Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu. www.echoinn.hu



Hasonló dokumentumok
Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 2. hullám

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 20. hullám. Karácsonyi készülődés

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Alba Radar. 1. hullám. Politikai helyzetkép

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 28. hullám

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 15. hullám

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 12. hullám

Nonprofit Monitor (2010) 5. szám, oldal ISSN

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 12. hullám

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Alba Radar. 19. hullám

Alba Radar. 9. hullám

Alba Radar. 10. hullám

Alba Radar. 13. hullám. Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével

Alba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron

Alba Radar. 21. hullám. Verskultúra Székesfehérváron

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 11. hullám. A tervezett Kisebbségi Kulturális Központ támogatottsága Székesfehérváron

Alba Radar. 2. hullám. A fiatalok helyzetének megítélése

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

Alba Radar. 7. hullám. Lakossági vélemények a Fehérvár Televízióról és a fogyasztóvédelemről a helyi médiában

Alba Radar. 11. hullám

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Alba Radar. 13. hullám

Lakossági véleményfeltárás. Munkaattitűd a fehérvári lakosság körében

Alba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Alba Radar. 23. hullám

Nonprofit Monitor (2011) 8. szám, 1-6. oldal ISSN

Alba Radar. 12. hullám. Egy százalék a civileknek

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 3. hullám

Alba Radar. 17. hullám

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

Lakossági véleményfeltárás

Alba Radar. 12. hullám. Verskultúra Székesfehérváron

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

H-8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. * Tel: +36 (22) * Fax: +36 (22) projekt@echosurvey.hu, tdomokos@echosurvey.

A nyugdíjas lakosság közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémái a konvergencia régiókban

Lakossági véleményfeltárás. Atipikus foglalkoztatási formák elterjedése

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 11. jelentés

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON augusztus. Kutatási beszámoló

H-8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. * Tel: +36 (22) * Fax: +36 (22) projekt@echosurvey.hu, tdomokos@echosurvey.

TÁMOP / " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 9. jelentés

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET

Lakossági véleményfeltárás

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Vásárlói szokások és sérelmek Fejér megyében

Helyi Demokrácia Audit. 14. jelentés

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP / projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei február 20. Jó döntéseket támogatunk.

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

Kerékpárhasználati adatok

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Az e-kereskedelemmel kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása január

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline topline jelentés

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Inflációs várakozás 2002/8. SPSS állomány neve: Budapest, augusztus

Választásoktól távolmaradók indokai:

A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Életünk fordulópontjai

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról január Gyorsjelentés


A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 5. jelentés

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Átírás:

Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Önkéntességgel kapcsolatos lakossági attitűdök - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014. június 27. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

A kutatás háttere és módszertana Az Echo Szociológiai Kutatóintézet az Echo Nonprofit Network HDA ( Helyi Demokárcia Audit ) programjának keretén belül rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálja a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét. A helyi demokratikus deficit alakulásán túl évek óta vizsgáljuk a lakosok önkormányzattal, az önkormányzati munkával, döntésekkel való elégedettségét is valamint az iskolai demokrácia alakulását. A korábbi kutatási eredmények alapján a jövőben fontos fejlesztési irány a döntéshozók munkájának szakmai támogatása a lakossági vélemények szervezett formában történő feltárásával. Az Alba Radar program éppen erről szó, gyors és olcsó lakossági adatfelvételek (jellemzően telefonos vagy on-line survey kutatások) lebonyolításával egy-egy aktuális közéleti vagy várospolitikai vagy fejlesztési kérdésben megismerni a lakosok álláspontját még a döntés meghozatala előtt és a véleményeket, kutatási eredményeket, úgyis mint a lakosság álláspontját rendszerezett formában megismertetni a város vezetőivel, döntéshozó testületeivel, szakbizottságaival. Az első Alba Radar adatfelvételre 2010. júniusában került sor, azóta igyekszünk havonta vagy kéthavonta újra lebonyolítani a kutatást. A 22. hullámra 2014. június 11-17. között került sor, az Echo Innovációs Műhely adatfelvételi részlege 300 fős reprezentatív telefonos kutatást végzett Székesfehérvár felnőtt lakossága körében ebben a hónapban is. A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kor és nem szerint reprezentálják a város felnőtt lakosságát. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén +/- 3-5 százalék. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. A mostani Alba Radar kutatás a székesfehérváriak nyaralási szokásait, a munkahelyre történő ingázással, az önkéntességgel, és a Honvédelmi Minisztérium áthelyezésével kapcsolatos lakossági attitűdöket tárta fel. A korábbi kutatási eredmények és vizsgált témák elérhetők a www.echosurvey.hu honlapon. 2

