INFORMATIKAI ISMERETEK

Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 K É P Z É S E K INFORMATIKAI ISMERETEK IT alapismeretek OKTATÁSI SEGÉDANYAG Budapest 2010

Tartalomjegyzék 1. Általános fogalmak... 3 1.1. Mi az információ?... 3 1.2. A számítógép mködési elve... 3 1.2.1. Hardver, szoftver fogalma... 4 1.2.2. A fájl fogalma... 4 1.2.3. A program fogalma... 4 1.3. A számítógép teljesítménye... 4 2. Hardverek... 5 2.1. A számítógép felépítése... 5 2.2. Processzor... 6 2.3. Memória... 7 2.4. Billentyzet... 8 2.5. Egér... 9 2.6. Monitor... 10 2.7. Háttértárak... 12 2.8. Hangkártya... 13 2.9. Hálózati kártya... 13 2.10. Nyomtatók... 13 2.10.1. Tintasugaras nyomtatók... 14 2.10.2. Lézernyomtatók... 15 3. Szoftverek... 16 3.1. Operációs rendszerek... 16 3.1.1. Microsoft operációs rendszerek... 17 3.1.1.1. Indítás és bejelentkezés... 17 3.1.1.2. Grafikus felület kezelése... 19 3.1.1.3. Adatszerkezet és fájlkezelés... 27 3.2. Irodai szoftverek... 38 3.2.1. Microsoft Office... 38 3.2.2. OpenOffice.org... 39 3.3. Multimédia... 39 4. Információs hálózatok... 41 4.1. Számítógépes hálózatok... 41 4.1.1. A hálózatok topológiája... 41 4.1.2. A hálózatok mködése... 43 4.1.3. Hálózati adatátvitel... 43 4.1.4. Protokollok... 44 4.1.5. Hálózati hierarchia... 45 4.2. Az Internet... 45 4.2.1. Az Internet története... 45 4.2.2. Az Internet részei... 47 4.2.2.1. Elektronikus levelezés... 47 4.2.2.2. FTP... 47 4.2.2.3. WWW (World Wide Web)... 47 4.2.3. Csatlakozás az Internethez... 48 4.2.3.1. Helyi hálózaton keresztül... 48 4.2.3.2. ISDN... 48 4.2.3.3. TV-kábel, ADSL... 49 4.2.3.4. Bérelt vonali kapcsolat... 49 4.2.3.5. Mobiltelefon... 49 4.3. A vírusok... 49 4.3.1. A vírusokról... 49 4.3.2. Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?... 50 4.3.3. Vírusirtó- és keres programok... 51 2/51

1. Általános fogalmak 1.1. Mi az információ? A számítógépek feladata az adatok feldolgozása. az adat elemi ismeretet jelent, egy mérés vagy tapasztalat eredményét. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk. Egy adatnak önmagában is lehet információtartalma, igaz, ez csak értelmezés, tehát gondolkodás vagy feldolgozás útján jön létre. Egy adatnak annál nagyobb az információtartalma, minél kisebb annak várhatósága (valószínsége). Az adat alapfogalom, olyan, mint a szám vagy a halmaz fogalma. A számítógépek tömeges elterjedése óta beszélnek az információrobbanás korszakáról, mivel a számítógépek olyan hatalmas adatmennyiség feldolgozását tették lehetvé, hogy ennek következtében a keletkezett új ismeretek (információk) halmaza robbanásszeren megnövekedett. Az írás volt az egyik els, máig nagyon fontos információtárolási mód. Ma teljesen természetes, hogy szinte minden felntt ír-olvas, de a sokféle kép- és szótagírás jól mutatja, hogy milyen fáradtságos és lassú folyamat volt az írás kialakulása. A könyvnyomtatás feltalálásával széles tömegek jutottak ismeretekhez, a tudás többé már nem csak a kiválasztottaké lehetett. Igazi forradalom volt ez. Az írás és a könyvnyomtatás megoldotta az információ rögzítését és tárolását. A gyors és biztonságos továbbítás vált a legnehezebb feladattá. Az elektromosság felhasználása a távíróval és a telefonnal kezddött, amellyel elvileg maximálisan fénysebesség információterjedés érhet el. A számítógép sokkal hatékonyabb információtároló, mint a könyv, jóval nagyobb mennyiséget riz kis helyen és sokkal olcsóbban. Tömeges elterjedése hasonló mérték változásokat hoz, mint egykor a könyvnyomtatás. Alkalmazása nemcsak a tárolást, de egyszer és gyors információtovábbítást is megoldja. Ebbl a szempontból valóban jogos az információrobbanás vagy az információs korszak elnevezés. A fejldés felgyorsult, és hatásait még nem látni elre, ez pedig sok embert elriaszt a számítógépektl. Természetesen, ahogyan a könyvolvasáshoz sem kellenek nyomdai ismeretek, a számítógépen tárolt írás is elolvasható vagy kinyomtatható anélkül, hogy bármit tudnánk a gép belsejérl. A számítógép azonban ennél sokkal több lehetséget rejt magában. Nemcsak rzi, de rögzíti és át is formálja az információt, ért kezekben igazi alkotóeszköz. 1.2. A számítógép mködési elve A számítógépek mködésének elve a kettes számrendszer segítségével fogalmazható meg. Kétféle állapotú egységek mködtetésén alapul a legbonyolultabb eljárások elvégzése, szöveges és képi információk tárolása. A mködés legkisebb egységeit biteknek (binary digit, bináris számjegy; egy, az adott áramköri állapotnak megfeleltetett 2-es számrendszer-béli szám, értéke 0 vagy 1.) nevezzük. Az információtárolás egysége a 8 bitbl álló bájt. (byte). 1 kb (kilobyte) = 1024 byte 1 MB (megabyte) = 1024 kb 1 GB (gigabyte) = 1024 MB Az információkat kódrendszer segítségével tárolja a számítógép. A kódrendszer a karakterekhez számokat rendel, a legelterjedtebb (ASCII) kódrendszer 256 (2 8 ) elem. A továbbiakban nagymértékben leegyszersítve fogalmazzuk meg a mködtetés, tárolás alapelveit. 3/51

