A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása Európa esélyegyenlőségi stratégiája Európai Bizottság
Egyenlő esélyek az egyenlő jogokhoz Az európai hozzáadott érték A Fogyatékkal Élők Európai Éve (EYPD) 2003- ban valamennyi európai állampolgárt arra indított, hogy elgondolkozzék a fogyatékos emberek jogain. A fogyatékosokkal kapcsolatos intézkedésekért elsősorban a tagállamok a felelősek. A nemzeti intézkedések kiegészítésével és továbbfejlesztésével azonban az EU is jelentős szerepet játszik, miközben olyan feltételeket hoz létre, melyek további haladást tesznek lehetővé a fogyatékkal élő emberek helyzetét érintő európai jogalkotás és fellépések területén. Az EU célja a fogyatékkal élő emberek aktív bevonásának, illetve a társadalomban való teljes körű részvételének a biztosítása az EU fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó emberi jogi megközelítésével összhangban. A fogyatékosság jog, nem pedig megítélés kérdése. Ezen túlmenően ez a megközelítés teljesen összhangban van a fogyatékkal élő emberek jogairól szóló ENSZegyezménnyel, amelynek az Európai Közösség ugyancsak szerződő fele. A középpontban a jogokhoz történő egyenlő hozzáférés Akárcsak az ép állampolgároknak, a fogyatékkal élő embereknek is egyenlő jogaik vannak, és joguk van a méltósághoz, az egyenlő elbánáshoz, a független élethez és a társadalomban történő teljes körű részvételhez. Az EU fellépéseinek középpontjában az a törekvés áll, hogy lehetővé tegye a fogyatékkal élő embereknek ezen jogok élvezetét. Ebből következően az esélyegyenlőség alátámasztja Európa fogyatékosüggyel kapcsolatos hosszú távú céljait, és képessé teszi a fogyatékkal élő embereket arra, hogy kiteljesítsék lehetőségeiket, és képesek legyenek részt venni a társadalomban. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések területén az esélyegyenlőség általános érvényesítéséhez az EU fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozó akcióterve biztosít keretet. Az EU olyan különböző, a kérdések széles körét felölelő politikai eszközöket vesz igénybe, amelyek érintik a fogyatékkal élő embereket. 2010-re az Európai Közösség javulást szeretne elérni a foglalkoztatási kilátások, a mindenki számára lehetséges akadálymentes hozzáférés és a független élet vonatkozásában. A fogyatékkal élő emberek is részt vesznek a döntéshozatalban a következő európai alapelv alapján: Semmit a fogyatékkal élő emberekről a fogyatékkal élő emberek nélkül. 1
A teljes társadalmi befogadás felé vezető út Tények és számok A fogyatékkal élő emberek az EU teljes munkaképes korú népességének legalább 16%-át teszik ki. Európában több mint 45 millió (vagyis minden hatodik) 16 és 64 év közötti életkorú ember tartós egészségi problémákkal küzd vagy fogyatékkal él. A (16 25 éves) fiatalok körében ez az arány mintegy 7,3%. Miután a fogyatékkal élő emberek rendszerint bizonyos segítségre vagy ápolásra szorulnak, létezik egy olyan munkaerő-piaci szegmens (szakmák és szolgáltatók), amely ezeket az igényeket szolgálja ki. A szolgáltatók állásokat hoznak létre, és ezen szolgáltatások nyújtásával jótékony hatást gyakorolnak a gazdaságra is. Álláskeresés és az állás megtartása A fogyatékkal élő európaiaknak átlagosan csak 50%-a rendelkezik állással, míg az ép emberek esetében ez az arány 68% felett van. A fogyatékkal élő emberek esetében majd kétszer olyan valószínű az inaktivitás, mint az ép emberek esetében. Egy kis segítséggel viszont a fogyatékkal élő európaiak milliói léphetnének be, vagy térhetnének vissza a munkaerőpiacra. Az EU növekedéssel és a foglalkoztatással kapcsolatos felülvizsgált lisszaboni stratégiája központi célul tűzi ki a fogyatékkal élő európai emberek körében viszonylag alacsony foglalkoztatottsági arányok javítását. A tagállamok saját foglalkoztatáspolitikájukat az európai foglalkoztatási stratégia (EES) iránymutatásai alapján határozzák meg. A tagállamok évente jelentést tesznek az EK felé nemzeti foglalkoztatási kezdeményezéseikről, beleértve a fogyatékosügyi kezdeményezéseket is. Az EU szociális védelemmel és társadalmi befogadással kapcsolatos politikai munkája támogatja a tagállamokat a társadalmi befogadással, az egészségüggyel és a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos politika kidolgozásában, és ezáltal növeli az esélyét annak, hogy a fogyatékkal élő emberek munkát találjanak, és megtartsák állásukat. 2
