Településkép, településszerkezet

Hasonló dokumentumok
Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.

Dörgicsei települési értéktár elemei Sorszám Megnevezés Helyszín Helyrajzi szám Javaslattevő

A szakmai ágazati szakbizottságok szerepe a hungarikum törvény végrehajtási rendelete szerint

Nemzeti érték felvételének javaslata települési értéktárba

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

Újfehértó. Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE

Győrújfalu településképi rendeletének módosítása

A Velencei Értéktár Bizottság január 18-i ülésén VÉB/2016/ 101. határozatszám alatt a Velencei Értéktár részének nyilvánította a

ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez

A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Velencei Helytörténeti Egyesület. Gschwindt-kastély kertje

Tájvédelem a települési tervezésben

AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA

Csopak épített környezetének értékkatasztere

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Települési és megyei értéktárak létrehozása a hungarikum törvény és végrehajtási rendelete szerint

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Árvácska Népdalkör és a Tiszavirág Citerazenekar

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez

Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára

Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Javaslat a Varga János Tűzoltószertár a tűzoltóautókkal települési értéktárba történő felvételéhez

Csipkeház. Javaslat a. települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez.

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet - 2. sz. melléklet 3. sz melléklet

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

1. melléklet az Ugod Község Települési Értéktár Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzatához. Javaslat a

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

Nyírparasznya K özség Településrendezési Tervének módosításához

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

BÁTMONOSTOR MUNKAKÖZI ANYAG! TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 9/1996.(IV.25.) KT. R e n d e l e t e. a helyi jellegű építészeti értékek védelméről

Településrendezési Tervének módosításához

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

A meghökkentően szép, és csodamód, érintetlen zsákfalu, Zalában, a Balaton hátterében bújik meg, védelmező horhosok karjaiban.

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

Nóráp TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Javaslat a városi rang elnyerését megörökítő Emlékkő települési értéktárba történő felvételéhez

Sajóbábony Településrendezési Tervének módosítása OTÉK alóli felmentés kérése és indoklása január

Javaslat. a Beregi keresztszemes hímzés Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő felvételéhez

Módosító indítvány sorszáma. Érintett szelvény. Kovács László és Valek Piroska. 5. 3f-4. Indítvány rövid tartalma, helyszíne

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Bárdibükki Porciunkula Kápolna Települési értéktárba történő felvételéhez

Csopak épített környezetének értékkatasztere

I I Változások

Kérdőív Somogyszentpál Települési Arculati Kézikönyvének elkészítéséhez október 25.

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Győrvár község önkormányzata

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

JAVASLAT. Szőlőhegy-kiváló dűlő települési értéktárba történő felvételéhez

Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 23/2000. (IX. 20.) önkormányzati 1 rendelete

Tárgy: Települési Értéktár Bizottság létrehozása Melléklet: Javaslat minta

Kedves Természetjárók!

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Nyíradony Város Településrendezési Tervének módosításához

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

HATÁSVIZSGÁLATI LAP. 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás a vonatkozó szabályok pontosítását, jogszabályi viszonyokhoz igazítását tartalmazza.

Javaslat. Mezókovácsháza és környéke élóvilága állandó kiállítás. települési értéktárba történó felvételéhez

Káptalantóti, a tanúhegyek ölelte falu Települési értéktár létrehozása a Tapolcai-medence szívében című pályázat megvalósításának eredménye

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET június 29-i ülésére

Tomajmonostora Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2018. (...) Önkormányzati rendelete Tomajmonostora Község településképének védelméről

Javaslat a Szabolcs Kupa települési értéktárba történő felvételéhez

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA

20. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK ESZKÖZEI...

A beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont:

MELLÉKLETEK Magyargencs.