1.2.1. Hardver, szoftver fogalma A hardver a számítógép mködését lehetvé tev elektromos, elektromágneses egységek összessége. A hardver (hardware) angol nyelvterületen a szöget, csavart és egyéb mszaki cikket árusító boltokra van kiírva. A számítástechnikában hardvernek hívják magát a számítógépet és minden megfogható tartozékát. A hardvereszközök elképeszt fejldése teremtette meg a korábban elképzelhetetlen, íróasztalra tehet számítógépet. A szoftver a hardver egységeket mködtet, vezérl programok összessége. A szoftver (software) mesterséges szó, azokat a szellemi javakat hívják összefoglalóan így, amelyekkel kihasználhatjuk a hardverben rejl teljesítményt és lehetségeket. A szoftver nem megfogható, mint ahogy egy vers sem az, legfeljebb az t hordozó papírlapot vehetjük kézbe. A szoftvert egyrészt a gépet mködtet programok, másrészt a számítógéppel való feldolgozásra elkészített adatok alkotják. Az adat rendkívül sokféle lehet: szöveg, kép, mozgókép, hang. A program pedig valamilyen feladatot old meg a számítógépen. A program olyan egyszer utasítások sorozata, amelyet a számítógép megért. Az utasításokat ugyanúgy kettes számrendszerben leírt számokkal ábrázolja, mint az adatokat. Az utasítás ilyen formáját nevezik gépi kódnak is, mivel egy ilyen számot csak egy adott számítógéptípus ért meg és hajt végre. Ugyanezt a mveletet egy másik típusú számítógép más, szintén kettes számrendszerben leírt számjegyre hajt végre. Ez végs soron azzal jár, hogy egy program csak egy adott típusú számítógépen mködik. Egy másik géptípuson már általában nem használható. 1.2.2. A fájl fogalma A számítógépen lév információtárolási egysége a fájl (file). Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program. Ez utóbbi a a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmazza (néha bináris fájlnak is hívják). A fájlban tárolt adat tetszleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs elírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertl függ. 1.2.3. A program fogalma A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely egy kidolgozott algoritmus alapján meghatározza, hogy a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot. Egyaránt programnak nevezzük a programozók által készített forrásprogramot, amely az ember által olvasható formában tárolja a feladat leírását, és azt a kódot, amelyet a számítógép ténylegesen végrehajt: a futtatható programot, amely a forrásprogramból speciális programok - fordítóprogramok - közremködésével jön létre. A programokat valamilyen háttértárolón tároljuk, ha éppen nem futnak. Ha egy programot elindítunk, az operációs rendszer a háttértárolóról betölti a memóriába, a CPU számára átadja a program kezdetének címét, majd a program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni, mködni kezd. 1.3. A számítógép teljesítménye Néhány olyan tényez ismerete, amely befolyásolja a számítógép sebességét, például a processzor sebessége, a RAM mérete, a futó alkalmazások száma 4/51

Megfelel programok segítségével mód nyílt arra, hogy a malkotások bármelyik paraméterét - akárhány fokozatban - változtassák (a számítógép sebessége ezt megengedi), növeljék vagy csökkentsék a komplexitás fokát. A processzor (vagy angol rövidítésével élve a CPU) (Central Processing Unit) a számítógép azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérl áramköröket tartalmazza. RAM (Random Access Memory = (tetszleges hozzáférés memória) A számítógép teljesítménye növelhet az alaplapra csatlakoztatott bvítkártyák segítségével. alfanumerikus adat Az ábécé betibl és számokból álló adat. A számítógép az egyes adttípusok között különbséget téve ellenrizni tudja az adatbevitelt. Az alaplap a számítógép legfontosabb része, a gép lelke. bvítkártya A processzornak nem csak a memóriával, hanem a perifériákkal is kapcsolatot kell létesítenie. Ez sok problémával jár, mivel a processzor sokkal gyorsabb, és a perifériák nagyon eltér típusúak lehetnek. Egy adott egység használatához szükséges illeszt. Az ~ feladata lehet az eszközök jelszintjének és egyéb elektromos jellemzinek egymáshoz igazítása, illetve a kommunikációs protokollok közti fordítás biztosítása is. alfanumerikus, grafikus. Az alfanumerikus monitorok képernyjén 25 sorban soronként 80 karakter volt megjeleníthet, és csak a karakterek helyei voltak megcímezhetk. Az ilyen monitorok kis memóriaigénnyel rendelkeztek. Az alfanumerikus (bet, számjegy, speciális jelek vegyesen) adatok tárolásához néhány kódrendszert használnak csak, amelyek közül a legelterjedtebbek a mini-, mikroszámítógépeknél alkalmazott ASCII,... Számítógép generációk Els generáció (1943-1958): Az els generációt 1943-tól, vagyis az els elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számítjuk. Jellemz áramköri eleme az elektroncs. 2. Hardverek 2.1. A számítógép felépítése Minden számítógép két alapvet funkcionális egységre osztható: az ún. központi egységre és a perifériákra. A központi egység a gép "agya", amely az összes tevékenységét irányítja. A perifériák a számítógép azon részei, amelyek a központi egység számára lehetvé teszik, hogy a környezettel kapcsolatot tartson. Ha a számítógépet az emberrel hasonlítjuk össze, akkor a központi egységnek az ember agya, a perifériáknak pedig a szem, fül, vagy a beszédkor a száj, vagy íráskor a kéz felelne meg. A perifériákon keresztül tudunk kommunikálni a számítógéppel, vagyis a központi egységgel. Ez utóbbi kívülrl nem látható, az ún. alapgép tartalmazza, biztonságosan elrejtve. 5/51

