(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok

Hasonló dokumentumok
(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok. Mi a HTML? HTML (HyperText Markup Language) - Hiperszöveges

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

Multimédia 2017/2018 II.

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS

Informatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

HTML sablon tervezése

Web programozás. 3. előadás

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

Stíluslapok használata (CSS)

HTML, XML szerkesztés

Tamás Ferenc: CSS táblázatok 2.

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

INFO1 WEB, HTML, CSS

Megoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>

CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa

Webprogramozás szakkör

WEB TECHNOLÓGIÁK 3.ELŐADÁS

INFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS

WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS

HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

Informatika 1 5. előadás: Tartalom közlése a weben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.


HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

Webkezdő. A modul célja

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

Weblap készítése. Fapados módszer

Statikus és dinamikus weblapok

HTML 5 - Start. Turóczy Attila Livesoft Kft

BEVEZETÉS A WEBLAPFEJLESZTÉSBE. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF

HTML é s wéblapféjlészté s

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Webprogramozás HTML alapok előadás

BEVEZETÉS A WEBLAPFEJLESZTÉSBE. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF

Weblapok az érettségin. 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika 30 pont

DOBOZOK. A doboz négy részből áll: 1. Margó (margin) 2. Szegély (border) 3. Kitöltés (padding) 4. Tartalom (content)

Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat szeptember 20.

A webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter

HTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

Memória játék. Felhasználói dokumentáció

HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language

Képek a HTML oldalon

Informatika 1 Internet, HTML, CSS

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

Kelda WebGrafika Iroda Példa HTML, CSS formázásra

TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK

Weblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása előadás, október 24.

WAP. A Wireless Application Protocol (WAP) a vezetéknélküli eszközök (pl. mobiltelefonok, PDA-k) számára készített alkalmazások nemzetközi szabványa.

Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I.

CSS-segédlet. 1. CSS és HTML Külső stíluslap HTML-hez csatolása

HTML. Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól

w w w. h a n s a g i i s k. h u

XML alapú adatbázis-kezelés. (Katona Endre diái alapján)

vi CSS zsebkönyv Alapvetõ képi elrendezés Tömbszerû elrendezés Szövegközi elrendezés

XHTML és CSS Holló Csaba 11. A HTML dokumentum

Ismétlés Érdemes megjegyezni: a HTML nyelv nem azért készült, hogy segítségével formázzuk a kinézetét/stílusát az oldalunknak, hanem azért, hogy leírj

Egy szabadon választott cég weboldalának elemzése (

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája) Az internet működése... 11

Web programoz as

CSS-szintaxis. CSS alkalmazása HTML-re. <head> <style type="text/css"> </style> </head> <style "stilus.

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

Honlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik

Tili-Toli játék. Felhasználói dokumentáció

8. Gyakorlat AWK 1, CSS

Táblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23

KML Keyhole Markup Language

Algoritmus terv. 1. Algoritmus általános áttekintése. 2. Inputok és outputok definiálása. 3. Folyamatok meghatározása. 4. Programozási utasítások

Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok

Weblapok szabványossága a példák tükrében

5-ös lottó játék. Felhasználói dokumentáció

Responsive Web Design. Dr. Nyéki Lajos 2019

Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban

1. A WEBES SZABVÁNYOK ÉS A W3C

Lássuk, mik azok a szempontok, amelyeket be kell tartanunk egy HTML kód írásánál:

Villamosmérnöki szak Alkalmazott informatika mellék szakirány Laboratórium II. (VIAU5102) World Wide Web lapok készítése (Silabusz)

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

XHTML és CSS. XHTML és CSS Webszerkesztés stílusosan. A munkamegosztás a weblapon. Érvek 2. (Egy HTML-kód sok CSS-lap)

Az image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok

Web programozás I. tantárgyi információk

DSD. A webes akadálymentesítés helyzete Magyarországon Pataki Máté DSD. Pataki Máté 1/ 41

Weblapszerkesztés. Építész-informatika előadás, szeptember 8.

A HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI. 50 feladat. a Debreceni Egyetem Informatikai Karának. Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára

Az XML Bevezetés. Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Utolsó módosítás:

A HTML ÉS A CSS ALAPJAI

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Weblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása előadás, október 27.

Széchenyi István Egyetem. Műszaki Tudományi Kar. Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék. Villamosmérnöki szak HTML

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... IX WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1. II. Háttér beállítása I. Elsõ weblapunk III. Karakterformázás...

Átírás:

(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok 1 / 37

Áttekintés A HTML története (X)HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS 2 / 37

Áttekintés A HTML története (X)HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS 3 / 37

Áttekintés A HTML története (X)HTML oldal felépítése Egymásba ágyazható stíluslapok CSS 4 / 37

Mi a HTML? HTML (HyperText Markup Language) - Hiperszöveges jelölőnyelv a World Wide Web által használt egységes nyelv: online dokumentumok létrehozása, címekkel, szöveggel, táblázatokkal, fotókkal, stb., online tartalom böngészése hiperszöveg hivatkozásokon (hypertext link) keresztül, form-ok (űrlapok) használata, távoli számítógépek által nyújtott szolgáltatások igénybevételére, mint például információ keresése, termékek megrendelése, stb., videók, zene/hang és más multimédia-elemek csatolása a dokumentumokhoz 5 / 37

A HTML története 1990-ben Tim Berners-Lee, a WEB kezdeményezője alkotta az SGML (Standard Generalized Markup Language, ISO 8879) sablonjára íródott (SGML jelölő nyelvek definiálását lehetővé tevő rendszer) p, h1 h6, ul, ol kezdettől fogva benne voltak, a hiperlinkek használata saját ötlete lelkesedők csapata vitatja a további fejlesztési lehetőségeket a böngésző-fejlesztők saját elképzeléseik szerint implementálnak újabb tag-eket (pl. Mosaic IMG tag) IETF (Internet Engineering Task Force) létrehozott egy HTML munkacsoportot (HTML Working Group) 1995 HTML 2.0 (az első kísérlet a HTML szabványosítása irányában) 6 / 37

A HTML története 1996-tól a World Wide Web Consortium (W3C) vállalja át a felelősséget az újabb HTML specifikációkért (utoljára kiadott szabványuk 1999 HTML 4.01) 1997: HTML 4.0 (ennek apró javításokat tartalmazó változata a HTML 4.01) http://www.w3.org/tr/html401/ egyes tag-eket elavult -nak minősít három dokumentum típus: Strict (szigorú specifikáció, elavult tag-eket nem enged használni) Transitional (átmenet a régebb használt stílus és az újabb, szigorú között) Frameset (frame-eken alapuló oldalak) 2000-ben nemzetközi standarddá válik (ISO HTML, a HTML 4.01 Strict-re alapoz) 2000 XHTML specifikáció (a HTML 4.01 specifikáció újrafogalmazása XML-re alapozva) W3C 2008 HTML 5 Working Draft (http://www.w3.org/tr/html5/) 7 / 37

Egy HTML dokumentum felépítése HTML elemek és tag-ek elem: a HTML egy részét leíró struktúra részei: kezdő tag, törzs (content), befejező tag tag: egy szövegrész megjelölését szolgálja < és > határolja, befejező tag esetén pedig < / és > <em>ez egy kiemelt szövegrész</em> kis- vagy nagybetűk közt nincs különbség (<em>, <em> vagy <EM> ugyanazt jelenti) a tag-ek nem keresztezhetik egymást (pl. <p><em>szöveg</p></em> - helytelen)... a böngészők viszont elnézőek egyes tag-ek esetén a befejző tag (elvileg) elhagyható (pl. felsorolásnál li) üres tag-ekhez nincs külön befejező tag: br, img 8 / 37

