SZAKMAI PROGRAM. HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ december

SZAKMAI PROGRAM HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ 2018. december

Tartalomjegyzék A HÍD SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT ÁLTALÁNOS ADATAI... 3 Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői... 5 Család- és gyermekjóléti szolgálat... 5 Család- és gyermekjóléti központ... 7 A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ célja... 19 Család- és gyermekjóléti szolgáltatás szakmai céljai... 19 A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ feladatai... 20 A család- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatai:... 20 A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ céljai és feladatai... 29 ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS... 39 Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység célja... 39 Célcsoport... 39 Az óvodai és iskolai szociális segítő feladatai... 40 Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás... 42 Csoportban végzett tevékenységek keretein belül... 42 Közösségi tevékenységek keretein belül... 45 Egyéni tevékenységek keretein belül... 46 IDŐSEK KLUBJA... 50 Szakmai program... 51 Intézményen belüli, ill. más intézményekkel való együttműködés... 53 Az ellátás igénybevételének módja, az ellátottak köre... 55 A feladatellátás szakmai tartalma, módja, szolgáltatások formái... 55 Idősek klubja - program bemutatása, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek... 59 A szolgáltatás igénybevételének, valamint a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja... 60 Idősek klubjában biztosított szolgáltatások... 62 A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolata a jelzőrendszer tagjaival és a társszervekkel... 64 A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme... 66 Panaszjog... 66 A szociális szolgáltatást végzők jogai... 68 A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja... 69 2

A HÍD SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT ÁLTALÁNOS ADATAI Megnevezése: HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ Rövidített megnevezése: HÍD Központ Székhelye: 2500 Esztergom, Baross Gábor út 3. helyrajzi száma:18093 adószáma:15833686-1-11 törzskönyvi azonosító száma: 833680 Ágazati azonosítója: S0513662S0513655 Ellátottak számára nyitva álló helyiség: 2027 Dömös, Szent István u. 13 15. Típusa: nyilvános, szolgáltatásai bárki által ingyenesen igénybe vehető Elérhetőségek: Telefon/fax: 06-33-415-435 Készenléti ügyelet: 06-70-37-90-570 E-mail:hidkozpont@hidkozpont.hu Honlap: www.hidkozpont.hu Fenntartó adatai: neve: Esztergom Város Önkormányzata székhelye: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. adószáma: 15729600-2-11 típusa:állami fenntartó telefonszáma:06-33-542-000 telefaxszáma: 06-33-413-808 elektronikus levélcíme:varoshaza@esztergom.hu honlapjának címe: www.esztergom.hu kapcsolattartójának neve: Végvári Ágnes beosztása: Köznevelési és közjóléti csoportvezető telefonszáma: 06-33-542-025 elektronikus levélcíme:vegvari.agnes@esztergom.hu Nyújtott szolgáltatás adatai: nyújtott szolgáltatások megnevezése: családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, ezen belül család és gyermekjóléti központ és család- és gyermekjóléti szolgálat étkeztetés nappali ellátás (idősek klubja) 3

Működési területe: Család- és gyermekjóléti szolgálat: Esztergom, Dömös közigazgatási területe Család- és gyermekjóléti központ: Esztergomi Járás (Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny ) Óvodai - iskolai szociális segítő szolgáltatás: Esztergomi Járás (Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny települések köznevelési és szakképzési intézményei) Nappali ellátás, Idősek Klubja: Esztergom közigazgatási területe Étkeztetés: Esztergom közigazgatási területe (idősek) Alakulással kapcsolatos adatok: Alapítás módja: jogelőd nélküli alakulás Alapítás éve: 2016.01.01. 4

Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői Család- és gyermekjóléti szolgálat A HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ Esztergom, valamint Dömös közigazgatási területén nyújt család- és gyermekjóléti szolgáltatást. Esztergom területén megtalálhatóak azon koncentrált, jól körülhatárolt településrészek, ahol a családok, gyerekek veszélyeztetettsége nagyobb arányú. A kertvárosi területen (Sándor-major, Szalézi u.), olcsó albérletek és bérlakások helyén telepszerű életmódban élő, alacsony társadalmi státuszú családok halmozódása észlelhető. Hasonló a helyzet a városban a Töltés utcában, illetve a belváros alacsony komfortfokozatú, jellemzően közös udvarban lévő, alacsony fenntartási költségű több kis lakás jelenléte (Jókai u., Deák F. u. Kossuth L. u, Pöltenberg u. stb.). Dömös a Dunakanyarban inkább üdülőfalu jellegű, ahol alacsony az állandó lakosság száma, a 18 év alatti gyereklétszám is. Csak óvoda működik a településen, telepszerű koncentrálódás nem jellemző. Az ellátandó célcsoport: Dömös: 1.193 fő Esztergom:29.768 fő (KEMKH 2017.) 30-31000 fő, 18 év alatti 5000-6000 fő, számottevő létszámváltozás nem jellemző. Dömös utolsó becsült népessége 1 211 fő (2018 évben) ami Magyarország népességének kb. 0.01%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.41%-a). Népsűrűsége 50 fő/km2. A lakások száma 518, Népességre vetítve ez 2.3 főt jelent lakásonként. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (1,51%/év), 2019-ben Dömös lakossága 1 229 lenne. Dömös területe 2401 hektár (= 24 km²). Dömös község GPS koordinátái: 47.7644, 18.9104 Esztergom népessége Esztergom utolsó becsült népessége 29 520 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.3%-a (Komárom-Esztergom megyének 9.92%-a). Népsűrűsége 297 fő/km2. Lakások száma 12422. A népességet figyelembe véve, ez 2,4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna. mint a 2017-2018 időszakban (-0.83%/év), 2019-ben Esztergom lakossága 29 274 lenne. Esztergom területe 9935 hektár (= 99.4 km²). Esztergom város GPS koordinátái: 47.7884, 18.7434. 5

ELLÁTOTTAK LÉTSZÁMADATAI Esztergom 2017. 2018. Az ellátott települések lakosságszáma 29768 18 éven aluliak száma 5526 Veszélyeztetett kiskorúak száma 350 2017.dec.31.:218 174 Gyermekjóléti alapellátásban részesülők száma 350 102 Védelembe vettek száma 65 69 Ebből 2 éven túli védelembe vétel 4 Nevelésbe vettek száma 42 43 Lezárt családgondozások száma 98 Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma 6 2 Ebből nevelésbe vett gyermekek száma 1 Ebből nevelőszülőnél elhelyezettek száma 1 Utógondozott kiskorúak száma 4 Családon belüli erőszak 9 6 Ebből gyermekbántalmazás 9 5 Iskolai erőszak/iskolai zaklatás 1 Gyermekkorúak által elkövetett szabálysértés 7 2 Fiatalkorúak által elkövetett szabálysértés 17 3 Gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmény 0 2 Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény 11 2 Bűncselekmény áldozatává vált kiskorú 1 A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényben meghatározott feladatok ellátása, esetszámok 1 eset(2 gyermek volt érintett) Dömös 2017. 2018. Az ellátott települések lakosságszáma 1193 1 18 éven aluliak száma 207 Veszélyeztetett kiskorúak száma 252017. dec.31. :8 13 Gyermekjóléti alapellátásban részesülők száma 25 1 Védelembe vettek száma 7 1 Ebből 2 éven túli védelembe vétel Nevelésbe vettek száma 0 Lezárt családgondozások száma 6 Ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma 0 0 Ebből nevelésbe vett gyermekek száma Ebből nevelőszülőnél elhelyezettek száma Utógondozott kiskorúak száma Családon belüli erőszak 0 Ebből gyermekbántalmazás Iskolai erőszak/iskolai zaklatás Gyermekkorúak által elkövetett szabálysértés Fiatalkorúak által elkövetett szabálysértés Gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmény Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény Bűncselekmény áldozatává vált kiskorú A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényben meghatározott feladatok ellátása, esetszámok 2 6

Klasszikusan iskolai hiányzások, magatartás- viselkedésproblémák, családok anyagi nehézségei, lakhatási problémák, családi funkciózavarok jellemzőek. Esztergomban viszonylag magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek aránya, az itt élő gyerekek több mint egy hatod része. Ez jelzi, hogy sok gyerek él nehéz anyagi körülmények között, ami egyéb veszélyeztető tényezőkkel együtt már problémakezelést igényel. Esztergom iskolaváros jellegét megőrizte. A település közigazgatási területén jelenleg 8 önkormányzati és 1 egyházi fenntartású óvoda, 1 önkormányzati fenntartású, valamint 2 egyházi gimnázium, 3 NGM által fenntartott, 1 egyházi fenntartásban működő szakképző iskola, 6 önkormányzati fenntartású és 3 egyházi általános iskola,, valamint 1 bölcsőde (önkormányzat által fenntartott) működik a településen. Telepszerű életforma Esztergomban és kertvárosában is kialakult. Család- és gyermekjóléti központ Az Esztergomi járás településeinek tekintetében az 1997. évi XXXI. tv. 40/A. megjelölt feladatokat látja el, közvetlenül a települések család- és gyermekjóléti szolgáltatóival tartva kapcsolatot. Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom megye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom. Területe 537,26 km², népessége 92 902 fő, népsűrűsége pedig 173 fő/km² volt 2013 elején, létrejöttekor. Huszonnégy település tartozik hozzá, közülük öt város (Esztergom, Dorog, Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát), egy nagyközség (Tokod) és 18 község, melyek az Esztergomi és a Dorogi kistérséghez tartoznak. Megnevezés Településeken élő gyermekek létszáma (Esztergomi Járás) Gyermekkorú (fő) Fiatalkorú (fő) Összesen 13919 2846 16795 Forrás: BM 2017. január 1. statisztikai adatok Az Esztergom-járás fő statisztikai mutatói Járáshoz tartozó települések száma: 24 Terület, km2: 537 Népsűrűség, fő/km2: 178.5 Lakónépesség 2010 év végén, fő: 95912 7

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Háziorvos és házi gyermekorvos Tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan) nyilvántartott ma Nyilván-tartott állás-keresők száma Lakó-népesség az év végén, fő Terület, km2 Tanuló Osztály Óvodás gyermek Férőhely Beírt gyer-mek Férőhely 14 év alattiak aránya, %: 15 15-64 évesek aránya, %: 68.9 65 év felettiek aránya, %: 16.1 Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, %: 7.6 Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, ezer Ft: 1846 Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma ezer lakosra: 278.5 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra: 1.8 Óvodával rendelkező települések aránya, %: 95.8 Általános iskolával rendelkező települések aránya, %: 91.7 Középiskolával rendelkező települések aránya, %: 20.8 Járás székhelye: Esztergom Járás illetékességi területe: Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny A járás településeinek alapvető statisztikai adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Járás, település Bölcsőde Óvoda Általános iskolai Annavölgy 5 935 35 4 1 243 5,0 43 36 8 86 Bajna 37 1 896 86 14 1 543 4,7 100 86 8 134 Bajót 16 1 557 107 31 1 439 4,8 63 42 5 63 Csolnok 19 3 253 106 19 2 997 2,7 125 96 11 208 Dág 12 938 47 12 1 286 2,1 40 42 8 79 Dorog 12 11 996 640 135 9 3 462 34,0 52 32 463 478 54 1 238 Dömös 24 1 157 48 8 1 300 3,3 57 54 Epöl 13 592 23 5 185 0,8 30 30 6 42 Esztergom 100 30 434 1 386 429 18 8 332 80,8 80 101 1 312 1 108 103 2 123 Kesztölc 22 2 668 136 31 1 674 7,6 100 89 8 142 Lábatlan 26 4 992 254 44 3 1 489 43,4 10 13 205 170 18 405 Leányvár 7 1 724 77 17 1 480 5,0 75 77 8 116 Máriahalom 11 658 39 2 1 175 1,8 35 24 8