Az ábra a központi egység és a számítógépnél leggyakrabban elforduló perifériák sematikus ábráját mutatja. A nyilak az adatáramlás irányát jelzik. A központi egységet az angol nevének (Central Processor Unit) rövidítésébl CPU-nak is nevezik. Ez tulajdonképpen a mikroprocesszor, amelynek típusa a számítógép egyik legfontosabb meghatározója. (pl. 386, 486, Pentium) A gép a mködéséhez szükséges adatokat, programokat is a memóriából olvassa ki. A memória hátránya, hogy tartalmát csak felszültség alatt rzi meg, így ha kikapcsoljuk a gépet, akkor az adatok törldnek a memóriából. Ezen adatok megrzésérl ezért mágneses elven mköd perifériák segítségével gondoskodunk. Ilyen perifériák például a floppy disk és a winchester. A PC sikerét jórészt az átgondolt, modulrendszer felépítésének köszönheti. A modulfelépítés azt jelenti, hogy a gép - bizonyos határok között - rugalmasan bvíthet, és a részegységek cseréjénél nem kell az eredeti gyártó - ha az egyáltalán azonosítható - alkatrészeire támaszkodni, hanem minden kompatibilis egység megfelel. A ház formája és nagysága - mivel ezt elssorban a processzor és az alaplap határozza meg - önmagában semmiféle információt nem ad a gép teljesítményérl. A házban különálló, fémburkolatú modul a tápegység. A floppy-egység(ek) úgy helyezkednek el, hogy a floppylemez a gép ellapjáról behelyezhet legyen. A winchester szinte bárhol lehet a házon belül, de többnyire a floppykkal egy blokkban található. Az alaplap asztali háznál alul, álló, torony formájú háznál pedig oldalt helyezkedik el. A rajta lév buszcsatlakozókban vannak az adapterkártyák, amelyek vége a gép hátoldalához illeszkedik. Az egyes adapterekhez így a házon kívülrl is lehet csatlakozni. Így illeszkedik a géphez a monitor, az egér, a nyomtató stb. 2.2. Processzor A processzor (angolul Central Processor Unit, röviden CPU) a számítógép központi vezérl egysége. Ez hajtja végre minden utasításunkat. Legfontosabb feladatai: a számítógép mködésének vezérlése, kapcsolattartás a perifériákkal, matematikai mveletek végzése, memórián belüli adatforgalom lebonyolítása, adatforgalom lebonyolítása a perifériákkal. 6/51

A számítógép központi, a gépi utasítások dekódolását és végrehajtását végz része. A számítógépek egy része olyan processzorral dolgozik, amely több különálló integrált áramkörbl áll. Más részüknél minden processzorfunkciót egyetlen integrált áramkörre építenek, ezeket hívják mikroprocesszornak. A processzorok bels kialakítása típusonként eltér, de vannak közös alapelvek. Az adatokat bels tárolókban, regiszterekben tartják. Ezek nagysága szabja meg, hogy mekkora adatot képes tárolni, ill. egy lépésben feldolgozni, ami a teljesítményt befolyásolja. Az legels mikroprocesszor 4 bites regiszterekkel rendelkezett. Az els tömegesen elterjedt processzorok 8 bitesek voltak, ilyet használtak pl. a közkedvelt Commodore házi számítógépekben. Azóta a processzorok bithossza 16, 32 és 64 bitre ntt. A processzor az adatokat és az utasításokat a memóriából hívja le, és ide írja ki az eredményeket. A memória eléréséhez címre van szükség, a memóriacím nagysága határozza meg a használható memória maximális méretét. A 8 bites CPU-k általában 64 KB, az els IBM PC 1 MB memóriát címezhetett meg. A processzor mködési ütemét az órajel szabja meg. A személyi számítógépek által használt átlagos processzorok ma általában az 1-3 GHzes órajeltartományban mködnek. 2.3. Memória A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A memóriaelemek rendeltetés szerint két f csoportra - RAM (Random Access Memory, azaz véletlen elérés, a processzor által írható-olvasható) és ROM (Read-Only Memory, azaz csak olvasható memória) - oszthatók. A két csoporton belül további - gyártás és felhasználás szerinti - típusok különböztethetk meg. Külön csoportba tartoznak a hordozható gépekben vagy kéziszámítógépekben (PDA) használt flash-memóriák. Jellemzik között a legfontosabbak a tárolókapacitás, a sebesség, az energiafogyasztás és a méret. A megfelel memóriaelemek megtalálhatók az alaplapon éppúgy, mint a különböz adapterkártyákon és periférikus eszközökben (pl. nyomtató). ROM (Read-Only Memory=csak olvasható memória), EPROM, EEPROM A memóriaelemek nagy csoportja, a tápfeszültség megsznése után is rzi a tartalmát. Hátránya viszont, hogy a processzor számára csak olvashatóak. Innen kapták a nevüket: ROM (Read-Only Memory) azaz csak olvasható memória. Tartalmát a gyártáskor építik be, többé nem változtatható. Léteznek a felhasználó által írható típusok is.(eprom, EEPROM) BIOS A BIOS (Basic Input-Output System) a PC különböz hardver-részegységeit kezel alapvet mveletek gyjteménye. A BIOS-t a számítógéppel (rendszer BIOS), pontosabban az alaplappal, illetve hardvereszközzel (pl. adapterkártya) együtt szállítja a gyártó. A számítógép esetében, fizikailag az alaplapon lév ROM vagy EPROM memória tartalmazza, ezért gyakran hívják ROM-BIOS-nak is. A BIOS lehetséget ad a gyártónak a hardver bizonyos fokú továbbfejlesztésére, mivel a kezelszoftvert - a ROM-BIOS-ban - is szállítja. Ez akkor okozhat kompatibilitási problémát, ha egy program közvetlenül és nem a BIOS-on keresztül akarja kezelni a számára ismeretlen hardvert. CMOS-RAM Speciális tárolóegység, nevét a gyártási technológiáról kapta. Tartalmát egy kisméret akkumulátornak köszönheten a gép kikapcsolt állapotában is hosszú ideig - az akkumulátor minségétl függen - megrzi. Tipikus felhasználási területe a számítógépek alaplapja, ahol 7/51