Egy HTML dokumentum felépítése Attribútumok egy elem attribútumai az illető elem különböző tulajdonságait határozzák meg <img src="kep.jpg" alt="példa-kép"> a kezdő tag-ben adjuk meg őket alakja: attribútum-név="attribútum-érték" az attribútum értéket, vagy, határolja (nem kötelező, amennyiben az érték csak betűket, számjegyeket, illetve - vagy. karaktereket tartalmaz, de mégis ajánlott) az attribútum nevében a kis-/nagybetű nem számít, az értékben viszont számíthat. 9 / 37

Egy HTML dokumentum felépítése Speciális karakterek: ha speciális karaktereket vagy a jelölő nyelv számára fenntartott egyes speciális karaktereket szeretnénk megjeleníteni, ezeknek egy sajátos kódját kell használnunk: < < > > szóköz & & " egy másik lehetőség (Unicode szerinti) numerikus kód használata: c referencia (pl.): http://htmlhelp.com/reference/html40/entities/ Komment kezdete <!, vége > (ne legyen benne ) <!-- ez egy megjegyzés --> 10 / 37

Egy HTML dokumentum felépítése Teljes HTML oldal alkotóelemei: DOCTYPE megadja azt a HTML verziót, amelynek a dokumentum megfelel html head információ a dokumentumról (pl. cím, karakterek kódolása) body a dokumentum tulajdonképpeni tartalmát foglalja magába HTML oldal érvényességének vizsgálata a böngészők elnézőek azaz a maguk módján próbálják megjeleníteni a hibás dokumentumot érdemes leellenőrizni a dokumentum helyességét megfelel-e egy adott specifikációnak pl. online ellenőrzés: WDG HTML Validator (http://www.htmlhelp.com/tools/validator/), W3C ellenőrző oldala (http://validator.w3.org/) 11 / 37

Egy HTML dokumentum felépítése pl. <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/strict.dtd"> <html> <head> <title>a dokumentum címe</title> </head> <body> <h1>cím</h1> <p>egyik bekezdés.</p> <p>másik bekezdés.</p> <ul> <li>felsorolás I. eleme.</li> <li>felsorolás II. eleme.</li> </ul> </body> </html> 12 / 37

Fontosabb HTML tag-ek head-en belül: title a dokumentum címe (a szigorú spec. szerint kötelező) meta különböző (meg nem jelenített) információ a böngésző illetve keresőmotrok számára Példák lásd: meta tag ureshtml.html link Jelzi a dokumentum kapcsolatát más dokumentumokkal (pl. stíluslappal) attribútumok: href= url media= screen print all meghatározza a dokumentum kimenetét 13 / 37

Fontosabb HTML tag-ek body-n belül: h1 -től h6-ig főcím, alcím, stb. p bekezdés (paragrafus) br újsor (üres) pre megőrzi a fehér karaktereket hr vízszintes vonal (üres) szövegformázó tag-ek: b vastagított em szövegrész kiemelése strong hangsúlyozottabb szövegkiemelés (vastagított betűvel) i dőltbetűs szöveg code állandó betűszélességű karakterkészlet, tipikusan programkód beszúrása sub, sup alsó-, felső index a horgony (anchor) lásd: anchor.html 14 / 37

Fontosabb HTML tag-ek body-n belül: táblázat (table, tr, th, td) felsorolás (nem számozott: ul, li, számozott: ol, li) img képbeszúrás div elhatárol egy részt a dokumentumon belül span HTML elemeket csoportosít (pl. egységes stílus) elemek típusa (a megjelenítés szempontjából): blokk-típusú elem: kihasználja a teljes rendelkezésre álló szélességet; előtte és utána sortörés. pl. p, div, h1-h6, ul, ol, li inline elem: az aktuális sorban jelenik meg, csak annyi szélességet foglal el, amennyi szükéges, nincs sortörés. pl. a, em, span, i, b Különböző HTML elemekre vonatkozó leírás illetve példák: HTML elemek.html 15 / 37

