EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

ZRÍNYI MIKLÓS 4. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT -2011-

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 3 TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ÉS SZEMÉLYEK... 3 AZ INTÉZMÉNYI KREDITRENDSZER... 5 AZ ALAPFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE... 5 A KREDITEK MEGSZERZÉSÉNEK SZABÁLYAI... 12 MINIMÁLIS KREDIT FÉLÉVENKÉNT, TANULMÁNYI IDŐSZAKONKÉNT... 12 A KREDITBESZÁMÍTÁS RENDJE... 13 A KREDITEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS A KREDITRENDSZER FRISSÍTÉSE... 14 TANULMÁNYI REND... 14 AZ OKTATÁS IDŐSZAKAI... 14 A KÉPZÉSI IDŐ... 15 A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK... 15 HALLGATÓI JOGVISZONY, BEIRATKOZÁS... 15 AZ ELBOCSÁTÁS SAJÁTOS ESETEI... 20 RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON... 21 TANTÁRGYI PROGRAM, TANTÁRGY-AKKREDITÁCIÓ... 21 A TANTERV... 22 A TANTÁRGYAK MEGHIRDETÉSE, FELVÉTELE, LEADÁSA... 23 PÁRHUZAMOS KÉPZÉS... 24 ÁTHALLGATÁS... 24 RÉSZKÉPZÉS, VENDÉGHALLGATÓI KÉPZÉS... 25 SZAK- (SZAKIRÁNY) VÁLTÁS, ÁTVÉTEL... 25 A TANULMÁNYOK (KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ) MEGSZAKÍTÁSA... 26 AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, A VIZSGAREND SZABÁLYOZÁSA... 29 A LECKEKÖNYV... 29 VIZSGAIDŐSZAK... 31 A VIZSGÁZTATÁS RENDJE... 32 AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE... 33 JEGYMEGAJÁNLÁS... 36 A TANULMÁNYI ÁTLAG... 36 SIKERTELEN VIZSGÁK ISMÉTLÉSE, ELÉGTELEN GYAKORLATI JEGY ÉS FÉLÉVKÖZI ÉRTÉKELÉS JAVÍTÁSA... 37 SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA...37 MÉLTÁNYOSSÁG GYAKORLÁSA... 38 A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 39 A VÉGBIZONYÍTVÁNY... 39 A SZAKDOLGOZAT (DIPLOMAMUNKA)... 39 A ZÁRÓVIZSGA... 40 A ZÁRÓVIZSGA-BIZOTTSÁG... 41 A ZÁRÓVIZSGA EREDMÉNYE... 42 A SIKERTELEN ZÁRÓVIZSGA MEGISMÉTLÉSE... 42 AZ OKLEVÉL... 42 A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA... 44 A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS NYILVÁNTARTÁSA... 44 A HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÁSA... 44 A TANULMÁNYI TANÁCSADÁS... 45 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK... 47 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 48 JOGKÖRGYAKORLÁS... 48

3 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: ETVSz) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.), a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet alapján készült. 1. A szabályzat hatálya (1) Az ETVSz hatálya kiterjed: a) az egyetemre felvett és beiratkozott, valamint évismétlés, átvétel miatt alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben tanulmányokat megkezdő magyar állampolgárságú honvéd tisztjelölt, kettős jogállású, polgári hallgatókra, az egyetem vendéghallgatójára, más felsőoktatási intézmény hallgatójára az egyetemen áthallgatásra vonatkozó jogosultsága mértékében és ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire; b) az intézménnyel munkaviszonyban álló, illetve meghívott oktatókra, kutatókra és megbízási szerződés vagy munkaköri feladatok alapján tanulmányi és vizsgaügyekben foglalkozásvezetőként, vizsgabizottsági tagként, jegyzőkönyvvezetőként, ügyintézőként résztvevő valamennyi személyre, az a) pontban meghatározott hallgatói kör vonatkozásában. 2. Tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek és személyek (1) A hallgató kredit, tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az egyetem Hallgatói Tanulmányi Vizsga és Szociális Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: HTVSZÜB) jár el. (2) A HTVSZÜB működését, létszámát, jogkörét az SzMSz határozza meg. Munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek az Oktatási Igazgatóság (a továbbiakban OI) munkatársai is. A HTVSZÜB a beérkezett kérelmek számától függően, a HTVSZÜB, illetve a dékáni döntési hatáskörbe tartozó beadványok elbírálására kari albizottságo(ka)t hozhat létre. (3) A HTVSZÜB az alábbiakról dönt: a) a hallgató intézményen belüli szak-(szakirány-) váltási kérelmének elbírálása;

