SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DIALEKTOLÓGIAI VIZSGÁLAT ÁRÓL

SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DIALEKTOLÓGIAI VIZSGÁLAT ÁRÓL ÖRDÖG FERENC 1. Noha a címbe foglalt műszó új, először a Baranya megye földrajzi nevei cimű mű megjelenése alkalmából Pécsett rendezett tudományos ülésen elhangzott előadásomban használtam (vö. Baranyai Művelődés 1989. 3. sz. 27-33), de tartalmát voltaképpen már 1958-ban, az 1. Magyar Nyévtudományi Kenferencián Benkő Loránd összefoglalta (vö. Nyelvjárástörténet a névtudományban. NévtVizsg. 132-5), sőt már ő is közhelynek nevezte, de sietve hozzá is tette, hogy "olykor-olykor az ilyen alaptételeknek nem árt újból nyomatékosan hangot adni" (i. h.). Ezt teszem most magam is, amikor röviden kőrvonalazom, és egy-két kiragadott példán szemléltetem, hogya "Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745-1771)" című közelesen megjelenő munka alapján készülő személynév-monográfiámban milyen alapvető vizsgálati szempontokat kivánok alkalmazni. 2. Az onomato-dialektológia a névegyedek és névtípusok keletkezésmédjának (a motivációnak) és nyelvi (szófaji, alaktani, hangtani, stilisztikai stb.) eszközeinek a térbeli vizsgálata. A név jnévtípus megjelenésének, kiterjedésének és elterjedésének az okaira a művelődéstörténeti, településés gazdaságtörténeti stb. hatóerők főldaritése adja meg a választ. Más megközelítésben Pais ezt úgy fogalmazta meg, hogy a névtudomány alkalmazott művelődéstörténet. A térbeliség természetesen csak valamilyen időbeliségben érvényesülhet, akár horizontálisan (leíró, leíró-összehasonlító), akár vertikálisan (történeti, történeti-összehasonlító) vizsgáljuk őket. Az összevetés történhet egy nyelven belül vagy más nyelv tulajdonneveivel (vö. Szépe György, A magyar és a francia rokonsági elnevezések összevetése. In: Összevető nyelvvizsgálat, nyelvoktatás 343. Bp., 1972.), és mivel mind a mai, mind a régebbi korokból származók többnyire magukon viselik az illető nyelvjárás legfőbb hangtani, ritkábban alaktani jellemzőit, a dialektológia eszközeivel leírhatók. 3. Családneveink keletkezésének a motivációját a XVIII. századi adatokra támaszkodva az esetek egy részében megkésett, mondhatnám, reménytelen vállalkozás lenne földeríteni, ezért aztán én is Kniezsa István felosztását tekintem vizsgálódásom alapjául: személynevekből, helynevekből. kőznevekből származók (A magyar és a szlovák családnevek rendszere 9. Bp., 1965.). De mielőtt még ezt megtenném, elkülönítem egymástól a magyárok 488

SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DIALEKTOLÓGIAI VIZSG ÁLAT ÁRÓL és a nem ma~yarok adta neveket, ahogy helységneveink tipologizálásakor is tettem (vö. Ordög Ferenc, Helységneveink keletkezésmódjáról. Bp., 1980.). Mind a személy- és helynevekből, mind a közszavakból származók vizsgálatakor természetesen messzemenően igyekszem kamatoztatni mindazokat az ismereteket és kutatási eredményeket, amelyek egyrészt a régebbi korok, másrészt a mai kor személyneveinek tanulmányozása során a hazai és a fontosabb kűlfőldi szakirodalomban felhalmozódtak. 