Attribútumok: Standard attribútumok: class az elemet egy (stílus)osztályba sorolja id egyedi azonosítót rendel az elemhez style inline stílusdefiníció title helyi súgó (tooltip) különböző tag-ek sajátos attribútumai lásd referenciák 16 / 37

Referenciák (HTML4.01/XHTML 1.0) HTML elemek: W3C - index w3schools - HTML 4.01 / XHTML 1.0 referencia attribútumok W3C - attribútumok indexe 17 / 37

HTML form(űrlap)-elemek Form elemek: lehetővé teszik, hogy a felhasználó adatokat vigyen be form adatok küldése: submit segítségével (a form tag action attribútumába megadott URL-re) ezen adatok feldolgozása (általában) szerver oldalon történik Példák: lásd: formelemek.html 18 / 37

Frame-ek (lapkeretek) a frame-ek használata lehetővé teszi, hogy egyetlen böngésző ablakban több HTML oldalt jelenítsünk meg mindenik HTML oldalt frame-nek hívunk, és ezek függetlenek egymástól Frame-k használatának hátrányai: egyszerre több HTML oldalt kell nyilvántartania a fejlesztőnek, ami nehézkes lehet nehéz kinyomtatni a teljes weboldalt Példák: lásd: vizszintes framek.htm, vegyes framek.htm, navigalo pl.htm, iframe-et hasznalo oldal.html 19 / 37

XHTML XHTML EXtensible HyperText Markup Language a cél, hogy átvegye a HTML szerepét szinte azonos a HTML 4.01-val (árnyalatbeli különbségek) a HTML egy tisztább, szigorúbb változata az XHTML gyakorlatilag a HTML-nek érvényes XML-ként való meghatározása a W3C tette közzé a legfontosabb különbségek: az XHTML elemeket kötelező módon helyesen kell egymásba ékelni az XHTML elemeket mindig be kell zárni. Üres elem esetén: pl. <br /> az XHTML elemeket és attribútumokat kisbetűvel kell írni az attribútumok értékét kötelező idézőjelbe tenni 20 / 37

XHTML vagy HTML? miért/mikor érdemesebb XHTML-t használni a HTML szintaxisa kevésbé szigorú laza, felületes szerkezet a HTML-t megjelenítő böngészők még a HTML szintaxisára vonatkozó szabályok betartására sem köteleznek egy XHTML dokumentum szintaktikai helyessége ellenőrizhető XHTML verziók XHTML 1.0 (W3C ajánlás, 2000. jan., 2002. aug.) XHTML 1.1 modularizált XHTML (W3C ajánlás: 2001, 2010) XHTML 1.2 abbamaradt... XHTML 2.0 nem vált W3C ajánlássá (W3C jegyzetek, 2009) XHTML5 dolgoznak rajta 21 / 37

XHTML egy minimális XHTML dokumentum <?xml version = 1.0 encoding = utf-8?> <!DOCTYPE html PUBLIC -//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN http://www.w3.org/tr/xhtml1/dtd/xhtml1-strict.dtd > <html xmlns= http://www.w3.org/1999/xhtml > <head> <title>cím</title> </head> <body> </body> </html> 22 / 37

(X)HTML5 irányvonalak az újabb elemek alapja: HTML, CSS, DOM és JavaScript külső plug-in-ok használatának szükségességét csökkenteni jobb hibakezelés új elemek (ahelyett, ami addig csak szkripttel volt megoldható) néhány újdonság canvas elem (rajz készítésére) A video és audio elemek helyi (a kliens gépen történő) adattárolás új tartalom-specifikus elemek (article, footer, header, nav, section) új form-elemek (calendar, date, time, email, url, search) Böngésző támogatottság - néhány HTML5 nyújtotta lehetőség esetén Safari, Chrome, Firefox, Opera és IE legújabb verziói 23 / 37

