Dézsi Zsolt Általános rendelkezések A követelménymodul megnevezése: Vám-és jövedéki alapok A követelménymodul száma: 1981-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50
A VÁMJOG JOGSZABÁLYI HÁTTERE, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) vívmányai és eszközei ma már a társadalom csaknem valamennyi rétege számára hozzáférhetőek. Az interneten keresztül nagyon rövid idő alatt szinte bármilyen információhoz hozzá tud jutni az ember, és ezek az információk egyre többször az ésszerűség és gazdaságosság céljára kerülnek felhasználásra. Például, egyre többet vásárolunk interneten keresztül. Könnyen ki lehet választani a legjobb árajánlatot, az eladó által megbízott futárszolgálat vagy a posta pedig házhoz szállítja a megrendelt terméket, a fizetési kötelezettség teljesítésére is több megoldás (pl.: átutalás, bankkártyával történő fizetés, készpénzben fizetés az átvételkor, utánvét) lehetséges, amelyet az értékesítő és/vagy a szállítást végző részére kell teljesíteni. Sokszor a legjobb árajánlatot, vagy azt az árut, amelyet keresünk, olyan országban találjuk meg, amelyik nem része az Európai Uniónak. Annak, hogy ilyen országból rendeljünk árut, fizikai és technikai akadálya nincs, azonban felmerülhetnek további fizetési kötelezettségek, amelyeket az Európai Unió közös kasszájába, és a magyar költségvetés részére kell megfizetni. Ezek pedig a vámok és a különböző, a termékimportot terhelő forgalmi adók (pl.: Általános forgalmi adó). Ugyanez a helyzet akkor is, ha nem az egyén vagy a család szintjén vizsgáljuk a termékimportot, hanem makrogazdasági szinten. Amikor egy gazdálkodó, egy kereskedő, vagy export-import tevékenységet folytató társaság tervezi a tevékenységét, akkor az egyik, és legfontosabb cél az, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert, vagy minél olcsóbban tudja értékesíteni az áruját a konkurenciával szemben, így nagyobb piaci szerepet tudjon vállalni. Ebben az esetben szintén adott az a lehetőség, hogy az értékesítésre, vagy feldolgozásra kerülő árut, vagy annak egy részét külföldről szerezze be. Ilyenkor a gazdálkodónak ugyanúgy kalkulálnia kell azzal, hogy az importhoz kapcsolódóan a vámokat és az egyéb forgalmi adókat meg kell fizetnie ahhoz, hogy a terméket a közösségen belül értékesíteni tudja. Az EU-nak, mint vámuniónak, védenie kell a saját gazdaságát, a közösség gazdálkodóinak érdekeit és az állampolgárokat a közösségen kívülről érkező szállítmányok és áruk rejtette veszélyektől, a nem kívánt hatásoktól. Ennek a védelemnek az eszközei a kereskedelempolitikai intézkedések, azon belül pedig a vámok. 1
De milyen jogszabályok, vagy egyéb rendelkezések szabályozzák a vámok és az egyéb kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását? Hogyan kell értelmezni ezeket a szabályokat, mikor, kivel mivel szemben, és hol kell alkalmazni? Vajon csak közösségi szinten, vagy nemzeti szinten is van szabályozva ez a terület? Vannak-e egyéb jogszabályok, amelyeket figyelembe kell venni? Ezekre a kérdésekre találhatja meg a választ a jegyzetben. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM BEVEZETÉS A vámszedést és a vámszedő mesterséget már az időszámításunk előtti időszakban is ismerték, amelynek - a történelmi időszakoknak és az aktuális politikai, társadalmi viszonyoknak megfelelően - különleges pénzügyi és gazdasági hatása volt. A vámbeszedés, illetve az adók kivetése és beszedése minden társadalmi rendszernek meghatározó eleme volt és napjainkban is kiemelkedő szerepe van. Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, így ez követően az Európai Közösség vámrendszerét kell hazánkban is alkalmazni. Ebben a témakörben megismerkedhet a közösségi vámjog kialakulásával, felépítésével és a konkrét jogszabályi hátterével. Fontos kiemelni, hogy a közösségi szabályozás megadja azokat a lehetőségeket, amelynek során a tagállamok nemzeti szintű szabályokat is alkothatnak. A közösségi és a nemzeti szintű jogforrások megismerésén túlmenően találkozhat azokkal az alapvető fogalmakkal, amelyek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a részletesebb eljárási szabályokat, mozzanatokat megismerje. A vám fogalmát különböző tankönyvekben, kisebb-nagyobb mértékben eltérő megfogalmazással találhatjuk meg, három elemében azonban közös. Hiszen a vám olyan adók módjára fizetendő köztartozás, amelyet a vámhatárt átlépő áruk után az állam erre a feladatra felruházott szerve szed be. Az Európai Közösség egy vámuniót alkot, amely alapján a tagállamok közötti kereskedelem liberalizált, nincsenek vámok és mennyiségi korlátozások, közös vámjogszabályokat és közös vámtarifát alkalmaznak, és a vámbevételek a Közösség saját forrásainak részét képezik. 2
A kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazására és ellenőrzésére, azon belül is különös tekintettel a vámra vonatkozó jogszabályok összessége alkotja a vámjogot. Ezek nemzetközi szerződéseken, valamint közösségi és nemzeti jogszabályokon alapulnak. A jogszabályok egyrészt meghatározzák a vám mértékét, a vámfizetés módját, a vámmentességet, a vámigazgatás, illetve a vámellenőrzés eljárási és anyagi szabályait. A vámjogot eljárási és anyagi szabályok alkotják. Eljárási szabályok pl. a vámigazgatási eljárás, a vámeljárás és egyéb vámjogi rendeltetések, illetve az utólagos ellenőrzés. Anyagi szabályok pl. a vámbiztosítékokat, a vámtartozást vagy a költségtérítéseket és egyéb fizetési kötelezettségeket meghatározó jogszabályok. A VÁMKÓDEX KIALAKULÁSA A Római Szerződés 9. cikke kimondja: A Közösség egy vámunión alapul. A vámunió lehetővé teszi az áruforgalom liberalizálását, a tagállamok eltörlik az egymás közötti forgalomban a vámokat és mennyiségi korlátozásokat, és a harmadik országokkal szemben közös vámtarifát alkalmaznak. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, létre kellett hozni a közös vámtarifát, amely 1968. július 01-én lépett életbe. (2008-ban volt 40 éves a Vámunió az EU-ban.) Ezt követően a Közösség ajánlásokkal, később irányelvekkel és rendeletekkel szabályozta a külkereskedelem ellenőrzését, amelyek száma a 80-as évek végére megközelítette a harmincat. A vámunió egységes szabályozása érdekében 1991. január 31-én bizottsági javaslat született, 1992-ben megalkották a Vámkódexet, 1993-ban a Vámkódex végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletet, és 1994. január 01-én életbe lép a VÁMKÓDEX. A VÁMKÓDEX hatálybalépését követően azonban több mint duplájára nőtt az EU tagállamainak száma, jelentősen megváltoztak a külkereskedelem súlypontjai, az infrastruktúra és az informatikai háttér, így szükség volt a Vámkódex modernizálására is, amelynek eredményeként megszületett a "Modernizált Vámkódex" az Európai Parlament és Tanács 450/2008-as rendeletével. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A vámhoz kapcsolódó jogszabályokat két fő csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportba tartoznak a közösségi szabályok, amelyek minden tagállamra nézve kötelezően alkalmazandók. A másik csoportba az adott tagállam által a közösségi szabályozást segítő/kiegészítő nemzeti szabályok kapcsolódnak. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbiak csak az adott tagállamban érvényesek és nem lehetnek ellentétesek a közösségi szabályozással. 3
