KOVÁCS ANDREA Csanádpalota Csongrád megye tizedik városa a megye délkeleti részén, a Romániával közös határszakasz mentén terül el. A város a Makói kistérség része, amelynek központjától 20 km-re, északkeleti irányban fekszik. Csanádpalotától mintegy 15 km-re található Mezőhegyes (Békés megye), és mintegy 7 km-re a nagylaki határátkelő. A város lakóinak Szeged és Hódmezővásárhely eléréséhez mindössze 50-50 km-t kell utazniuk. A várost átszeli a Makót Gyulával összekötő közút, valamint délkeleti határában fut az Újszeged Mezőhegyes Kétegyháza vasútvonal. A város a Maros törmelékkúpján kialakult lösztáblán fekszik. Építőipari nyersanyagban téglaagyag, homok gazdag terület. Humuszban gazdag mezőgazdasági talaján fő termények a búza, kukorica, hagyma és a napraforgó. A város története A települést az első írásos emlékek 1421-ből Tótpalota néven említik, utalva első telepeseinek szláv származására. A nagylaki uradalom részeként a Jánki család birtoka volt 1427-ig, majd a család kihalása után Zsigmond király a birtokot Nagymihályi Albert dalmát és horvát bánnak adományozta. 1460-ban Hunyadi Mátyás közbenjárására a 30 ezer szerb családdal Magyarországra menekülő Jaksics Demeter tulajdonába került. A Dózsa György vezette parasztlázadás idején 1514 májusában a településhez tartozó Csigapusztán került sor a nagylaki csatára. Az akkor keletkezett vezéri és temetkezési dombokat a XX. század elején árvízvédelmi célokra elhordták, illetve a II. világháborút követően bunkerként használták. A település többször volt erdélyi fennhatóság alatt, első alkalommal 1542 és 1551, majd 1595 és 1598 között. A török hadjárat idején a terület elpusztult, elnéptelenedett, újra lakott településként 1564-ben tettek említést róla a gyulai várkapitány birtokaként. Gyula bukása után ismét pusztává vált. 1620 körül magyar telepesek népesítették be a területet, ekkor kapta a Mezőpalota nevet. Az 1600-as évek végén a törökök ismét feldúlták, a lakosság elmenekült, a terület a marosi határőrvidék részeként Nagylak város tulajdonába került. Az 1700-as évek betelepítési hullámával német és szlovák családok, valamint római katolikus magyarok új községet hoztak létre Palota néven. Ekkor csatolták a településhez a Maros mentén elterülő legelőt, Csigapusztát, valamint adták bérbe a lakosságnak Kövegyet. A XVIII. század végére a német és szlovák telepesek beolvadásával a lakosság teljesen elmagyarosodott. Megkezdődött a település fejlesztése, megépítették az első községházát, helyi adót vetettek ki. A fejlődést visszavetette az 1849-ben átvonuló osztrák csapatok fosztogatása, majd a század második felében dúló kolerajárvány, amely a lakosság több mint felét elpusztította. Ezt követően indult meg az igazi fejlődés, emeletes iskolát, újabb községházát építettek, megnyitott a postahivatal, a takarékpénztár, az óvoda, illetve az első helyi orvos betelepülésével a gyógyszertár; a járdák téglaburkolatot kaptak, a század végén pedig bekapcsolódott a község a vasútforgalomba. Több téglaégető is létesült, illetve a vízimalmot gőzmalom váltotta fel. A fejlődés a XX. században tovább folytatódott, 1936-ban a település villanyvilágítást kapott. Az oktatást, nevelést 1872-ig felekezeti iskola, később községi, majd 1902-től állami iskola látta el. 1932-ben egy gazdasági iskolával is bővült a