CSS - Cascading Style Sheets előnyei: leírónyelv, melynek segítségével különböző stíluslapokat hozhatunk létre és ágyazhatunk be HTML oldalakba az egyes HTML tag-ek megjelenítési stílusát határozzák meg (méret, szín, stb.) HTML 4.0-hoz a HTML standadizálásáért felelős World Wide Web Consortium (W3C) hozta létre a legtöbb mai böngésző támogatja a CSS-t verziók: CSS1 (1996), CSS2 ( 98), CSS3 (fejlesztés alatt) egységes stílust biztosít a HTML dokumentumoknak (pl. ugyanazon honlapon, web-alkalmazáson belül) rövidebbé, átláthatóbbá teszi a HTML oldalakat megjelenítési stílus és tartalom szétválasztása rugalmasság (elég a stílusállományt módosítni) 24 / 37

CSS - stílus megadása különböző szinteken 1. Stílus megadása inline módon a stílus a tag-en belül van megadva <p style="itt van megadva a stílus"> 2. Belső stíluslap a stílust a dokumentum head elemében adjuk meg <style type="text/css"> stílus elemek </style> 25 / 37

CSS - stílus megadása különböző szinteken 3. Külső stíluslap a stílust külön.css kiterjesztésű állományban adjuk meg, melyet a dokumentum head elemébe csatolunk (MIME típus: text/css) <link href="stilusfilenev.css" rel="stylesheet" type="text/css"> másik alternatíva: @import url( allomanynev ); (a style elem legelején kell szerepeljen, régi böngészők nem ismerik fel) a külső stíluslap helyessége ellenőrizhető: http://jigsaw.w3.org/css-validator/ 26 / 37

CSS egy HTML elem stílusa különbözőképpen (a leírt 3 szinten) adható meg, ezek végül egy egységes virtuális stílussá alakulnak (innen a cascading elnevezés) prioritási sorrend: Szintaxis: inline módon megadott stílus (legnagyobb prioritású) belső stíluslap (a head elemben megadott) külső stíluslap böngésző alapértelmezés szerint meghatározott stílusa szelektor { tulajdonság1:érték1; tulajdonság2:érték2;... } pl. body {color: black;} p {font-family: "sans serif";} 27 / 37

CSS szelektorok egyszerű szelektorok: elemnev: pl. p {text-align:center; color:red;} a szelektorok csoportosíthatók: pl. h1,h2,h3 {color: kontextussal megadott szelektor: pl. ol ol li green;} A class szelektor stílusosztály ugyanannak a HTML elemnek különböző stílusokat adhatunk meg p.jobb {text-align:right;} <p class= jobb >szov</p> p.bal {text-align:left;} <p class= bal >szov</p> általános stílusosztály: több különböző elemnek adhatjuk ugyanazt a stílust.piros {color:#aa0000;} <p class= piros >szov</p> <em class= piros >szov</em> bizonyos attribútummal rendelkező elem stílusa input[type="text"] {background-color: blue;} 28 / 37

Az id szelektor # adott id attribútumú elem stílusa #13fejezet {color: green;} <h2 id= 13fejezet >ez zöld lesz </h2> Pseudo-szelektorok :link :visited :hover :active :focus a:link { color: red; background:#000000; } a:visited { color: blue; background:#000000; } a:hover { color: green; background:#000000; } a:active { color: lime; background:#000000; } többféle hivatkozás-stílus: a.elso:link, a.masik:link, stb. További (részletes) információ a szelektorokról CSS2 http://www.w3.org/tr/css2/selector.html#selector-syntax CSS3 http://www.w3.org/tr/2009/pr-css3-selectors- 20091215/#selectors 29 / 37