1. Közösségi jogforrások Közösségi vámjogszabályok: - a Tanács 1992. október 12-i, 2913/92/EGK rendelete a Közösség Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: Vámkódex) - a Bizottság 1993. július 2-i, 2454/93/EGK Rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: VHR) - a Tanács 2009. november 28-i, 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról - a Tanács 1987. július 23-i, 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról A nemzeti jogszabályokat két csoportra tudjuk osztani. A közösségi vámjog valamennyi jogforrása tartalmaz lehetőséget arra, hogy a tagállamok bizonyos területeket önállóan, a közösségi jogszabályokat kiegészítve szabályozzanak. A nemzeti jogszabályok első csoportjához azok a rendelkezések tartoznak, amelyek konkrétan a vámjoghoz kapcsolódó előírásokat tartalmazzák. Ezek a vámjog nemzeti jogforrásai: - a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. Törvény (a továbbiakban: nemzeti vámtörvény, vagy 2003. évi CXXVI. Tv.) - a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. Törvény - a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet - a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) - a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet A vámjogszabályok azonban sokszor csak az eljárások formáját határozzák meg, ezt úgy is nevezik, hogy keret jogszabály, amelyet tartalommal egyéb jogszabályok töltenek meg. Ez igaz a közösségi és a nemzeti vámjogszabályokra is. A nemzeti jogszabályok második csoportjába azon jogszabályok tartoznak, amelyek a vámhoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak eljárási és anyagi szabályait, valamint egyéb eljárási szabályokat tartalmaznak. Ezek az úgynevezett kapcsolódó jogszabályok, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak: - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA törvény) - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (jövedéki adótörvény) - a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (regisztrációs adótörvény) - a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (KVTD törvény) - az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (Be.) 2. A Vámkódex hatálya A Vámkódex hatálya alatt a jogszabály érvényességét értjük, ilyen az időbeli, személyi, tárgyi és területi hatály. A Vámkódex 1994. január 1-én lépett hatályba, Magyarország 2004. május 1-jét követően alkalmazza. Ez a Vámkódex időbeli hatálya. Fontos megjegyezni, hogy a Vámkódex a hatálybalépése óta annyi változáson ment keresztül, és a külső körülményekben is olyan mértékű változások következtek be (technikai, informatikai, gazdasági, kereskedelmi szokások, szervezett bűnözés) amelyek szükségessé tették a Vámkódex modernizálását. Az Európai Parlament és Tanács megalkotta a 450/2008. Rendeletét a közösség vámkódexének létrehozásáról (Modernizált Vámkódex), amely a végrehajtási rendelet megalkotását követően, legkésőbb 2013 júniusában lép hatályba. A Vámkódex személyi hatálya kiterjed a vámhatóságra és a személyre. A Vámkódex tárgyi hatálya kiterjed a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre, valamint az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM) létrehozó szerződés, valamint az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés hatálya alá tartozó árukra. A Vámkódex területi hatálya kiterjed a Közösség vámterületére. A Közösség vámterületét a Vámkódex 3. cikke határozza meg. 5
"A Közösség vámterülete magában foglalja: 1. ábra: Az Európai Unió tagállamai1 - a Belga Királyság területét, - a Dán Királyság területét, a Feröer-szigetek és Grönland kivételével, 1 Forrás: http://eusab.mti.hu/euegyrec.cgi?azon=graf_20060155&milesz=8 6
- a Németországi Szövetségi Köztársaság területét, Heligoland szigete és Büsingen területe kivételével (az 1964. november 23-án a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött szerződés), - a Spanyol Királyság területét, Ceuta és Melilla kivételével, - a Francia Köztársaság területét, kivéve a tengerentúli területeket, valamint Saint- Pierre és Miquelon-t és Mayotte-ot, - a Görög Köztársaság területét, - Írország területét, - az Olasz Köztársaság területét, kivéve Livigno és Campione d'italia területeit, valamint a Luganói-tó nemzeti vizeit a part és a Ponte Tresa és Porto Ceresio közötti terület politikai határa között, - a Luxemburgi Nagyhercegség területét, - a Holland Királyság európai területét, - az Osztrák Köztársaság területét, - a Portugál Köztársaság területét, - a Finn Köztársaság területét, - a Svéd Királyság területét, - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint a Csatorna-szigetek és a Man-sziget területét, - a Cseh Köztársaság területét, - az Észt Köztársaság területét, - a Ciprusi Köztársaság területét, - a Lett Köztársaság területét, - a Litván Köztársaság területét, - a Magyar Köztársaság területét, - a Máltai Köztársaság területét, - a Lengyel Köztársaság területét, - a Szlovén Köztársaság területét, - a Szlovák Köztársaság területét, - a Bolgár Köztársaság területét, - Románia területét."2 A felsorolásból látható, hogy az Európai Unió vámterülete általában megegyezik az egyes tagállamok közigazgatási területével, néhány esetben azonban előfordulnak egy tagállamhoz kapcsolódóan olyan területek, amelyek különleges helyzetben vannak, és nem részei a közösség vámterületének. A fentieken kívül a Közösség vámterületének a részét képezi a Francia köztársasággal kötött szerződés alapján a Monacói Hercegség területe, valamint a Ciprusi Köztársaságot létrehozó szerződés alapján Akrotiri és Dhekelia felségterületei. 2 Az Európai Unió Tanácsának 2913/1992. Rendelete a Közösség Vámkódexének létrehozásáról, 3. cikk 7
