1882 A városi főmérnök elnöklete alatt működő bizottság feladatkörébe tartoztak a köz- és magánépítkezések, az utcák szabályozása, kövezése járdázása és csatornázása, a városrendezés szempontjából adandó véleményezések, a folyók, vizek szabályozása iránti véleményadás, felügyelet az építkezéseknél az építési rendszabályok szigorú megtartására. u) Egyéb bizottságok iratai 1877 1882 Igen csekély terjedelemben keletkezett, illetve fennmaradt iratanyagukra tekintettel az alábbi bizottságok iratait közös állagba vontuk össze: A bélyeg és illetékszedési ügy rendezése tárgyában ülésező bizottság, 1877; A boszniai hadjárat alkalmával mozgósított hódmezővásárhelyi illetőségű katonák szegény sorsú családjainak segélyezése tárgyában kinevezett bizottság, 1878; Döntvényezési bizottság, 1877 1878; A fogyasztási adókezelés (a bor- és húsfogyasztási adók) ellenőrzésére kinevezett bizottság 1877 1878; A jogügyi szakosztállyal kibővített városi tanács ülése az 1877. évi XXII. tc. életbe léptetése tárgyában, 1877; A katonai férőhelyek kipuhatolása iránt kinevezett bizottság, 1880; A felállítandó szegénymenház tervezetének átvizsgálására kinevezett bizottság, 1878; Vasútügyi (az Arad Makó Vásárhely Szajoli tervezett vasút ügyében kinevezett) bizottság, 1882. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1872 1944 1,20 ifm (10 doboz) 3,32 kfm (52 kötet) 4,52 fm 1. k. Jegyzőkönyv 1872 1 301 2. k. 1872 302 570
3. k. Jegyzőkönyv 1873 1 275 1/II 3/II 4. k. 1873 1 774/II 284/II 5. k. 1874 1 348 6. k. 1874 349 673 7. k. 1875 1 278 8. k. 1875 279 540 9. k. 1876 1 149 10. k. 1876 149 480 11. k. 1877 1 596 12. k. 1878 1 609 13. k. 1879 1 280 14. k. 1879 281 623 15. k. 1880 1 359 16. k. 1880 360 678 17. k. 1881 1 267 18. k. 1881 268 464 19. k. 1882 1 297 20. k. 1882 298 598 21. k. 1883 1 280 22. k. 1883 281 526 23. k. 1884 1 406 24. k. 1885 25. k. 1886 26. k. 1887 27. k. 1888 28. k. 1891 29. k. 1892 30. k. 1893 31. k. 1894 32. k. 1895 33. k. 1896 34. k. 1897 35. k. 1898 36. k. 1899 37. k. 1900 38. k. 1902 39. k. 1904 40. k. 1905 41. k. 1906 42. k. 1907 43. k. 1908
44. k. 1910 45. k. 1915 46. k. 1916 47. k. 1917 48. k. 1918 49. k. 1920 50. k. 1921 51. k. 1922 52. k. 1923 53. k. 1924 54. k. 1925 55. k. 1926 56. k. 1927 57. k. 1929 58. k 1930 59. k. 1931 60. k. 1932 61. k. 1933 62. k. 1934 63. k. 1935 64. k. 1936 65. k. 1937 66. k. 1939 67. k. 1940 68. k. 1941 69. k. 1942 70. k. 1943 71. k 1944 72. k. 1872 (duplum) 73. k. 1873 74. k. Összevont mutató 1878 75. k. 1879 3,36 ifm (28 doboz) b) Közgyűlési iratok 1872 1900 1. d. Iratok 1872 1 380 2. d. 1872 381 560 1873 1 271 3. d. 1873 1 280
