Oktatási Hivatal A 2008/2009. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja és válaszlapjai Munkaidő: 240 perc Elérhető pontszám: 200 pont ÚTMUTATÓ FÖLDRAJZBÓL A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűvel ki kell tölteni az adatokat tartalmazó részt és minden különálló lapon a versenyző nevét, osztályát! A feladatok megoldásához íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható! Könyvet, térképet, atlaszt a versenyre bevinni tilos! Mielőtt a versenyző válaszol a kérdésekre, jól gondolja meg, milyen feladatot kell megoldania. Ne időzzön túl sokáig egy-egy feladatnál. Ha megakad, nyugodtan menjen tovább. A kihagyott feladatokra akkor térjen vissza, ha már valamennyi kérdésen végighaladt, és még van idő. Az egyes feladattípusok előtt megoldási útmutató van, ennek tanulmányozása elengedhetetlen a feladat helyes megoldásához. Az útmutatóban előírtak szerint jelölje a megoldásokat, és a munka végén a végleges válaszokat vezesse át az "értékelő lapra" úgy, hogy X jellel húzza át a választás nagybetűjét. Az értékelő lapon javítani nem lehet! Minden helyesen megoldott feladat 1 pontot ér. A feladatlapot a szaktanár (szaktanári munkaközösség) értékeli központi javítási útmutató alapján. Továbbküldendők a legalább 150 pontra értékelt dolgozatok. A VERSENYZŐ ADATAI A versenyző neve:... oszt.:... Középiskolai tanulmányait a 13. évfolyamon fejezi be: igen nem Az iskola neve:..... Az iskola címe:... irsz.... város...utca...hsz. Megye:... A felkészítő tanár(ok) neve:...... Összes pontszám:
EGYSZERŰ VÁLASZTÁS Útmutató: e feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania, és a nagybetű bekarikázásával megjelölnie. Valamennyi feladat megoldása után e jelöléseket át kell vezetnie az Értékelő lapra. A helyes válasz nagybetűjét X jellel húzza át! 1. A jégtakaró által szállított moréna halmozódott fel területén. A) Kínai-alföldön. B) Német-Lengyel alföldön. C) Magyar-alföldön. D) Belső-Ázsia zárt medencéiben. E) Mississippi-alföldjén. 2. Melyik a sivatagi térség fő felszínformáló folyamata? A) Az aprózódás. B) Az időszakos folyók munkája. C) Az erős mállás. D) Az aprózódás és mállás együttesen. E) A felszín leöblítése. 3. A mérsékelt éghajlati övezet legjellemzőbb kenyérnövénye. A) A rizs. B) A zab. C) A rozs. D) A búza. E) Az árpa. 4. Melyik a metamorf kőzet? A) Homokkő. B) Bazalt. C) Gneisz. D) Mészkő. E) Dácit. 5. Mennyi a légkör nitrogéntartalmának aránya? A) 87 %. B) 33 %. C) 78 %. D) 21 %. E) 10 %. 2008/2009 2 OKTV 1. forduló
6. Melyik kőzetcsoportba tartozik a bazalt? A) Átalakult. B) Szerves eredetű. C) Magmás. D) Vegyi üledékes. E) Törmelékes üledékes. 7. Hol a legnagyobb a hőmérséklet évi közepes ingása? A) Patagónia. B) Grönland. C) Antarktisz. D) Szibéria E) Alaszka. 8. Mi az oka a kőzetlemezek mozgásának? A) A földmágnesség. B) A földrengések. C) A vulkánkitörések. D) Az asztenoszféra anyagáramlásai. E) A Föld anyagának sűrűségváltozásai. 9. Hol található hazánkban gejzírkúp? A) Keszthelyi-hegység. B) Tapolcai-medence. C) Miskolc-Tapolca. D) Badacsony. E) Tihanyi-félsziget. 10. Hol található a laterit talaj? A) A trópusi monszunerdőben. B) A mediterrán éghajlat területén. C) Az egyenlítői övben. D) A sztyepp területén. E) A trópusi átmeneti övben. 2008/2009 3 OKTV 1. forduló
