AZ A G RÁRNÉPESSÉG I VISZO N YO K TERÜLETI

AZ A G RÁRNÉPESSÉG I VISZO N YO K TERÜLETI A L A K U L Á S A M A GY A RO RSZ Á GON 1880 1 960 DR. KISS A L B E R T Az u tó b b i évtizedekben a term előerők fejlődése és a tech n ik a h alad ása v ilágszerte m eggyorsult. A tech n ik a a m ezőgazdaságba is fokozódó ü te m ben vonul be, am in ek h a tá sá ra m ély reh ató tá rsa d alm i-g azdasá g i átala k u lá s m egy végbe. H a z á n k b a n a m ezőgazdaság tech n ik ai előrehaladása a m ezőg azdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg, illetve a n n a k ta la já n folyik. E n n ek tö b b irá n y ú k ih a tá sa v an a népesség foglalkozási összetételére és á lta lá b a n életviszonyaira. A népgazdaság to v á b b i fejlesztése során m egoldandó feladato k h o z hasznos tá m p o n to t je le n th e t azoknak a tö rté n elm i m ozgásfo ly am ato k n ak az elem zése, am elyek eredm ényeképpen a jelenlegi helyzet k ia lak u lt. O rszágunk ad o ttsá g a in á l fogva a m ezőgazdasági term elés és ezzel k a p csolatosan az agrárnépesség viszonyai sz ám u n k ra különösen fonto sak. Szükséges te h á t vizsgálni a szocialista ép ítés so rán eg yrészt a fo k o zo tt ip a r fejlesztés, m ásrészt a m ezőgazdaság szocialista átszerv ezése old aláról je le n t kező v álto zá so k at a m ezőgazdasági népesség v o n atk o zásáb a n. A hhoz, hogy a tö rté n elm i fejlődés ta p a s z ta la ta it leszűrhessük és figyelem be v ehessük, a m ezőgazdasági népesség viszonyainak fejlődését nem csak országosan, h an em a regionális eltérésekre k iterjed ő en is ism erni kell. A te rü le ti eltérések vizsgálata azonban az agrárnépesség fejlődését illető e n csak ak k o r vezet a jelenlegi helyzet feltárásáh o z és n y ú jt tényleges a lá tá m a sz tá st a te rv sz e rű fejlesztés m u n k ájáh o z, ha az időbeli v álto záso k vizsgála ta egységesen, a jelenlegi közigazgatási b eosztás sz erin t ta g o lt te rü le t egységekre v o n atk o zik, a tá v o la b b i m ú ltra v isszatek in tő a d a to k ra nézve is. A legutóbbi 80 évre v o n a tkozóan - m indvégig a jelenlegi m egyebeosztá s szerin t rész letezett alá b b ia k b a n is m e rte te tt a d a tso ro k szám os m egálla p ítá sra a d n a k alap o t. M ivel m á r rendelkezésre álln ak az 1960. évi népszám lálás előzetes a d a ta i i s, vég ered m ényben a leg u tó b b i kilenc népszám lálás a d a ta i v e th e tő k össze a tö rté n elm i fejlődés szem léltetésére. Az 1869. évi népszám lálás agrárnépességre v o n atk o zó an y aga is k ö zzétételre k erü lt ugyan, azo n b an a felvétel rendszerének eltérő v o lta m ia tt a d a ta it a későbbi népszám lálásokéval nem lehet ö sszeh aso n líth ató v á te n n i. N y ilv ánvaló an a já rá si egységek szerin ti v izsg álato k m ég részleteseb b, kisebb tá jeg y ség en k é n ti elem zésre n y ú jta n á n a k lehetőséget, de a legfontosabb jelenségek fő

AZ AGRÁRNÉPESSÉG TERÜLETI ALAKULÁ SA 51 te n d en c iái regionális a lak u lá sán a k szem léltetésére a m egyei tagolás is igen alkalm as. A ta n u lm á n y b a n közölt vizsgálatok sta tisz tik a i a n y a g á n a k k ia lak í tá sáh o z term észetesen az 1920 elő tti népszám lálások a d a ta it a m ai országte rü le tre és az 1949 elő ttiek m in d eg y ik ét a m ai m eg y eb eo sztásra k e lle tt átszám íta n i. E z az á tszám ítá si m u n k a községi pontossággal tö rté n t, k ivéve az 1880. és 1890. évi n ép szám láláso k at, am elyek a d a ta i foglalkozás szerin ti részletezésben csak m egyén k ént k e rü lte k közlésre. E zek a n y a g á n a k á ts z á m ítása az 1900. évi népszám lálás te rü le te n k é n ti a d a ta i ala p já n tö r té n t.1 A v iz sg álatb a n szereplő népességi a d a to k fo rrá sa it m in d e n ü tt a K özponti S ta tisz tik a i H iv a ta ln a k az egyes n épszám lálásokra v o n atk o zó a n közrea d o tt h iv a talo s k ia d v á n y a i képezik. Az 1960. évre v o n atk o zó sz ám o k a t a K ö zp o n ti S ta tisztik a i H iv a ta l m o st m egjelen t, az 1960. évi népszám lálás 1 % -os k ép v iseleti feldolgozását ta rta lm a z ó k ia d v á n y á b ó l á llíto tta m össze.2 Ilyen hosszú id ő szak ra v o n atk o zó v izsg álati an y a g részletesebb elem zésére te rm észetesen egy ta n u lm á n y k ere tei szűkek. E z é rt e h e ly ü tt az agrárnépességi v iszonyoknak és azok regionális eltéréseinek csak főbb v o n á so k b an tö rté n ő elem zésére sz o rítk o zh a to m a teljesség igénye nélkül. M ivel az itt felh aszn ált sta tisz tik a i a n y a g szám os m ás v izsg álath o z is fo rrásu l szolgálhat, a legfontosabb a d a to k a t 6 népszám lálásra v o n atk o zó a n (1880, 1890, 1910, 1930, 1949 és 1960) m egyei részletességgel is közlöm. A regionális eltérések és összefüggések szem léltető á tte k in té se érd ek éb en pedig a legfo n to sab b jelenségek fejlődését té rk é p so ro z a tb a n is b e m u ta to m. A M E Z Ő G A Z D A S Á G I N É P E S S É G A B S Z O L Ú T É S R E L A T Í V N A G Y S Á G Á N A K A L A K U L Á S A N épgazdasági szem pontból ala p v e tő kérdés, hogy m ekkora a m ezőg azdasággal foglalkozó, illetőleg az abból élő népesség. Az 1. táblázatban k ö zö lt országos a d a to k sz erin t 1880 ó ta az egész népesség az első és m á so d ik v ilá g h áb o rú u tá n i m e g to rp an ástó l, illetve visszaeséstől e lte k in tv e ném i hullám zással ugyan, de fokozatos növekedéssel 1960-ig csaknem 9 0% - k a l em elk edett. A m ezőgazdasági népesség v isz o n t a z t a sa játság o s a la k u lá st m u ta tja, hogy a m ú lt század utolsó k é t év tizedéb en m u ta tk o z ó erősebb ü te m ű növek ed ést a következő év tized ek b en 1930-ig egyre m érséklődő szám beli g y ara p o d ás k ö v e tte. In n en k ezdve 1949-ig sta g n á lá st m u ta t, az az ó ta e ltelt legutóbbi év tized b en pedig m á r nem csak hogy nem n ö v e k e d e tt to v á b b, h anem 2 1 % -k al v isszaese tt (I. ábra). Az összes népesség és a m ezőgazdasági népesség n ag y ság á n ak a la k u lá sá t m egyék szerin t legszem betűnőbben azok a népsűrűségi a d a to k fejezik k i, am elyek az egész v iz sg álati időszak a la tt v á lto z a tla n n a k v e tt összes t e rü je ire v o n a tk o z n a k. A II. sz. áb rá n erre v o n atk o zó a n f e ltü n te te tt té rk é p e k - 1 A tanulm ányban közölt visszatekintő ad ato k a szerző szám ításain alapulnak. E z é rt b á r nagyságrendileg helyesek egyes esetekben kis m értékben eltérhetnek a K özponti S tatisztikai H ivatal által s zám íto tt hivatalos adatoktól. (Szcrk.) 2 Az 1960. évi népszám lálás reprezentatív feldolgozásából n y e rt adatokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy azok a képviseleti m inta kiválasztásának ism ert jellegéből és m ódszereiből adódóan a megfelelő teljeskörű adatoktól kisebb-nagyobb m értékben eltérhetnek. Az 1960. évi népszámlálás anyagából v ett 1 %-os m inta kiválasztása olyan feltételek m ellett tö r té n t, hogy az 1500-as nagyságú m intavételi a d a t (ez teljeskörű feldolgozásnál 150 000 szem élynek felel meg) relatív hibája, 9 5 %-os valószínűség m ellett, 5%. Az 1500-nál nagyobb m intabeli ad at relatív hibája kisebb, az ennél kisebbé pedig nagyobb 5% -nál. Az adatok értékelésénél ezt a körülm ényt m indenképpen figyelembe kell venni. (Lásd részletesen : 1960. évi népszám lálás. 2. Személyi és családi adato k képviseleti m inta alapján. K özponti S tatisztikai H ivatal, B udapest, 1960. 5 8., valam int 157-158. old.) 4 *

52 D R. KISS A L B E R T M e g n e v e z é s --------- --- ------------------ 1880. 1890. 1900. dec. 31.1 dec. 31.' dee. 31. 1. Összes népesség szám a... 1000 fő 5329,2 6009,4 6854,4 2. Ebből m ezőgazdasági (ősterm elő)... 1000 fő 3665,4 4012,8 4164,0 0/ /o 68,8 66,8 60,7 3. nem m ezőgazdasági.... 1000 fő 1663,8 1996.6 2690,4 0/ /o 31,2 33,2 39,3

AZ AGRÁRN ÉPESSÉG T E R Ü L E T I ALAKULÁSA 53

54 D R. K IS S A L B E R T ből jól lá th a tó, hogy az összes népesség sűrűsége v ala m e n n y i m egyében állan d ó an em elk ed ett, de a növekedés ü te m e m egyék szerint lényegesen eltérő. A rán y lag leggyorsabb ü te m ű em elkedés m u ta tk o z ik azokban a m egyékben, am ely ekben a nem m ezőgazdasági népesség a rá n y a legkorább a n ért el m agasabb sz in te t. E zek : P est, K o m árom, B orsod és N ógrád m egyék. V iszonylag m érsékeltebben em elk edett a népsűrűség, és m a is a legkisebb Som ogy, T olna, V eszprém és B ács-k isk u n m egyékben. E zek v iszont éppen azok a m egyék, am ely ekben a m ezőgazdasági népesség a rá n y a a legutóbbi időkig a legm agasabb sz in te n állt. Ez a rra u tal, hogy az egyes m egyék népessége nem csak s a já t szap o ro d ásu k b ó l n ö v ek ed ett, hanem a m ezőgazdasági népesség átáram lása az ipari jellegű megyékbe m ár a m ull század vége óla folyik. H a a m egyéket k é t cso p o rtra o sz tju k aszerin t, hogy m elyekben volt fokozódó ü te m ű és m elyekben m érsék elteb b az összes népesség növekedése, h a tá ro z o tta n kidom b o ro d ik a m egyék k é t cso p o rtja : az első cso p o rto t azok a m egyék a lk o tjá k, am ely ekben a nem m ezőgazdasági népesség a rá n y a a legerősebb ü te m b en em elk edett, m íg a m ásodik cso p o rtb a ta rto zó m egyék a jellegzetesen ag rárjellegű te rü le te k e t a lk o ttá k és a lk o tjá k m a is (1. F üggelék).

AZ A G R A R NÉPESSÉG TER Ü L E T I A L A K U L A S A 55

56 DR. KISS ALBER T A m ezőgazdasági népesség abszolút n ag y ság án ak v á lto z á sá t vizsgálva az összes te rü le tre v e títe tt m ezőgazdasági népességszám v álto zá sa m egyénk é n t igen eltérő és teljesen összhangban áll az előbbi m eg állap ításo k k al. A m ezőgazdasági népesség egészen 1949-ig fokozatos és jelentős ü te m ű fejlődést m u ta t az erősebben mezőgazdasági jellegű megyékben, így Szabolcs, H a jd ú, B ékés, B á cs-k isk u n m egyékben, v iszont igen m érsék elt ü tem ű em elkedés ta p a sz ta lh a tó a nem m ezőgazdasági jellegű területeken : B orsod, K om árom, P est, B a ra n y a, G yőr-sopron m egyékben. Á lta láb a n m e g állap íth ató, hogy a m ezőgazdasági népesség abszo lú t szám án ak növekedése 1949- ben k iv étel nélk ü l m inden m egyében m egállt és az u tó b b i év tizedben m ég a legerősebb ag rárjelleg ű m egyékben is jelen tő sen m é rséklő d ö tt, az ipari jellegű m egyékben v iszont a k o ráb b in á l is nagyobb a rá n y ú agrárnépességi visszaesés k ö v e tk e z e tt be. E gyes ipari jellegű vid ékek en az agrárnépesség csökkenő te n d en c iája m á r 1930 és 1949 k ö zö tt is erőteljesen je le n tk e z e tt (K om árom, H eves, V eszprém ). M ind e v álto záso k eredm ényeképpen az 1960. évi térk ép az összes lakosság sűrűsége te k in te té b e n m ár h a tá ro z o tta n elkülönülő tá ja k k irajzo ló d á sát m u ta tja. A D u n á n tú l B a la to n B u d a p est v o n alátó l északra eső része, to v á b b á P est m egye, v a la m in t az északi vidék m egyéi alkotják az ország sűrűbben lakott egyik felét, m íg az ország déli fele ritkábban lakott, agrárjellegű nagytájat képvisel, kivéve a jelentősebb ip ari városi jellegű népességgel rendelkező B a ra n y a és C songrád m egyéket. K ü lö n helyet foglal el Szabolcs, am ely agrárjellegű és n ag y népsűrűségű m egye. A m ezőgazdasági népesség re la tív nagysága az iparosodással m e g in d u lt fejlődés fo ly tán m ár rég ó ta fo ly am ato san csökkenőben v an. A m ai országte rü le te n az 1880-as népszám lálás idején az összes népességnek m ég közel 70% -a a m ezőgazdaságból élt. Az a rá n y eleinte lassab b an, m a jd a századforduló óta jelentősebben e sett vissza, de m ég az 1930-as népszám lálás idején is a m ezőgazdasági népesség kép v iselte a lakosság ab szo lú t többségét (51,8% ). 1949-ben v iszont m á r nem é rte el az agrárnépesség az össznépesség felét, m ajd az u tó b b i 11 évben az ará n y szám zu h an ásszerű en 49,1% -ról 35,9 % -ra szállt le (1. tá b la). E n a g y a rá n y ú visszaesésre jellem ző, hogy az ará n y szám csökkenése az u tó b b i év tizedben nagyobb m é rték ű volt, m int 1900-tól 1949-ig, vagyis a m egelőző 50 év a la tt e g y ü ttv év e. A szocialista áta la k u lá s során egyrészt a n a g y a rá n y ú ip aro sítás, építkezés, kereskedelem - és közlekedésfejlesztés stb., m á sré sz t a m ezőg azd aság szocialista átsze rv e zése és ezzel p árh u z am o sa n a m ezőgazdaság technikai fejlődése igen rövid idő a la tt az ország népességének összetételéb en is gyökeres v álto zá ssa l já rt. A m ezőgazdasági népesség össznépességen belüli a rá n y á n a k vidékenk é n ti alak u lása m agátó l érte tő d ő en szorosan összefügg az ip a ri és egyéb nem m ezőgazdasági jellegű tá ja k fokozatos k ia lak u lásá v al. A m int a III. ábra té rk é p so ro z a ta i m u ta tjá k, 1880-ban m ég szin te alig v o lt lényeges k ülönbség az egyes m egyék ag rá rh á n y ad o sa k ö zö tt. Jellem ző, hogy P est m egye, am ely a fejlődés fo ly tá n a legsűrűbben la k o tt és az ip a r k ö zp o n ti te lep ítése m ia tt legin k ább ip a ri jellegű m egyévé v á lt, 1880-ban m ég a legnagyobb a g rá rh á n y a d o st m u ta tó k é t m egye egyike. Je len tő seb b változás a századforduló u tá n ta p asz talh ató. 1910-ben a m ai o rszág terü let északi h a tá rá n levő m egyék agrárjellege m á r h a tá ro z o tta n elh alv án y o d ik, m ajd a fo ly am at gyorsuló ü te m b en fo ly ta tó d ik. 1930-ra, de m éginkább 1949-re