Mogyorósbán ya 7 896 27 4 256 4 36 Nagysáp 25 1 525 86 26 1 438 3,8 70 54 8 136 Nyergesújfalu 40 7 552 254 36 5 2 208 15,4 26 26 355 294 28 612 Piliscsév 25 2 364 118 39 2 630 18,0 14 14 75 69 8 128 Pilismarót 45 2 120 107 19 1 558 7,0 75 67 10 200 Sárisáp 14 2 708 95 23 2 821 6,5 126 97 12 212 Süttő 34 2 016 94 21 1 607 8,6 14 14 73 73 8 117 Tát 12 5 343 191 35 4 1 536 9,8 10 17 237 178 18 349 Tokod 15 4 215 185 42 2 928 23,7 175 145 16 276 Tokodaltáró 5 3 045 171 24 1 1 108 7,8 20 26 112 77 12 212 Úny 12 722 46 15 193 4,7 25 15 2 19 Esztergomi járás 537 95 306 4 358 1 035 59 26 888 301,0 226 243 3 971 3 401 363 6 933 Forrás: Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal statisztikai adatai, 2015. Település Állandó lakosság összesen /fő Annavölgy 949 Bajna 1 976 Bajót 1 608 Csolnok 3 260 Dág 950 Dorog 12 248 Dömös 1 193 Epöl 645 Esztergom 29 768 Kesztölc 2 693 Lábatlan 5 093 Leányvár 1 824 Máriahalom 672 Mogyorósbánya 895 Nagysáp 1 485 Nyergesújfalu 7 590 Piliscsév 2 484 Pilismarót 2 081 Sárisáp 2 795 Süttő 2 076 Tát 5 475 Tokod 4 217 Tokodaltáró 3 049 Úny 754 Összesen: (fő) 95780 9

Annavölgy népessége Annavölgy utolsó becsült népessége 916 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.01%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.31%-a). Népsűrűsége 191 fő/km2. Lakások száma 399. A népességet figyelembevéve, ez 2.3 fő/ lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (-3.48%/év), 2019-ben Annavölgy lakossága 884 lenne. Annavölgy területe 479 hektár (= 4.8 km²). Annavölgy község GPS koordinátái: 47.6953, 18.6662. Bajna népessége Bajna utolsó becsült népessége 1 972 fő (2018 évben) ami akkori Magyarország népességének 0.02%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.66%-a). Népsűrűsége 53 fő/km2. Lakások száma 779, népességet figyelembevéve, ez 2.5 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint 2017-2018 időszakban (-0.2%/év), 2019-ben Bajna lakossága 1 968 10

lenne. Bajna területe 3721 hektár (= 37.2 km²). Bajna község GPS koordinátái: 47.6527, 18.5999. Bajót népessége Bajót utolsó becsült népessége 1 627 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.02%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.55%-a). Népsűrűsége 99 fő/km2. Lakások száma 559, népességet figyelembevéve, ez 2.9 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (1.18%/év), 2019-ben Bajót lakossága 1 646 lenne. Bajót területe 1643 hektár (= 16.4 km²). Bajót község GPS koordinátái: 47.7284, 18.5604. Csolnok népessége Csolnok utolsó becsült népessége 3 258 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.03%-a (Komárom-Esztergom megyének 1.1%-a). Népsűrűsége 174 fő/km2. Lakások száma 1292, népességet figyelembevéve, ez 2.5 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (-0.06%/év), 2019-ben Csolnok lakossága 3 256 lenne. Csolnok területe 1870 hektár (= 18.7 km²). Csolnok község GPS koordinátái: 47.694, 18.7138. Dág népessége Dág utolsó becsült népessége 945 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.01%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.32%-a). Népsűrűsége 80 fő/km2. Lakások száma 390, népességet figyelembevéve, ez 2.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint 2017-2018 időszakban (-0.53%/év), 2019-ben Dág lakossága 940 lenne. Dág területe 1188 hektár (= 11.9 km²). Dág község GPS koordinátái: 47.6648, 18.7187. Dorog népessége Dorog utolsó becsült népessége 12 158 fő (2018 évben) 4, ami akkori Magyarország népességének 0.12%-a (Komárom-Esztergom megyének 4.09%-a). Népsűrűsége 1054 fő/km2. Lakások száma 5146, népességet figyelembevéve, ez 2.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint a 2017-2018 időszakban (-0.73%/év), 2019-ben Dorog lakossága 12 069 lenne. Dorog területe 1154 hektár (= 11.5 km²). Dorog város GPS koordinátái: 47.7236, 18.7297. Epöl népessége Epöl utolsó becsült népessége 641 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.01%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.22%-a). Népsűrűsége 51 fő/km2. Lakások száma 260, népességet figyelembevéve, ez 2.5 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (-0.62%/év), 2019-ben Epöl lakossága 637 lenne. Epöl területe 1251 hektár (= 12.5 km²). Epöl község GPS koordinátái: 47.6464, 18.6371 Kesztölc népessége Kesztölc utolsó becsült népessége 2 720 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.03%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.91%-a). Népsűrűsége 124 fő/km2. Lakások száma 1018, népességet figyelembevéve, ez 2.7 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (1%/év), 2019-ben Kesztölc lakossága 2 747 lenne. Kesztölc területe 2199 hektár (= 22 km²). Kesztölc község GPS koordinátái: 47.7133, 18.7885 11

Lábatlan népessége Lábatlan utolsó becsült népessége 5 055 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.05%-a (Komárom-Esztergom megyének 1.7%-a). Népsűrűsége 192 fő/km2. Lakások száma 2080, népességet figyelembevéve, ez 2.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint az2017-2018 időszakban (-0.75%/év), 2019-ben Lábatlan lakossága 5 017 lenne. Lábatlan területe 2638 hektár (= 26.4 km²). Lábatlan város GPS koordinátái: 47.7473, 18.491 Leányvár népessége Leányvár utolsó becsült népessége 1 851 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.02%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.62%-a). Népsűrűsége 255 fő/km2. Lakások száma 630, népességet figyelembevéve, ez 2.9 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (1.48%/év), 2019-ben Leányvár lakossága 1 878 lenne. Leányvár területe 726 hektár (= 7.3 km²). Leányvár község GPS koordinátái: 47.6812, 18.7721. Máriahalom népessége Máriahalom utolsó becsült népessége 674 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.01%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.23%-a). Népsűrűsége 62 fő/km2. Lakások száma 285, népességet figyelembevéve, ez 2.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (0.3%/év), 2019-ben Máriahalom lakossága 676 lenne. Máriahalom területe 1085 hektár (= 10.9 km²). Máriahalom község GPS koordinátái: 47.6273, 18.7079. Mogyorósbánya népessége Mogyorósbánya utolsó becsült népessége 900 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.01%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.3%-a). Népsűrűsége 123 fő/km2. Lakások száma 310, népességet figyelembevéve, ez 2.9 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (0.56%/év), 2019-ben Mogyorósbánya lakossága 905 lenne. Mogyorósbánya területe 732 hektár (= 7.3 km²). Mogyorósbánya község GPS koordinátái: 47.7287, 18.6035. Nagysáp népessége Nagysáp utolsó becsült népessége 1 487 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.02%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.5%-a). Népsűrűsége 60 fő/km2. Lakások száma 509, népességet figyelembevéve, ez 2.9 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (0.13%/év), 2019-ben Nagysáp lakossága 1 489 lenne. Nagysáp területe 2478 hektár (= 24.8 km²). Nagysáp község GPS koordinátái: 47.6849, 18.6014 Nyergesújfalu népessége Nyergesújfalu utolsó becsült népessége 7 545 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.08%-a (Komárom-Esztergom megyének 2.54%-a). Népsűrűsége 190 fő/km2. Lakások száma 3092, népességet figyelembevéve, ez 2.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (-0.59%/év), 2019-ben Nyergesújfalu lakossága 7 500 lenne. Nyergesújfalu területe 3963 hektár (= 39.6 km²). Nyergesújfalu város GPS koordinátái: 47.757, 18.5502 12

Piliscsév népessége Piliscsév utolsó becsült népessége 2 494 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.03%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.84%-a). Népsűrűsége 100 fő/km2. Lakások száma 919, népességet figyelembevéve, ez 2.7 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint 2017-2018 időszakban (0.4%/év), 2019-ben Piliscsév lakossága 2 504 lenne. Piliscsév területe 2491 hektár (= 24.9 km²). Piliscsév község GPS koordinátái: 47.6758, 18.8156 Pilismarót népessége Pilismarót utolsó becsült népessége 2 114 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.02%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.71%-a). Népsűrűsége 47 fő/km2. Lakások száma 763, népességet figyelembevéve, ez 2.8 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (1.59%/év), 2019-ben Pilismarót lakossága 2 148 lenne. Pilismarót területe 4459 hektár (= 44.6 km²). Pilismarót község GPS koordinátái: 47.7838, 18.8758 Sárisáp népessége Sárisáp utolsó becsült népessége 2 804 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.03%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.94%-a). Népsűrűsége 196 fő/km2. Lakások száma 1098, népességet figyelembevéve, ez 2.6 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (0.32%/év), 2019-ben Sárisáp lakossága 2 813 lenne. Sárisáp területe 1427 hektár (= 14.3 km²). Sárisáp község GPS koordinátái: 47.6756, 18.6786 Süttő népessége Süttő utolsó becsült népessége 2 069 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.02%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.7%-a). Népsűrűsége 60 fő/km2. Lakások száma 794, népességet figyelembevéve, ez 2.6 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (-0.34%/év), 2019-ben Süttő lakossága 2 062 lenne. Süttő területe 3447 hektár (= 34.5 km²). Süttő község GPS koordinátái: 47.7572, 18.4476. Tát népessége Tát utolsó becsült népessége 5 480 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.06%-a (Komárom-Esztergom megyének 1.84%-a). Népsűrűsége 454 fő/km2. Lakások száma 2042, népességet figyelembevéve, ez 2.7 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (0.09%/év), 2019-ben Tát lakossága 5 485 lenne. Tát területe 1207 hektár (= 12.1 km²). Tát város GPS koordinátái: 47.6458, 18.3303 Tokod népessége Tokod utolsó becsült népessége 4 200 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.04%-a (Komárom-Esztergom megyének 1.41%-a). Népsűrűsége 282 fő/km2. Lakások száma 1620, népességet figyelembevéve, ez 2.6 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint 2017-2018 időszakban (-0.4%/év), 2019-ben Tokod lakossága 4 183 lenne. Tokod területe 1491 hektár (= 14.9 km²). Tokod nagyközség GPS koordinátái: 47.7281, 18.6654. 13

Tokodaltáró népessége Tokodaltáró utolsó becsült népessége 3 033 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.03%-a (Komárom-Esztergom megyének 1.02%-a). Népsűrűsége 548 fő/km2. Lakások száma 1063, népességet figyelembevéve, ez 2.9 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (-0.52%/év), 2019-ben Tokodaltáró lakossága 3 017 lenne. Tokodaltáró területe 553 hektár (= 5.5 km²). Tokodaltáró község GPS koordinátái: 47.7319, 18.6894 Úny népessége Úny utolsó becsült népessége 746 fő (2018 évben), ami akkori Magyarország népességének 0.01%-a (Komárom-Esztergom megyének 0.25%-a). Népsűrűsége 64 fő/km2. Lakások száma 311, népességet figyelembevéve, ez 2.4 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna, mint a 2017-2018 időszakban (-1.06%/év), 2019-ben Úny lakossága 738 lenne. Úny területe 1158 hektár (= 11.6 km²). Úny község GPS koordinátái: 47.6418, 18.7368 14