11. Mi formálja főként az egyenlítői öv felszínét? A) Mállás és aprózódás. B) Nagyarányú aprózódás. C) Nagyon erős mállás. D) A szél munkája. E) Felszíni leöblítés. 12. Mi jellemzi a szubtrópusi monszunterületek népsűrűségét? A) Közepes népsűrűség. B) Sűrű lakosság. C) Igen sűrű lakosság. D) Gyér lakosság. E) Alacsony népsűrűség. 13. Mi jellemzi a szavanna állatvilágát? A) Nincs jellegzetes állatvilága. B) A szomszédos övek állatvilágának keveredése jellemzi. C) Kevés faj, főleg rovarok. D) Patások, nagy ragadozó emlősök. E) Főleg talajlakó rágcsálók. 14. Milyen a szubtrópusi monszun természetes növényzete? A) Trópusi őserdő. B) Erdős szavanna. C) Babérerdő. D) Keménylombú erdő. E) Lombhullató erdő. 15. Milyen éghajlat van Belgiumban? A) Száraz kontinentális. B) Mediterrán. C) Monszun. D) Kontinentális. E) Óceáni. 2008/2009 4 OKTV 1. forduló
16. Mikor nevezünk egy területet mélyföldnek? A) Ha a síkság magasságkülönbsége nem haladja meg a 20 métert. B) Ha a vízszintes terület tengerszint-feletti magassága 0-50 méter között van. C) Ha a síkság magasságkülönbsége 10 méternél kisebb. D) A tenger szintjénél mélyebben fekvő síkság. E) Ha lepusztulással keletkezett a síkság. 17. Mi tartja mozgásban a legnagyobb tengeráramlásokat? A) A sótartalom különbsége. B) Az állandó szelek. C) A hőmérsékleti különbség. D) A tengely körüli forgás. E) A szárazföld és a tenger fajhőkülönbsége. 18. Melyik kőzetre jellemző a suvadás vagy földcsuszamlás? A) A homokra. B) Az agyagra. C) A bauxitra. D) A palára. E) A homokkőre. 19. Mi alakította ki a fjordokat? A) A víz munkája. B) A szél munkája. C) Az Észak-atlanti áramlás. D) Tektonikus mozgások. E) A jégtakaró gleccserei. 20. Melyik folyó vízjárása a legegyenletesebb? A) Volga. B) Sárga-folyó. C) Temze. D) Rajna. E) Elba. 2008/2009 5 OKTV 1. forduló
TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS Útmutató: e feladatokban egy állításhoz négy földrajzi fogalom ország vagy város tartozik. Az állítás nem csak egy fogalomra vonatkozhat, hanem többre is, az alábbi variációk szerint: A) Az állítás az 1., 2. és a 3. országra, városra vagy fogalomra igaz. B) Az állítás az 1. és a 3. országra, városra vagy fogalomra igaz. C) Az állítás a 2. és a 4. országra, városra vagy fogalomra igaz. D) Az állítás csak a 4. országra, városra vagy fogalomra igaz. E) Az állítás mind a négy országra, városra vagy fogalomra igaz. Feladat: válassza ki a variációk közül a helyes válasz megfelelő nagybetűjét és az értékelő lapon X jellel húzza át a helyes választás nagybetűjét! 21. Milyen felszínformáló erők hozták létre az óidei röghegységeket? 1. Gyűrődés. 2. Földrengés. 3. Vetődés. 4. Vulkáni tevékenység. 22. A középidő időszakai. 1. Jura. 2. Perm. 3. Triász. 4. Eocén. 23. Az Északi-középhegység jellegzetes ásványkincsei. 1. Lignit. 2. Bauxit. 3. Barnakőszén. 4. Mangánérc. 24. Mediterrán és kontinentális éghajlatot választ el. 1. Keleti-Kárpátok. 2. Déli-Kárpátok. 3. Skandináv-hegység. 4. Dinári-hegység. 2008/2009 6 OKTV 1. forduló
25. A Sváb-Bajor-medencére jellemző. 1. Területén egykori gleccserek morénaanyaga rakódott le. 2. Az Alpokból lefutó folyók töltötték fel. 3. Fő folyója a Duna. 4. Területén felszínre kerültek az óidei kristályos kőzetek. 26. Bauxit-bányászata számottevő. 1. Görögország. 2. Franciaország. 3. Magyarország. 4. Lengyelország. 27. Földgázlelőhely. 1. Az Északi-tenger. 2. Az Erdélyi-medence. 3. Szeged környéke. 4. Szilézia. 28. Negatív hőmérsékleti anomália jellemzi. 1. Shikoku-sziget. 2. Madagaszkár-sziget. 3. Ceylon-sziget. 4. Kamcsatka-félsziget. 29. Melyik kőzet vegyi üledékes? 1. Homokkő. 2. Dolomit. 3. Márga. 4. Kősó. 30. Melyik a meleg tengeráramlás? 1. Kuro-shio-áramlás. 2. Benguela-áramlás. 3. Golf-áramlás. 4. Labrador-áramlás. 2008/2009 7 OKTV 1. forduló