58 DR. KISS A L B E R T m á r egyre h a tá ro z o tta b b a n elkülönül a foglalkozási jelleg sz em p o n tjáb ó l az ország k é t nagy tá ja és ez a kép 1960-ban m ég élesebb. Az észak -d u n án tú li, v a la m in t az északi m egyékben és P est m egyében az agrárnépesség ará n y a jelenleg nem éri el a 4 0 % -o t, és ezen a tá jo n belül K om árom és P e st m egyében m ég a 3 0 % -o t sem. Ezzel szem ben D é ln y u g a t-d u n án tú l, v alam in t B ács-k isk u n m egye és az egész T isz án tú l te rü le té n a m ezőgazdasági jelleg m ég jelenleg is erős. A tá j nagyrészében a népességnek 5 0 60% -a, kisebb részben 4 0 50% -a m ezőgazdasági foglalkozású. E tá jo n belül csak B a ra n y a m u ta t az északi tá jja l azonos ip ari jelleget. A legerősebb m ezőgazdasági jelleget ta r t o tta m eg a vizsgált 80 év a la tt Szabolcs m egye és B ács-k isk u n m egye. L egkevésbé ag rárjellegű v iszont a vizsgált időszak kezdete ó ta K o m áro m m egye (Függelék). Az ag rárjelleg sz em p o n tjáb ó l te rm észetesen az egyes m egyéken belül jelentős to v á b b i te rü le ti differenciálódás v an. Jó l m u ta tja ezt a I V. ábra, am elyen já rá si részletességgel lá th a tó az 1900 1949-ig eltelt félszázad a la tti v álto zá s. E b b ő l is az tű n ik k i, hogy az ország déli felében kisebb egységek sz erin t vizsgálva is sokkal kevésbé csökkent a m ezőgazdasági jelleg, m in t az ország északi felén. A m ezőg azdasági népesség százalékos a rá n y a hosszú idő ó la fo k o zato san csökkeni, de ennek ellenére ab szo lú t lé tsz ám á b an 1949-ig n ö v ek e d ett. A belső v án d o rlá s a m ezőgazdaságból az ip a rb a, illetv e a faluról a v áro sb a m á r a k o rá b b i év tizedek b en is állandó fo ly am at volt, de az u tó b b i év tizedben h irte len és n ag y m érték ű le li. Jellem ző a v árosiasodási fo ly am atra, hogy a váro so k népessége a század eleje óta az össznépesség 3 2 % -áró l 4 0 % -á ra em elk edett. A m ezőgazdasági népesség term észetes szaporodási ará n y szám a á lta lá b a n m indig m ag asab b szin ten m o zg o tt, m in t az egyéb népességé. Szél T ivadar a d a tai szerint (1) a századforduló óta egészen a 30-as évekig a m ezőgazdasági népesség term észetes szaporodási ará n y szám a álta lá b a n 1 2% o-kel m e g h a la d ta az egész népességét. B á r az ó ta a m ezőgazdasági népesség szaporodási ará n y szám a is fokozatosan csökken, a visszaesés itt

AZ AGRÁRNÉPESSÉG TERÜLETI A LAKÜLÁSA 59

60 DR. KISS ALBER T kisebb m é rték ű v o lt, m in t a tö b b i foglalkozási ág ak b an. Az ú ja b b a d a to k ala p já n v ég z ett vizsgálatok is erre m u ta tn a k (2). A faluból a v áro sb a áram lás egyik jellem ző tü n e te az ún. k é tlak iak szám án ak m egnövekedése, am i az u tó b b i év tized b en to v á b b erő sö d ö tt. K ülönösen a n ag y v á ro so k és ip arv id ék ek k ö rn y ék é n nagy az a rá n y u k. A nem m ezőgazdasági foglalkozású, földdel rendelkező keresők szám a 1949 ó ta m in teg y százezerrel n ő tt, s a rá n y u k az összes földdel rendelkező keresőkhöz v iszo n y ítv a 19% -ról 2 9 % -ra em elkedett. A M E Z Ő G A Z D A S Á G I N É P E S S É G Ö S S Z E T É T E L É N E K É S É L E T K Ö R Ü L M É N Y E I N E K V Á L T O Z Á SA A népesség összetételének egyik legfontosabb jellem zője a keresők és eltartottak aránya. B á r főképp a m ezőgazdasági foglalk o zású ak n ál a keresők és e lta rto tta k m egkülönböztetése népszám lálásról n ép szám lálásra eléggé k ö v etk ez etlen ü l tö rté n t, s különösen a segítő csalá d tag o k ra v o n a t kozó a d a to k m eg b ízh ató ság áh o z szó fér, m égis a te rü le te k k ö zti eltérések és a fejlődés ten d en c iáin ak m egítélésére az a d a to k rá v ilág íta n ak. O rszágosan vizsgálva a k érd é st, az álla p íth a tó m eg, hogy az első világh áb o rú elő tti időben az összes népességen belül 100 k eresőre 130 körüli e lta r to tt ju to tt. Az arán y szám azóta fo k o zato san e lto ló d o tt a keresők ja v á ra : 1930-ban 117, 1949-ben 109, 1960-ban pedig 88 e lta r to tt ju to tt 100 keresőre. A szocialista á tala k u lá s fo ly am án b e k ö v e tk e zett n ag y fejlődés során a lakosság egyre szélesebb rétegei k ap c so ló d tak be a te rm elő m u n k á b a, am i a népesség életkörülm ényeinek, életszínvonalának egyik legjellem zőbb m u ta tó ja. H asonló irá n y ú és jellegű alak u lás tö r té n t a m ezőgazdasági népességen b elül is. E gészen a felszabadulásig az a jellem ző, hogy az e lta rto tta k a rá n y a a m ezőgazdasági népességen belül nag y o b b v o lt, m in t a népességben á lta lá b an. E z a m ezőgazdasági népesség nag y o b b term észetes szap o ro d ásáv al, a nagyobb gyerm ekszám m al függ össze. É rd ekes viszont, hogy az 1949-es nép szám lálásk o r a m ezőgazdasági népességben m á r csak 106 e lta r to tt ju to tt 100 keresőre, te h á t valam iv el kevesebb, m in t az egész népességben átlag o san, am iben az 1945. évi földreform döntő h a tá sa jelen tk ezik. Az e lta rto tta k a rá n y á n a k csökkenése te h á t a m ezőgazdasági népességben a felszabadulás elő ttih ez k ép e st különösen nagyobb m é rté k ű v o lt. Az u tó b b i év tizedben az ará n y szám csökkenése az agrárnépességnél is csaknem hasonló a rá n y ú v o lt, m in t az összes népességben. Jelenleg azo n b an az 1960-as népszám lálás a d a ta i szerint a m ezőgazdasági népességen belül v alam iv el szintén nagyobb az e lta rto tta k a rá n y a, 100 keresőre sz ám ítv a 92. I tt is b e k ö v e tk e z e tt te h á t az a helyzet, hogy az e lta rto tta k szám a a keresőké alá esett (1. tá b lá z a t). A keresők sz ám á n ak abszo lú t növekedése azonban a k e re ső -e lta rto tt a rá n y k ia lak u lásá n ak csak egyik tényezője. F igyelem be kell a z t is venni, m iképpen a la k u lt az e lta rto tta k szám a, a m it elsősorban a term észetes szap orodás ará n y szám ai m u ta tn a k. E te k in te tb e n a kép nem alak u l kedvezően. Az élveszületések és halálozások k ülönbözetéből adódó term észetes szaporo d ási ará n y szám ezer lakosra sz ám ítv a 1880 1890 k ö z ö tt 11 körü l m ozg o tt, és n ag y jáb ó l ezen a szin ten v o lt az első világ h áb o rú ig. A 20-as év tizedb en 9 10 k ö zö tt, a 30-as év tizedben azonban csak 6 k ö rü li v o lt a szaporodási a rá n y, a felszabadulás u tá n pedig 1946 50. évek á tla g á b a n 7,9, 1951

A Z A G R Á RN ÉPESSÉG TE R Ü L E T I A L AK ULÁS A 61 55. évek átla g á b a n 10,1. A le g u tó b b i népszám lálás ó ta azo n b an a helyzet úgy ala k u lt, hogy a te rm észetes szaporodás a rá n y a az 1954 55-ben elért 12, 111. ll,5 /00-es csúcspont u tá n állan d ó an csökkenőben v a n ; 1956-ban m ég 9, 1957-ben 6,4, 1958-ban 6,2, 1959-ben pedig 4,8 v o lt, és az 1960-as évből eddig rendelkezésre álló a d a to k sz erin t az ez évi ará n y szám az előző évinél m ég kisebb lesz (3). E zek a szám ok te h á t a rra m u ta tn a k, hogy a keresők és e lta rto tta k a rá n y á n a k a keresők ja v á ra tö r té n t n ag y a rán y ú elto ló d ásáb an a kereső egyének jelentős m é rté k ű m egnövekedése m ellett nem kis szerepe v an főképp az 1950-es évtized közepétől a fokozatosan csökkenő term észetes szap o ro d ásn ak is. U g y an ak k o r az átlagos é le tta rta m u tó b b i időben tö r té n t jelentős m eghosszabbodása szin tén a keresők abszo lú t és viszonylagos m egnövekedését v o n ja m aga u tá n. E rre m u ta t a népesség k o r szerin ti tag o zó d ásán ak alak u lása, am ely szerin t a 60 éves és idősebb népesség a rá n y a növekedőben van. A keresők és e lta rto tta k a rá n y á n a k időbeli alak u lása a vizsgált időszak során, m egyék szerint is az előbbiekben országosan v ázolt a la k u lá st m u ta tja (1. Függelék). Az V. áb ra té rk é p e it vizsgálva szem be tű n ik az, hogy az első v ilá g h áb o rú e lő tti id ő szak b an az arán y szám alak u lása az egyes m egyékben döntő en a m ezőgazdasági népességben ta p a sz ta lh a tó sz in te k et m u ta tja az össznépesség' v o n atk o zásáb a n is. E z a m ezőgazdasági népesség ak k o ri nagy részesedési a rá n y szám a m elle tt érth e tő is. E b b en az időszakban általáb a n a tiszán tú li m egyékben a legnagyobb az e lta rto tta k a rá n y a a keresőkhöz v iszo n y ítv a. A legjellem zőbb azo n b an az, hogy a m ezőgazdasági népességen belül az A lföldön lényegesen tö b b e lta r to tt ju t 100 keresőre, m in t az össznépességben. A k é t v ilá g h áb o rú k ö zö lt az 1930-as n épszám lálási a d a to k szerint a kereső e lta r to tt a rá n y ked v ező b b re fo rd u lt, m égpedig a m ezőg azdasági népességen belül nagyobb m é rték b en, m in t az egész népesség á tlag á b an. E b b en szerep et j á tszot t a 20-as években v é g re h a jto tt földreform, am inek k ö v etk eztéb e n a földhöz ju to tt új k isb irto k o so k és segítő családta g ja ik n ö v elték a k eresők közé so ro lt egyének sz ám á t. A kép egyébként to v á b b ra is nagyobb e lta r to tt a rá n y t m u ta t az alföldi m egyékben. Je len tő sen m e g v álto zo tt a h elyzet a felszabadulás u tá n. E g y ré sz t lényegesen to v á b b csö k k en t a m ezőgazdasági népességen belül is az e lta rto tta k a rá n y a, m ásrészt úgyszólván az egész országban egyenletessé v á lt. M indebben az 1945. évi földreform h a tá sa m u ta tk o z ik m eg, am ely a n ag y b irto k re n d szert m e g szü n tette és k ereken 2,6 m illió k at. hold földet o sz to tt k i tö b b m in t 600 ezer nincstelen, v o lt gazdasági cseléd, m unkás, v a la m in t tö rp e - és k isb irto k o s részére. A földreform te h á t a m ezőgazdasági népesség tú ln y o m ó tö b b sé g ét fö ld tu lajd o n o ssá te tte és ezáltal ezek segítő csalá d tag jai is a keresők szám á t növelve, a k e re ső -e lta rto tt a rá n y a m egyékben eléggé egyö n te tű en 100 és 110 k ö zö t t a la k u lt ki. A m ezőgazdasági népességen belül a k eresők és e lta r to tta k a rá n y á n a k alak u lá sa szoros összefüggésben v a n az agrárnépesség foglalkozási viszony szerinti összetételének térb eli és időbeli v álto zásaiv al. A foglalkozási viszonyra v o n atk o zó té rk é p e k e t (V I/A. áb ra) a k e re ső k e lta rto tta k a rá n y á ra v o n atk o zó k k a l (V. áb ra) összehasonlítva, h a tá ro z o tt p árh u z am fedezhető fel a k é t m u ta tó k ö zö tt. Az e lta rto tta k szám a a keresőkhöz v iszonyítv a egészen a felszabadulásig a tiszán tú li m egyékben jelez legnagyobb a rá n y t,

