~ 1 ~ Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. -ának (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. (1) és (3) bekezdésében, 37/A (3) bekezdésében, 38. -ának (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. -ában, 48. (4) bekezdésében, 50. -ának (3) bekezdésében, 58/B (2) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1) (2) bekezdésében, valamint az 1997. évi XXXI. (továbbiakban: Gyvt.) törvény 18. (1) b) pontjában és a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a két törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) E rendelet célja, hogy Nagyszentjános Község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha az Sztv. és a Gyvt. valamint végrehajtási rendeleteik másképpen nem rendelkeznek a Nagyszentjános község területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a mindenkor hatályos Sztv. 3. (1)-(3) bekezdésében, valamint a Gyvt. 4. - ában meghatározott személyekre. (2) Az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.
~ 2 ~ Hatásköri és eljárási rendelkezések 3. (1) A Képviselő-testület a Rendelet 4. -ban meghatározott ellátási formák megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester a soron következő rendes testületi ülésen írásban tájékoztatást ad. (3) A szociális kérelmeket írásban a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet előírásai szerinti adattartalommal kell benyújtani. (4) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni. A szociális ellátás formái és feltételei 4. A Képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függően igénybe vehető ellátások körét az alábbiakban állapítja meg: A) Pénzbeli ellátások a) méltányossági ápolási díj, b) önkormányzati segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, B) Természetben nyújtott szociális ellátások a) közgyógyellátás, b) köztemetés C) Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások a) szociális étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) gyermekjóléti szolgáltatás, e) gyermekek napközbeni ellátása.
~ 3 ~ II. A) I. Pénzbeli ellátások formái Ápolási díj 5. (1) A Képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy a jogosultság szempontjából figyelembe vehető egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át nem haladja meg. (3) Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (4) Az ápolási díj megállapítása során az Sztv. 41-43. -okban foglaltakat kell alkalmazni. (1) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Képviselő-testület évente felülvizsgálja. 6. (2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy ellenőrizheti. (3) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát az Sztv. alapján meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. (4) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha több egymást követő napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen: a megfelelő - legalább napi egyszeri meleg étel - biztosításáról, gyógyszerhez való hozzájutásáról, egyéb, alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról, különösen: az ápolt fürdetéséről, mosdatásáról, a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről, d) az ápolt személy bántalmazása, megalázása e) az ápolt személy javainak jogtalanul az ápoló javára fordítása (5) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző szolgáltató ellenőrzi, nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt, ismertetve a kötelezettség megszegésének körülményeit, az ápolt állapotát. Önkormányzati segély 7. (1) Önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, aki:
~ 4 ~ a) önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, b) alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség ide értve a magas gyógyszerkiadást, illetve az egészségbiztosító által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díját elemi kár elhárítása, gyermek családba visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, iskoláztatás, stb.) miatt anyagi segítségre szorul, (2) Az önkormányzati segély annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át és a közös háztartásban, illetve családban élők vagy egyedül élő kérelmező vagyona nem haladja meg az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket. (3) Önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, b) tartós (3 hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetében, c) elemi kár, d) baleset esetén, e) egyedülálló ellátatlan személy részére krízishelyzetben, f) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezés esetén. (4) Önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. a) az egyszeri alkalommal nyújtott átmeneti segély legalább 1.000 Ft, legfeljebb 10.000 Ft lehet, b) a havi rendszerességgel nyújtott ellátás összege legalább 1.000 Ft, legfeljebb 2.000 Ft / hó lehet. (5) Önkormányzati segélyt egy családból csak egy személy részére lehet folyósítani. 8. (1) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a 7. (2) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően rendkívüli önkormányzati segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezése miatt) rendkívüli élethelyzetbe került, és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. (2) A rendkívüli önkormányzati segélyt elsősorban természetbeni támogatás formájában kell nyújtani. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő költségének megtérítése, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. (3) Egy család részére egy évben legfeljebb egyszer adható rendkívüli átmeneti segély. Összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (4) A rendkívüli önkormányzati segély megállapítása esetén a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell. 9. (1) Az önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
~ 5 ~ a) a kérelmező kérelme erre irányul, b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az ellátás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik. (2) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is lehet. (3) A kérelmező kérelmére vagy a közüzemi díj megfizetésének biztosítása céljából a segély közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható. Temetés céljából nyújtott önkormányzati segély 10. (1) Temetési segély nyújtható az elhunyt hozzátartozójának, vagy a temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A támogatás feltétele, hogy a temettető családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló estén a 300%-át. (3) Nem állapítható meg temetési segély, ha a hozzátartozó a hadigondozásról szóló l994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (4) A temetési segély összege 15.000 Ft. (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft. (6) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11. (1) Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg a közigazgatási területén érvényes lakcímmel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermeknek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Az (1) bekezdés vonatkozásában gyermeknek kell tekinteni a méhmagzatot és a keresettel, jövedelemmel nem rendelkező - különösen nappali iskolai oktatásban részesülő - fiatal felnőttet is. (3) Rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen: a) valamely családtag tartós betegsége, balesete, munkanélkülisége miatt jelentős mértékű a jövedelemcsökkenés, azaz a család összjövedelme a változást megelőző hónapban igazolt összjövedelemhez képest 25 %-ot meghaladó mértékben csökkent;
