1 Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. november 12. - december 7. A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja 2011 ősze és tavasza után őszén (november 12-e és december 7-e) között négy héten keresztül vizsgálta a legnagyobb közönséget elérő rádióadók és televíziós csatornák legfontosabb hírműsorainak tartalmi és formai jellegzetességeit. A mintába a Magyar Rádió, a Klub Rádió és a Lánchíd Rádió déli hírműsorai, valamint az M1 (19.30), a TV2 (18.30), az RTL Klub (18.30), az ATV (18.55) és a Hír TV (21.00) hétköznap esti híradói kerültek. A vizsgálatba kerülő hírműsorokat a csatornák profilja és az általuk elért közönség nagysága alapján választottuk ki. A kutatást a Nyílt Társadalom Intézet Szükségalapja támogatta. Kutatásunkban a közönség körében legnépszerűbb csatornák hírműsorainak szerkezeti, tartalmi sajátosságait vizsgáltuk. A Szonda-Ipsos Közvélemény- és Piackutató Rt. által - a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság megbízásából 2011 novemberében végzett kutatás szerint 1 az elmúlt években látványosan átstrukturálódtak a magyar lakosság hírfogyasztási szokásai. Bár a felnőtt lakosság nagy többsége 63 százaléka ma is elsősorban a televízióból tájékozódik a napi hírekről, eseményekről, míg 2007-ben az emberek több mint háromnegyede nevezte meg a televíziót elsődleges hírforrásként, 2011-re a televízió fölénye a többi médiumhoz képest 15 százalékponttal apadt. A 2007-es kutatásban a második leggyakrabban használt tájékozódási forrás a rádió volt, mára azonban ezt megelőzte az internet. Napjainkban a felnőttek 8 százaléka tájékozódik elsődlegesen a rádióból a napi hírekről, aktualitásokról, és míg 2007-ben az internetet százból csak hatan tartották elsődleges hírforrásuknak, addig ma már a lakosság ötöde (20%) elsősorban a fiatalok - gondol az internetre elsőként, ha a napi történésekről kíván információkat szerezni. A napilapok - mint elsődleges tájékozódási források - térvesztése az elmúlt években tovább folytatódott; ma mindössze a felnőttek 4 százaléka tájékozódik a nyomtatott sajtóból a közélet eseményeiről. A televíziós csatornák nézettségének csökkenésével együtt számottevően apadt a televíziós hírműsorok közönsége is. Mind az AGB Nielsen napi rendszerességgel végzett közönségmérése, mind a Szonda Ipsos által országos reprezentatív mintán végzett kutatás adatai azt jelzik, hogy a napi nézők arányát tekintve a legnépszerűbb az RTL Klub híradója (28%), ezt követi a TV2 (20%) és az M1 1 Közvélemény-kutatás a magyar lakosság hírfogyasztási szokásairól és a média megítéléséről. www.nmhh.hu 2011. december 12.
2 (11%). Míg az RTL hírműsorainak közönsége csupán egy-két százalékkal csökkent 2007-hez képest, a TV2 esetében 11 százalékos, az M1-nél pedig 13 százalékos visszaesést regisztráltak a mérések. A Hír TV és a Duna TV híradóinak heti nézőszáma gyakorlatilag változatlan volt az elmúlt években, egyedül az ATV híradója tudta növelni nézőinek számát (2007: 11%, 2011: 18%) 2. A vizsgálat első, 2011 őszi szakaszában a rádiós hírműsorok közül csak azok a rádiócsatornák kerültek be a mintába, amelyek naponta legalább egy alkalommal sugároznak hosszabb, legalább 10 perces hírösszeállítást. Akkor az általunk meghatározott vizsgálati szempontoknak a Magyar Rádió, a Lánchíd- és a Klub Rádió déli hírműsora felelt meg. A tavaszi periódusban a megfigyelést kiterjesztettük a két nagy kereskedelmi rádióadó déli hírműsoraira is, mert bár ezek az adók nem sugároznak krónika jellegű, bővebb hírösszeállítást, az általuk elért közönség azonban többszöröse a többi vizsgált rádióadóénak. A jelenlegi kutatásból a két kereskedelmi adó vizsgálata ismét kimaradt, mivel a Neo Fm időközben befejezte sugárzását. A rádiók hírműsorai közül a leghallgatottabb az MR1 Kossuth Rádió Déli Krónikája, amelyet a felnőtt lakosság 10 százaléka minden nap, további 12 százaléka pedig legalább hetente egy-két alkalommal meghallgat. A Klub Rádió hírműsorainak potenciális közönsége akik rendszeresen vagy alkalmanként hallgatják a csatorna hírműsorait a felnőtt lakosság 9 százaléka, a Lánchíd Rádióé pedig 6 százalék közül mozog. 2 u.o. 9. o.