a rendszer változtatható beállításait tárolja, tartalmazza azt az óraáramkört is, amely folyamatosan méri az idt (rendszerid) és követi a dátumot (rendszerdátum). RAM (Random Access Memory=tetszleges elérés memória) Tetszleges elérés, írható és olvasható tár, amely a végrehajtás alatt álló program vagy programok utasításait és adatait tartalmazza. A számítógép kikapcsolásakor vagy áramkimaradás esetén a RAM tartalma elvész. Jellemz mérete (személyi számítógépekben): 32, 64, 128, 256 MB. Másik fbb jellemzje az elérési id, az az idtartam, amely a kiolvasás megkezdésétl az adat megjelenéséig tart. Ez az egység tárolja az utasításokat és az adatokat, amelyekre a processzornak (CPU) szüksége van. Ebbl következen ez tartalmazza az összes olyan programot, amelyet elindítunk, valamint az operációs rendszer - például a Windows - felületét megjelenít és kezel programokat is. A bonyolultabb feladatokat megoldó programoknak nagyobb a tárigénye. Típusai: jelenleg legelterjedtebb az SDRAM (Synchronous Dynamic RAM) változatai, melyek általában a processzor buszsebességével, maximum 133 MHz-en mködnek. A Pentium 4 processzorokhoz az Intel az RDRAM (Rambus Dynamic RAM) használatát javasolja, mely 400 MHZ-en is mködhet, és az adatátviteli sávszélessége (a memória és a processzor közötti adatáramlás sebessége) eléri a 3.3 GB/mp-et. A jelenlegi legújabb szabvány a DDR-II RAM amely legalább 533 MHz sebességgel dolgozik. 2.4. Billentyzet Angol neve: keyboard. A billentyzetet adatbevitelre használjuk. A billentyzet a számítógépek szabványos bemeneti perifériája. Az adatáramlás egyirányú: a billentyzettl az alapgép felé. Több elnevezés is használatos manapság: pl. klaviatúra, tasztatúra. A billentyzet alapveten három részre tagolódik, a középs (alfanumerikus) rész az írógépekre hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet, melyeket egyszeren használhatunk. A profi (vakon gépel) felhasználók számára az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyn külön kis kidudorodás is található az azonosítás megkönnyítésére. Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billentyt is: Enter, Return - (kocsivissza): a beírt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a számítógép, amikor ezt a billentyt megnyomjuk. Shift - átmeneti, csak a lenyomás ideje alatti betváltó. Ctrl - (Control billenty): a gép számára kiadott vezérlkódok segédbillentyje. Alt - Az Alt más billentykkel együtt lenyomva, különböz programokban eltér módon viselked, jelentésmódosító (kiterjeszt) billentyként is használható. A billentyt lenyomva tartva a numerikus billentyzeten egy 0-255 közötti számot írhatunk be, majd az Alt felengedésével ez a szám ASCII karakterként értelmezdik. Így olyan jeleket is be lehet írni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. (pl. nemzeti karakterek, amelyek 128 és 255 között vannak) 8/51

Del, Delete - gépünk azt a karaktert törli a képernyrl, amelyik eltt a kurzor áll. Backspace - (balra mutató nyil): A kurzortól balra lév karakter törlése. Tab - (tabulátor): segítségével a képernyn egy soron belül nagyobb távolságokat ugorhatunk. Caps Lock - csak kisbets/nagybets üzemmód kiválasztására szolgál. A billentyzet fels sorában 12 billenty található, melyeken F bet és sorszám látható. Ezek a gép funkcióbillentyi. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program definiálja. A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. numerikus billentyzetét. Itt az összes számjegy szerepel. Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni ket, ha a Num Lock billentyt egyszer megnyomjuk. Megtalálhatjuk itt még a matematikai alapmveletek jeleit is. A számbillentyknek nem numerikus módban más jelentésük is van, ezek általában kurzorvezérl funkciók, a numerikus billentyzet mellett külön is megtalálhatók: Home-End - jelentésük változó, általában a használt program definiálja, valamilyen egység (pl. menü, sor, vagy lista) elejére ill. végére helyezi a kurzort. PgUp-PgDn - ahol használható, ott lapozni lehet a képernyn felfelé ill. lefelé (page up/down). Nyilak - a megjelölt irányba mozgatják a kurzort vagy egy kijelölt objektumot. Ins, Insert - segítségével a beszúrás (Insert) vagy felülírás (Overwrite) üzemmód között lehet választani. Még négy, néhány esetben nagyon fontos gombot találhatunk billentyzetünkön, melyek funkcióját az operációs rendszer és a használt program határozza meg. ESC - (Escape, menekülés, kilépés, elhagyás) Az ESC gomb lenyomásával a legtöbb program esetében - ahogy elnevezése is mutatja - valamilyen befejezést, menübl való kilépést kezdeményezhetünk vele. PrintScrn - a képerny tartalmát a nyomtatóra (vagy a vágólapra) küldi. Scroll Lock - szintén kapcsolóként üzemel billenty, nincs általános funkciója. Pause/Break - az általunk elindított mvelet(ek) végrehajtásának szüneteltetését, ill. megszakítását eredményezi. 2.5. Egér Az egér feladata, hogy segítségével a képernyn jelentséggel bíró szimbólumokat kiválaszthassuk, amelyek az adott programban egy-egy mveletet indíthatnak el, illetve különféle beállításokat végezhetnek. A legtöbb egér alján egy forgatható golyó található, azonban ma már egyre terjednek az optikai elven mköd, mozgó alkatrészt nem tartalmazó 9/51

egerek. Vízszintes lapon mozgatva az egeret, az elmozdulás irányának és mértékének megfelelen a képernyn egy jel (általában egy fehér nyíl) szintén elmozdul. Egy-egy szimbólum, menüpont kiválasztásakor a kérdéses objektumra kell mozgatni az egérjelet, amit egérkurzornak is neveznek, és le kell nyomni az egér valamelyik gombját. Ezt kattintásnak nevezzük. Dupla kattintásnak hívjuk azt a mveletet, amikor ugyancsak a megfelel helyre mozgatjuk az egérkurzort és kétszer "gyorsan" egymás után lenyomjuk a bal gombot. A gyors szó itt azt jelenti, hogy a két kattintásnak bizonyos meghatározott, rövid idtartamon belül kell lennie. Ezt az idtartamot be lehet állítani, és tesztelni is lehet. Az egéren általában kett vagy három gomb található. Ezek közül alapértelmezésnek mindig a bal gombot vesszük. Tehát ha nincs megjelölve, hogy a kattintást melyik gombbal kell végezni, akkor mindig a bal gombot kell használni. Ez nem jelenti azt, hogy a jobb gombra nincs szükség. Mint látni fogjuk, a Windows operációs rendszerekben igen nagy jelentséggel bír az egér jobb gombjának használata is. A jobb gombbal történ dupla kattintást nem használja ki a rendszer. A balkezes egérbeállítás esetén természetesen ez a rendszer megfordul és a jobb gomb lesz az alapértelmezés. Azt a mveletet, amikor a megfelel helyen lenyomjuk az egér valamelyik gombját, lenyomva tartjuk, új helyre mozgatjuk az egérkurzort és felengedjük a lenyomott gombot, "Fogd és vidd" (Drag and Drop) technikának nevezzük. Az egér a grafikus felhasználói felületek nélkülözhetetlen beviteli eszköze. Használata felgyorsítja a kommunikációt a felhasználó és a gép között. A legfontosabb egér-technikák összefoglalva: Bal gomb Jobb gomb Kattintás egyszer lenyomjuk egyszer lenyomjuk Dupla kattintás Fogd és vidd (Drag and Drop)'''' kétszer lenyomjuk lenyomva tartjuk és mozgatjuk nem használatos Lenyomva tartjuk és mozgatjuk 2.6. Monitor A monitor az információk megjelenítésére szolgál. További elnevezései: megjelenít, képerny, display. A monitor a számítógépek szabványos kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthet információ a képernyre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billentyzettel ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, a billentyzeten begépelt szöveg is kikerül a képernyre, és ezen láthatjuk minden egérrel végzett mveletünk eredményét is. 10/51