31. Hol jellemzőek a fjordok? 1. Ibériai-félszigeten. 2. Norvégiában. 3. Lengyelországban. 4. Skóciában. 32. Hegységek keletkezhetnek. 1. Gyűrődéssel. 2. Vetődéses feldarabolódással. 3. Vulkáni működés során. 4. Feltöltődéssel. 33. Jelentős az uránérc bányászata. 1. Argentína. 2. Kanada. 3. Bolívia. 4. Dél-Afrikai Köztársaság. 34. Melyek a légkör változó gázai? 1. Oxigén. 2. Szén-dioxid. 3. Nitrogén. 4. Ózon. 35. Hogyan alakultak ki az Andok láncai? 1. Két óceáni kőzetlemez ütközésével. 2. Kontinentális és óceáni kőzetlemez ütközésével. 3. A kontinentális kőzetlemez alábukásával és megolvadásával. 4. Az óceáni kőzetlemez alábukásával és megolvadásával. 36. Mi az oka az Atacama-sivatag kialakulásának? 1. a Baktérítő mentén leszálló légáramlás. 2. A part mentén húzódó hideg tengeráramlás. 3. Az Andok felől alábukó szél. 4. A Ráktérítő mentén leszálló légáramlás. 2008/2009 8 OKTV 1. forduló
37. Melyik érc válik ki a magmamaradékból? 1. Ón. 2. Réz. 3. Urán. 4. Króm. 38. Villamos áramtermelés nagyobb részét a vízerőművek szolgáltatják. 1. Svájc. 2. USA. 3. Norvégia. 4. Ukrajna. 39. Bazaltvulkán. 1. Mátra. 2. Badacsony. 3. Visegrádi hegység. 4. Somló. 40. A mediterrán éghajlat jellemző termesztett gyümölcse. 1. Narancs. 2. Füge. 3. Szőlő. 4. Alma. 41. Teatermelése jelentős. 1. Spanyolország. 2. Bulgária. 3. Olaszország. 4. India. 42. Melyik a hideg tengeráramlás? 1. Kaliforniai. 2. Kanári. 3. Nyugat-Ausztráliai. 4. Észak-Atlanti. 2008/2009 9 OKTV 1. forduló
NÉGY ÉS ÖTFÉLE ASSZOCIÁCIÓ Útmutató: e feladatokban a nagybetűvel jelölt fogalmak (vonatkozások) és az állítások közötti kapcsolatokat kell felismernie. A feladatok megoldásakor ügyeljen arra, hogy először az állítást kell elolvasni, és csak ezután kell hozzákeresni a megfelelő fogalom vagy vonatkozás nagybetűjét! Az Értékelő lapon X jellel húzza át a helyes válasz nagybetűjét! A) Hidegfront B) Melegfront C) Mindkettőre vonatkozik D) Egyikre sem vonatkozik 43. A meleg levegő áramlik a hideg levegőjű területre. 44. Gyakran felhőszakadással és jégesővel jár együtt. 45. A hideg levegő magasba emeli a melegebb levegőt. 46. Megérkezésük hőmérsékleti és légnyomásváltozással jár. 47. 2-3 napig nagy szélességben hull csapadék. 48. Derült időjárás jellemzi a front érkezését. 49. Megérkezésük csapadékos időt jelent. 50. Lassan siklik fel a magasba a levegő. 51. Gomolyfelhőből hull a csapadék. 52. Rétegfelhőből hull a csapadék. A) Alpok B) Andok C) Mindkettőre vonatkozik D) Egyikre sem vonatkozik 53. A Pacifikus-hegységrendszer tagja. 54. Gyűrődéssel keletkezett hegység. 55. A hegységben működő vulkán is van. 56. A hegység egész területén 3000 m körüli magasságban húzódik a hóhatár. 57. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez ütközésével keletkezett. 58. Területén gleccserek is kialakultak. 59. Az újidő harmadidőszakában emelkedett ki. 60. Kialakulásában döntő szerepe volt a vetődésnek. 61. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. 62. A Variszkuszi-hegységrendszer tagja. 63. Feketekőszénben gazdag hegység. 2008/2009 10 OKTV 1. forduló