3 A hírműsorok formai sajátosságai őszén összesen 160 hírműsor 3127 híregységét elemeztük. Adataink értelmezési keretét bővíti a hosszabb távú longitudinális összehasonlítás lehetősége. 2007-ben Terestyéni Tamás, egy az általunk használtnál lényegesen alacsonyabb elemszámú (1254 híregység) mintán, ám a mostani kutatáshoz hasonló szempontok és módszer alapján elemezte az öt legfontosabb televíziós csatorna esti hírműsorait, 2011 őszén, valamint tavaszán pedig a Nyilvánosság Klub hat héten keresztül monitorozta a rádiók és televíziók krónika-jellegű hírműsorait. Így azon túl, hogy vizsgálat tárgyává tettük az egyes hírműsorok szerkezeti, tartalmi, formai jellegzetességeit, arra is lehetőségünk van, hogy a műsorokban bekövetkező szerkezeti, tartalmi változásokat nyomon kövessük. A vizsgálat alapját a híregység jelenti. A híregység tartalmi kategória, amely többnyire - időbeli hosszától, helyszínétől és megjelenési formájától függetlenül - egy adott történésről, eseményről szóló tájékoztatás, amely állhat több részből is. Egy sajtótájékoztatóról szóló beszámoló például azon túl, hogy részleteket közöl magáról az eseményről, megszólaltathat az esemény helyszínén jelen nem lévő érintetteket, közölhet az elhangzottakkal kapcsolatos kommentárokat, szakértői véleményeket, ezt a közös tematika miatt mégis egy egységnek tekintjük, mint ahogy például egy adott hírműsorban a görög válságról szóló beszámolókat a tárgy azonossága miatt ugyancsak egy híregységnek tekintetjük függetlenül attól, hogy abban akár több országot képviselő szereplők is megszólalnak. A vizsgált hírműsorok teljes hossza 10 és 60 perc között változik. A híregységek átlagos hossza 1,5 perc körüli. Ennek értéke még úgy is tovább csökkent, hogy a korábbi elemzés esetében a két kereskedelmi rádió hírműsorában a híregységek átlagos hossza (fél perc körüli érték) messze elmaradt a többi vizsgált csatorna értékétől. A híregységek hossza a tavaszi vizsgálathoz képest szinte az összes csatornán csökkent. Ez alól a Klub Rádió és a Hír TV hírműsora a kivétel. A Hír TV és a Klub Rádió esetében is egy enyhébb növekedés tapasztalható (Hír TV esetében 1.43-ról 1.46, a Klub Rádiónál 1.22-ről 1.26 percre). A legjelentősebb visszaesés a Tv2 esetében figyelhető meg, mely csatorna tavasszal még egyedüliként két percnél hosszabb átlagos híregység-hosszal dolgozott, azonban ez az év végére két perc alá esett (1.79), úgy, hogy az átlagos híregység-hossz alig mutat nagyobb értéket az ATV Híradójában tapasztalhatótól (1.75). A közszolgálati televízió híradójának átlagos hírhosszúsága tovább csökkent, míg egy éve a harmadik leghosszabb híregységeket nézhettük ebben a híradóban, addig mára az akkor két élen álló kereskedelmi televízió hírműsorától messze elmaradva az átlag alá csökkent a híregységek hosszúsága ezen az adón.
4 1. sz. tábla Híregységek hossza percben hírműsoronként 2007 (N=1254) 2011.ősz (N=3538). tavasz (N=4378). ősz (N=3127) Kossuth Rádió - 1.28 1.31 1.26 Klub Rádió - 1.21 1.22 1.26 Lánchíd Rádió - 1.56 1.14 1.06 M1 Híradó 1.6 1.66 1.45 1.37 TV2 Tények 1.5 2.01 2.13 1.79 RTL Klub Híradó 1.3 2.12 1.88 1.62 ATV Híradó 1.3 1.43 1.81 1.75 Hír TV 1.5 1.44 1.43 1.46 Class FM - - 0.58 Neo FM - - 0.51 átlag 1.61 1.53 1.46 A hírműsorok érdekességét, színességét befolyásolja a hírek megjelenési formája, az, hogy a hírt csupán a műsorvezető olvassa fel, vagy helyszíni tudósítás és a hírben szereplők, érintettek, szemtanúk megszólaltatása is színesíti a közleményt. Ebből a szempontból fontos műfaji különbségek vannak a rádiók és a televíziók hírműsorai között; általánosságban elmondható, hogy míg a rádiós hírek esetében a hírolvasás dominál ez alól csak a közszolgálati csatorna Déli Krónikája jelent kivételt -, a televíziós hírműsorokban a tudósításoknak jut nagyobb szerep.
5 2. sz. tábla Hírek illusztrációja a rádiós és televíziós hírműsorokban Csak műsorvezető Beszámoló sajtótájékoztatóról Műsorvezető+ helyszíni tudósítás Műsorvezető+ tudósítás+ érintettek megszólaltatása Összesen Kossuth Rádió 45 0 15 39 100 Klub Rádió 52 0 0 48 100 Lánchíd Rádió 67 0 17 16 100 M1 Híradó 29 6 10 55 100 TV2 Tények 37 3 0 60 100 RTL Klub Híradó 39 0 2 60 100 ATV Híradó 53 20 2 26 100 Hír TV 28 5 9 59 100 Továbbra is érvényes az a korábbi megállapításunk is, mely szerint a hírek feldolgozása és bemutatásának módja nagyjából pontos képet nyújt az egyes orgánumok anyagi lehetőségeiről is. Azonban az is megfigyelhető, hogy kereskedelmi televíziók esetében jelentősen nőtt a csak a műsorvezető által elmondott, helyszíni bejelentkezés nélküli hírek aránya. E csatornák esetében a korábbi 80 százalékról 60 százalék körülire esett (61. illetve 63 százalék) a helyszíni bejelentkezéssel bemutatott hírek aránya. Az M1 és a Hír TV ilyen jellegű híreinek aránya azonban jelentősen megnövekedett, hiszen a közszolgálati televízió esetében a tavaszi 62, 71 százalékra, a Hír Tv külső helyszínről is jelentkező hírei 61-ről 72 százalékra emelkedtek. Az ATV esetében éppen ellenkező tendenciát figyelhetünk meg, hiszen a tavaszi vizsgálatkor még a hírek 57 százaléka tartalmazott helyszíni bejelentkezést, ez a mostani vizsgálatban 47 százalékra esett vissza, azaz többségbe kerültek, a csak a műsorvezető által felolvasott hírek az ellenzéki hírforrás híradójában. A rádiók esetében igen vegyes a kép. A Klub Rádióban a tavaszi 61 százalékról 52 százalékra csökkent a műsorvezető által felolvasott hírek aránya. A Lánchíd Rádió hírműsorában a helyszíni bejelentkezést nélkülöző hírek aránya 56 százalékról 67 százalékra nőtt. A közszolgálati rádió déli hírműsorában a tavaszi egyharmados arány mára megközelítette az ötven százalékot (45 százalék).
