A metszett árúnál megkívánt tulajdonságokkal, mint : világos, egyenletes szin, könnyű fényesités, egyenletes szerkezet, puhaság, könnyű aszás, repedés és vetemülés elleni ellenálló képességgel, tartóssággal bírván, jövője biztosítottnak tekinthető s igen valószínű, hogy elterjedésével kedveltsége és keresettsége is fokozatosan emelkedni fog. Legnagyobb ellenségei az őzek, mert kivált ezek szeretik agancsaikat rajta megtisztítani, de megrágja azonkívül a rőt- és a dámvad is, valamint a mezei és a házi nyulak. Értékes magját igen kedveli a mókus és sok pusztítást okoz benne. Kötött talajon a vörös revesedés támadja meg néha, itt-ott hó, jégtörésnek is alá van vetve. A rovarok közül megtámadja a Hybolius abietis, Hylesinus piniperda s a Pissodes notatus. A fiatal ültetvényekben gyakran hirtelen elpusztul egy-egy példány s ezt az Agaricus melleus-nak tulajdonítják. Tenyésztésénél az ültetés 2 5 éves csemetékkel a vetés fölött előnyben részesül, miután a mag gyakran nem csírázik s a mellett drága. Kivált elegyes állabokban való ültetésre alkalmas, még pedig 2 3 m-nyi kötésben, mert ily távolság mellett nyeri meg leginkább a kellő méreteket. Erdei és vörösfenyő közé 1 / s -a,d részben ültetve a talaj termőképessépességének megtartására igen jól közrehat, a lúczosokba pedig mély gyökérzeténél fogva igen alkalmas. Legczélszerübb azonban bükkvágásokba ültetni el, mert ennek a termőhelye felel meg neki leginkább. Hektáronként 500 700 csemete ültethető el ugy a bükk mellé, hogy csakhamar metszett árúra alkalmas fává erősödik. Árnytürő képessége pedig fényigényes lombos erdők, valamint a maguktól ritkuló erdei és vörösfenyő állabok alátelepitésére teszi alkalmassá. Adatok az Erdészeti műszótár"-hoz. Dr. Borbás Vinczétöl. I. Bennszülött = endemicus. Ilyen nálunk, legalább mostanáig, a Quercus Robur var. australis Heuff. (Qu. f ru c t i p e n d u 1 a Kit., Qu. filipendula Vukot.), vagyis a nagyon hosszú kocsányos mocsártölgy, a S y r i n g a Josikaea, a cserjéstövü Satureia Kitaibelii Wierzb. az Al-Dunánál, melyek vadon az országon kivül sehol sem 18*
teremnek. Nógrádban kérdezősködvén, hogy híják azt, a mi csak egy helyen terem, helyestöves"-t mondottak, a mely szintén hasznavehető szó. Dr. Szily Kálmán magyarföldi" nagyon sikerült szót ajánlja. Ez használható, ha magyar endemicus növényről van szó, de nem akkor, ha általában szólunk az endemismusról, azért ugy hiszem, bennszülött v. helyestöves e fogalomra helyesen lefoglalható, magyar endemismust pedig m agy arf ö 1 d i"-vel is jelölhetjük. Deres-zöld helyesen használható azon tulajdonság jelölésére, a melyet a latin glaucus-nak, a német fahlgrün-nek, m e er g r ü n-nek, graugrünnek stb. mond. Csuma = a szőllő csutkája (Békésm.) Faja-szakadt = monotypicus. Ilyen nálunk pl. a Castanea sativa, melynek testvérfaja nálunk nincsen. A hárs pl. már nem fajaszakadt. Föld árja = Grundwasser. Ugy emlékszem, valaki az Erdészeti Lapok"-ban emiitette, hogy nem ismer rá jó műszót. Hallottam Békésmegyében a földárját a néptől is, de olvastam is, ugy hiszem, Hunfalvy földrajzában. Föld be li = subterraneus, helyesen használható a törvénytelen föld alatti" helyett, mert emez két szó, s az i képző névutóhoz helytelenül ragasztatik. Földi mogyoró" mintájára helyesen mondhatnók pl. földi törz's is, de ez mégis határozatlanabb, földön valót, terrester-t is jelenthet. Hátas föld, a laposból kidomborodó magasabb mező a békési rónaságon. Hófehérke = Edelweiss, Gnaphalium Leontopódium. Ez a tourista virág az erdész uraknak is kedves és érdekes. A fésűs v. sima fenyő ágain apró bokrétákban gyakran láthatni. Én ezt már régebben hófehérkének nevezem, ha tanítványaim hozzák. A Term. tud. társulat
szerkesztősége is (Közi. 1884. 78. 1.) elfogadta és ajánlja. Én még csak azt teszem hozzá, hogy ez elnevezésnek a mesebeli Hófehér ké-vel semmi köze sincs, a növény jelölésére azonban alkalmas, annál is inkább, mert a Gnaphalium Leontopodiumot a Gnaphalium nemből (gyopár v. gyapár; Orosházán van gyapáros tó) ki is zárják s Leontopodium alpinumnak Cass. nevezik. Gerlicze-tövis = Ononis spin os a, Békésmegye. Kelés, kelevény helyesen használható a csúnya németes kinövés" helyett. Karaj deszka jegyzeteimben találtam. Koronavirág = Robinia Pseudo-acacia, Nógrádban csipkefa. Emery magyar növénytanában ákácz-nak mondják, az Acaciát pedig ákácziának Ily módon mást jelentene a microscop és microscopium, Horácz és Horatius, parasit és parasita. Komlófa = Ostrya carpinifolia. Nálunk szintén fajaszakadt. Kutya fa === Rhamnus F rangul a. Van a békési Sárrét nádrétségében kutyafás nevű ingó láp is. Liszt lehet használni magfehérje = albumén jelölésére, főleg ily esetben például magva magfehérjés, mondhatjuk magva lisztes. Mogyorós gyökér helyesebb használni gumós gy. helyett, mert gumó ezen felül még mást is jelent. E földi mogyoróról ekkor felteszszük, hogy nincs rügye. 0 r m á g y kiemelkedő hatás föld a Békés és bihari Sárrét laposabb helyeiből. Van itt Nagy-Ormágy nevü düllő is. Öreg faj. Igy lehet mondani a régi Linné, Koch s Neilreich-féle fajokat, a francziák nyomán készült petites espéces" ellenében, a minők nálunk pl. a fiatal tölgyfajok.