4 b) az intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő párhuzamos képzésben való részvétel kérelmének elbírálása; c) intézményen belüli, illetve más felsőoktatási intézményben történő vendéghallgatói jogviszony létesítésének, áthallgatás kérelmének elbírálása; d) a hallgató egyéni tanrendjével kapcsolatos vitás ügyek elbírálása; e) a hallgató által felvett tárgyak félévközi leadásának engedélyezése. (4) A HTVSZÜB javaslattételre jogosult: a) más felsőoktatási intézményből történő átvételre b) más felsőoktatási intézmény hallgatójának párhuzamos képzésben való részvételének, vendéghallgatói kérelmének elbírálása tárgyában c) más felsőoktatási intézmény hallgatójának az áthallgatás engedélyezésére d) méltányossági kérelem elbírálása tárgyában; e) külföldi tanulmányutakon, pályázatokon történő részvételre vonatkozó jelentkezési kérelem tárgyában; f) a tanulmányi okokból történő elbocsátás tárgyában; g) a félévnek, illetve a megkezdett félévnek utólagosan passzív félévvé nyilvánítása tárgyában; h) elővizsga engedélyezése tárgyában; i) az alaptámogatás, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj kérelmek tárgyában; j) az államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási forma közötti átsorolás tárgyában. (5) A HTVSZÜB az egyes ügyek elbírálása során köteles kikérni mindazon intézményi oktatási egységek, szervek és személyek valamint a beiskolázó, illetve a Honvéd Vezérkar főnökének véleményét, amely esetekben azok szakvéleményére szükség van, illetve ha a döntés várhatóan feladatot fog számukra jelenteni. (6) A tanulmányi, vizsga- és szociális ügyekkel összefüggő valamennyi kérelmet és fellebbezést az OI Szolgáltató Iroda (OI SzI) útján kell benyújtani nyomtatványon (postaláda rendszerben), vagy elektronikusan. A nyomtatványokat, valamint az elektronikus postafiókot az OI biztosítja. (7) A HTVSZÜB által első fokon hozott határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés halasztó hatálya nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi és vizsgakötelezettségeit. A fellebbezést írásban a rektor részére címezve az OI-hoz kell benyújtani. (8) A HTVSZÜB első fokon hozott döntését a rektor által létrehozott bizottság másodfokon bírálja el. A másodfokon hozott határozat ellen a hallgató jogorvoslattal élhet. (9) Bármely hallgató írásban a HTVSZÜB intézkedését kérheti, illetve az EHÖKhöz fordulhat, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem az ETVSZ-nek megfelelően történt.

5 (10) A (4) a), b), c), e), g), i), j) k) bekezdéseiben meghatározott esetekben első fokon a dékán jogosult döntésre. (11) A dékán által első fokon hozott határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni a rektornál. A fellebbezés halasztó hatálya nem érinti a hallgató egyéb tanulmányi és vizsgakötelezettségeit. A fellebbezést írásban a rektor részére címezve az OI-hoz kell benyújtani. (12) A (4) d), f) bekezdésekben megfogalmazottak tárgyában a rektor jogosult döntésre. A rektor által első, illetve másodfokon hozott határozat ellen a hallgató az Ftv. 73. szerinti jogorvoslattal élhet. (13) Az alaptámogatásra, rendszeres, illetve rendkívüli szociális ösztöndíjra, a következő félévben rendelkezésre álló keretről az OI által megadott NEPTUN rendszerrel megegyező létszámadatok alapján a PSZO minden év szeptember 15-ig, illetve február 15-ig tájékoztatja a HTVSZÜB elnökét. A beérkezett pályázatok, illetve a rendelkezésre álló keret figyelembevételével, az ETJSZ 8. alapján a HTVSZÜB rangsorolja a pályázatokat és javaslatot tesz a dékánnak a támogatások összegére. (14) A hallgató a teljes képzési időszakban egy alkalommal méltányossági kérelemmel fordulhat a rektorhoz a 32. előírásai szerint. (15) A méltányossági kérelemhez csatolni kell az érintett oktató, valamint a szak- (szakirány) felelős véleményét, az OI útján kell beadni és a rektornak kell címezni. A kérelmet először a HTVSZÜB, majd a dékán véleményezi. (16) A hallgató tantárgy-befogadási, illetve kreditátviteli kérelmét a rendszeresített nyomtatványon az OI-n nyújtja be, azt az Egyetemi Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban EKÁB) bírálja el. (17) Az EKÁB működését, létszámát, jogkörét az SzMSz határozza meg. (18) Az EKÁB döntéseiről határozatot hoz. A határozat egy példányát a OI kapja, azt a továbbiakban a törzskönyv mellékleteként kezeli. Az EKÁB határozata ellen, annak kézhezvételét követő 15 napon belül a rektorhoz címzett, az OI-nál benyújtott fellebbezésnek van helye. (19) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelések ellen jogorvoslatnak helye nincs. II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI KREDITRENDSZER 3. Az alapfogalmak értelmezése (1) A félév időszakai: a) A regisztrációs időszak: általában a szorgalmi időszakot megelőző, nulladik héten kijelölt napokat foglalja magában. Maximális időtartama teljes idejű képzésben 5 munkanap. Időpontja és időtartama a teljes idejű és a részidejű képzésben eltérő lehet. Ek-