6 Szűkülő horizont A korábbi vizsgálatok is megmutatták, hogy igen alacsony a külföldi eseményekkel foglalkozó hírek aránya a vizsgált csatornákon, ráadásul ezek aránya szinte folyamatosan csökkent is az egyes csatornák hírműsoraiban. E tendencia egy-egy csatorna kivételével nem szakadt meg, tehát a korábbi megállapításunk, miszerint tartós tendenciának bizonyul a rádiókban és a televíziókban főműsoridőben közölt hírek időbeli és földrajzi horizontjának szűkülése, továbbra is megállja a helyét. Míg a külföldi hírek aránya 2007-ben még 32 százalék, addig 2011-ben már csak 23 százalék volt, és az elmúlt időszak hírösszeállításban tovább csökkent a külpolitikai hírek aránya és mostanra már csak minden ötödik hír foglalkozik külföldi témákkal. 3. sz. tábla Külföldi hírek arányának változása 2007 (N=1254) 2011 ősz (N=3538) tavasz (N=4378) ősz (N=3127) Kossuth Rádió - 30 31 25 Klub Rádió - 18 15 15 Lánchíd Rádió - 27 22 19 M1 Híradó 27 20 17 16 TV2 Tények 39 14 13 19 RTL Klub Híradó 27 25 23 26 ATV Híradó 32 27 26 25 Hír TV 31 25 29 23 A külföldi hírek aránya egyedül a két kereskedelmi televízió hírműsorában mutat növekedést, igaz, a TV2 esetében egy igen alacsony szintről növekedett valamelyest, mely aránnyal még mindig elmarad az átlagos szinttől. A legproblematikusabbnak továbbra is a közszolgálati televízió folyamatosan erősödő provincializmusát nevezhetjük, nem lehet elfogadható magyarázatot találni arra, hogy miért csökken folyamatosan az adófizetők pénzéből fenntartott közszolgálati televízió legfontosabb hírműsorában a 19.30-kor sugárzott Híradóban - a külföldi hírek aránya.
7 A külföldi hírek esetében a legnagyobb szerepet az EU-val foglalkozó hírek kapták, valamint jelentős figyelmet szenteltek a szerkesztők a Gázai-övezetben kialakult konfliktusra. Emellett fontos, de a tavaszihoz képest csökkenő szerepet töltött be a választásokon már éppen túllépett Egyesült Államok. A belföldi hírek esetében továbbra is jelentős szerepet kapnak az általában az országot, a lakosság egészét érintő kérdésekről szóló témák. Az ezeken kívüli hírek körében továbbra is megfigyelhető a főváros centrikusság, azonban ennek mértéke nem növekedett tovább az elmúlt időszakban. A leginkább ilyen jellegű híreket az M1 Híradója és a Hír Tv hírműsora sugározza. A két kereskedelmi adón a vidéki nagyvárosokkal foglalkozó hírek magas aránya a leginkább szembetűnő. A korábbiakhoz hasonlóan a Tv2 Tények című műsora foglakozik a legnagyobb arányban a legelmaradottabb, legkisebb települések helyzetével, ebben a hírműsorban a hírek 10 százaléka ilyen településről szól. 4. sz. tábla Belföldi hírek földrajzi kötődése Budapest Vidéki nagyváros Vidéki kisváros Község, tanya Nem köthető településhez Összesen Kossuth Rádió 15 7 2 1 75 100 Klub Rádió 23 1 2 1 73 100 Lánchíd Rádió 24 6 1 0 69 100 M1 Híradó 54 4 15 6 20 100 TV2 Tények 20 15 9 10 45 100 RTL Klub Híradó 34 31 6 0 30 100 ATV Híradó 30 7 2 2 59 100 Hír TV 56 9 9 4 22 100 Földrajzi régiókat tekintve a legtöbb figyelem a hírműsorokban továbbra is a közép-magyarországi Budapestet is magában foglaló - régióra esett a vizsgált időszakban, a többi régió viszonylag kiegyensúlyozott arányban szerepelt a hírekben. Az egyes adók régiók szerinti megoszlása igen vegyes képet mutat. Így a Lánchíd Rádió a vételkörzetének megfelelően igen sokat (42,9 százalék)
8 foglalkozik a Nyugat-dunántúli régió híreivel, míg a Klubrádió esetében magas a budapesti hírek aránya (88 százalék). A közszolgálati rádió műsora továbbra is több figyelmet szenteltek a szociálisan rendkívül rossz helyzetben lévő régiókban élők problémáinak, azonban a televízió híradójában nagy többségbe kerülnek (72 százalék) a közép-magyarországi eseményekkel foglalkozó hírek. Ahogy arról már a korábbi elemzésekben is említést tettünk, korábban a gyorsaság, az aktualitás volt a rádiók és a televíziók tájékoztatási tevékenységénél a megítélés egyik legfontosabb szempontja, mára e tekintetben versenyhátrányba kerültek, hiszen gyorsaságban az internettel és a mobil hírszolgáltatókkal nyilvánvalóan nem tudják felvenni a versenyt. Ennek felismerése állhat annak a hátterében, hogy a hírműsorokban megjelenő hírek nem elhanyagolható része nem aznapi eseményt dolgoz fel, hanem vagy korábbi események részletesebb bemutatásával, vagy változások, trendek, tendenciák ismertetésével foglalkozik. A korábban megfigyelt közmédiumokra jellemző jelentős aktualitásbeli fölény a jelen vizsgálati időszakra jelentősen csökkent. A televíziók esetében közszolgálati adó híreinek 45 százaléka foglalkozott aznapi eseménnyel, ami jelentős csökkenés a korábbi kétharmados arányról. Ez a szint csaknem megegyezik a Hír Tv-n tapasztalható 41 százalékos aránnyal. A rádiók körében továbbra is a közrádió foglalkozik a legtöbb aktuális hírrel, de itt is jelentős csökkenés mutatkozik a tavaszi 58 százalékos arányhoz képest. A Déli Krónika híreinek 34 százaléka aznapi hír, míg a másik két vizsgált adó esetében ez az arány 30 százalék alatti. Ami érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a Klub Rádió hírei között 21 százalék azoknak a híreknek az aránya, melyek éppen megtörtént eseménnyel foglalkozik és 50 százalék felett foglalkozik a közeljövőben várható eseményekkel.