A) Ősmasszívumok B) Sikságok C) Röghegységek D) Mindháromra vonatkozik E) Egyikre sem vonatkozik 64. Több ezer méter magasak, párhuzamos vonulataik közé mély völgyek és medencék ékelődnek. 65. A nehézfémek érceinek a legnagyobb lelőhelyei. 66. Ilyen terület a Dinári-hegység. 67. Színes- és nemesfémek érceiben gazdag terület. 68. Középmagas vagy alacsony hegységek, besüllyedt medencék, árkok teszik változatossá felszínüket. 69. A legtöbb ilyen terület süllyedő medence feltöltődésével keletkezett. 70. Az első kéregszigetek köré gyűrődő hegységek lepusztulásával keletkezett. 71. Ilyen hegység a Rodope. 72. A mezőgazdasági művelés fő területei. 73. Ilyen az Angara területe. 74. Területükön roppant tömegű feketekőszén, helyenként kőolaj, kősó és kálisó képződött. 75. Területükön gyakori a földrengés. 76. A Variszkuszi-hegységrendszer legjelentősebb maradványai. 77. Ilyen terület van Észak-Európában. 78. A tenger szintje alatt is elhelyezkedhet. A) Napenergia B) Geotermikus energia C) Vízenergia D) Szélenergia 79. Jellegzetes hasznosítói pl. Dánia, Hollandia. 80. Rádióaktív anyagok bomlásával keletkező hőenergia. 81. Az árapály jelensége is forrása lehet. 82. Jellegzetes felhasználói pl. Izland, Új-Zéland, Olaszország. 83. Hasznosítása a térítői övben lehet a leggazdaságosabb. 84. Egész évben hasznosítható, függetlenül az éghajlati, időjárási adottságoktól. 2008/2009 11 OKTV 1. forduló
A) Gránit B) Mészkő C) Bazalt D) Lösz E) Dolomit 85. Hazánkban a Velencei-hegységben található. 86. Útburkolásra is használják. 87. Mélységi magmás kőzet. 88. A Tapolcai-medence és Salgótarján környéke a legjelentősebb előfordulási helye. 89. Ha híg sósavat cseppentenek a kőzetre, azonnal pezsegni kezd. 90. A jégkor idején képződött. 91. Vulkáni kiömlési kőzet. 92. Jelentős előfordulási helye a Mezőföld. 93. Ismert előfordulási helye a Bakony. 94. Ilyen kőzetből áll a Gellérthegy. 95. Törmelékes üledékes kőzet. 96. Szerves eredetű üledékes kőzet. 97. Összetételében jelentős a magnézium karbonát. 98. Előfordulási területén alakult ki a mezőségi talaj. 99. A cementgyártás alapanyaga. A) Felső szakasz jellegű folyó B) Középszakasz jellegű folyó C) Alsó szakasz jellegű folyó D) Mindháromra vonatkozik E) Egyikre sem vonatkozik 100. U alakú völgye van. 101. Munkavégző képessége akkora, mint amennyi a hordaléka elszállításához szükséges. 102. Az ilyen szakasz jellegű folyók mentén alakultak ki a morotva tavak. 103. Ilyen a Duna kisalföldi szakasza. 104. Ilyen a Duna Esztergom és Visegrád között. 105. Hajózásra csak állandó kotrás mellett alkalmas. 106. Ilyen a Tisza a forrásvidékén. 107. A mérsékelt lejtésű területekre jellemző szakaszjelleg. 108. Munkavégző képessége nagyobb, mint amennyi a hordaléka elszállításához szükséges. 109. A partok közelében lassabban, a sodorvonalban pedig a leggyorsabban folyik a víz. 2008/2009 12 OKTV 1. forduló
RAJZOS FELADATOK Útmutató: ezekben a feladatokban az ábra mellett található állításokat kell egyeztetni a nagybetűvel jelölt ábrarészletekkel. A feladatok megoldása során ügyeljen arra, hogy először az állítást kell elolvasni és csak ezután kell kikeresni az ábra megfelelő részletét (nagybetűjét). A helyes válasz nagybetűjét X jellel húzza át az Értékelő lapon! 110. Sasbérc. 111. Tektonikus árok. 112. Tektonikus medence. 113. Lépcsős vetődés. 114. Tanúhegy. 115. Szent György-hegy. 116. Gellérthegy. 117. Kárpát-medence. 118. Balaton. 119. Kelet-afrikai-magasföld. 2008/2009 13 OKTV 1. forduló