Javaslat A Gebauer freskó Megyei Értéktárba történő felvételéhez

S Z A B Á L Y Z A T. a települési értéktár létrehozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013.(III.4.) rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása

Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2004. (XI. 25.) ÖR. sz. rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI MÓDOSÍTÁSA

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

A településrendezés és eszközei

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme

Településképi Arculati Kézikönyv

Javaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja ( )

SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve

Átírás:

Javaslat Településkép, településszerkezet települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Pető Piroska, 2017. november I. A javaslattevő adatai: Pető Piroska, Diszel halomhegy83@gmail.com, www.balatonitaj.hu II. A nemzeti érték adatai 1. A nemzeti érték megnevezése: Településkép, településszerkezet 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet, agrár- és élelmiszergazdaság, kulturális örökség 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Káptalantóti 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési értéktár, Káptalantóti 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: A település képe változatos, domborzati adottságai következtében medencealji, völgyi, hegyi, meredekebb fekvésű területek váltakoznak. Az alacsonyabb fekvésű belterületet szinte körbe ölelik a réteken, szántókon átívelve a többségében bazalt kőzet keleten permi homokkő- uralta hegyek. Különleges adottságai egyedi környezetet teremtenek, a község tájképi sajátosságai országos szinten kiemelkedőek, ezért ennek megőrzése kiemelten fontos feladat. Káptalantóti belterületének szerkezete szintén megőrizte hagyományos formáját, falusias jellegét, melyre büszke a közösség, és ennek fenntartása, az egyedi értékek védelme, a jellegzetességek tovább éltetése elsődleges célkitűzés. A település arculatának megvédésére és az illeszkedés biztosítására hatékony eszköz lehet a nemrégiben elfogadott településképi arculati kézikönyv és a hozzá kapcsolódó településképi rendelet. Emellett az értéktár lehetőséget ad arra, hogy vázoljuk, kiemeljük, mit értünk hagyományos értékrend alatt, s milyen megoldásokat, formákat, díszítményeket vehetünk alapul a felújításoknál, új építéseknél annak érdekében, hogy településünk képét, szerkezetét megőrizve kedvező irányba befolyásoljuk azt. A településen évszázadok óta fennálló tájhasználat, a szőlőhegyek meghatározó jelentősége is alapvető. A fejlődés útján az értékeink kiemelésére való törekvés mellett a fenntarthatóság jegyében kell járnunk, átörökítve a szellemi örökséget és a tudást is, múltunk tiszteletével a jövő generációi felé. Káptalantóti alapjában véve mezőgazdasági beállítottságú település, megélhetési forrást elsősorban a szőlőtermesztés, borászat biztosított. A külterület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Belterületén érzékelhető a falusias jelleg, kanyargó, néhol szűkös utcáin az embert a többféle színben pompázó rózsák kísérik. Halmazos szerkezetűnek tekinthető a falu, két, egymásra közel merőleges utca határozza meg, továbbá az ezekből nyíló kisebb közök. Az újonnan, pár évtizede beépített lakóterület jól illeszkedik az ősi településmag szövetéhez. A Tekeres-patak- belterületi nevén séd- természetes befolyásoló tényezőként van jelen, e mentén behatároltabban alakult a telkek elrendezése. Javarészt megmaradtak a hosszú szalagtelkek, az 1858. évi kataszteri térképen látható beépítettség, utcaszerkezet fennmaradt, és a lakóépületek többsége is visszavezethető, sokuk eredeti helyén, közel eredeti formájában ma is áll. Az utcák vonalvezetését, az utcaszerkezetet, a kialakult telekstruktúrát meg kell tartanunk a falu egyedi arculatának megőrzése érdekében. A házak telepítése oldalhatáros, az utcára merőleges, utcavonalas, vagy fűrészfogas fésűs beépítés gyakori, emellett számos, településképet meghatározó kisvárosias épület áll utcavonallal párhuzamosan. Fontos a melléképületek, pajták, istállók szerepe. Az előkertes beépítés is elterjedt. Területünkön a jó minőségű kő alapanyagok rendelkezésre állása miatt a kőépítkezés a meghatározó, épített örökségünk nagy része a közelben fejtett permi vörös homokkőből, illetve bazalt kőzetanyagból áll. A faluban a vörös homokkő elterjedése, használata kiemelkedő. Leglátványosabb megmutatkozása a kőkerítésekben vehető észre, de felfigyelhetünk rá házak falában, kopott vakolatok alatt, esetleg szabadon hagyott lábazatoknál. A geológiai változatosság magával hozza az építőkőzetek sokféleségét is, a bazalt is nagy volumenben kerül a szemünk elé, a vegyesen emelt falazatok, támfalak pedig sajátos színt adnak az utcaképnek. Kerülendő tehát a megszokottól eltérő anyaghasználat és formavilág. Meghatározóak a tömör kőkerítések, az áttört, pilléres megoldások, és környékbeli sajátosság a Kalligaro vagy Pimper mesterek műkő gyárában készült műtárgyak alkalmazása is. A településkép fontos elemei az egykor létfontosságú kutak. A megőrzött vízkivételi helyek változatos formában vannak jelen, többségük kávával ellátott, kútházas kerekes kút. Ezek megtartása, értékőrző megújítása a falukép szempontjából szintén fontos. Az épületeken alkalmazott jellegzetes díszítményeket célszerű megfigyelni, és a helyben szokásos módozatokat alkalmazni. Az épületeken koronaként hat egy szépen kiképzett kéményfej, melyre a jó illeszkedés érdekében oda kell figyelni, ezeket is a helyi hagyományoknak megfelelően kell kialakítani. Tetőfedő anyagként a nád volt használatos, mára nagyobb teret nyert a cserép, de számos ház büszkélkedhet gyönyörű nádfedéssel ma is. A falukép