9 Tarol a bulvár A két kereskedelmi rádióadó elemzésből való kikerülésének hatására javult a komoly/bulvár hírek aránya a vizsgálati időszakban, hiszen a korábbi 50-50 százalékos szint változott 60-40 százalékosra, azonban ezek, ahogy korábban is, médiumonként jelentős eltéréseket mutatnak. 5. sz. tábla Komoly és bulvár hírek aránya a televíziók hírműsoraiban 2007-ben és 2011-ben és -ben Komoly politikai-gazdaságikulturális-közéleti Félbulvár és bulvár 2007 év 2011 ősz tavasz ősz 2007 2011 ősz tavasz ősz M1 (N=411) TV2 (N=551) RTL Klub (N=458) ATV (N=313) Hír TV (N=348) 71 52 55 49 3 47 45 51 53 9 34 34 9 91 66 66 58 12 13 19 10 88 87 81 68 61 73 76 5 39 27 24 75 46 51 63 0 54 49 37 Az M1 Híradójában tovább folytatódott a nem bulvár jellegű hírek arányának csökkenése. A vizsgált időszakok esetében most fordul elő először, hogy a bulvár hírek aránya a közszolgálati adó esetében 50 százalék fölé emelkedett. Látható, hogy a közszolgálati adó a kereskedelmi televíziók és a kifejezetten politikai témákkal foglalkozó csatornák között igyekszik pozícionálni magát, mely nehezen nevezhető a közszolgálatiság elvárásainak megfelelő szerkesztői elvnek. A Hír Tv híradásában tovább folytatódott az a tendencia mely 2011 ősze óta tapasztalható, hogy növekszik a komoly hírek aránya és mára megközelítette a kétharmados szintet, igaz ez még mindig elmarad a 2007-es ¾-es mértéktől.
10 Az ATV híradója továbbra is a legtöbb nem bulvár jellegű hírt szolgáltatja, sőt a korábbi vizsgálathoz képest ezek arányát tovább növelte, így tartalmilag a közszolgálati követelményeknek leginkább továbbra is az ATV szerkesztési gyakorlata felel meg. A kereskedelmi televíziók továbbra is alacsony közéleti tartalommal szolgálnak a nézőiknek. A TV2 a korábbi elemzésben jelzett változásokat továbbra is fenntartja, és híreinek harmada foglalkozik a közélet, gazdaság eseményeivel, ami a 2011-es állapotokhoz képest igen jelentős változás. Ami érdekesség, hogy úgy tűnik, erre az RTL Klub szerkesztői is reagáltak, hiszen a vizsgált hírműsorban 13-ról 19 százalékra nőtt a közélet eseményeivel foglalkozó hírek aránya. Azaz a TV2 radikális változtatása a másik kereskedelmi csatorna esetében is változást generált, ami ismét felveti, hogy a kereskedelmi csatornák valóban a nézői igényeknek felelnek-e meg hírszerkesztési gyakorlatukkal, vagy ők irányítják azt saját érdekeiknek megfelelően. A vizsgált rádiós hírműsorokban annak ellenére, hogy továbbra is kedvezőbb képet kapunk a televíziókban tapasztaltaknál radikális változások figyelhetők meg. A Klub Rádió visszavette vezető helyét a legtöbb komoly hírt sugárzó rádiók rangsorában, 91 százalékra nőtt az ilyen jellegű hírek aránya a déli hírműsorában. A Lánchíd Rádió déli hírműsorában jelentős visszaesés tapasztalható, ami azt mutatja, hogy inkább a tavaszi vizsgálat eredménye volt kiugró eredmény. Nagyjából a Lánchíd Rádió szintjére esett a közszolgálati rádió hírműsorának közélettel foglalkozó híreinek aránya, mely nem éri el a kétharmados szintet. 6. sz. tábla Komoly és bulvár hírek aránya a rádiók hírműsoraiban Komoly Bulvár 2011 ősz tavasz ősz 2011 ősz tavasz ősz Kossuth 75 80 61 25 20 39 Klub Rádió 83 73 91 17 27 9 Lánchíd Rádió 69 98 58 31 2 42
11 Ahogy a korábbi elemzésben már jeleztük a hírműsorok bulvárosodását jelzi, hogy a headlineban, a hírműsorok bevezetőjében, ahol a figyelem felkeltése céljából a legfontosabb híreket emelik ki néhány mondatban, ugyancsak egyre nagyobb súllyal szerepelnek a bulvár hírek. A rádiók esetében, ahogy az imént már megfigyelhettük a Klub Rádió áll ellent a leginkább a bulvárosodásnak. A headline-ban szereplő híreinek 96 százaléka közéleti tartalmú. A Lánchíd Rádió itt is jelentősen csökkentette a komoly híreinek arányát, a tavaszi 98 százalékos szint 68 százalékra esett vissza. A közszolgálati adón itt is megfigyelhető a bulvárosodás folyamata, hiszen a 85 százalékos közéleti tartalom a headline-okban 75 százalékra esett vissza az év végére. A televíziók körében az fent már elemzett tendenciák köszönnek vissza. A legközszolgálatibbnak ebben a tekintetben is az ATV mutatkozik. Őt a Hír Tv követi, ahol a headlineban szereplő hírek ¾-e közéleti. A tavaszihoz hasonlóan a közszolgálati híradó vezető hírei között fele-fele arányban találunk komoly és bulvár híreket, így itt is a kereskedelmi és a másik két vizsgált csatorna közé pozícionálta magát a közszolgálati adó. A kereskedelmi tévék a figyelem felkeltésére szolgáló headline-okban erősen élnek a bulvár tartalmak felhasználásával, igaz ez a teljes tartalom esetében kevésbé élő TV2-re is, hiszen itt nincs jelentős különbség a két adó között. 7. sz. tábla Komoly és bulvár hírek aránya a headline-ban Komoly Bulvár tavasz ősz tavasz ősz Kossuth Rádió 85 75 15 25 Klub Rádió 80 96 20 4 Lánchíd Rádió 98 68 2 32 M1 Híradó 49 48 51 52 TV2 Tények 36 12 64 88 RTL Klub Híradó 11 15 89 85 ATV Híradó 77 84 23 16 Hír TV 54 75 46 25