120. Szavanna éghajlat. 121. Tajga éghajlat. 122. Mediterrán éghajlat. 123. Szubtrópusi monszun éghajlat. 124. Száraz nyár és enyhe csapadékos tél jellemzi. 125. Nyara rövid, viszonylag meleg és csapadékos. 126. A szárazföldek keleti oldalán alakul ki ilyen éghajlat. 127. Természetes növénytakarója a keménylombú erdő. 128. Állatvilága fajokban igen gazdag. 129. Jellegzetes talaja a terra rossa. 130. Jellegzetes talaja a podzol. 131. Igen sűrű a terület lakossága. 132. Jellegzetes fája a majomkenyérfa és az akáciák. 133. Az erdőgazdálkodás és a prémes állatok tenyésztése jellemző. 134. Ilyen éghajlat van Görögországban. 135. Legfőbb terménye a rizs. 136. Ilyen éghajlat van Kanadában. 137. Gyér lakosságú terület. 138. Igen elterjedt a legeltető állattartás. 139. Jellegzetes növénye a bambusz. 2008/2009 14 OKTV 1. forduló
140. Brazil-felföld. 141. Andok. 142. Patagónia. 143. Amazonas-medence. 144. Atacama. 145. Száraz kontinentális éghajlata van. 146. Az egyenlítői szakaszán függőleges övezetesség alakult ki. 147. Területén egyenlítői éghajlat alakult ki. 148. Természetes növénytakarója a szavanna növényzetéből áll. 149. Itt jött létre a hideg sivatag. 150. Jellemző talaja a kilúgozott vörösföld. 151. Ezüst, réz és ónkészlete világviszonylatban is kiemelkedő. 152. Itt található a Föld egyik legnagyobb vasérckészlete. 153. Salétrom bányászata jelentős. 154. Természetes növényzete az esőerdő. 155. Területén gyakori a földrengés. 156. Területének egy része ősmasszívum. 157. A Föld legnagyobb alföldje. 158. Épülő part. 159. Pusztuló part. 160. Sodorvonal. 161. Gázló. 162. Középszakasz jellegű folyó. 2008/2009 15 OKTV 1. forduló
MENNYISÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁS Útmutató: e feladatokban két mennyiség ("a" és "b") nagyságrendi viszonyát kell eldöntenie. A három lehetőség a következő: A) "a" nagyobb, mint "b" B) "b" nagyobb, mint "a" C) "a" és "b" egyforma vagy megközelítően azonos Feladat: keresse ki az egyes feladatoknak megfelelő variációt és azt az Értékelő lapon X jellel jelölje. 163. a) A Déli-sarkkör gömbi kerülete. b) A Ráktérítő gömbi kerülete. 164. a) A sztratoszféra vízgőztartalma. b) A troposzféra vízgőztartalma. 165. a) A kiscelli agyag keletkezésének kora. b) A bazalt (Tapolcai-medence) keletkezésének kora. 166. a) A vas kiválásának hőmérséklete. b) A króm kiválásának hőmérséklete. 167. a) A Balaton-felvidéken található vörös homokkő kora. b) A Mecsekben található vörös homokkő kora. 168. a) A hőmérséklet napi ingása az Egyenlítőn. b) A hőmérséklet évi közepes ingása az Egyenlítőn. 169. a) A csapadék átlagos évi összege az óceáni éghajlaton. b) A csapadék átlagos évi összege a szubtrópusi monszun éghajlaton. 170. a) A bazalt szilicium-dioxid tartalma. b) A gránit szilicium-dioxid tartalma. 171. a) A földrengések száma mozgó lemezszegélyek következtében. b) A földrengések száma vulkáni kitörések következtében. 172. a) a világtenger legnagyobb mélysége. b) A szárazföldek legnagyobb magassága. 2008/2009 16 OKTV 1. forduló