Oktatás mindenki számára Az EU fogyatékosügyi stratégiája hangsúlyozza a minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférést. Ez a két terület lehetővé teszi a fogyatékkal élő emberek számára, hogy teljes körűen részt vegyenek a társadalomban, és javítsák életminőségüket. Az Európai Közösség támogatja a fogyatékkal élő gyermekek bevonását az általános oktatásba. A Közösség több oktatási kezdeményezést is beindított fogyatékkal élő emberek számára. Ezek közé tartoznak például az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Fejlesztéséért (EADSNE), valamint a fogyatékossággal és az élethosszig tartó tanulással foglalkozó különleges tanulmányi csoport. Több közösségi program (mint például a Szókratész, a szakképzéssel kapcsolatos Leonardo da Vinci) emelte be a fogyatékkal élő emberek oktatását és képzését az általános képzés folyamatába. Független életvitel Az EU Fogyatékosügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékkal élő emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket. A gondozó és támogató szolgáltatásokat még inkább a fogyatékkal élő emberek különleges igényeinek megfelelően kell kialakítani. Az Európai Bizottság célja a megfizethető, elérhető és minőségi szociális szolgáltatások előmozdítása, és ezek konszolidált szociális és a befogadást segítő rendelkezéseken keresztül történő támogatása. Az EU fogyatékosügyi stratégiája ugyancsak támogatja a fogyatékkal élő emberek kihelyezését a számukra fenntartott intézetekből. Az Európai Bizottság olyan tanulmányokat finanszíroz, amelyek közösségi alapú szolgáltatások nyújtását vizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékkal élő emberek megkapják a közösségben történő életvitelhez szükséges megfelelő szintű biztonságot, szabadságot és függetlenséget. A nagy bentlakásos intézményekről szóló első tanulmány partnerei létrehozták a Közösségi Élet Európai Koalícióját. 3
Mit mond a jog? A foglalkoztatási irányelv tiltja a megkülönböztetést, valamint a zaklatást és a megkülönböztetésre szóló utasítást. Valamennyi munkaadónak ésszerű körülményeket kell biztosítania fogyatékkal élő emberek számára. Sok tagállamnak lényegesen módosítania kellett nemzeti jogát, hogy az összhangban legyen a foglalkoztatási szabályozással. A foglalkoztatás állami támogatásáról szóló rendelet bátorítja a fogyatékos munkavállalók felvételét és megtartását, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy pénzügyi ösztönzőket hozzanak létre a munkaadók számára, illetve hogy munkahelyeket biztosítsanak a csökkent munkaképességű munkavállalók toborzására és megtartására. A légi járműveken utazó fogyatékos és csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló rendelet előírja, hogy a repülőtereknek és a légi szállítóknak kötelezően és díjtalanul támogatást és információkat kell biztosítaniuk. Biztonsági okokat kivéve, vagy az elégtelen méretű légi jármű esetét leszámítva fogyatékosságra hivatkozva foglalást nem lehet visszautasítani. A légi szállítóknak és a repülőtérüzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy munkatársaik megfelelő képzést kapjanak a fogyatékos emberek kiszolgálásáról. A büntetésvégrehajtási szervek felállítása és a panaszkezelési eljárások kialakítása ugyancsak kötelező. A vasúti közlekedésben részt vevő fogyatékos utasokkal kapcsolatos jogalkotási munka folyamatban van. Ezt pedig a tengeri és a távolsági autóbuszokon történő utazással kapcsolatos javaslatok követik majd. Az európai jogalkotás több területen is foglalkozik a fogyatékkal élő emberek problémáival. Ilyen például a távközlési területtel kapcsolatos jogalkotás. Iránymutatás Az európai nyitott koordináció elve (OMC) egy integrált kereten belül határozza meg a menetrendet, és támogatja a tagállamokat saját politikáik kidolgozásában. Lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék a fogyatékosüggyel kapcsolatos kérdéseket a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és védelem, valamint a nyugdíj, az egészségügy és a tartós gondozás kérdésköreiben. Az EU társadalmi párbeszédén keresztül a szociális partnereket arra bátorítják, hogy valósítsák meg a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatásával kapcsolatos ajánlásaikat, beleértve az ágazati kezdeményezéseket is. 4