~ 6 ~ b) a család bármely tagjának vagy közeli hozzátartozójának halála abban az esetben, ha a temetéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben a családot terhelik; c) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik; d) elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás; e) a család sérelmére elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt a család megélhetése veszélybe került; f) a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermekek megfelelő ellátását veszélyezteti; g) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások; h) a gyermeket nevelő ha) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében, hb) gyermek láthatását elősegítő kiadás miatt, hc) gyermek iskoláztatásával járó rendkívüli kiadás miatt anyagi segítségre szorul. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult az a (2) bekezdés szerinti gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként és alkalmanként nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, és nem haladhatja meg a 3000 Ft-ot, gyermeket egyedül nevelő szülő, gondozó esetén az 5000 Ft-ot. A támogatás egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal adható. 12. (1) A rendkívüli támogatást készpénzben csak akkor lehet megállapítani, ha annak célirányos felhasználása biztosított. A támogatás célirányos felhasználásának biztosítása érdekében utólagos elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén, az elszámolás teljesítéséig, életveszély esetét kivéve újabb támogatás nem állapítható meg. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni formában elsősorban akkor állapítható meg, ha a kérelem a gyermek étkezési térítési díjának, díjhátralékának, tandíjának, kollégiumi díjának tankönyv, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő, vagy gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. B) Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 14. Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a) egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 220 %-át nem haladja meg és b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át meghaladja.
~ 7 ~ Köztemetés 15. (1) A polgármester saját hatáskörben államigazgatási hatósági ügyben eljárva gondoskodik az Sztv. 48. -ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről (2) A temetési költségeket az elhalt lakóhelye szerinti önkormányzatnak kell megtéríteni, illetve helyi lakosnál hagyatéki teherként a közjegyzőnél be kell jelenteni, vagy a temetésre köteles személyt kell a költségek megfizetésére kötelezni. (3) Közköltségen a legolcsóbb temetés rendelhető el. (4) A (3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. (5) A Képviselő-testület a köztemetés költségének megtérítésére méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent. (6) A költségek megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett a) hajléktalanná vált, b) a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 50%- át nem haladja meg c) rendkívüli méltánylás térdemlő körülmények fennállása esetén, ha költségek megtérítése a kötelezett megélhetését ellehetetlenítené. 16. (1) A költségek megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át nem haladja meg. (2) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet. (3) A költségek megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el. (4) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően: a) 50 000 forintig 3 hónap, b) 50 001-100 000 forintig 6 hónap, c) 100 000 forint felett 8 hónap. (5) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.
~ 8 ~ C) Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások Szociális étkeztetés 17. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, d) pszichiátriai betegségük, e) szenvedélybetegségük, vagy f) hajléktalanságuk miatt. (2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 70. életévét betöltötte. (3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud. (4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. (5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és betegségét szakvéleménnyel igazolni tudja. (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. 18. (1) Az étkeztetést a Képviselő-testület a Tarka Lepke Óvodában működtetett konyha mindenkori üzemeltetője útján biztosítja. (2)Az étkeztetés történhet a) az étel helyben fogyasztásával, b) elviteli lehetőséggel, c) indokolt esetben házhoz szállítással. (3) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza. (4) A személyi térítési díjként az Sztv.116. -ában meghatározottak figyelembevételévela) amennyiben a családban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, a (9) bekezdés szerinti intézményi térítési díj 50%-át, b) amennyiben a családban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 % és 200 % között van, a (9) bekezdés szerinti intézményi térítési díj 80 %-át,
~ 9 ~ c) egyedül élő esetén - amennyiben havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %- át - a (9) bekezdés szerinti intézményi térítési díj 50 %-át, d) a 70 éven felüli egyedül élő tartós beteg esetén az 1. számú melléklet szerinti intézményi térítési díj 25 %-át, e) egyéb esetekben a (9) bekezdés szerinti intézményi térítési díjat kell megállapítani. (5) A szociálisan nem rászorult személyek részére a szolgáltató által meghatározott díj megfizetése mellett nyújtható a szolgáltatás Házi segítségnyújtás 19. (1) Az Önkormányzat házi segítségnyújtást biztosít a Sztv. 86. (1) bekezdésében meghatározott feladata alapján, az Sztv.63. szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személynek. (2) A házi segítségnyújtás ellátásért fizetendő díjat a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az Sztv.116. -ában meghatározott összeget. (4) Amennyiben a segítségnyújtásra szorulónak jövedelme, készpénz vagyona, vagy tartásra köteles hozzátartozója nincs, a költségeket az önkormányzat viseli. (5) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelem nyilatkozattal, valamint háziorvosi javaslattal igazolni kell, csatolva a gondozás iránti kérelemhez. (6) Házi segítségnyújtás biztosítható a rászoruló kérésén kívül, lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból indított eljárás keretében. Családsegítés 20. A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 64. - ában meghatározott családsegítés feladatainak, ellátását a Bakony-ér Többcélú Társulás útján biztosítja. Gyermekjóléti szolgálat és családsegítés 21. A Képviselő-testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. - 40. - aiban meghatározott gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását a Bakony-ér Többcélú Társulás útján biztosítja.