A monitor mérete (képcsméret) - A külön iparággá fejld monitorgyártás különböz méret és minség megjelenítket hozott létre. A katódsugárcsöves (CRT, cathode ray tube) monitorok esetében jellemzen a képcsátló-mérete határozza meg a megjelenít méreteit. A méreteket collban (hüvelykben) szokták megadni. (1 coll = 1 inch = 2.54 cm, jele: ") Legelterjedtebbek napjainkban a 15" képátlómérettel rendelkez monitorok. Ezekkel kiváló minség VGA képeket jeleníthetünk meg és áruk lényegesen kedvezbb, mint nagyobb társaiké. A 17", 21" képátmérj monitorokba igen jó minség képcsöveket építenek be, ezek lapos, sarkított in-line kivitelek. A fizikailag nagyobb képátlónak köszönheten élvezhet képet biztosítanak. A 15", 17" méretnél nagyobb monitorok többsége már digitális vezérltechnikát tartalmaz, amely a különböz felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet. A korszer 15"-os vagy nagyobb méret monitoroktól elvárható, hogy az 1024x768-as felbontást legalább 70-72 Hz-es módban jelenítse meg. A 21"-os vagy nagyobb képcsátlójú megjelenítket grafikai alkalmazásoknál (grafikus tervezés, kiadványszerkesztés) használják. A monitor frekvenciái - Egy teljes képernynyi kép megjelenítéséhez ismétlden pásztázni kell az elektronsugarakkal a képernyn. Egy állókép tartásához is folyamatosan kell frissíteni a képpontokat. A szokásos vertikális frissítési ráta a másodpercenként 50-tl 72-ig terjed tartományban van. A monitor sebességét ezzel a függleges frissítési rátával adják meg. A monitorok támogatják az állandó és a többféle frissítési rátákat. Az úgynevezett multisync monitorok különböz rátákkal végezhetik a frissítést, ezért ezeket általában bármilyen videokártyához lehet illeszteni. A multisync monitorok elnye tehát a rugalmasság, hátrányuk viszont, hogy eléggé drágák. Felbontás és élesség - A felbontás a monitor által megjeleníthet pixelek számának leírására szolgál. Nem számként, hanem szorzatként adják meg, az egy képernysorban található képpontok számának és a képernysorok számának szorzataként. Általánosan elterjedt felbontások például a 640x480, a 800x600 és az 1024x768. A normál VGA a 640x480 képpontos felbontás, ami azt jelenti, hogy a képernyre vízszintesen 640 képpontot, függlegesen pedig 480 képpontot gyújt ki az elektronsugár. Nyilvánvalóan minél jobb a felbontás, annál élesebb a kép. A kép élessége azonban nem csak a monitor felbontásától függ, ugyanilyen fontos a monitort meghajtó videokártya által támogatott felbontás. De más tényezk, mint például a hardver tervezése és a gyártási minség is befolyásolják a monitor képének élességét. Az egyik gyakran használt paraméter a monitor élességének jellemzésére a képponttávolság, ami a két szomszédos képpont közti távolságot adja meg. Azonos méret monitorok esetén a legtöbb esetben igaz, hogy minél kisebb a képponttávolság, annál élesebb a kép. Ez a távolság ~ 0,21-0,31 mm, 14"-os monitoroknál általában 0,28 mm, 17"-os monitoroknál 0,26-0,28 mm. 11/51