Pénzügyi eszközök Strukturális alapok Az Európai Szociális Alap fontos eszköz a fogyatékos embereknek a társadalomba és a munkaerőpiacra történő aktív befogadásának a támogatására. Olyan projekteket társfinanszíroz, amelyek javítják az emberek foglalkoztathatóságát, illetve amelyek az emberi erőforrásokat a munkaerőpiachoz igazítják. Új rendelkezéseket is tartalmaz a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés tilalmáról. Jelenleg a finanszírozandó tevékenységek meghatározása során figyelembe veendő egyik legfontosabb ismérv az, hogy a fogyatékos emberek milyen mértékben férhetnek hozzá az adott tevékenységhez. A projektek finanszírozása és kiválasztása során saját prioritásaik meghatározása a tagállamok felelőssége. Társadalmi szolidaritás A 2007-ben induló új közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (PROGRESS) keretében több fogyatékosüggyel kapcsolatos projekt finanszírozására is sor kerül. Ezek a projektek kulcsfontosságúak az EU foglalkoztatással, a társadalmi befogadással és védelemmel, a munkafeltételekkel, a nemek közötti egyenlőséggel, a megkülönböztetés elleni küzdelemmel és a sokféleséggel kapcsolatos céljainak az eléréséhez. Az új program lehetővé teszi a fogyatékosüggyel foglalkozó európai szintű nem kormányzati szervezetek működési költségeinek társfinanszírozását. Kísérleti projektek Jelenleg 15 olyan kísérleti projekt van folyamatban, amelyek célja beindítani vagy támogatni a fogyatékossággal kapcsolatos esélyegyenlőség általános érvényesítését az irányítás különböző szintjein, illetve olyan területeken, mint például az akadálymentes épületek, a közlekedés, a területfejlesztés, és a foglalkoztatás regionális és helyi szinteken egyaránt. Egyéb lehetőségek Az esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvével összhangban a fogyatékosüggyel kapcsolatos kérdések különböző finanszírozási kezdeményezéseknek is részét képezik. Ilyenek például a statisztikai tanulmányok, a közösségi kutatási keretprogramok, az oktatás, és az esélyegyenlőség európai éve (2007). 5
Európa politikai eszköztára Az EU akcióterve a fogyatékkal élők foglalkoztatására A fogyatékkal élő emberek aktív társadalmi befogadásával kapcsolatos hosszú távú EUstratégia az EU fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozó akcióterve (DAP) és az európai fogyatékosügyi stratégia (2004 2010) köré épül, és ezek mindegyike képessé teszi az EU-t arra, hogy felvegye a küzdelmet a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezettel. A terv a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések általános érvényesítésének tényleges biztosítását úgy valósítja meg, hogy a prioritásokat a fogyatékkal élő emberek helyzetében és környezetében történő fejleményeknek és az új kihívásoknak megfelelően az EU politikáinak és tevékenységeinek széles körébe építi be. Az EU fellépéseinek középpontjában az esélyegyenlőség általános érvényesítése áll annak érdekében, hogy a társadalom egésze megismerje és felismerje a fogyatékkal élő emberek szükségleteit, illetve azt, hogy mit nyújtanak a fogyatékosok a társadalom számára. Az esélyegyenlőség általános érvényesítése keretében a vonatkozó politikákat a fogyatékosügy szempontjából kell elemezni, meg kell érteni a fogyatékkal élő emberek sokféle igényét, majd ezeket figyelembe kell venni a politika kialakításakor. Különböző eszközöket vesznek igénybe az olyan teljesen integrált intézkedések bátorítására, amelyek egyaránt