A Z A G R Á RN ÉPESSÉG T ER Ü LE TI A L A K U L A S A 63 m íg 100 keresőre a legkevesebb e lta rt ott. a d éln y u g a t-d u n á n tú li m egyékben ju to tt. L á th a tó a té rk é p ek b ő l, hogy azokban a m egyékben, ahol a kereső m ezőgazdasági népesség viszonylag nagyobb szám b an á llt önállókból (Zala, B a ra n y a, Som ogy, T olna), a 100 keresőre ju tó e lta r to tta k szám a lényegesen kisebb v o lt, m íg az A lföldön, ahol a cselédek és m u n k áso k te tté k ki a kereső agrárnépesség nagyobbik részét, jó v al nagyobb az e lta rto tta k a rá n y a. A cseléd és m unkás családokban v o lt a gyerm ekszám közism erten a legm ag asab b. N agyon jellem ző erre az, hogy az 1930-as té rk é p e n F e jé r és Szabolcs, ahol a n ag y b irto k a legnagyobb h á n y a d o t te tte ki a sz á n tó te rü le t ből és ennek fo ly tán a cselédek és m u n k á so k a rá n y a legm agasabb volt, az e lta rto tta k a rá n y a szem p o n tjáb ó l is kiem elkedő szám o t m u ta t. Az 1949 60 k ö z ö tt a k ere ső e lta rto tt a rá n y kedvezőbbre fo rd u lá sáról fentebbiekben országos v o n atk o zásb an m á r szó volt. A 100 keresőre ju tó e lta rto tta k szám ának n a g y a rá n y ú visszaesése azo n b an m ind az össznépességben, m ind a m ezőgazdasági népességben m egyén k ént igen eltérő ará n y ú, m ásrészt te n d e n c iá já b a n is eltér a k o ráb b i alak u lástó l. Jellem ző, hogy P est, H eves és B ács-k iskun m egyék k ö v etk eznek a legkisebb e lta r to tt a rá n y t m u ta tó C songrád m egye u tá n, viszont átlag o n felüli az arán y szám Szabolcs, H a jd ú, Szolnok, B orsod, a D u n án tú lo n pedig V eszprém, F ejé r és T olna m egyékben. H a m egnézzük ennek a te rü le ti differenciálódásnak az okait, k itű n ik, hogy ez az alak u lás igen szoros összefüggésben v a n a term észetes szaporodás nagyságával. A leg u tó b b i h áro m év (1957 59) á tla g á b a n az országos 5,8 /00-es te rm észetes szaporodás m e lle tt Szabolcs, H a jd ú, B orsod m egyékben a m u ta tó sz ám jó v a l az á tla g fele tt, 11 15 k ö z ö tt v o lt, de lényegesen m e g h a la d ta az á tla g o t F ejé r és V eszprém m egyékben is. U g y an a k k o r C songrád m egyében az összes m egye közül legalacson y ab b, jó v al az átla g a la tti az ará n y szám, to v á b b á P est, H eves, B á cs-k isk u n m egyékben is kisebb az átlag n ál, illetőleg éppen csak átlagos. Ez k étség telenül a rra m u ta t, hogy a keresők és e lta r to tta k a rá n y á n a k v id ék en k én ti a lak u lá sáb a n jelentős szerepe v an a term észetes szaporodás m é rték én e k. F igyelem be kell venni a z t is, hogy P est, H eves és C songrád azok közé a m egyék közé ta rto z n a k, ahol a nem m ezőgazdasági népesség a rá n y a m agas és a v áro siasab b életfo rm áv al e g y ü tt já r a kereső népesség n ag y o b b a rá n y a. Igen jellem ző egyébként, hogy a m ezőgazdasági népességen belül te k in tv e az 1960. évi h ely zetet, a 100 keresőre ju tó e lta rto tta k szám a u g y an csak az előbb e m líte tt C songrád, P est, H eves és B ács-k isk u n m egyékben a legalacsonyabb és hozzájuk csatlakozik m ég N ógrád. E zeken a te rü le te k en 80-nál is kevesebb a 100 keresőre ju tó e lta r to tta k szám a. A legm agasabb e lta rto tt a rá n y t v iszont K elet-m agyarországon, v a la m in t K özép- és É szak- D u n án tú lo n ta lá lju k. A te rü le ti kép te h á t a m ezőgazdasági népesség v o n a t k o zásában eléggé hasonló az össznépességéhez. A term észetes szap o ro d ásb an m u ta tk o z ó te rü le ti különbségek m e lle tt az ip a r fejlődése fo ly tán előállt és fo ly am atb a n levő belső v án d o rlá so k szin tén jelen tő sen befolyásolják a helyzet a la k u lá sá t. É rdekes, hogy Szolnok m egye az e lta r to tta k ará n y a szem p o n tjáb ó l a m ezőgazdaság v o n atk o zásáb a n kiem elkedik 125-ös a rá n y szám ával. A keresők és e lta r to tta k a rá n y a m ellett a m ezőgazdasági népesség belső m egoszlása, dem ográfiai v iszonyain ak m egítélése sz em p o n tjáb ó l ugyancsak jellem ző a kereső népesség nem ek és k o r sz erin t való tag o zó d ása.

64 D R. KISS ALBERT

AZ AGRÁRNÉPESSÉG TERÜLETI ALAKULÁSA 65 A nem ek aránya v o n atk o zásáb a n a m ezőgazdasági népességen belül figyelm et érd e m el a férfiak a rá n y á n a k csökkenése. Míg az összes népességen belül 1949-hez k é p e s t a férfiak a rá n y a v alam ely est m ég n ö v e k e d e tt is, a m ezőgazdasági népességben különösen a keresőknél lényegesen visszae sett, u tó b b ia k n á l 70% -ról 6 3 % -ra (2. tá b la ). E z a jelenség ism ét azzal a n ag y tá rsa d a lm i v álto zássa l függ össze, am ely a szocialista áta la k u lá s u tó b b i év tized éb en v ég b e m e n t. E lső so rb an férfiak m en tek á t a m ezőgazdaságból az ip a rb a és m ás foglalkozási ágakba, ezek közül is elsősorban a fiatalok, a m in t erre a korm egoszlási a d a to k u ta ln a k. A kor szerinti megoszlást a m ezőgazdasági term elés sz em p o n tjáb ó l nézve, elsősorban a p ro d u k tív k o ro sztály h o z ta rto z ó k a rá n y á n a k v a n jelentősége. Az 1960. évi népszám lálás előzetes a d a ta i szerint a 15 39 évesek részesedése a m ezőgazdasági kereső népességben 41%, am i erős csökkenés je len t az 1949-es h ely zeth ez k ép e st (51,6% ), u g y an a k k o r 15% -ról 2 4 % -ra em elk e d ett a 60 évnél (nőknél 55 évnél) idősebb keresők a rá n y a (3. tá b la). Az egész népesség á tla g á b a n is jelen tk ezik hasonló tendencia, azo n b an ez jó v al kisebb m é rték ű, m in t az agrárnépességnél. 14 1 5-3 9 é v 4 0-5 9 e s 6 9 - Összesen 1930 27,5 42,6 20,1 9,8 100,0 1049 24,9 38, 8 24,7 11,(5 100,0 10(50 25,4 36.8 21,0 16,8* 100,0 1930 3,6 56,0 24,8 14,7 100,0 1949 2,4 51,(5 30,9 15,1 100,0 1960 0,6 41.3 34,1 24,0* 100,0 A m ezőgazdasági népesség életk ö rü lm én y ei sz em p o n tjáb ó l a kereső népesség foglalkozási viszony szerin ti összetétele m uta t rá a tá rsa d a lm i ta g o zó d ásra. A felszabadulás elő tti n ag y b irto k re n d sze r idején a m ezőgazdasági népesség nagyrésze a földnélküli m unkások és cselédek so ráb a n élt. E k k o r a kereső ag rárn ép esség n ek alig 1/3-a v o lt önálló b irto k o s v ag y bérlő, s a segítő család tag o k a rá n y a 2 1 2 6 % -o t te tt ki. U tó b b ia k a t is b eszám ítv a, a kereső népességnek az első v ilág h áb o rú elő tt alig valam ivel tö b b m int a fele ta rto z o tt az önálló egzisztenciák közé (1910-ben 54,3% ). Az 1930-as n épszám lálás a d a ta i valam ivel kedvezőbb k é p e t m u ta tn a k, am ib en az 1920-as földreform h a tá sa m u ta tk o z ik m eg. F igyelem be kell azonban venni, hogy ez elsősorban a tö rp eb irto k o k szám át növelte meg. H a az id evonatkozó té rk é p e k e t (V I/A. áb ra ) á tte k in tjü k, szem b etű n ik, hogy a d é l-d u n á n tú li m egyékben (Zala, B a ra n y a, T olna, Vas) volt 1910-ig viszony- 5 Dem ográfia

66 DR. KISS A L B E R T lag legnagyobb az önállók a rá n y a (1. F üggelék). Az 1895. évi m ezőgazdasági felvétel a d a ta i szerin t ezek v o lta k azok a m egyék, ahol az 5 holdon aluli tö rp eg azd aság o k ak k o r is a legnagyobb súllyal szerepeltek a fö ld terü letb en. U g y an a k k o r F e jé r és Szabolcs, a k é t le g tip ik u sab b an n ag y b irto k o s m egye kereső agrárnépességében az önállók a rá n y a m indvégig a legalacsonyabb volt. A n ag y b irto k te rü le ta rá n y a a szántóföldből a vizsgált időszak folyam án v a la m it u gyan csökkent, azonban sem a k o ráb b i parcellázások, sem a 20-as évek lá tsz at-fö ld re fo rm ja nem h o zo tt alap v ető v á lto z á st. A föld k érd ést gyökeresen az 1945. évi földreform o ld o tta m eg. E n n ek h a tá s á t az 1949. évi a d a to k tü k rö zik. E zek szerin t az önállók és segítő c salá d tag jaik eg y ü ttes ará n y szám a a kereső agrárnépesség 80 90% -ára n ö v ek e d ett, egyes m egyékb en pedig ezt a m é rté k e t is tú lh a la d ta. M ezőgazdasági term elésü n k b en s p ara sztság u n k tá rsa d a lm i tagozó d á sá b an gyökeres áta la k u lá s k ezd etét je le n te tte a m ezőgazdaság szocialista átszervezésének m egindulása. Az egyénileg gazdálkodó p ara sz to k 1948-tól kezdve egyre jelentősebb m érték b en léptek a te rm elő szövetk ezeti közös nagyüzem i g azdálkodás ú tjá ra. Az 1953 54-es á tm e n e ti visszaesés u tá n 1956 közepén a sz á n tó te rü le tn e k 2 2% -án m á r közös g azdálkodás folyt. U gyancsak 1948-ban k ezd ő d ö tt m eg az állam i g azdaság o k n ak, m in t szocialista n ag yüzem eknek a k ia lak ítása, am elyek te rü le te 1953-ra lényegében k ia lak u lt és m eg is á llap o d o tt a sz á n tó te rü le t 13% -ánál. Az 1956. évet k ö v ető visszaesés, illetve sta g n álás u tá n a term elő szövetk ezeti m ozgalom ugrásszerű fejlődése k ö v e tk e z e tt be 1959-ben. E n n ek az év n ek a végén, vagyis az 1960-as n épszám lálás id ő p o n tjáb a n a sz á n tó te rü le t 52,8% -a tarto z o tt a szocialista szektorhoz (ebből tsz 36,6% ), az összes te rü letn e k pedig közel 2/3-a (64,6% ) ta rto z o tt ide. T o v áb b i jelentős fejlődés k ö v e tk e z e tt be az 1960. év első n eg yedében. A m árcius 31-i a d a to k szerin t a term előszö v etk ezetek és az állam i gazdaságok a sz án tó terü letn ek 74,3, az összes te rü le tn e k 8 0,6 % -án g a z d á lk o d ta k (4). A m ezőgazdasági kereső népesség foglalkozási v iszo n y szerin ti tagozód á sát az 1960. évi népszám lálás id ején az jellem ezte, hogy a tsz -tag o k 2 8 % -o t, az egyéni gazd álk o d ó k és segítő családtag o k 5 3 % -o t képviseltek, és 19% volt az állam i gazdaságok, gépállom ások és a m ezőgazdaság körében dolgozó egyéb m u n k áso k és a lk a lm a z o tta k szám a (4. tá b la ). 1960 m árcius végén azo n b an a tsz-m ozgalom továbbfejlődése fo ly tá n m á r a te rm e lőszövetkezeti ta g o k te tté k ki (a term elő szövetk ezeti sta tisz tik a (5) a d a ta i szerin ti tsz-tag o k szám át alap u lv év e) a kereső népesség 4 6 % -á t. E z t figyelem be véve m ivel a m u n k áso k és a lk a lm a z o tta k szám a a k özben e ltelt negyedév a la tt lényegesen nem v á lto z h a to tt az egyénileg gazdálkodó p ara sz to k a segítő csalá d tag o k k a l e g y ü tt is ek k o r m á r csak m in teg y 35% -ot k épviseltek. A fö ld te rü le t sz ek to ro k szerinti m egoszlásában, illetőleg a kereső m ezőgazdasági népesség foglalkozási viszony szerinti összetételében jelenleg m ég sz ám o ttev ő k a te rü le ti különbségek. A m int a V I/B. és V II. á b rá k té rk é p sorozatai m u ta tjá k a m egyék közül leg elő reh alad o ttab b a szocialista n ag y üzem i g azdálkodás Szolnok, G yőr-sopron, V eszprém és H eves m egyékben, viszont legnagyobb m ég az egyéni gazdálkodók a rá n y a B ács-k isk u n b an és B orsodban.

