Társadalomtudományi és interszektorális összefüggésekkel kiegészített energialánc
Hatékonyság és mértékletesség az ENERGIAGAZDÁLKODÁSban
Magyarország energiapolitikai tézisei 2006 2030 a kidolgozó Bizottság tagjai Dr. Csom Gyula (1932): a műszaki tudomány doktora, BME- Nukleáris Technikai Intézet Dr. Gács Iván (1945): a műszaki tudomány kandidátusa, BME Dr. Gerse Károly (1944): a műszaki tudomány kandidátusa, MVM Dr. Giber János (1929, ): a kémiatudomány doktora, BME-TTK, Atomfizika Tanszék Dr. Grábner Péter (?): akkoriban MEH Dr. Hegedűs Miklós (1937): a közgazdaságtudomány kandidátusa, GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Imre Tamás (?): a MOL Rt. Terméktároló Rt.-nek felügyelőbizottságának elnöke Dr. Láng István (1931): agrokémikus, mezőgazdasági tudományok kandidátusa Lengyel Gyula (1934): villamosmérnök, energiagazdálkodási szakmérnök, az MVM elnöke Ligeti Pál (?): Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának vezetője Dr. Magyari Dániel (1947?): Nehézipari Műszaki Egyetem, gázipari ágazat okleveles bányamérnök Miklós László (1955): vegyészmérnök, mérnök-közgazdász, vállalati kapcsolatok igazgató, MOL Dr. Molnár László (1942) : gépészmérnök Dr. Szerdahelyi György (nyug.): KHEM, energiapolitika Dr. Tihanyi László (1949): okl. bányamérnök kőolaj és földgázipari szakon, Nehézipari Műszaki Egyetem Dr. Tombor Antal (1940): villamosmérnök, Erősáramú szak, BME Dr. Vajda György (1927): állami díjas energetikus, az Országos Atomenergia Hivatal nyug. főigazgatója Wiegand Győző (1934): villamosmérnök, BME
Magyarország energiapolitikai tézisei 2006 2030 a kidolgozó Bizottság tagjai életkor szakértők száma 20-30 0 30-40 0 40-50 1 50-60 2 60-70 5 70-80 6 Nincs elérhető adat 4 Férfiak/nők aránya: 100/0 Energetika területéről érkezők: 17/1
Mit nekünk éghajlatváltozás? Csom Gy. (2008): Magyarország energiapolitikai tézisei Magyar Elektrotechnikai Egyesület 55. vándorgyűlése
A hivatalos verzió: VER valóban új forrás kell?? 2007: 8800 MW 2015-ig: 10500 MW 2025-ig: 12000 MW
A dán kormányzat és az áramszolgáltató cégek által az 1970-es években felvázolt különféle áramfogyasztási elképzelések a tényleges fogyasztás tükrében (Nørgård, J. 1998)
Villamosenergia-felhasználás (TWh) Magyarország, KSH
A felhasznált energia mennyiségének csökkentése 1) műszaki tényező: energiahatékonyság 2) emberi tényező: mértékletesség
Hatásfok - Hatékonyság A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának, átalakításának mértéke. A hatásfok számítása: ahol: η a hatásfok, E h a hasznos energia, E b a befektetett (összes) energia. A befektetett energia és a hasznos energia különbsége a veszteség (amely hőként, hangként vagy egyéb formában a környezetbe távozik):
A termodinamika törvényei szerint nem lehet az energiát maradéktalanul átalakítani, mindig van veszteség perpetuum mobile Energetikai aspektus -Energetikai hatékonyság (energy efficiency): - az energiafelhasználás/átalakítás eredményessége -Termelési és felhasználási oldalon is értelmezhető o o Megújuló energiaforrások esetében kisebb probléma, mert a készletek megújulnak Nem megújulók esetében nagyobb probléma, mert a készletek erősen korlátosak Amiért a megújulóknál is fontos: EROEI (energy return of energy invested): Kinyert energia / befektetett energia
Hatékonyság az energiatermelésben és az energiafogyasztásban
SOLANOVA-projekt (Dunaújváros, Lajos király körút 10-12.) homlokzati és tetőszigetelés; nyílászárók cseréje; fűtési rendszer korszerűsítése; szellőzőrendszer kiépítése; napkollektorok a HMV-nek. A fűtésenergia-felhasználás: 230-280 kwh/m 2 /év helyett 15-45 kwh/m 2 /év. A fűtésszámla átlagosan 6300 Ft/hó!!!
