KISSNÉ PAP MARGIT A JOGI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE *

KISSNÉ PAP MARGIT A JOGI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE * Rövid írásomban néhány olyan jellemzőről szeretnék vázlatos tájékoztatást adni, amely az igazgatás szempontjából mutatja be a jogászképzés jelenlegi helyzetét. Ilyen jellemzőnek tekintem a jogászképzés szakcsoportba sorolását, a létszámviszonyokat, a képesítési követelményeket, a képzési helyek akkreditációját valamint a végzettek munkaerő piaci helyzetét. A SZAKCSOPORT-BESOROLÁSRÓL A felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 124/E. u) pontja értelmében 2000 júliusát követően megtörtént a csaknem 500 egyetemi és főiskolai alapképzési szak szakcsoportba sorolása. A jogász szak, több más szakkal együtt a jogi és szociális igazgatási szakcsoportba került. Az oktatási miniszter által jóváhagyott besorolásnak egyfelől az volt a célja, hogy megkönnyítse az állam által finanszírozott hallgatói létszám piaci szükségleteknek megfelelő elosztását a képzési területek között, másfelől a felvételi eljárás szakcsoporton belüli összehangolásával növelje a hallgatói mobilitás lehetőségét. A szakcsoport rendszer a felvételi mellett a képesítési követelmények és az állami támogatás területén is elfogadottá vált, jóllehet mindmáig nem sikerült megoldani a különböző rendeltetésű szakcsoportok összehangolását. A szakok rendszerezését tovább differenciálta a Magyar Akkreditációs Bizottság által kialakított tudományterületi és tudományági besorolás, amely a felsőoktatási törvény 124/E. l) pontja alapján jött létre. Az említett besorolások az alábbi főbb jellemzőket mutatják. A felvételi eljárásban alkalmazott jogi és szociális igazgatási szakcsoportnál a közös kötelező felvételi tárgyak (a magyar és a történelem) képezik a szakok azonos besorolásának alapját. Az egyetemi szakok közül e szakcsoportba tartozik a biztonság és védelempolitika, a jogász, a politológia, a közigazgatási szakértő és a védelmi igazgatás. A főiskolai szakok esetében az igazságügyi ügyinté- * A jogászképzés aktuális problémái című konferencia (2003. március 6-7. Budapest, ELTE Államés Jogtudományi Kar) előzetes konferencia-kiadványában megjelent, majd a szerző által aktualizált tájékoztató anyag. (Szerk.) 324

KISSNÉ PAP MARGIT: A JOGI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE ző, az igazgatásszervező, az ingatlan-nyilvántartási szervező, a munkaügyi kapcsolatok, a nemzetközi kapcsolatok és a társadalombiztosítás elnevezésű szakok kerültek ebbe a csoportba. A képesítési követelményekről a felsőoktatási törvény 86. (2) bekezdése rendelkezett. Az 1996. szeptember 1-jén hatályossá vált szabályozás értelmében valamennyi felsőoktatásban oktatott szak képesítési követelményeit meg kellett határozni, és kormányrendeletben közzé tenni. A szabályozás során az a gyakorlat alakult ki, hogy az azonos szakcsoportba tartozó szakok követelményrendszerét közös kormányrendeletek tartalmazzák. Ez a jogi és szociális igazgatási képzés területén csak részben valósulhatott meg, amely egyes szakok időben elhúzódó szabályozásával és új szakok utólagos indításával magyarázható. A képesítési követelményekről szóló alábbiakban felsorolt kormányrendeletek valamint a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló kormányrendelet 1 alapján a szakcsoport szakjai a következők. Az egyetemi szintű szakok közül ide soroljuk a jogász, a politológia és a közigazgatási szakokat, a főiskolai szakok közül pedig az igazságügyi ügyintéző, az igazgatásszervező, a munkaügyi kapcsolatok és a társadalombiztosítás szakokat. A felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatívák alapján történő állami támogatását a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról intézkedő 67/2003. (V. 15.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet a felsőoktatásban oktatott szakokat öt finanszírozási csoportba sorolta, s az egyenértékű hallgatói létszám alapján az alábbi csoportonkénti normatívát állapította meg. Az első finanszírozási csoport normatív támogatása 1.220.000 Ft/fő/év; a másodiké 585.000 Ft/fő/év; a harmadiké 422.000 Ft/fő/év; a negyediké 355.000 Ft/fő/év, az ötödiké 295.000 Ft/fő/év. A jogi és szociális igazgatási szakcsoport egyetemi szakjai (jogász, közigazgatási, politológia) a 3. finanszírozási csoportba tartoznak 422.000 Ft/fő/év támogatással, a főiskolai szakok (igazságügyi ügyintéző, igazgatásszervező, munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítás) az 5. finanszírozási csoportba kaptak besorolást, 295.000 Ft/fő/év támogatással. Az ismertetett szakcsoportok szakjainak száma folyamatosan változik. A közel múltban például az alábbi fontosabb változások történtek. 2002-ben megjelent az egyetemi szintű politológia és politikaelmélet szakok közös képesítési követelményeiről szóló 120/2002. (V. 15.) Korm. rendelet. Ezzel a két szak egyesült, és meghirdetése politológia elnevezéssel történik. A szak a felvételi és a finanszírozás szempontjából egyértelműen a jogi és szociális igazgatási szakcsoportba tartozik. Besorolása a képesítési követelmények szempontjából egyelőre nem végleges. A magyarázat abban rejlik, hogy követelményrendszere ugyan a jogász szakéhoz áll közel, s a 77/2002.(IV. 13.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében is említés történik róla, de a Magyar Akkreditációs Bizottság tudományterületi szempontjából a bölcsészettudományokhoz tartozó 325

A JOGÁSZKÉPZÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁI ÉS JÖVŐJE politikatudományhoz sorolta, s így helye lehet a bölcsészettudományi szakcsoportban is. Ez év elején megjelent a 2/2003.(I. 8.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról és az egyetemi szintű közigazgatási alapképzési szak képesítési követelményeiről. A szakot a 2003/2004-es tanévben hirdetik meg először a BKÁE Államigazgatási Főiskolai Karán. Az új szakon olyan közigazgatási szakértőket képeznek majd, akik alapos jogi, közigazgatási és társadalomtudományi felkészültségüknél fogva alkalmasak lehetnek a közigazgatási szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. A közigazgatási szak a felvételi, a képesítési követelmények és a finanszírozás szempontjából egyaránt a jogi és szociális igazgatási szakcsoportba került, így eggyel bővült az egyetemi szakok száma. A kétszintű érettségiről folytatott év eleji szakcsoport-egyeztetések során az agrár szakcsoportban megfogalmazódott az a kérés, hogy a főiskolai szintű ingatlan-nyilvántartási szervező alapképzési szak az azonos felvételi vizsgatárgyak miatt a felvételi szempontjából kerüljön át a jogi és szociális igazgatási szakcsoportba. Ezzel tovább növekedett a főiskolai szakok száma. A JOGI ÉS SZOCIÁLIS IGAZGATÁSI SZAKCSOPORT LÉTSZÁMVI- SZONYAIRÓL A szakcsoportok létrejötte óta az oktatási tárca a felvételi és a beiskolázási létszámokat is szakcsoportos bontásban tartja nyilván. A jogi és szociális igazgatási terület létszámviszonyai (a honvédelmi tárca intézményeiben oktatott biztonságés védelempolitika, védelmi igazgatás valamint a szakiránya szerint közgazdasági jellegűnek tekinthető nemzetközi kapcsolatok szakokat kivéve) a következőképpen alakultak. ALAPKÉPZÉS 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év Nappali alapképzésre jelentkezők száma: 21903 fő 21581 fő 19717 fő 19433 fő Finanszírozott képzésre felvettek: 1898 fő 1994 fő 1961 fő 2178 fő Költségtérítéses képzésre felvettek: 212 fő 325 fő 476 fő 396 fő Esti alapképzésre jelentkezők száma: 690 fő 646 fő 553 fő 511 fő Finanszírozott képzésre felvettek: 0 fő 0 fő 0 fő 0 fő Költségtérítéses képzésre felvettek: 142 fő 234 fő 211fő 200 fő 326