12 A hírösszeállítások minőségi jellemzőjének tekinthetjük a komoly és a bulvár hírek műsorfolyamon belüli helyét is. A hírek szerkesztői szempontból megállapított fontosságát jelzi, hogy az összeállításon belül a különböző típusú és tartalmú hírek hogyan követik sorrendben egymást. Az előbbiekben már jelzett bulvárosodást jelzi az tendencia is, hogy a hírműsorok többségében egyre hátrább kerülnek a komoly közéleti hírek, és az összeállítások első, legfontosabb harmadát egyre inkább a bulvár jellegű események uralják. E tendenciának a két legjellemzőbb példája a kereskedelmi televíziók híradóinak szerkesztési elve. Ahogy a headline-okban már láttuk e csatornák esetében a vezető hírek jelentős többsége (közel 90 százaléka) bulvár témákkal foglalkozik. Ezek a hírek a műsor elején szerepelnek, így a két csatorna hírműsoráról elmondható, hogy azok első felében nagyon kis arányban fordulnak elő komoly témát feldolgozó hírek, azokat a bulvár uralja. A többi csatorna esetében jellemzően a közéleti tartalmak találhatóak többségben a műsor elején, azonban itt is megfigyelhető, hogy a közszolgálati televízió híradója a kereskedelmi és a többi csatorna hírműsorai közé igyekszik pozícionálni magát. A komoly és bulvár hírek hírműsorokon belüli arányát, szerepét jelző átfogó jelzőszámok után egy részletesebb tematikai bontás segítségével alaposabb áttekinthetést kapunk az egyes rádiós és televíziós csatornák arculatáról és ezek változásairól. 8. sz. tábla Témák a hírműsorokban híregységek száma db. megoszlás százalék Demokrácia helyzete Mo-n 140 6,5 Nemzetgazdaság helyzete (GDP) 106 4,9 Adórendszer 95 4,4 Elszámoltatás általában 92 4,3 Költségvetés 90 4,2 megszorítás, elvonás, adóemelés 86 4,0 Mo-EU viszony 77 3,6 Új választási rendszer, választási regisztráció 72 3,4 Munkanélküliség, munkaerőpiac 68 3,2
13 Gazdasági válság 65 3,0 Energiaárak (fogyasztó oldal) 64 3,0 Önkormányzatok helyzete 53 2,5 Önkormányzati vagyon államosítása 50 2,3 Bérek alakulása 50 2,3 Devizahitelek 40 1,9 Politikai összefogás a Fidesszel szemben Együtt2014 40 1,9 IMF 39 1,8 Felsőoktatási tandíj 35 1,6 Felsőoktatás átalakítása 34 1,6 Más volt kormánypárti politikus felelősségre vonása 33 1,5 Mo-szomszédos országok viszonya 33 1,5 Alkotmánybírósági ügyek 31 1,4 Államadósság 30 1,4 LMP belső konfliktusok 29 1,4 Élelmiszer árak 25 1,2 infláció 23 1,1 Betegellátás 22 1,0 Forint árfolyam 20 0,9 Hajléktalanok helyzete 19 0,9 Energiaellátás (külföld) 17 0,8 Mo-t bíráló külföldi vélemények 17 0,8 Orvosok, rezidensek javadalmazása 15 0,7 Romák helyzete 14 0,7 leminősítés 14 0,7 Gyurcsány felelősségre vonása 13 0,6 Alkotmány (új) 12 0,6
14 Jobbik belső konfliktusok 11 0,5 Nyugdíj 10 0,5 Kettős állampolgárság 10 0,5 Választójog 9 0,4 Bírák nyugdíjazása 9 0,4 Sukoró-ügy 8 0,4 Fidesz-KDNP belső konfliktusok 4 0,2 Gyógyszerárak 2 0,1 Hajdú-Bét ügy 2 0,1 Mo-Oroszország viszonya 2 0,1 Gyurcsány új pártja 1 0,0 MSZP szakadása 1 0,0 Mo-USA viszonya 1 0,0 Mo-Kína viszonya 1 0,0 Egyéb 413 19,2 2147 100 A híradásokban megjelenő témákat vizsgálva ezek igen széles skáláját figyelhetjük meg. A legfőbb témák melyekkel a vizsgált időszakban a hírműsorok a foglalkoztak, a demokrácia helyzete Magyarországon, a nemzetgazdaság helyzete, az adórendszer, a költségvetés, a megszorítások, az elszámoltatás, a az új választási rendszer, a munkanélküliség, munkaerő-piaci helyzet. Ahogy a témákból láthatjuk a legfőbb témák a jogállamiság és a gazdaság tárgyköréből kerülnek ki, azaz az elszámoltatás maradt témaként fenn a politikai botrányok közül, mely a vezető témák közé tud kerülni. Az is látható, hogy egyik hír sem éri el a 10 százalékos arányt, ahogy ez már a korábbi elemezés során is megfigyelhető volt. A demokrácia helyzetével foglalkozó hírek egyharmadát a vizsgált időszakban az ATV híradójában láthatták a nézők. Másik egyharmada az ilyen témájú híreknek a Hír Tv műsorában hangzott el. 21 százaléka e híreknek az M1 Híradójában volt látható, ugyanakkor a Déli krónikában ilyen tartalommal nem jelent meg hír.
