1. fejezet Valamikor réges-régen, a hatalmas Indiában óriási erdők nyúltak el: Dzsungel volt a nevük. És ez a Dzsungel olyan nagy kiterjedésű volt, hogy senki nem tudta volna megszámlálni a fáit, folyóit, szikláit, mocsarait, völgyeit, sem a benne lakó állatokat. A Dzsungel közepén egy fa állt, amelynek törzsébe egy barlangot vájtak: egy farkascsalád otthona volt! Négy farkaskölyök született nemrégiben, és miközben anyjuk rájuk vigyázott, hiszen a Dzsungel számtalan veszélyt rejteget, az apa vadászni indult. Ez a Dzsungel Törvénye: a farkas vadászik, és öl, hogy táplálni tudja a kicsinyeit. Ezt a Törvényt mindenki ismeri. És mindenki tiszteletben is tartja. A Törvény egyidős magával a Dzsungellel. 9 Dzsungel_konyve_bel.indd 9 13/09/17 15:03
Farkas apó a vadászösvényen szaglászott, zsákmányt keresett. Nesztelenül lépkedett. A csend a vadász legjobb fegyvere! Hirtelen az az érzése támadt, hogy a bozótban meglapul valami. Hát ez milyen vad lehet? tűnődött. Közelebb hajolt, bekémlelt Majd akkorát ugrott, hogy a fáról felröppentek a madarak! Újra a bozót fölé hajtotta szürke fejét. Ragyogó szemű, rózsaszín állatkát pillantott meg. Nagyon is jól tudta, mi az: egy emberkölyök Emberkölyök a Dzsungel kellős közepén! Farkas apó körülkémlelt. Az emberpalántának csak kellett jönnie va lahonnan! Egyet tehet: hazaviszi a farkasbarlangba, Far kas anyóhoz. Majd ő tudni fogja, mit is gondoljanak a do logról. Amint Farkas anyó meglátta a nagy szemű ember gyermeket, aki nevetve nézte őt, és nem tűnt ijedtnek egyáltalán, azonnal átmelegedett a szíve. 10 Dzsungel_konyve_bel.indd 10 12/09/17 16:53
11 Dzsungel_konyve_bel.indd 11 12/09/17 16:53
Milyen szép! mondta. És milyen bátor! Ám ekkor szétnyílt a bambuszbozót, és Sir Kán feje jelent meg a nyílásban. Sir Kán, a tigris, az egész Dzsungel leggonoszabb, legvadabb és legveszélyesebb vadállata volt! A farkasbarlanghoz ugrott, és dühödten felordított: Az emberkölyök az enyém! Az én zsákmányom! Adjátok vissza azonnal! Üvölthetett volna napestig, nem ért volna el vele semmit. A farkasok Szabad Népének egyetlen tagja sem adja vissza azt, amit ő talált. Egy szabad farkas soha nem engedelmeskedik egy tigrisnek, hát még akkor, ha sánta és gonosz példány az illető. Farkas apó felmordult, Farkas anyó pedig kijelentette: 12 Dzsungel_konyve_bel.indd 12 12/09/17 16:53
13 Dzsungel_konyve_bel.indd 13 12/09/17 16:53
14
Halld a hangomat, tigris, és jegyezd meg jól: a kicsi az enyém, megtartom, hogy együtt futkározzon a Csapat farkasaival. Sir Kán őrjöngött haragjában, de kénytelen volt visszavonulót fújni. Tudta, mire képes egy farkasszuka a harcban, amikor a kicsinyeit védelmezi! Eloldalgott hát, de közben fenyegetően mormogott: Az emberkölyök az én zsákmányom, és végül úgyis a fogam közé kell kerülnie Igen ám, de Farkas anyó megmondta: az emberkölyök együtt fog futkározni a Csapat farkasaival. Mert így van ez: a farkasok közössége a Csapat. Ők a Szabad Nép, így nevezik magukat, és ezt mindenki tudja a Dzsungelben. Márpedig ha az emberkölyöknek a Csapathoz kell tartoznia, be kell őt mutatni a Csapatnak, hogy minden farkas megnézhesse. Ezt mondja a Törvény. Minden far- 15
16
kasnak meg kell néznie a kisfiút, majd ki kell jelentenie: Megnéztem őt, és ezentúl testvérem lesz a Csapatban! Így azután, ha a kisfiú felnő, és a Csapat farkasaival vadászik, minden farkas felismeri és védelmezi őt, és nem okoz neki sérülést. Aznap este az egész Csapat megjelent a Gyűlés Sziklájánál. Akela, az idős vezér végignyúlt a legmagasabb sziklán, és bölcsen vezette a tanácskozást. Farkas anyó kölykei egymás után vonultak el a Tanács előtt, a farkasok egyenként megnézték mindegyiküket, majd kijelentették: Ez itt ezentúl a testvérem lesz a Csapatban. Mostantól őt is Szürke Farkasnak fogják nevezni. Amikor az emberkölyökre került a sor, Farkas anyót nyugtalanság fogta el. Mit szólnak majd a farkasok? Hajlandók lesznek megnézni a kisfiút, nem fogják kijelenteni, hogy egy embernek semmi keresnivalója a farkasok Szabad Népénél? Kész volt harcolni is érte, ha kell. És eljött a pillanat, amikor Akelának fel kellett szólítania a farkasokat: Nézzétek meg jól, ó, Farkasok! A Törvény értelmében nézzétek meg jól ezt a kicsikét Komolyan, lassan beszélt, de a farkasok óvakodtak közelebb lépni az emberkölyökhöz, aki cseppet sem volt megijedve, hanem a földön játszadozott néhány kaviccsal. Ám hirtelen dühödt üvöltés hangzott fel a távolból: A kicsi az enyém! Mi közötök nektek, a Szabad Népnek, egy ember kicsinyéhez? Ő az én zsákmányom, az én vadam, és én akarom őt! bömbölte Sir Kán. De Akela nemigen zavartatta magát a szikláján, hanem ünnepélyesen megismételte: Nézzétek meg jól, ó, farkasai a Szabad Népnek! Néhány fiatal farkas közelebb óvakodott az emberkö- 17
lyökhöz, majd gyanakodva közölték, hogy az emberkölyök nem is farkas! Mi közük van a kicsihez? A Csapat Törvénye világosan fogalmaz: ha egy kölyök kapcsán vita robbanna ki, a Csapat két tagjának a pártját kell fognia. De ki állna egy emberkölyök pártjára, akit meg sem akar nézni senki? Farkas anyó kiegyenesedett. Úgy látszik, eljött az idő, hogy harcra keljen a kicsinye védelmében. Ekkor egy magas, vaskos árnyék lépett elő: Balú, az öreg barnamedve. Balú igazi bölcs volt, ő tanította a farkaskölyköket a Dzsungel Törvényére: e Törvény ismerete nélkül senki sem maradhat életben a vadonban. Ezért volt joga részt venni a Csapatgyűlésen, sőt beszélni is. Balú védelmére kelt a kis idegennek. Hiszen az emberkölyök a légynek sem tudna ártani! Balú az emberkölyök védelmében szólt jelentette ki Akela. Szükségünk van még valakire. Ki veszi még védelmébe az emberkölyköt? 18