Az új személyazonosító okmány A hatályos jogszabályok alapján személyazonosság igazolására alkalmas okmány jelenleg a személyazonosító igazolvány, a kártya formátumú vezetői engedély, illetve az útlevél. Ezen rendszeren a 2016. január 1-jével hatályba lépő szabályozás sem változtat. 2016. január 1-jét követően is változatlanul érvényben lesz az az előírás, hogy minden állampolgárnak születéstől fogva rendelkeznie kell legalább egy érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal (tehát személyazonosító igazolvánnyal, kártya formátumú vezetői engedéllyel vagy útlevéllel). Ennek megfelelően az új személyazonosító igazolvány kiváltása nem kötelező. Ha 2016. január 1-jét követően az állampolgár személyazonosító igazolványt fog igényelni, úgy számára már az új személyazonosító okmány kerül kiállításra. Az új személyazonosító igazolványra való átállásra tehát fokozatosan, felmenő rendszerben kerül sor, a polgárok jelenlegi személyazonosító igazolványuk érvényességének lejártára tekintettel vagy ettől függetlenül előterjesztett kérelmére. Az új személyazonosító igazolvány ahogy jelenleg is a jövőben is olyan hatósági igazolvány lesz, amely a polgár személyazonosságát és a vonatkozó jogszabályban meghatározott adatait közhitelesen fogja igazolni, illetve a polgár törvényben meghatározott esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát. Az állandó személyazonosító igazolvány emellett új elemként alkalmas a polgár elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kivételekkel a polgár kérelmére a minősített elektronikus aláírás létrehozására. A fentiek megvalósulása érdekében a 2016. január 1-jétől bevezetésre kerülő állandó személyazonosító igazolvány amellett, hogy vizuálisan tartalmazni fogja a jelenlegi személyazonosító igazolvány adattartalmát, tároló elemmel fog rendelkezni. Az állandó személyazonosító igazolvány 2016. január 1-jétől elektronikus adathordozó egységet, tároló elemet (chip) tartalmaz. A tároló elem elektronikus formában tartalmazza valamennyi személyes adatot és okmányadatot, amely az állandó személyazonosító igazolványon vizuálisan is megjelenik. A tároló elem ezen adatokon kívül az alábbi adatokat tartalmazza: a polgár ujjnyomatát, kivéve, ha a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 12. életévét még nem tölti be, az ujjnyomat rögzítését visszautasította, vagy ujjnyomat adására fizikailag képtelen; az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot, a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, a polgár adóazonosító jelét, és a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját. Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elme elektronikus aláírás létrehozására alkalmas eszköz, a polgárnak lehetősége van elektronikus aláírás igénylésére. Ha a polgár társadalombiztosítási azonosító jellel, valamint adóazonosító jellel rendelkezik, az az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzítésre kerül. A társadalombiztosítási azonosító jel, valamint adóazonosító jel megléte nem feltétele a személyazonosító igazolvány igénylésének. Ha a polgár társadalombiztosítási azonosító jellel, valamint adóazonosító jellel rendelkezik, akkor személyazonosító igazolványával is képes lesz ezen azonosítók igazolására azon szervek előtt, amelyek ezen azonosító megismerésére jogosultak, és rendelkeznek a megfelelő kártyaolvasó eszközzel. Mindezekre figyelemmel az új személyazonosító igazolvány még nem fogja kiváltani a TAJ kártyát és az adókártyát, csak lehetővé teszi a társadalombiztosítási azonosító jel, valamint adóazonosító jel igazolásának egy újabb lehetőségét. A személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója az egységes elektronikuskártyakibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártyafunkcióhoz szükséges elektronikus egyedi azonosító. Az új típusú okmány vizuálisan tartalmazza továbbá a tároló elemben rögzített adatokhoz történő jogszerű hozzáférést biztosító protokoll elindításához szükséges kódszámot (CAN szám). Ez egy hat jegyű szám, amely az állandó személyazonosító igazolvány arcképet tartalmazó oldalának jobb alsó részén található, megfelelő jogosultság birtokában automatizált chip-olvasásra használható. Az új típusú okmány továbbá vizuálisan tartalmaz egy adattároló kódot, amely a polgár személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját, valamint az elektronikus egyedi azonosítót tartalmazza.