3. A Vámkódex felépítése A Vámkódex három részből és kilenc címből áll az alábbiak szerint. Bevezető rész I. cím: Általános rendelkezések Ez a fejezet tartalmazza az alapfogalmakat, a hatályra, a képviseletre, a határozatra, és a felvilágosításokra vonatkozó szabályokat. II. cím: A vámbeszedés anyagi jogi szabályai A Vámkódex egyik legfontosabb fejezete, ugyanis a vámtarifa, a származás, és a vámérték szabályai töltik meg tartalommal az eljárási szabályokat. III. cím: A vámeljárást megelőző előírások a Közösség vámterületére behozott árura vonatkozóan Ez a fejezet tárgyalja a beléptetés, a vám elé állítás, az árunyilatkozat, és az átmeneti megőrzés szabályait, vagyis azokat a rendelkezéseket, amelyeket a vámeljárást megelőzően kell alkalmazni a Közösség vámterületére érkezett árukkal kapcsolatban. Tartalmi rész IV. cím: Vámjogi rendeltetés - vámeljárásra vonatkozó általános rendelkezések; - vámeljárások - egyéb vámjogi rendeltetések. A Vámkódex eljárási szabályaira vonatkozó legfontosabb része. Befejezés V. cím: Kiléptetés a Közösség vámterületéről VI. cím: Kedvezményes eljárások A Vámkódex a vámmentességi szabályok közül csak néhányat tartalmaz. Ezek a tértiáru, tengeri halászat termékei vámmentességi szabályai. Az egyéb kedvezményes eljárásokat külön jogszabály, a 1186/2009. EK Tanácsi Rendelet tartalmazza. VII. cím: Vámtartozás Az anyagi szabályokhoz és a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráshoz kapcsolódó nagyon fontos fejezet, amely a vámbiztosítékkal, és a vámtartozással (vámtartozás keletkezése, érvényesítése, megfizetése, megszűnése, vámvisszatérítés és mentesség) foglalkozik. 8
VIII. cím: Jogorvoslat IX. cím: Záró rendelkezések ALAPFOGALMAK A Vámkódex több olyan alapfogalmat határoz meg, amelyek segítséget nyújtanak a jogszabály értelmezéséhez. Ezek közül a teljesség igénye nélkül a későbbi szabályok megértéséhez a legfontosabbak a következők (az egyéb alapfogalmak az adott fejezetnél kerülnek ismertetésre). Először tekintsük át a vámjogszabályokhoz kapcsolódó személyekre vonatkozó fogalmakat. Személy: - a természetes személy - a jogi személy - ahol a hatályban lévő jogszabályok értelmében erre lehetőség van, az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülések, amelyek ügyleti képessége elismert A Közösség területén letelepedett személyek: - természetes személy esetében, minden olyan személy, akinek szokásos lakóhelye ott található, - jogi személy vagy személyegyesülés esetén minden olyan személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyintézésének helye vagy állandó üzleti telephelye a Közösség területén van. A Közösség területén letelepedett személy fogalmát azért kell elkülöníteni, mert több olyan eljárást, tevékenységet is megkülönböztet a Vámkódex, amelyet nem végezhet bármely személy. Ilyenek lehetnek például a gazdasági vámeljárások, vagy a különböző engedélyekhez kötött tevékenységek. Ügyfél: mindazon személy, akit a vámjogszabályok szerint jogok illetnek meg és/vagy kötelezettségek terhelnek. Adós: a vámtartozás megfizetésére köteles bármely személy. Vámhatóságok: azok a hatóságok, amely a vámjogszabályok alkalmazásáért felelősek. A következőkben a vámeljárások helyszínével kapcsolatos fogalmak kerülnek felsorolásra. Vámhivatal: minden olyan hivatalt jelent, ahol a vámalakiságok egésze vagy egy része teljesíthető. 9
Beléptető vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahova a Közösség vámterületére beszállított árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani, és ahol azokat megfelelő kockázatalapú beléptetési ellenőrzésnek vetik alá. Behozatali vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a Közösség vámterületére beszállított áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is. Magyarázat! A fent leírtakból adódóan beléptető vámhivatal fő szabály szerint egy határvámhivatal, ahol egy szállítmány belép a Közösség vámterületére, behozatali vámhivatal pedig az a hivatal, ahol az áru további vámjogi sorsát rendezik. Ha például egy debreceni gazdálkodó Ukrajnából importál egy árut, amely közúton érkezik, és Záhonynál jelentkezik belépésre, de a szabad forgalomba bocsátás Debrecenben történik, akkor Záhony lesz a beléptető vámhivatal, a debreceni pedig a behozatali vámhivatal. Az ügyfél akár Záhonyban is kérheti a szabad forgalomba bocsátást, ebben az esetben Záhony a beléptető és a behozatali vámhivatal is egyben. Kiviteli vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahol a Közösség vámterületét elhagyó áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is. Kiléptető vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, amelynek az árukat be kell mutatni, mielőtt azok elhagyják a Közösség vámterületét, és amelynél ezen árukat a kiléptetési alakiságok elvégzésével kapcsolatos vámellenőrzésnek és megfelelő kockázatalapú ellenőrzésnek vetik alá. Magyarázat! Amennyiben egy székesfehérvári gazdálkodó exportra termel árut, amelyet az USA-ba fog értékesíteni, és az áruját Hamburgban fogják kihajózni, akkor a kiviteli vámhivatal, ahol a kiviteli vámeljárást kezdeményezi a gazdálkodó, a székesfehérvári vámhivatal, a kiléptető vámhivatal pedig, ahol a szállítmány ténylegesen elhagyja a Közösség vámterületét a hamburgi vámhivatal lesz. Az eljárási szabályok szempontjából az egyik legfontosabb dolog annak meghatározása, hogy milyen az áru vámjogi helyzete, vagy vámjogi státusza. Vámjogi helyzet az áru közösségi vagy nem közösségi helyzete. Közösségi áru: - olyan áruk, amelyeket teljes egészében a Közösség vámterületén állítottak elő/jöttek létre (és nem tartalmaznak harmadik országból importált árukat) - olyan harmadik országból importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak - olyan áruk, amelyet vagy harmadik országból importált és szabad forgalomba bocsátott árukból, vagy a Közösség területén létrejött/előállított árukból és harmadik országból importált és szabad forgalomba bocsátott árukból állítottak elő/jöttek létre. 10