15 A nemzetgazdaság helyzetével, a GDP alakulásával foglalkozó hírek szinte eltűntek a két kereskedelmi televízió hírműsoraiból. Ezekkel jellemzően az ATV, a Hír Tv, az M1 Híradó és a Lánchíd Rádió hírműsorai foglalkoznak. Az adórendszer változásaival inkább a jelenlegi kormánypártokhoz köthető csatornák, a közszolgálati adók, a Lánchíd Rádió és a Hír Tv foglalkoztak. E négy csatorna foglalkozott az ilyen jellegű hírek több mint 70 százalékával. Ehhez nagyon hasonló arányokat tapasztalhatunk a költségvetéssel foglalkozó hírek esetében, hiszen a négy már említett adóban hangzott el ezeknek a híreknek 74 százaléka. Magyarország és az EU viszonyával foglalkozó hírek esetében vegyesebb képet kapunk. Itt is fontos szerepet játszik a négy kormánypártokhoz köthető csatorna, hiszen 60 százaléka ezeknek a híreknek itt hangzik el, de a legtöbbet (25 százalék) az ilyen jellegű hírekkel az ellenzékhez közel álló ATV foglalkozott. A megszorításokkal, elvonásokkal, adóemelésekkel a két közszolgálati adó, a TV2, az ATV és a Hír Tv foglalkozott legnagyobb arányban. Itt talán a legmeglepőbb, hogy a TV2 milyen nagy terjedelmet szentelt ennek a témának, igaz, ez az a szegmense a gazdaságnak, melyet bulvárosítva a kisember szemszögéből lehet feldolgozni. Fontos témája volt a vizsgált időszaknak, és a politikai botrányok közül egyedüliként maradt a legtöbbet említett témák listáján az elszámoltatás. Itt nagyon érdekes képet kapunk, hiszen két csatorna tartotta e témát napirenden, méghozzá a TV2 és az ATV. E két csatorna foglalkozott ezeknek a híreknek az 58 százalékával, emellett a Hír Tv 14 százalékkal emelkedett ki a csatornák közül ezzel a témával kapcsolatban. A hírműsorok szereplői Ahogy előző elemzésünkben is tettük, a hírekben megjelenő szereplők vizsgálata előtt érdemes a műsorvezetői szerepfelfogás kérdésére is kitérni. Az elmúlt időszakban jelentős változás nem következett be az egyes csatornák műsorvezetői szerepfelfogásában. Apróbb eltérések azonban megfigyelhetők. A közszolgálati adók kormánypártok iránti elkötelezettsége ebből a szempontból valamelyest csökkent, de még így is messze állnak a közszolgálati csatornáktól elvárható kiegyensúlyozottságtól. E két csatornán kívül a Lánchíd Rádió és a Hír Tv műsorvezetői a leginkább elfogultak a kormánypártok irányában. A másik irányba a legjelentősebb eltolódást az RTL KLUB esetében tapasztalhattuk, mely híreinek 62 százalékában az ellenzék irányába volt elfogult a műsorvezető. Egyben ez a legjelentősebb változása tavaszi vizsgálathoz képest, hiszen akkor még
16 csak a hírek 44 százalékában volt ez megfigyelhető. Az ATV műsoraiban hasonló irányú elfogultságot 24 százaléknyi hír esetében lehet felfedezni. 9. sz. tábla Műsorvezető, kommentátor szövege A műsorvezető, kommentátor szövege MR Klub Rádió Lánchíd Rádió M1 TV2 RTL Klub ATV Hír TV Elfogulatlan 18 82 6 8 93 38 75 5 A kormánypártok álláspontját támogatja Az ellenzék álláspontját támogatja 82 9 94 90 4 0 1 93 0 9 0 2 4 62 24 1 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 A megfigyelés tárgyává tett négy hét során a vizsgált 160 hírműsor 3127 híregysége közül az 1254 hazai közéleti hír 2921 szereplőjét elemeztük megjelenésük gyakorisága és néhány minőségi jellemzője alapján. A korábbi időszakhoz hasonlóan nemcsak azt vizsgáltuk, hogy az egyes szereplők milyen gyakran kerülnek be a hírműsorokba, hanem azt is, hogy megjelenésükhöz milyen gyakran kötődik valamilyen pozitív vagy negatív értékelő momentum, hogy hányszor jelennek meg konfliktusos illetve együttműködő szerepben, hogy a szeplőkhöz milyen arányban kötnek sikeres vagy kudarcos tevékenységet. A hazai politikai közélet sajátosságágaihoz alkalmazkodva a politikai szereplőkhöz kötődő kriminalizálási szándékot is elemzés tárgyává tettük. 10. sz. tábla Egyes szereplők említési, előfordulási gyakorisága Szereplő megnevezése szereplések száma szereplések megoszlása a szereplők között Politikai szereplő ORSZÁGGYŰLÉS ORBÁN VIKTOR + 32 1 880 30
17 KORMÁNYPÁRTI POLITIKUSOK MSZP LMP JOBBIK GYURCSÁNY FERENC DK BAJNAI GORDON ELLENZÉKI CIVIL ÖSSZEFOGÁS 186 6 138 5 121 4 40 1 25 1 50 2 44 2 nem politikai szereplők SZAKSZERVEZETEK SZAKMAI SZERVEZETEK BANKOK, MULTIK MNB, SIMOR SZAKÉRTŐ KÖZIGAZGATÁS CIVILEK ÁLLAMPOLGÁROK EGYÉB Összesen 63 2 132 5 32 1 13 0 200 7 73 2 51 2 179 6 472 16 2921 100 Orbán Viktor a vizsgált időszakban 115-ször jelent meg a hírekben. Ez a belföldi, közéleti hírek közel 10 százalékát jelenti. Ez érdemben nem tér el a korábbi vizsgálatok eredményeitől. A miniszterelnök megjelenéseinek 43 százalékában ő maga szólalt meg a hírekben, további 29 százalékban idézik, vagy ismertetik szavait, az esetek 28 százalékában pedig beszéltek a miniszterelnökről, ezek az arányok alig térnek el a korábbi időszak eredményeitől. A legnagyobb arányban a Hír Tv-n (85 százalék) és a két közszolgálati adón (rádió:53 százalék, televízió:70 százalék) szólalt meg élőben Orbán Viktor. Érdemes megjegyezni, hogy Orbán élőben való megszólalásainak aránya a Tv2-n is eléri az 50 százalékos arányt.