A Z A G R A R N ÉPESSÉG TE RÜL E T I A L A K U L A S A 67 B orsod-a baúj- Zem plén.. 81,8 68,3 17,3 14,4 20,7 17,3 36.9 30,8 62,2 51,9 H e v e s... 37,5 47,3 30,8 38,8 11,0 13,9 47,6 60,0 20,7 26,1 N ó g r á d... 28,8 64,2 9,0 20,0 7,1 15,8 17,9 39,9 19,9 44,3 3. É sza k összesen.. 118,1 60,7 57,1 23,1 38,8 15,9 102,1 12,0 102,8 12,1 4. M a g ya r- ország összesen.. 981,9 52,6 525,1 2S,2 35 7,6 19,2 \ 861,6 16,1 612,7 31,1

68 DR. KISS ALBERT

AZ AGRÁRNÉPESSÉG TERÜLETI ALAKULÁSA 69 A m ezőgazdasági lakosság életk ö rü lm ényein ek igen fontos jellem ző a d a ta, hogy m ik ép p en oszlik el települési viszonyok szerin t, te h á t h á n y a d része él z á rt (községi) és szétszó rt (k ü lte rü le ti) településeken. 1930-ban m ég az ország egész népességének 21,8% -a élt k ü lte rü lete n. A felszabadulás u tá n jelentős m é rté k ű v álto zás k ö v e tk e z e tt be egyrészt a ta n y a k ö z p o n to k létesítésével, m ásrészt szám os, k o rá b b a n k ü lte rü le tin e k szám ító település községgé szervezésével. 1949-ben az összes népességből 17,3, a m ezőgazdasági népességből 27,8% élt k ü lte rü le te n és az összes k ü lte rü le ti lakosság 78,8 % -á t te tté k ki a m ezőgazdasági foglalkozásúak. Az 1960. évi n épszám lálás előzetes a d a ta i sz erin t az elm ú lt év tized fo ly am án jelen tő s to v á b b i csökkenés k ö v e t k e z e tt be (5. tá b la). Jelen leg az egész népességnek csak 12,1 % -a k ü lte rü leti. T erm észetesen a k ü lte rü le ti lakosság ará n y szám a te k in te té b e n jelenleg is v ezetn ek azok a m egyék, am elyekben a ta n y a i lakosság a rá n y a k o rá b b a n a legnagyobb v o lt (B ács-k iskun, B ékés, C songrád). Meg ve Az összes népességből külterületi % A külterületi népességből mezőgazdasági % ( u (2) (3) 1940 1960 1949 B a r a n v a...... 15,9 9,9 60,7 Fejér...... 23,2 13,8 83,0 G yőr-sopron...... 10,7 6,5 60,9 K om árom...... 15,1 9,6 37,9 Som ogv...... 20,7 13,1 79,1 Tolna...... 18,0 14,4 84,6 V as...... 8.1 4,6 72,4 V e s z p r é m...... 15,0 10,5 60,6 Zala... 14,0 9,4 80,7 1. D u n á n tú l ö s s z e s e n... 15,7 10,2 70,7 B ács-k iskun...... 41,9 35,9 90,6 B ékés...... 32,6 23,8 90,3 Csongrád...... 35,7 28,0 89,7 H a jd ú -B ih a r...... 19.1 14,5 90,1 P est...... 19,3 12,2 70,2 B udapest...... 1,2 1,0 9,9 Szabolcs-Szatm ár... 19,0 14,5 85,3 Szolnok...... 30,3 19,7 87,5 2. A lfö ld ö s s z e s e n... 19, S 14,3 S5,3 Borsod -Aha új-zem plén... 10,4 6,5 48,4 H e v e s... 7,4 5,8 63,5 N ó g r á d...... 12,2 7,6 48,3 3. É szu k ö s s z e s e n... 9,9 0,5 51,4 4. M agyarország összesen...... l ', 3 12,1 78,3

70 D R. KISS A L B E R T A k ü lte rü le ti népesség a rá n y á n a k csökkenése a p ara sztság, elsősorban a k o rá b b a n ta n y a i viszonyok k ö zö tt élő p a ra sz tság helyzetének, életk ö rü l m ényeinek, k u ltu rá lis és szociális v iszonyain ak lényeges m e g jav u lásá t jelenti. A k ü lte rü le ti la k o tt helyek nag y részt b e lte rü le tté a la k ítá sa fo ly tán lényegesen kedvezőbbé v á lt a m űvelődés, közegészségügy, közlekedés, egyszóvala k u ltu rá lis és szociális ellátás. De nem csak a k ü lte rü le ti népességre v o n a t kozik ez, h an em á lta lá b a n a falv ak h elyzetére is. Az a d a to k szerint az u tóbbi év tizedben je len tő s m é rték b en ja v u lt az o rv o s-elláto ttság, n ő tt a kórh ázi ág y ak szám a, a lakosság egyre nagyobb rétegei k ap c so ló d tak be a tá rsa d a lo m b izto sításb a. B ő v ü lt az isk o lah áló zat és az egyéb k u ltu rá lis szolgáltatá so k, színház, film, k ö n y v tá r széles k ö rb en szolgálja m a m á r a p ara sztság m űvelődését is. A gazdasági és k u ltu rá lis színvonal em elkedését jelzi a villa m o sítás fokozódása, a közlekedés m egjavulása, a falusi lakásépítkezések em elkedése. N em szab ad m egfeledkezni a rró l a fontos k ö rü lm én y rő l sem, hogy a te c h n ik a b ev o n u lása a m ezőgazdaságba s a szocialista tá rsa d a lm i és term elési viszonyok k ia lak u lása a p a ra sz tság szem léletét és g o n d o lk o d ását egyre in k á b b alap v e tő en á tfo rm á lja, s m a m á r a falu életét is m in d in k áb b a m odern te c h n ik a levegője h a tja át. A m űvelődési viszonyok le g általá n o sab b m u ta tó ja az írni-olvasni tudók ará n y szám a. E te k in te tb e n a k ü lte rü le ti népesség m essze e lm a ra d o tta b b h ely zetb en v o lt, és m ég az 1949-es n épszám lálás sz erin t is az írni-olvasni nem tu d ó k részesedése 9,8 % -o t te tt ki a 6 éven felüli k ü lte rü le ti népességb en, m íg ez az a rá n y a b e lte rü le ti népességben csak 5,3 %. D e az egész m ezőgazdaság i népesség m űvelődési szín v o n ala is a m ú lt örökségeképpen lényegesen a la tta m a ra d t az egyéb foglalkozási ág ak én ak. H ogy e té re n m ilyen le m arad á s m egszü n tetésérő l v a n szó, azt illu sztrá ljá k az agrárnépesség iskolai vég zettség ére v o n atk o zó ará n y szám o k (6. tábla). Az 1960. évi n ép szám lálás a d a ta i az elm últ évtizedre nézve b izo n y ára jelen tő s előrehaladásról sz ám o lh atn a k m ajd be. 0. A 3 összes és a m ezőgazdasági kereső népesség iskolai végzettségének néhány jellem ző adata 1930-ban és 1949-ben H ek om op b ie uepnibi oőp a.3 oea n un oöu feeo u cejibc noxo3.h ücnig ennoeo ca M od en m e.ib iioeo u a cc.ich u n g 1930 u 1949 s. Somé F e a tu res R e g a r d im j tbc L ével o f E d u e a tio n o j the T o la l a n d A g r ic u ltu r a l E a r n e r s, 1930 a n d 1949 1930 1949 Összes Mezőgazdasági Összes Mezőgazdasági 0 ) (2) (1) (2) E gyetem et, főiskolát végzett 2.0 0,3 2,3 0,2 K özépiskolát v égzett.. 8.5 0.2 4.5 0,4 A lt. iskola 8 osztályát (vagy ezzel egyen érték ű t) v é g z e t t.. 7.1 0.9 14,0 7,0 N em ír. nem olvas. 111. csak olvas... 8.2 11,3 3,5 5,1 ropu30itma.ibna.<t epaffja : (1) Bccro ; (2) Ce.lbCK0X03HiiCTBeiIIlLie.

A Z A G R Á R N É P E S S É G T E RÜ LETI A L A K U L ÁS A 71 A.M E Z Ő G A Z D A S Á G I N É P S Ű R Ű S É G A L A K U L Á S A É S Ö S S Z E F Ü G G É S E I A M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R M E L É S S Z E R K E Z E T É N E K É S J E L L E G É N E K M E G V Á L T O Z Á S Á V A L A m ezőgazdasági lako sság életk ö rü lm én y ein ek és a m ezőgazdasági te r m elés jellegének le g általá n o sab b a n h aszn ált jellem zője a m ezőgazdasági nép sűrűségi viszonyszám. A viszonyszám ot többféle fo rm áb an is sz o k ták szám í ta n i. V isz o n y íth a tju k az egész m ezőgazdasági népességet az egész m ezőgazdasági te rü le th e z (szántó, k e rt, szőlő, ré t és legelő e g y ü tt) és a szűkebb é rte lem ben v e tt m ű v e lt te rü le th e z (szántó, k e rt és szőlő e g y ü tt), s u g y an ezt a k étféle v isz o n y ítá st elv ég ezh etjü k csak a m ezőgazdasági keresőkre nézve is. Az alá b b ia k b a n az egész m ezőgazdasági népesség és az egész m ezőgazdasági terü let, v a la m in t a kereső m ezőgazdasági népesség és a m ű v e lt te rü le t visz o n y latáb an k isz á m íto tt ag rárn ép sű rű ség i m u ta tó sz ám o k k a l foglalkozom. M ivel m in t az id e v o n atk o zó a d a to k (1. F üggelék) és té rk é p e k m u ta t já k az egész m ezőgazdasági te rü le t a v izsg ált időszak során alig m u ta t szám o ttev ő v á lto z á st (IX. áb ra), az egész mezőgazdasági népesség mezőgazdasági területre vonatkoztatott sűrűsége á lta lá b a n olyan a la k u lá st m u ta t, m in t m aga a m ezőgazdasági népesség. O rszágos á tlag b a n 1880-ban 100 hold m ezőgazdasági te rü le tre 28,8 m ezőgazdasági lakos ju to tt, ez 1949-ig-fokozato sa n n ö v ek e d ett és ekkor az ará n y szám 34,6-ot ért el. Az u tó b b i év tizedben, a m ezőgazdasági népesség abszo lú t lé tsz ám á n ak h a n y a tlá sáv a l p á r huzam o san jelen tő sen csö k k en t és jelenleg 28,3 (7. tá b la). T erületileg nézve a k érd é st, az egész vizsg ált időszak folyam án a viszonyszám n agysága te k in te té b e n kiem elkednek Zala és H eves, m a jd később V as és Szabolcs m egyék (1. F üggelék). Jelen tő s a sűrűség á lta lá b a n az északi m egyékben, É sz a k n y u g a t-d u n á n tú lo n, v a la m in t P est, B a ra n y a és T olna m e gyékben. Az 1930-as év ek tő l kezdve jelen tő s sű rű ség a la k u lt ki a dél-alföldi terü lete k en is, ahol a m á r k o ráb b a n sű rű népességű C songrád m ellé Bács és B ékés m egyék is felsorakoztak. Jellem ző, hogy Z ala, H eves és Szabolcs m egyék 1960-ban is a legnagyobb ag rárn é p sű rű ség et m u ta tjá k (V III. ábra). E z a nép sű rű ség i m u ta tó nem jelez sem m ily en összefüggést sem a nép sűrűség általán o s m u ta tó sz á m á v a l, sem a m ezőgazdasági népesség a rá n y á v al. Sőt á lta lá b a n az a jellem ző, hogy a sűrűségi viszonyszám olyan m egyékben a legnagyobb, ahol a m ezőgazdasági te rü le t az ö sszterü leth ez v isz o n y ítv a a rá n y la g kisebb (kivéve Szabolcs), és ahol a m ezőgazdasági népesség a rá n y a az össznépességen belül viszonylag alacsonyabb. Sokkal jellem zőbb a m u n k aerő oldaláról nézve a m ezőgazdasági k eresőknek a szűkebb értelem b en v e tt m ű v e lt te rü le th e z tö rté n ő v iszo n y ításából eredő m u ta tó sz á m. A m ű v elt te rü le t eg y részt a ré t és legelő csökkenésével, m á sré sz t a szán tó és részben a k e rt növekedésével a fejlődés folyam án á lta lá b a n n ő tt, m égpedig elsősorban o tt. ahol a szántóföld is n ö v ek e d ett (IX. áb ra). E n n e k m egfelelően ez az ag rárn ép sű rű ség i m u ta tó fokozatosan em elk e d ett a vizsgált időszak fo ly am án. A 100 kh. m ű v e lt te rü le tre ju tó m ezőgazdasági keresők szám a 1880 ó ta 1949-ig 16,6-ról 21,3-ra n ő tt, m a jd 1960-ra ez is jelen tő sen v isszaesett, 18,4-re. A sűrűség te k in te té b e n itt is elsősorban Zala, H eves, Szabolcs, B ács-k iskun, v a la m in t C songrád, B orsod, N ógrád és V eszprém m egyék em elkednek ki (V III. áb ra). E m egyék tö b b ségében a m ű v e lt terü let viszonylag nem n ag y a rá n y ú ; ennek ö sszterü leten belüli részesedésével k ap c so la t nem m u ta tk o z ik.