Faluházzal összevetve
Jogi szabályozás Az EU 244/2009/EK rendelete értelmében 2009. szeptember 1-től fokozatosan kivonásra kerülnek a kevéssé energiahatékony fényforrások. A hagyományos villanykörtéket 2012-ig fokozatosan váltják fel az energiatakarékos izzók.
o 2005/32/EK irányelv a környezetbarát tervezésről (ökodizájn irányelv); o 2009/28/EK irányelv a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról ( megújuló energia irányelv ); o 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról (ennek elődje az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv [2002/91/EK]); o 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv: 2020-ig a tagállamok 20%-os hatékonyságnövelést (energia-megtakarítást) érjenek el. A dokumentum a távolabbi jövőre is előretekintve igen komoly elvárásokat fogalmaz meg, így például: Az épületek kiemelt fontossággal bírnak azon uniós célkitűzés elérése szempontjából, amely szerint 2050-re 1990-hez képest 80-95%-kal csökkenteni szükséges az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Műszaki szabályozás
2002/91/EC és 2010/31/EU DIREKTÍVA (irányelv) Az épületek építésekor a tulajdonos, eladásakor a leendő vásárló vagy bérlő megkapja az adott épület vagy lakás energiatanúsítványát. A tanúsítvány elkészítéséről az építtető vagy a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja. %
A 2016-tól érvényes ÚJ kategóriák 100 kwh/m 2 év 2016-tól a referenciaérték 100 kwh/m 2 év
Különféle közlekedési módok energiahatékonysága 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 kwh/100 utaskm MacKay, D. 2009 alapján
A hatékonyságnövelés lehetséges Belakatolás (lock-in) kihívásai Jevons-paradoxon (árak csökkenésével növekvő felhasználás) Visszapattanó hatás (megtakarítások rossz felhasználása)
2. TAKARÉKOSSÁG/MÉRTÉKLETESSÉG - Az emberi tényező Belső kényszer kialakítása INFORMÁCIÓ: oktatás-nevelés, tájékoztatás Külső kényszer alkalmazása gazdasági szabályozás jogi szabályozás
A problémákat előidéző ok: az emberi tényező Szakmai hiányosságok Problémakezelés nem holisztikus Szakembergárda felkészültsége hiányos Szakemberképzés elavult Gazdasági ellenérdekeltség Ellenérdekelt tőkés (és szakértői) csoportok Torz piaci helyzet - externális költségek Fogyasztói tájékozatlanság Gazdasági értelemben (rövid időtávú döntések) Műszaki értelemben Környezeti és etikai értelemben
A háztartások címkézése villamosenergia-fogyasztásuk alapján A B C D E < 250 kwh/fő/év 250-500 kwh/fő/év 500 1000 kwh/fő/év 1000 2000 kwh/fő/év > 2000 kwh/fő/év Saját fogyasztás: 2004: 720 kwh/fő/év (2 fő) 2005: 448 kwh/fő/év (3 fő) 2007: 403 kwh/fő/év 2010: 282 kwh/fő/év 2011: 395 kwh/fő/év 2012: 310 kwh/fő/év
3. Táplálkozás Életciklus szemléletben (termelés, feldolgozás, szállítás) Ipari, nagyüzemi háztáji, saját természtésű Állati növényi
4. Termékekben megtestesülő energia
Alumínium csomagolás amikor a erőforrás- és energiagazdálkodás találkozik Magyarországon ~400-500 millió, körülbelül 7000 tonna alumínium italdoboz kerül kereskedelmi forgalomba évente; 8%-át hasznosítják újra (15%-os kötelezettség); az üdítő- és élelmiszergyárak a töltés után 30,25 Ft termékdíjat fizetnek darabonként, míg a kiskereskedők további 30 fillért; 1 tonna alumínium előállításához: 4-5 tonna bauxitra; kb. 20 ezer kwh elektromos áramra van szükség; 2-3 tonna vörösiszap keletkezik; újrahasznosítás során az energia 95%-a takarítható meg (a szállítás figyelembevétele nélkül).
Megújuló energiaforrások ENERGIAGAZDÁLKODÁS ENERGETIKAI RENDSZER
HŐENERGIA o Fűtés o Meleg víz o Szárítás VILLAMOS ENERGIA o (hő >) mozgás > villamos áram o fotovillamos hatás o kémiai út (elektrolízis megfordítása) SHP (separated) CHP (combined) MOZGÁSI ENERGIA mechanikai munka o közlekedés szivattyúzás (szélerőgép) o malmászat (szárazmalom, vízimalom, szélmalom) o emelés (pl. daruval)
Energiaforrások csoportosítása
A világ primer energiaszerkezetének változása (%)