6 kor adhatók le a végleges egyéni tanrendek, kialakulhat az egyes tárgyakat, kurzusokat felvevő hallgatók végleges névsora, tantermek rendelhetők a foglalkozásokhoz és értesíthetők a tanszékek a tényleges oktatási kötelezettségeikről. Ebben az időszakban lehet a kurzusokra történő jelentkezéseket módosítani és véglegesíteni. A tantárgyfelvétel alapvetően az előzetes tantárgyfelvétel időszakában történik. A regisztrációs időszakban új tantárgyat illetve kurzust felvenni, az első alkalommal beiratkozók kivételével, csak akkor lehet, ha: a felvételre tervezett tantárgy előtanulmányi kötelezettségét nem teljesítették, ezért az nem vehető fel (az oktató elutasítja a hallgató kurzusfelvételi kísérletét); a felvételre tervezett tantárgyra jelentkezők létszáma a 10 főt nem éri el és a tantárgy indítására külön engedély nincs, ezért a tanszék az adott tantárgyból kurzust nem indíthat; a tantárgyra meghirdetett kurzusok létszáma betelt, ezért a hallgató jelentkezését elutasították. Új tantárgyként (kurzusként) csak a kurzushirdetés időszakában meghirdetett, de létszámában be nem telt tárgyak vehetők figyelembe. A regisztrációt az OI végzi. b) Szorgalmi időszak: a képzésnek azon időszaka, amikor a regisztráció során vállalt ismeretanyagot kontaktórák során, illetve egyéni hallgatói munkavégzéssel elsajátítják. Oktatási, tanulási tevékenység a regisztrációs és a vizsgaidőszak között, időtartama legalább 15 hét. Azokon az alapképzési szakokon, amelyeknél a jogszabály 6 hetes egybefüggő szakmai gyakorlatot határoz meg az utolsó szorgalmi időszak legalább 12 hét. c) Kurzushirdetési időszak: az az időszak, amelynek során a kurzus oktatója (a tanszéki adminisztrátor) a mintatanterv szerint a következő félévre tervezett, és a szabadon választható tantárgyak kurzusait az előírt paraméterekkel a NEPTUN NET rendszerben megjeleníti. Időtartama a tárgyfélévet megelőző félév szorgalmi időszakának 4-6. hetei. A kizárólagosan vizsgalehetőség céljából hirdetendő vizsgakurzusok meghirdetésének időtartama a vizsgaidőszak végétől a következő szorgalmi időszak 6. hetével bezárólag tart. d) Előzetes tantárgyfelvétel időszaka: a mintatanterv és a meghirdetett kurzusok adatai alapján a következő félév egyéni tanrendje előzetes kialakításának időszaka, melynek során a hallgató a tanrendjébe felvett tantárgyak kurzusaira bejelentkezik. Időtartama a tárgyfélévet megelőző félév szorgalmi időszakának 7-15. hetei. Az egyéni tanrend kialakítása során a hallgató vegye igénybe a 42. szerinti tanácsadók segítségét. e) Vizsgaidőpontok meghirdetésének időszaka: amelyben a tantárgyak oktatói meghirdetik a tárgyfélév vizsgaidőszakában végrehajtandó vizsgák időpontjait és helyszíneit. Időtartama a tárgyfélév 10-12. hete. f) A vizsgára jelentkezés időszaka: amelyben a hallgató a meghirdetett vizsgákra bejelentkezik. Időtartama a szorgalmi időszak utolsó három hete, valamint a vizsgaidőszakban a vizsgát megelőző második napig. A jelentkezést a vizsgáztatás végrehajtásáért felelős oktató az adott tantárgyból az aláírás megléte, illetve a vizsganapra meghatározott létszámkeret figyelembevételével a vizsgaidőszak első két munkanapján, illetve későbbi jelentkezés esetén a vizsga előtt egy nappal a

7 jelentkezés sorrendjében elfogadja, vagy elutasítja. Az elutasított hallgató a vizsgára jelentkezés feltételeinek megléte esetén más vizsganapra bejelentkezhet. g) Vizsgaidőszak: a szorgalmi időszakot, és egyes estekben a szakmai gyakorlatot követő időszak, amelyben az ETVSZ 26 27 -ai alapján a vizsgaidőszakban végrehajtandó számonkéréseket, illetve a 30 31. szerinti javító és megismételt vizsgákat végrehajtják. Időtartama általában 4-6 hét. (2) Aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott, illetve bejelentkezett és legalább egy tantárgyat felvett. (3) Előtanulmányi rend: a szak mintatantervében lévő tantárgyak felvétele előzetes követelményeinek összessége. A hallgató csak akkor vehet fel egy tantárgyat, ha rendelkezik a szükséges előtanulmányi ismeretekkel, amelynek a tantárgyi programban leírtak szerint - a tantárgyfelvételt megelőző félévben, vagy a tantárgyfelvétellel azonos félévben köteles eleget tenni. Egy tantárgy felvételéhez előtanulmányi követelményként legfeljebb három tantárgy, illetve összesen 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető. A tantárgy előtanulmányi követelményeit a tantárgyi program határozza meg, és a tanterv írja elő. (4) Képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. (5) Képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. (6) Képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra. (7) Képzési program: az egyetem komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterképzési, illetve egyetemi szintű szak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt, (8) Képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek, (9) Konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen. (10) Kredit: a hallgatói tanulmányi teljesítmény mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű, amely a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat együtt tartalmazza.