~ 10 ~ Gyermekek napközbeni ellátása 22. (1) A Képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását a Bakony-ér Többcélú Társulás fenntartásában működtetett Fürge Róka Családi Napközi, a Tarka Lepke Óvodában és a Nagyszentjánosi Hunyadi Mátyás Általános Iskolában - napközi útján - biztosítja. (2) A Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. Aktív korúak ellátása 23. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására, így különösen: a) köteles az ingatlan udvarán valamint a lakóházban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezni és rendeltetésszerűen használni, ürítését biztosítani a szemétszállítást végző szolgáltató céggel kötött szerződés alapján. b) köteles a lakóházhoz tartozó udvart, kertet rendben tartani, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, c) az ingatlanhoz tartozó kertet rendeltetésszerűen köteles használni, művelni, d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét gondozni, tisztán tartani, különös tekintettel annak szemét- és gyommentesítésére. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak betartását az igazgatási ügyintéző helyszíni szemle során ellenőrzi. (4) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmező, illetve jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségeit nem teljesíti, a jegyző megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására szólítja fel, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (5) Ha a kérelmező vagy jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmét el kell utasítani, illetve a megállapított támogatást meg kell szüntetni. 24. (1) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozóan az Sztv. 33-37/.-aiban foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális ellátás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles
~ 11 ~ a) a Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselőjével (Nagyszentjános, Vasút u. 1. b) Nagyszentjános Község Önkormányzatával c) A Győr Moson Sopron Megyei Munkaügyi Központ Győri Kirendeltsége (Győr, Bartók Béla u. 2.) d) A Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény (Nagyszentjános, Árpád u. 11/A) családgondozójával (a továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv). ( 3) A nem foglalkoztatott személy köteles: a.) megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, b.) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni, c.) az Önkormányzat által felajánlott, számára az Sztv.-ben meghatározott megfelelő munkalehetőséget elfogadni, d.) a szociális helyzetéhez a mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról 30 napon belül megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, e.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. f.) az esetleges akadályoztatásról a kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 5 napon belül igazolni g) a munkaügyi kirendeltség által szervezett, egyéni képességet fejlesztő álláskeresési technikák elsajátítására irányuló oktatáson. (4) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően: a) tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről, b) a nem foglalkoztatott személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről az ügyféllel 60 napon belül megállapodást köt. c) a nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart, d) jelzi az önkormányzatnak a nyilvántartásba vétel megtörténtét, e) jelzi, ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi (5) A beilleszkedési program típusai: a) munkavállalási tréning, b) munkakeresési tréning, c) önsegítő csoport, d) problémaelemző és megoldó technikák, e) egyéni foglalkozás, f) tanácsadás (jogi, munkaügyi, pszichológiai, stb.) g) életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó személyes megbeszélések, h) a munkaügyi központ által szervezett egyéb programok Az együttműködési kötelezettség megszegése 25. (1) Az együttműködési kötelezettségét megszegi, aki a) a beilleszkedést segítő programban vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy b) beilleszkedést segítő egyéni vagy csoportos foglalkozásokon két alkalommal igazolatlanul hiányzik, vagy c) a munkavégzés, együttműködés keretében megjelenési kötelezettség nem teljesítése esetén a távollétéről az igazolást 3 munkanapon belül nem mutatja be, vagy