Puszta nagyon szépen használható a csúnya és helytelen csupasz" helyett. Nógrádban pusztán tálalják fel a csíkot (csusza), ha se turó, se mák nincs rajta. Puszta az erdötlen rónaság is. Puszta (glaber, glaberrimus) mellett kopasz és mezítelen is használható. Sejt keménye = cellulosa. A régibb nyelvújítók s e j t eny é"-nek mondtak, de a nya" és nye" idegen szóvéget magyar névképző szereppel felruházni nem szabad, s a nyála-nya, fehér-nye stb.-féle ékességek a nyelvből kitörlendők. A cellulosá-t s ej tany ag-nak is mondják, de ez tágabb értelmű, mást jelent, mint a celulosa, azért ad normám éius fa keménye, a cellulosa helyesen sejt keményének mondható. A sejtnek legkeményebb része. Tetőző, helyesen mondhatjuk igy, a mit mások végál ló"-nak mondanak. Helyenként tetőn állót is lehet mondani. A rügy tehát lehet tetőző. Talajjelző = bodenstet, olyan növény, mely csak egyféle talajon bir megélni, pl. czinken a Viola calaminaria, Thlaspi calaminare, a szerpentinen az Asplenium Forsteri Sadl. 1 ) (A. Serpentini Tausch), vagy a hol két testvérfaj egymást kétféle sziklauemen helyettesíti, pl. a Rhododendrum ferrugineum (havasi rózsa) grániton, a R. hirsutum mészen. A talajjelző mellett a bodenhold-ot válogatós-nak, (más talajon is megél, de mégis egyet legjobban szeret) a bodenwag-ot nem válo gató s-nak mondhatjuk. Teher-növény. Az epiphyták, melyek más növényeken laknak, meg az élősködők, vagyis parasiták, melyek belőlök táplálékot is színak, tehát másoknak terhére vannak. Ingyen élők"-nek nevezni kevésbbé aestheticus. ') A szalonaki gyógyszerészről nevezte igy Sadlerünk 1820-ban, s mint régibb név a fiatalabb, de jellemzőbb A. Serpentini-nek elé teendő.
Tülök-nemü és tülök-állomány csinosabb a szarunemü"-nél, azért használatra is ajánlatosabb. A szaru állomány már azért se nagyon helyes, mert szar v-ból ered (v. ő keserű és keserv, ölyü és ölyv), a szarvasok szarva pedig nem az az állomány, a mely a tulokfélék tülökje. Persze némelyek a szarvasok homlokdíszét agancs"-nak mondják, épen azért, mert szarv-asok viselik. Minő nyelvtörvény szerint lehet ág-ból rövidfejü ág-ancs? Tő lomb ad normám eius tő hajtás a növények meddő levélrózsája, melynek tengelye esztendőre nyúlik ki magasabb szár alakjában. Némelyeknél tőpázsitnak is mondható, pl. a szegfüveknél. Vad tő, a mit ékes szóval vadoncz"-nak mondanak. Vasfa = Tamarix, Békésmegye. Verődék = Anflug. II. A m. nemzeti múzeum kéziratgyüjteményében (Quart. Lat. 598.) van egy csomó jegyzet, Floristicai adatokkal, köztök 8 oldalon negyedrét alakban egy kézirat : Die ungarischen Holzarten mit ihren ungarischen Bennungen nach Sebestyén" czimmel. A fás növények itt betűrendben sorakoznak, némelyik mellett az ismert magyar név áll, (pl. juhar, melyet tehát itt elhagyunk), némelyik mellett nincs magyar név. Egyes fák magyar nevei azonban figyelemre méltók, azért az Erdészeti Lapok" tisztelt olvasóinak bemutatni szükségesnek vélem. Andromeda polifólia = mocsár rozmaring. Arbutus uva ursi medve bogyó. Diószegi Magyar Füvészkönyvé " -ben m e d v e s z ő 11 ő. Acer campestre = bokros juhar.
