Családi háttér Pehm József 1892. március 29-én született a vas megyei Csehimindszenten. Szülei szőlő- és földművelők voltak. Édesanyja Kovács Borbála, édesapja, Pehm János fiatalon községbíró, majd közgyám, egyházközségi és iskolaszéki elnök volt. József volt az elsőszülött gyermek, aki testvéreivel együtt példás, gondos szülői nevelésben részesült. Az elemi iskolát Mindszenten végezte, majd 1903-tól a jó hírű szombathelyi Premontrei Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Érettségi után a Szombathelyi Szemináriumba jelentkezett papnövendéknek. Pappá szentelés 1915. június 12-én szentelte pappá gr. Mikes János megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban. Az első világháború második évében kezdte papi szolgálatát Papi pályájának első állomása a Vas megyei Felsőpaty- ma Rábapaty - volt, majd két év múlva Zalaegerszegre került gimnáziumi hitoktatónak. A fiatal paptanár a közéleti munkába is bekapcsolódott, és egyik irányítója lett a megyében annak a mozgalomnak, amely az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra alatt menteni igyekezett a menthetőt. Ezért a tevékenységéért bebörtönözték, majd szülőfalujába internálták, ahol 1919 augusztusáig tartózkodott. 1 / 5
Zalaegerszegi évek 1919. október 1-jén püspöke, gr. Mikes János, a megüresedett zalaegerszegi plébánia vezetésével bízta meg. 27 évesen lett az akkor 12 ezer lakosú megyeszékhely és a hozzácsatolt öt filiális község plébánosa. Szinte azonnal felismerte azokat a problémákat, amelyek a mélyebb hitélet és a kulturális élet kibontakozásának útjában álltak. A következő évtizedekben irányítása alatt felépítettek 9 új plébániatemplomot és 7 plébániaházat, 9 ideiglenes miséző helyet, 11 ideiglenes plébánialakot és 12 iskolát. Templom és léleképítő tevékenységei közül kiemelkedik a két szerzetesrend letelepítése Zalaegerszegen. Olában a ferences atyák számára építtetett fel egy zárdatemplomot, melyet 1927 szeptemberében szentelt fel Mikes János püspök. A ferences atyák növelték a lelkipásztorok számát, s újabb templom várta a távolabbról érkező híveket. Alig egy évvel később Törökbálintról Zalaegerszegre hívta a francia gyökerű Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend nővéreit, hogy rájuk bízza a leánynevelés nemes ügyét. Olyan Zárdaiskolát építtetett, amelyben tanítóképző, líceum, polgári és elemi iskola működött. 1928. június 17-én, az általa celebrált ünnepi szentmise keretében helyezték el a Notre Dame Zárda és a hozzá épülő hatalmas iskolakomplexum alapkövét. Egy év múlva, 1929. október 7-én már teljes pompájában állt az impozáns épületegyüttes, és több ezren várták örvendezve a felszentelés pillanatait. A fiatal plébános nevéhez nemcsak a ház építése fűződik, hanem a lelkek építése is, hiszen az elemi iskola igazgatójaként, hittanárként is működött éveken át a Notre Dame iskolában. Zalaegerszegi plébánossága idején fellendítette a város kulturális életét. Katolikus egyesületek sora élte ekkor virágkorát: Férfi Liga, Hölgykongregáció, Legényegylet, KIOE, KALOT, KALÁSZ, Kis Teréz Leánykör, Szent Zita Leányegyesület, a Zalaegerszegi Egyházi Ének- és Zeneegyesület, a Máriakongregáció és a kisiskolások Szívgárdája nagy buzgósággal működött. Újságot alapított, mely Zalamegyei Újság címmel a keresztény sajtót képviselte, de a Zrínyi Nyomda létesítése is az ő nevéhez fűződik. 2 / 5
Sokrétű kulturális tevékenysége mellett a szociális és karitatív munkára is nagy hangsúlyt fektetett. Támogatta, taníttatta a szegénysorsú, tehetséges gyermekeket, a Szociális Missziótársulat bevonásával végezte a szegénygondozást, a kórházmissziót, a fogház- és a vasúti missziót. Felépíttette a Szent József Szeretetotthont, mely szegények és elhagyott öregek számára nyújtott biztos menedéket. Zalaegerszeg kulturális és szociális fejlődéséért óriásit tett, mellette nagy gonddal végezte lelkipásztori tevékenységét is. Püspöki, majd érseki kinevezés XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi megyés püspökké nevezte ki. A közel másfél év egy részét a nemzeti szocialisták börtönében töltötte. A börtönbe egy emlékirat miatt került, amelyben kifejtette, hogy nincs értelme már az elveszettnek tekinthető háborúnak. 1945. áprilisában térhetett vissza Veszprémbe. Nem sokkal később a Szentatya esztergomi érsekké nevezte ki. A prímásságot is elsősorban lelkipásztori feladatnak tekintette. Segélyakciókkal élelmiszert szerzett a rászorulóknak, a lelkiélet elmélyítésére elindította a lelkigyakorlatos mozgalmat, életre hívta a Katolikus Szülők Szövetségét, és megszervezte, megtervezte a Mária -évet. A fogság és üldöztetés évei 1948. december 26-án este ismét letartóztatták. A vizsgálati fogságban súlyos megaláztatások közepette akarták elérni, hogy Mindszenty bíboros beismerje a vádiratban szereplő állítólagos bűneit, miszerint: a demokratikus köztársasági rend megdöntésére szervezkedett, a magyar állam ellen kémkedett, valamint valutával való visszaélést követett el. Ő azonban elzárkózott mindenféle egyezkedéstől, ezért koholt vádak alapján életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Az '56-os forradalom és szabadságharc idején szabadult börtönéből, s tért vissza Budára. Hamarosan azonban újra menekülnie kellett, mert a szovjet hadsereg megszállta a fővárost. A szorult helyzetben az USA követségén talált menedéket, ahol 15 évet töltött. 1971-től a bécsi Pázmáneum lett a menedékhelye. Ettől kezdve sokat utazott, fölkereste a világban szétszóródott magyarokat, a világ magyarjainak lelkipásztora lett. Ennek köszönhető, hogy határainkon túl ma is nagy tiszteletnek örvend. 3 / 5
1974-ben VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. A szentatya döntését megtört szívvel, de engedelmes lélekkel fogadta el. 1975. május 6-án, egy műtétet követően Bécsben hunyt el. Az ausztriai Máriazellben temették el, de végakaratának megfelelően 1991. március 4-én hazahozták hamvait és az esztergomi bazilika kriptájában helyezték végső nyugalomba. Mindszenty József boldoggá avatása Mindszenty bíboros boldoggá avatásának gondolata már a halálát követő években felmerült a külföldön élő magyar papok és hívek körében. A Mindszenty Alapítvány vállalta magára a boldoggá avatás előkészítésének feladatát, a posztulátor P. Szőke János SDB. Az évek során összegyűjtött terjedelmes anyag Rómában van, csodát is bizonyítottak már. Buzgó reménységgel várjuk névadónk, mennyei pártfogónk boldogok közé emelését. Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára(kol 1, 24). Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar Egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért. És ha szent akaratoddal megegyezik, add meg hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat egykor Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen Tanuságtételek Mindszenty Józsefről Mindszenty József pere 4 / 5
5 / 5