KISSNÉ PAP MARGIT: A JOGI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE Levelező alapképzésre jelentkezők száma: 13325 fő 8369 fő 7735fő 9185 fő Finanszírozott képzésre felvettek: 314 fő 174 fő 174fő 170 fő Költségtérítéses képzésre felvettek: 1074 fő 1343 fő 1277fő 1406fő Távoktatási alapképzésre jelentkezők száma: 296 fő 350 fő 464fő 321 fő Finanszírozott képzésre felvettek: Költségtérítéses képzésre felvettek: 0 fő 63 fő 0 fő 178 fő 0 fő 221fő 0 fő 180fő Összes felvett: 3703 fő 4248 fő 4320 fő 4530 fő FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK SZÁMÁRA HIRDETETT KÉPZÉSEK (MÁSOD-DIPLOMA) 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év Összes jelentkező: 4949 4738 5459 5607 Felvett: 2215 2317 2664 2705 ALAPKÉPZÉS ÉS MÁSODIK DIPLOMÁS KÉPZÉS EGYÜTT Felvettek száma összesen (alapképzés + második diplomás képzés) 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 5218 fő 6565 fő 6984 fő 7235 fő Ha a jogi és szociális igazgatási szakcsoportból kiemeljük az egyetemi szintű jogászképzés létszám adatait, és a nappali, esti, levelező, távoktatás, államilag finanszírozott, költségtérítéses képzéseket egyaránt figyelembe vesszük, akkor a következőket látjuk. Az 1999/2000-es tanévben az egyetemi szintű jogászképzésben 15 776 fő vett részt. A képzés összesen hat helyen folyt, amelyek a következők voltak: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest (győri székhelyen kívüli képzéssel); József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged (kecskeméti székhelyen kívüli képzéssel); Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs; Kossuth Lajos Tudományegyetem Jogtudományi Intézet, Debrecen; Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Miskolc; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest. A 2000/2001-es tanévben 17 349 fő volt a joghallgatók létszáma. A képzési helyek száma hétre emelkedett. Belépett a képzőintézmények közé a Károli Gáspár Református Egyetem. Továbbá ebben a tanévben kezdte meg működését a Janus Pannonius Tudományegyetem kaposvári székhelyen kívüli tagozata, ahol jelenleg igazságügyi ügyintéző képzés folyik. 327

A JOGÁSZKÉPZÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁI ÉS JÖVŐJE A 2001/2002-es tanévben 17 612 főre emelkedett a hallgatói létszám. A képzési helyek száma nyolc lett, mert az ELTE győri képzési helye integrálódott a közben létrejött Széchenyi István Egyetembe és önálló képzési hellyé vált. A 2002/2003-as tanévben 17 935 fő volt a jogászképzésben résztvevő hallgatók létszáma A képzési helyek száma nem változott. A JOGI ÉS SZOCIÁLIS IGAZGATÁSI SZAKCSOPORT SZAKJAINAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEIRŐL A szakcsoport szakjainak képesítési követelményeiről szóló első kormányrendeletek más képzési területekhez viszonyítva meglehetősen későn, csak 2000- ben jelentek meg. Később ezeket követték a megalapított új szakok (így például az igazságügyi ügyintéző, a közigazgatási szakértő) valamint szabályozásban megkésett szakok (politológia) képesítési követelményei. A jogász képzés követelményrendszeréről az egyetemi szintű jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló az 54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet intézkedett. Ennek tartalmát pontosította és kiegészítette a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet, amelynek az volt a tulajdonképpeni célja, hogy a képesítési követelményeket összehangolja a kreditrendszerrel. A jogász képzés követelményei a fenti kormányrendelet alapján a következők: A képzés nappali tagozaton 10 féléves, 3500 tanórás, amely alatt 300 kreditet kell megszerezni. A kreditek megoszlása a következő: - általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret: 30-60 kreditpont (10-20 %); - jogtudományi alapozó ismeretek: 60-90 kreditpont (20-30 %); - szakmai törzsanyag: 120-150 kreditpont (40-50 %); - kiegészítő szakismeret: 30-60 kreditpont (10-20 %) - szakmai gyakorlat: 6-12 hét A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése; a szakdolgozat elkészítése és benyújtása; egy idegen nyelvből középfokú C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben (második diplomás képzés) az első oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele. A záróvizsga részei: a szakdolgozat megvédése; szóbeli elméleti vizsga, amelynek tárgya az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntető jog, a polgári jog, valamint egy az intézmény által szabályzatban előírt további tárgy. 328