72 DR. KISS ALBERT

AZ AGRÁRNÉPESSÉG TERÜLETI ALAKULÁSA 73 I X. A m e z ő g a z d a s á g i te r ü le t é s a m ű v e l t te r ü le t a r á n y á n a k a la k u lá s a m e g y é n k é n t, 1 8 8 3 7.9.5? Coom nouiem ic a zp ap n oü ruiouiadu 11 oőpaőom ah noií nnotyadu n o KOMumamaM a 1883-1957 zz. R a t i o 0/ t h e A g r i c u l l u r a l a n d C u U i v a i e d A r e a s b y C o u n t i e s, 1 8 8 3 1957 H a tá ro z o tta b b összefüggés m u ta th a tó k i azonban e sűrűségi m u ta tó és a m ű v e lt te rü le t belső összetétele k ö z ö tt (X. ábra). A felsorolt legnagyobb sűrűségű m egyék azok, am elyekben a legm unkaigényesebb növényterm elési ág ak súlya a m ű v e lt te rü le te n belül jelen tő sen kiem elkedik. A k e rt, szőlő, v a la m in t a dohány, cu k o rrép a és zöldségfélék, m int legm unkaigényesebb s

74 D R. KISS A L B E R T Úv1 1000 kli. az összes terület %-aban 1000 Uh. az összes terület %-ában 100 kh. mg. területre jut mg.-i lakos 1 mg.-i lakosra jut mg.-i terület 100 kh. művelt területre jüt mg.-i kereső 1 mg kereső jut müve terül (1) (3) (4) (3) (4) (6) (7) (8) (9) 1880 (1883).. 12 735,7 78,8 8 949,0 55,4 28,8 3,5 16,6 6,0 1890 (1895).. 12 94(5,3 80,1 9 352,4 57,9 31,0 3,2 17,5 5,7 1900 (1895).. 12 94(5,3 80,1 9 352,4 57,9 32,2 3,1 18,5 5,4 1010 (1913).. 13 131,5 81,2 10 214,4 63,2 32,4 3,1 16,5 6,1 1920 (1923).. 13 195,9 81,(5 10 281,8 63,6 33,7 1 3,0 20,7 4,8 1930 (1935).. 13 133,7 81,2 10 329,3 (53,9 34,2 2,9 19,6 5,1 1941 (1938).. 13 139,(5 81.3 10 340,2 64,0 34,5 2,9 20,8 4,8 1949 (1948).. 13 080,4 80,9 10 320,1 (53,9 34,6 2,9 21,3 4,7 1900 (1957).. 12 (579,0 78,4 10 112,(5 62,(5 28,3 3,5 IS,4 5,4 eddig viszonylag legkevésbé g é p e síte tt ágak eg y ü ttes te rü le té n e k a m ű v e lt te rü le th e z való v isz o n y ítá sáv a l ez a k ap c so la t h a tá ro z o tta n kirajzolódik. F eltű n ő, hogy P e st m egyében nem a lak u l e g y irá n y ú an az ag rárn épsű rű ség és a m u nkaigényes ág ak te rü le ta rá n y a, am in ek viszont az a m a g y arázata, hogy itt a legnagyobb a nem m ezőgazdásági főfoglalkozású föld tu lajd o n o so k a rá n y a, ak ik n ek tu la jd o n a jelen tő s részben k e rt, gyüm ölcsös és szőlő. M indhárom vizsgált id ő p o n tb a n alacsony ará n y sz á m o t m u ta t m ég V as és G yőr- S opron m egye a m u n k a in te n zív ágak te rü le ta rá n y á n a k te k in te té b e n. A m ag asab b n ép sű rű séget in d o k o lja viszont az, hogy a m ű v elt te rü le tre viszon y íto tt á llatsű rű ség Zala u tá n e k é t m egyében országosan is kim agasló. M indezek teh á t h a tá ro z o tta n a rra u ta ln a k, hogy a m ezőgazdasági n ép sű rű ség te rü le ti ala k u lá sa a legerősebben m unkaigényes ág ak te rü le ti elhelyezkedésével eléggé szoros k ap c so la tb an v an. Ez az 1960. évi szám okban is m e g m u ta tk o zik (8. tá b la). F elm erül a kérdés, hogy az agrárnépesség sz ám á n ak 21% -os csökkenése és ennek m egfelelően az ag rá rn é p sű rű ség visszaesése nem jelent-e k om oly p ro b lém ák at a mezőgazdaság m unkaerőgazdálkodásában. A kérdés az. elbírja-e zökkenők nélkül a m ezőgazdaság, hogy az eddig ot t dolgozó, elsősorban fia ta l m u n k aerő k jelen tő s szám b an m ennek át m ás foglalkozási

ág a k b a. H ely en k én t és időlegesen te rm ész ete sen je len tk ezhetn e k nehézségek, összességében véve azonban ez a fo ly am at a fejlődés fe lta rtó z h a ta tla n k ö v etk ezm én y e. É p p e n a n n a k a jele ez, hogy a tech n ik a fejlődése á lta lá b an, és a n n a k a m ezőgazdaságban is egyre je len tő seb b té rh ó d ítá sa a m ező- A Z A GR Á RN É PESSÉG T E R ÜL E I AL A K U L ÁS A 75.Megve, országrész ' (i) 100 kát. hold művelt területre jut mezőgazdasági kereső (2) A legmunkaigényesebb növények területe n művelt terület %-ában (31 100 kát. hold művelt területre jutó számosállat (4) 18S0 1930 1960 1 8 8 3-1 9 3 1-1957 85 35 59 1884 1935 1960 B a r a n y a... 20,2 18,8 16,2 12,8 7,5 8,7 26.0 33,9 30,9 F ejér... 12,3 14,0 12,5 5,7 5,9 8.1 23,1 25,9 23,4 G yőr-sopron... 18,4 18,8 16,1 5,8 5,5 7,7 30,1 34,7 32,3 K om árom... 16,2 16,0 12,6 7,3 6,1 8,3 24,2 26.1 25,5 S om ogy... 16,7 19,3 18.0 6,1 5,8 7,8 25,9 33,5 31,0 T oln a... 18,2 18,7 15,8 10,3 8,0 9,4 24,5 29,4 28,5 V a s... 18,8 21.2 20.1 4,8 4,6 6,5 31,7 37,1 42,2 V e s z p r é m... 20*5 ) 16.9 9,2 6,8 8.1 34,8 34,1 32,7 Z ala... 22,9 31,0 26,3 15,0 10,8 12,5 31,6 41,5 47,5 1. D u n á n tú l összesen \ 17,!) 10,5 1 6,0 S,3 0,6 8,4 27,7 32,7 31,8 B ács-k iskun... 14,8 21,4 21,6 6,0 12,2 16,2 21,7 21,8 24,4 B ékés...1 13,5 17,8 17,5 4,0 4,7 7,7 21,2 22,7 27,6 Csongrádi... 14,8 20,5 20,8 4,5 8,3 12,5 23,2 25,2 28,3 H a jd ú -B ih a r... 14,6 18,4 18,4 3,2 4,8 8,3 25,2 22,1 32,3 P est (B udapesttel).. 16,9 17,7 18,0 10,3 14,1 18,0 30,0 26,1 26,4 Szabolcs-Szatm ár... 16,7 18,8 23,5 4,5 6,6 9,5 19,8 23,3 31,6 Szolnok... 14,(1 17,5 13,9 4,7 4,6 7,3 22,7 21,3 24,4 2. A lfö ld összesen.. 13,0 10,0 19,3 5,4 7,0 11,5 23,4 23,1 27,7 Borsod-A baúj- Z e m p lé n... 20,0 21,3 18,5 9,9 8,0 9,7 28,2 29,7 35,2 H e v e s... 19,0 25,1 21,3 9,5 12,5 16,3 24,3 23,9 25,4 X ó g r á d... 16,7 20,3 20,0 7,7 5,8 8,7 25,4 26,6 29,7 3. É sza k összesen.. 10,1 22.2 10,6 0,3 S,9 11,5 26,5 27,4 31,3 4. M agyarország összesen...... 10,6 10,(1. I S,4 7,0 7,5 10,4 25,5 27 2 29,7 r o p iiso u m a.'ib H a a zp a cp a : (1) K o m iitü tli, K p a n ; (2) a rp a p iib ic ca.m OAeirre.ibiibie n a 1 0 0 Kafl. x o.ib ^ o B o ö p a ő o T a im o ií n.io m a a i i; (3) n.'io m a jtb pact C im ii T peöyio m iix camoii m itenciib iiofi pauot bi bo rip o u e irra x k o o p a ő o T a iiiio ii n a o m a ^ n ; (4 ) lio ro a o B b e riepeb O jjnoro c k o tb n a 100 n a ;;. xojibjiob o o p a o o T a n iio ii ru io m a jp i. B e p m u K a.ib iia fi zpatfja : 1. 3 a n y iia iic K iiii K p a ii, B cero ; 2. B c iire p c K a n iniam CimocTi», b cc i o ; 3. CeBepribiii K paii, Bcero ; 4. B em p iin irro ro, 5e3 B y A an cu n a. H e a d in g : (1 ) C o u n tie s, re g io n s ; (2) a g r i c u lt u r a l e a rn e r s p e r 100 c a d. y o k e s c u l tiv a te d a r e a ; (3 ) a r e a o f m o s t la b o u r in te n s iv e p la n ts p e r 1 00 c u ltiv a te d a r e a ; (4 ) s ta n d a r d a n im a ls p e r 100 c a d. y o k e s c u l tiv a te d a r e a. L a te r a l text: 1. T r a n s d a n u b ia, t o t a l ; 2. H u n g a r ia n P la in, lo t a l ; 3. X o r lh, t o t a l ; 4. H u n g a r y a l to g e th e r, w ith o u t B u d a p e s t.

AZ AGRÁRNÉPESSÉG TERÜLETI ALAKULÁSA 77 gazdaság b an is fo k o zo ttan növeli a m u n k a term elékenységét és új tá rs a dalm i m u n k am eg o sztási a rá n y o k a t hoz létre. A fejlődést m a m á r a m ezőgazdaságban sem a m inél tö b b élőm unka b efektetése je len ti a szocialista nagyüzem i g azdálkodás időszakában, hanem az a rá n y egyre in k áb b eltolódik a tá rg y ia su lt m u n k a felé. Az elm ú lt év tizedben 1950 1959-ig a tra k to rá llo m á n y m eg h áro m szo ro zó d o tt, a m ű trá g y a fogyasztás m egnégyszereződött. E z a k é t szám egybev etv e a m ezőgazdasági m u n k aerő sz ám á n ak csökkenésével ö n m agáb an is élénken m u ta tja, hogy az élőm u n k ák h o z képest a tá rg y ia su lt m u n k a szerepe a fejlődés során lényegesen m e g n ő tt. N em is szólva arról, hogy ebben az id ő szak b an u g y an csak jelen ték en y en m e g n ő tt a fe jle tt és n ag y teljesítm én y ű m unkagépek szám a, s a v illam o sítás is egyre in k áb b té rt h ó d ít a m ezőgazdaságban, v a la m in t a biológiai és kém iai m ódszerek alk alm azása és azok h a tá sa is egyre figyelem re m éltób b. Az 1949-től 1959-ig eltelt év tized a la tt a m ezőg azd aság b ru ttó te rm e lési értéke 4 1 % -k al, a n e ttó term elési érté k e 1949-től 1958-ig 2 8 % -k al n ö v ek e d ett, v á lto z a tla n árak o n sz ám ítv a (6). A m ezőgazdasági term elés te h á t viszonylag nagyszám ú m u n k aerő k ik apcso ló d ása m elle tt is a fejlette b b te ch n ik a alk alm azása és a szocialista nagyüzem i m ezőgazdaság k ia la k ítá sa fo ly tá n jelen tő sen em elk e d ett. Az ag rá rn é p sű rű ség növekedése te h á t a fejlődés m ai fokán nem feltétele a m ezőgazdasági term elés fejlődésének, sőt a fejlődés te n d e n c iá ja világ szerte a m ező g azd aság i népesség csökkenése. Az ag rárjellegű és nem ag rárjelleg ű n a g y tá ja k egyre élesebb k ü lö n v álása azonban feltétlenül olyan jelenség, am in ek szám os v o n atk o zá sb an le kell v o n n i a k ö v etk ezm én y eit a nép g azd aság te rv sz erű fejlesztése során. A regionális fejlesztés teen d ő in ek m e g h atá ro z ásak o r a népgazdasági m u n k a erőnek te rv sz erű elo sztására fo k o zo ttan figyelem m el kell lenni. A te ch n ik a fejlődése fo ly tá n to v á b b i v án d o rlá ssa l kell szám olni a m ezőgazdaságból az ip arb a. E lőre lá th a tó azonban, hogy az ország északi ip ari tá ja bizonyos h a tá ro n tú l nehezen tu d ja felvenni a tech n ik ailag egyre jo b b a n fejlődő m ezőgazdaságban felszabaduló m u n k a erő k et. E zért a te rü leti fejlesztés egyik igen fontos fela d ata az ország déli ag rárjellegű részének is a célszerű ip arfejlesztését m egoldani. N em utolsó so rb an fontos és tu d o m á n y o sa n m ega la p o z o tt m egoldást igénylő feladato k je len tk eznek elm o n d o tta k k al k a p cso latb an a m ezőgazdasági term elés regionális fejlesztése v o n atk o zásáb a n is. A m ezőgazdasági term elés m egfelelőbb te rü le ti elhelyezését, a tá ja k jellegéhez igazodó sp e cia liz álá sát nem csak a m ezőg azd asági term elés ésszerű m egszervezése, hanem az egész népgazdaság m u n k am eg o sztása is m egkív án ja. i n o n A L O M 1. S z é l T iv a d a r : A z ip a ro s o d á s h a tá s a a n é p e s e d é s re és a n é p m o z g a lo m ra. M. S ta l. S z e m le 1937. év i 0. sz á m. 2. T h ir r in g L a jo s : V iz s g á ló d á s o k ti te rm é k e n y Séíí a l a k u lá s á n a k f o g la lk o z á s i, tá r s a d a lm i- g a z d a s á g i jelleg zetesség eirő l. D em ográfia, 1959. 2. évf. 1. szám 51 73. p. 3. S ta tisztika i Ila v i K ö zlem én yek 1969. é v i <S. sz á m. 4. M e z ő g a z d a s á g i S ta t is z tik a i Z s e b k ö n y v 1969. B p. 3."». és 3 7. p. 5. M e z ő g a z d a sá g i S ta t is z tik a i Z s e b k ö n y v 1969. B p. 2 4 5. p. 6. M e z ő g a z d a sá g i S ta t is z tik a i Z s e b k ö n y v 1969. B p. 2 4. és 2 6. p. E g y é b fe lh a s z n á lt fo rrá s o k : 1889 ó ta a n é p s z á m lá lá s o k r a, to v á b b á a m ű v e lé s i á g a k r a, a m e z ő g a z d a s á g i te rm e lé s r e és az á l la ts z á m lá lá s o k r a v o n a tk o z ó a n k ö z z é te tt k ü lö n b ö z ő h iv a ta lo s s ta t is z ti k a i k ia d v á n y o k. E r d e i F e r e n c : M e z ő g a z d a s á g és s z ö v e tk e z e t. B u d a p e s t, 1959. 3 8 2. p. E r d e i F erenc : A n é p s ű rű s é g c g v e s k é rd é s e i és a z a g r á r n é p s ű r ű s é g a l a k u lá s a. D e m o g rá fia 19 5 9. 2. é v f. 1. s z á m. 1 2-3 1. p.