8 (10/A) Kredit allokáció: az az eljárás, amelynek során a tantárgy akkreditációja folyamatában meghatározzák a tantárgy ismeretanyaga elsajátításához szükséges időráfordítás mértékét (összes hallgatói tanulmányi munkaóra), ezzel a tantárgy kreditértékét. Minden megkezdett 30 óra után 1 kreditet kell meghatározni. (11) Kreditgyűjtés (kreditakkumuláció): a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt számú kreditet el nem éri. Az ezt meghaladóan megszerzett krediteket a OI külön nyilvántartja. Az ajánlott tantervben meghatározott mértéken túl, választható tantárgyat a hallgató külön engedély (az engedélyt a szak-, szakirány-felelős adhatja meg) nélkül csak akkor vehet fel, ha minden az aktuális félévének megfelelően - előírt kötelező és kötelezően választható tantárgy kreditjét megszerezte. Az egyetem az adott szakra a képzési és kimeneti követelményekben előírt kredit mennyiségét 10 %-al meghaladó kreditérték megszerzését államilag támogatott képzésben külön térítés nélkül biztosítja. Az ezt meghaladóan megszerzett kreditérték arányában a hallgató külön költségtérítésre kötelezett. (12) Kreditindex (továbbiakban: KI): a hallgató egy félévben teljesített munkájának mennyiségét és minőségét értékeli. A kreditindex számításakor csak a képzés mintatantervében szereplő tantárgyak teljesítése vehető figyelembe. Befogadott, vagy kreditérték nélkül teljesített tantárgyakra elismert, vagy adott osztályzat nem számítható be. Kiszámítása úgy történik, hogy a szemeszterenként teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett számot osztjuk a félévenként a mintatanterv szerint teljesítendő kreditek számával: KI= (teljesített kredit x érdemjegy) a mintatanterv szerint a félévre előírt kredit A hallgatók kreditindexét a félévek lezárását követően ki kell számítani és a NEPTUN-ban rögzíteni kell. (12A) Az egy félévben nyújtott objektív hallgatói teljesítmény megállapítására a korrigált kreditindex (a továbbiakban: KI korr ) szolgál. Kiszámítása a kreditindex (KI) valamint a teljesített kreditek és vállalt kreditek arányának szorzatával történik: KI korr = KI x teljesített kredit vállalt kredit A KI és a KI korr kiszámítását, illetve nyilvántartását az OI végzi. A korrigált kreditindex az államilag támogatott képzésben részt vevő polgári hallgatók vonatkozásában az ösztöndíjszámítás alapja. Kiszámítását az OI olyan határidővel hajtsa végre, hogy a jogosult hallgatók részére az ösztöndíj, a jogosultság kezdetétől kifizethető legyen. Az honvéd tisztjelölt hallgatók tanulmányi pótlékját (ösztöndíját) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 41/A (9) alapján kell számítani.

9 (12B) Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. összki = (teljesített kredit x érdemjegy) teljesített szemeszterek x 30 összki korr = összki x teljes időszakban teljesített kredit teljes időszakban vállalt kredit A hallgatók átsorolásának (államilag támogatottból költségtérítésesbe és viszont) alapja az összesített korrigált kreditindex. Az összesített korrigált kreditindex kiszámításának határideje a vizsgaidőszak utolsó napját követő ötödik munkanap. (13) Kritérium követelmény: olyan kötelezően teljesítendő követelményt jelent a hallgató számára, amelyhez nem tartozik kreditérték. A kritériumkövetelmények a szak tantervében jelennek meg. A kritérium követelmény határidőre történő teljesítésének elmaradása esetén az ETVSZ 11. (15) c) bekezdése szerint kell eljárni. (14) Kurzus: a tantárgy oktatási alapegysége, olyan meghirdetett forma, amelyre a hallgató jelentkezhet. A kurzus adatai: a tárgy neve és kódszáma, nyelve, számonkérési forma, kurzuskód, minimális és maximális létszám, félév, típus (Elmélet, Gyakorlat, Labor), tanterem, óraszám, évközi és előkövetelmény, tan(cél)csoport neve és kódja, órák, oktatók, hallgatók, jegyzetek, vizsgaalkalmak. Egy tárgyon belül több típus is hirdethető és összerendelhető. A hallgatónak joga, hogy válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között, A vizsgakurzus (CV): olyan kurzus, amelyben a hallgató tanulmányokat nem folytathat, de az adott tantárgy vizsgájára jelentkezhet és amelyet csak a tantárgyból megszerzett aláírás birtokában lehet felvenni. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató a tantárgyat vizsgakurzusban úgy veheti fel, hogy a tantárgy kurzusának felvétele (K) és a tantárgynak vizsgakurzusban történő felvétele (V) együttesen sem haladhatja meg a tantárgyfelvételre a (29) bekezdésben megszabott korlátot (1K+2V, 2K+1V, 3K+0V). A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató részére egy ismeretanyag vizsgakurzusban történő felvétele két alkalommal lehetséges, azok sikertelensége esetén a tantárgy követelményei annak ismételt felvételével teljesíthetők. A szigorlati, záróvizsga, szakdolgozat (diplomamunka) kurzus olyan vizsgakurzus, amelyben az adott számonkérések meghirdethetők és eredményei nyilvántarthatók. A szigorlati kurzust a hallgató a meghirdetésétől kezdődően a szigorlatot megelőző második munkanapig bezárólag bármikor felveheti. A szigorlati kurzusokban a vizsga javítása két alkalommal kísérelhető meg (adott félévben, vagy ismételt felvétellel). Sikertelenség esetén az ETVSZ 11. (15) c) bekezdése szerint kell eljárni. (15) Kurzus felvétel: a hallgató által a tantárgyfelvételt követően kötelezően végrehajtandó feladat, amellyel megjelöli, hogy melyik oktatónál, mely képzési helyen kívánja az adott ismeretanyagot elsajátítani A kurzusfelvétel akkor végleges, ha az oktató (tanár) vagy a tanszéki adminisztrátor a jelentkezést elfogadta.