A tároló elemet (chip) tartalmazó személyazonosító igazolvány funkciói: epass Elektronikus úti okmány funkció eid Elektronikus azonosítás funkció esign Elektronikus aláírás funkció enek Egyéb elektronikus szolgáltatások biztosítása Kártyaolvasóhoz csatlakoztatva ad lehetőséget a chipen lévő funkciók használatára. eid Elektronikus azonosítás funkció Az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek igénybe vételéhez szükséges elektronikus azonosítás/hitelesítés funkciója. Hosszabb távon ez a funkció nemcsak itthon, hanem minden olyan EU tagországban is használható lesz, ahol a határon átnyúló elektronikus szolgáltatások rendszerét megvalósítják, illetve létrejön a kölcsönös együttműködési megállapodás. Igénybe vehető szolgáltatások: Okmányirodai és kormányablak ügyfélszolgálatokon a tároló elem adatainak kiolvasása és megjelenítése Felhasználási lehetőségek: - személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézés, - gépjármű ügyintézés, - lakcímmel kapcsolatos ügyintézés, - egyéb okmányirodai és kormányablak ügyfélszolgálatokon történő ügyintézés.
Ügyfélkapu regisztráció otthonról, személyes megjelenés nélkül Az ügyfél az eddigi személyes megjelenés helyett akár otthonról is elvégezheti az ügyfélkapu regisztrációját. Okmányirodai és kormányablak ügyfélszolgálatokon a tároló elemen található adatok és az ahhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezetek ellenőrzése Az ügyfélszolgálatokon kihelyezett, arra alkalmas terminálokon ellenőrizheti, hogy a személyazonosító igazolvány chip-jén milyen adatok kerültek elhelyezésre és azokat mely szervek olvashatják ki. - az ügyfél ellenőrizheti, hogy a személyazonosító igazolványon vizuálisan megjelenített adatok és a tároló elemen lévő adatok megegyeznek-e, - az ügyfél ellenőrizheti, hogy a személyazonosító igazolvány tároló elemén lévő adatokhoz, mely szervek és milyen jogosultsággal férhetnek hozzá. TAJ kiolvasása egészségügyi ellátás során a gyorsabb ellátás érdekében PIN kód megadásával, PIN kód nélkül (sürgősségi ellátása során baleset, eszméletvesztés, rosszullét esetén -a CAN szám felhasználásával, az állampolgár hozzájárulása nélkül (PIN kód megadása nélkül) érhető el a TAJ száma.) Adóazonosító jel és kapcsolódó adatkör kiolvasása adóügyek intézése során az adóhatóság előtt A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány érvényességének ellenőrzése Az eid szektor további funkciói: Érvényességi idő ellenőrzés referencia-dátum alapján Az igazolvány lejárati idejének ellenőrzésére adott dátum alapján a PIN, vagy CAN megadását követően. Kor ellenőrzés referencia-dátum alapján A kártyabirtokos korának ellenőrzésére egy adott dátum alapján a PIN, vagy CAN megadását követően. Korlátozott azonosítás Az állampolgár hitelesítése egy szolgáltató felé úgy, hogy az okmány sem magáról sem az állampolgárról nem szolgáltat személyes azonosító adatot. A szolgáltató meggyőződhet (egyedi azonosító alapján) arról, hogy a szolgáltatást igénybevevő megegyezik azzal, aki nála korábban regisztrált. Igénybe vehető szolgáltatások: epass Elektronikus úti okmány funkció Jogügyletek Biztonságát Elősegítő Adatszolgáltatási Keretrendszerhez (JÜB) kapcsolódóan a tároló elem adatainak kiolvasása és beemelése az egyes eljárásokhoz tartozó űrlapokba a gyorsabb és biztonságosabb ügyintézés érdekében
A közjegyző, ügyvéd, bírósági végrehajtó, aki rendelkezik megfelelő kártyaolvasóval, az állampolgár hozzájárulásával (PIN kódjának megadásával) a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványból kiolvassa az állampolgár személyes adatait. Ezt követően a JÜB rendszer automatikusan egy elektronikus űrlapba illeszti az adatokat, amelyek azután az eljárás során kezelhetőek és nyomtathatóak. Így nem kell az adatokat manuálisan rögzíteni, ezáltal csökken, és ügyintézési idő. Érintett szervezetek, intézmények: közjegyzők, ügyvédek, bírósági végrehajtók Belső rendészeti felhasználás: - közúti ellenőrzés, - jövedéki ellenőrzés, - határrendészeti ellenőrzés, - katasztrófahelyzetek. Érintett szervezetek, intézmények: - rendőrség, - NAV, - katasztrófavédelem. Úti okmányként a zsilipkapus