Alnus glutinosa = veres égerfa. Alnus incana = fehér égerfa, függetlenül a latin nevektől, nem hamvas éger. Amygdalus nana == hanga baraczk. Berberis = nyúlsom; Diószeginél leánysom. Clematis Vitaiba = juh szalag, mint másutt is mondják; ebből lett az iszalag, mint a juharból az ihar. - Cotoneaster = vad naspolya. Jobb madárbirs. Cydonia = vad birskörte. Daphne Laureola = cserző bokor. D. Mezereum = borsoska. Empetrum nigrum = varjubogyó; Diószeginél mámorka, mert a bogyója szédítő". Ezt a tengerszemek kis bokrát tőzegbogyó-nak is mondhatjuk. Erica (helyesen Calluna) vulgáris parlagi fagyai. E. Tetralix == posvány fagyai. Hippophaé rhamnoides = fűz tövis. Ilex aquifolium = tüskés pálma (német után fordítva.) Ledum palustre = vad rozmaring. Marmarosban az Andromedá-t hiják igy. Lonicera periclymenüm = kányabogyó. L. Xylosteum = bangitafa. Myrica gale viaszbokor. Diószegiek v i a szíj ur a-ra rontották. Pinus silvestris <= kövér fenyő! P.-Cembra = cédrus fenyő, helytelen. P. Pumiliő = hasaló fenyő. Van tehát görbe, törpe, henye, futó és hasaló szavunk ugyanarra a havasi fenyőbokorra. P. Picea = gyantás fenyő. P. Abies bálványfenyő. Csinos!
Populus alba = fehér jegenye. Prunus Padus zsidó cseresznye. P. Chamaecerasus = bokros meggy. Quercus pedunculata = mocsár tölgy. Qu. Robur, azaz helyesen Qu. sessiliflora = fehér tölgy! Ha jellemző e szó, nagy szükség van rá. Kerner W e i s s e i c h e-nek a következőt hija. Ettől a magyar elnevezés független lehet. Q. pubescens = magyal tölgy. Rhamnus Frangula = leányfa. R. cathartica = disznótövis; Veszprémben, a Somlóvidéken macskatövis. Rhus Cotinus, szemerczefa. Ribes rubrum veres tengeri szőllő. R. alpinum = hegyi szőllő. Rosa villosa = gombos csipke. R. spinosissima = kisasszony csipke. Ruscus aculeatus = spárga tövis; Diószeginél egértövis, Baranyában parasztember roszkosz-nak mondta. Salix viminalis = gúzsrekettye. Több fűzfa melléknevét egyszerűen a latin melléknév után fordítja, pl. vörös fűz. S. Caprea = hegyi fűz. S. aurita = apró rekettye. Solanum D uicamara = sem fű, sem fa. Sorbus Aria = fehérlevelü barkócza. Spartium (Sarrothamnus) scoparium = nyl (nyul) zanót. Staphylea pinnata = apácza bokor! Tilia alba = fehér- v. édes hárs. Vacinium Vitis Idaea = kövi málna. V. uliginosum = vizi bodza.
V. Qxycoccos = savanyu áfonya. Áfonya, ugy hiszem oláh kölcsönzés, azért helyesen mondhatjuk fenyves-bogyó-nak, mert a Vaccinium gyakran fenyvesekben él, a bogyó használatát pedig ez a közlemény is igazolja. Viburnum 0pu 1 us = kakasfa. Nógrádban kányafa. Ulmus campestris = szilhárs. U. effusa = fehér szilfa. Honnan valók ezek a többször sikerült szók, szerző nem mondja, de az utolsóhoz tett in cottu Sümegh"-ből gyanítható, hogy Dunántúlról valók. Egyes havasi növények nevei ennek ismét ellenmondanak, tehát hamarább vegyes eredetű. Kitaibel kézirataiban még a következőket találtam : Phalaris arundinacea = lengyel nád, másutt nála lenge nád. Triticum repens == parlagfű; homokkötő. Scirpuslacustris = gömbölyű v. czigány káka. A keskenylevelü gyékény bele = böngyöle. (Torontál). A homokkötő Echinops Ruthenicus = szamárkenyér. (Izsák Pestm.) Vidéki levél. Nagy-Szeben, 1884. márczius 10. Tekintetes Szerkesztőség! Nagy érdekkel olvasván az Erdészeti Lapok" folyó évi január havi füzetében azt a rövid közleményt, mely dr. Hartig Róbert észleleteit ismertette a csemetekertekben előforduló károk okairól, nem mulaszthatom el, hogy azokat saját gyakorlati tapasztalataimmal is meg ne erősítsem. Több év óta csemetekert ápolásával foglalkozván, az első 2 3 évben azon örvendetes helyzetben voltam, hogy a kert-