18 Orbán megjelenései 40 százalékában pozitív színben tűnik fel. Emellett 35 százaléka szerepléseinek kiegyenlített és mindössze szereplései 5 százaléka esik a negatív tartományba. Pozitív szereplései a Hír Tv-n és a két közszolgálati adón jellemzőek. Az M1 Híradójában Orbán megjelenéseinek kétharmadában pozitív színben tűnik fel. A miniszterelnök szereplései háromnegyedében konfliktusmentesen jelenik meg. A legkonfliktusosabb szerepben az RTL Klub és a Hír TV adásaiban mutatják a kormányfőt. E két csatorna esetében a konfliktusos szerepek 40 százalékban jelennek meg Orbánnal kapcsolatban. Az együttműködés inkább jellemző a jelenlegi miniszterelnökre, hiszen a megjelenéseinek 55 százalékában valamely szereplővel való együttműködésről számolnak be a hírek. Együttműködőnek is a HÍR TV és a két közszolgálati adó mutatja legnagyobb arányban a kormányfőt. A Kossuth Rádió Déli Krónikája a miniszterelnök szereplésinek kétharmadában külső szereplőkkel (azaz nem a Fidesz, vagy a kormány egyes tagjaival) való együttműködésről számol be. A miniszterelnök sikeréről a hírek több mint harmada számol be, amellett, hogy 57 százaléka a kormányfővel kapcsolatos híreknek nem tartalmaz e dimenzióban értéket. Az eddigiek fényében talán nem meglepő, hogy a szokásos három adó (HÍR TV, és a két közszolgálati) mutatja leginkább sikeresnek Orbán Viktort. Orbán Viktorral kapcsolatban nem hangzott el olyan hír, mely bűncselekménnyel hozná összefüggésbe. A kormánypárti politikusok Orbán Viktoron kívül - a hírek 48 százalékában (604) jelentek meg. Ez az érték nagyjából megegyezik az előző időszakban tapasztattal. Előfordul olyan eset is, amikor egy híren belül több kormánypárti politikus is megszólal, így egyes értékek meghaladhatják a 100 százalékot. A hírek 58 százalékában a kormánypárti politikusok élőben szólaltak meg, ez az arány jóval magasabb az előző elemzési időszakban tapasztaltnál. A megjelenések 35 százalékában beszélnek a kormánypárti politikusokról, míg 5 százalékban szó szerint idézik a politikust. A Hír Tv esetében fordul az elő, hogy több kormánypárti politikus szólal meg, mint ahány hírben megjelennek ennek a politikai oldalnak a képviselői. Így állhat elő az az eset, hogy a hírek 126 százalékában élő szóban beszél a kormánypárti politikus, vagy nyilatkozik a riporternek. Az M1 Híradójában is a hírek 86 százalékában élő szóban beszél valamely kormánypárti politikus. A kormánypárti megjelenések 32 százaléka pozitív, 40 százaléka kiegyenlítet és mindössze 9 százaléka tartozik a negatív kategóriába. Ebben az esetben is a Hír Tv és a két közszolgálati adó viszi el a pálmát. A Hír Tv és az M1 esetében a pozitív megjelenés megközelíti a 80 százalékot a kormánypárti politikusok esetében. A kormányhoz közel álló politikusok jellemzően nem jelennek meg konfliktusos helyzetben, 64 százalékában a híreknek nincs ilyen jellege a szereplésüknek. A megjelenések 28 százalékában külső szereplővel való konfliktusban jelenik meg a kormánypárti politikus. Az RTL híradójában mutatkoznak legkonfliktusosabbnak a kormánypárti megjelenők, hiszen az esetek 71 százalékában ilyen helyzetben mutatkoznak. Az együttműködés ezen szereplők esetében az esetek 45
19 százalékában jellemző. Ebben az esetben is a HÍR TV és a M1 adásaiban mutatkozik meg ez az oldala leginkább a kormánypárti szereplőknek. A siker-kudarc dimenzióban a semleges és a pozitív oldalon találhatók inkább a kormánypárti politikusok. 29 százaléka szereplésüknek sikerről számol be, míg 58 százaléka nem tartalmaz erről információt. A HÍR TV-n és az M1-en a megjelenések közel kétharmadában mutatkoznak sikeresnek a kormánypárti szereplők, ami mindkét esetben jelentősen meghaladja az átlagot. A kormánypárti szereplőkkel szemben elenyésző a morálisan, vagy büntetőjogilag elitélendő események említése. Az MSZP politikusai a hírek 14 százalékában (180) jelentek meg. Esetükben csak néhány alkalommal fordult elő, hogy egy hírben több a párt színeiben politizáló képviselő is megjelent volna egyazon híren belül. A megjelenések 64 százalékában élőben szólaltak meg, 4 százalékában szó szerint idézték azt amit mondott. 11 százalékban fordult az elő, hogy ismertették mondandóját és 20 százalékban beszéltek róluk valamilyen formában. Legnagyobb arányban az RTL KLUB-on és a HÍR TV-ben szólaltak meg élőben, míg a Lánchíd Rádióban egyszer fordult elő ilyen eset a vizsgált időszakban. Az MSZP politikusairól kiegyenlített képet sugároztak a csatornák híradói, de körükben a negatív megjelenés nagyobb arányban fordul elő, mint a pozitív említés. A legnegatívabb képet a HÍR TV sugározta az ellenzéki párt politikusairól, ahol a megjelenések 61 százaléka negatív volt. Pozitív színben legnagyobb arányban az M1 híradójában tűntek fel MSZP szereplők, igaz, itt hasonlóan magas a negatív említések aránya is. Az MSZP esetében a megjelenések 76 százaléka konfliktusos volt, ami nem meglepő egy ellenzéki párttal kapcsolatban. Ebben a tekintetben az RTL, a HÍR TV és az M1 hírműsoraiban tapasztalhattunk legnagyobb arányban konfliktusos megjelenést, mindhárom csatorna esetében 90 százalék feletti ez az arány. Az együttműködés a hírek alapján kevésbé jellemző az MSZP-re, mindössze megjelenéseik negyedében mutatkoztak ilyennek. Legkevésbé együttműködőnek az RTL KLUB-on és a Déli Krónikában mutatkoztak az MSZP politikusai. Igen elenyésző azon eseteknek a száma ahol az ellenzéki párt sikeréről, vagy kudarcáról számolnának be a hírek. Sikerről a TV2 és az ATV, kudarcról a Lánchíd Rádió számol be a leggyakrabban, igaz ezek aránya csak a Lánchíd esetében éri el a 10 százalékos szintet (20 százalék). Morálisan elítélhető cselekménnyel mindössze az esetek 5 százalékában hozzák összefüggésbe az MSZP politikusait, azonban ezek az esetek szinte kizárólag a Lánchíd Rádió és a HÍR TV műsoraiban fordulnak elő. LMP-s politikus 120 hírben szerepel, ez a magyar vonatkozású, közéleti hírek 9,5 százaléka. A megjelenések 57 százalékában élőben szólalnak meg az LMP politikusai. 10 százalékban idézik őket, további 12 százalékban ismertetik amit mondott. Megjelenéseik ötödében pedig beszélnek róluk. Az LMP politikusainak megjelenései 8 százalékában pozitív, 14 százalékában negatív, 50 százalékában kiegyenlített volt. A többi esetben nem volt értékelhető minősítés a megjelenésben. A legnegatívabb képet az LMP politikusairól a Lánchíd Rádió, az M1 Híradója és a Hír TV sugározta. Ez utóbbin az