4. Személynévanyagom a conscriptio animarumokból és a canonica visitatiókból való", amelyekről már az anyaggyüjtés legelején megállapíthattam. sokkal jobban tükrözik a helyi nyelvjárás főbb hangtani jellemzőit, mint a kíilőnbőző (keresztelési, halotti stb.) anyakönyvek vagy a kűlőnböző adóősszeírások. Az összefüggő kutatóterületröl, a XVIII. századi Zala megyének a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó részéről, az Alsóörs-Pula-Szőc-Siegvár- Véged-Zalalövö-Milej- Nova- Pusztamagyaród- Nagykanizsa- Kiskomárom- Keszthely- Balaton- part-alsóörs által határolt területről 1745 és 1771 között 789 összeírás maradt fenn 2 Ezeket a házak szerinti rovatolt névsorokat a helyi plébánosok, illetőleg az ő közreműködésükkel a föesperes-helyettesek készítették. Nyelvjárástörténeti vizsgálatnkat már évekkel ezelőtt elkezdtem (vö. Ördög Ferenc, A készülö XVIII. századi zalai személynévtár családneveinek nyelvjárástörténeti hasznosításáról. In: A magyar nyelv rétegződése II, 729-35. Szerkesztette: Kiss Jenö és Szűts László. Bp., 1988.), és most, a névtár és a mutatók elkészülte után a. teljes névanyagon kivánom befejezni. Közben, 1987-ben egy kitűnő forrás látott napvilágot Münchenben, a Görres Gesellschaft gondozásában, Pfeiffer Jánosnak a Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630-1950), püspökei, kanonokjai és papjai cimíi munkája, majd 1989-ben a hozzá tartozó Index (Összeállította: Kredics László és Csonka László. Veszprém), amelynek segítségével az összeírást készítő plébánosnak a születési, iskoláztatási és műkődési helyét stb. könnyűszerrel meg tudom majd állapítani. 5. a) Nemcsak Göcsejnek és Hetésnek, de úgy tűnik, talán az egész Nyugat-Dunántúlnak egyik jellegzetes névtípusa az apanév + -ji patronimikon-képzős név: Ádámji, Bánji (Bamji, Bámji, BánjJi, Ba nji), Bendefy, Bertalanfy (Be rta lanjjy), FerencjJi, Györji (GyörjJi, GyőrjJi, GyörJJy, Györffy, GyörJJfj, GyőrJJy, GyőrJJfj, Győrji, Györfy, Győrffj), Gyulaji, Istvánji (IstvanjJi, IstvánjJi, Istvanji), jakabji (JakabjJi, JakajJi, JakaJJfj, Jakaji, Jakafy), Jánosffj, Katánji (Kantaji) MihályjJi (MiháJJfj, MihálJJfi, Mihálji), Pálji (PajJi, PájJi, Paji, Páji, PaljJi, PáljJi, PalJJy, PalJJy, Pálffy, PálJJy PálJJfi, Paljii, Palffi, Pálfy, Pálffi, PálljJi, PallJJy, PállJJy, Pallji, Pál/ji, Pál/fy, 489

ÖRDÖG FERENC Pa lyfy}, Péterfi (Pe te rjfi, Péterffi, Péterffy, Péterffy, Pe te rfi, Péterfy), Sándorfi (Sandorjfi, Sarulorfi, Sándorfi, Sándorrfy). A fi német, szláv nevekhez is járulhat: Jelenfi (Je lenjfi, Jelenffy}, Jerfi, MartinoffY. Az alakilag ide vonható Sárfi (Sárfy) és Szalafi nevek valószínűbb, hogy puszta helységnévből (Sárfi",Sárfő, Szalafő) keletkeztek sok más társukkal (Rendek, Sziplok, Szár, Vigant stb.) egyűtt (vö. Ördög Ferenc, A puszta helynevekből keletkezett családnevek kérdéséhez. Nyr. CVI, 484-6). Elterjedésűk széles kőrű, a 309 telepűlés csaknem egyharmadában viselte valaki a fenti nevek valamelyikét. További vizsgálatnkat az apanév + -i, valamint az apanév + -a (-o), -e képzős (Bereczki, Mátyási, Urbáni; JoOO, Móricza, Baláso, Lukácso, Lőrineze, Bőrőcze stb.) nevekkel együtt célszerű elvégezni, választ keresve egyúttal arra a kérdésre is, hogy ez utóbbiak patronimikon-képzősek-e vagy pedig kicsinyítőképzősek, esetleg az őket létrehozó két indíték együttes eredményei. b) A puszta keresztnévbőljbecézőnévből alakult családnevek száma és elterjedése ugyan nem lebecsülendő, de közel sem olyan mérvű, mint Kalotaszegen (vö. B. Gergely Piroska, A kalotaszegi magyar családnevek rendszertani és funkcionális vizsgálata 73. Bp., 1981.) vagy a Székelyföldön (vö. Benkő Loránd: NévtVizsg. 