minőségét az épített elemeken felül nagyban befolyásolja a növényi kultúra is, az előkertek, udvarok rendezettsége elsődleges. A legszebb, leghatásosabb a helyben bevált, tájra jellemző dísznövények, cserjék alkalmazása, a nem tájhonos fajok idegenül hatnak és negatívan befolyásolják a településképet. Biológiai egyedi tájértékként veendők számba a múltban nagyobb tiszteletet kapott öreg gyümölcsfák, melyek közvetlen hasznosságuk- gyümölcsadás- mellett erőteljes településkép-formáló elemek. Ezeket tartsuk meg, védjük őket. A településközpont az 1858. évi térképen (www.mapire.eu) Káptalantóti tájban való elhelyezkedése kivételes a falut körülvevő történelmi szőlőhegyeknek köszönhetően. A hagyományos szőlőhegyi tájhasználat, mint tudjuk, érzékeljük átalakulóban van, azonban a folyamatok gyorsasága és iránya, a területekkel, építésekkel kapcsolatos szabályozás révén kontrollálható. A településkép elsődleges meghatározója az a tájképi többlet, érték, mely a község identitásán át az itt élők életminőségét és a turisztikai potenciált is megalapozza, ezért ezt nem szabad feláldozni Az ember tájalakító tevékenysége a szőlőhegyekben a tájhasználat, a művelés és a kapcsolódó objektumok, építmények, a szellemi, néprajzi örökség és hagyományok összhatásában nyilvánul meg. Az emberi munka formálta művelt természeti környezet, a kialakult kultúrtáj apró, de jelentős értékeiből áll össze a megismételhetetlen, egyedi egész. A kimagasló jelentőségű szőlőhegyi kultúrtáj meghatározó elemei a szőlők közé épült pincék, présházak. A népi illetve kisnemesi építészet sajátos megoldásait tükröző, esztétikailag és néprajzi szempontból értékes épületek megőrzése kiemelten fontos a település és az egész Balaton-felvidék jövője szempontjából. Fontos egyedi tájértékek a vallással kapcsolatos objektumok, a feszületek, védőszentek szobrai. A birtokhatárok jelzése is megfigyelhető: a földrészlet-határok mentén előfordulnak a földből kikerült kődarabok alkotta határmezsgyék, kőrakások-sáncok. A természeti képződmények fontos csoportját képezik a biológiai tájértékek közül az árnyat adó diófák, gyümölcsösök, szép alakú idős faegyedek. Az egyedi értékek mellett tájképi, esztétikai értékeket is érzékelhetünk egy adott helyről feltáruló panoráma, jellegzetes látkép, hagyományos összkép látványa által. Területünkön a szőlő feldolgozása, a bor készítése és tárolása a hegyeken történt, ez magyarázza a szőlőhegyi épületek eredetileg is nagy számát. A pinceépítés már a XIV. században megindulhatott kőpincék létrehozásával, a ma is álló értékes épületek egy része a XVIII. században, többsége a XIX. század folyamán épült. dr. Laposa József lényeges mondatai kívánkoznak ide: A Balaton- felvidéki szőlőhegyek termesztéskultúrája, népi építészete történeti, nemzeti, esztétikai szempontból egyaránt kimagasló értéket jelent és az épületek kapcsolata a tájjal, környezettel a mai építészet és környezetalakítás számára is rendkívül tanulságos. Ezek az épületek pótolhatatlan ismeretek hordozói és a paraszti, népi kultúra legösszetettebb tárgyai. Az elmúlt századok emberei a technikai tudás és gazdasági fejlettség alacsonyabb fokán szorosabb kapcsolatban éltek a környezetükkel. Számukra a természet, a környezet alapos megismerése és törvényeihez való alkalmazkodás létfeltétel volt. A szőlőbeli épületek különbözősége egyrészt a változatos természeti adottságokból, másrészt a gazdasági- társadalmi különbségekből fakadt. 1958-ig Diszel területéhez tartozott a Szűcs-domb, a Fekete-Bács tömbje, a Bácshegy (Bácsi-dűlő) és a Sabar-hegy egy része. Ezen szőlőhegyek műveltsége kedvezőnek mondható, az épületállomány vegyes, szép számban maradtak fenn építészeti szempontból értékes, évszázados pince-présházak, itt többnyire a kétszintes típus képviselői gazdagítják a tájat. A hegyek felső régióiban már kevesebb a szőlő, sok a romos épület. Az elhanyagolt parcellák újjáéledése is megfigyelhető. A nyugodt és harmonikus természeti környezet sokakat vonz a