Nem közösségi áruk: olyan áruk, amelyek eltérnek a közösségi áruktól. A következőkben néhány, a Vámkódex anyagi szabályaival kapcsolatos fogalom kerül bemutatásra. Vámtartozás: valamely személy kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége. - Behozatali vám: az áruk behozatalakor fizetendő vámok és azonos hatású díjak. - Kiviteli vám: az áruk kivitelekor fizetendő vámok és azonos hatású díjak. Nem közösségi adók és díjak: a vámigazgatási eljárás során megállapított, olyan külön nemzeti jogszabályokban meghatározott fizetési kötelezettség, amelynek kiszabását és beszedését külön jogszabály a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe utalta (ilyen pl.: áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó). Az áru vámjogi sorsa: - Az áru vámeljárás alá vonása - Egyéb vámjogi rendeltetések: - Az áru beléptetése vámszabad területre vagy vámszabad raktárba; - Az áru újrakivitele a Közösség vámterületéről; - Az áru megsemmisítése; - Az áru felajánlása az államkincstár javára. Vámeljárások: - Szabad forgalom bocsátás - Árutovábbítás - Ideiglenes behozatal - Aktív feldolgozás - Passzív feldolgozás - Vámfelügyelet mellett történő feldolgozás - Vámraktározás - Kivitel A vámeljárásokat három csoportba oszthatjuk. Megkülönböztetjük az alapeljárásokat (szabadforgalomba bocsátás és kivitel), a gazdasági vámeljárásokat és felfüggesztő eljárásokat. A gazdasági vámeljárások olyan eljárások, amelyek túlmutatnak az egyszerű külkereskedelmi (export-import) vagy szállítási tevékenységen. Ezekhez az eljárásokhoz valamilyen különleges külkereskedelmi ügylet (pl.: bérmunka, feldolgozás, bérlet) kapcsolódik. Gazdasági vámeljárások tehát: - Ideiglenes behozatal 11
- Aktív feldolgozás - Passzív feldolgozás - Vámfelügyelet mellett történő feldolgozás - Vámraktározás A felfüggesztő eljárások olyan vámeljárások, amelyek nem rendezik véglegesen a nem közösségi áru vámjogi sorsát. Ezek az eljárások az alábbiak: - (külső) árutovábbítás - Ideiglenes behozatal - Aktív feldolgozás (felfüggesztő eljárásban) - Vámfelügyelet mellett történő feldolgozás - Vámraktározás Vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége. Vámáru-nyilatkozat valamely személy azon óhajának előírt formában és módon tett jelzése, hogy az árut adott vámeljárás alá kívánja helyezni. Nyilatkozattevő az a személy, aki saját nevében tesz vámárunyilatkozatot, vagy akinek nevében a vámáru-nyilatkozatot tették. Az áru vám elé állítása a vámhatóság erre megállapított módon történő értesítése az árunak a vámhivatalba vagy a vámhatóságok által kijelölt vagy jóváhagyott egyéb helyre történő megérkezéséről. Áru kiadása a vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut az adott vámeljárás által előírt célra rendelkezésre bocsátják. A vámeljárás jogosultja az a személy, akinek nevében a vámárunyilatkozatot tették, vagy akire az előbb említett személy jogai és kötelezettségei a vámeljárás tekintetében átszálltak. Engedélyes az a személy, akinek az engedélyt megadták. Vámfelügyelet a vámhatóságok által a vámjogszabályok és indokolt esetben a vámfelügyelet alatt lévő árura vonatkozó egyéb rendelkezések betartásának biztosítása céljából általában tett intézkedés. 12
Vámellenőrzés a vámhatóságok által végrehajtott egyedi intézkedések, amelyeket abból a célból végeznek, hogy biztosítsák a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. Ezen intézkedések körébe tartozhat többek között az áru megvizsgálása, a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatok ellenőrzése, az elektronikus vagy papíralapú írott okmányok meglétének és hitelességének ellenőrzése, a vállalkozások elszámolásának és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, a szállítóeszközök átvizsgálása, a poggyász, illetve a személyek által szállított vagy rajtuk lévő egyéb áru átvizsgálása, valamint hivatalos vizsgálatok lefolytatása és egyéb hasonló intézkedések megtétele. Kockázat a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével, továbbításával, átszállításával és meghatározott célra történő felhasználásával, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűsége, amely megakadályozza a közösségi, illetve a nemzeti intézkedések helyes alkalmazását, vagy sérti a Közösség és tagállamai pénzügyi érdekeit; vagy veszélyezteti a Közösség biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat. Kockázatkezelés a kockázat rendszeres megállapítása és a kockázat korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés megtétele. Ezen intézkedések közé tartozik adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és kockázatértékelés, intézkedések előírása, illetve megtétele, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata a nemzetközi, közösségi és nemzeti források és stratégiák alapján. Az előzőekben felsoroltak azok a legfontosabb alapfogalmak, amelyek ismerete feltétlenül szükséges a vámjogra vonatkozó rendelkezések ismeretéhez. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Minden joggal foglalkozó tantárgy, ismeretanyag azzal kezdődik, hogy meghatározásra kerül az, hogy milyen jogszabályok szabályozzák az adott területet, milyen a jogszabályok hierarchiája, egymáshoz való viszonya, kapcsolata. A vámjogi terület azért speciális, mert a legmagasabb szintű jogszabályok közösségi jogszabályok, amelyeket kiegészítenek a nemzeti jogszabályok. Fontos továbbá az is, hogy vannak egyéb jogszabályok is, amelyek kapcsolódnak akár a közösségi, akár a nemzeti vámjogszabályokhoz. Amennyiben már ismert a jogszabályi háttér, tudni kell azok alkalmazhatóságát, hatályát, vagyis azt, hogy mikor, hol, kivel és mivel szemben lehet alkalmazni. 13
Ezt követően kerülhet sor az alapfogalmak, értelmező rendelkezések elsajátítására. Ezeket azért hívják alapfogalmaknak, mert alapvető fontosságúak, és gyakran szó szerint kell megtanulni, ha úgy tetszik bemagolni, mert ha bármilyen pici változtatás is történik egy fogalom meghatározásában, akkor az más értelmet kaphat. Célszerű azonban az egyes fogalmakat úgy rögzíteni, hogy azt megmagyarázzuk saját magunknak, értelmezzük, így sokkal nagyobb eséllyel maradnak meg. Sokszor érdemes tagolni még a nagyon rövid fogalmakat is, és az értelmezés során "fontossági" sorrendet felállítani. Például: a "Vámtartozás: valamely személy kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége." Vagyis a vámtartozás egy fizetési kötelezettség, méghozzá a vámokra vonatkozó fizetési kötelezettség, amely bármely személy terhelhet. Hosszabb fogalmakat mindig tagolva rögzítsen! Például: "Beléptető vámhivatal a vámhatóságok által a vámszabályok alapján kijelölt vámhivatal, ahova a Közösség vámterületére beszállított árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani, és ahol azokat megfelelő kockázatalapú beléptetési ellenőrzésnek vetik alá." Vagyis a beléptető vámhivatalt olyan vámhivatal: - amit a vámhatóságok jelölnek ki, - amelyet a vámjogszabályok alapján jelölik ki, - ahová a közösség vámterületére belépő árukat haladéktalanul tovább kell szállítani, - azért, hogy beléptetési ellenőrzést végezhessenek. 14