10 Az oktató, vagy megbízása alapján a tanszéki adminisztrátor a regisztrációs időszak végén (szigorlat esetén a jelentkezést követően) a NEPTUN NET kliensben Kurzusjelentkezés elfogadása menüpontban a jelentkezést elfogadja, vagy elutasítja. A jelentkezés akkor utasítható el, ha a jelentkezés előfeltétele nem teljesül, vagy a kurzusra meghirdetett létszám betelt, vagy a jelentkezők létszáma nem érte el az indítási minimumot. Az elutasításról a hallgatót értesíteni kell. (16) Mintatanterv (ajánlott tanterv): egy a célszerű lehetőségek közül, azt mutatja meg, hogy egy meghatározott idő alatt átlagos ütemű haladás esetén milyen sorrendben célszerű felvenni a végzettséghez szükséges tantárgyakat. A hallgatónak joga, hogy a meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségeket. (17) Modul: a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően - vagy valamilyen specializáció céljából - rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalja öszsze; a modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők. (18) Összes hallgatói tanulmányi munkaóra (összóra): átlagos (tehetségű, felkészültségű, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt. Csak abban az esetben eredményezhet kreditet, ha a hallgató a követelmények teljesítéséről a számára meghatározott időben és módon legalább elégséges szinten számot adott. A kredit értéke nem függ a megfelelés fokozatától. (19) Passzív félévnek: számít az a félév, amelyre a hallgató egy kreditnyi ismeretanyag felvételét sem regisztrálta. A passzív félévet (a 21. előírásainak figyelembe vételével) a hallgató a regisztrációs hét végéig köteles írásban az OI-nál bejelenteni. Honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgató csak a beiskolázó (ösztöndíjszerződést kötő) előzetes írásos engedélye alapján jelenthet passzív félévet. A passzív félévek a képzés összidejébe beleszámítanak. (20) Részidős képzés: a képzés megszervezésének módja, lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét. Az esti és a levelező képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. (21) Résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. (22) (Halmozott) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgál, a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára, vagy a tanulmányok egészére számítható. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. STÁ = teljesített kredit x érdemjegy teljesített kredit

11 (23) Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, (24) Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés. (24A) Specializáció: a szakképzettség részeként megszerezhető, a szakirányon belüli szakmai elágazásnak megfelelő szaktudást biztosító képzés. (25) Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal, illetve főiskolai, egyetemi, kiegészítő egyetemi szintű végzettséggel egyidejűleg megszerezhető, a szak, a szakirány, illetve a specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése. (26) Tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, amelynek teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenértékű, az egy félévre (a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak) jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kreditnek felel meg (a tervezés szempontjából minimum 27, maximum 33). (27) Tanóra (kontaktóra): a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítésének azon része, ahol az ismeretanyag elsajátítása, vagy annak segítése oktató közreműködésével biztosított (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció). Egy tanóra 45 perc. (28) Egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra: a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítésének azon része, ahol az ismeretanyag elsajátítása oktató közvetlen közreműködése nélkül, a hallgató által megválasztott eszközök igénybevételével, önállóan történik. A hallgatók - a honvéd tisztjelölt hallgatók kivételével - egyéni felkészülésük helyét önállóan határozzák meg. (29) Tantárgyfelvétel: egy meghirdetett tantárgy munkaformájára és/vagy vizsgájára (ha van) való jelentkezési szándékot jelent. Alapvető feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése, ha ilyenek meghatározásra kerülnek. Államilag támogatott képzésben a hallgatónak a kötelező és kötelezően választható tantárgyakat háromszor van lehetősége felvenni. Sikertelensége esetén a hallgatót tanulmányi elégtelenség miatt az intézményből el kell bocsátani. (30) Távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának huszonötszörösét. (31) Teljes idejű képzés: a képzés megszervezésének egyik módja, félévenként legalább háromszáz tanórából áll. A teljes idejű képzést a teljes idejű képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A teljes idejű képzés munkarendje szerinti képzést heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől az egyetem hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. Teljes idejű képzésben az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának a háromszorosát. (32) Az egyetemen a kreditrendszerű képzés egységes tervezési és nyilvántartási feladatait a NEPTUN NET Egységes Tanulmányi Rendszerben (továbbiakban: NEPTUN NET), kell végrehajtani.

12 4. A kreditek megszerzésének szabályai (1) A tanulmányok során a tanulmányi követelmények (a kritériumként meghatározott követelmények kivételével) teljesítését az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhető, amelynek minősítése ötfokozatú, vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik, és csak a meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető, a kredit értéke feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták nem függhet attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (2) A kreditek megszerzésének feltételeit a tantárgyi programok tartalmazzák. (3) Biztosítani kell, hogy a hallgató a kreditszerzés és elismerés szabályait a tantárgyfelvételkor megismerhesse. (4) A kreditszerzés szabályain az adott szorgalmi és vizsgaidőszakban változtatni nem lehet. (5) Csak a tantárgyfelvételkor meghatározott kreditérték ismerhető el. (6) A kreditérték elismerésére csak a tantárgy kurzusaihoz rendelt oktatók, akadályoztatásuk esetén a tantárgyat meghirdető tanszék tanszékvezetője, vagy az általa meghatározott oktató jogosult, melyet a leckekönyvben és a vizsgalapon aláírásával igazol és a NEPTUN NET-ban is nyilvántart. (7) A mesterképzésbe való felvétel során ellenőrizni kell a képzési és kimeneti követelmények szerinti (műszaki képzési területen 70 kreditből legalább 40, a nemzetvédelmi és katonai képzési területen 60 kreditből legalább 30 kreditnyi) ismeretanyag birtoklásának igazolását. Az így nem igazolt maximum 30 kreditnyi ismeretanyag felvételére, a felvételi bizottság és a szak-/szakirány-felelős javaslata alapján EKÁB határozattal kell a hallgatót kötelezni. A hiányzó kreditek megszerzése érdekében a szükséges tantárgyak meghirdetéséről, az adott szak tantervében előírtaknak megfelelően a mesterképzési szak-/szakirány-felelős gondoskodik. A pályázni szándékozó kérésére, szolgáltatási díjfizetés ellenében az intézmény előzetesen, a jelentkezést megelőzően elvégzi a kreditek befogadhatóságának vizsgálatát. (8) Amennyiben a mesterképzésre felvett hallgató a mesterképzésbe való felvétel feltételeként EKÁB határozatában előírt tantárgyak kreditjeit a második szemeszter vizsgaidőszakának végéig nem szerezte meg, a mesterképzés harmadik szemeszterét nem kezdheti meg. 5. Minimális kredit félévenként, tanulmányi időszakonként