Önkéntes tapasztalatok A székesfehérvári felnőtt lakosok közel kétötöde (39 százaléka) nyilatkozott úgy 2014-ben, hogy már végzett valamilyen közösség számára ellenszolgáltatás nélküli munkát önkéntes alapon valamilyen cél érdekében az elmúlt 5-10 évben. Ugyanez az arány a 2010-es év során csak 14 százalék volt. Azaz míg négy évvel ezelőtt minden hetedik lakos, addig idén már minden harmadik lakos nyilatkozott úgy, hogy önkénteskedett az elmúlt évek során. Az elmúlt 5-10 évben végzett-e önkéntes munkát? Igen Nem 2014 39% 61% 2010 14% 86% Az idei év során az egyes társadalmi csoportokat részletes vizsgálata alapján kiderül, hogy a férfiak körében jóval nagyobb hajlandóság mutatkozott az elmúlt években az önkéntes munkára, illetve a 35-59 év közöttiek valamivel gyakrabban végeztek ilyet, mint fiatalabb vagy idősebb társaik. Iskolai végzettség szerint is kimutatható különbség, amíg a diplomások 58 százaléka végzett már korábban ilyen tevékenységet, addig az érettségizetteknek a negyede, az érettségivel nem rendelkezőknek pedig a 38 százaléka. A 2010-es évben a korcsoport és az iskolai végzettség tekintetében ugyanazok az alcsoportok voltak aktívabbak, mint idén, a nemek tekintetében azonban megfordult az arány, míg korábban a hölgyek önkénteskedtek többet, addig idén több férfi nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 5-10 évben végzett ilyen jellegű tevékenységet. 3

Az elmúlt 5-10 évben végzett-e önkéntes munkát? (2014) Igen Nem férfi nő 28% 50% 72% 50% 18-29 év 35-59 év 60 év felett 35% 34% 43% 65% 66% 57% nincs érettségi érettségizett diplomás 25% 38% 58% 75% 62% 42% sorszázalékos megoszlás Míg 2010-ben a székesfehérváriak leginkább oktatási intézményeknek segítettek, illetve településszépészeti munkálatokba kapcsolódtak be, addig a 2014-es felmérés azt mutatja, hogy azok a lakosok, akik végeztek már önkéntes munkát főleg karitatív tevékenységekkel foglalkoztak, illetve állatokkal, gyermekekkel kapcsolatos feladatokat láttak el. Az idei kutatás során érkezett válaszok az alábbi táblázatban láthatóak. Milyen munkát végzett? Kérem néhány szóban foglalja össze! (2014) Válaszok Válaszok száma Karitatív 9 Állatokkal kapcsolatos 5 Gyerekekkel kapcsolatos 5 Kommunista szombat 4 Egyház 3 Hajléktalanokkal kapcsolatos 3 Idősek segítése 3 Kertben segítettem 3 Oktatás 3 Óvoda, iskola festése 3 Társadalmi munka 3 Családon belül 2 4

Válaszok Válaszok száma Egészségügyi 2 Környezetvédelmi 2 Közös képviselői teendők 2 Kulturális területen 2 Munkámmal kapcsolatban 2 Parkosítottam 2 Társadalmi képviselő 2 Vidámpark rendezése 2 7 évig Söréden. 1 Általános iskola, szakkör 1 Bírósági ülnök 1 Biztonsági kérdésekben 1 Edző volt 1 Előadás 1 Építkezés 1 Éttermi munka 1 Fodrászként betegekhez jár ki 1 Fűnyírás családsegítőnél 1 Gyógyszert csomagolás 1 Honvédségi Baráti Körben dolgozom 1 Író- olvasó találkozó 1 Kézimunka 1 Könyvtártakarítás 1 Lakóházak könyvelése 1 Mozgássérülteknek 1 Parasztház berendezése 1 Park takarítás 1 Párton belül bármikor 1 Pénzgyűjtés, adománygyűjtés 1 Polgárőrség 1 Sportlétesítmények átalakítása 1 Szavazó bizottsági tag vagyok 1 Szemétszedés 1 Szent István Emlékév napján 1 Színházjegyet árultam. 1 Szociális munka 1 Szórólapot osztottam 1 Takarítás 1 Természetbarát szövetségnél 1 Turistajelzéseket festek 1 Utca rendberakása 1 Zsákok pakolása árvíznél. 1 5