2. Fejér 1880 219,8 100 91,4 155,0 100 70,5 (52,7 21,5 34,3 40,9 05,2 140,5 147,2 49,9 35,2 002,3 509,9 23,4 12,3 (4403) 1890 232,7 100 101,4 170,1 110 73,1 71,5 29,1 40.7 42,1 58,9 129,5 137,9 52.9 38,0 603,6 520,5 25,6 13,7 1910 200,8 119 104,2 177,1 1 14 07,9 (58,0 29,9 43,9 37,7 55,5 150,3 100,4 59,2 40,2 009,5 549,1. 20,5 12,4 1930 281,9 128 120,0 184,(5 119 05,5 77,0 40,9 52,7 30.3 40,8 134,9 137,9 04,0 41,9 004,9 555,7 27,8 14,0 1949 293,0 133 135,8 180,3 120 (53,0 89,2 79,2 88,8 9.7 10,9 11.5,8 108,9 00,5 42,3 050,4 553,3 28,4 10,1 1900 300,2 104 175,3 143,2 92 39,8 08,0 105,0 111,0 81,8 32,5 040,2 542,2 22,4 12,5 3. (Jyőr- 1880 209,5 100 121,0 175,4 100 05,1 73,4 30,0 41,7 42,5 57,9 122,7 139,0 07,2 43,7 559,5 398,1 31,3 18,4 S opron 1890 283,9 105 120,4 184,4 105 05,0 70,4 34.7 45,4 41,5 54,3 124.0 141,4 70,7 46,0 564,3 408,9 32,7 18,7 (4013) 1910 325,2 121 137,1 181,7 104 55,9 72,3 I I. 1 56,8 31,0 42,9 137.2 151,3 81,0 45,3 500,4 437,4 32,1 10,5 1930 301,1 134 101,2 195.1 111 54,0 85.7 54,1 03,1 31.3 36,5 124,0 127,7 90,0 48,0 507,0 454,7 34,4 18,8 1949 304,0 135 171,4 180,9 107 51,3 90,8 82.4 90,7 8.1 9,0 112,4 i 105,8 90,7 46,6 563,4 453,3 33,2 20,0 1900 391,7 145 199,0 149,2 85 3 8,1 71,5 i 97,0 109,0 97,0 37,2 545,0 445,0 27,4 10,1 i 4. K om árom 1880 124,1 100 53,7 80,8 100 09,9 35.4 15,7 44,3 19,5 55, l 131,1 145,2 55, l 38,5 277,2 219,0 31,3 10,2 (2254) 1890 132,5 107 (51,0 85,0 99 04,0 38,9 20,8 53,4 18,0 46,3 115,1 120,1 58,8 38,0 277,4 221,7 i 30,9 17,5 1910 107.1 135 (57,(i 80,7 93 48,3 31,9 17.4 54,5 14,3 44,9 147,2 153,0 74,1 35,8 278,1 228,2 1 29,0 14,0

I.-I i;6o6.6 I.-: ;' _; I :i:i ii 8i i; i: I;I ii I i "t: i : i; 2i i 7! :: ;;; ";;I :oi g:.ii II ii ii i; 9: 1; 1:I?4 i.;i i; i; 101,1 111,0 113,5 120,1 I 2.r'J,7 20,4 96 : : 212,8 224,9 234,6 238,1 247,4 197,0 165,S ISO,2 177,I 176,1 179,2 140,5 ;: i1 i9 i,.i 8! i :i : I: ;;; i: z! i ;) :;'!! ";) :; ::I:!I "; I;; ll!i I:; :3; I;I 2 I.l\ ; ;; ; i2 1 s; g i 58 94 3 :5!3 i g: I! oi6 1 g ::;`! 3i 6i_ ":` o3; _;; I.: : i ;-I;;?;f 8 3:i i; I : 3i ; I1 :i ';i 1I i: 3!a;i ii I:: ::!ll 8: 39 1 56 3! 39 :; I: 1 35,0 o: 37,0 1 38,6 ;r) 39,1 S 40,7 1 32.4 130,7 132,9 65,1 46,3 126,1 129,51 70,0 50,3 I3f:3l ii44,,5' 7f;i 38:i 114,8' 106,0' 75,3 5O,0 107To3,0[ 74,6 39,2 I: :`: i 735,1 786. 8 77O,8 7669 7 760,5 737,8 526,5 6Z9,7 532,9 528,9 521,3 510,5 `: ': I; :i : : i6 7; 391,4 411,2 436,6 4.39, 9 443,0 436,8 : i`:t : I;: 8o! 3; i; 8! :.i : "i 6! ii!i ';i ;; I;i i; i ±i I;: i: i i: :i i i ::'; i 36,1 100 68,6: f)0,0 154,5 114 71,5 61,4 158,i l]6 (;0,7 61,0 t6:3,7 120 I)8,U 75,0 lr/0,1 17 56,2 79,1 129,8 95 45,8 67,S 28,3 47,1 I 31,5 I 52,6 114,I 126,8 59,4 40,8 410,O 32,4 52,8 28,8 146,9 136,7 151,6 64,7,46,3 423,6 39,3 63,5 22,5136,4' 145,0 155,4 77,9147,31 434,0 52,0 70,6 22,0 29,31 123,6 118,3, 84,:3149,O 436,6 72,2 0l,:3 f),7 8,I 112,:3 101,1 84,7 47,6 431,9 95,0 91,0 84,S 38,0 412,7 ii I;;;; i i 'i; 3! i ":: i 8. VcszI)r6m 1880 275,1 (rj185) I i3!! Sis;i) I 1930 327,8 I 1949 349,0 1960' 393.3 loo 119,3 I 185,0 106 128,2 I 206,2 1i3 133;U 283;3 127 159,5 1 94,8 143 191,8 I 140,4 i: I ; ii ; ";; i i :2 ii!; i;.: i 'i o! i 3i i 135,0; 53,1 35,9' 568,9 134,9, 56,1 39,8, 572,5 148,O 6O,Ol 40,0 588,9 123,0 63,2 I 40,4 592,4 105,7 67,3 37,6, 603,4 105,Ol 105,0 75,91 27,1 570,3 385,4 391,0 417,0 422,4 421,8 404,8 :::;i::,;: IiF 9. Hal:I 1880 (328l ) t800 1910 1930 940 1960 2s.3:i I I!! 2:!0,9 I 133 79,9 141,9 88,8 16±,7 lot,7 176,7 2±,2 187,6 113I,,3 I 1!8;f 100 78,6 116 SO,2 1'25 7;3,7 i;32 71,:3 12r) 67,4 96 49,9 6,2 38,5 62,8 22,6 37,0.12r,,Ol131,9, 55,0 43,2 386,0 267,7 3f),8 C)9,8 266,4, 41,0 73,S 409,I 288,1 I 43,2 "x,,i!# 7r:;i :`i:8!, ;U:! i',3:i I!!,;:a,!# i:i;; :4!;:,i 293,3 45,6 295,rJ 43,7 75,3 286,7 3+,+ i ii I)tlm\nt1'll 1880 2054,0 LOO 907,4 1_-loo,3 100 7l,1 ()24,0 I 30rJ,3, 48,9 :316,4 50,7 I 26,4 134,Ol 56,0 39,8 4748,3 3479,8 30,8 17,9 l)sszesell (3\\ 076) 1890, 2200,8 lot 967,9 1576,:-) tog I 71,:? r)65,6 378,0, 56,7 128r),9 43,0 ; 128,3, ]36,a 00,3 4:3,0 4785,8 3571,2 :32,9 18,6 3 328;L i3.,hz;3 i#:!l:!!i!; :ii! I, i#l;:i I!:3::;i ::i I 6i3:;I:I i,i:,;i I 4:I,::;'z: I, :ii:,,:::;1, i:2;:i Iii,:;il li#;i :i;!l :;: ::i8!!:;:: 39f3;!! 2?,;i I f8,,.3 \[ co

(0) (7) <*) (9) (10) (11) 260,4 100 75,7 108,0 51,5 47,6 016,2 121 81,1 130,8 71,2 54,4 040,0 104 72,4 135,7 79,1 58,3 402.2 166 80.0 100.7 121,9 62,9 415.1 15!) 70.5 201.0 168,5 80,5 049,0 104 50.5 108.8 200,5 100 77,6 80,4 00,1 07,1 274,1 114 77,0 102,5 46,2 45,1 286,0 120 60,0 107,5 48,8 45,4 010,0 120 66,0 108,6 70.0 57,0 010.0 100 67,6 152.7 102,0 86,5 204.4 110 56.5 107.7 187,8 100 65.0 70,6 00,0 46,8 220.4 117 6 7.1 82,8 45.1 54,5 234,5 125 50.0 02,0 51,4 55,0 207.4 126 55,5 110.8 72.0 64,0 244.0 100 56.0 123.8 105.8 85.5 106,7 105 45.0 111,5 214,2 100 70.0 84.3 30,9 40,2 218,2 102 67.7 85,0 43.4 50,5 266.7 125 65,6 100.5 45,4 45,2 288.0 105 61,6 127.2 70.5 57,8 316,0 148 63.5 146,5 127,4 87.0 263,0 120 50,0 126.0

14. P e st 1880 355,4 100 138,2 297,2 100 83,6 107,7 45,2 42,0 62,1 57,6 157,2 176,0 55,7 46,5 899,1 636,8 33,1 16,9 (B udapest 1890 397,2 112 172,0 290,0 98 73,0 114,7 59,2 51,6 55,2 48,1 130,9 152,8 62,3 45,4 896,9 657,1 32,3 17,5 nélkül) 1910 527,2 148 204,9 321,3 108 60,9 125,1 67,6 54,0 57,1 45,7 157,3 156,8 82,6 50,3 889,5 680,4 36,1 18,4 (6386) 1930 638,5 180 266,0 275,4 93 43,1 124,8 68,7 55,1 55,6 44,5 140,0 120,7 100,0 43,1 892,3 705,0 30,9 17,7 1949 687,0 193 317,8 311,6 105 45,4 154,8 133,4 86,2 21,0 13,5 116,2 101,3 107,6 48,8 901,1 715,6 34,6 21,0 1960 783,1 220 419,3 217,0 73 27,7 121,9 87,0 78,0 122,6 34,0 826,9 677,6 26,2 18,0 B udapest 1880 402,7 100 204,2 15,7 100 3,9 6,1 2,8 45,9 3,2 52,5 97,2 157,4 767,0 29,9 68,2 52,4 23,0 11,0 (525) 1890 560,0 139 283,9 21,8 139 3,9 8,5 3,9 45,3 4,4 52,4 97,3 156,5 1066,7 41,5 71,4 57,2 30,5 14,9 1910 1110,0 276 587.0 29,0 185 2,6 11,9 5,7 47,9 5,9 49,6 88,9 143,7 2114,2 55,2 59,4 48,7 48,8 24,4 1930 1440,9 358 780,6 25,9 165 1,8 12,4 6,0 48,4 5,9 47,6 84,6 108,9 2744,5 49,3 56,7 47,6 45,7 20,0 1949 1590,0 395 871,6 24,4 155 1,5 12,3 8,0 65,0 4,0 32,5 82,4 98,4 3028,5 46,5 57,5 48,1 42,4 25,0 1960 1807,3 449 1175,8 25,0 159 1,4 14,9 54.0 68,0 3442,4 47,6 47,2 40,4 53,0 36,9 15. Szabolcs- 1880 288,3 100 122,5 252,9 100 87,7 105,8 39,0 36,9 66,4 62,7 135,3 139,0 48,6 42,6 836,6 635,4 30,2 16,7 Szatm ár 1890 329,1 114 138,2 261,7 103 79,5 107,9 44,6 41,3 62,8 58,2 138,1 142,5 55,4 44,1 858,8 663,2 30,5 16,3 (5937) 1910 418,5 145 163,9 304,9 121 72,9 118,4 49,7 41,9 68,2 57,7 155,3 157,5 70,5 51,4 924,0 804,9 33,0 14,7 1930 502,1 174 209,0 355,4 141 70,8 149,4 84,6 56,7 64,5 43,1 140,2 137,9 84.6 59,9 927,9 794,4 38,3 18,8 1949 558,0 194 252,4 404,1 160 72,4 189,3 170,6 90,2 18,4 9,6 121,1 113,5 94,0 68,1 895,7 766,1 45,1 24,7 1960 587,3 204 274,5 353,3 140 60,2 177,9 114,0 99,0 98,9 59,5 889,5 757,1 39,7 23,5 16. Szolnok 1880 299,3 100 116,4 221,7 100 74,1 82,7 36,6 44,3 45,8 55,3 157,1 168,1 53,7 39,8 888,9 591,3 24,9 14,0 (5571) 1890 341,9 114 139,7 257,7 116 75,4 100,1 56,5 56,5 43,3 43,2 144,7 157,4 61,4 46,3 891,8 643,1 28,9 15,0 1910 399,7 134 156,5 265,5 120 66,4 102,4 50,6 49,4 51,5 50,3 155,4 159,3 71,7 47,7 895,5 745,3 29,6 13,7 1930 441,0 147 195,4 286,7 129 65,0 129,3 74,4 57,5 54,7 42,3 125,7 121,7 79,2 51,5 895,2 740,7 32,0 17,5! 1949 451,0 151 209,8 288,3 130 63,9 140,2 120,9 86,3 19,1 13,6 115,0 105,6 81,0 51,8 892,3 745,1 32,3 18,8' 1960 462,5 155 214,6 226,3 102 48,9 100,6 116,0 125,0 83,0 40,6 866,1 723,5 26,1 13,9 Alföld 1880 2575,5 100 1093,1 1689,4 100 65,6 654,6 275,1 42,0 377,5 57,7 135,6 158,1 60,0 39,4 6 369,5 4 363,3 26,5 15,0 összesen 1890 3023,5 117 1324,8 1860,1 110 61,5 733,2 370,1 50,4 360,9 49,3 128,2 153,7 70,4 43,3 6 492,5 4 631,4 28,6 15,8 (42 924) 1910 4155,8 161 1800,1 2057,8 122 49,5 793,5 398,3 50,2 392,9 49,5 130,9 159,3 96,8 47,9 6 553,9 5 162,8 31,4 15,4 1930 4920,1 191 2323,7 2211,3 131 44,9 989,2 581,0 58,8 405,8 41,0 111,7 123,5 114,6 51,5 6 567,3 5 217,5 33,7 19,0 1949 5274,0 205 2592,4 2322,5 137 44,0 1121,5 966,6 86,2 152,3 13,6 103,4 107,1 122,9 54,1 6 557,3 5 224,1 35,4 21,5 1960 5653,0 219 3132,1 1894,7 112 33,5 989,3 80,0 92,0 131,7 44,1 6 337,3 5 127,8 29,9 19,3