133). Kutatóterületemen leggyakoribb közülük a 182 településen előforduló Farkas. 148 kutatóponton kereszt név ként is él, és meglepöen sok helyen (109) két funkcióban is használatos. akárcsak a második leggyakoribb keresztnévi eredetű család név, a Simon. (Családnévként 132, keresztnévként 61, mindkét funkcióban pedig 34 településen fordul elő.) Ezekkel ellentétben a Salamon név ugyan 67 kutatóponton része a családnévanyagnak, de ekkor már mint kereszt név csak 6 helyen (Sümegen, Pulában, Szentlászlóegyházán, Szentpéterúrban, Sármelléken és Balatonmagyaródon ) használatos. c) Mostani kutatóterületemnek is - akárcsak a korábbinak, Göcsejnek és Hetésnek - jellegzetes névtípusa a népnévből (népcsoportnévből) keletkezett Bosnyák, Cigány, Cseh, Francia, Horvát, Kun, Lengyel, Magyar, Német, Oláh, Olasz, Orosz, Polyák, Rác, Rusznyák, Székely, Talján, Tatár, Tót, Török, Zsidó. A vizsgált területen csupán 9-ben (134., 152., 182., 247-8., 261.,288-9.,292.) nem fordul elő egyik sem. Ha közülük a két legelterjedtebbet, a 273 településen föltűnő Horvát-ot (Horvat, Horvath, Horváth, Horvatth, német telep es falvainkban Horbath is) és a csaknem ugyanennyi (270) kutatóponton megjelenő Tót-ot (Thoot, Thot, Thót, Thoth, Thóth, Thott, Thótth, Toot, Toót, Tóót, Tooth, Toóth, Tóóth, Toott, Tóótt, Tootth) Toótth, Tóótth, Tot, Toth, Tóth, Tott, Tótt, Totth, Tótth) egyazon térképre vetítjük, elterjedésüknek nemcsak a mértéke, hanem még a helye is csaknem azonos. A 309 település közül csupán 33-ban (18-9.,25-6.,34.,55-6.,.60., 64., 66., 78.,86.,88-9.,97., 101., 104., 107-9., 119., 121., 125., 135a, 142., 162., 176;, 490

SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DIALEKTOLÓGIAI VIZSGÁLATÁRÓL 214.,256.,260.,278.,283.,307.) nem találkozunk egyikkel sem. A 27 Írásváltozatú Tót név ilyen széles kőrű elterjedése a XVIII. század közepén azért meglepö, mert Fehértói Katalin a Zsigmondkori Oklevéltár 1. kötete alapján (Összeállította: Mályusz Elemér. Bp., 1951-1958.) még azt állapította meg, hogy "a teljes névsorban található még 16 személy, kiknek «sclavus» a megkülönböztetö neve, de egy sincs e területröl (ti. Délnyugat-Dunántúlról. Ö. F.), akit pl. Tót-nak neveznének (A XIV. századi megkülönböztetö nevek 43. Bp., 1969.). Elterjedtség tekintetében szintén ebbe a csoportba tartozik a Német (Nemet, Némét, Nemeth, Németh, Néméth, Németth, Nimet, Nimeth) családnév, mivel 253 településen fordul elö. Nem találkozunk vele a göcseji és a Göcsejhez közel esö falvakban (25. Börönd, 26. Kiskutas, 28. Háshágy, 55. Kávás, 60. Apátfa, 82. Böde, 88. Szentmihályfa, 96. Dobron, 101. Kökényesmindszent, 136. Petrikeresztúr, 137. Lickó, 152. Iborfia, 189. Tárnok, 214. Mikefa, 245. Pusztaszentlászló), továbbá a mindössze egy-két évtizeddel ezelött németekkel betelepített Szalapán (24.), Szöcön (64.), Pulában (95.), Sáskárt (117.), Hegyesden (134.), Szentjakabfán (147.), továbbá Freivizen (289.) és Langvizen (291.), ez utóbbi helységek nevének elsö előfordulása a 4. számú forrásomból adatolható (vö. Kiss Lajos, FNESZ. Filzvölgy, Hosszúvölgy a.). A fenti három legelterjedtebb név után az elterjedt nevek csoportjában tárgyalom majd a 98 településen elöforduló Török (Torok, Törők, Tőrök, Tőrők) és a 84 kutatóponton adatolható Magyar (Magar, Magyarr) családneveket. Ezek után a közepesen elterjedt nevek következnek az előttük álló településszámok csökkenő rendjében. 