~ 12 ~ d) az együttműködésre kijelölt szervvel vagy a munkaügyi kirendeltséggel nem veszi fel a kapcsolatot, vagy e) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy f) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, vagy g) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei felülvizsgálatának az előírt határidőre nem tesz eleget, vagy h) két éven belül ismételten megszegte az együttműködési kötelezettséget, vagy i) a vállalt képzést önhibájából nem fejezi be. (6) Az együttműködésre kijelölt intézmény köteles a nem foglalkoztatott személy kötelezettségének megszegéséről 5 munkanapon belül értesíteni a rendszeres szociális segélyt megállapító önkormányzat jegyzőjét. Szociális ellátások folyósításának szabályai 26. (1) E rendeletben szereplő szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani, melynek kötelező melléklete a jövedelemnyilatkozat. (2) A jövedelemnyilatkozathoz az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat a rendkívüli átmeneti segély kivételével csatolni kell. (3) Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére nem bocsátja rendelkezésre, a kérelmet el kell utasítani. (4) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása házipénztáron keresztül vagy utalással történik. (5) Az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok tekintetében a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Záró rendelkezések 27.. (1) A Rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló többször módosított 4/2009. (IV. 8.) rendelet hatályát veszti. (2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Nagyszentjános, 2013. december 23. Friderics Cecília polgármester Eszterbauer Erzsébet jegyző
~ 13 ~ Záradék: A Rendeletet 2013. december 23-án kihirdettem. Nagyszentjános, 2013. december 23. Eszterbauer Erzsébet jegyző
~ 14 ~ 1. számú melléklet Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról a rendelet 18.. (3) bekezdése A szociális étkeztetés térítési díja: 441 Ft. Az étel házhoz szállítás díja: 0 Ft. Az árak az áfát nem tartalmazzák. 2. számú melléklet Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról a rendelet 19.. (2) bekezdése A házi segítségnyújtás térítési díja hivatásos gondozó esetén: 500 Ft / óra. A házi segítségnyújtás térítési díja hivatásos gondozó esetén: 250 Ft / óra. Az árak az áfát nem tartalmazzák. 3. számú melléklet Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról a rendelet 22.. (2) bekezdése Óvodai ellátás (tízórai, ebéd, uzsonna)): 321 Ft / fő / nap Iskolai ellátás (tízórai, ebéd, uzsonna): 378 Ft / fő / nap Iskolai ellátás (ebéd): 255 Ft / fő / nap Családi napközi: 660 Ft / adag étkezési + 400 Ft / fő / nap gondozási díj Az árak az áfát nem tartalmazzák.
~ 15 ~ Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII..) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. -ának (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. (1) és (3) bekezdésében, 37/A (3) bekezdésében, 38. -ának (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. -ában, 48. (4) bekezdésében, 50. -ának (3) bekezdésében, 58/B (2) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1) (2) bekezdésében, valamint az 1997. évi XXXI. (továbbiakban: Gyvt.) törvény 18. (1) b) pontjában és a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a két törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) E rendelet célja, hogy Nagyszentjános Község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha az Sztv. és a Gyvt. valamint végrehajtási rendeleteik másképpen nem rendelkeznek a Nagyszentjános község területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a mindenkor hatályos Sztv. 3. (1)-(3) bekezdésében, valamint a Gyvt. 4. - ában meghatározott személyekre. (2) Az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti. Hatásköri és eljárási rendelkezések
~ 16 ~ 3. (1) A Képviselő-testület a Rendelet 4. -ban meghatározott ellátási formák megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester a soron következő rendes testületi ülésen írásban tájékoztatást ad. (3) A szociális kérelmeket írásban a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet előírásai szerinti adattartalommal kell benyújtani. (4) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni. A szociális ellátás formái és feltételei 4. A Képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függően igénybe vehető ellátások körét az alábbiakban állapítja meg: A) Pénzbeli ellátások a) méltányossági ápolási díj, b) önkormányzati segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, B) Természetben nyújtott szociális ellátások a) közgyógyellátás, b) köztemetés C) Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások a) szociális étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) gyermekjóléti szolgáltatás, e) gyermekek napközbeni ellátása. II. A) I. Pénzbeli ellátások formái Ápolási díj 5.