A képmegjelenítés másik, terjedben lev módja a lapos panelek alkalmazása, azon belül is a folyadékkristályos megjelenítk (LCD, liquid crystal display) használata. A hordozható gépeken kívül ma már teret hódítanak az asztali PC környezetben is, az ún. TFT (thin film transistor) megjelenítk eleget tesznek az irodai és otthoni felhasználásból adódó, eltér igényeknek (frissítés, színhség, látószög, stb.), kevés helyet foglalnak, alacsony energiafogyasztásúak, és nem villódznak. 2.7. Háttértárak A mágneslemez-egységek a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig rzi meg tartalmát, a mágneslemezeken nagy mennyiség információ hosszabb idre - akár évekig is - tárolható. Ezért a mágneslemezegységeket háttértáraknak is nevezzük. A mágneslemez-egység és az alapgép közötti adatáramlás kétirányú lehet (be/kivitel). A merevlemez-egység (HDD, hard disk drive) olyan elektromechanikus tárolóberendezés, amely az adatokat mágnesezhet réteggel bevont, merev lemezen tárolja, a forgó lemez felett repül író/olvasó fej segítségével. A merevlemezegységek tárolási kapacitása néhány megabájttól több gigabájtig terjedhet. Az optikai tárolók alatt általában a CD- és DVD-ROM-ok különböz típusait értjük. Ezek a nagy teljesítmény, optikai vagy magneto-optikai elven mköd tárolók nagy tömeg adat tárolására alkalmasak. Lehetnek egyszer írhatóak (CD-ROM, csak olvasható), így használhatók adatrögzítésre, vagy például a CD-DA (CD Digital Audio, audio-cd) hang és zene digitális formában történ lejátszására, illetve a CD-RW diszkek írhatóak és olvashatóak is. Jellemz tárolókapacitásuk 74 perc zene vagy 650 Mb adat. A technika mai állása szerint az adatátvitel sebessége az alap-adatátvitel 156 kilobájt/másodperc 1x, 2x, 4x, 8x, 12x, 20x 32x szerese is lehet. A video- és a multimédiás (valós idej) alkalmazások egyre nagyobb adatátvitelt igényelnek, s ennek a kihívásnak próbálnak megfelelni a többszörös sebesség meghajtók. A mágnesszalagos (streamer) egységek az adatok átmeneti vagy hosszabb idej tárolására használatosak a számítástechnikában, segítségükkel digitális információt rögzíthetünk mágnesszalagon. A merevlemezes egységen lev fájlok, adatok, programok közvetlenül elérhetek, használhatóak a gép számára, a szalagra mentett információk általában a továbbiakban a szalagról közvetlenül nem használhatók, csak a diszkre történ visszatöltés után. Tárolási kapacitásuk jellemzen 10 Mb-tól 10 Gb-ig terjedhet. Általában nagygépes rendszerekben (bank, informatikai cég, társadalombiztosítás, közigazgatás, stb.) napi rendszeres biztonsági mentésre használatosak. Információtárolásra és csatolóegységekként is használhatóak továbbá az ún. PCMCIA (Personal Computer Memory Card International Association) kártyák, melyek mérete a bankkártyákéhoz mérhet. Vagy beépített funkciókkal rendelkeznek, vagy illesztként szolgálnak más, küls eszközök felé. Leggyakrabban hordozható számítógépekben fordulnak el, mint szükségképpen kisméret kiegészít tárolóegységek, vagy például faxmodem, globális helymeghatározás, üzenetküldés céljára, ill. hálózati kártyaként használatosak. Smart card-nak nevezzük az olcsó, információtárolásra használt, kisméret, a PCMCIA kártyákkal gyakran összetévesztett, de azoknál jóval kisebb teljesítmény elektronikus 12/51

eszközöket. Felhasználási területük: telefonkártya, benzinkút-társaságok ügyfélkártyái, személyi azonosítás, újabban diákigazolvány, stb. USB pen drive (Universal Serial Bus = egyetemes soros busz) Új, soros csatoló (vezetékrendszer), amelyen keresztül akár 127 tartozék (egér, nyomtató, lapolvasó, stb.) egy személyi számítógéphez csatlakoztatható. A hagyományos csatolókkal szemben az USB-nél kevesebb vezetékre van szükség, a nehézkes beállítások és a készülékek közti konfliktusok megsznnek, "plug and play" tartozék-illesztés lehetséges. 2.8. Hangkártya A hangkártya egy számítógép-bvítkártya, ami hangot fogad és ad ki, számítógépes programok utasítására. Tipikus felhasználási területei: multimédiás alkalmazások, hang és videószerkesztések, és szórakozás (filmnézés, zenehallgatás, játékok). A legtöbb mai számítógépben ez az eszköz az alaplapra van építve (integrálva), de egyes korábbi gépekhez még külön kell beszerelni. A professzionális felhasználók szintén külön szoktak hangkártyát vásárolni, sokkal jobb minsége és teljesítménye miatt. 2.9. Hálózati kártya A hálózati kártya a számítógépek hálózatra kapcsolódását és az azon történ kommunikációját lehetvé tev bvítkártya. Manapság már az alaplapok többsége integrált formában tartalmazza. Az az egység, amely minden hálózatra kötött számítógépben megtalálható. A hálózati kártya teszi lehetvé, hogy a hálózat fizikai közegéhez (legtöbbször kábelezés) kapcsoljuk a számítógépünket. Sok gyártója létezik, de a szabványosítás miatt bármelyik összekapcsolható egymással. Nincs viszont szabványosítva a számítógép - hálózati kártya felület, ezért gyártóspecifikus driver-t (meghajtóprogramot) kell használni a kártya mködtetésére. 2.10. Nyomtatók A nyomtatók feladata, hogy valamilyen forrásból származó információt - ez a forrás lehet egy számítógép, de akár számítógépes hálózat is - a lehet legtökéletesebben papíron vagy ritkábban más hordozón (boríték, írásvetít fólia, stb.) megjelenítsenek. A fejlesztések régen megkezddtek, így napjainkra sokfajta technológia áll rendelkezésre, a nyomtatópiac gazdag választékot kínál. A nyomtatók csoportosítása többféle megközelítésbl történhet: Üt (impact) és nem üt (non impact) nyomtatók. Üt nyomtatók esetében az elv az írógépek létezése óta ismert, vagyis egy festéket tartalmazó szalagból az üter hatására festék préseldik a papírra, megformálva magát a karaktert vagy annak egy részletét. A legels fejlesztések ilyen üt nyomtatók voltak, de ez nem jelenti azt, hogy manapság ezt az elvet már nem használják, st jelenleg is a legelterjedtebb nyomtatótípus. Elnye az egyszer, olcsó konstrukció, a többpéldányos nyomtatás - ez az egyedüli technológia mely többpéldányos papírt alkalmazva lehetvé teszi az egyidej másolatok létrehozását -, hátránya a zajos, némely esetben lassú, gyenge minség nyomtatás. A nem üt nyomtatók esetében a tinta vagy a festék felvitele és rögzítése fújással, olvasztással, nagy nyomású hengerléssel történik, így e nyomtatók csendes mködések, de egyidejleg csak egy nyomat keletkezhet, 13/51