KISSNÉ PAP MARGIT: A JOGI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE A főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeit az 53/2000. (IV. 13.) és a 83/2000. (VI. 15.) számú kormányrendeletek határozták meg. Az 53/2000 (IV. 13.) Korm. rendeletet módosította a 2/2003.(I. 8.) Korm. rendelet, s e módosítás egyben az egyetemi szintű közigazgatási alapképzési szak képesítési követelményeinek meghatározását jelentette. A 6 féléves, 1800 tanórás képzések keretében, ilyenek az igazságügyi ügyintéző és az igazgatásszervező szakok, 180 kreditpontot kell szerezni, amelynek megoszlása a következő: - általános társadalomtudományi alapismeretek: 18-27 kreditpont (10-15 %) - jogtudományi alapozó ismeretek: 27-45 kreditpont (15-25 %) - szakmai törzsanyag: 72-81 kreditpont (40-45 %); - kiegészítő szakismeretek 36-54 kreditpont (20-30 %) A 8 féléves, 2400 tanórás képzéseken, ilyenek a társadalombiztosítás és a munkaügyi kapcsolatok szakok, 240 kreditpontot kell megszerezni, amelynek megoszlása a következő: - általános és társadalomtudományi alapismeretek: 24-36 kreditpont (10-15 %) - jogtudományi alapozó ismeretek 36-60 kreditpont (15-25 %) - szakmai törzsanyag 96-108 kreditpont (40-45 %) - kiegészítő szakismeretek 48-72 kreditpont (20-30 %) - szakmai gyakorlat:6-12 hét A 10 féléves, 3500 tanórás képzésben, ilyen az egyetemi szintű közigazgatási szak, 300 kreditpontot kell szerezni, az alábbiak szerint: - általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret: 30-45 kreditpont (10-15 %) - közigazgatási és jogtudományi alapozó ismeretek: 60-75 kreditpont (20-25 %) - szakmai törzsanyag: 129-141 kreditpont (43-47 %) - kiegészítő szakismeretek: 45-60 kreditpont (15-20 %) - szakmai gyakorlat: 8 hét A záróvizsgára bocsátás feltétele a főiskolai szakokon: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése; a szakdolgozat elkészítése és benyújtása; egy idegen nyelvből A vagy B típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga. A záróvizsgára bocsátás feltétele az egyetemi szakon: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése; a szakmai gyakorlat teljesítése; a szakdolgozat elkészítése és benyújtása; egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. 329

A JOGÁSZKÉPZÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁI ÉS JÖVŐJE A záróvizsga részei a főiskolai szakoknál: a szakdolgozat megvédése; szóbeli vizsga a szakonként meghatározott tárgyakból. A záróvizsga része az egyetemi szaknál: a szakdolgozat megvédése; szóbeli vizsga a közigazgatástan és közigazgatási jog, magyar alkotmányjog, közigazgatási urbanisztika, és menedzsment, nemzetközi jog, az Európai Unió intézményrendszere tárgykörökből. Az egyetemi szintű politológia szak képesítési követelményeit a 121/2002 (V. 15.) számú kormányrendelet határozta meg. A képzés 10 féléves, 3200 tanórás, amely alatt 300 kreditpontot kell szerezni az alábbiak szerint: általános társadalomtudományi ismeretek, kommunikációs ismeretek, szakmai nyelvismeret, idegennyelv-ismeret: 30-45 kreditpont (10-15 %) politikatudományi alapozó ismeretek: 75-90 kreditpont (25-30 %) szakmai törzsanyag: 75-90 kreditpont (25-30 %) speciális szakismereteket adó választható tantárgyak: 45-60 kreditpont (15-20 %) egyéb választható tantárgyak 15 kreditpont (5%) A politológia szakos tanári képesítés megszerzése: külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint, 40 kreditpontnak megfelelő keretben. A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése; a szakdolgozat elkészítése és benyújtása; egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. A záróvizsga: a szakdolgozat megvédése; komplex szóbeli vizsga a politikatudomány fő kategóriáinak, módszereinek és tudományos irányzatainak tárgyköréből. A JOGÁSZ KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉ- NYEK AKKREDITÁCIÓJÁNAK HELYZETE A felsőoktatási törvény 122. (1) bekezdése értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottság 2000. június 30-ig elvégezte valamennyi felsőoktatási intézmény első akkreditációs vizsgálatát. Külön eljárásban foglalkozott a székhelyen kívüli képzések és a távoktatás akkreditációs értékelésével, amelynek határideje 2002. június 30. volt. A jogtudományi felsőoktatás területén az alábbi akkreditációs döntések születtek. A Magyar Akkreditációs Bizottság 2002/5/V/1/7. számú határozata értelmében 2003. augusztus 31-ig szóló, határozott idejű szakindítási engedélyt kapott a Károli Gáspár Református Egyetem jogászképzése. Ha az intézménynek nem 330