~ 17 ~ (1) A Képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy a jogosultság szempontjából figyelembe vehető egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át nem haladja meg. (3) Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (4) Az ápolási díj megállapítása során az Sztv. 41-43. -okban foglaltakat kell alkalmazni. (1) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Képviselő-testület évente felülvizsgálja. 6. (2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy ellenőrizheti. (3) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát az Sztv. alapján meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. (4) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha több egymást követő napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen: a megfelelő - legalább napi egyszeri meleg étel - biztosításáról, gyógyszerhez való hozzájutásáról, egyéb, alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról, különösen: az ápolt fürdetéséről, mosdatásáról, a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről, d) az ápolt személy bántalmazása, megalázása e) az ápolt személy javainak jogtalanul az ápoló javára fordítása (5) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző szolgáltató ellenőrzi, nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt, ismertetve a kötelezettség megszegésének körülményeit, az ápolt állapotát. Önkormányzati segély 7. (1) Önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, aki: a) önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, b) alkalmanként jelentkező többletkiadások (betegség ide értve a magas gyógyszerkiadást, illetve az egészségbiztosító által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díját elemi kár elhárítása, gyermek családba visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, iskoláztatás, stb.) miatt anyagi segítségre szorul,
~ 18 ~ (2) Az önkormányzati segély annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át és a közös háztartásban, illetve családban élők vagy egyedül élő kérelmező vagyona nem haladja meg az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket. (3) Önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, b) tartós (3 hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetében, c) elemi kár, d) baleset esetén, e) egyedülálló ellátatlan személy részére krízishelyzetben, f) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezés esetén. (4) Önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. a) az egyszeri alkalommal nyújtott átmeneti segély legalább 1.000 Ft, legfeljebb 10.000 Ft lehet, b) a havi rendszerességgel nyújtott ellátás összege legalább 1.000 Ft, legfeljebb 2.000 Ft / hó lehet. (5) Önkormányzati segélyt egy családból csak egy személy részére lehet folyósítani. (6) Az önkormányzati segély összege családonként, éves szinten nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot. 8. (1) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a 7. (2) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően rendkívüli önkormányzati segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezése miatt) rendkívüli élethelyzetbe került, és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. (2) A rendkívüli önkormányzati segélyt elsősorban természetbeni támogatás formájában kell nyújtani. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő költségének megtérítése, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. (3) Egy család részére egy évben legfeljebb egyszer adható rendkívüli átmeneti segély. Összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (4) A rendkívüli önkormányzati segély megállapítása esetén a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell. 9. (1) Az önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelmező kérelme erre irányul, b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az ellátás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
~ 19 ~ (2) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is lehet. (3) A kérelmező kérelmére vagy a közüzemi díj megfizetésének biztosítása céljából a segély közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható. Temetés céljából nyújtott önkormányzati segély 10. (1) Temetési segély nyújtható az elhunyt hozzátartozójának, vagy a temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A támogatás feltétele, hogy a temettető családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló estén a 300%-át. (3) Nem állapítható meg temetési segély, ha a hozzátartozó a hadigondozásról szóló l994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (4) A temetési segély összege minimum 8.000 Ft, maximum 20.000 Ft. (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 80.000 Ft. (6) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11. (1) Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg a közigazgatási területén érvényes lakcímmel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermeknek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Az (1) bekezdés vonatkozásában gyermeknek kell tekinteni a méhmagzatot és a keresettel, jövedelemmel nem rendelkező - különösen nappali iskolai oktatásban részesülő - fiatal felnőttet is. (3) Rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen: i) valamely családtag tartós betegsége, balesete, munkanélkülisége miatt jelentős mértékű a jövedelemcsökkenés, azaz a család összjövedelme a változást megelőző hónapban igazolt összjövedelemhez képest 25 %-ot meghaladó mértékben csökkent; j) a család bármely tagjának vagy közeli hozzátartozójának halála abban az esetben, ha a temetéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben a családot terhelik; k) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik; l) elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás;
~ 20 ~ m) a család sérelmére elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt a család megélhetése veszélybe került; n) a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermekek megfelelő ellátását veszélyezteti; o) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások; p) a gyermeket nevelő ha) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében, hb) gyermek láthatását elősegítő kiadás miatt, hc) gyermek iskoláztatásával járó rendkívüli kiadás miatt anyagi segítségre szorul. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult az a (2) bekezdés szerinti gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként és alkalmanként nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, és nem haladhatja meg a 3000 Ft-ot, gyermeket egyedül nevelő szülő, gondozó esetén az 5000 Ft-ot. A támogatás egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal adható. 12. (1) A rendkívüli támogatást készpénzben csak akkor lehet megállapítani, ha annak célirányos felhasználása biztosított. A támogatás célirányos felhasználásának biztosítása érdekében utólagos elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén, az elszámolás teljesítéséig, életveszély esetét kivéve újabb támogatás nem állapítható meg. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni formában elsősorban akkor állapítható meg, ha a kérelem a gyermek étkezési térítési díjának, díjhátralékának, tandíjának, kollégiumi díjának tankönyv, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő, vagy gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. B) Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 14. Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a) egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 220 %-át nem haladja meg és b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át meghaladja. Köztemetés 15.