Tűzvédelmi Szabályzat

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 1054 Budapest Alkotmány u. 9-11. Tűzvédelmi Szabályzat Budapest 2015. június 1

Tartalom I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 1.1. A szabályzat célja 4 1.2. A szabályzat hatálya 4 II. FEJEZET A TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA4 A TŰZVÉDELMI FELADATOKAT IS ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI 5 2.l. Dékán 5 2.2 Dékáni Hivatal vezetője 6 2.3. Tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy 6 2.4. A műszaki gazdasági igazgató 7 2.5. A műszaki ügyvivő, szakértő 7 2.6. A gondnok 8 2.7. A kollégiumi igazgató (Létesítményigazgató) 8 2.8. Intézet vezető és önálló egységvezető (szervezeti vezető) 9 2.9. Idegenforgalmi és Kari könyvtárvezető 10 2.10. Laboratórium és tankonyha vezető 11 2.11. Számítógépközpont vezető 12 2.12. Kari dolgozók, hallgatók, a KVIK területén tartózkodó személyek 12 2.13. Az oktatók a 2.12. pontban előírtakon túli tűzvédelmi feladatai 13 2.14. Hallgatók tűzvédelmi feladatai 13 2.15. A KVIK területén javítási, építési, karbantartási munkát végző idegen vállalkozó dolgozói 13 2.16. Tűzvédelmi oktatás 13 2.17. Tűz jelzése, tűzoltás 14 2.18. Kiürítési gyakorlat 14 III. FEJEZET ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK 14 3.1. Az üzemeltetéssel, használattal kapcsolatos általános előírások 14 3.2. Dohányzás 15 3.3. Raktározás, tárolás 15 3.4. Tűzveszélyes tevékenység és tűzveszélyes folyadékok használata, tárolásuk 16 3.5. Közlekedési utak 17 3.6. Hőt fejlesztő berendezések 17 3.7. Gépi berendezések (karbantartó műhely, tankonyha) 17 3.8. Villamos berendezések 18 3.9. Villámvédelem 18 3.10. Szellőztetés 19 3.11. Hő- és füstelvezetés 19 3.12. Csatornahálózat 19 3.13 A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 19 3.14. Felvonók 20 IV. FEJEZET HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 20 4.1. Tantermek, előadótermek 20 4.2. Irodák 20 4.3. Könyvtár 21 4.4. Porta 21 4.5. Oktató kabinet (Konyha, étterem) 21 4.6. Laboratórium 21 4.7. Kazánház 22 4.8. Karbantartó műhely 22 2

4.9. Raktár 22 4.10. Kollégium lakószobái 23 4.11. Számítógéptermek 23 4.12. Irattár 23 4.13. Teakonyha 23 4.14. Öltöző 23 4.15. Büfé 23 V. FEJEZET RENDEZVÉNYEK 24 5.1 Rendezvények szabályai 24 5.2 Szabadtéri rendezvények 24 VI. FEJEZET TŰZVÉDELMI FELSZERELÉSEK, BERENDEZÉSEK 27 6.1 ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 27 6.2 Tűzoltó készülékek 29 6.3. Tűzcsapok, oltóvíz 30 6.4 Tűzjelző előírásai 31 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33 3

A Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelmi, vendéglátóipari idegenforgalmi (továbbiakban KVIK) tűzvédelemmel összefüggő feladatainak végrehajtására, tűzvédelmi feladatait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. számú törvény, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a hozzá kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, a 30/1996.(XII.6.) BM. számú rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről, a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről, a Budapesti Gazdasági Főiskola központi Tűzvédelmi Szabályzata alapján az alábbi szabályzatot /továbbiakban: TVSZ illetve szabályzat/ alkotja. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szabályzat célja A KVIK TVSZ célja a tűzesetek megelőzése, a dolgozók és hallgatók testi épségének megőrzése, a szükséges tűzoltási, mentési feladatok ellátása, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Ezen Szabályzat a Budapesti Gazdasági Főiskola továbbiakban Főiskola, által kiadott Tűzvédelmi Szabályzat, BGF TVSZ, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karra (továbbiakban KVIK) szóló kiegészítéseként került kiadásra. 1.2. A szabályzat hatálya 1. Területi hatálya kiterjed a KVIK minden saját és bérelt területére, beleértve a közösségi épületeket, létesítményeket, karokat, területi intézeteket, továbbá valamennyi szervezeti egységben létesített munkahelyeket, tevékenységeket, gépeket, berendezéseket, műszereket. 2. Személyi hatálya kiterjed a KVIK-kel közalkalmazotti jogviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban, bérleti jogviszonyban, egyéb jogviszonyban álló személyekre, továbbá mindazokra, akik a KVIK érdekében, annak megbízása alapján végeznek munkát, illetve a KVIK területén tartózkodnak. 3. A (2) bekezdésében meghatározott személyeknek kötelességük a jogszabályok, szabványok, valamint a jelen szabályzat előírásainak végrehajtása, betartása és beosztásuktól függően betartatása. 4. Az észlelt szabálytalanságokat, hiányosságokat kötelesek a hatáskörükön belül tőlük elvárható módon azonnal megszüntetni. II. FEJEZET A TŰZVÉDELMI SZERVEZET MŰKÖDÉSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA A tűzvédelmi szervezet vezetője a Dékán, helyettesítője a Műszaki, gazdasági igazgató, a szakmai szempontok érvényesülését a tűzvédelmi tanácsadó biztosítja, aki legalább felsőfokú tűzvédelmi képesítéssel kell, rendelkezzen. A KVIK minden létesítményének, intézetének vezetője egyben az általa irányított létesítmény tűzvédelméért is egyszemélyben felelős. Felelősségüknek csökkentése nélkül az üzemeltetés tűzvédelmi feladatait a gondnokok, vagy a feladattal megbízottak végzik. Ugyanígy a Kari Intézetek és önálló egységek vezetői felelősek az irányításuk alatt levő területek tűzvédelméért. 4