és ugyanolyan módon veszik figyelembe a fogyatékkal élő és az ép emberek egyéni igényeit. Az esélyegyenlőség általános érvényesítése folyamatos párbeszédet jelent az állami hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a magánszektorral és a fogyatékosügyben érintett nem kormányzati szervezetekkel. Az akcióterv a fogyatékkal élő emberek helyzetében és környezetében bekövetkező változásokkal összhangban strukturálja az EU politikáinak és tevékenységeinek prioritásait. Az Európai Bizottság kétévente ad ki egy, a fogyatékkal élő emberek általános helyzetéről szóló olyan jelentést, amely alapul szolgál e prioritások megállapításához. A jelentés ugyancsak iránymutatással szolgál a tagállamok és az érdekelt felek számára saját fogyatékosügyi politikáik kidolgozásához. Prioritások 2004 2005 A foglalkoztatáshoz történő hozzáférés, és a foglalkoztatás megtartása; Oktatás, szakképzés és ifjúság; Új technikák a fogyatékkal élő emberek cselekvőképességének fokozására; és Az árukhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférés a közösségben. Prioritások 2006 2007 A fogyatékkal élő emberek integrálása a munka világába; Minőségi támogató és gondozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása; Az árukhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférés erősítése; és A fogyatékosügyi statisztikáknak az EU részéről történő fokozott elemzése. 6
Hol találhatók további információk? További információk http://ec.europa.eu/employment_social/disability/intro_en.html Egyéb linkek: Az Európai Bizottság tanulmánya (2005) a fogyatékosok esélyegyenlőségének általános érvényesítéséről az európai foglalkoztatási stratégiában (EES): http://ec.europa.eu/employment_social/disability/emco010705_en.pdf EdeAN (European Design for All e-accessibility Network): www.e-accessibility.org http://ec.europa.eu/employment_social/disability/index_en.html http://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/index_hu.htm KE-75-06-211-HU-D Valamennyi európai állampolgár bevonása A Fogyatékkal Élők Európai Napja Minden év december 3-án az Európai Bizottság a Fogyatékkal Élők Európai Fórumával (EDF) szorosan együttműködve konferenciát szervez, hogy megemlékezzen a Fogyatékkal Élők Európai Napjáról. Ezt az időpontot úgy választották ki, hogy egybeessen a Fogyatékkal Élők Nemzetközi Világnapjával, amelyet 1992-ben az ENSZ jelölt ki. Ezek a konferenciák egy asztalhoz ültetik a politikusokat, a fogyatékkal élő és az ép embereket, az érdekelt feleket, a tudósokat és a médiát, valamint a fogyatékosügy területén működő egyéb szereplőket. A tagállamok egyúttal részét képezik az EU azon erőfeszítéseinek is, amelyek célja a fogyatékosüggyel kapcsolatos kérdések általános érvényesítése, összhangban a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségéről szóló cselekvési programmal. A találkozók továbbá ösztönzik a bevált gyakorlat olyan területeken történő cseréjét, amelyek kulcsfontosságúak a fogyatékkal élő emberek aktív befogadásához, és lehetővé teszik a fogyatékosügyi politika legfontosabb szereplőinek hálózatba szervezését. Minden évben egy olyan téma kerül kiválasztásra, amely a fogyatékosügy egy újabb vonatkozását helyezi a középpontba. A korábbi évek ilyen témái közé tartoztak például a fogyatékos emberekkel szembeni erőszak elleni harc, az akadálymentes tervezésről szóló Design for all kezdeményezés, az oktatás, az álláskeresés és az állás megtartása, a társadalmi együttélés, valamint az ifjúság. E konferenciák megállapításai és következtetései beépülnek az Európai Bizottságnak a fogyatékkal élő emberek általános helyzetéről szóló, kétévenkénti jelentésébe, közelebb hozva Európát a kontinens valamennyi állampolgárához. Ezek a jelentések szolgálnak alapul az Európai Bizottság számára, amikor meghatározza a kiemelt intézkedéseket az EU fogyatékkal élőkre vonatkozó akciótervének egymást követő szakaszai számára. Európai Közösségek, 2007 Sokszorosítása a forrás feltüntetésével engedélyezett. Printed in Italy Fehér, klórmentes papírra nyomtatva