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat A 2003. évi CXXVII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szól. - Igaz - Hamis 2. feladat Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a gazdasági vámeljárások közé! - passzív feldolgozás - ideiglenes behozatal - vámraktározás - kivitel - szabad forgalomba bocsátás 3. feladat A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjog nemzeti jogforrásai közé? - 2004. évi XIX. törvény - 15/2004 PM rendelet - 1186/2009. EK Tanácsi Rendelet - 24/2004 PM rendelet 15
4. feladat A Közösségi Vámkódex alapján kit tekintünk adósnak? - A nem közösségi adók és díjak megfizetésére kötelezett bármely személyt. - A főkötelezettet. - A vámtartozás megfizetésére köteles bármely személyt. - A vámteher megfizetésére kötelezett bármely személyt. 5. feladat Mikor lépett hatályba Magyarországon a Közösségi Vámkódex? - 1994. január 01. - 2004. május 01. - 1994. május 01. - 2004. január 01. 6. feladat A vámtartozás valamely személy - nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó fizetési kötelezettsége. - vámbiztosíték-nyújtási kötelezettsége. - kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége. - vám, valamint közösségi adók és díjak tekintetében keletkezett fizetési kötelezettsége. 7. feladat A beléptető vámhivatal az a hivatal, 16
- ahová a Közösség vámterületére érkezett árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani és ahol azokat megfelelő kockázat alapú ellenőrzés alá kell vonni. - ahol a Közösség vámterületére behozott nem közösségi árukat szabad forgalomba bocsátják. 8. feladat Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a felfüggesztő vámeljárások közé! - passzív feldolgozás - ideiglenes behozatal - vámraktározás - kivitel - szabad forgalomba bocsátás 9. feladat Fejezze be az alábbi mondatot! A Közösségi Vámkódex személyi hatálya kiterjed: - az adósra és a főkötelezettre - a vámhivatalra és az ügyfélre - a vámhatóságra és a személyre - a meghatalmazottra és a pénzügyőrre 10. feladat A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjogi sors lehetőségei közé? - megsemmisítés - szabad forgalomba bocsátás - vámraktározás 17
- átmeneti megőrzés - újrakivitel 11. feladat A nem közösségi áru olyan áru, amely eltér a közösségi árutól. - Igaz - Hamis 18
MEGOLDÁSOK 1. feladat A 2003. évi CXXVII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szól. Hamis 2. feladat Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a gazdasági vámeljárások közé! passzív feldolgozás ideiglenes behozatal vámraktározás 3. feladat A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjog nemzeti jogforrásai közé? 1186/2009. EK Tanácsi Rendelet 4. feladat A Közösségi Vámkódex alapján kit tekintünk adósnak? A vámtartozás megfizetésére köteles bármely személyt. 5. feladat Mikor lépett hatályba Magyarországon a Közösségi Vámkódex? 19
2004. május 01. 6. feladat A vámtartozás valamely személy kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége. 7. feladat A beléptető vámhivatal az a hivatal, ahová a Közösség vámterületére érkezett árukat késedelem nélkül tovább kell szállítani és ahol azokat megfelelő kockázat alapú ellenőrzés alá kell vonni. 8. feladat Válassza ki, mely vámeljárások tartoznak a felfüggesztő vámeljárások közé! ideiglenes behozatal vámraktározás 9. feladat Fejezze be az alábbi mondatot! A Közösségi Vámkódex személyi hatálya kiterjed: a vámhatóságra és a személyre 20
10. feladat A felsoroltak közül melyik nem tartozik a vámjogi sors lehetőségei közé? megsemmisítés szabad forgalomba bocsátás vámraktározás újrakivitel 11. feladat A nem közösségi áru olyan áru, amely eltér a közösségi árutól. Igaz 21
VÁMELJÁRÁSOK ÉS EGYÉB VÁMJOGI RENDELTETÉSEK ESETFELVETÉS, MUNKAHELYZET Az előző fejezetben bemutatásra került a vámjog jogszabályi háttere, a legfontosabb alapfogalmak és értelmező rendelkezések. Ezek megfelelő ismerete és értelmezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a további eljárási és anyagi szabályokat értelmezni lehessen. Ahhoz, hogy a további eljárási szabályokat alkalmazni lehessen, mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy az áru felett rendelkezésre jogosultnak (például az importőrnek) mi a szándéka az adott áruval. Azt Magyarországon, vagy a Közösség egy másik tagállamában kívánja értékesíteni, vagy fel akarja dolgozni és aztán újra kivinni a Közösség vámterületéről, vagy egyelőre nincs pontos szándéka, csak volt egy jó vételi lehetőség, amelyet nem akart elszalasztani, és várja a kedvező alkalmat a továbbértékesítésre? A megfelelő eljárás kiválasztásához ismerni kell a vámeljárásokat és az egyéb vámjogi rendeltetéseket, ezeket kívánja bemutatni a fejezet további része. Ebben a fejezetben csak a vámeljárások és az egyéb vámjogi rendeltetések értelmezése kerül leírásra, az egyes vámeljárásokra vonatkozó részletes szabályokat egy másik füzet tartalmazza. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM VÁMELJÁRÁSOK 4. Árutovábbítás Az árutovábbítás vámeljárás az áru mozgását teszi lehetővé a Közösség vámterületének két pontja között. A vámeljárás nem rendezi véglegesen az áru vámjogi sorsát, így azt biztosan további vámeljárás, vagy vámjogi rendeltetés fogja követni. Például egy Oroszországból vasúton érkező szállítmány Záhonynál lép be a Közösség vámterületére, az áru szabad forgalomba bocsátása viszont csak Dunaújvárosban történik, akkor Záhonytól árutovábbítás vámeljárás keretében kell a szállítmányt eltovábbítani. 22
