Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) számú rendelete az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint az ezzel kapcsolatos rendelkezési jog szabályainak gyakorlásáról és egységes szövegének megállapításáról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. (továbbiakban Ötv.) 79. (2) bekezdés b. pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati vagyontárgyak feletti tulajdoni jogok gyakorlásának szabályairól az alábbiak szerint rendelkezik: A RENDELET HATÁLYA 1.. (1) A rendelet hatálya a Pásztó Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki. (2) A rendelet hatálya végrehajtás vonatkozásában kiterjed: az önkormányzat Képviselőtestületére és szerveire, az önkormányzat intézményeire, az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdasági társaságokra és más szervezetekre az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA 2.. (1) Pásztó Város Önkormányzata törzsvagyonát, s ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet I. és II. sz. melléklete tartalmazza. (I. Forgalomképtelen vagyoni kör; II. Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör). (2) Az önkormányzat egyéb vagyontárgyainak felsorolását a III. sz. melléklet tartalmazza. (III. Forgalomképes vagyon). (3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (4) Vállalkozást csak az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal lehet folytatni. (5) a./ Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. b./ Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem sértheti. c./ A vállalkozásba fektetett vagyonnal lehetőleg a vagyongyarapodást elősegítő módon kell gazdálkodni. d./ A forgalomképtelen törzsvagyon vállalkozásba nem vihető.
TÖRZSVAGYON 3.. (1) Az Önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, mely körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes (Ötv. 79..) (2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA 4.. (1) Pásztó Város Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek az Ötv.-ben meghatározott eltéréssel amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. 2) A tulajdonost megillető jogokat az önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja. (3) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat az önkormányzat Képviselő-testülete rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes, vagy jogi személy is elláthatja, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának. (4) Tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatok különösen: a./ az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, ingatlan kataszter felállítása, annak folyamatos karbantartása, b./ az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdasági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, vagy készíttetése, c./ döntés alapjául szolgáló előterjesztések elkészítése, d./ az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése, előkészítése, e./ a Képviselő-testület pályázati kiírásainak lebonyolítása illetve a beérkező pályázatok véleményezése, f./ szerződések előkészítése. (5) A 4. /2/ bekezdésének hatálya alól kivételt képeznek az alábbiak: a./ A 300.000 Ft értékhatár alatti külterületi és zártkerti ingatlanok, továbbá az építési engedélyhez kötött munkákhoz történő tulajdonosi hozzájárulás, út és közmű céljából szolgalmi joghoz történő hozzájárulás, amelyek vonatkozásában a polgármester dönt. b./ A 3 millió Ft nettó értékhatár alatti ingatlanok vonatkozásában - összhangban az SZMSZ 23. /2/ bekezdése c./ pontjával továbbá e rendelet 4. /5/ bekezdés a./ pontjában meghatározottak kivételével a Képviselő-testület döntési jogát átruházza a Településfejlesztési Bizottságra. c./ A 4. (5) bekezdésének b.) pontján alapuló döntés esetén a szerződés, kötelezettségvállalás aláírója a polgármester, további feladatok végrehajtója a polgármesteri hivatal.
(6) Az 5 millió Ft nettó értékhatár felett a korlátozottan forgalomképes valamint forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésére nyilvános pályázatot kell kiírni. Az ingatlant a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő, a legkedvezőbb fizetési határidőt és feltételeket vállaló pályázó részére lehet értékesíteni. (7) a./ Nem kell újabb nyilvános pályázatot kiírni, amennyiben korábbi nyilvános értékesítési pályázat eredménytelen volt. b./ A tulajdonosi jog gyakorlása során a 4. /6/ bekezdésében foglaltaktól eltérően is el lehet járni, ha a képviselő-testület az önkormányzat, valamint Pásztó város hosszútávú stratégiai elképzelései megvalósítása céljából megalapozott önkormányzati érdekből erről minősített többséggel hoz határozatot. (8) Amennyiben az ingatlan megvásárlására több ajánlat is érkezik, az azonos ajánlatot tevők esetén az ingatlan bérlőjét, használóját elővásárlási jog illeti meg. Ha a tulajdonostárs a legkedvezőbb feltételű ajánlatban foglaltakat vállalja, él elővásárlási jogával, úgy az ingatlant a vonatkozó Ptk. szabályok értelmében részére kell értékesíteni. (9) Összeghatártól függetlenül pályázati hirdetés nélkül is értékesíthető az ingatlan, ha a a társtulajdonos, vagy bérlője legalább a forgalmi értékbecslésben rögzített áron, a szerződés aláírásakor egyösszegben történő fizetés mellett a vételárat megfizeti. (10) Gazdasági megfontolásból a Képviselő-testület külön döntése alapján a vagyontárgyak a független vagyonértékelő által megállapított értéknél alacsonyabb értékben is elidegeníthetők. (11) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a vagyontárgyak elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba történő beviteléhez védett természeti terület esetén a környezetvédelmi miniszter, műemlék és muzeális érték esetén a nemzeti kulturális örökség minisztere hozzájárulása szükséges. (12) Az önkormányzat Képviselő-testülete a tulajdoni részjogosítványokat a jogszabályban biztosított, vagy szerződésben kikötött elővásárlási jog és a gazdasági társaságban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlását polgármesterére bízza. 5.. (1) Az önkormányzati Képviselő-testület a II. sz. mellékletben körülírt önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó egyéb módon történő hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményre, közüzemére, hivatalára bízza. (2) Az önkormányzati vagyon, amennyiben az intézmény, közüzem, vagy hivatal használatában van és azt működési körében üzemelteti, az alapító okiratában, vagy szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon hasznosíthatja. (3) Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül hasznosíthatják.