Nyitottság a jövőbeli önkéntesség iránt Az önkéntes munka iránti nyitottság az elmúlt négy évben pozitív irányba változott. Míg 2010- ben csak a lakosság kicsivel több mint harmada nyilatkozott úgy, hogy a jövőben vállalna önkéntes munkát, addig 2014-ben már a lakosság több mint fele válaszolt igennel. A jövőben vállalna-e önkéntes munkát? Igen Nem Nem tudom 2014 54% 38% 8% 2010 36% 55% 9% A 2014-es kutatás azt mutatja, hogy a férfiak és a nők közel hasonló arányban vállalnának a jövőben önkéntes munkát, az életkor és az iskolai végzettség alapján azonban nagyobb különbségek tapasztalhatóak a válaszadók között. Jellemzően minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel tevékenykedne önkéntesen. Az iskolai végzettség vizsgálata alapján megállapítható, hogy a diplomások kétharmada, az érettségivel nem rendelkezők több mint fele, az érettségizetteknek azonban kevesebb mint a fele nyitott erre. A négy évvel ezelőtti kutatás a nemek és a korcsoport tekintetében hasonló tendenciákat mutatott, mint idén. Míg az iskolai végzettség korábban nem befolyásolta a válaszadók önkéntes munka iránti nyitottságát, addig idén már jelentős hatást gyakorolt rá. 6

A jövőben vállalna-e önkéntes munkát? (2014) Igen Nem Nem tudom férfi nő 52% 56% 34% 41% 14% 3% 18-29 év 35-59 év 60 év felett 29% 56% 78% 66% 37% 7% 15% 7% 5% nincs érettségi érettségizett diplomás 43% 56% 66% 43% 39% 31% 5% 14% 3% sorszázalékos megoszlás Mind 2010-ben, mind pedig 2014-ben az időhiány volt a legfőbb akadálya annak, hogy a székesfehérváriak önkéntes munkát vállaljanak. Korábban a második helyen az állt, hogy az illető nem is gondolt rá, hogy ilyen tevékenységet folytasson, ez azonban mára csak az ötödik helyet foglalja el az indokok között. Míg négy évvel ezelőtt a fentieken túl az egészségi állapot és az információhiány akadályozta leginkább az önkénteskedést, addig mára az utóbbi az utolsó helyen áll, ami azt jelenti, hogy sokkal tájékozottabb a lakosság azt illetően, hogy hol lehet ilyen tevékenységet folytatni. Az egészségi állapot azonban idén is elől foglal helyet az indokok között amellett, hogy a megkérdezettek nem szívesen áldozzák fel szabadidejűket. Miért nem vállalna önkéntes munkát? (2014) időhiány egészségi állapot szabadidőt nem áldozza fel nem jár érte pénz nem gondolt rá nincs értelme információhiány 35 32 30 27 44 43 46 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 százalék 7