Az árutovábbítás során a szállítmány végig vámfelügyelet alatt áll, vagyis nyilvántartásba van véve, az áru azonossága biztosítva van, és amennyiben szükséges, vámbiztosíték is rendelkezésre áll. Az árutovábbításokat több szempont alapján is lehet csoportosítani: irány szerint, az árutovábbításhoz használt okmány alapján vagy a továbbításra kerülő áru vámjogi helyzete szerint. Az árutovábbításnak az iránya szerint három fajtája van: - Behozatali irányú; - Átviteli irányú (tranzit); - Kiviteli irányú. A behozatali irányú árutovábbítás lényege, hogy a harmadik országból érkező áru továbbítása történik a határtól valamelyik "belterületi" vámhivatalig, ahol megtörténik az áru vámjogi sorsának további rendezése. Ez a belterületi vámhivatal a Közösség vámterületének bármelyik pontján lehet a felhasználás céljától, illetve az áru felett rendelkezésre jogosult szándékának megfelelően. Átviteli, vagy tranzit árutovábbítás során a szállítmány csak áthalad a Közösség vámterületén. Például egy Oroszországból érkező szállítmány Szerbiába kerül szállításra, akkor a Záhonyban belépő szállítmány Röszkéig átviteli irányú árutovábbításban kerül elszállításra. A kiviteli irányú árutovábbítás lényege, hogy egy kiviteli eljárás alá vont szállítmány kiviteli eljárása a Közösség vámterületén belül lezárul, amelyet ezt követően kiviteli árutovábbítási eljárás keretében kell folyamatos vámfelügyelet alatt a vámhatárra leszállítani, és a Közösség vámterületéről kivinni. Árutovábbítási eljárást az alábbi formákban (okmányokkal) lehet kezdeményezni: - közösségi árutovábbítás eljárás keretében, - TIR igazolvánnyal - ATA igazolvánnyal - a Rajnai Hajózási Egyezmény 9. cikke alapján - NATO egyezmény szerint - postai úton Az árutovábbítás fajtái a továbbításra kerülő áru jellege szerint lehet: Külső árutovábbítási eljárás (T1): a Közösség vámterületén belül egy adott pontról egy másikra - nem közösségi árunak a továbbítása, vagy - olyan közösségi árunak a továbbítása, amelynek kivitelével kapcsolatban bizottsági intézkedés van érvényben. 23
Példa: Egy Ukrajnából érkező fűrészáru-szállítmány beléptetése a Közösség területére a záhonyi vám- és pénzügyőri hivatalnál történik, és ezt követően kerül sor az áru továbbítására a debreceni vám- és pénzügyőri hivatalhoz. Mivel nem közösségi áru továbbításáról van szó, ez egy külső árutovábbítás. Belső árutovábbítási eljárás (T2): a Közösség vámterületén lévő egyik pontról a másikra közösségi áruk szállítását jelenti, harmadik ország területén keresztül. Példa: Görögországból egy narancsszállítmány (görög narancs) továbbítására kerül sor Magyarországra. A szállítmány keresztülhalad Montenegrón és Szerbián, és ismét belép a Közösség területére (Magyarországra). Mivel közösségi áru továbbítása történt, de áthaladt harmadik országokon keresztül is, ezért ez belső árutovábbítás. Mindkét eljárás valamennyi árutovábbítás esetén végrehajtható. 5. Szabad forgalomba bocsátás A szabad forgalomba bocsátás talán a legfontosabb vámeljárás, ugyanis ehhez kapcsolódik a vámtartozás kiszabása és beszedése, és a vámeljáráshoz kapcsolódóan a nem közösségi adók és díjak kiszabása és beszedése is. E vámeljárás következményeként a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét, amely áru ezt követően a Közösség területén (néhány speciális eljárástól eltekintve) szabadon felhasználható. A vámeljárás magában foglalja: - a kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazását; - az áruk behozatalával kapcsolatos egyéb vámalakiságok elvégzését; - a jogszabály alapján fizetendő vámok megállapítását. A vámeljárás folyamatát az alábbi ábra tartalmazza. 24
Jogszabályi helyek 2. ábra: A szabad forgalomba bocsátás folyamata A szabad forgalomba bocsátás vámeljárása vonatkozó jogszabályi helyek az alábbiak: - A Vámkódex 79-83. cikkei; - A VHR. 290-308d. cikkei. Ezek a jogszabályi helyek azonban csak a vámeljárásra vonatkozó általános szabályokat tartalmazzák. A vámeljárás tartalmát a kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazása és a vámok megállapítása jelenti, így az egyéb alkalmazandó rendelkezéseket a Vámkódex vámtartozás fejezetében találjuk meg. Itt kerül meghatározásra a vámtartozás keletkezése, könyvelése, közlése, esedékessége és megfizetése. Az előző fejezetben meghatározásra került a vámtartozás fogalma, amely valamely személy kiviteli vámok vagy behozatali vámok összegére vonatkozó fizetési kötelezettsége. A vámoknak azonban különböző fajtái vannak, amelyek a következőkben kerülnek bemutatásra. A vámok fajtái A vámok lehetnek: 25
- értékvám; - mértékvám; - vegyes vám; - minimum vám; - maximum vám; - mezőgazdasági összetevőn alapuló vám. Értékvám Az értékvám (vagy százalékos vám) lényege, hogy a vám alapja az áru vámértéke, a vám mértéke pedig százalékban kerül meghatározásra. Példa: Ukrajnából ékezik egy cementszállítmány (vámtarifaszám: 2523290000), amelynek értéke 20 000 USD. (1 USD=240.- Ft) Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés cement Tarifaszám: 2523290000 Vámérték: 4 800 000 Mennyiség: Vámtétel: 1,7% Vám összege: Mértékvám 200 000 kg 81 600.- Ft Mértékvám esetén a vám alapja az áru mennyisége, a vám mértéke pedig egy, az áru meghatározott mennyiségére vonatkozó összeg. Példa: Szerbiából 18 000 kg 0,8% zsírtartalmú tej (vámtarifaszám: 0401101000) érkezik. A szállítmány értéke: 6000 euró (1 euró=300.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés 0,8% zsírtartalmú tej Tarifaszám: 0401101000 Vámérték: 1 800 000.- Ft 26
Mennyiség: 18 000 kg Vámtétel: 13,8 EUR/100 kg Vám összege: 745 200.- Ft Vegyes vám Vegyes vám esetén az árura értékvámot és mértékvámot is fizetni kell. Példa: Szerbiából érkezik 20 000 kg marhahús (vámtarifaszám: 0201100000). A szállítmány értéke: 40 000 euró (1 euró=300.- Ft) Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés: Tarifaszám: 0201100000 Vámérték: Mennyiség: Vámtétel: Vám összege (értékvám): hűtött marhahús (félbevágva) 12 000 000.- Ft 20 000.- kg 12.8% + 176.8 EUR/100 kg 1 536 000.- Ft. Vám összege (mértékvám): 10 608 000.- Ft. Maximum vám Maximum vám esetén az árura meghatározásra kerül egy értékvám és/vagy mértékvám és egy maximális vám. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani az általánosan meghatározott vámtétel(ek) és a maximum vámtétel alapján is a vám összegét. Amennyiben az általános vámtétel alapján számított vám összege magasabb, akkor a maximum vámot kell megfizetni (annál több nem lehet a fizetendő vám). Példa: Svájcból érkezik 2 000 kg. rágógumi (vámtarifaszám: 1704101090). A szállítmány értéke: 20 000 euró (1 euró=300.- Ft). Mennyi a vámtartozás összege? Árumegnevezés Rágógumi (drazsé) 27