Az ebből származó bevételt külön megállapodás hiányában a működési kiadások finanszírozására kell fordítani mely bevétel a költségvetési szervet, illetve a jogszerű használót illeti meg. 6.. (1) Az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. (2) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására. (3) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért. (4) A közüzem a működtetéséhez szükséges önkormányzati vagyonnal ha a jogszabály, vagy az Önkormányzati Képviselő-testületi határozat másként nem rendelkezik a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, önállóan gazdálkodik. (5) A közüzemre bízott vagyont az Önkormányzati Képviselő-testület a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtől. A közüzem a használatában lévő ingatlan vagyont külön megállapodással az önkormányzattól ingyenes használatra megkaphatja. A TÁRSASÁGI ÜZLETRÉSZEKRE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 7.. /1/ A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal (kárpótlási jegyek, kötvények - az átváltoztatható kötvények kivételével - váltók, letéti és közraktárjegyek, kincstárjegyek és államkötvények, befektetési jegyek, stb.) való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodásra és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. /2/ Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló (egyszemélyes) korlátolt felelősségű társaságok és közhasznú társaságok taggyűlésének jogait a képviselő-testület gyakorolja, az általa megbízott személyeken keresztül. /3/ Az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező gazdasági társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy képviseli, a képviselő-testület iránymutatásai szerint. A PÉNZESZKÖZÖKRE ÉS PÉNZÜGYI KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
8.. /1/ Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik, ha jogszabály kivételt nem tesz, ez alatt a Polgármesteri Hivatal értendő. /2/ A költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni és szükség szerint felülvizsgálni. /3/ Kezességvállalásra a képviselő-testület minősített többségű határozattal jogosult. /4/ Pénzügyi követelés e rendelet alkalmazásában a pénzügyi eszköznek nem tekinthető, forint összegre, vagy devizára szóló követelés, mely szolgáltatás, vagy áru meg nem fizetett ellenértékét, nyújtott kölcsönt, vagyontárgy hasznosításának még be nem folyt hozamát és minden további, az önkormányzat tulajdonában álló követelésállományt jelent. /5/ 500.000 Ft feletti pénzügyi követelésről lemondani csak a képviselő-testület jogosult. /6/ A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 3. /4/ bekezdés 10. pontja és a 307/2002. (XII.27.) Korm. r. 4. /1/ bek. 3. pontja szerint minősített behajthatatlan követelések (melyek munkanélküliek jövedelempótló támogatásából, rendszeres szociális segélyből, garázs és épület bérleti díjból, közterületek használati díjából, étkezési térítési díjakból óvodák, iskolák, kollégium szolgálati férőhely, albérlet, lakbér, stb. díjból és egyéb tartozásból származhatnak) leírási jogát a képviselő-testület a./ 50.000 Ft-ig terjedő egyedi összegig a polgármesterre b./ 50.000 Ft és 500.000 Ft közötti egyedi összegig a Pénzügyi Bizottságra ruházza át. /7/ Pénzügyi követelés vagyoni megváltására a polgármester a Pénzügyi Bizottság egyetértésével jogosult 1 MFt értékhatárig, e feletti megváltást csak a képviselő-testület hagyhat jóvá. /8/ A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi vagyonkezelő szerv minősíti a behajthatatlan kintlévőségeket és 500.000 Ft feletti követelés esetén javaslatot tesz leértékelésükre, melyet a képviselő-testület hagyhat jóvá. /9/ A Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számláján átmenetileg szabaddá váló pénzeszköznek a számlavezető pénzintézetnél betétbe történő elhelyezéséről a polgármester dönt. /10/ A képviselő-testület a költségvetési támogatásból megvalósuló felújítás és felhalmozási feladatok előkészítését és lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja. /11/ Az intézmény felújítás és felhalmozás előirányzatai teljesítéséhez a költségvetési támogatás teljesítményarányosan folyósítható. /12/ Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részére a /10/, /13/ bekezdésben nem említett előirányzatokat teljesítményarányosan kell folyósítani.