59 Rácz (Racz, Ratz, Rátz), 55 Cseh (Ceh, Che, Chéh, Czhe, Cse, Csé, Csech, Cshe), 37 Lengyel (Legyel, Lengel, Lengely, Lengyell), 35 Olasz (Olas, Oláss, OMsz, Olaz), 33 Oláh (OhM, Ola, Olá, Olah, Ollá, Olya, Olyá), 25 Czigány (Czigan, Czigany, Zigány), 21 Talián (Talian, Taljany, Tallian, Tallián. Tulián}, 20 Tatár (Tatar), 17 Kun (Kún, Kunn, Kuun), 15 Zsidó (Sido, Sidó, Zsidó). A 10 kutatóponton vagy az ennél kevesebb helyen előfordulókat a kevésbé elterjedt nevek csoportjába sorolom. 10 Székely (Székel, Széke ll; Szekely, SzeMI, Székől), nem zárva ki, hogy ezeknek egy része - vagy éppenséggel mindegyike - puszta helységnévből alakult (vö. a tőbb -székely utótagú helynévvel). Ugyancsak 10 kutatóponton tűnik fől a Francia (F'ranczia) és az Orosz (Orosz, Orozz) név, 9-en a Bosnyák, (Bosnak, Bosnyak), valamint a Polyák (Poják, Polak, Polák, Polka), egy településen pedig a Rusnák. 6. A névdivat változásainak, illetőleg a változások okainak tüzetes vizsgálatát nemcsak a már említett mű címében jelzett intervallum (1745-1771) 491

ÖRDÖG FERENC között tudom elvégezni, hanem ennél jóval nagyobb időközben is, mivel a lakosok neve után csaknem valamennyi ősszeírásban ott áll életkoruk is. Az 1740-es és az 1750-es években összeírt felnőttek egy része e század elején született, a legidősebbek pedig a XVII. század végén, amelyről azonban már meglehetősen kevés adatunk van, mivel keresztelési anyakönyveink jelentős többségét - amint az köztudott - csak a XVIII. század elején, közepén kezdték el vezetni. Éppen ezért kiegészítő forrásként feldolgoztam valamennyi XVII. századi zalai római katolikus (Csesztreg 1665-, Lendva 1685-, Nagykanizsa 1690-, Keszthely 1697-) és református (Kiskomárom 1623-) keresztelési anyakönyv anyagát, akár beletartozik mostani kutatóterületembe, akár nem. Ezekben a plébániákban, illetőleg akiskomáromi parókián 140 helységből 6228 gyermeket kereszteltek meg, nevük, valamint szüleik, keresztszüleik neve sok hasznos adatot és adalékot nyújt majd e század keresztnévdivatának a tanulmányozásához. 1. Gyűjteményem családneveinek. különösen pedig keresztneveinek vizsgálatakor természetesen mind a vallási, mind a társadalmi szempontot messzemenően figyelembe kívánom venni, amire azért van lehetőségem, mivel az összeírások a Rituálénak megfelelően - sőt még az ebben foglalt követelményeken túlmenően is - tartalmazzák az ide vonatkozó adatokat (református, evangélikus, zsidó; nemes, zsellér, szolga; kocsis, takács, tanító stb.). Mindezekre a felbecsülhetetlen értékű adatokra munkám IV., a mutatókat tartalmazó kötetének a segítségével könnyűszerrel rátalálok, mivel nemcsak a tulajdonneveket (családneveket, keresztneveket, helyneveket stb.), hanem a vallásra, illetőleg a társadalmi helyzetre és a foglalkozáara vonatkozó kőzszavakat is mutatóztam (Calvinista, Lutheranus, Iudaeus; nobilis, inquilinus, servus; auriga, textor, ludi magister stb.). 8. A családnevek helyesírási kérdései külön fejezetbe kívánkoznak a néhány magyar nyelven lejegyzett keresztnévvel, illetőleg becézőnévvel együtt (vö. a már adatolt Tót családnév 27, a Pálfi 23, a Györfi 11 változatát). Ezek az adatok is, a korábban említettek mellett, százával igazolják ünnepeltünknek azt a korai felismerését, hogy a tulajdonnevek - a közhiedelem elképzelésével ellentétben - sokkal mozgékonyabbak, mint a nyelv köznévi elemei (NévtVizsg. 134). * * * 492

SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DlALEKTOLÓGIAI VIZSG ALAT ARÓL Jegyzetek 1 A sajtó alatt levó népességösszeirások és egyházlá.togatási jegyzókönyvek általam adott sorszám szerinti jegyzéke. (A "per" jel után a kötet tényleges elkészülésének az éve áll, a lapszám utáni zárójelben pedig a Veszprémi Püspöki Levéltár (VPL.) jelzete.) 1. Conscriptio Animarum Districtuum Wesprim[iensis] et Keszthely[iensis] 1745/1746.626 lap (VPL. A 14.2.) 2A Visitatio Canonica Districtus Zaladiensis 1746. 385 lap (VPL. A 8.5.) 2. Conscriptio Animarum Districtus Keszthely[iensis] 1746. 317 lap (VPL. A 14.1.) 3A Visitatio Canonica Districtus Szala-Egerszegiensis. Conscriptio opus 1748/1750. 1166 lap (VPL. A 8.10.) 4. Conscriptio Animarum Districtus Kanizsa[iensis] 1757. 750 lap (VPL. A 14.3.) 5A Visitatio Canonica Districtus Keszthely[iensis] 1748. 392 lap (VPL. A 8.8.) 5. Conscriptio Animarum Districtus Keszthely[iensis] 1757. 738 lap (VPL. A 14.5.) 6A Visitatio Canonica Districtus Wesprim[iensis] 1747. 646 lap (VPL. A 8.6.) 6. Conscriptio Animarum Districtus Wesprim[iensis] 1757. 718 lap (VPL. A 14.8.) 7. Conscriptio Animarum Districtus Kanisa[iensis] 1767/1769. 356 lap (VPL. A 14.9.) 8. Conscriptio Animarum Districtus Kanizsa[iensis] 1771.,726 lap (VPL. A 14.10.) 9. Conscriptio Animarum Districtus Keszhely[iensis] 1771. 411 lap (VPL. A 14.12.) ioa Visitatio Canonica Districtus Tapolca[iensis] 1745/1746. 546 lap (VPL. A 8.2.) 10. Conscriptio Animarum Districtus Tapolca[iensis] 1771. 424 lap (VPL. A 14.14.) ll. Conscriptio Animarum Districtuum Palota[iensis] et Wesprim[iensis] 1771. 616 lap (VPL. A 14.15.) 2 A települések neve sorszám szerint (A sorszámozás a kutatóterület legészakibb-iegnyugatibb pontján kezdődik, és kelet felé haladva a legdélibb-iegkeletibb pontján ér véget. Van 100a, 135a is.) 1. Szegvár 2. Meggyes 3. Hosztót 4. Galsa 5. Nyavalád 6. Rigács 7. Sárosd 8. Megyer 9. Bodorfa 10. Káptalanfa 11. Uk 12. Véged 13. Ötvös 14. Dabronc 15. Hany 16. Bük 1 17. Gógánfa 18. Kajánfölde 19. Vaspör 20. Batyk 21. Gyepü 22. Gyömöró 23. Zalabér 24. Szalapa 25. Börönd 26. Kiskutas 27. Kisvásárhely 28. Háshágy 29. Tölcsiny 30. Rendek 31. Pakod 32. Zalaszentpéter 33. Mihályfa 34. Nyírlak 35. Dötk 36. Boldogfa 37. Felsöaranyod 38. Tekenye 39. Vitenyéd 40. Zalamindszent 41. Lóvó 42. Zalapataka 43. Cséb 44. Felsöbagod 45. Alsóbagod 46. Alsóaranyod 493

ÖRDÖG FERENC 47. Szentgrót 48. Zalaszentgyörgy 49. Szepetk 50. Óhid 51. Pókafa 52. Istvánd 53. Sümeg 54. Salómvár 55. Kávás 56. Boncodfölde 57. Csáford 58. Fogaskerék 59. Szentgrót-Polgárváros 60. Apátfa 61. Szentiván 62. Ollár 63. Kemend 64. Szöc 65. Nyirá.d 66. Ságod 67. Bötefa 68. Kisgörbö 69. Teskánd 70. Andráshida 71. Gébárd 72. Neszele 73. Alibánfa 74. Lukafa 75. Vöckönd 76. Csehi 77. Döbröce 78. Kaszahá.za 79. Henye 80. Udvarnok 81. Nagygörbö 82. Böde 83. Zalaegerszeg 84. Nemesapáti 85. Gyürüs 86. Bazsi 87. Prága 88. Szentmihályfa 