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a székesfehérváriak szerint bizonyos szempontok milyen mértékben játszanak szerepet abban, hogy nem vállalnak szabadidejükben önkéntes tevékenységet. Az erre a kérdésre kapott válaszokat százfokú skálára konvertáltuk át azzal a céllal, hogy az apróbb különbségek is jobban felismerhetőek legyenek. A módszer segítségével nemcsak azt láthatjuk, hogy mennyire játszanak szerepet bizonyos szempontok a válaszadóknak, hanem azt is, hogy az egyes társadalmi alcsoportok véleménye mennyiben különbözik. A férfiak és a nők önkéntes munkavállalásának fő akadálya mind a korábbi, mind pedig az idei kutatás évben az időhiány volt, a nők esetében ezen túl az egészségi állapot merült fel. A különböző korcsoportokat is megvizsgáltuk ezen kérdés mentén, melyből kiderült, hogy a 18-34 évesek mindkét vizsgált évben az időhiányt említették, valamint azt, hogy nem is gondoltak rá, hogy végezhetnének önkéntes munkát. Idén ezeken túl a legfiatalabb korcsoport esetében szerepet játszott még az is, hogy nem kapnak ezért pénzt, hogy nem akarják feláldozni a szabadidejüket valamint, hogy nem látják értelmét. A 35-59 évesek önkéntes munkavállalásának, minthogy korábban is, úgy 2014-ben is az időhiány volt a fő akadálya, a 60 év felettiek esetében pedig az egészségi állapot. Iskolai végzettség szerint az érettségivel nem rendelkezők esetében az egészségi állapot, az érettségizettek és a diplomások esetében pedig az időhiány hátráltatta főként az önkéntes munkavállalási hajlandóságot mind idén, mind pedig négy évvel ezelőtt. Az alábbi szempontok milyen mértékben játszanak szerepet abban, hogy nem vállalna szabadidejében önkéntes tevékenységet? 1. nincs rá időm 2. nem tudom, hol lehet ilyet végezni 3. nem is gondoltam rá 4. nem kapok érte pénzt 5. nem látom értelmét 6. egészségi állapotom miatt 7. nem akarom feláldozni a szabadidőmet Változó Kategória 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Nem férfi 63 20 20 22 24 26 31 nő 45 17 12 13 13 45 35 Kor 18-34 év 100 33 100 100 67 0 100 35-59 év 66 21 8 13 17 34 31 Iskolai végzettség 60 év felett 25 12 14 11 11 46 26 nincs érettségi 29 10 11 2 7 62 14 érettségizett 65 22 17 18 21 29 32 diplomás 51 19 17 36 22 23 56 pontszám százfokú skálán 8

A kutatás során a székesfehérváriakat megkérdeztük arról is, hogy milyen rendszerességgel végeznének a jövőben önkéntes munkát. Négy évvel ez előtthöz képest csak azok aránya csökkent, akik évente egyszer-kétszer önkénteskednének. Mindazok aránya azonban nőtt, akik naponta, hetente vagy havonta vállalnának ilyen jellegű tevékenységet. 2014-ben minden huszadik székesfehérvári naponta, minden negyedik hetente végezne valamilyen önkéntes munkát. A válaszadók további kétötöde havonta, 16 százaléka pedig évente egyszer-kétszer tenné ezt. Milyen rendszerességgel végezne önkéntes munkát? napi rendszerességgel hetente havonta évente egyszer-kétszer nem tudom 2014 5% 24% 41% 16% 14% 2010 2% 8% 37% 37% 16% sorszázalékos megoszlás A demográfiai háttérváltozók vizsgálata azt mutatja, hogy 2014-ben a nők nagy része havonta, a férfiak nagy része pedig hetente végezne szívesen önkéntes munkát. A korábbi vizsgált évben ilyen tekintetben nem volt releváns különbség a nemek között. Életkor szerint idén a legfiatalabb korosztály a leginkább nyitott erre, 60 százalékuk havonta tevékenykedne, további egyharmaduk pedig akár heti rendszerességgel is, ami a 2010-hez képest pozitív irányú változást jelent. 2014-ben a 60 év feletti korcsoportban a legmagasabb a bizonytalanok aránya a kérdést illetően, ugyanakkor azoké is, akik naponta vagy hetente önkénteskednének. Mind a korábbi, mind pedig a mostani vizsgálat azt mutatja, hogy az iskolai végzettség emelkedésével nő azoknak az aránya, akik szívesen végeznek önkéntes tevékenységet. 9

Milyen rendszerességgel végezne önkéntes munkát? (2014) napi rendszerességgel hetente havonta évente egyszer-kétszer nem tudom férfi nő 6% 3% 16% 35% 56% 22% 16% 15% 21% 10% 18-29 év 35-59 év 60 év felett 5% 12% 32% 20% 23% 34% 28% 60% 9% 23% 28% 18% 8% nincs érettségi érettségizett diplomás 4% 7% 5% 25% 22% 26% 30% 34% 57% 20% 18% 21% 15% 9% 7% sorszázalékos megoszlás Demográfiai megoszlás Változó Kategória % Összesen Nem Férfi 46 Nő 54 Korcsoport 18-34 év 23 35-59 év 49 60 év felett 28 Iskolai végzettség nincs érettségi 27 érettségizett 42 diplomás 31 100 100 100 10