/13/ A költségvetési szervek kiadásainak teljesítéséhez a költségvetési rendelet mellékletében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként jóváhagyott költségvetési támogatásban részesülnek. /14/ A /12/ bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét a /13/, /14/ bekezdésben foglaltak kivételével pénzellátási terv szerint kell folyósítani két részletben, a tervezett havi bevételek és kiadások különbözeteként. Az első részletet a bérkifizetés napjára, míg a második részletet az állami normatív hozzájárulás jóváírását követő három napon belül kell kiutalni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.. (1) Az Önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt önkormányzati vagyonleltárban kell kimutatni. (2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani és róla statisztikai adatot szolgáltatni. (3) A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és azt évente egy alkalommal a - zárszámadás keretében - azt a polgármester a képviselő-testületnek jóváhagyásra beterjeszti. (4) Az önkormányzat külső körülmények, más személyek által vagyonában keletkező kár enyhítése érdekében, vagyoni és felelősségbiztosítást köt. A szerződés megkötését Polgármesteri Hivatal útján biztosítja. Az intézmények saját hatáskörükben eljárva további kiegészítő biztosítást köthetnek. (5) Az önkormányzati Képviselő-testület a vagyonkezelés és vagyonhasznosítás pénzügyigazdasági ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága útján gyakorolja. 10.. (1) Ez a rendelet 2004. május 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 10/2003.(IV.22.) számú, valamint a 3/2003. (I.31.) számú rendelettel módosított az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint az ezzel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásainak szabályairól szóló 19/1999. (VIII.25.) számú önkormányzati rendelet. (2) A rendelet I-III. számig mellékleteket tartalmaz, melyek a rendelet elengedhetetlen részét képezik. (3) Az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó vagyongazdálkodási feltételeket az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
Pásztó, 2004. április 28. Sisák Imre Polgármester Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző Záradék: Rendelet kihirdetésének napja 2004. április 30. Sisák Imre Polgármester Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző
Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) számú rendelet I. sz. melléklete Forgalomképtelen törzsvagyon részei 1.) helyi közutak, terek, parkolók és azok műtárgyai 2.) parkok 3.) vizek, valamint vizi közműnek nem minősülő közcélú vizilétesítmények 4.) köztemetők 5.) közterületi vagyontárgyak /műalkotások, táblák, stb./ 6.) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek 7.) levéltári anyagok 8.) azok a vagyontárgyak, melyet törvény vagy az önkormányzat rendeletben annak minősít. Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) számú rendelet II. sz. melléklete Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei 1.) Közművek és közmű jellegű létesítmények 2.) Egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási és sport intézmények használatába adott önkormányzati vagyon 3.) Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló épület/ek/ 4.) Védett természeti terület és természeti érték 5.) Azok a vagyontárgyak, melyeket törvény, vagy az önkormányzat rendelete annak nyilvánít.
Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (IV.30.) számú rendelet III. sz. melléklete Forgalomképes vagyoni kör részei A.) Ingatlanok - üres építési telkek, vagy telekalakítással létrejött önálló helyrajzi számú földterületek - lakóházingatlanok - nem lakás céljára szolgáló helyiségek - belterületi, külterületi, zártkerti mezőgazdasági művelésre és egyéb hasznosításra alkalmas földterületek - az önkormányzat által annak minősített vagyontárgyak B.) Forgalomképes egyéb vagyon - pénzeszközök - értékpapírok, részvények, kötvények, váltók - vállalkozásba lévő üzletrészek C.) Forgalomképes vagyoni jogok - használati jog, földhasználati jog - haszonélvezeti jog - bérleti jog