173. a) Az aszályos területek kiterjedése Magyarország területén. b) Az aszályos területek kiterjedése Ausztria területén. 174. a) A humusz mennyisége a terra rossában. b) A humusz mennyisége a mezőségi talajban. 175. a) Az Alpok kora. b) A Pireneusok kora. 176. a) Az évi középhőmérséklet a szubtrópusi éghajlatú területeken. b) Az évi középhőmérséklet a szavanna éghajlatú területeken. 177. a) A Ráktérítő hossza. b) Az Északi-sarkkör hossza. 178. a) A Volga vízgyűjtő területe. b) A Duna vízgyűjtő területe. 179. a) Az Égei-tenger sótartalma. b) A Balti-tenger sótartalma. 180. a) A Visztula befagyásának időtartama. b) A Néva befagyásának időtartama. 181. a) A Panama-csatorna hossza. b) A Szuezi-csatorna hossza. 182. a) Az aszályos területek aránya Európában. b) Az aszályos területek aránya Ázsiában. 183. a) Az Appalache déli részének kora. b) Az Appalache északi részének kora. 184. a) A földrengések gyakorisága USA keleti felén. b) A földrengések gyakorisága USA nyugati felén. 2008/2009 17 OKTV 1. forduló
RELÁCIÓANALÍZIS TÍPUSÚ FELADATOK Útmutató: ezek a feladatok összetett mondatokból állnak. Az összetett mondat első része egy állítás, a második része pedig egy indoklás. Az állítások és az indoklások vagy igazak, vagy hamisak. Az igaz állítások és indoklások vagy közvetlen összefüggésben vannak egymással vagy pedig nincs közöttük ilyen kapcsolat. Így jön létre az alábbi öt variáció: Állítás Indoklás Összefüggés A) igaz igaz van B) igaz igaz nincs C) igaz hamis nincs D) hamis igaz (önmagában) nincs E) hamis hamis nincs Feladat: keresse ki az egyes feladatoknak megfelelő variációt és azt az Értékelő lapon X jellel jelölje! 185. Az egyenlítői éghajlaton egész évben magas a hőmérséklet és bőséges a csapadék, mert a levegő páratartalma folyamatosan alacsony. 186. Az óceáni lemezek ütközésénél szigetívek nem keletkeznek, mert az asztenoszféra felhajtóereje csak kontinensek esetében érvényesül. 187. Derült éjszakán a levegő kevésbé hűl le, mert a városok felett ún. hősziget alakul ki. 188. A Zala folyó vizét vissza kell vezetni a Kis-Balatonba, mert így csökkenthető a Balaton feltöltődése. 189. Az Andok kialakulásában a döntő szerepet a vastag tengeri üledék meggyűrődése és kiemelkedése játszotta, mert az Andok óceáni lemezek ütközésével keletkezett. 190. A mészkőhegységekben ritka a felszíni vízfolyás, mert ha kiirtják a mészkővidék erdőségeit, a csapadék gyorsan lemossa a lassan képződő értékes talajt. 191. A Gerecse legmagasabb pontja a Kab-hegy, mert a Kab-hegy dolomit alapkőzetre kiömlő bazaltból épült fel. 192. A Föld belseje gömbhéjas szerkezetű, mert a nehézségi erő, a Föld forgása és a lehűlés hatására az anyagok így rendeződtek el. 193. Az asztenoszféra anyaga képlékeny, mert benne alacsony nyomás uralkodik. 194. A tengeri jég átlagos vastagsága mindössze pár méter, mert a jég jó hőszigetelő és lelassítja az alatta lévő víz további lehűlését. 195. A monszun szél nyáron a tenger felé fúj, mert nyáron a szárazföld fölött alacsony, a tenger fölött magas légnyomás uralkodik. 2008/2009 18 OKTV 1. forduló
196. Az oázisok legfontosabb terméke a datolya, mert e területeken a levegő vízgőztartalma magas. 197. A fiatal lánchegységek feketekőszén lelőhelyekben gazdagok, mert az erős vulkáni tevékenység elősegítette a kőszén keletkezését. 198. A trópusi-sivatagi éghajlat a Ráktérítő és a Baktérítő mentén alakult ki, mert ez a két övezet egész évben a felszálló légáramlás hatása alatt áll. 199. Az egyenlítői tájak fő gazdasági növényei az olaj- és kókuszpálma, kakaó, banán, mert e növények csapadék- és hőigényesek. 200. Az egyenlítői éghajlaton a felszín nagyon gyorsan pusztul, mert a hőmérséklet jelentős napi ingása miatt rendkívül gyorsan aprózódnak itt a kőzetek. 2008/2009 19 OKTV 1. forduló