20 LMP politikusok megjelenésének 40 százaléka negatív kontextusban hangzott el. Érdekesség, hogy az M1 Híradójában szinte ugyanannyi a pozitív megjelenés is társult a negatív megszólalásokhoz. Ahogy azt már láttuk, egy ellenzéki párttól nem idegen, sőt elvárható, hogy konfliktusos helyzetekbe kerüljön. Ez az LMP esetében sincs másképp, hiszen politikusai megjelenéseinek 80 százalékában konfliktusos helyzetben jelennek meg, melynek nagy része külső konfliktus, de 20 százalékban belső konfliktusokról szóltak a hírek. Az LMP belső konfliktusairól a Lánchíd Rádió (75 százaléka a megjelenéseknek), a Déli Krónika (40 százalék) és az RTL KLUB (40 százalék) számolt be legnagyobb arányban. Az együttműködés kevésbé jellemző a zöld párt tagjaira a hírekben, mindössze a megjelenések negyedében jelennek meg ebben a szerepben. Legjellemzőbb ez a viselkedés a Lánchíd Rádión és a HÍR TV-n a párt politikusaira. Siker és kudarc is igen ritkán fordul elő a tudósításokban az LMP-vel kapcsolatban, ahogy morálisan elítélhető cselekménnyel, vagy bűncselekménnyel kapcsolatban sem forog a hírekben az LMP politikusainak neve. A JOBBIK képviselői a hírek közel 9 százalékában (110) jelennek meg. A megjelenéseik 49 százalékában élő szóban tehetik ezt meg. A megjelenések egyharmadában csak beszélnek róluk, míg 7 százalékban szó szerint idézik őket. Élőben a JOBBIK képviselői a HÍR TV-n és a TV Tények műsorában szólalnak meg, mindkét adón 60 százalék feletti ennek a megjelenésnek az aránya. A radikális párt képviselőinek megjelenéseinek 45 százaléka inkább negatív, 17 százaléka inkább pozitív, míg 22 százaléka kiegyenlítetnek mondható. A Lánchíd Rádión és a HÍR TV-n a Jobbik politikusainak megjelenései 80 százalékban negatívak, ugyanakkor a legpozitívabb képet a TV2 hírműsora sugározza a radikális jobboldali párt képviselőiről. Egy ellenzéki párttól nem meglepően a Jobbik is konfliktusos szereplőnek tűnik a hírek alapján a politikai palettán, megjelenéseik több mint 80 százaléka konfliktusos. Belső konfliktusokról a Klub Rádió és a RTL Klub számol be legnagyobb arányban. A megjelenések 15 százalékában JOBBIK szervezeten belüli együttműködéséről szóltak a hírek, ez leginkább a HÍR TV-n a Lánchíd Rádió és az M1-en kap teret. A hírek 22 százalékában számolnak be kudarcról a párttal kapcsolatban, ez leginkább a TV2-re, az ATV-re, a Déli Krónikára és a Lánchíd Rádióra jellemző. A JOBBIK-kal kapcsolatban 30 százalékban hangzik el morálisan elítélhető minősítés, ezekkel a Lánchíd Rádió és az RTL Híradója foglalkozik legnagyobb arányban. Gyurcsány Ferenc a hírek 3 százalékában jelenik meg. Érdekesség, hogy élő szóban mindössze a megjelenések negyedében tűnik fel a képernyőn, vagy hallható a rádióban, míg 60 százalékban beszélnek róla. A volt miniszterelnök élő szóban a vizsgát időszakban, a közszolgálati televízióban és az RTL KLUB-on nem jelent meg, a többi adón ez a megjelenési forma nagyjából az átlagosnak volt mondható. A megjelenései 35 százalékában negatív volt a kontextus a DK elnöke esetében és a mérleg nyelve is a negatív oldal irányába mutat, mivel pozitív értékelés mindössze 5 százalékban kapott. Negatív képet legnagyobb arányban a Lánchíd Rádió, a HÍR TV, és a Déli Krónika sugárzott a
21 volt miniszterelnökről. Megjelenéseinek 70 százaléka konfliktusosnak volt mondható, ebben az ATV esetében tapasztalhatunk eltérést leginkább, ahol megjelenésinek közel kétharmadában nem jelent meg konfliktus. A szereplések 22 százalékában mutatott együttműködést Gyurcsány Ferenc, ezek leginkább a Klub Rádióban és az ATV-ben volt láthatók, hallhatók. Nagyon ritkán találkozhatunk Gyurcsánnyal kapcsolatban sikerrel, vagy kudarccal, az viszont szembetűnő, hogy sikerről csak a TV2 és az ATV hírműsoraiban számolnak be. Gyurcsánnyal kapcsolatban morális, vagy büntetőjogi felelősséget a HÍR TV és a Lánchíd Rádió adásaiban említettek. A Demokratikus Koalíció tagjai a volt miniszterelnökön kívül igen kevés esetben kerültek bármilyen formában adásba, így azok elemzését az alacsony elemszámok miatt nem végeztük el. Bajnai Gordon, volt miniszterelnök, aki ősszel jelentette be visszatérését a politikai életbe, a hírek 4 százalékában szerepelt. Élőben az esetek 30 százalékában szólalt meg, 62 százalékában beszéltek róla. A Déli Krónikában a vizsgált időszakban egyszer sem szólalt meg élőben a volt miniszterelnök, ezzel szemben a HÍR TV-ben a megjelenései 86 százaléka élőben történt. Megjelenéseinek 10 százaléka pozitív, 44 százaléka negatív volt. Pozitív szereplései az ATV-re és a Hír TV-re korlátozódtak, amellett, hogy a negatív szereplései a HÍR TV-n is felül vannak reprezentálva. Emellett a Lánchíd Rádió és az M1 híreiben jelenik meg legnagyobb arányban negatív kontextusban. Konfliktus a megjelenések 60 százalékában jelenik meg, az átlagosnál konfliktusosabbnak a Lánchíd Rádión és a HÍR TV mutatkozik a volt miniszterelnök. Együttműködésről a hírek 28 százalékában beszéltek a hírekben, ez a HÍR TV-ben jelenik meg dominánsan. Sikerről a hírek 6 százaléka szól, ezzel szemben kudarcról a 18 százaléka. Kudarcról a Lánchíd Rádió, sikerről a TV2 számol be Bajnaival kapcsolatban az átlagnál nagyobb arányban. Morálisan elítélhető tevékenységgel a hírek 18 százalékában találkozhatunk a volt miniszterelnökkel kapcsolatban, melyek nagyobb arányban az M1 Híradójában és a HÍR TV-ben kerültek említésre.