0-2év 3-5 év 6-13 év 14-17 év Összesen Annavölgy 29 27 86 40 182 Bajna 61 48 165 68 342 Bajót 62 47 136 79 324 Csolnok 90 84 236 115 525 Dág 26 22 72 28 148 Dorog 358 291 923 388 1 960 Dömös 26 31 99 51 207 Epöl 18 21 54 19 112 Esztergom 849 903 2533 1241 5 526 Kesztölc 82 96 202 114 494 Lábatlan 170 125 405 244 944 Leányvár 61 58 163 69 351 Máriahalom 15 18 69 24 126 Mogyorósbánya 27 27 91 36 181 Nagysáp 34 26 127 68 255 Nyergesújfalu 208 213 599 286 1 306 Piliscsév 69 65 169 93 396 Pilismarót 74 53 153 90 370 Sárisáp 76 70 202 135 483 Süttő 60 54 158 63 335 Tát 131 152 365 237 885 Tokod 125 147 322 178 772 Tokodaltáró 119 76 227 149 571 Úny 19 15 68 32 134 2 789 2669 7624 3847 16 929 15

16

18-60 év 60-69 év 70 felett Összesen Annavölgy 575 84 108 767 Bajna 1 188 214 232 1 634 Bajót 943 166 175 1 284 Csolnok 1 933 385 417 2 735 Dág 560 98 144 802 Dorog 7 470 1 383 1 435 10 288 Dömös 696 164 126 986 Epöl 389 72 72 533 Esztergom 16 999 3 536 3 707 24 242 Kesztölc 1 620 333 246 2 199 Lábatlan 2 957 634 558 4 149 Leányvár 1 065 213 195 1 473 Máriahalom 426 66 54 546 Mogyorósbánya 507 107 100 714 Nagysáp 877 161 192 1 230 Nyergesújfalu 4 435 993 856 6 284 Piliscsév 1 546 277 265 2 088 Pilismarót 1 239 244 228 1 711 Sárisáp 1 708 297 307 2 312 Süttő 1 221 236 284 1 741 Tát 3 333 548 709 4 590 Tokod 2 458 519 468 3 445 Tokodaltáró 1 869 318 291 2 478 Úny 459 87 74 620 56 473 11 135 11 243 78 851 17

18

A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ célja Család- és gyermekjóléti szolgáltatás szakmai céljai Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, köznevelési intézmény, valamint a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján feltérképezzük az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatjuk őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 19

A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ feladatai A család- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatai: A családsegítés keretében biztosított szolgáltatások a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, szociális segítő tevékenység, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, a közösségfejlesztő programok szervezése, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztés, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, a kríziskezelés, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások, társadalmi beilleszkedés elősegítése Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, mentálhigiénés problémák és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, a szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése. 20

Ennek alapján a család-és gyermekjóléti szolgálat a következő feladatokat látja el: A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatja mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. A család és gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál, a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására. A szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében. A szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek tevékenységéről és elérhetőségéről, arról, hogy bármely megyei gyámhivatal illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, 21

a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. a szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya szociális válsághelyzetben van. A szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban. A szolgálat családsegítő munkatársa segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, tevékenysége során együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval. A gyermek számára olyan szabadidős programokat szervez, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. A gyermek részvételének elősegítése céljából a család- és gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint a köznevelési intézményeket. A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a szolgálat segítséget nyújt a családok, gyereket nevelő családok, gyermek, illetve a szülőnek/ törvényes képviselőnek ügyeik hatékony intézéséhez, tájékoztatja a családot, gyermeket, illetve a szülőt/ törvényes képviselőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, felkérésére környezettanulmányt készít. 22

A család- és gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, házi gyermekorvosokkal, védőnői szolgálattal, köznevelési intézményekkel, egyéb személyes szociálist szolgáltatást nyújtó / gyermekjóléti tevékenységet végző intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása települési jelzőrendszeri felelős kijelölése Ennek alapján a szolgálat a következő feladatokat látja el: A szolgálat olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a család családokat /gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő családok és gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, családtámogatási, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. A szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. -ban meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, 23

felhívja a hatályos jogszabályokban meghatározott személyeket és szerveket (a jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban krízishelyzet esetén utólagosan történő teljesítésére, nyilvántartja, és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat. A szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában. A család- és gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési lakosságát, a jelzőrendszer tagjait. A szolgálat szükség esetén esetkonferenciát tart. Az esetkonferencián elhangzottakról feljegyzést (emlékeztetőt) készít. Az esetmegbeszélés történhet lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferencia formájában, mely egy adott család ügyében tartott megbeszélés a problémakezelésben érintett valamennyi intézmény szakembereinek részvételével, a család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében. A szolgálat minden év február 28-ig tanácskozást szervez, amelyen 24

a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település család- gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesz működésük javítására a települési jelzőrendszeri felelős hetente összesíti a beérkezett jelzéseket, azt továbbítja a járási jelzőrendszeri tanácsadónak éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít az éves jelzőrendszeri tanácskozást követően, minden év március 31-ig. A család és gyermekjóléti szolgáltatás feladatai a gyermekkel és családjával végzett szociális segítő tevékenységgel a szolgáltatást igénybe vevő, család / gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, szükség esetén egészségügyi és egyéb szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően egyéb hatósági intézkedésre, a javaslat továbbítása a járási család és gyermekjóléti központba Ennek alapján a szolgálat a következő feladatokat látja el: A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló szociális segítő tevékenység keretében a szolgálat családsegítő munkatársa személyes segítő kapcsolat kialakításával támogatja a családot / gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémáinak megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő és környezetében lévő erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, a további problémák megelőzésébe 25

koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített eljárásban közreműködő szakemberek együttműködését az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett valamennyi szakember, valamint a család- és gyermekjóléti központ bevonásával a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve szükség szerint esetkonferenciát szervez segíti a szolgáltatást igénybe vevő személyt, családot/ szülőket (törvényes képviselőt) a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott család- és gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott egyéb személyes gondoskodást. A szociális segítő tevékenységet tervezett módon, határidő megállapításával teljesíti. A családsegítő munkatárs a gondozás megkezdésekor rögzíti a család, gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. A családsegítő munkatárs a család / gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő esetnaplót vezet, valamint szükség szerint a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve helyzetértékelést és javaslatot készít. A családsegítő a család / gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. A családsegítő szükség szerint, de havonta legalább 3 alkalommal személyes találkozást szervez és azt dokumentálja. A szolgálat a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. 26

A szolgálat elősegíti, hogy a szülők akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. Ha a szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. A család- és gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. A család és gyermekjóléti szolgálat írásban jelzi a járási gyámhivatalnak, a család és gyermekjóléti központnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. Krízishelyzet esetén a szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a járási gyámügyi osztály és a család és gyermekjóléti központ felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba. A család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresésre haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén A család- és gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot, vagy javaslatot tesz a család és gyermekjóléti központnak hatósági intézkedés megtételére. A család- és gyermekjóléti szolgálat az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A család és gyermekjóléti szolgálat 27

szervezési, szolgáltatási, prevenciós, szociális segítő tevékenységet végez. Tevékenysége körében az előzőekben felsoroltakon túl: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő családok / gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, biztosítja az ellátott-jogi / gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában A család- és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. 28

A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ céljai és feladatai A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ a) koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját, b) szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához, c) összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket, d) a család- és gyermekjóléti szolgálat Gyvt 9. (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik, e) segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában, f) megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban, g) megteszi a Gyvt. 17. (4) bekezdése szerinti jelzést, és h) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal. A család- és gyermekjóléti központ ezen feladatokra, illetve azok koordinálására járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki. A gyermek bántalmazására, elhanyagolására vonatkozó jelzéssel érintett személy részére nem biztosítható betekintés a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre. A Gyvt. 40/A. (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatokat a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere végzi (a továbbiakban: esetmenedzser). A család- és gyermekjóléti központ a járás területén működő család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak szakmai támogatása érdekében a) havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a szolgálatok számára és szükség szerint konzultációt biztosít, és 29

b) tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról. Ha a család- és gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, a Gyvt. 40/A. (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására. A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ által biztosított speciális szolgáltatások Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet biztosítja a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt, b) a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét, c) az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, és d) a konfliktuskezelő szolgáltatást vagy az önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást. A HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ részben kiszervezett szolgáltatásként egyrészt a központban (elsősorban ügyfélszolgálati időben), másrészt Esztergom Város Önkormányzata 75/2016. (II. 11) határozata alapján 2016. március 1-től 2020. december 31-ig a 3321/16. IKT. számú, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött Ellátási szerződés alapján látja el a feladatot. 30

Utcai (lakótelepi) szociális munka Az utcai helyi viszonyok által indokolt esetben lakótelepi szociális munka feladata a) a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése, b) a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése, és c) a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is. A HÍD Szociális Család- és Gyermekjóléti Központ Esztergom Város Önkormányzata 75/2016. (II. 11) határozata alapján 2016. március 1-től 2020.december 31-ig a 3321/16. IKT. számú, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött Ellátási szerződés alapján látja el a feladatot. Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka feladata a) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése, b) a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele, és c) az illetékességi területén működő kórházak felnőtteket ellátó, főként a pszichiátriai és a rehabilitációt végző osztályaival való együttműködés. A HÍD Szociális Család- és Gyermekjóléti Központ Esztergom Város Önkormányzata 75/2016. (II. 11) határozata alapján 2016. március 1-től 2020.december 31-ig a 3321/16. IKT. 31

számú, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött Ellátási szerződés alapján látja el a feladatot. Jogi tájékoztatásnyújtás és pszichológiai tanácsadás A HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ részben kiszervezett szolgáltatásként egyrészt a központban (elsősorban ügyfélszolgálati időben, valamint járásba kihelyezett szolgáltatásként szükség és igény szerint), másrészt Esztergom Város Önkormányzata 75/2016. (II. 11) határozata alapján 2016. március 1-től 2020. december 31-ig a 3321/16. IKT. számú, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött Ellátási szerződés alapján látja el a feladatot. Családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia A HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ részben kiszervezett szolgáltatásként egyrészt a központban (elsősorban ügyfélszolgálati időben, valamint járásba kihelyezett szolgáltatásként szükség és igény szerint), másrészt Esztergom Város Önkormányzata 75/2016. (II. 11) határozata alapján 2016. március 1-től 2020. december 31-ig a 3321/16. IKT. számú, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött Ellátási szerződés alapján látja el a feladatot. Gyógypedagógiai - fejlesztőpedagógiai tanácsadás, tanulástámogatás Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek, szüleik számára tanácsadás, szükség szerint egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztés, tanulástámogatás biztosítása igény szerint a központban, Addiktológiai konzultáció és tanácsadás Központ által nyújtott speciális szolgáltatás a központban, szükség és igény szerint járási (család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz) kihelyezett formában is biztosítjuk. Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. 32