105 ÚJ VÁROSOK paletta, majd 1963 67 között általános iskola és gimnázium, valamint diákotthon működött a településen. Csanádpalota 1924-ig, majd 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez tartozott, a köztes időszakban Csanád-Arad-Torontál vármegye részeként felváltva a battonyai, a makói, illetve a nagylaki járáshoz csatolták. Ez idő alatt térségi szerepkört is ellátott, az I. világháborút követően 1950-ig járási székhely volt. A községben 1921 és 1938 között vámőr-, majd határőr-, 1938 1944 és 1946 1949 között határvadászőrs, 1950 és 1975 között pedig határőrs működött. Területe a szabályos dél-alföldi településformát követi, határainak rendezésére első alkalommal 1850-ben került sor, akkor a területe 18 331 holdat tett ki, amelyből az 1800-as évek végén Kövegy és Királyhegyes önálló településként váltak ki. Ezt követően néhány környező ugar, puszta és legelő megvásárlásával próbált terjeszkedni a község. Az I. világháború után területének egy részét Romániához csatolták, ezzel egyidőben a település megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felöli részét. Területének méretében bekövetkező nagyobb csökkenést 1950-ben a nagykirályhegyesi rész elcsatolása jelentett, így a település közigazgatási területe napjainkban 7776 hektár, amelyből 332 hektár jelenti a belterületet. Népesség, népmozgalom Csanádpalota lélekszáma az 1870. évi népszámlálás idején 4052 volt. A XIX. század végi, XX. század eleji fejlődési szakasz megmutatkozik a népesség számában is, amely a világválság időszakának kivételével a II. világháború kitöréséig dinamikusan nőtt. Ezt követően folyamatosan csökkent a népesség, ami az 1970-es évek nagyobb elvándorlási hullámát leszámítva elsősorban a természetes népességfogyás eredménye volt. Az ezredfordulót követően a népességvesztés üteme lassulni látszik, az élve születések és halálozások, valamint az oda- és elvándorlások negatív eredője az előző évtizedekben tapasztaltnál lényegesen kisebb mértékű. 1. ábra A népesség számának alakulása* fő 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2009 *1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. Csongrád megye legifjabb és egyben legkisebb lélekszámú városa 2009 elején 3064 polgárt számlált, a megye többi városához mérten lényegesen ritkábban lakott volt, egy km 2 -ére mindössze 39 lakos jutott, ami a megye városi átlagának mindössze 22%-a. A nemek szerinti összetételt tekintve a férfiak és nők aránya megközelítőleg azonos. Alig észrevehető nőtöbblet mutatkozik, 1000 férfira 1021 nő jutott, a régebbi keletű Csongrád megyei városok átlagában a nők magasabb aránya lényegesen szembetűnőbb (1147 nő/1000 férfi). Az egyes korcsoportokon belül a nemek aránya
ÚJ VÁROSOK 106 követi az országosan is érvényes tendenciát: a fiatalabb korcsoportokra a férfitöbblet jellemző, míg a kor előrehaladtával a nők kerülnek többségbe. Csanádpalota népességének 14%-a még nem töltötte be a 15. évét, ugyanakkor egyötöde 64 évesnél idősebb volt. A település kormegoszlását tekintve gyorsabban öregszik, mint a megye régebbi városai, 100 gyermekre (0 14 éves) mintegy 140 idős (65 éves és idősebb) lakos jutott, ami 22 fővel haladta meg a városi átlagot. Az eltartott népesség munkaképes korúakra vetített aránya megközelítette az 53%-ot, ami szintén magasabb, mint a többi város átlaga (44%). A településen lakók iskolázottsági szintje folyamatosan emelkedik. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb lakosság 84%-a befejezte az általános iskolát, a 17 év felettiek 26%-a leérettségizett, míg a 25 évesek és idősebbek 5%-a végzett főiskolát vagy egyetemet. Ezek az arányok 1990-ben még 68, 18, illetve 4%-ot mutattak. 2. ábra Férfiak száma Nők száma 2009. január 1. éves 85 X Férfitöbblet Nőtöbblet 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 140 120 100 80 60 40 20 0 0 20 40 60 80 100 120 140 Gazdasági helyzet Csanádpalotai székhellyel 2008 végén 465 vállalkozást regisztráltak. A vállalkozói aktivitás (152 vállalkozás/ezer lakos) némileg elmarad a megye városainak átlagától (160 vállalkozás/ezer lakos), a régebbi városok közül csupán Mindszent és Hódmezővásárhely mutatója kedvezőtlenebb. A vállalkozások több mint kilenctizede egyéni vállalkozás volt, főként mezőgazdasági őstermelők. A 37 társas vállalkozás döntő többsége is mikrovállalkozás, mindössze hatnak a létszáma haladta meg a 10 főt, közülük a legnagyobbé is 50 fő alatt maradt.