Megye, országrész (terület km 2) É v Összes népesség 1000 fő o s II s X -d a M E bből kereső 1000 fő M ezőgazdasági népesség1 összesen 1000 fő o II M 00 X J r-< a Az összes népe ség % -áb an ö s sz e sen 1000 fő M ezőgazdasági keresők2 E b b ő l3 önálló (b irtokos, bérlő) és segítő c s alád tag ja ik 1000 fő % gazdasági cseléd, m u n k á s 1000 fő % 100 keresőre ju t e lta r to tt CG W) o '<D N az öss népes b en a m ezőga dasági n pességbt E g y k m 2 ö sszterü letre ju t 1 * sí? 100 k. hold Mezőm g. te rü m űv. te rü gazda M űvelt letre letre CG P. sági te r ü le t4 te rü le t4 ju t Ö to e c 'o g C G m g. lakos (kereső b élt.) fő fő 1000 k á t. hold fő (1) (2) (3) (4) (5 ) (6) (7) (8) (9) (10) ( U ) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) 17. Borsod- 1880 373,8 100 162,2 273,2 100 73,1 114,3 43,0 37,6 70,8 62,0 130,5 139,0 51,6 37,7 851,2 571,9 32,1 20,0 A baúj- 1890 408,5 109 179,5 285,3 104 69,8 120,4 49,8 41,3 70,2 58,4 127,6 137,0 56,4 39,4 883,2 598,3 32,3 20,1 Zem plén 1910 513,5 137 207,7 293,8 108 57,2 119,5 56,4 47,3 62,7 52,4 147,2 145,9 70,9 40,5 900,7 661,6 32,6 18,1 (7247) 1930 585,5 157 249,9 317,9 116 54,3 141,8 78,8 55,6 62,7 44,2 134,3 124,2 80,8 43,9 904,9 665,6 35,1 21,3 1949 1960 630,0 726,4 169 194 281,1 351,8 305.5 228.6 112 84 48.5 31.5 145.8 119.8 126,8 87,0 18,7 12,8 124,1 106,0 109,5 91,0 86,9 100,2 42,2 31*5 896.2 881.2 664,9 647,1 34,1 25,9 mg. k e re ső 21,9 18,5 18. H eves 1880 202,0 100 81,7 157,5 100 78,0 61,0 30,1 49,4 30,6 50,1 147,2 158,2 55,5 43,3 466,8 321,1 33,7 19,0 (3638) 1890 225,6 112 93,2 174,7 111 77,4 70,2 40,8 58,2 29,2 41,5 142,1 148,9 62,0 48,0 480,4 334,1 36,4 21,0 1910 273,1 135 107,9 192,3 122 70,4 73,0 35,1 48,1 37,0 51,5 153,1 163,4 75,0 52,9 480,5 303,9 40,0 20,1 1930 309,6 153 136,7 206,0 131 66,5 93,8 50,8 54,2 42,7 45,5 126,5 119,6 85,1 56,6 477,2 373,5 43,2 25,1 1949 1960 316,0 348,8 156 173 145,8 184,2 188,5 133,9 120 85 59,7 38,4 93,0 79,3 81,5 87,7 11,2 12,0 116,7 89,0 102,7 69,0 86,8 95,9 51.8 36.8 476,8 473,3 373,7 372,1 39,5 28,3 24,9 21,3 19. N ógrád 1880 123,9 100 54,4 85,0 100 68,6 35,6 14,5 40,7 20,9 58,7 127,8 138,8 48,7 33,9 299,9 212,9 28,3 16,7 (2546) 1890 142,0 115 58,7 95,4 112 67,2 37,4 19,3 51,6 17,9 47,9 141,9 155,1 55,8 37,5 304,4 217,4 31,3 17,2 1910 175,1 141 67,4 98,2 116 56,1 38,0 18,4 48,4 19,4 51,1 159,8 158,4 68,8 38,6 309,4 229,4 31,7 16,6 1930 201,8 163 85,5 102,6 121 50,8 47,0 27,7 58,9 19,2 40,9 136,0 118,3 79,3 40,3 310,0 231,9 33,1 20,3 1949 1960 215,0 236,4 174 191 94,2 120,0 103,3 76,3 122 90 48,0 32,3 48.8 44.9 43,8 89,8 4,9 10,0 128,2 97,0 111,7 70,0 84,4 92,9 40,6 30,0 299,2 298,7 223.4 224.4 34.5 25.5 21,8 20,0 Észak 1880 699,7 100 298,3 515,7 100 73,7 210,9 87,6 41,5 122,3 58,0 134,6 144,5 52,1 38,4 1 617,9 1 105,9 31,9 19,1 összesen 1890 776,1 111 331,4 555,4 108 71,6 228,0 109,9 48,1 117,3 51,5 134,2 143,6 57,8 41,4 1 608,0 1 149,8 33,3 19,8 (13 431) 1910 961,7 137 383,0 584,3 113 60,8 230,5 109,9 47,7 119,7 51,9 151,1 153,5 71,6 43,5 1 690,6 1 254,9 34,6 18,4 1930 1096,9 157 472,1 626,5 121 57,1 282,6 157,3 55,7 124,0 44,1 132,3 121,7 81,7 46,6 1 692,1 1 271,0 37,0 22,2 1949 1960 1161,0 1311,6 166 187 521,1 656,0 597,3 438,8 116 85 51.4 33.5 287,6 244,0 252,1 87,7 34,8 12,1 122,8 100,0 107,7 80,0 86,4 97,7 44,5 32,7 1 672,2 1 653,2 1 262,0 1 243,6 35,7 26,5 22,8 19,0

M agyarország 1880 5329,2 100 2298,8 3665,4 100 68,8 1489,5 668,0 44,9 816,2 54,7 131,8 146,1 57,3 39,4 12 735,7 8 949,0 28,S 16,6 1890 6009,4 113 2624,1 3992,0 109 66,4 1626,8 858,0 52,8 764,1 46,9 129,0 145,4 64,6 42,9 12 946,3 9 352,4 30,8 17,4 összesen 1910 7612,1 143 3231,9 4232,3 115 55,6 1677,6 909,8 54,3 762,7 45,4 135,5 152,3 81,8 45,5 13 131,5 10 214,4 32,2 16,4 (93 031) 1930 8685,1 163 3997,8 4469,2 122 51,5 2021,5 1236,0 61,2 780,5 38,6 117,2 121,1 93,4 48,0 13 133,7 10 329,3 34,0 19,6 1949 9205,0 173 4409,3 4523,5 123 49,1 2196,2 1907,2 86,8 283,4 12,9 108,8 106,0 98,9 48,6 13 080,4 10 326,1 34,6 21,3 1960 9976,5 187 5295,7 3582,7 98 35,9 1864,8 88,0 92,0 107,2 38,5 12 679,0 10 112,6 28,3 18,4

84 D R. K I S S A L B E R T

AZ A G R Á R N ÉPESSÉG T E R Ü L E T I A LA KU L ÁS A 85

86 DR. K I S S ALBERT

AZ AGRÁR N ÉPESSÉG TE RÜLETI ALAKULÁSA 87

88 DR. KISS ALBE RT REGIONAL DEVELOPMENT OF THE AGRICULTURAL POPULATION OF HUNGARY, 1880 1960 S u m m a ry T h e p a p e r p re se n ts how th e n u m b e r, ra tio, s tru c tu re a n d d e n s ity of th e a g ric u l tu r a l p o p u la tio n h a s d evelo p ed in th e p re s e n t te rrito ry of H u n g a ry b y te r rito ria l u n its co rre sp o n d in g to th e p re se n t c o u n ty sy ste m. F o r th e sa k e of th is s tu d y th e a u th o r c o n v e rte d th e d a ta of th e p o p u la tio n censuses p rio r to 1920 to fit th e p re se n t te r rito ry of H u n g a ry a n d all d a ta giv en b y c o u n tie s w ere co n v e rte d to co rre sp o n d to th e p re se n t co u n ties. T h e 1960 d a ta are b a sed on th e processin g m ad e fro m th e 1 p e r cent sa m p le of th e la s t census h e ld on J a n u a r y 1, 1960. To p re se n t a c h a ra c te ristic p ic tu re of th e a g ric u ltu ra l d e m o g ra p h ic s itu a tio n a n d its re g io n a l diverg en ces th e p a p e r includes also an in stru c tiv e series of m ap s fo r th e y ears 1880, 1890, 1910, 1930, 1949 a n d 1960. 1. A s to th e chan g es in th e size o f th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n it can be estab lish ed th a t th e q u ic k e r r a te of g ro w th of th e la s t tw o decades in th e 19th c e n tu ry w as follow ed in th e n e x t decad e b y an e v e r d ecreasin g n u m e ric ad v an ce. A fte r a c e rta in sta g n a tio n th e la s t d ecad e (i. e. fro m 1949 to 1960) saw a co n sid erab le se tb a c k of 21 p e r cen t of the a g ric u ltu ra l p o p u la tio n, also in a b so lu te n u m b e rs. (T able 1. F ig u re I.) A t th e sam e tim e th e to ta l p o p u la tio n in creased b y a lm o st 90 p e r cen t b etw een 1880 1960, i. e. th e n o n - a g ric u ltu ra l p o p u la tio n show s a g ra d u a lly in c re a sin g d ev elo p m en t b o th in a b so lu te figures a n d also re la tiv e ly. T he d ev elo p m en t of th e size of th e to ta l a n d of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n s is w ell show n b y c o u n ties in th e m ap s of F ig u re II. T h e y re v e a l th a t th e d e n sity of th e w hole p o p u la tio n h as gone u p a t a q u ic k e r r a te in th e c o u n ties in d u stria liz e d e a rlie st a n d m o st e x te n siv e ly, th ese b ein g th e n o rth e rn co u n ties of H u n g a ry w h ereas th e in crease of th e d e n s ity of p o p u la tio n w as slow er in th e so u th e rn, p ro m in e n tly a g ric u ltu ra l co u n ties. (See A p p en d ix.) T h u s th e 1960 m ap show s clearly th e difference b etw een th e p ro m in e n tly in d u s tria l c o u n ties w ith a h ig h e r d e n s ity a t th e n o rth e rn edge of th e c o u n try a n d th e m a in ly a g ric u ltu ra l co u n ties of a lo w er d e n sity m a k in g up th e so u th e rn p a r t of th e co u n try. I t can be seen fro m F ig u re II. a n d th e A p p e n d ix t h a t th e in crease of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n a n d its d e n s ity c o m p ared to th e to ta l a re a w ere in creasin g u n til 1949 in th e a g ric u ltu ra l co u n ties in th e e a ste rn a n d so u th e rn p a rts of th e c o u n try, w ith a r a te of in crease m u ch slow er in th e in d u stria l c o u n tie s of th e n o rth e rn region ; in som e co u n ties th e p o p u la tio n of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n h as been ev en falling b a c k since 1930. B e tw een 1949 a n d 1960 th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n stro n g ly d im in ish e d in all th e counties of th e c o u n try w h ich show s t h a t since th e b e g in n in g of so c ialist c o n s tru c tio n th e en h an ced in d u stria liz a tio n, th e so cialist tra n sfo rm a tio n of a g ric u ltu re, a n d sim u lta n e o u sly th e d e v e lo p m e n t of te c h n ic s m ad e a c o n sid erab le p ro p o rtio n of th e p o p u la tio n go o v e r from a g ric u ltu re in to in d u s try a n d o th e r b ra n c h e s. T his in te rn a l m ig ra tio n w h ich used to be m u ch m o re m o d e ra te h as g a th e re d m o m e n tu m a n d becom e ra th e r m a rk e d in t he la st decade. T h e d ev elo p m en t tre n d o u tlin e d ab ove is b o rn e o u t also by Lhe d ecreasin g ra tio of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n to th e to ta l p o p u la tio n. F ro m 1880 to 1949 th e ra tio of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n w as d ecreasin g fro m 69 p e r c e n t to 49 p e r c e n t, o n ly to go su d d e n ly dow n to 35,9 p er c e n t b etw een 1949 1960. T he m ap s in F ig u re I II. show sp e c ta c u la rly th e h isto ric d e v e lo p m e n t of th e n o rth e rn in d u s tria l region of th e c o u n try as w ell as th e e x te n t to w h ich th e a g ric u ltu ra l ra tio has decreased all over th e c o u n try d u rin g th e last 10 y ears. T he m ap s in F ig u re IV. re n d e r a c c o u n t of th e ch anges in th e ra tio of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n d u rin g th e 50 y e a rs b etw een 1900 1949 g iving th e d e ta ils b y d istric ts a n d also p o in t to th e fa c t t h a t th e a g ric u ltu ra l c h a ra c te r has d im in ish ed to a m u c h lesser e x te n t in th e so u th e rn p a r t of th e c o u n try also if ta k e n b y sm a ller regional u n its th a n it h as in th e n o th e rn p a rt. T he change in th e o c c u p a tio n a l co m p o sitio n of th e p o p u la tio n is fe a tu re d also by th e fa c t th a t th e p ro p o rtio n of th e u rb a n p o p u la tio n to th e to ta l p o p u la tio n h a s in crease d fro m 32 p e r cen t to 40 p e r cent since th e b eg in n in g of th e c e n tu ry a n d also th a t th e n u m b e r a n d th e p ro p o rtio n of lan d o w n ers of a n o n -a g ric u ltu ra l o ccu p atio n h a v e g ra d u a lly in c re a sed, especially aro u n d the cities an d in d u stria l regions, m ain ly du rin g th e la st 20 years. 2. O ne of th e m o st im p o rta n t in d ic a to rs of th e co m p o sitio n of th e p o p u la tio n is th e r a te betw een e a rn ers a n d d e p e n d a n ts. A s show n b y th e m ap s in F ig u re V. a n d th e d a ta of th e A p p en d ix it h a d been c h a ra c te ristic b efore th e lib e ra tio n t h a t th e r a te of th e d e p e n d a n ts w as b igger am o n g th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n th a n a m o n g th e to ta l.