A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával szervezzük oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. A család- és gyermekjóléti központ tájékoztatást nyújt a lelkisegély-telefonvonal elérhetőségéről, egyéb ingyenesen hívható telefonszámokról. A szolgáltatás a központ nyitvatartási idején túl folyamatosan, hétvégén, munkaszüneti és ünnepnapokon is folyamatosan hívható. Javaslattétel hatósági intézkedésre A család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek a) védelembe vételére, b) megelőző pártfogására, c) ideiglenes hatályú elhelyezésére, d) nevelésbe vételére, e) családba fogadására, f) harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére, g) családbafogadó gyám kirendelésére, h) tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, i) gondozási helyének megváltoztatására, j) után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. A javaslattétel során a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell elsősorban figyelembe venni. A javaslat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjain ismerteti a gyermek helyzetét, különösen a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó, adatlapon szereplő adatokat, d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, 33

e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát, f) azt, ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, és g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a veszély tényének és jellegének megnevezésével, a többi adat feltárásának mellőzésével, telefonon haladéktalanul, majd azt követően elektronikus formában kell javaslatot tenni a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat utóbb a hatóság felhívásától függően kell beszerezni. Ha a javaslattételre a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése alapján kerül sor, a család- és gyermekjóléti központ a) javaslatában megjelöli a kezdeményező család- és gyermekjóléti szolgálat és a gyermeket gondozó családsegítő adatait, és b) védelembe vétel esetén a javaslatot mérlegelés nélkül, azonban szükség szerint kiegészítve továbbítja 3 munkanapon belül a gyámhivatal felé. A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal és a kirendelt eseti gyámmal. Az együttműködés keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettség alakulásáról, a megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól. A család- és gyermekjóléti központ figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát. A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során a) a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről és a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről, 34

b) ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások indokolják, új pénzfelhasználási tervet készít, és azt megküldi a gyámhivatalnak, és c) részt vesz a gyámhivatali tárgyaláson. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser a) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, b) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről, c) elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezi a megvalósítását, és d) közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában. Az együttműködés keretében: a) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő szükség szerint közösen végeznek családlátogatást és közösen hallgatják meg a gyermeket, b) a család- és gyermekjóléti központ lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez. Az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy b) a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére. Egyéni gondozási-nevelési terv A gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza 35

a) a veszélyeztető körülmények megjelölését, b) a védelembe vétel megszüntetéséhez, a családból kiemelt gyermek visszahelyezéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával, c) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, d) az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataiknak és azok határidejének meghatározásával együtt, e) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket, és f) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén fa) az esetmenedzser, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és fb) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait. Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe az esetmenedzser bevonja a) a gyermeket és családját, b) a család- és gyermekjóléti szolgálatot, c) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a megelőző pártfogót, és d) az eset szempontjából érintett, szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat. Az esetmenedzser az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében a) bevonja a gyermekkel és családjával kapcsolatos szociális segítőmunkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot, b) bevonja a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket, az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat, valamint tevékenységüket koordinálja, c) elősegíti a szülő és gyermek esetében ca) az egyéni gondozási-nevelési terv céljainak elfogadását, azokban való közreműködését, cb) azt, hogy a szülő és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozattal vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak betartásában, megvalósításában történő együttműködést, 36

cc) a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítását, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének szülő általi biztosítását, így a védelembe vétel megszüntetését. Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser értékeli, és a) szükség esetén módosítja vagy kezdeményezi a módosítását, b) amennyiben a megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges ba) írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak, bb) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, és bc) javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására, és c) amennyiben a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak. Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családba fogadásának elősegítése A családból kiemelt gyermek visszahelyezését és amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges családba fogadását (a továbbiakban együtt: visszahelyezés) a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján kell elősegíteni. A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről kivéve, ha a gyermek örökbe fogadható. A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll. 37

Az esetmenedzser javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatja a gyámhivatalt a) a gyermeknek a szülővel, valamint a más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolatának alakulásáról, b) a szülők életkörülményeinek alakulásáról, és c) a családba fogadás lehetőségéről. Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Ennek keretében segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését, lakókörnyezetébe történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását. Az utógondozás során az esetmenedzser szükség szerint együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel. 38

ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység célja Az óvodai és iskolai segítő szolgáltatás a közoktatási intézményben biztosított, preventív jellegű segítő tevékenység, amely az iskoláskorú gyerekek és fiatalok képességeinek, lehetőségeinek legoptimálisabb kibontakozását támogatja szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával. Fentiek érdekében cél: a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok részére adekvát szakmai segítség nyújtása, hogy képesek legyenek diagnosztizálni és jelezni a gyermekeknél észlelt változások alapján a háttérben rejlő problémákat. elsődleges prevenciós programok működtetése. az észlelő- és jelzőrendszer hatékony működésének segítése. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében való segítségnyújtás. szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét javító szolgáltatások nyújtása, lehetőségeik kihasználása érdekében. Célcsoport Az óvodai és iskolai szociális segítő munkájának célcsoportjai a gyermekek, a szülők, és a pedagógusok, valamint az iskolaközösség. Az óvodai, iskolai szociális segítő munkavégzésének elsődleges célcsoportjai: az adott járásban a család- és gyermekjóléti központ ellátási területén működő köznevelési intézményekbe járó gyermekek, fiatalok és azok közösségei (óvodai, iskolai, kollégiumi csoport); az érintett szülők, nevelőszülők, gondviselők; az érintett köznevelési intézmények pedagógusai, a nevelő-oktató munkát segítő szakemberek, a köznevelési intézményben működő pedagógus- és egyéb közösségek (nevelőtestület, munkaközösségek, szülői munkaközösség); 39

a gyermekekkel, diákokkal, fiatalokkal kapcsolatban álló egyéb szakemberek (pl. pedagógiai szakszolgálat munkatársai, pszichológus, védőnő); az iskola közössége. A szociális segítő szolgáltatásban érintett köznevelési intézmények: A köznevelési rendszer érintett intézményei, a nevelési-oktatási intézmények köre (kivéve az alapfokú művészetoktatási intézményeket): óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, készségfejlesztő iskola kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, többcélú intézmények: (egységes óvoda-bölcsőde, egységes iskola, vagy összetett iskola, közös igazgatású köznevelési intézmény, általános művelődési központ, egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény: EGYMI, szakképzési centrum) Az óvodai és iskolai szociális segítő feladatai Az óvodai és iskolai szociális segítő munka során nyújtott szolgáltatásokkal a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a szociális segítő szakember célja az óvodás és iskoláskorú gyermekek, fiatalok szociális- és egészségfejlesztése, sikeres iskolai előmenetelük támogatása, illetve veszélyeztetettségük megelőzése. Az óvodai és iskolai szociális segítés sikerének kulcsa a célcsoporthoz közel vitt, egyszerűen igénybe vehető szolgáltatások, továbbá a változásokra gyorsan, rugalmasan, innovatív metódusokkal reagáló képzett szakemberek (felsőfokú szociális alapvégzettséggel rendelkező szakemberek) alkalmazása. Az óvodai és iskolai szociális segítő szakember segíti a gyermek(et): a szociális kompetenciái növelésében és a környezet minőségének javításában (családi, intézményi), 40

köznevelési intézménybe való beilleszkedését, tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében, beiskolázáshoz, a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakoztatását, mulasztásának, tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását, és családját, a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, nevelési problémái esetén, és családja, valamint a köznevelési intézmény és családja között kialakult konfliktusok feloldását. prevenciós eszközök alkalmazásával és az észlelő- és jelzőrendszer hatékony működésének segítésével kiszűri a gyermek veszélyeztetettségét. fejleszti a tanulók szociális kompetenciáit, javítja a szülőkkel való kapcsolat mennyiségét és minőségét, valamint aktivizálja az iskolát körülvevő intézményrendszerrel való kapcsolati hálót. Az óvodai és iskolai szociális segítő csoportos, közösségi és egyéni szociális munka módszereivel végzi munkáját. Az óvodai és iskolai szociális segítő szakember tevékenysége a köznevelési intézményekben megjelenő problémák és szükségletek alapján kerülnek meghatározásra, kiválasztásra, figyelembe véve a gyermekek, fiatalok életkoruknak megfelelő készségeit, képességeit, azok fejlesztési irányait és a köznevelési intézmény már meglévő gyakorlatát, szolgáltatásait. Az óvodai, iskolai és a kollégiumi színtéren a szociális segítés eszköztárának megjelenési formái: csoportban végzett tevékenységek közösségi tevékenységek. gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában segítségnyújtás - gyermekvédelmi tevékenységek koordinálása egyéni tevékenységek 41

Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás Csoportban végzett tevékenységek keretein belül Óvoda színterén: gyermek megfigyelése csoporthelyzetben óvodapedagógus kérésére; csoportban végzett prevenciós tevékenyég (pl.: mesecsoport) szülőcsoportok szervezése, vezetése; Iskola színterén: gyermek/ek, fiatalok megfigyelése csoporthelyzetben pedagógus, osztályfőnök kérésére; csoport- és klubfoglalkozás megtartása gyermekek, fiatalok számára (társas kapcsolataik építésének vagy fejlődésének elősegítése, prevenciós tevékenység végzése pl.: társasjáték klub, érzékenyítő foglalkozások megtartása tematikus tartalommal); az iskolai csoportokban, osztályközösségekben jelentkező nehézségek, problémák kezelésének, megoldásának támogatása (pl.: agresszió, kirekesztés, Bullying); szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható egyéb szolgáltatások: lehetőség, illetve igény szerint pályaorientációs csoportfoglalkozás; kommunikációs kompetencia fejlesztésének támogatása; szociometriai vizsgálat osztályközösségekben (elsősorban a 4. az alsó és felső tagozat közötti átmenetben- és a 9. évfolyamon a gimnáziumi, középiskolai tanulmányok első évében javasolt). szülőcsoportok szervezése, vezetése szükség esetén a pedagógusok segítése, tudásuk bővítése, érzékenyítés tantestületi szinten. Kollégium színterén: kommunikációs kompetencia fejlesztésének támogatása; a kollégiumi közösségben jelentkező nehézségek, problémák kezelésének, megoldásának támogatása (pl.: agresszió, kirekesztés); csoport- klubfoglalkozás megtartása fiatalok számára (társas kapcsolataik építésének vagy fejlődésének elősegítése, prevenciós tevékenység végzése pl.: társasjáték klub, érzékenyítő órák megtartása tematikus tartalommal); 42

igény esetén szociometriai vizsgálat a kollégiumi közösségben A csoportban végzett tevékenységek szakmai tartalma A szociális munkában alkalmazott csoport munka eszközeinek alkalmazásával az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység céljai érvényesülnek a helyi szükségletekre, igényekre reagálva. Csoportmunka fajtái: Prevenciós, edukációs csoportmunka, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére, a hátrányos helyzetű, valamint tanulmányaiban elmaradt tanulók felzárkóztatására: informatív, önismereti, szociális készségfejlesztő Pályaorientációs célú csoportmunka: célja, hogy segítsen a diákoknak választ találni a pályaválasztással kapcsolatban felmerülő kérdéseikre, képességeik és készségeik megismerése mentén. Csoportmunka a tematikus és szabadidős kortársközösségek támogatására: elsősorban egész osztályközösségeket, vagy azok egy részét érintő csoportok szervezése, illetve a diákönkormányzatokat a közös munkára felkészítő foglalkozások szervezése, (Katona Máté, 2015, 141 p.) A csoportban végzett tevékenységek résztevékenységei: Információgyűjtés, témakör kiválasztása Tematika összeállítása Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Csoporttagok kiválasztása Csoportfoglalkozások megtartása Utánkövetés, értékelés Információgyűjtés, témakör kiválasztása A csoport elindítását a probléma alapos elemzése előzi meg, amely tervezéssel, felméréssel kezdődik, beleértve a gyermekek és szülők, az óvodai és iskolai szociális segítő és az intézmény igényeit és lehetőségeit. A csoporttevékenység tervezett témakörét részben az dönti el, hogy milyen problémákkal élnek a leendő csoport tagjai, s ehhez a program keretében milyen szakirodalom megfontolásokat szem előtt tartó, elméleti és módszertani eszközök illeszthetők. (Sztenderdek használata, jó, illetve ígéretes gyakorlatok adaptációja.) Meghatározó az is, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő a saját felkészültsége és a feltételek ismeretében milyen típusú csoport vezetéséért tud felelősséget vállalni. A csoportmunkában az adott környezet fontos része a folyamatnak, hiszen a problémák abban környezetben, ott jelentkeznek, és e környezetben kell a csoport által megerősített egyénnek a változás érdekében cselekednie. A csoportot vezető óvodai és iskolai szociális segítő számára 43