107 ÚJ VÁROSOK A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint 2008. december 31. Gazdasági ág A regisztrált vállalkozások jellege társas egyéni Összesen 37 428 Ebből: Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 5 337 Ipar 6 4 Építőipar 4 9 Kereskedelem, javítás 10 15 A település természeti adottságai elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek, így a város vállalkozási élete a gazdaság e területére koncentrálódik. Az ágazatban működő nagyobb vállalkozások (az Agrárker Kft., a Zöld Határ Kft., Csanádpalota Sertés Kft.) a mezőgazdasági termékek feldolgozásában és értékesítésében vesznek részt. Az állattenyésztés kiemelt szerepét mutatja, hogy Csanádpalotán tartják számon a térség legnagyobb szarvasmarha-állományát. 2008 végén Csanádpalotán 31 kiskereskedelmi üzlet működött, ebből 11 élelmiszerüzlet és -áruház biztosította a lakosság napi szükségleteinek ellátását, illetve egy üzemanyagtöltő állomás állt a gépjárművekkel közlekedők rendelkezésére. A városban 16 vendéglátóhely várta az étkezni és szórakozni vágyókat, ezek fele-fele arányban éttermek, cukrászdák, illetve bárok és borozók. A közeli Maros folyó, a Körös Maros Nemzeti Park természeti szépségei és a hagyományőrző rendezvények nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget, színvonalas programot az idelátogatóknak. A városba érkező vendégek elszállásolásában két magánszállásadó 22 férőhellyel vett részt. 2008 végén 189 álláskeresőt regisztráltak, ami a munkaképes korú lakosság közel egytizedét jelentette, ez meghaladta a megye városaiban mért mutató átlagának másfélszeresét. A munkát keresők több mint négytizede már több mint fél éve nem talált munkát, amit befolyásolhat az is, hogy a munkanélküliek döntő többsége általános iskolai, illetve szakmunkásvégzettséggel keresett állást. 2008-ban ezer állandó lakosból 382 polgár fizetett személyi jövedelemadót, a megye városai közül itt a legkevesebben. Egy adófizetőre éves szinten 1 millió 344 ezer forint szja-alapot képező jövedelem jutott, ami a városi átlagtól megközelítőleg 420 ezer forinttal maradt el. Lakáshelyzet, infrastruktúra Csanádpalotán 2009 elején 1680 lakást tartottak nyilván, 100 lakásra átlagosan 182 lakos jutott, 43 fővel kevesebb, mint a megye városaiban. A lakásállomány a legutóbbi népszámlálás óta alig emelkedett, az elmúlt 8 évben mindössze 4 lakást építettek. A lakások több mint fele a II. világháború előtt épült. Az összkomfortos lakások teljes állományon belüli aránya (21%) jóval alacsonyabb, mint egy átlagos Csongrád megyei városban, míg a komfort nélkülieké (35%) jóval meghaladja azt.