több példány nyomtatása csak egymás után lehetséges. Mivel az itt alkalmazott technológiák a legutóbbi 15 évben jelentek meg, így ez együtt járt a nyomtatási minség javulásával is. A karakter kialakítása - Ez alapján egy újabb csoportosítás történhet. Vannak olyan nyomtatók, melyek a karaktert mozaik módon apró pontokból alakítják ki, ezek a mozaik (mátrix) nyomtatók, és vannak, melyeknél a karakter folyamatos vonalból áll. Ez utóbbira jó példa az írógép. Mindkét módszerrel lehetséges jó és gyenge minség nyomtatás egyaránt, hiszen a szép folyamatos vonalat elronthatja a gyenge minség festékszalag vagy a nagy sebesség nyomtatás, a mátrix elvnél pedig az egy karakterre es pontok számának növelésével és pontos elhelyezésével igen jó minség karakterkép állhat el. Az üt nyomtatók között sok a mátrix típusú, de megtalálhatók a folyamatos vonalú karaktert elállítók is. A nem üt nyomtatók minden esetben mátrix elvek. A nyomtatási minség - Három nagy csoportot lehet megkülönböztetni. A leggyengébb minséget az elnagyolt (draft) nyomtatás jelenti. Ekkor jól látszanak és elkülönülnek a karaktereket kialakító pontok, folyamatos vonalú karakterek esetén vonalszakadások állnak el a gyors nyomtatás, a festékszalag gyenge minsége miatt. A következ fokozatot a csaknem levélminség (NLQ, Near Letter Quality) jelenti. Itt a karaktert alkotó pontok még szabad szemmel felfedezhetk, de teljesen összeérnek egymással. A legjobb minséget a levél minség (LQ) nyomtatás adja. Ekkor a karakterek folyamatos vonalakból állnak, szabad szemmel még az íves részeken sem fedezhetek fel különálló képpontok. Ugyancsak a nyomtatási minséghez tartozik, hogy a fehér háttéren hány és mekkora méret, szükségtelen folt, "maszat" található, illetve ha fekete felületet szeretnénk nyomtatni, az mennyire fekete, találhatók-e benne fehér lyukak, vonalak. A nyomtatási sebesség - Szintén fontos jellemzje a nyomtatóknak, hiszen nem mindegy, hogy mennyi idt kell várni egy-egy nyomat elkészülésére. Ez elssorban grafika nyomtatásánál jelenthet hosszú idt, a mechanika, az elektronika megfelel kialakítása lehetvé teszi, hogy kifejezetten gyorsnyomtatókról beszéljünk mind karakteres, mind grafikus üzemmódban. Egy nyomtató sebességét a kinyomtatott lap/perc aránnyal jellemezhetjük. A papír kezelése - Vannak csak hajtogatott (leporelló) papírt felhasználó nyomtatók, vannak, melyek csak a vágott (pl. A4) papírt tudják továbbítani, mások kezelik a fent említett mindkét típust. Minden egyes nyomtató jól elkülöníthet alegységekbl áll. Ilyen alegységek a karaktert megformáló és papírra juttató rész, a papírtovábbító egység, az elektronika (interfész, teljesítmény elektronika, érzékelk), burkolat. 2.10.1. Tintasugaras nyomtatók A tintasugaras (bubble jet) nyomtatók az utóbbi 15-20 év fejlesztéseinek eredményeképpen jöttek létre, és egyre növekv mértékben vannak jelen a piacon. Jellemzjük a viszonylag jó minség, csendes nyomtatás, az olcsó ár, s ezek biztosítják népszerségüket. A nyomtatást a nyomtatófej végzi, amely a pontok képzéséhez szükséges fúvókákat tartalmazza. A fúvóka kis átmérj (gyakran 0,05 mm) lyuk, melyen keresztül a tintacsepp kirepül és végül a papírra csapódik. A csepp leválasztására többfajta módszer is született, így megkülönböztethetünk 14/51

folyamatos áramú vagy tintacseppes fejeket. A tintacseppes fej lehet piezokristályos vagy buborék (bubble jet) mködés. 2.10.2. Lézernyomtatók Az els igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató (Laser Printer) hozta a kb. 20 évvel ezeltti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb nem üt nyomtató. A lézernyomtató jól elkülöníthet részekbl épül föl. A lézernyomtatókban olyan félvezet lézert használunk, mely könnyen modulálható, azaz a ráadott tápfeszültség hatására sugároz, annak hiányában pedig nem, és mindezt nagy frekvencián is megteszi. A képpontok függvényében való felvillanások hozzák létre a nyomtatási képet. 15/51

3. Szoftverek 3.1. Operációs rendszerek Az operációs rendszer a számítógépet mködtet szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltdik a számítógép memóriájába: Nélküle a gép - még ha fizikailag hibátlan is - mködésképtelen. Az operációs rendszer tölti be a számítógép mködéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja, ellenrzi a programok mködését. Az operációs rendszer általában semmilyen, a felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatot (szövegszerkesztés, könyvelés stb.) nem végez, hanem lehetvé teszi az ilyen feladatokat ellátó, felhasználói programok futtatását. Az operációs rendszer feladata az, hogy az ember és számítógép közötti kommunikációt biztosítsa, a számítógép erforrásait sokoldalúan, gazdaságosan és a lehet legoptimálisabban kihasználja, illetve a számítógép mködését ellenrizze és vezérelje; kezeli a gép különböz perifériáit - monitor, floppy, hard disk, nyomtató stb. - és végrehajtja a neki szóló parancsokat. A különböz számítógéptípusokhoz nagyon sokféle operációs rendszer létezik, mivel felépítésük és megvalósításuk nagyban függ attól a hardvertl, amelyhez készültek; a több ezer felhasználót kiszolgáló nagyszámítógépes hálózati operációs rendszerektl (Windows NT, Novell, UNIX, VMS) egészen az egyfelhasználós személyi számítógépekéig. Az IBM PC-hez a legelterjedtebbek a DOS és a Microsoft Windows (MS- Windows vagy egyszeren csak Windows) különböz változatai. Az operációs rendszer képességei és szolgáltatásai alapveten meghatározzák egy gép használhatóságát. Ezért a felhasználói programok nemcsak adott géptípushoz, hanem adott operációs rendszerhez is készülnek. Például PC-re, a Windows-hoz készült program nem futtatható ugyanezen a gépen a DOS operációs rendszerbl. Mivel a Windows kompatibilis a DOS-szal, a DOS programjai elvileg mködnek a Windows alatt is. Felhasználói felület (User Interface) Annak a módszernek a megadása, hogy egy programtól milyen módon lehet kérni bizonyos szolgáltatásokat. - karakteres felhasználói felület - Ha egy operációs rendszerben egy program vagy parancs nevének a karaktereit (betit) kell beírni ahhoz, hogy az a kért programot elindítsa. Ezért mondható, hogy például a DOS karakteres vagy karakter alapú interfészt biztosít. - Grafikus felhasználói felület GUI (graphical user interface) - A grafikus felhasználói felület az ember-számítógép kapcsolatot egyszersít rendszer. Segítségével a felhasználóknak nem kell bonyolult vagy logikátlannak tn parancsokat megtanulniuk, a rendszert intuitív módon használhatják. A grafikus felületeken ikonok azonosítják a programokat, a futó programok ablakokban, elkülönített képernyterületeken jelennek meg, egérrel lehet választani a menük és menüpontok között. A grafikus felületek további nagy elnye, hogy a programok mind hasonló külsvel rendelkeznek, a felhasználónak nem kell minden egyes program használatát külön-külön megtanulnia. 16/51