fontos feladat, hogy egyensúlyba tartsa és összehangolja az egyén, -csoport, -környezet jellemzőit, és a szükséges változást támogató módszereket, eljárásokat. Tematika összeállítása a csoport céljaihoz illeszkedő módszerek és eszközök kiválasztása, szükség esetén új, egyedi eszközelemek kidolgozása (ezek pénzügyi, tárgyi igényeinek átgondolása)a részletes tematika összeállítását megelőző előkészítő lépések: a közeli és távoli, az átfogó és részcélok meghatározása (logikai modell alkalmazása) csoport keretek kidolgozása: pl.: annak meghatározása, hogy a csoport zárt vagy nyitott módon működjön, (általában zárt csoportműködés ajánlott,) átgondolni, hogy a csoportból való hiányzás milyen mértéke elfogadható, milyen esetben kerül sor a programból való kiléptetésre annak eldöntése, hogy egyéni vagy páros csoportvezetéssel valósítjuk meg a foglalkozást (a páros csoportvezetés ajánlott, ez vezetési keret módszertani, szupervíziós és etikai szempontból is egyaránt előnyösebb) csoportülések számának tisztázása, a találkozások optimális gyakoriságának meghatározása csoport etikai kérdések rögzítése. Annak előzetes átgondolása, hogy kifelé milyen információ és milyen esetben közvetíthető. (A csoportmunka természetéből fakadóan a csoporton kívülre csak általános információk vihetők! pl.: hogy milyen általános témákat érintettek a foglalkozásokon. A csoporttagok személyes közlésének főleg a csoportvezető általi, csoporttag beazonosítást lehetővé tevő - továbbadása csoporttitok sértésnek számít, ami a későbbi bizalmi munkát ássa alá. Ez alól csak nagyon ritkán, súlyos gyermekvédelmi veszély esetén tehető kivétel, oly módon, hogy a csoporttagok erről előzetesen informálva vannak. Csoportmunka folyamat értékelő monitorozásának meghatározása. Személyi és tárgyi feltételek megteremtése A tematika kidolgozásával egy időben szükséges meghatározni a csoportvezető/k személyét, elkészíteni a szükséges eszközigény összeállítását, a költségvetés tervezését. Adott csoportfoglalkozáshoz tartozó elemek, strukturált gyakorlatokhoz szükséges eszközök (képek, illusztrációk, feladatlapok, edukációs-információs anyagok, játéktárgyak stb.) Adminisztráció 44

költségei (pl.: értékelőlapok, hozzájáruló nyilatkozatok, feljegyzés- beszámoló, sablonok) Ezeken túl szükség lehet a csoportvezetők továbbképzésére is. Csoporttagok kiválasztása A csoporttagok kiválasztása a köznevelési intézmény által egyeztetett szükségletfelmérés alapján történik. A csoport indításakor döntést kell hozni arról is, hogy mekkora létszámú csoporttal végezhető el hatékonyan a célul tűzött feladat: a csoport legyen elég kicsi ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a cél megvalósítására és elég nagy, hogy a tagok a csoporttársaktól kellő tapasztalatot szerezhessenek (min. 5 fő, max. 15 fő közötti létszámmal érdemes csoportot indítani). Csoportfoglalkozások megtartása Az előzetesen kidolgozott tematika alapján, de amennyiben bármilyen okból a változtatás szükségessé válik a folyamatértékelő munka nyomán - azt módosítani lehet és kell is természetesen a csoport tervezett céljának figyelembe vételével. Utánkövetés, értékelés Az értékelés (annak vizsgálata, hogy a csoportcélok mennyiben és hogyan valósultak meg) és utánkövetés azért fontos, mert elemezve teheti mind a csoportvezető, mind pedig a tevékenységének hátteret biztosító team eredményesebbé a jövőbeli csoportok működését. Igény és lehetőség - esetén megfontolandó újabb csoport szervezése a felmerült új problémák, kérdések feldolgozására, illetve új résztvevőkkel a korábbi program megismétlése. Közösségi tevékenységek keretein belül Óvoda színterén az óvoda által szervezett és megvalósított, az egész óvodai közösséget érintő rendezvények lebonyolításában való részvétel (pl.: ökonap, gyermeknap); együttműködés kialakítása az óvodában dolgozó szakemberekkel, amennyiben szükséges/lehetséges mentálhigiénés team kialakítása; együttműködés kialakítása a partner intézményekkel; részvétel a szülői értekezleteken, fogadó napon elérhetőség biztosítása a szülők számára; részvétel a nevelőtestületi értekezleteken; együttműködés az óvodában működő szülői szervezettel; a gyermekvédelmi munka támogatása; Iskola színterén részvétel az iskola által szervezett rendezvényeken; 45

együttműködés kialakítása az iskolában dolgozó szakemberekkel, amennyiben szükséges mentálhigiénés team kialakítása; együttműködés kialakítása a partner intézményekkel; részvétel a szülői értekezleteken; részvétel a nevelőtestületi értekezleteken; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka támogatása az iskolában; szabadidős programok, kirándulások szervezése, illetve abban való részvétel a gyermekek és szüleik számára; együttműködés a köznevelési intézményen belül működő szülői szervezettel. Kollégium színterén részvétel a kollégium által szervezett rendezvényeken; együttműködés kialakítása az iskolában dolgozó szakemberekkel, amennyiben szükséges mentálhigiénés team kialakítása; együttműködés kialakítása a partner intézményekkel; szabadidős programok szervezése, illetve abban való részvétel fiatalok számára. Közösségi szociális munka tevékenységének szakmai tartalma A közösségfejlesztés, mint tevékenység célja: egy közösség szervezése egy időben, egy helyen, egy témában, hatása: a prevenció és/vagy a korrekció. Példák közösségfejlesztő programokra a köznevelési intézményekben: közösségi szolgáltatások/terek fiataloknak; iskolai szünetekben szervezhető közösségi programok (kirándulás és tábor); játszóház, kreatív műhelyek, kézműves foglalkozások, ünnepkörökhöz kötődő rendezvények; ünnepekhez kötődő közösségi iskolai rendezvények szervezéséhez csatlakozás; szakmai kerekasztalbeszélgetések, szakmaközi egyeztetések szervezése, lebonyolítása; felkérésre rendkívüli szülői értekezleteken való részvétel stb. Egyéni tevékenységek keretein belül Az óvoda színterén: tanácsadás a szülőknek a gyermeknevelés és a családi élet más területein lévő problémák esetén, valamint az óvodában jelentkező problémák kapcsán; információnyújtás az elérhető szolgáltatásokról, jogokról, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátórendszer működéséről, valamint ügyintézésben való segítségnyújtás; közvetítés a szülő és az óvodapedagógus között, részvétel a pedagógus és a szülő közötti megbeszélésen; közvetítés különböző szolgáltatások eléréséhez; pedagógusoknak konzultációs lehetőség biztosítása. Az iskola színterén: tanácsadás a szülőknek a gyermeknevelés és a családi élet más területein lévő problémák esetén, valamint az iskolában jelentkező problémák kapcsán; 46

információnyújtás az elérhető szolgáltatásokról, jogokról, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátórendszer működéséről, ügyintézésben való segítségnyújtás; lehetőség, illetve igény szerint pályaorientációs tanácsadás; közvetítés a szülő és a pedagógus, a gyermek és a pedagógus, a gyermek és gyermek, vagy több szülő közötti konfliktusokban, részvétel a pedagógus-szülő, vagy gyermekgyermek, vagy szülő-szülő közötti megbeszélésen; közvetítés különböző szolgáltatások eléréséhez; pedagógusoknak konzultációs lehetőség biztosítása; krízisintervenció; egyéni tanácsadás a gyermekek, fiatalok számára, a probléma megoldásában való segítségnyújtás. Kollégium színterén: információnyújtás az elérhető szolgáltatásokról, jogokról, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális ellátórendszer működéséről, valamint ügyintézésben való segítségnyújtás; lehetőség, illetve igény szerint pályaorientációs tanácsadás; közvetítés a szülő és a pedagógus, a gyermek és a pedagógus, a gyermek és gyermek között, részvétel a pedagógus-szülő, vagy gyermek-gyermek megbeszélésen; közvetítés különböző szolgáltatások eléréséhez; pedagógusoknak konzultációs lehetőség biztosítása; krízisintervenció; egyéni tanácsadás kollégista fiatalok számára, a probléma megoldásában való segítségnyújtás. Az egyéni munkamódszerhez kapcsolódó tevékenységek szakmai tartalma: Az egyéni segítést (tevékenységeket) kérheti az óvodai és iskolai szociális segítőtől maga a gyermek, a szülő, a pedagógus, vagy más külső intézmény (pl.: család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ) is, de kezdeményezheti az óvodai és iskolai szociális segítő is, ha valamilyen problémát érzékel. Az észlelt vagy jelzett probléma esetén az óvodai és iskolai szociális segítő megvizsgálja a probléma hátterét, ehhez információkat gyűjt a gyermektől, pedagógustól vagy szülőtől, esetleg egyéb intézménytől, szakembertől. Amennyiben az óvodai és iskolai szociális segítő segíteni tud saját, vagy a köznevelési intézmény keretein belül a probléma megoldásában, úgy a rendelkezésére álló eszközökkel (pld. tájékoztatás, tanácsadás, hivatalos ügyekben való segítségnyújtás, közvetítés szülő-gyermek, szülő-intézmény, gyermek-intézmény konfliktusban stb.) kezeli a kialakult problémát. Az óvodai és iskolai szociális segítő nem végez esetkezelést, ezért amennyiben a probléma megoldása egy-két alkalmas tanácsadással nem kezelhető, delegálja a gyermeket/családot a kialakult probléma megoldása érdekében, a 47

probléma jellegétől függően a család- és gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz, egyéb intézményhez, szakemberhez. Információnyújtás Az információnyújtás keretében az óvodai és iskolai szociális segítő egy kialakított információs bázis alapján a szociális biztonság megteremtéséhez, a krízishelyzet megszüntetéséhez, az életvezetési képesség megőrzéséhez kapcsolódó ügyintézések, szolgáltatások és ellátások hozzáférhetőségéről és igényléséről nyújt közérthető, eseti tájékoztatást a köznevelési intézményben a hozzáforduló gyermeknek, szülőnek, pedagógusnak. Hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtás Az óvodai és iskolai szociális segítő ezen szolgáltatás keretében a tanulói jogviszonnyal összefüggésben segíti a családi működés változását, valamint a gyermek és szülője és közvetlen környezete közötti kommunikáció javulását. Tájékoztatja az ügyfelét a bevonható források elérhetőségéről és képviseli érdekeit. A segítő tevékenység célja, hogy az ügyfél megkapja a szükséges tájékoztatást, képessé váljon a hatékonyabb ügyintézésre. A szolgáltatás keretében beadványok, kérelmek, hivatalos (válasz)levelek megírásában nyújt segítséget az óvodai és iskolai szociális segítő. Konzultáció Tanácskozási lehetőség biztosítása az intézményben akár egyéni megbeszélés, akár több személyt érintő konzultáció/értekezlet formájában. Az intézményben az ügyfélfogadási időben lehetősége van a gyermeknek és fiatal diáknak igény szerint személyes konzultációra az óvodai és iskolai szociális segítővel. A szolgáltatás magába foglalja a pedagógus, az adott intézményben tanuló diák szülőjének, valamint a köznevelési intézményben dolgozó társszakmák képviselőinek is a személyes megbeszélés lehetőségét. Tanácsadás Az óvodai és iskolai szociális segítő a szociális tanácsadás során: tájékoztatást nyújt az egyes szociális és jóléti ellátások formáiról, intézményrendszeréről, funkcióiról és igénybevételének módjáról, információt szolgáltat az egyes ellátási formák előnyeiről, hátrányairól, segítséget nyújt - az önálló döntés lehetőségének megtartása mellett - az ellátásban részesülő számára a legmegfelelőbb ellátási forma kiválasztásában. 48