A Z A G R Á R NÉPESSÉG T E R Ü LETI A L A K U LÁ S A 89 T h is is co n n ected w ith th e h ig h e r ra te of n a tu ra l in crease of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n a n d th e la rg e r n u m b e r of ch ild ren. It is c h a ra c te ristic th a t in the G re a t H u n g a ria n P lain th e r a te of d e p e n d a n ts w as m u c h h ig h er, w h ereas in th e so u th of T ra n s d a n u b ia, (W estern H u n g a ry ) w ith th e re la tiv e ly h ig h est n u m b e r of in d e p e n d e n ts, th e p ro p o rtio n of d e p e n d a n ts w as re la tiv e ly sm aller. T h e n u m b e r of d e p e n d a n ts c o m p a re d to e a rn e rs co n sid e ra b ly d ecreased a fte r 1945 w h en, u n d e r th e effect of L a n d R e fo rm, th e earlie r landless fa rm h a n d s a n d w o rk ers b ecam e lan d o w n ers. A su d d e n ch ange h a s se t in also in th is resp ect d u rin g th e la st 10 y e a rs. B etw een 1949 a n d 1960, as a resu lt of th e d ev elo p m en t realized in th e course of so c ialist tra n sfo rm a tio n, e v er w ider s tr a ta of th e p o p u la tio n h av e jo in e d th e ra n k s of th o se en g ag ed in p ro d u c tiv e w o rk, a n d a t p re se n t th e n u m b e r of d e p e n d a n ts h a s fallen r a th e r c o n sid erab ly u n d e r th a t of th e e a rn e rs w ith in b o th th e to ta l p o p u la tio n a n d th e a g ric u ltu ra l one. A lso th e fa c t t h a t d u rin g th e la st five y e a rs th e ra te of n a tu ra l in crease h a s show n a su b s ta n tia lly d ecreasin g te n d e n c y h as c o n trib u te d to th is s e t b a c k. T his is o n ly p a r tly offset b y th e p ro lo n g a tio n of th e a v erag e age show n in th e age co m p o sitio n d a ta. In th e co u n ties w ith th e lo w est r a te of d e p e n d a n ts in 1960 th e ra te of n a tu ra l in crease is th e sm a llest resp. u n d e r a v erag e acco rd in g to th e d em o g rap h ic d a ta of re c e n t y e a rs w h ereas it is m u ch h ig h e r th a n a v erag e in th e easte rn c o u n ties of th e c o u n try w ith a r a th e r h ig h n u m b e r of d e p e n d a n ts c o m p a re d to th e e arn ers. A s fa r as th e p ro p o rtio n of sexes is co n cern ed one of th e c h a ra c te ristic fe a tu re s of th e g re a t tra n sfo rm a tio n ta k e n place d u rin g th e la s t 10 y e a rs is t h a t co m p ared to 1949 th e ra tio of m en in th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n h a s su ffere d a su b s ta n tia l se tb a c k, especially am o n g e a rn e rs (T able 2.). A cco rd in g to th e age co m p o sitio n d a ta th e share of 15 39 y e a rs old people am o n g th e a g ric u ltu ra l e a rn e rs h as also d e fin ite ly decreased. (F ro m 52 p e r c e n t to 41 p e r cen t.) On th e o th e r h a n d th e ra tio of old er e a rn ers h as g re a tly in crease d. T hese d a ta d e m o n stra te t h a t th e m en a n d th e y o u n g p eople h a v e gone over fro m a g ric u ltu re to in d u s try in g re a te r n u m b e rs th a n th e w om en. F ro m th e p o in t of view of th e d ev elo p m en t of th e liv in g c o n d itio n s of th e a g r i c u ltu ra l p o p u la tio n th e co m p o sitio n of th e g ain fu lly o ccupied p o p u la tio n b y s ta tu s is m o st c h a ra c te ristic. B efore th e lib e ra tio n, as show n in th e A p p e n d ix a n d in F ig u re V I/A, m o st of th e a g ric u ltu ra l e a rn e rs w ere liv in g as lan d less w o rk ers a n d fa rm h a n d s. A t t h a t tim e th e ra tio of in d e p e n d e n ts w as sig n ific a n t o n ly in th e S o u th -T ra n sd a n u b ia n co u n ties, a fa c t co n n ected w ith th e h ig h n u m b e r of d w a rf-e sta te s u n d e r 5 cad. yokes. T h e 1945 L a n d R e fo rm m a rk e d a ra d ic a l ch ange in th e course of w hich 2,6 m illion c a d a s tra l y o k es w ere d is trib u te d am o n g over 600 000 fo rm er lan d less p e a sa n ts as w ell as h o ld ers of d w arf a n d sm all e sta te s. Its effect is re fle c te d b y th e 1949 d a ta acco rd in g to w hich th e ra tio of in d e p e n d e n ts a n d u n p a id fa m ily w o rk ers in crease d all over th e c o u n try to 80 90 p e r cen t of th e e a rn in g a g ric u ltu ra l p o p u la tio n a n d in som e co u n ties ev en to a g re a te r e x te n t. A n ew a n d fu n d a m e n ta l ch ange se t in in th e social s tra tific a tio n a n d a g ric u ltu ra l p ro d u c tio n of o u r p e a s a n try w ith th e so cialist tra n sfo rm a tio n of a g ric u ltu re. F ro m 1949 th e in d iv id u a l farm ers h av e in c re a sin g ly ta k e n u p large scale com m on fa rm in g w ith in p ro d u c e rs co o p erativ es. S im ila rly it w as in th e y e a rs follow ing 1948 t h a t th e s ta te fa rm s developed in th e form of socialist large-scale en terp rises. A fter the sig n ifican t developm e n t in th e field of p ro d u c e rs c o o p erativ es in 1959, 53 p e r c e n t of a ra b le la n d (i. e. 65 p e r cen t of th e to ta l a re a ) b elonged to th e socialist se c to r (sta te fa rm s an d p ro d u c e rs co o p e ra tiv e s to g e th e r) a t th e tim e of th e p o p u la tio n census (J a n u a ry 1, I9 6 0.). A fter a sh o rt q u a rte r of a y e a r a f u rth e r sig n ifican t d ev elo p m en t se t in a n d acco rd in g to the M arch 31, 1960 d a ta a t th a t tim e th e p ro d u c e rs c o o p erativ es a n d th e s ta te fa rm s w ere w o rk in g on 74 p er cent of th e arable land (rep resen tin g 81 p er cen t of th e to tal area). A t th e tim e of th e 1960 census th e co m p o sitio n of th e g ain fu lly o ccupied a g ric u ltu ra l p o p u la tio n b y e m p lo y m e n t s ta tu s w as fe a tu re d b y th e fa c t th a t m em b ers of co o p erativ es acco u n te d fo r 28 p e r c e n t, in d iv id u a l fa rm e rs a n d fa m ily w o rk ers re p re se n te d 53 p e r cen t w h ereas th e ra tio of w o rk ers a n d o th e r em ployees w o rk in g a t sta te fa rm s, m a c h in e sta tio n s a n d in o th e r fields of a g ric u ltu re a m o u n te d to 19 p er cen t. (T able 4.) A t th e en d of M arch 1960, how ev er, as a re su lt of th e fu rth e r d e v e lo p m e n t of the co o p erativ e m o v e m e n t, m em b ers of co o p erativ es a c c o u n te d fo r a b o u t 46 p e r c e n t of th e g a in fu lly occu p ied p o p u l a tio n a n d ta k in g th e ra tio b etw een w o rk ers a n d em ployees u n c h a n g e d in d iv id u a l farm ers a n d fa m ily w o rk e rs d id n o t re p re se n t m o re th a n 35 p e r c e n t a t t h a t tim e. G eo graphic differences are show n in F igu res V l/b. a n d V II. A n in c re a sin g im p ro v e m e n t in th e liv in g c o n d itio n s of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n is show n b y th e d a ta of se ttle m e n t sta tis tic s. A cco rd in g to it th e p o p u la tio n liv in g in

90 DR. KISS ALBERT e x te rn a l s e ttle m e n ts a c c o u n ts fo r b u t 12,1 p e r c e n t of th e w hole p o p u la tio n (T ab le 5.) w h ereas th e 1930 a n d 1949 ra tio s w ere still 21,8 a n d 17,3 p e r c e n t re sp e c tiv e ly. A fter th e lib e ra tio n, d u e to th e e s ta b lish m e n t of se ttle m e n t c e n tre s a n d to tu rn in g a n u m b e r of e x te rn a l se ttle m e n ts in to villages, th e liv in g co n d itio n s, th e c u ltu ra l a n d social c irc u m sta n c e s of th e p e a s a n try, m a in ly of those h a v in g liv e d in th e s e ttle m e n ts of th e G reat H u n g a ria n P la in, h a v e co n sid e ra b ly im p ro v e d. A s a h e rita g e of th e p a s t g re a t ta sk s are to be solved also in th e field of th e ed u c a tio n a l c o n d itio n s of th e p e a s a n try w h ich need a s u b s ta n tia l im p ro v e m e n t (T ab le 6.). In th is co n n ectio n th e d a ta of th e 1960 census w ill re n d e r a c c o u n t of a co n sid erab le d e v e lo p m e n t d u rin g th e la s t 10 y ears. F ro m th e p o in t of view of a g ric u ltu ra l p ro d u c tio n a n d th e liv in g c o n d itio n s of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n th e m o st g en erally u se d c h a ra c te ristic in d e x is th e a g ric u ltu ra l d e n s ity in d ex. A s re su ltin g fro m F ig u re IX. th e a g ric u ltu ra l a re a (a ra b le la n d, gard en s, o rc h a rd s, v in e y a rd s, m eadow s a n d p a s tu re s to g e th e r) show s h a rd ly a n y n o te w o rth y ch an g e d u rin g th e p erio d rev iew ed b u t th e c u ltiv a te d a re a in th e n a rro w sense of th e w o rd (a ra b le la n d, g a rd e n s, o rc h a rd s a n d v in e y a rd s) h a s g re a tly in c re a se d since th e m a jo r p a r t of m eadow s a n d p a s tu re s h as been tu rn e d in to a ra b le la n d. W h e th e r we are stu d y in g th e d e v e lo p m e n t of a g ric u ltu ra l d e n s ity b y c o m p a rin g th e p o p u la tio n to th e w hole a g ric u ltu ra l a rea o r th e a g ric u ltu ra l e a rn e rs to th e c u ltiv a te d a re a w e fin d th a t it w as g ra d u a lly in c re a sin g fro m 1880 til 1949 o n ly to fall b ack sig n ific a n tly d u rin g th e la s t d ecad e in c o n fo rm ity w ith th e g re a t recession of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n. W h ich ev er co m p ariso n w e a re stu d y in g in co n n ectio n w ith th e d e n s ity of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n w ith in th e period rev iew ed, as a ru le th e sa m e c o u n ties show p ro m in e n ce. (F ig u re V III.) F ig u re X. a n d T ab le 8. c a st a lig h t on th e fa c t t h a t th e a g ric u ltu ra l d e n sity rose h ig h e st in th e co u n ties re p re se n tin g th e re la tiv e ly h ig h e st p ro p o rtio n am o n g th e m o st la b o u r-in te n siv e b ra n c h e s of p la n t c u ltiv a tio n (g ard e n s, o rc h a rd s, v itic u ltu re, gro w ing of tobacco, su g ar b eet an d greens). T h e co n sid erab le se tb a c k su ffered in th e size a n d p ro p o rtio n of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n as w ell as in th e a g ric u ltu ra l d e n s ity of th e la s t 10 y e a rs is th e re su lt of th e fa c t t h a t in o u r a g ric u ltu re te c h n ic s h as g ain ed speed ily g ro u n d in th a t p erio d ad d in g s u b s ta n tia lly to th e p ro d u c tiv ity of w o rk. T h u s b y u sin g less liv in g la b o u r to d a y a n d b y in v e stin g a re la tiv e ly bigger sh a re of m a te ria liz e d la b o u r o u r a g ric u ltu re is p ro d u cin g to a grow ing e x te n t. In th e la st 10 y ears o u r tr a c to r p a rk h a s tre b le d, th e c o n su m p tio n of fertilizers h as increased four-fold, m ech an izatio n h as sp read, electrificatio n is cons ta n tly in creasin g a n d so is th e ap p lic a tio n of biologic a n d chem ical m e th o d s. T he gross p ro d u c tio n re su lt of o u r a g ric u ltu ra l p ro d u c tio n h as co n sid erab ly in crease d, i. e. b y 41 p e r c e n t b etw een 1949 1959 d u e to th e a p p lic a tio n of m ore develo p ed tech n ics a n d the e sta b lish m e n t of so cialist largescale fa rm in g in sp ite of a re la tiv e ly g re a t n u m b e r of m an p o w er h a v in g left. T h e ev er m ore in te n se differences b etw een a g ric u ltu ra l a n d n o n -a g ric u ltu ra l la n d scapes re m in d of th e fa c t th a t in th e course of com plex reg io n al d e v e lo p m e n t special im p o rta n c e should be given to a p la n n e d m an p o w e r p olicy as w ell as to th e in d u stria l iz a tio n of th e so u th e rn region of th e c o u n try. A t th e sam e tim e im p o rta n t ta s k s arise also in co n n ectio n w ith th e reg io n al d e v e lo p m e n t of a g ric u ltu ra l p ro d u c tio n a n d w ith the specialization conform ing to th e c h a racter of the regions.