3.1.1. Microsoft operációs rendszerek Példánkban a Windows XP operációs rendszert mutatjuk be. 3.1.1.1. Indítás és bejelentkezés Indítás: A rendszer indításakor betöltdnek a regisztrációs adatbázisban megjelölt eszközvezérlk és programok, elindulnak a rendszerszolgáltatások. E folyamat közben a Windows indító képernyjét látjuk. Bejelentkezés: - egy felhasználó esetén: ha a rendszert alapbeállításokkal telepítettük, automatikus. - több felhasználó esetén: felhasználói név és jelszó; ha a számítógép helyi hálózatba kötve üzemel, tartomány megadása is szükséges lehet, a hálózat beállításaitól függen. 17/51

Vállalati számítógépes rendszer esetén szinte mindig a számítógépek hálózatba kötve üzemelnek, azaz egy vagy több központi számítógépen tárolják a közös használatra szánt adatokat, dokumentumokat, st gyakran az egyes felhasználók saját, külön bejáratú adatait is. Ilyen esetekben elengedhetetlen, hogy a felhasználókat egyenként, vagy csoportosan azonosíthassuk, a szerveren tárolt adatokhoz való hozzáférési jogaikat egyenként vagy csoportonként megszabhassuk. Például célszer, hogy a cég pénzügyi állapotáról szóló információkhoz, vagy a cég aktuális mérlegéhez csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá, esetleg ezekbl is csak néhányan módosíthassák az abban szerepl értékeket. A számítógép-hálózatra való kapcsolódás tehát legelször is a bejelentkezéssel kezddik, ehhez szükséges egy felhasználónév és egy jelszó. A jelszó titkos, a tulajdonosán kívül jó, ha más nem ismeri. A Windows a begépelt jelek helyett csillagokat fog a képernyre írni, hogy más a jelszavunkat ne tudja a képernyrl begépeléskor ellesni. Ha a jelszót véletlenül helytelenül ütjük, a Windows közöli velünk, hogy a beütött jelszó helytelen és lehetségünk lesz újra próbálkozni. A cégünknél lehet olyan biztonsági rendszabály, hogy néhány próbálkozás után a rendszer kizárja az adott felhasználót, azaz még a helyes jelszó begépelésével sem engedi be a rendszerbe. Ilyenkor a rendszergazda adhatja vissza a belépési jogot. A legtöbb hiba a jelszó begépelésénél a CAPS LOCK billenty véletlen lenyomásából, valamint a Z és Y billentyk fordított helyzetébl adódik. A rovatok kitöltése után üssük le az Enter billentyt, vagy kattintsunk az OK gombra. 18/51

A Windows 95 és a Windows 98 legfeljebb 14 karakter hosszú jelszavak használatát támogatta. A jelszó Windows XP-ben legfeljebb 127 karakter hosszú lehet, és megkülönbözteti a nagy- és kisbetket, tehát az "ezajelszó", "Ezajelszó", "EzAjElSzÓ" és "EZAJELSZÓ" jelszavak különbözek. A biztonságos jelszó legalább nyolc karakter hosszó, tartalmaz kis- és nagybetket, számokat és különleges karaktereket, és nem, vagy csak nehezen vezethet le értelmes magyar vagy angol szóból, például: "ewgf$ax4f2@1". Ha az ilyen jelszavak megjegyzésével gondunk van, át lehet hidalni egy értelmes szó betinek hasonló karakterrel való helyettesítésével, például: "123Ez@jeL$Zo456". Így létrejött egy olyan jelszó, ami a fenti feltételeknek is megfelel. 3.1.1.2. Grafikus felület kezelése Az Asztal Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelen képernyterületet. Ez a grafikus felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve nagyban hasonlít egy valóságos íróasztalhoz. A munkánk során szükséges - a késbbiekben majd részletesen 19/51

ismertetésre kerül - ikonok, ablakok és egyéb objektumok fognak itt elhelyezkedni, ezeket odébb tolhatjuk, eldobhatjuk, vagy ideiglenesen félre tehetjük az utunkból. Munkaasztalunkon alapveten a következkben ismertetett objektumokkal fogunk találkozni. - Egérmutató Az egérmutató jelzi a képernyn egerünk aktuális pozícióját és egyben különféle alakváltozásaival visszajelzéseket ad az aktuális ponton elvégezhet mveletekrl. Íme néhány példa az egérmutató jellegzetes formáira: - Tálca A munkaasztal alsó szélén foglal helyet. Segítségével hozzáférhetünk a Windows használatához elengedhetetlen Start menühöz, továbbá könnyedén váltogathatunk futó programjaink között. A tálca jobb szélén, az ún. értesítési területen láthatjuk, hogy aktuálisan milyen nemzeti kiosztás szerint mködik a billentyzetünk (ha több lehetség közül választhatunk), és láthatjuk a gépünkben mköd óra által mutatott idt. Ha az idt jelz számok fölé toljuk az egérmutatót, akkor néhány másodperc múlva a dátum is megjelenik egy sárga keretben. A Start menü segítségével fogunk hozzáférni a futtató programjaink listájához és a Windows rendszer néhány alapvet parancsához. A Start menüben a programok és parancsok listája kategóriánkénti csoportosításban jelenik meg. - A Start menü A Start menü a Windows-zal való munkánk alapja. Segítségével elindíthatjuk programjainkat, módosíthatjuk az alapbeállításokat és kiléphetünk a rendszerbl. A Start menüt a Tálcán látható "Start" feliratú gombra kattintva érhetjük el. Ha a billentyzeten van Windows-emblémával jelölt gomb, a Start menü ennek lenyomásával is bármilyen helyzetben elérhet. Amennyiben nincs a billentyzeten ilyen gomb, használhatjuk a CTRL+ESC billentyket is. 20/51