hegyeken létesült vendégházakhoz. A Csobánc-alji Fenyős-dombon nagy szőlőtáblák vannak, és pár présház, nyaralóépület. A Sabar-hegy a község keleti oldalán fekszik, egykor szinte teljes területét művelték, mára az északi, északkeleti oldala elhanyagoltabb képet mutat, a nyugat felé néző lejtőn fellendülést tapasztalhatunk. Az épületek java részét itt átépítették, bővítették, s ez által kevésbé tartották meg értékeiket. A Bodoki dűlő és a Szulai szőlőhegyrész a faluhoz közelebb eső területen terülnek el. Itt a lakófunkció is előtérbe helyeződött. A legelőnyösebb fekvése a Tóti-hegy délnyugati- déli oldalára települt Hegymög nevezetű szőlőhegyrésznek van. A Hegymögi dűlő adottságai első osztályúak, bazalt alapkőzeten lejtőtörmelék, és löszösszlet, kevert homok adja a talajt. Tájesztétikai szempontból különösen értékes a nagy kiterjedésű szőlőterületek és a közeli Badacsony, valamint a Balaton víztükrének együttes látványa által. Az Istvándy család munkájának köszönhetően a területek szőlőműveléssel és állattartással is hasznosulnak. Rizapuszta szőlészeti- és borászati központ. Jelentős szőlőterület található még a község délkeleti határánál, a Vágási dűlőben. Az eredeti állapotban megmaradt pinceajtók, présházajtók és tartozékaik bámulatosak, ezek megtartása és a példák követése is fontos. Az első osztályú szőlőtermő helyek védelme, a szőlőhegyek képének megőrzése és egyúttal felemelése közös érdekünk. A Balaton-törvény 58. (5) bekezdése szerint a szőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő - történeti, termelési és turisztikai szempontból - egyedi értékű dűlőket le kell határolni, és e területek kivételes értékeinek megőrzését biztosítani kell! Intézkedési javaslat: Egyedi helyi védelem, területi védelem felülvizsgálata, egyedi értékű dűlők kijelölése. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: A falu közössége számára fontos a településkép, településszerkezet, a szőlőhegyek megtartása. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája: http://www.kaptalantoti.hu/download.php?view.342 http://www.kaptalantoti.hu/download.php?view.343 http://www.kaptalantoti.hu/download.php?view.482 http://www.kaptalantoti.hu/e107_plugins/autogallery/autogallery.php Laposa József: Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken 1988. A Sabar-hegy részletes ábrázolása 1858-ban. (www.mapire.eu)

III. Mellékletek 1. Fényképek

2. Ajánlás: Megőrzendő, értékes településkép és településszerkezet. 3. A fotókat Pető Piroska készítette, felhasználható a jogszabályokban foglaltak szerint továbbá a felhasználási feltételek meghatározása után, név megjelöléssel.