4. d. 1874 82 300 5. d. 1874 301 560 6. d. 1874 561 672 1875 1 125 7. d. 1875 126 414 8. d. 1875 416 359 1876 1 109 9. d. 1876 112 443 10. d. 1876 444 467 1877 1 299 11. d. 1877 301 593 12. d. 1878 1 369 13. d. 1878 372 698 14. d. 1879 2 340 15. d. 1879 341 622 16. d. 1880 63 339 17. d. 1880 346 676 18. d. 1881 1 350 19. d. 1881 351 463 1882 1 245 20. d. 1882 246 595 21. d. 1883 2 299 22. d. 1883 301 524 1883 1 200 23. d. 1884 203 400 1885 1891 24. d. 1892 1898 25. d. 1899 1900 26. d. Közgyűlési és kisközgyűlési tárgysorozatok 1896 1911, 1933 1936 27. d. 1936 1940 28. d. 1941 1944 c) Kisgyűlési jegyzőkönyvek 1929 1941 0,34 kfm (8 kötet) 1. k. Jegyzőkönyvek 1929 1930 2. k. 1931
3. k. 1932 4. k. 1933 5. k. 1935 6. k. 1936 7. k. 1940 8. k. 1941 d) Ártérfejlesztési bizottság iratai 1873 1885 0,12 ifm (1 doboz) 0,01 kfm (1 kötet) 0,13 fm 1. d. Iratok 1873 1885 1. k. Ártéri lakosok lajstroma e) Vízvész bizottság iratai 1872 1913 0,36 ifm (3 doboz) 1. d. Teljes vízvész bizottsági ülések jegyzőkönyvei 1879 1 49 Iratok 1880 1 1881 1 45 Albizottságok jegyzőkönyvei 1879 1 450 Iratok 1879 1 445 2. d. Albizottságok jegyzőkönyvei 1881 1 813 Iratok 1881 4 813 3. d. Vízvész bizottság jegyzőkönyvei 1887 1 777 Iratok 1887 1 776 Vízvész bizottság jegyzőkönyvei 1888 1 160 Iratok 1888 1 160 f) Belügyi iratok 1873 1886
0,09 ifm (f+g állag) 1. d. Iratjegyzék 1873 1886 Iratok 1873 1886 g) Belvízügyi bizottság iratai 1881 1882 0,03 ifm Jegyzőkönyvek és iratok 1881 1882 h) Körtöltés kiépítési bizottság iratai 1879 1883 0,36 ifm (3 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek 1879 1881 2. d. Iratok 1880 1881 3. d. Iratok 1882 1 275 1882 276 369 1883 i) Nyugdíjügyi Választmány jegyzőkönyvei 1889 1943 0,24 ifm (2 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek 1889 1935 2. d. 1936 1943 j) Kijelölő Bizottság iratai 1930 1942 1. d. Jegyzőkönyvek, iratok, iktatókönyvek 1930 1942
k) Gazdászati Szakosztály iratai 1872 1882 0,01 kfm (1 kötet) 0,02 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1877 1882 1. k. Mutatókönyv 872 l) Közegészségügyi Bizottság iratai 1874 1921 0,03 ifm (1 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1874 1921 m) Törökországi ínségesek részére könyöradományt gyűjtő bizottság iratai 1877 1878 0,03 ifm (1 doboz) 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1877 1878 n) (Állandó) Bíráló Választmány iratai 1883 1927 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1883 1927 o) A Statisztikai Bizottság iratai 1878 1881 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1878 1881
p) A Keleti Marhavész Elleni Központi Vészbizottság iratai 1878 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1878 q) A Kútügyi Bizottság iratai 1880 1884 0,01 fm (1 doboz) r) A Regálé Bizottság iratai 1880 s) A Közművelődési és Oktatási Szakosztály iratai 1880 1883 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1880 1883 t) Az Építészeti Szakosztály iratai 1880 1882 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1880 1882 u) Egyéb bizottságok iratai 1877 1882 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1877 1882
Hódmezővásárhely, 1988. november, 2011. november 21. Készítette: Dr. Kruzslicz István, Makó Imre