89. Ebergény 90. Csá.cs 91. Középapáti 92. Koppány 93. Sénye 94. SZÓlÓSi 95. Pula 96. Dobron 97. Döbréte 98. Alsóapáti 99. Bezeréd 100. Dörögd 100a Öcs (Veszprém m.) 101. Kökényesmindszent 102. Orbányosfa 103. Kallos 104. Barátsziget 105. Zalaszentlá.szló 106. Milej 107. Rám 108. Besenyó 109. Forintoshá.za 110. Padár 111. Vindornyalak 112. Csoromfölde 113. Petend 114. Botfa 115. Gyülevész 116. Szántó 117. Sáska 118. Kapolcs 119. Vigánt 120. Nagylengyel 121. Almás 122. Kehida 123. Köveskút 124. Haláp 125. Lak 126. Bucsa 127. Nagykapornak 128. Fok 129. Felsóörs 130. Gellénhá.za 131. Felsökustány 132. Monostorapáti 133. Bocfölde 134. Hegyesd 135. Nagypécsely 135a Szólós 2 136. Petrikeresztúr 137. Lickó 138. Csatár 139. Hetés 140. Misefa 141. Németfalu! 142. Alsókustány 143. Dánielkarmacs 144. Egyházaskarma.cs 145. Rezi 146. Zsid 147. Szentjakabfa 148. Budavár 149. Nemespécsely 150. Csopak 151. Lovas 494

SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DIALEKTOLÓGIAI VIZSGÁLATÁRÓL 152. Iborfia 153. Szentlászióegyháza 154. Tilaj 155. Lesencistvánd 156. Csicsó 157. Köves 158. Paloznak 159. Alsóörs 160. Tapolca 161. Balatonhenye 162. Kisdörgicse 163. Vászoly 164. Füred 165. Arács 166. Diszei 167. Sárhida 168. Sándorháza 169. Csány 170. Bük 2 171. Lesencetomaj 172. Györhegye 173. Szentantalfa 174. Szentandrás! 175. Rád 176. Vállus 177. Csobánc 178. Szentbékálla 179. Monoszió 180. Tagyon 181. Felsödörgicse 182. Mánd 183. Németfalu? 184. Gyulakeszi 185. Mindszentkálla 186. Köveskálla 187. Alsódörgicse 188. Nova 189. Tárnok 190. Bak 191. Pölöske 192. Nemesszer 193. Újfalu 194. Köszvényes 195. Egregy 196; Raposka 197. Diska 198. Kisfalud 199. Felsöpáhok 200. Szentandrás 201. Vita 202. Kisapáti 203. Káptalantóti 204. Zánka 205. Udvari 206. Hegymagas 207. Igrice 208. Vörü 209. Szentpéterúr 210. Gétye 211. Bókaháza 212. Kékkút 213. Akali 214. Mikefa 215. Kozmadombja 216. Alsópáhok 217. Gulács 218. Kövágóörs 219. Szentmihály 220. Hosszúfalu 221. Szentgyörgyvár 222. Ederics! 223. Salfölde 224. Szepezd 225. Tófej 226. Pacsa 227. Keszthely 228. Kisörs 229. Zalaapáti 230. Szigliget 231. Tördemic 232. Rendes 233. Tütös 234. Badacsonytomaj 235. Fakos 236. Pötréte 237. Felsökál 238. Szentmárton 239. Boldogasszonyfa 240. Sármellék 241. Mészesgyörök 242. Felsörajk 243. Felsöhorváti 244. Esztergály 245. Pusataszentlásslő 246. Alsókál 247. Alsóhorváti 248. Égenfölde 249. Felsöhahót 250. Alsórajk 251. Ederícs" 252. Palkonya 253. Eger 254. Pusztamagyaród 255. Alsóhahót 256. Ung 257. Aracsa 258. Báránd 259. Zalavár 495

ÖRDÖG FERENC 260. Lebuj 261. Fenék 262. Szentliszló 263. Kilimán 264. Pőlőskefej 265. Kerecseny 266. Felsöorosztony 267. Szabar 268. Bőrzőnce 269. Szentbalázs 270. Alsóorosztony 271. Baksahá.za 272. Dusnok 273. Gelse 274. Nagyrada 275. Hidvég 276. Kacorlak 277. Sziget 278. Kisrada 279. Szerdahely 280. Bocska 281. Garabonc 282. Balatonmagyaród 283. Németszentmiklós 284. Merenye 285. Újudvar 286. Bakónak 287. Újlak 288. Obornak 289. Freiviz 290. Karos 291. Langviz 292. Korpavár 293. Homokkomárom 294. Kiskomárom 295. Galambok 296. Kisrécse 297. Komárváros 298. Nagyrécse 299. Tólós 300. Kiskanizsa 301. Sárszeg 302. Nagykanizsa 303. Szent jakab 304. Ormándhida 305. Mihá.ld (Somogy m.) 306. Szentmiklós (Somogy m.) 307. Liszó (Somogy m.) 496