KISSNÉ PAP MARGIT: A JOGI FELSŐOKTATÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE sikerül teljesíteni a végleges elismeréshez meghatározott szakmai feltételeket, és a testület a jelenlegi engedélyt nem hosszabbítja meg, a hallgatók az egyetem által kötött együttműködési megállapodás alapján egy másik felsőoktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat. A képzés akkreditálásával párhuzamosan az egyetem kezdeményezte a Magyarországi Református Egyház Zsinatának 2001. február 14-ei jóváhagyásával létrejött Állam-és Jogtudományi Kar állami elismerését is. Az Magyar Akkreditációs Bizottság 2002/5/V/5. számú határozatával úgy foglalt állást, hogy a Kar elismerését nem támogatja, mert a karrá válás feltételei még nem alakultak ki. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász távoktatási tagozatáról a Magyar Akkreditációs Bizottság 2002/9/VIII/2. számú határozatával azt a döntést hozta, hogy a képzés nem akkreditálható. A testület ez évi harmadik rendes ülésén még egyszer foglalkozott a távoktatás helyzetével. Egyetértett az egyetemnek azzal a döntésével, hogy a távoktatási tagozat megszűnik, és a hallgatók 2003 szeptemberétől a távoktatás elemeit is hasznosító levelező tagozaton folytatják tanulmányaikat. A Debreceni Egyetem jogászképzése az oktatási miniszter 36.946/2002. számú intézkedésével 2002. szeptember 1-jétől hatályos végleges szakindítási engedélyt kapott, s ezzel megszűnt a képzés elismerésének több éves bizonytalansága. A felsőoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról intézkedő 19/2003. (II. 19.) Korm. rendelet megjelenésével megszületett a döntés a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának létrehozásáról is. A JOGI ÉS SZOCIÁLIS IGAZGATÁSI SZAKCSOPORT SZAKJAIN VÉGZETTEK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEIRŐL A Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem Emberi erőforrás tanszékén működő Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálata (FIDÉV) Kutató Csoport az Oktatási Minisztérium megbízásából és finanszírozásával kutatást végzett a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 1998-ban és 1999-ben végzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról. A tervek szerint a jövőben is folytatódó vizsgálat értékes információkkal szolgált a jogi és szociális igazgatási szakcsoportban diplomázott fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, kereseti viszonyairól valamint a képző intézmények rangsoráról. Az 1999-ben végzettek közül 82 % volt a foglalkoztatott, 6 % a munkanélküli, 9 % folytatta tanulmányait nappali tagozaton és 3 % került egyéb inaktív kategóriába. A jogi és szociális igazgatási képzésben végzetteket az átlagosnál magasabb foglalkoztatási arány jellemezte: az egyetemi diplomásoknál 91,1%, a 331

A JOGÁSZKÉPZÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁI ÉS JÖVŐJE főiskolai diplomásoknál 85,3%. Előbbiek többségében a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokban (48,2 %) és a közigazgatásban (40,6 %) helyezkedtek el. A főiskolai diplomások több mint fele szintén a közigazgatásban jutott álláslehetőséghez. Az egyetemi diplomásoknál nagyon szorosan illeszkedett egymáshoz a végzett munka és a felsőoktatásban szerzett szakképzettség. A piac az egyetemi diplomások közül a legmagasabbra értékelte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzetteket, akiknek a fizetése mindössze ezer forinttal marad el a fiatal diplomások nettó havi 65 ezer forintos átlagkeresetétől. Őket követték a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen végzettek, 59, illetve 57 ezer forintos fizetéssel. A szakcsoport főiskolai diplomával rendelkező tagjainak nettó átlagkeresete 54 ezer forint volt. JEGYZET 1 Lásd 53/2000.(IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről; 54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet a jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről; 83/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet a főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző alapképzési szak képesítési követelményeiről; 120/2002. (V.15.) Korm. rendelet az egyetemi szintű politológia alapképzési szak képesítési követelményeiről; 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről; 2/2003.(I. 8.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet módosításáról és az egyetemi szintű közigazgatási szak képesítési követelményeiről. 332