beléptető rendszereknél történő felhasználás Az elektronikus úti okmány minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, tehát pl. zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek. Ez a funkció tehát nem kiváltja az útlevelet, hanem az elektronikus térben annak a biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt. 2016. január elsejétől a személyazonosító igazolvány segítségével az állampolgár a reptéri, kikötői határátlépések során a zsilipkapus beléptető rendszereket is használhatja oly módon, hogy a zsilipkapuhoz történő érkezést követően, a kapu kártyaolvasójához helyezi/érinti az okmányát, amelyet követően létrejön a kártyaolvasó és az okmányban lévő chip közötti kommunikáció és megtörténik a kártyaolvasó és a chip kölcsönös hitelesítése. Ezt követően az állampolgár a kapu ujjnyomat-olvasójára helyezi a személyazonosító igazolvány igénylésekor felvételezett ujjait, amelyeknek képét a rendszer összeveti az okmány chipjéből kiolvasott ujjnyomatokkal. esign Elektronikus aláírás funkció Az esign szektorban az ealáíráshoz szükséges aláíró tanúsítvány található, ami alkalmas elektronikus dokumentum természetes személy általi minősített elektronikus aláírással történő aláírására, valamint teljes bizonyító erejű magánokirat elektronikus elkészítésére. Az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum ugyanolyan bizonyító erővel és hitelességgel rendelkezik, mint egy papír alapon kézzel aláírt irat (pl. mint a két tanú előtt aláírt dokumentum).
Az elektronikus aláírás funkció a polgár által szabadon választható funkció személyazonosító igazolvány igénylésekor vagy akár azt követően, az okmány érvényességi ideje alatt bármikor lehetősége lesz a szolgáltatás igénylésére és ezt követő használatára. Ha a polgár elektronikus aláírást igényel, akkor az erre vonatkozó szerződés megkötése és az esign funkció igénybevételéhez szükséges kódok (elektronikus aláíráshoz tartozó aktiváló PIN kód, visszavonási jelszó) átadásra kerülnek. Az elektronikus aláírással létrehozott elektronikus dokumentum egy speciális kódot tartalmaz, így egy olyan elektronikus fájl jön létre, amely speciális szerkezetű és biztosítja annak megismerését, hogy ki volt, aki a kódolást elvégezte és azt pontosan melyik dokumentum kapcsán tette. Amennyiben a továbbiakban erről a dokumentumról másolat készül, a másolat is pont olyan hiteles lesz, mint az eredeti. A személyazonosító igazolványhoz kapcsolt elektronikus aláírás felhasználási célja nincs korlátozva, így a közigazgatási ügyekben, hivatali ügyintézés során, vagy magánviszonyokban (állampolgár-állampolgár vagy állampolgár-vállalkozás közötti kapcsolatban) egyaránt használható. Az e-aláírással hitelesíteni lehet pl. - elektronikus szerződést, - nyilatkozatot, vagy - az elektronikus ügyintézés során űrlapot, kérelmet, beadványt. Magyarországon az elektronikus aláírással rendelkező magánszemélyek néhány speciális jogügylet kivételével (Kivételt képeznek a speciális formai elvárásokhoz kötött jogügyletek, például az ingatlanfogalmi szerződések, bírósági eljárások egyes típusai, illetve családjogi, élettársi kapcsolati, valamint öröklésjogi jogviszonyok (pl. a végrendelet és a személyállapottal kapcsolatos nyilatkozatok, mint pl. a házasságkötés) szinte bármilyen jogügyletben tehetnek elektronikus jognyilatkozatot. A hatósági eljárást szabályozó eljárásjogi törvény szerint jelenleg is joga van az ügyfeleknek elektronikus úton kapcsolatot tartani a közigazgatási hatóságokkal. Cégként nem lehet használni az e-aláírást. enek Egyéb elektronikus szolgáltatások biztosítása A NEK rendszer nem kártyákat jelent, hanem olyan szolgáltatási keretet, amelyben a kártyák kibocsátása, adatokkal történő megszemélyesítése vagy a kártyák adatainak ellenőrzése hatékonyan történhet. A személyazonosító igazolvány nem NEK rendszerben kibocsátott kártya, de kialakítása okán kompatibilis ezzel a rendszerrel, az on-line NEK szolgáltatások igénybevételének biztosítása érdekében NEK funkcionalitással rendelkezik.