Az életvezetési tanácsadás keretében: segítséget nyújt a tanuló/fiatal számára életpálya, életút keresésében segítséget nyújt a probléma feloldásában és a megoldási stratégia kidolgozásában, egészséges életmódra nevelő tanácsadásokat szervez/het. A lelki-mentális tanácsadás keretében: A mentálhigiénés problémák feltárásában, a saját szakmai kompetencián alapuló segítségnyújtás biztosításában, a segítő alternatívák felkínálásával, egyéni döntéshozatal elősegítésével segítő beszélgetés, tanácsadás keretein belül nyújt segítséget a családban, a társas kapcsolatokban jelentkező pszichés és mentális élethelyzetek javítása érdekében. A tanácsadás célja az egyén mentális állapotában való javulás, reális önkép kialakítása. Amennyiben az adott probléma megoldásához kompetencián túlmutató tanácsadásra van szükség, a család és gyermekjóléti szolgálat és/vagy a központ felé delegálja az ügyfelet. Krízisintervenció A krízisintervenció azoknak az eljárásoknak az összessége, amelyekkel az egyén életében kialakuló válság lefolyását adaptív irányba tereljük, a krízishelyzetbe történő aktív, szakszerű beavatkozással. A krízishelyzetről való értesülést követően fontos a közvetlen beavatkozás elvének szem előtt tartása, vagyis mielőbb fel kell venni a kapcsolatot a jelzett személlyel, esetleg családdal, mindenképpen 24 órán belül. A krízishelyzetek kezelése gyors beavatkozást igényel, mert a cselekvés halogatása súlyos következményekkel járhat. A krízishelyzetben lévő gyermek, amikor felkeresi az óvodai és iskolai szociális segítőt, az azonnal megkezdi a probléma feltárását a krízishelyzet mielőbbi megoldása érdekében, majd delegálja a család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítő szakemberéhez, aki a további krízisintervenciós vagy ahhoz kapcsolódó feladatokat fogja ellátni. 49

IDŐSEK KLUBJA A szolgáltatás célja, feladata, biztosított szolgáltatási elemek: Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki szociális, egészségi és mentális állapota miatt támogatásra szorul. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formája, köre, rendszeressége Az Idősek Klubja célja a saját otthonukban élő rászorultak részére lehetőséget biztosítani a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az Idősek Klubja az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez. Az Idősek Klubja szolgáltatásai, biztosított szolgáltatási elemek: 1. Tanácsadás Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, jogi, pszichológiai tanácsadáshoz való hozzájutás megszervezése diétás tanácsadás, hozzájutás szervezése Hivatalos ügyek intézésének segítése, 2. Készségfejlesztés Szabadidős, kulturális programok szervezése, sajtótermékek, könyvek, kártya- és társasjátékok, TV-, rádióműsorok biztosítása, A vallási, családi és egyéb ünnepek megtartása, (Pl. Karácsony, Húsvét, névnap, stb.) bálok kirándulások szervezése. Csoportos gyógytorna, fizikai aktivitás megőrzését szolgáló foglalkozások Tematikus foglalkozások (pl.memória-klub) Munkavégzés lehetőségének szervezése, Speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése Munkavégzés lehetőségének szervezése, Érdeklődési körnek megfelelő tanfolyamok, képzések szervezése pályázatok révén. 3. Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás mosás, vasalás biztosítása, segítségnyújtás bevásárlásban, segítségnyújtás a személyes környezet rendben tartásában, mindennapi ügyek intézésében (pl.csekkfeladás) 4. Esetkezelés (csak megfelelő képzettséggel végezhető) 50

Egyéni esetkezelés (probléma feltárása, meghatározása, cél meghatározása, beavatkozási pontok meghatározása) Hivatalos ügyek intézésének segítése, 5. Felügyelet Intézménybe történő bejutás megszervezése, segítése 6.Gondozás A személyi higiénével kapcsolatos segítségnyújtás. Szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, Egészségi állapot figyelemmel kísérése, támogatás terápiakövetésben Pihenés biztosítása Folyadékpótlás ellenőrzése, mentális támogatás, családi és társas kapcsolatok támogatása 7. Közösségi fejlesztés nyitott programok (nem csak klubtagok vesznek részt), Külső programokon való aktív részvétel (kiállítás, vásár, városi program) A napi 1 x-i, normál vagy diétás étkezés. Igény szerint önköltségi áron lehetőség reggeli/uzsonna igénybe vételére. A klub szolgáltatásai a házirendben foglaltak alapján vehetők igénybe. Étkeztetés A szolgáltatás célja, feladata Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk miatt. Szakmai program Család- és gyermekjóléti szolgálat A család- és gyermekjóléti szolgálat az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az illetékességi területén élő igénybevevők számára: Információ szolgáltatás, tájékoztatás napi szinten, ügyfélszolgálat keretében. 51

Koordinatív tevékenység szolgáltatást igénybe vevők összekapcsolása erőforrásokkal és szolgáltatásokkal, közvetítő és koordináló tevékenység intézmények között a szolgáltatást igénybe vevők érdekében. Családgondozás, esetmunka, szükség szerint családhangsúlyú esetmunka végzése a szolgáltatást igénybe vevők helyzetének, problémáinak kezelése érdekében, mely segítő kapcsolat keretében, rendszeres, célorientált tevékenységet jelent. Feltáró-felmérő tevékenységet végez jelzés, hivatalos megkeresés, ill. esetmunka kezdeti fázisában, valamint folyamatosan az esetvitel folyamatában. Érdekvédelmi és érdekérvényesítő tevékenységgel segíti elő az esélyegyenlőség, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását a szolgáltatást igénybe vevők érdekében. Feltárja a lehetséges erőforrásokat és közvetíti azokat a szolgáltatást igénybe vevők számára. Értékelő tevékenységet végez a gondozási folyamat során, és annak végén (szakmai, ill. önértékelés) Krízisintervenciót alkalmaz azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben. Kéthetente esetmegbeszélő csoport a szakmai team-en belül. A problémakezelésen, szociális segítő tevékenységen, közvetítésen, érdekképviselet mellett kiemelt szerepet és figyelmet biztosít a prevenciós feladatok ellátására a hatályos jogszabályokban meghatározott területeken. Kiemelt programok: drogprevenció, elhanyagolás, bántalmazás megelőzése bűnelkövetés, szabálysértések elkövetésének megelőzése álláskeresési tanácsadás adósságkezelési tanácsadás Az esetkezelés mellett kapacitás és anyagi erőforrások függvényében törekszik a csoportmunka, azon belül is kiemelten a szociális csoportmunka különböző terápiás célú alkalmazására elsődleges és másodlagos prevenciós céllal, valamint a közösségszervezés, közösségi szociális munka helyi igények felmérésén alapuló formáinak bevezetésére. 52

Család- és Gyermekjóléti Központ Információ szolgáltatás, tájékoztatás a központ szolgáltatásairól, igénybevehetőségéről, változásairól Feltáró-felmérő tevékenységet végez jelzés, hivatalos megkeresés, ill. esetmunka kezdeti fázisában, valamint folyamatosan az esetvitel folyamatában. Érdekvédelmi és érdekérvényesítő tevékenységgel segíti elő az esélyegyenlőség, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását a szolgáltatást igénybe vevők érdekében. Feltárja a lehetséges erőforrásokat és közvetíti azokat a szolgáltatást igénybe vevők számára. Értékelő tevékenységet végez a gondozási folyamat során, és annak végén (szakmai, ill. önértékelés) Kéthetente esetmegbeszélő csoport a szakmai team-en belül. Havonta egy alkalommal esetmegbeszélő csoport a járási családsegítő munkatársak számára. Intézményen belüli, ill. más intézményekkel való együttműködés Család- és Gyermekjóléti Szolgálat A HÍD Szociális, Család és Gyermekjóléti Központ családsegítő munkatársai önálló szakmai felelősséggel, ugyanakkor szakmai team munkában dolgoznak a szolgáltatások eredményes nyújtása, egymás szakmai támogatása, a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása érdekében. Család és Címe Gyermekjóléti Szolgálat neve telefonszám a Dorog és 2510 Dorog, Térsége Bécsi út 79-81 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 33-431-170 Vezető neve Vezető e-mail címe gyermekjole Tóth ti@dorog.h Krisztián u 53 toth.krisztian@d orog.hu ellátott ellátott települ települések ések felsorolása száma 14 Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Dorog, Epöl, Kesztölc, Leányvár, MáriahalomPi

liscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodalátó, Úny Kuckó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2541 Lábatlan, Cementgyári ltp. 5 vez: 06-33- 461-091 vez. mobil: 06-30- 694-62 -69 gyjsz@pr.hu Csillag Erika gyjsz@pr.hu csillagerika63@g mail.com 5 Lábatlan, Nyergesújfalu Bajót, Süttő, Nagysáp Tát Város Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Szolgálata 2534 Tát, Móricz Zs u. 1. 33-445- 801, 06-30-20-40 -567 gyermekjole t@tat.hu Keil Mihályné gyermekjolet@ta t.hu 2 Tát, Mogyorósbánya Pilismaróti Család és Gyermekjóléti Szolgálat A társintézményekkel való együttműködés formái közül a szakmaközi megbeszélések, esetkonferenciák, esetkonzultációk adják a legfőbb szervezeti keretet, melyet kiegészít a partnerintézményekkel való személyes kapcsolatfelvétel és konzultáció, a társintézmények programjaiba való bekapcsolódás lehetőség szerint, a partnerintézmények programjainak látogatása. Székhely: 2028 Pilismarót, Rákóczi Ferenc út 15., Telephely: 2028 Pilismarót, Rákóczi Ferenc út 8. 33-508-170 családsegito @pilismarot.hu Pergel István Csaba A szakmaközi értekezletek, esetkonferenciák, esetmegbeszélések során folyamatosan törekszik a szolgálat a jelzőrendszeri tagokkal, partnerintézményekkel történő folyamatos és célorientált együttműködésre, kapcsolatépítésre, a szolgálat alapellátások területén megjelenő integratív szerepének erősítésére és folyamatos fejlesztésére. polgarmester@p ilismarot.hu 1 Pilismarót Család- és Gyermekjóléti Központ Heti rendszerességgel konzultációs lehetőség biztosítása központban az esetmenedzserek állandó ügyeleti napján, valamint az esetmenedzserek területi munkája során családsegítővel 54

történő közös családlátogatás, közös tervezőmunka keretébe). Havonta járási esetmegbeszélés a járás családsegítő munkatársai számára. Az ellátás igénybevételének módja, az ellátottak köre A Család- és Gyermekjóléti Központ ellátja Esztergom, Dömös települések család- és gyermekjóléti szolgáltatását. A család- és gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vehető: önként mindazok körében, akik a szolgálathoz fordulnak segítségért, annak érdekében, hogy aktuális problémájuk megoldásához szakmai segítséget kapjanak az észlelő és jelzőrendszer jelzését követően hatóság által kötelezett formában A Család-és Gyermekjóléti Központ ellátja az Esztergomi Járás 24 települése vonatkozásában a hatályos jogszabályban rögzített hatósági intézkedésre történő javaslattételt, a gyermekvédelmi keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme érdekében előírt feladatait, egyéni gondozási-nevelési tervet készít, elősegíti a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését, családba-fogadását. Készenléti ügyeletet, gyógypedagógiai fejlesztőpedagógiai tanácsadást, szakmaimódszertani tanácsadást, észlelő és jelzőrendszeri tanácsadást biztosít. Kapcsolat-tartartási ügyeletet, utcai-lakótelepi szociális munkát, kórházi szociális munkát, jogi tanácsadást és pszichológiai tanácsadást A feladatellátás szakmai tartalma, módja, szolgáltatások formái Család-és Gyermekjóléti Szolgálat A család és gyermekvédelmi beavatkozás mindig a szolgáltatást igénybe vevő, család, gyermek érdekében történik és amennyiben lehetséges, a családot / szülőket (törvényes képviselőket) támogató módszerek kapnak hangsúlyt gyermekek mindenek felett álló érdeke alapelve alapján. 55 a beavatkozási folyamatban a A családsegítő munkatárs tevékenységét tervezett módon végzi a családi diszfunkciók, működési zavarok ellensúlyozása és a családi konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében.