ÚJ VÁROSOK 108 A lakásállomány főbb adatai 3. ábra 2001. február 1. Közüzemi vízhálózatba kapcsolt Gázhálózatba kötött Összkomfortos, komfortos 3 és több szobás Közüzemi vízhálózatba kapcsolt 2008 Csanádpalota Városok 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 lakások aránya, % A településen a közcsatorna-hálózat kivételével minden területen 100%-os a közművek kiépítettsége. A vezetékes ivóvízhálózatot az 1960-as évek végén építették ki, a lakosság Kövegyről távvezetéken keresztül kapja a vizet. 2008-ra a lakások 87%-a csatlakozott a hálózati ivóvízvezetékhez, ez az arány a Csongrád megyei városok átlagától mintegy 10 százalékponttal maradt el. A közcsatorna-hálózat kiépítése 2008-ban kezdődött. A projekt keretében a Csanádpalotán megépülő szennyvíztisztító telep több szomszédos helység szennyvizét is összegyűjti majd. Ennek elkészültéig a település folyékony hulladéka Mezőhegyes szennyvíztisztító telepére kerül. A lakások 79%-ától rendszeresen elszállították a keletkezett hulladékot, a megye városainak átlagában ez az arány 95%-os volt. Csanádpalotán 2008 végén 1526 vezetékes gázt fogyasztó háztartást tartottak nyilván, ezek mindegyikében vezetékes gázt használnak a lakások fűtésére is. Intézményi ellátottság Az egészségügyi alapellátás keretében 2008 végén két háziorvos és praxisonként egy körzeti ápolónő látta el a lakosságot. Egy háziorvosra 1532 lakos jutott, a megye városai közül csak Mindszent és Sándorfalva háziorvosai voltak leterheltebbek. A lakosság gyógyszerekkel való ellátásáról a helyi gyógyszertár gondoskodik. A településen családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működik, amelynek szolgáltatásait több mint 1800 fő vette igénybe 2008-ban. Az intézmény Pitvaros, Nagyér, Királyhegyes, Ambrózfalva és Csanádalberti községekkel közös működtetés alatt áll. Az 1960- as évek második felétől a településen öregek napközi otthona működik, jelenleg az intézményben 50 férőhelyen 46 rászoruló nappali ellátása biztosított. 1990-ben gondozóház jött létre az idősek tartós ápolására, amely 2008-ban 16 fő befogadására volt alkalmas. Csanádpalotán a szomszédos Királyhegyes óvodájával közös igazgatású oktatási intézmény működik. Az intézmény keretében 20 bölcsődei és 120 óvodai férőhelyet tartanak fenn, a beíratott bölcsődések száma némileg meghaladta a férőhelyekét, az óvodai ellátásban azonban 100 férőhelyre 98 gyermek jutott. Szintén a tagintézmények közé tartozik a település általános iskolája, ahol 2008-ban 8 évfolyamon 10 osztályban 249 általános iskolás tanult, oktatásukról 22 pedagógus gondoskodott. A gimnáziumi felnőttoktatásban 11 fő vett részt.
109 ÚJ VÁROSOK A közművelődést szolgáló települési könyvtár már több mint fél évszázada áll az olvasni vágyók rendelkezésére (könyvtári egységeinek száma 31 és fél ezer). A megye legszebb községi könyvtára címet elnyert közművelődési intézményben több számítógépen biztosított a világháló elérése. A könyvtárral egyidőben nyitotta meg kapuit a művelődési ház, amely napjainkban is számos kulturális rendezvénynek ad otthont. Itt rendezik a majálissal kapcsolatos, a falunapi és a karácsonyi programsorozatot, az évről évre nagy érdeklődésre számot tartó Nemzetközi Böllérversenyt, a Falulakodalmat, a Szomszédolót és a Kelemen László-emlékestet. Számos kézműves, iparés népművészeti, valamint fotóművészeti kiállítás, színielőadás, filmvetítés várja a látogatókat. Az épület színpaddal és klubhelyiségekkel is rendelkezik. Az 1990-es évek végétől a közbiztonság javítását szolgálja a Csanádpalotai Polgárőrség Egyesület. A városban önkéntes alapon már több mint egy évszázados múlttal működik tűzoltóság.