13 (1) A honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgató tanulmányait akkor folytathatja, ha a mintatantervben számára félévenként meghatározott kötelező és kötelezően választható tantárgyak kreditértékének legalább 70%-át teljesítette, az előírt kritériumkövetelményeknek, valamint a mérőpontokra előírt követelményeknek is eleget tett. A hallgató, hallgatói jogviszonya jellegétől függetlenül tanulmányait akkor folytathatja, ha (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga legalább 2,00. (2) Az államilag támogatott képzésben meghatározott mérőpontok: a) az 1. év végére 30 kredit; b) a 2. év végére 60 kredit teljesítése. (3) A költségtérítéses képzésben, szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben mérőpontok nincsenek. (4) Államilag támogatott képzésben, a képzésben eltöltött idő a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt maximum 2 félévvel haladhatja meg. A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. 6. A kreditbeszámítás rendje (1) Szak-, szakirány-változtatás esetén, valamint más intézményben folytatott tanulmányok során megszerzett ismeretanyagok, és a szakhoz, szakirányhoz illeszthető területen szerzett munkatapasztalatok kreditértékkel beszámíthatók. 2008. szeptember 01-től a munkatapasztalatok alapján teljesített követelményeket a szak- szakirány-felelős javaslata alapján az EKÁB legfeljebb 30 kreditpont értékig elismerheti. Szabadon választott tantárgyak kreditbefogadással általában nem teljesíthetők. A beszámítás csak akkor lehetséges, ha az elismerendő tantárgyat a hallgató azonos vagy magasabb szintű képzési ciklusban párhuzamosan folytatott képzésben teljesítette. (2) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy képzésben egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt ha annak előfeltétele fennáll el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés tantárgyi program alapján kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A kreditbefogadásról szóló határozat alapján adott érdemjegyet az OI illetékes nyilvántartója a törzslapon és a leckekönyvben a Hivatalos bejegyzések rovatban az EKÁB határozatára való hivatkozással rögzíti, aláírja és kis körbélyegzővel hitelesíti. A befogadás napjától a hallgató mentesül az adott tantárgy tanóra látogatási, valamint vizsgára történő jelentkezési kötelezettsége alól. (3) Az ismeretanyag egyezésének mértékét az EKÁB megvizsgálja és dönt a befogadásról. A döntés ellen az egyetem rektoránál lehet fellebbezni.

14 (4) Két tantárgyat egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyaguk közötti egyezés legalább 75 %-os. (5) A főiskolai (egyetemi) szintű képzésben, illetve alapképzésben (mesterképzésben) megszerzett azon ismeretanyagokat, amelyek az egyetemi (főiskolai) szintű képzés, illetve a mesterképzés (alapképzés) követelményeit is kielégítik, el kell ismerni. (6) A kreditbeszámításra vonatkozó kérelmet a regisztrációs időszak végéig lehet benyújtani. Ettől eltérést a dékán engedélyezhet. A befogadásról vagy az elutasításról szóló határozatot az EKÁB 10 munkanapon belül köteles meghozni. 7. A kreditek nyilvántartása és a kreditrendszer frissítése (1) A hallgatók által megszerzett kreditek nyilvántartását az OI végzi. Az OI a megszerzett kreditek alapján kiszámítja és nyilvántartja a kreditindexet, illetve a korrigált kreditindexet. (2) A szakfelelősöknek / Szakfejlesztési Fórumoknak minden tanév megkezdése előtt el kell végezniük a kreditek frissítését, valamint a képzés dokumentumainak szükséges módosítását, amelyet a Szenátus hagy jóvá. A változtatásokról minden év január 15-ig írásban tájékoztatják az EKÁB-ot és az OI-t. Az OI a leadott változásokat az alapdokumentumok tárolt példányain, a regisztrációs időszak kezdetéig átvezeti. III. FEJEZET TANULMÁNYI REND 8. Az oktatás időszakai (1) Az oktatás megkezdésének és befejezésének a tanévben végrehajtandó egyetemi, vagy magasabb szintű rendezvények pontos időpontját a rektor állapítja meg, amelyet az OI az adott naptári év március 31-ig a képzési alapadatokban tesz közzé. (2) Az egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A félév regisztrációs hétből, szorgalmi időszakból, vizsgaidőszakból és szakmai gyakorlatból álló időtartam. A szemeszter a hallgató átlagos ütemű előrehaladása esetén a félévenként teljesítendő kreditértéket jelenti. Egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kredit összegyűjtéséhez szükséges. Megkülönböztetünk aktív és passzív félévet. (3) A félévben a regisztrációs időszak maximum öt munkanap, a szorgalmi időszak legalább 15 hét, a vizsgaidőszak legfeljebb 6 hét időtartamú. A szakmai gyakorlat időtartama szakonként és évfolyamonként eltérő lehet. Azokon az alapképzési szakokon, amelyeknél a jogszabály 6 hetes egybefüggő szakmai gyakorlatot határoz meg az utolsó szorgalmi időszak legalább 12 hét.