A gondozási tervet a szülővel és a gyermekkel együttműködve készíti el a családgondozó. A tervben rögzítik azokat a feladatokat, amelyek elvégzésével a gyermeket a családjában lehet megtartani és elhárítani a veszélyeztető helyzeteket a gyermekek alapvető jogait figyelembe véve, melyek alapján elsődleges cél a gyermek saját családjában való felnövekedésének elősegítése. A családsegítő munkatárs esetkonferenciát hívhat össze a jelzőrendszer illetékes tagjainak meghívásával és a család részvételével annak érdekében, hogy összehangolja a közösen kitűzött cél elérése érdekében együttműködésüket. A gyermek érdekében a család / szülő támogatásának, megerősítésének céljával kezdeményezheti a különböző, a gyermek családjában történő nevelését elősegítő pénzbeli és személyes szociális szolgáltatást nyújtó ellátások, szolgáltatások igénybevételét is. A szolgálat családsegítő munkatársa komplex felmérés, valamennyi körülmény feltárása után mérlegeli, hogy a helyzet rendezhető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal vagy szükséges-e a gyerekvédelmi gondoskodás körébe tartozó egyéb hatósági intézkedés kezdeményezése. A szolgálat az egyéni esetkezelés és a családhangsúlyú esetmunka mellett lépcsőzetesen kiépülő rendszerben működtet problémaorientált, illetve a gyermekek kreatív foglalkoztatását elősegítő prevenciós célú csoportokat. A kamaszoknak, a gyermekeknek és a szülőknek szóló tervezett csoportjaink részben az elsődleges, részben a másodlagos prevenciót szolgálják. (Tini filmklub, önismereti csoport stb.) A szolgálat elsősorban az ünnepekhez kapcsolódó gyermekprogramokat (Húsvét, Karácsony, Mikulás ünnep, gyermeknapi rendezvények) biztosít. A nyári szünet idején az anyagi lehetőségek függvényében szabadidős tevékenységet szervez egyrészt a szolgálat működési területén élő valamennyi gyermek számára, valamint a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazva kifejezetten hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett helyzetben élő gyerekek számára szabadidős programok, kirándulások formájában. 56

Nyilvántartások: területi és forgalmi napló az Országos Család és Gyermekvédelmi Intézet által kidolgozott adatlap rendszer GYERMEKEINK VÉDELMÉBEN esetnapló esetjelző lap KENYSZI TEVADMIN elektronikus nyilvántartó rendszer A szolgálat a következő alapvető jogszabályok alapján végzi szakmai tevékenységét: 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi III. tv. 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998 (IV.30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 149/1997 (IX.10) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 235/1997 (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 1992. évi LXII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Család- és Gyermekjóléti Központ Esetmegbeszélés, esetkonferencia biztosítása igény szerint, havi egy alkalommal esetmegbeszélés a járás szolgáltatóinak / munkatársainak részvételével. Az intézmény szolgáltatásairól szóló tájékoztatás helyi módjai: Az egyes szolgáltatásokról, aktuális programokról a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot a jelzőrendszer tagjaihoz eljuttatott felhívásokon, tájékoztatókon keresztül, a helyi média felhasználásával (helyi sajtó, Esztergom város honlapja), valamint a közintézményekbe eljuttatott szórólapokon keresztül tájékoztatja. A járási szintű feladatellátáshoz tartozó szolgáltatásait a járás család- és gyermekjóléti szolgálataihoz /szolgáltatóihoz juttatja el közvetlenül, általuk biztosítva a helyi közzétételt. Nyilvántartások: területi és forgalmi napló az Országos Család és Gyermekvédelmi Intézet által kidolgozott adatlap rendszer GYERMEKEINK VÉDELMÉBEN esetnapló esetjelző lap KENYSZI TEVADMIN elektronikus nyilvántartó rendszer 57

A központ a következő alapvető jogszabályok alapján végzi szakmai tevékenységét: 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi III. tv. 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998 (IV.30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 149/1997 (IX.10) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 235/1997 (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 1992. évi LXII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 58

Idősek klubja - program bemutatása, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek A foglalkozásokat, programokat a klubvezető, szervezi és vezeti a szociális gondozó bevonásával. A program tartalma A foglalkozások szervezése az alábbi elvek szerint történik: Önkéntesség: A foglalkozásokon való részvétel sohasem kötelező. Meggyőzéssel kell rávenni az idős embert, hogy bekapcsolódjon az adott tevékenységbe. Célszerűség: ami azt jelenti, hogy minden tevékenységnek legyen meghatározott célja. Folyamatosság, rendszeresség: A foglalkoztatás folyamatossága nagyon fontos, ami azonban nem jelent egyhangúságot. Fizikai, szellemi kulturális és a szórakoztató foglalkoztatásokat váltogatjuk. Mértéktartás: a foglalkoztatás vezető figyelembe veszi az egyén fizikai és szellemi teherbíró képességét. Változatosság: azt jelenti, hogy időnként más más foglalkozási feladatokat kell kitalálni, felkínálni az idős emberek számára. Értékelés, elismerés: az értékelés és elismerés nem cél, hanem eszköz. A jutalmazás, dicséret mindenképpen motiváló hatású. A megvalósítandó programok bemutatása: Az intézmény a klubtagok életkorának, egészségi állapotának és a helyi igényeknek megfelelő foglalkozásokat szervez (vitadélutánok, vetélkedők, kézimunkázás, lelki gyakorlat, nagyi torna, nóta kör, egészségmegőrző előadások, kulturális műsorok). Az intézményben rendelkezésre álló szórakoztató eszközök, társasjátékok, egymás igényeinek figyelembevételével használhatók. A Klub az alábbi programokat is megszervezi, amennyiben a klubtagok körében ezekre igény merül fel: - Színház, mozi látogatás - Kirándulások megszervezése, lebonyolítása, - Hagyományőrző fesztiválokon az amatőr csoportok fellépésének szervezése, - Igény szerinti rendezvényekre való felkészítés, műsorok összeállítása, betanítása, - A fentieken túl egyéb eseti igények felmérése, megvalósulásának segítése (névnapok, születésnapok közös ünneplésének lehetőségének biztosítása). Az intézményben lehetőség van pihenőszoba igénybevételére, mely a napközbeni csendes pihenő célját szolgálja. A pihenőszobát valamennyi klubtag használhatja, de ügyelni kell a rend, a tisztaság és az együttélés szabályainak betartására. 59

Tisztálkodási, fürdési lehetőség az intézmény zuhanyozójában áll a klubtagok rendelkezésére. A mosakodást, tisztálkodást, zuhanyozás keretében lehet megoldani, kádfürdő az intézményben nincs. A fürdés igény szerint a gondozónők segítségével illetve közreműködésével történik. Szükség szerint más lehetőség hiányában a személyes ruhanemű mosása is biztosított, gondozónői segédlettel, a biztonsági előírások megtartása mellett. Nappali ellátás szolgáltatásai igény szerint napi egyszeri meleg étkezés biztosítása alapvető higiéniai szükségletek kielégítésének biztosítása zuhanyzás, mosatás segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése fizikai, szellemi és szórakoztató jellegű foglalkozások szervezése, a szellemi frissesség megőrzése, az önellátó képesség megtartása és az elszigetelődés megakadályozása érdekében társas kapcsolatok kialakításának elősegítése, mentális gondozás szabad vallásgyakorlás rendszeres vérnyomás és testsúlymérés, igény szerint vércukor ellenőrzés a jeles ünnepek megtartása részvétel városi programokon, ünnepségen is klubunk nyitott, minden érdeklődőt szeretettel várunk, az érdeklődőknek szívesen adunk felvilágosítást klub működéséről, szolgáltatásairól A szolgáltatás igénybevételének, valamint a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja A család- és gyermekjóléti központ ügyfélszolgálati ideje: Ügyfélfogadás: Esztergom: hétfő- szerda: csütörtök: péntek: Dömös: hétfő: csütörtök: 9 12,00 13,00-17,00 óráig 11,00 17,00 óráig 8 12,00 óráig 8,30-12 óráig 12-16 óráig Estmenedzserek és tanácsadók ügyeleti rendje a Család- és Gyermekjóléti Központban: 60

Az esetmenedzserek a Híd Központban ügyeleti napjukon biztosítanak személyes konzultációs lehetőséget a szolgáltatók családsegítő munkatársainak az alábbi beosztás szerint: hétfő 9,00 12,00 13,00 17,00 szerda 9,00 12,00 13,00 17,00 csütörtök 9,00 12,00 13,00 17,00 péntek Kesztölc, Csolnok, Annavölgy, Bajna, Epöl, Dág, Úny, Máriahalom, Sárisáp, Nagysáp, Tát, Mogyorósbánya Dorog, Leányvár, Piliscsév, Dömös, Pilismarót Esztergom Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Lábatlan, Nyergesújfalu, Süttő Tanácsadás a HÍD Központban: 1. Hétfő-kedd: szakmai- módszertani tanácsadás, életvezetési tanácsadás 2. szerda, csütörtök, péntek: gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai tanácsadás, esetkonzultáció a járás család és gyermekjóléti szolgáltatói munkatársainak 3. szerda: észlelő-jelzőrendszeri tanácsadás 4. hétfő, szerda, péntek: szakmai, módszertani tanácsadás a járás család- és gyermekjóléti szolgáltatóinak Tanácsadókhoz történő bejelentkezés előzetes időpont egyeztetéssel, időpontra történő behívással vehető igénybe. A szolgáltatók szükség szerint az illetékes esetmenedzserrel /tanácsadóval előzetesen egyeztetnek időpontot. A járási havi esetmegbeszélések tervezett napja minden hónap harmadik kedd délután (14,00 16,00 óra között), melyről előzetes elektronikus értesítést küldünk. Keddi napokon adminisztráció, team megbeszélés, jelzőrendszeri esetkonferenciák, alkalmi esetkonferenciák, külső szupervízió. Ügyfélszolgálati ügyelet heti tervezésben valósul meg, lehetőség szerint állandó elérhetőségekkel minden szakmai egységben. Csoportfoglalkozások, fejlesztő foglalkozások, szabadidős és egyéb ünnepi programok előre megtervezett módon, ügyfélszolgálati időn kívül is szervezhetőek az intézményvezető előzetes jóváhagyásával. 61