A polgár erre irányuló szándéka esetén kizárólag jogszabályban meghatározott körben az okmány alkalmas arra, hogy támogassa a NEK-rendszer szolgáltatásainak az igénybevételét is. A közösségi közlekedési ágazatban az elektronikus jegyrendszer bevezetésekor, az új okmány alkalmassá válik egyes közösségi közlekedési szolgáltatások támogatására, így a közlekedésben nyújtott szolgáltatások (pl.: bérlet, kedvezmények) igénybevételére is. A közlekedésben ez például azt jelentheti, hogy amikor a buszok már rendelkeznek elektronikus olvasókkal, utazáskor a nálunk lévő kártyát az olvasó fölé érintve megkezdhetjük az utazást. 2016. január 1-jétől az alábbi polgárok jogosultak személyazonosító igazolványra: A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó: Magyarországon élő magyar állampolgár Magyarországon élő bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személy Külföldön élő magyar állampolgár(változás) Továbbra sem lesznek jogosultak: A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek. Az Nytv.4. (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok. Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi ideje: ha a jogosult - a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 év, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, - a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 év, - a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 év. - A 65. életévet betöltött jogosult kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz. Amennyiben nem kíván élni az előbbi lehetőséggel akkor a 6 éves érvényességi idejű, tárolóelemmel ellátott új személyazonosító okmányt kapja. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje: - 30 nap, ami az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig ismételten kiadható. (Fontos változás, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje egységesen 30 nap lesz, az érvényességi idő nem fog függni az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadásának okától.) A személyazonosító igazolvány érvénytelenségének okai: megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság. Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha a menekültkénti elismerést, az oltalmazottkénti elismerést, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és
más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, a polgár magyar állampolgársága megszűnt, a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll; hamis vagy meghamisították, érvényességi ideje lejárt, a használatára jogosult meghalt, a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta, jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult. (2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak lesznek személyazonosító igazolvány igénylésére.) Érvénytelen a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolvány a fenti okokon túl akkor is, ha a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel. Adatváltozás esetén: A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani. Átmenetileg érvénytelen a polgár személyazonosító igazolványa, ha a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314-316. -ában vagy a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. (1)-(7) és (9) bekezdése szerint meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja miatt, vagy a polgár végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtásának utóbb elrendelése miatt külföldre utazás korlátozása hatálya alatt áll és az igazolvány a külföldre utazás korlátozás jelzését nem tartalmazza. A polgárt a külföldre utazási korlátozás ideje alatt olyan személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza e korlátozásra utaló jelzést. Az ilyen típusú igazolványokat a központi szerv kizárólagos határkörben adja ki. Aláírás rögzítése A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor eljáró hatóság rögzíti a kérelmező okmányára kerülő aláírását. Kivételt képeznek ez alól a 12 év alatti személyek. A kiskorú gyermek aláírását akkor kell rögzíteni, ha már 12. életévét betöltötte. Esetleges ujjnyomat rögzítés Kérelemre 12 éves kortól az elektronikus tároló elem tartalmazza a polgár ujjnyomatát. Az ujjnyomatot csak az új személyazonosító igazolvány tároló eleme fogja tartalmazni.