15 (4) A Képzési és Kimeneti Követelményekben illetve a Tantervekben meghatározott célú és időtartamú szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. 9. A képzési idő (1) Mintatanterv alapján (átlagos ütemű haladás esetén): a) az egyetemi szintű teljes idejű és részidejű alapképzésben 5 év (10 félév), 9000 összóra 300 kredit; kredit; b) mesterképzésben 2 év (1,5 év), 3600 (2700) összóra, 120 (90) c) alapképzésben 3, vagy 3,5 év (6, vagy 7 félév) 5400, vagy 6300 összóra 180, vagy 210 kredit; 60 kredit. d) szakirányú továbbképzésben legalább 1 év (2 félév) 1800 összóra e) a felsőfokú szakképzésben a képzési idő minimálisan két év, a végzett tanulmányokból alapképzésben, valamint egyetemi szintű illetve mesterképzésben legalább 30, legfeljebb 60 kredit számítható be. (2) A hallgató minden félévre a tantervben és az ETVSz-ben rögzített feltételekkel egyéni tanrendet dolgozhat ki. (3) Az egyéni tanrendben a hallgató, az előtanulmányi követelmények betartásával eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi rendtől. (4) A rektor tanulmányi évenként legfeljebb öt nap tanítási szünetet engedélyezhet. A dékán a rektor által engedélyezett szüneten kívül félévenként legfeljebb két nap tanítási szünetet, indokolt esetben a kar egészének vagy egy részének óraelmaradást engedélyezhet. 10. A Képzési és Kimeneti Követelmények (1) Az alap- és mesterképzésben megszerezhető végzettség, illetve szakképzettség követelményeit a Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg. (2) Az egyetemi alapképzésben megszerezhető végzettség illetve szakképzettség követelményeit a jóváhagyott Tantervek, valamint jelen szabályzat 43. -ban meghatározott átmeneti rendelkezések határozzák meg. 11. Hallgatói jogviszony, beiratkozás

16 (1) A hallgató az egyetemmel áll hallgatói jogviszonyban. A hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony létesítésének előfeltétele az intézménybe való felvétel (honvéd tisztjelölt hallgató esetén az ösztöndíj szerződés megkötése is), átvétel illetve párhuzamos képzésben való részvétel engedélyezése. A felvett, de be nem iratkozott pályázó hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a regisztrációs időszak befejezésével a névjegyzékből törölni kell. Az egyetem a beiratkozott hallgatókat nyilvántartja. A beiratkozott hallgatóról törzslapot állít ki, amelyen feltünteti a hallgató személyes adatait, valamint a tanulmányok folytatásával, a hallgatói jogviszonyból adódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. Az egyetem a hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezeli. (2) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgató a bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amenynyiben a bejelentkezett hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szüneteltetését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi (vizsga) követelményének sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. (3) Az egyetem hallgatója lehet az, aki felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, illetve mesterképzésben, egyetemi szintű alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, valamint doktori (PhD) képzésben vesz részt, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (4) A hallgató jogviszonya szerint lehet: a) honvéd tisztjelölt: a Honvédség tényleges állományának azon tagja, aki a katonai felsőoktatási intézménybe honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert, ennek időtartama alatt ösztöndíjszerződés alapján a Honvédség erre kijelölt, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezetnél, az MH Ludovika Zászlóaljnál (a továbbiakban: Zászlóalj) tisztjelölti szolgálati viszonyban, és ezzel egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézménnyel hallgatói vagy ezt előkészítő jogviszonyban áll; b) A hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony: az ösztöndíjszerződés megkötésével egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézmény a honvéd tisztjelöltet hallgatói jogviszony létesítése nélkül nyilvántartásba veszi, vele a hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszonyt létesít. A hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony a nyilvántartásba vételt követően egy félév időtartamú, amely alatt a honvéd tisztjelölt a katonai alapfelkészítésen veszt részt. c) kettős jogállású hallgató: a katonai vagy a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvett, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos vagy szerződéses állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat; d) polgári hallgató, aki felvételt nyert és beiratkozott, de nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá. A polgári hallgató a finanszírozás módjától függően lehet az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgató, vagy költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató. (5) A hallgatói jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az intézménybe történő beiratkozással jön létre.

17 Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. (5/A) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személlyel a Honvéd Vezérkar főnöke ösztöndíjszerződést köt. A katonai alapfelkészítés ideje alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnal hatállyal megszüntetheti. A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnése esetén a honvéd tisztjelölt azon a szakon, amelyre felvételt nyert polgári hallgatóként akkor folytathatja a tanulmányait, ha a) az adott szakon folyik civil képzés, b) rendelkezésre áll államilag támogatott létszám vagy vállalja a költségtérítéses képzésen való részvételt, és c) a tisztjelölti szolgálati viszony nem a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg. Az egészségügyi ok a Honvédség érdekkörében felmerült oknak minősül. (5/B) A katonai alapfelkészítés sikeres teljesítésével a hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony megszűnik, és a honvéd tisztjelöltnek hallgatói jogviszonya keletkezik. Amennyiben a honvéd tisztjelölt nem kíván hallgatói jogviszonyt létesíteni, tisztjelölti szolgálati viszonyát közös megegyezéssel meg kell szüntetni. (6) A hallgató köteles az első félévre beiratkozni, a további félévekben tanulmányainak folytatását (regisztrálni), vagy szüneteltetését bejelenteni. A beiratkozás, illetve a regisztráció feltételei: a) az első félévre a felvételi követelmények teljesítése; b) honvéd tisztjelölt esetén, az ösztöndíjszerződés megkötése, illetve érvényessége; c) a további félévekre a honvéd tisztjelölt esetén az ösztöndíjszerződés érvényessége; d) az államilag nem támogatott képzések esetében az a) pontban meghatározottak, valamint a képzési költségek befizetésének igazolása (NEPTUN rendszerben történt visszaigazolása), vagy a kötelezettségvállalási nyilatkozat leadása és a kötelezettségnek a leadástól számított 15 banki munkanapon belül történő teljesítése. A beiratkozási adatlappal együtt leadott évhalasztási kérelem esetén az államilag nem támogatott (költségtérítéses) képzésben részt vevők költségtérítési díjat nem fizetnek, részükre passzív félévet kell regisztrálni. (7) A beiratkozás és bejelentkezés időszaka a regisztrációs időszak. (8) Amennyiben a hallgató a regisztrációt saját hibájából elmulasztja, hallgatói jogviszonyát szüneteltetni kell, részére passzív félévet kell regisztrálni. Amennyiben a hallgató egymást követő két alkalommal elmulasztja a regisztrációt, (a 11. (15) d) bekezdés szerint) két alkalommal írásban fel kell szólítani a pótlásra. Ha a regisztrációt ennek ellenére nem hajtja végre, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (9) Bármely képzési ciklusban, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétől. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony is lehet államilag támogatott képzés. Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett polgári hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére l kérelme alapján - az egyetemünkön költségtérítéses formában tanulmányokat folytató polgári hallgató léphet, amennyiben a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga magasabb, mint 3,5.