A nyári időszakban július 1. augusztus 31. között nyári ügyfélfogadási rend alakítható ki a szakmai egységek tekintetében a szakmai vezetők javaslata alapján az intézményvezető jóváhagyásával. A személyesen először jelentkező szolgáltatást igénybe vevőket az ügyeletes családsegítő munkatárs fogadja, szükség esetén elindítja a szociális segítő tevékenységi folyamatot, vagy egyszeri tanácsadással szolgál. Az esetgazda kijelölése a team megbeszélés során történik az egyenletes terhelés szempontjait is figyelembe véve. Az írásban érkező megkeresések, jelzések elosztását a szakmai egységvezető végzi. A hetente összehívott team-ek alkalmával minden új eset megbeszélésre kerül, annak érdekében, hogy a csoporttagok is segítséget tudjanak adni egymásnak a probléma megfogalmazáshoz, és a szükséges lépések megtételéhez. Az esetmenedzserek ellátott települések szerint fogadják a szolgáltatóktól beérkező hatósági intézkedésre vonatkozó javaslatokat. A tanácsadók előzetes időpont egyeztetéssel fogadják a szolgáltatást igénybe vevőket, ill. a szolgáltatók munkatársait. Heti team megbeszélés keretében dolgozzák fel az eseteket, osztják meg tapasztalataikat a hatékony munkavégzés érdekében (team: kedd délelőtt). Idősek klubjában biztosított szolgáltatások Az ellátást igénylők fogadásának helye munkanapokon: Baross G. u. 3. Idősek Klubja nyitvatartási rendje: hétfő - péntek : 8,00-16,00 óráig NAPPALI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Az igénybevétel folyamata: - kérelem benyújtása az Szt. 93.. (1) bekezdése alapján - tájékoztatás az ellátás feltételeiről, a megállapodás tervezetről az Szt. 94/B. szerinti tartalommal - nyilvántartásba vétele a kérelemmel (sorszámozott, hitelesített, elektronikus) Szt. 20.. szerinti tartalommal 62

- kérelmezett ellátás esetén az ellátást igénybe vevő személy nyilatkozata arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást - értesítés a jogosultság fennállásáról a megállapodás megkötésének és igénybe vételének időpontjáról - megállapodás megkötése, mellyel intézményi jogviszony létesül - nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről az Szt. 96.. szerint. Amennyiben a felvétel elutasításra kerül és az ellátott nem ért vele egyet, valamint ha az ellátást igénybevevő az értesítésben foglaltak ellen kifogást emel, úgy a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az ellátás megszűnik az ellátott kérése alapján, az ellátott halálával, a házirendben leszabályozottak szerint. A szolgáltatás a székhely intézménybe való átköltözést, valamint a működési nyilvántartásba történő bejegyzés után vehető igénybe. 63

A Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ kapcsolata a jelzőrendszer tagjaival és a társszervekkel A jelzőrendszer és a társszervek aktiválása az egyéni esetvezetésekben való hatékonyabb együttműködés érdekében, és annak érdekében, hogy a gyermekjóléti szolgálat be tudja tölteni a gyermekvédelmi rendszerben a törvény által neki szánt központi, koordinatív szerepet, a szakmai tanácskozások, társszervekkel való esetmegbeszélések / esetkonferenciák szervezését kiemelt feladatunknak tekintjük. A hatékony együttműködés érdekében a jelzőrendszeri tagok számára alkalomszerűen esetkonferenciát szervezünk, ahol a különböző területről érkező szakemberek egymást segítve megvitathatják a munkájuk során az adott esettel kapcsolatos felmerülő kérdéseket, dilemmákat, kidolgoznak egy olyan problémakezelési módot, amelyet mindenki követ az adott ügyféllel való problémamegoldás során a problémakezelés hatékonysága érdekében. Az esetkonferenciát lehetőség szerint külső, az esetvitelben nem érintett személy vezeti, melynek előnye lehet az érzelmi bevonódás elkerülése, a racionális problémakezelés a problémakezelésben érintett valamennyi személy véleményének, szakértelmének összegzése. Az esetet küldő társintézmény, szakember részére a családdal való kapcsolatfelvétel után a gyermekjóléti szolgálat törvényi határidőn belül írásos visszajelzést küld, mely tartalmazza az esetfelelős nevét, ügyeleti idejét, elérhetőségét, valamint az ügyben megtett lépéseket. Szükség esetén megtörténik a személyes kapcsolatfelvétel a jelző személlyel, (mely történhet telefonon, vagy személyesen.) Az így kapott esetleges új információkról, a személyes konzultáció tényéről, az esetvezetésben való együttműködésről született megállapodásokról a családsegítő rövid feljegyzést készít az esetvezetéssel kapcsolatos dokumentációjában. A társintézmény szakembereinek és a gyerekjóléti szolgálat munkatársának közös felelőssége az esetkonferencia, vagy esetmegbeszélő csoport kezdeményezése. Az itt elhangzottakat, az egyes szakemberek által vállalt feladatokat, az együttműködés további módjait, a felülvizsgálat, legközelebbi konzultáció módját és időpontját szintén írásban rögzítjük. Heti rendszerességgel konzultációs lehetőség biztosítása a járás család- és gyermekjóléti szolgáltatóinak a HÍD Központban, Havi egy alkalommal esetmegbeszélés a szolgáltatókkal, 64

Tájékoztatás a központ szolgáltatásairól, valamint a közvetíthető szolgáltatásokról a szolgáltatók számára, Területi munka keretében a szolgáltató székhelyén/ telephelyén szükség szerint konzultáció biztosítása. MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA (Idősek Klubja) Az intézmény keretein belül működő egyéb ellátási formákkal, valamint (háziorvosok, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, étkeztetés, iskola, óvoda, egyház, egyházak képviselői, a városban működő nyugdíjas klubok). A lelki gondozás megvalósítása érdekében rendszeres az együttműködés az egyházzal. Az intézmény folyamatosan együttműködik, munkánkat összehangoltan végezzük a szakmai munka hatékonyságának érdekében. Jó viszonyt alakítottunk ki a klubtagok hozzátartozóival is. Szakmai tapasztalatszerzés céljából elsősorban a járásban működő, idősek nappali ellátását biztosító intézményekkel. Az intézmény és a szolgálat igény és lehetőség szerint lehetővé teszi szociális gondozó és ápoló képzésben résztvevők szakmai gyakorlatát, együttműködik a képzést végző szervekkel. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás formái: Az intézmény működéséről a település lakosai részére rendszeres és minden lakos számára hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani. Közzététel formái: szórólapok, információs anyagok, háziorvosok, szociális szolgáltatást végzők tájékoztatása, Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztató anyagok elhelyezése. 65

A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A szolgáltatást igénybe vevők jogai A szolgáltatást igénybe vevőnek / gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A szolgáltatást igénybe vevőnek /gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően meghatározott fórumoknál panasszal éljen. Az ellátott jogi képviselő ellátja a szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmét, segíti a szolgáltatást igénybe vevőt jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. Az ellátott jogi / gyermekjogi képviselő jogosult a család- és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. Az ellátott jogi / gyermekjogi képviselő köteles a szolgáltatást igénybe vevő / jogszabályoknak megfelelően kezelni. a gyermek személyes adatait az adatvédelmi Az intézmény birtokába került adatok kezelésekor a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Tv. szabályait kell alkalmazni. A szociális, család- és gyermekjóléti központ biztosítja az ellátott jogi és a gyermekjogi képviselő munkájához szükséges feltételeket. Panaszjog A szolgáltatást igénybe vevő, a gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá az egyéb érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél 66

a) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, b) a szolgáltatást igénybe vevők / gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén, c) a Gyvt. 136/A. szerinti iratbetekintés megtagadása esetén. ( 136/A. (1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. (2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. Az intézmény vezetője a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A szolgáltatást igénybevevő / gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a gyermek, illetve fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 8 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, törvényes képviselője, hozzátartozója, az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet (panasztevő) panaszaival a Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ vezetőjéhez, továbbá az ellátott jogi / gyermekjogi képviselőhöz fordulhat. A vezető 8 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben a vezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért 67

egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz, valamint az ellátott jogi / gyermekjogi képviselőhöz fordulhat jogorvoslati kérelemmel. Az ellátott jogi / gyermekjogi képviselő tevékenységéről, hatásköréről, az általa nyújtható segítségadás lehetőségéről, elérhetőségéről szóló írásos tájékoztatót az ügyfélszolgálati helyiségben, jól látható módon a szolgáltatást igénybe vevőket tájékoztató faliújságra el kell elhelyezni. Az intézményvezető heti rendszerességgel, az ügyeleti rendben közzétett módon személyes ügyfélszolgálati időt biztosít a szolgáltatást igénybe vevők számára panaszaik szóbeli előterjesztése céljából. A panaszjog gyakorlásának lehetőségéről a központ ügyfeleit írásban a szolgálat hirdetőtábláján, valamint az együttműködési nyilatkozat megkötésekor írásban és szóban is tájékoztatja. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Aszociális, Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai közfeladatot ellátó személynek minősülnek. November 12-e a Szociális Munka Napja, amely a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ide nem értve a bölcsődei ellátást és gyermekvédelmi intézményeknél, szolgáltatóknál, javítóintézeteknél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap. A Szociális Munka Napján a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben, javítóintézetekben a folyamatos ellátást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. -a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó munkarend szerint kell megszervezni és biztosítani. 68

A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja A központ munkatársainak folyamatos szakmai továbbképzését továbbképzési tervben kell rögzíteni a munkatársakkal való egyeztetés alapján, figyelembe véve a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokat. A továbbképzések tervezésénél minden kollégának évente legalább egy, érdeklődésének, beosztásának és előzetes továbbképzéseinek figyelembevétel szükséges egy továbbképzést teljesítenie a továbbképzési ciklus eredményes zárása érdekében. Az akkreditált továbbképzési lehetőségeken kívül a központ biztosítja (anyagi lehetőségek figyelembevételével) a kötelező továbbképzéseken túl a szakmai programokon, konferenciákon, egyéb szakmai rendezvényeken való részvétel lehetőségét, lehetőség szerint támogatja a szakirányú továbbtanulást, szakvizsga letételét. 69

Mellékletek 70

HÍD SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT * Székhely: 2500 Esztergom, Baross Gábor u. 3. Tel./fax: (33) 415-435, E-mail: hidkozpont@gmail.com, Levelezési cím: 2500 Esztergom, Aranyhegyi u. 5. Egyszeri esetkezelés Igénybe vevő családi és utóneve Igénybe vevő születési neve Igénybe vevő anyja születési neve Igénybe vevő születési helye, és ideje Igénybe vevő TAJ azonosítója Igénybe vevő lakcíme Igénybe vevő tartózkodási helye Igénybevevő telefon száma Gyermek(ek) neve, születési helye és ideje, és TAJ száma Küldő szerv Családsegítő neve Probléma: 71

Esetkezelés rövid leírása (dátummal): Aláírásommal elismerem, hogy tájékoztatást kaptam a szolgáltatásról, annak tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett, rám vonatkozó nyilvántartásokról, panaszjogom gyakorlásának módjáról. Hozzájárulok ahol, hogy a HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ a személyes adataimról a nyilvántartást vezesse, hivatalos megkeresés esetén azokról adatot szolgáltasson, az együttműködés során tudomására jutott adataimat a mindenkori hatályos jogszabályokban előírtak szerint kezelje. Dátum: Családsegítő aláírása Igénybe vevő aláírása 72

HÍD SZOCIÁLIS, CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT * Székhely: 2500 Esztergom, Baross Gábor u. 3. Tel/fax: (33) 415-435, E-mail: hidkozpont@gmail.com, Levelezési cím: 2500 Esztergom, Aranyhegyi u. 5. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő adatai: Név: név: Anyja neve: idő: Lakóhely: Születési Születési hely, Telefonszám: Törvényes képviselő / gondnok adatai: Fent nevezett számára a HÍD Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ családsegítő munkatársa szociális segítő munkával, tájékoztatás nyújtásával, valamint szolgáltatások, ellátások közvetítésével nyújt segítséget problémájának hatékony megoldása érdekében. Családsegítő munkatárs elérhetőségei: Az együttműködés keretében a szolgáltatást igénybe vevő vállalja: A tájékoztatási kötelezettséget (ha a család, gyermek életében jelentős változás történik, a megbeszélt feladatok végrehajtása akadályba ütközik, mihamarabb (de legalább egy héten belül) tájékoztatja a családsegítő munkatársat személyesen, vagy telefonon, vagy a családsegítő munkatárs családlátogatása alkalmával). 73