Tarifaszám: 1704101090 Vámérték: 6 000 000.- Ft Mennyiség: 2 000 kg Vámtétel: 6.2 % + 27.1 EUR / 100 kg MAX 17.9 % Vám összege (értékvám): 372 000.- Ft Vám összege (mértékvám): 162 600.- Ft Maximum vám 1 074 000.- Ft Mivel a számított vám (érték+mértékvám) alacsonyabb a maximum vámnál, így a számított vám kerül megfizetésre. Ha ugyanennyiért több rágógumit tud megvásárolni az importőr, figyeljük meg, hogyan változik a vám számítása. Árumegnevezés Rágógumi (drazsé) Tarifaszám: 1704101090 Vámérték: Mennyiség: 6 000 000.- Ft 10 000 kg Vámtétel: 6.2 % + 27.1 EUR / 100 kg MAX 17.9 % Vám összege (értékvám): 372 000.- Ft Vám összege (mértékvám): 813 000.- Ft Maximum vám 1 074 000.- Ft Ebben az esetben ugyanannyi összegért több rágógumit tudott megvásárolni az importőr, így a számított vám (érték+mérték) már magasabb a maximum vám összegénél. Ebben az esetben tehát a maximum vámot kell megfizetni. Az előzőekben bemutatásra kerültek tehát a vámok fajtái. Azt, hogy egy árut milyen típusú és mértékű vám terhel, a TARIC tartalmazza. TARIC 28
A TARIC az Európai Unió Integrált Közösségi Vámtarifája. - Integrált, mert egységesen tartalmazza a nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódó vám-, agrár- és kereskedelem-politikai intézkedéseket. - Közösségi, mert alkalmazását a Tanács Vám és Statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87EGK Rendelete határozza meg. - Vámtarifa, mert az árubesorolás és áruosztályozás elvégzésére szolgál. Ez az informatikai adatbázis tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az áruk behozatalával vagy kivitelével kapcsolatban alkalmazni kell. A TARIC a http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb címen érhető el. A menürendszer két fő részből áll. - A Nomenklatúra lekérdezés menü az áruk tarifális besorolását (áruosztályozást), illetve az árujegyzékhez kötődő lábjegyzetek megjelenítését biztosítja. - A Tarifa információ lekérdezés menü egy megadott TARIC kódhoz, származási/rendeltetési országhoz és szimulációs dátumhoz kapcsolódó érvényes közösségi és nemzeti intézkedések megjelenítésére szolgál. A fenti két menüponton kívül a TARIC tartalmazza a Megjegyzések, HR Magyarázat, KN Magyarázat, az Áruosztályozási vélemények, az Áruosztályozási rendeletek, az EB ítéletek és a Korrekciós tábla menüpontokat is.3 Nem közösségi adókés díjak A szabad forgalomba bocsátás során azonban nem csak a vámtartozást, hanem a nem közösségi adókat és díjakat is meg kell határozni, amelyek alapját és mértékét az egyes adónemekre vonatkozó jogszabályok, illetve a TARIC HU is tartalmazza. 6. Kivitel A kiviteli eljárás lehetővé teszi, hogy a közösségi áru elhagyja a Közösség vámterületét. A közösségi áruk ezzel elveszítik közösségi jellegüket. A kivitel magában foglalja a kereskedelem-politikai intézkedések alkalmazását, valamint szükség szerint a kiviteli vámok kiszabását. Bár a Közösségi Vámkódex tartalmazza a kiviteli vámokkal kapcsolatos szabályozást, jelenleg ezeket nem alkalmazzák. A kivitelhez tehát nem kapcsolódik vámfizetési kötelezettség, mégis a Közösség területét elhagyó árukhoz olyan pénzügyi, vagy egyéb következmények kapcsolódhatnak, amely miatt nagyon fontos az eljárás megfelelő nyomon követése. Ilyen következmények például: 3 http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb 29
- kivitelhez kapcsolódó korlátozó, tiltó rendelkezések; - megfigyelési intézkedések; - exporttámogatás (pl. mezőgazdasági termékek); - áfa-mentesség; - jövedéki adó visszaigénylése; - behozatali vámok visszafizetése, elengedése. A kivitel vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. 7. Vámraktározás 3. ábra: A kivitel vámeljárás folyamata A vámraktározás vámeljárás - ahogy a nevében is benne van - lehetővé teszi, hogy árut a vámjogi sorsának rendezése nélkül vámraktárban tároljanak. Általában akkor kerül alkalmazásra, ha az áru vámjogi sorsának rendezése valamely okból később történik meg. Vámraktározás eljárás során az alábbi árukat lehet vámraktárban tárolni - nem közösségi áruk, anélkül, hogy azok behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartoznának, 30
- közösségi áruk, amelyeknél a különleges tárgykörökre vonatkozó közösségi jogszabályok előírják, hogy vámraktárba helyezésük olyan intézkedések alkalmazásával jár, amelyek általában az ilyen áru kiviteléhez kapcsolódnak (pl. a kivitelre kerülő áru, ha a külföldre szállítás feltételei fennállnak, de a kiszállításra csak későbbi időpontban kerül sor). A vámraktározás vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. 8. Aktív feldolgozás 4. ábra: A vámraktározás vámeljárás folyamata Aktív feldolgozási vámeljárás alá kell vonni mindazokat a nem közösségi árukat, amelyeket bérmunkaszerződés vagy feldolgozási tevékenység keretében hoznak be Magyarországra. Mindkét esetben a külföldről behozott árukat azzal a céllal hozzák be, hogy a feldolgozást követően azokat külföldre visszaszállítsák. Az aktív feldolgozás vámeljárásnak két formája van. 31
A felfüggesztő aktív feldolgozás vámeljárás lényege, hogy a nem közösségi áru beérkezésekor a vámtartozást nem kell megfizetni, azonban biztosítékot kell a fizetendő köztartozások erejéig nyújtani. Ennek a biztosítéknak összegszerűen fedeznie kell a beérkező áruk után fizetendő vámtartozást, valamint a nem közösségi adókat és díjakat. Az aktív feldolgozás vámeljárásnak van egy másik formája is, mely a vámvisszatérítéses aktív feldolgozás. A felfüggesztő aktív feldolgozástól eltérően ebben az esetben meg kell fizetni a vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat, azonban a feldolgozást követően nem kötelező kiszállítani a végterméket. Az elszámolás ebben az esetben szabad forgalomba bocsátás vámeljárással történik. Ugyanakkor, ha az áru kiszállításra kerül, ennek igazolása esetén a kiszállított mennyiségbe beépült import alapanyag után megfizetett vámtartozás arányosan visszaigényelhető, illetve visszafizethető. Az aktív feldolgozás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. 5. ábra: Az aktív feldolgozás vámeljárás folyamata 9. Vámfelügyelet melletti feldolgozás 32
A vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lehetővé teszi a Közösség vámterületén nem közösségi áruk felhasználását olyan műveletekben, amelyek megváltoztatják jellegüket vagy állapotukat anélkül, hogy azokra behozatali vámok vagy kereskedelem-politikai intézkedések vonatkoznának, és lehetővé teszi, hogy az ilyen műveletekből származó termékeket a rájuk vonatkozó behozatali vámtétel mellett bocsássák szabad forgalomba. Az ilyen termékeket feldolgozott termékeknek nevezik. Az eljárás lényege tehát, hogy a vámtartozás nem a Közösség területére behozott áru után, hanem a feldolgozott áru után (annak értéke alapján és vámtételével) kerül megállapításra. A bizottsági rendelet (Vhr.) meghatározza, hogy a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó vámeljárás olyan áruknál alkalmazandó, amelyek feldolgozása alacsonyabb összegű behozatalai vámok alá tartozó termékeket eredményez, mint amekkora az importárukra alkalmazandó. A vámeljárás azokra az árukra is alkalmazandó, amelyeket műveleteknek kell alávetni ahhoz, hogy szabad forgalomba bocsátásukhoz a műszaki előírásoknak megfeleljenek. A Vhr. 76. melléklet A. részében említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni. A más típusú áruknál és műveleteknél a gazdasági feltételeket meg kell vizsgálni. A Vhr. 76. melléklet B. részében említett, és az A. részében nem említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételek vizsgálatára a Bizottságban kerül sor. A vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. 33
6. ábra: A vámfelügyelet mellett történő feldolgozás vámeljárás folyamata IDEIGLENES BEHOZATAL Az ideiglenes behozatali eljárás lehetővé teszi teljes vagy részleges behozatali vámok alóli mentesség mellett, és anélkül, hogy az áruk kereskedelem-politikai intézkedések hatálya alá tartoznának az újrakivitelre szánt nem közösségi áru felhasználását a Közösség vámterületén anélkül, hogy a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve bármilyen változáson mennének keresztül. Az ideiglenes behozatal lényege tehát, hogy a nem közösségi áru ideiglenes jelleggel (visszaviteli kötelezettséggel) érkezik a Közösség területére, azon az állagmegóváson kívül semmilyen más tevékenységet nem lehet végezni (változatlan állapotban kell visszaszállítani). A teljes vámmentesség azt jelenti, hogy az ideiglenes behozatal ideje alatt nem keletkezik vámtartozás-fizetési kötelezettség, míg a részleges vámmentesség esetén az ideiglenes behozatal időtartamának megfelelő mértékű vámtartozást kell fizetni (részletesen lásd a részleges vámmentesség fejezetben). Az ideiglenes behozatal folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. 34
10. Passzív feldolgozás 7. ábra: Az ideiglenes behozatal vámeljárás folyamata A passzív feldolgozási eljárás lehetővé teszi a közösségi áru ideiglenes kivitelét a Közösség vámterületéről feldolgozási műveleteknek való alávetés céljából, és az ilyen feldolgozásból származó termékek (a visszahozatalt követő) szabad forgalomba bocsátását teljes vagy részleges behozatali vámmentességgel. A közösségi áru ideiglenes kivitele kiviteli vámok, kereskedelem-politikai intézkedések, és a közösségi áruknak a Közösség vámterületéről történő kiléptetéséhez kapcsolódó egyéb vámalakiságok alkalmazásával jár. A passzív feldolgozási eljárás nem engedélyezett az olyan közösségi áruk esetében: - amelyek exportja behozatali vámok visszatérítésével vagy elengedésével jár, - amelyek a kivitel előtt, a végfelhasználásuk alapján teljes behozatali vámmentességgel kerültek szabad forgalomba bocsátásra mindaddig, amíg az ilyen mentesség megadásának feltételei fennállnak, - amelyek kivitele export-visszatérítéssel jár, vagy amelyeknél az ilyen visszatérítéstől eltérő, a közös agrárpolitika szerinti, az említett áru kivitele alapján járó pénzügyi kedvezmény megadására kerül sor. 35
A passzív feldolgozás vámeljárás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. 8. ábra: A passzív feldolgozás vámeljárás folyamata SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM EGYÉB VÁMJOGI RENDELTETÉSEK 11. Általános szabályok A Közösségi Vámkódex meghatározza azokat a lehetőségeket, amelyekkel rendezni lehet egy a Közösség vámterületére érkező nem közösségi áru, vagy a Közösség területét elhagyó közösségi áru vámjogi sorsát. Ezt vámjogi rendeltetésnek vagy vámjogi sorsnak hívjuk. A vámjogi sors lehetőségei közül a legáltalánosabb a vámeljárás alá vonás, amellyel a korábbi fejezetek foglalkoztak. Az egyéb vámjogi rendeltetések pedig az alábbiak: - vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás; 36
- újrakivitel a Közösség vámterületéről; - felajánlás az államkincstár javára; - megsemmisítés. 12. Vámszabad területek és vámszabad raktárak A vámszabad területek és vámszabad raktárak a Közösség vámterületének részei vagy a Közösség vámterületén elhelyezkedő és a terület többi részétől elkülönített helyiségek vagy területek, melyekben: - a közösségi árukat behozatali vámok és a kereskedelem-politika behozatali intézkedéseinek szempontjából úgy tekintik, mintha nem lennének a Közösség vámterületén, feltéve, hogy azokat nem bocsátják szabad forgalomba, nem vonják más vámeljárás alá, illetve nem használják fel vagy el a vámjogszabályban előírt feltételektől eltérő feltételek mellett. - azok a közösségi áruk, amelyekre vonatkozóan ilyen rendelkezést hoztak a különleges tárgykörökre vonatkozó közösségi jogszabályokban, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba helyezésük alapján jogosultak azokra az intézkedésekre, amelyek általában az áruk kiviteléhez kapcsolódnak. A vámszabad területek jellemzői A tagállamok a Közösség vámterületének egyes részeit vámszabad területnek nyilváníthatják, vagy azokon vámszabad raktárak létesítését engedélyezhetik. A tagállamok határozzák meg az egyes vámszabad területek területét. A vámszabad raktárként kijelölni kívánt helyiségeket vagy területeket a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk. A vámszabad területeknek körülkerítetteknek kell lenniük. A tagállamok jelölik ki a vámszabad területek vagy vámszabad raktárak be- és kilépő helyeit. Vámszabad területen lévő épület építéséhez a vámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges. A vámszabad területek és vámszabad raktárak határai, illetve be- és kilépő helyei a vámhatóságok felügyelete alatt állnak. A vámszabad területre vagy vámszabad raktárba belépő, vagy ezeket elhagyó személyek és szállítóeszközök vámellenőrzés alá vonhatók. A vámszabad terület vagy vámszabad raktár igénybevétele megtagadható az olyan személyektől, akik nem biztosítják a szükséges garanciákat az e Kódexben foglalt szabályok betartásához. A vámhatóság ellenőrizheti a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba belépő, azokat elhagyó, vagy azokban maradó árukat. Az ilyen ellenőrzések elvégzésének lehetővé tételére a belépő vagy kilépő árut kísérő fuvarokmány egy példányát a vámhatóság által erre kijelölt személynek a vámhatóságnak át kell adnia, vagy azt rendelkezésre bocsátás céljából meg kell őriznie. Ha ilyen ellenőrzés válik szükségessé, az árut a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani. 13. Újrakivitel 37