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárást érintő főbb változások 1. a hivatalbóli eljárások köre bővül a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló személynek a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt érvényes személyazonosító igazolványa kiadására irányuló eljárással, amely eljárásra a központi szervnek van hatásköre. 2. a letelepedett, menekült és oltalmazott személyek számára megszűnik az idegenrendészeti hatóságnál, illetve a menekültügyi hatóságnál az első személyazonosító igazolvány kiadásának igénylése. Csak kérelmére a járási hivatalnál vagy a központi szervnél az általános szabályok szerint igényelheti majd a személyazonosító igazolványt. Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóság (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) közreműködő hatóság szerepe megszűnik. 3. büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott polgár nem meghatalmazottja útján, hanem a büntetés-végrehajtási intézetnél (a továbbiakban: bv. szerv) közvetlenül terjesztheti majd elő a kérelmét. A büntetés-végrehajtási intézet közreműködő hatóságként jár el az eljárás során, rögzíti a kérelem felvételéhez szükséges adatokat, és az továbbítja a központi szerv (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) részére. 4. Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, a kérelemhez csatolni kell a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a központi szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a személyazonosító igazolvány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát, vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős okiratot. 5. A személyazonosító igazolvány pótlására elektronikus úton nem lesz lehetőség. A személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó kódok és jelszó: Aktiváló PIN kód: 5 számjegyből áll PIN kód: az aktiváló kód élesítésekor kell generálni: 6 számjegyből áll. PUK kód: a PIN kód harmadszori helytelen megadása esetére szolgáló feloldó adat: 10 számjegyből áll regisztrációs kód: ügyfélkapu regisztrációhoz otthonról, személyes megjelenés nélküli intézéshez: 11 számjegyből és betűből álló kódsor. 2016. január 1-jétől minden esetben illetékmentes a személyazonosító igazolvány és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) kiadásával kapcsolatos eljárás.
Az igazolvány igényléséhez szükséges iratok: Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia. Ha a kérelmező a fenti okmányokkal nem rendelkezik, a kérelemhez be kell mutatnia: doktori cím viselésére irányuló szándék esetén ha a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a doktori címe nem szerepel a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot, vagy ezek hiteles másolatát, a magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatért magyar állampolgár vagy a külföldön élő magyar állampolgár esetén a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt; a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor fényképét, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltünteti a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a fényképnek a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. Kinek kötelező kiváltani a személyazonosító igazolványt? Az állandó személyazonosító igazolvány kiváltására jogosult magyar állampolgár akkor köteles a személyazonosító igazolvány kiadását kérni, ha nem rendelkezik más személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal (útlevél, kártya formátumú jogosítvány). A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. Mikor lehet kérni a még érvényes személyazonosító igazolvány helyett új személyazonosító igazolványt? Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be, ide nem értve a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet, az gyártáshibás, a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza a polgárnak vagy az igazolványnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatait, vagy az érvényességi idejéből legfeljebb 60 nap van hátra, a tároló elem nem működik.