18 (10) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel növelhető. A támogatási időbe be kell számítania a megkezdett, államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. (11) Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt az honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgatók esetében a beiskolázó egyetértésével -, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. (12) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő a honvéd tisztjelölt és kettős jogállású hallgatók esetében a beiskolázó egyetértésével - legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (13) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. (14) A hallgatói jogviszony megszűnik: a) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, honvéd tisztjelölt hallgatók esetében a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján, amennyiben a rendes képzési időszak alatt a sikeres záróvizsga mellett az előírt nyelvvizsga követelményt is teljesítették; b) ha a hallgató írásban bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján; c) az egyetem rektorának határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján; d) kizárás fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésének napján. A fegyelmi büntetést megállapító határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesítenie kell; e) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján; f) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben sem kívánja azt folytatni; g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát fizetési hátralék miatt a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; h) a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya megszűnésével.

19 (15) A hallgatói jogviszony a (14) bekezdésben foglaltakon túl elbocsátással akkor szüntethető meg, ha: a) az egyetemen a hallgató által látogatott szak (szakirány) oktatása megszűnt; b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek; c) tanulmányi elégtelenség miatt, amennyiben a hallgató az ETVSZ-ben és a szak tantervében meghatározott tanulmányi és kritériumkövetelményeket nem teljesítette. A honvéd tisztjelölt a tanulmányi kötelezettségét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette, vagy az általa teljesített tanulmányi kötelezettség nem éri el a Honvédség által meghatározott követelményszintet. d) a hallgató egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre. e) amennyiben a hallgató az ETVSZ 11. (25) bekezdésében leírt követelménynek nem tesz eleget; f) a c) és a d) bekezdésben leirt esetekben akkor, ha a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. Az írásban történő figyelmeztetés végrehajtása az OI feladata, melynek határideje az első esetben az esedékesség keletkezésétől számított 5 munkanap, második esetben 15 munkanap. Amennyiben a hallgató a mulasztásának pótlását az első felszólítás postázását követő 20 munkanapon belül nem kezdeményezi, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (16) A hallgatói jogviszony megszüntetésére a polgári és kettős jogállású hallgatók esetében a (14). a), b), e) bekezdésekben, valamint a (15) a) bekezdésben leírt okok miatt a dékán, honvéd tisztjelölt hallgatók estében, valamint a (14) c), d), f), g) és a (15) a), b), c) d), e), f) bekezdései esetén a rektor határoz. Az egyetem az elbocsátást köteles megindokolni. Az indoklásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az egyetemnek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű. (17) A hallgató a (15) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha más intézménybe vagy intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (15) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható. (18) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (19) A hallgatói jogviszony megszűnése esetén annak a volt hallgatónak a részére, akinek legalább egy érvényes féléve van, a leckekönyvet ki kell adni. A leckekönyvbe minden esetben be kell jegyezni a hallgatói jogviszony megszűnésének módját és okát. (20) Az elbocsátást a hallgatóval írásban kell közölni, melynek indoklást is kell tartalmazni. (21) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni honvéd tisztjelölt, illetve kettős jogállású hallgató esetében a szerződő fél, illetve a beiskolázó egyetértésével, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor.

20 (22) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (19) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (23) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. (24) Honvéd tisztjelölt esetén a hallgatói jogviszony szünetelésére a Hft. 34/M. (1)-(2) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. (25) Záróvizsga halasztás esetén a hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (26) Polgári hallgató esetében a hallgatói jogviszony szüneteltethető szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején. (27) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. tv. 34. (1) bekezdése alapján az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. (28) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos részletes előírásokat az 1996. évi XLV. törvény III.. fejezete tartalmazza. 12. Az elbocsátás sajátos esetei Kettős jogállású hallgató (3) Ha a kettős jogállású hallgató szolgálati viszonya megszűnt, tanulmányait az intézményben (az 5. (4) és a 11. (12) bekezdések figyelembe vételével) polgári hallgatóként folytathatja feltéve, hogy: a) a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését megengedik, és b) a szolgálati viszony megszűnése nem volt a hallgatónak felróható. A felróhatóság szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV törvény (Hjt.) alapján a hivatásos szolgálati viszony megszűnésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó. 13.