ÉRTÉKELŐ LAP 1. A B C D E 26. A B C D E 2. A B C D E 27. A B C D E 3. A B C D E 28. A B C D E 4. A B C D E 29. A B C D E 5. A B C D E 30. A B C D E 6. A B C D E 31. A B C D E 7. A B C D E 32. A B C D E 8. A B C D E 33. A B C D E 9. A B C D E 34. A B C D E 10. A B C D E 35. A B C D E 11. A B C D E 36. A B C D E 12. A B C D E 37. A B C D E 13. A B C D E 38. A B C D E 14. A B C D E 39. A B C D E 15. A B C D E 40. A B C D E 16. A B C D E 41. A B C D E 17. A B C D E 42. A B C D E 18. A B C D E 43. A B C D E 19. A B C D E 44. A B C D E 20. A B C D E 45. A B C D E 21. A B C D E 46. A B C D E 22. A B C D E 47. A B C D E 23. A B C D E 48. A B C D E 24. A B C D E 49. A B C D E 25. A B C D E 50. A B C D E 2008/2009 20 OKTV 1. forduló
51. A B C D E 76. A B C D E 52. A B C D E 77. A B C D E 53. A B C D E 78. A B C D E 54. A B C D E 79. A B C D E 55. A B C D E 80. A B C D E 56. A B C D E 81. A B C D E 57. A B C D E 82. A B C D E 58. A B C D E 83. A B C D E 59. A B C D E 84. A B C D E 60. A B C D E 85. A B C D E 61. A B C D E 86. A B C D E 62. A B C D E 87. A B C D E 63. A B C D E 88. A B C D E 64. A B C D E 89. A B C D E 65. A B C D E 90. A B C D E 66. A B C D E 91. A B C D E 67. A B C D E 92. A B C D E 68. A B C D E 93. A B C D E 69. A B C D E 94. A B C D E 70. A B C D E 95. A B C D E 71. A B C D E 96. A B C D E 72. A B C D E 97. A B C D E 73. A B C D E 98. A B C D E 74. A B C D E 99. A B C D E 75. A B C D E 100. A B C D E 2008/2009 21 OKTV 1. forduló
101. A B C D E 126. A B C D E 102. A B C D E 127. A B C D E 103. A B C D E 128. A B C D E 104. A B C D E 129. A B C D E 105. A B C D E 130. A B C D E 106. A B C D E 131. A B C D E 107. A B C D E 132. A B C D E 108. A B C D E 133. A B C D E 109. A B C D E 134. A B C D E 110. A B C D E 135. A B C D E 111. A B C D E 136. A B C D E 112. A B C D E 137. A B C D E 113. A B C D E 138. A B C D E 114. A B C D E 139. A B C D E 115. A B C D E 140. A B C D E 116. A B C D E 141. A B C D E 117. A B C D E 142. A B C D E 118. A B C D E 143. A B C D E 119. A B C D E 144. A B C D E 120. A B C D E 145. A B C D E 121. A B C D E 146. A B C D E 122. A B C D E 147. A B C D E 123. A B C D E 148. A B C D E 124. A B C D E 149. A B C D E 125. A B C D E 150. A B C D E 2008/2009 22 OKTV 1. forduló
151. A B C D E 176. A B C D E 152. A B C D E 177. A B C D E 153. A B C D E 178. A B C D E 154. A B C D E 179. A B C D E 155. A B C D E 180. A B C D E 156. A B C D E 181. A B C D E 157. A B C D E 182. A B C D E 158. A B C D E 183. A B C D E 159. A B C D E 184. A B C D E 160. A B C D E 185. A B C D E 161. A B C D E 186. A B C D E 162. A B C D E 187. A B C D E 163. A B C D E 188. A B C D E 164. A B C D E 189. A B C D E 165. A B C D E 190. A B C D E 166. A B C D E 191. A B C D E 167. A B C D E 192. A B C D E 168. A B C D E 193. A B C D E 169. A B C D E 194. A B C D E 170. A B C D E 195. A B C D E 171. A B C D E 196. A B C D E 172. A B C D E 197. A B C D E 173. A B C D E 198. A B C D E 174. A B C D E 199. A B C D E 175. A B C D E 200. A B C D E 2008/2009 23 OKTV 1. forduló
Dolgozatát beadta:... óra... perckor A felügyelő tanár aláírása:... Összpontszám:... Az értékelő bizottsági tag aláírása:... Ellenőrző bizottsági tag aláírása:... 2008/2009 24 OKTV 1. forduló