CSS tulajdonságok megjegyzés: / ez itt CSS megjegyzés / háttér, háttérszín, szövegszín háttérszín és szövegszín: body { background:#00ff00; color:#ffffff; } háttérkép: body { background-image: url( kep.gif ); } fix háttérkép: body { background-image: url( kep.gif ); background-attachment: fixed; } szöveggel gördülő háttérkép (alapértelmezett) kép ismétlése x, y, x-y tengely mentén, nincs ismétlés: background-repeat: repeat-x, repeat-y, (alapértelmezett), no repeat szöveg színe megadható numerikusan (color : #AABB00), szimbolikusan (color: red) vagy RGB komponensek segítségével (color:rgb(255,0,0)) 30 / 37

Szél (margin), behúzás (padding), szegély (border) (W3C specifikációja): használható mértékegységek: em (a releváns betűtípus mérete), ex (a releváns betűtípus x-magassága), px (pixel), in (inch), cm (centiméter), mm (milliméter), pt (pont), pc ( = 12 pont) 31 / 37

Betűtípus betűtípus család (font-family) p { font-family: Verdana, Arial, Times New Roman, serif } általános típusok: serif, sans-serif, cursive, fantasy, vagy monospace betű stílus (font-style): italic, normal betűvastagság (font-weight): normal, bold, bolder, lighter, 100,..., 900 betűméret (font-size): abszolút érték (pl. x-small, small, medium, large), relatív (pl. larger, smaller ), hossz, százalék szövegigazítás (text-align) lehetséges értékek: left, right, center, justify táblázatok, listák lásd: 2 tabla CSS-el.html lásd: 3 lista CSS-el.html 32 / 37

Megjelenítés megjelenítés (display) módosítása: display: inline; display: block; láthatóság (visibility): display: none; visibility: hidden; 33 / 37

Pozíció megadása pozíció megadásának különböző módjai (position tulajdonság): statikus (static) alapértelmezett fix (fixed) elhelyezés a böngészőablakhoz képest (a görgetés sem befolyásolja az elhelyezést) relatív (relative) a normál elhelyezéshez viszonyított relatív elhelyezés abszolút (absolute) az első nem statikus pozíciójú szülőelemhez viszonyított elhelyezés z-index pozíció megadása: top, right, bottom, left tulajdonságok segítségével egymást átfedő elemek esetén megadható a megjelnítés sorrendje nagyobb index-értékű elemek a kisebb index-értékűek fölött helyezkednek el 34 / 37

float/clear tulajdonságok a float tulajdonság segítségével jobb vagy baloldalra tolhatunk egy elemet az utána következő elemek körülötte fognak elhelyezkedni tipikus használat szöveg, illetve kép(ek) egymás mellé rendezése weboldal tartalmának részekre bontása, és ezek elhelyezése (táblázat használata nélkül) Példa: lásd: 4 float pl.htm 35 / 37

Konfliktushelyzetek kezelése Stílusdefiníció forrásai: szerző böngésző felhasználó Stílusjegy fontossága normál fontos (pl. p.right { align: right!important; } ) Prioritási sorrend konfliktus esetén: 1 a felhasználó fontos beálĺıtásai (legnagyobb prioritás) 2 a szerző fontos beálĺıtásai 3 a szerző normál beálĺıtásai 4 felhasználó normál-beálĺıtásai 5 böngészőből származó beálĺıtások 36 / 37

Specifikusság szerinti sorrend (továbbra is fennáló konfliktus esetén): (a prioritás csökkenő sorrendjében) 1 id szelektor 2 stíousosztály illetve pszeudo-szelektorok 3 kontextussal megadott szelektorok (minél több elemtípus szerepel, annál specifikusabbnak számít) 4 univerzális szelektor ( - minden elemre vonatkozik) amennyiben továbbra is konfliktus van: a későbbi felüĺırja a korábban definiált stílusjegyet Hasznos hivatkozások: CSS referencia: http://www.w3schools.com/css/css reference.asp CSS specifikációk: http://www.hungarian-webstyles.com/style/css/#specs 37 / 37