Az új beruházások és nagy javítások tűzvédelmi megfelelőségéért a műszaki ügyvivő, szakértő, a folyamatos üzemeltetésért, tűzvédelmi berendezések megfelelőségéért a gondnokok, tűzvédelmi feladattal megbízott személyek felelősek. A tűzvédelmi tanácsadó évente kétszer a Dékán vagy helyettese, a műszaki gazdasági igazgató és a műszaki ügyvivő, szakértő, valamint az ellenőrzött területek vezetője részvételével tűzvédelmi szemlét tart a KVIK létesítményeiben, a szemléről készült emlékeztetőben teszi meg javaslatait a hiányosságok megszüntetésére, a hibák kijavítására. A KVIK műszaki gazdasági igazgatója biztosítja, hogy az éves költségvetés tartalmazza a tűzvédelmi feladatok folyamatos, - valamint a fejlesztést biztosító költségeit. A létesítmények és az intézetek vezetői elsősorban a műszaki ügyvivő, szakértő felé jelzik, ha az üzemeltetéssel vagy beruházással kapcsolatos a tűzvédelmet is érintő észrevételük van. A műszaki gazdasági igazgató, a tűzvédelmi tanácsadó véleményének figyelembe vételével a rendelkezésre álló pénzeszközök alapján dönt a feladatok elvégzéséről, illetve a közbeszerzésre vonatkozó előírások alapján a Dékán egyetértése esetén megindítja annak megvalósítását. Közvetlen tűzveszélyt jelentő meghibásodás megszüntetésének gazdasági akadálya nem lehet. 2.l. Dékán 5 A TŰZVÉDELMI FELADATOKAT IS ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI (1) A dékán feladata a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályok, rendeletek, rektori utasítások betartatása, betartásának ellenőrzése, az azt sértő, veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása. A dékán: a) a Főiskola TVSZ mellékleteként a kar sajátosságait figyelembe vevő helyi szintű Tűzvédelmi szabályzatot, valamint a Rendelet 4. (1) bekezdés b) pontja, és a (2) bekezdés pontjai alapján Tűzriadó tervet ad ki, b) a Rendelet 4. (3) bekezdése alapján gondoskodik az épületek kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról, c) a tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen a kari tűzvédelmi megbízottal együtt köteles részt venni, vagy intézkedésre jogosult vezetővel magát képviseltetni, d) a tűzvédelmi helyzetre kiható minden jelentős tevékenységet, változást annak megkezdése előtt 15 nappal köteles az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni, az intézkedésről a műszaki főigazgató-helyettest tájékoztatni, e) köteles a tűzvédelmi feltétel megteremtéséről, annak javítására tett intézkedése hatékonyságáról, a tűzvédelmi előírásról, a saját hatáskörébe utalt feladat végrehajtásáról legalább 5 évenként tűzvédelmi bejárás keretében személyesen is meggyőződni, f) tájékoztatja a BGF műszaki főigazgató-helyettest a karon előfordult tűzesetekről, a tűzvédelmi határozatokról, a tűzvédelmi helyzet változásairól, g) az éves tűzvédelmi munkájáról március 20-ig beszámolót küld a BGF műszaki főigazgatóhelyettesnek. (2) A dékán tűzvédelemmel kapcsolatos jogkörében: a) meghívja minden használatbavételi/üzembe helyezési/hatósági eljárásra az illetékes hatóságot, b) közvetlen felügyeletet gyakorol a tűzvédelmi tanácsadó/megbízott tevékenysége felett, c) rendkívüli esetben készenléti, ügyeleti szolgálatot rendel el, d) a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményez.

(3) A kar tűzvédelmi tevékenység irányítását, a feladatok meghatározását, a végrehajtás ellenőrzését a dékán személyes felelőssége meghagyása mellett, a műszaki, gazdasági igazgatóra ruházza át. (4) A dékán a Főiskola kar hallgatóinak tűzvédelmi oktatásának irányítását, ellenőrzését személyes felelőssége meghagyása mellett a dékán-helyettesre ruházza át. 2.2 Dékáni Hivatal vezetője a.) Kialakítja a Kar tűzvédelmi szervezetét. A tűzvédelmi szaktevékenység ellátására szerződést köt szolgáltató szervezettel vagy személlyel. b.) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, ellenőrzi a rendelkezések megtartását, illetve végrehajtását. c.) Gondoskodik arról, hogy a dolgozók munkába állítás előtt, továbbá szükség szerint, de legalább éventer egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. d.) Gondoskodik a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozók vizsgáztatásáról, figyelemmel a foglalkozási ág és a szakvizsga érvényességi idejére. e.) A tanulmányi osztályvezető segítségével gondoskodik a hallgatók tűzvédelmi oktatásáról a tanévkezdést követően. f.) Évenként egyszer beszámol a Dékánnak a Kar tűzvédelmi helyzetéről. g.) A tárgyévet követően márc. 14-ig a Kar tűzvédelmi tevékenységéről szóló jelentést megküldi a BGF műszaki igazgató helyettesnek. h.) Minden tűzesetet jelent a Tűzoltóságnak akkor is, ha a tüzet időben eloltották, illetve a Tűzoltóság beavatkozása nem vált szükségessé. Gondoskodik arról, hogy a kár színhelye változatlan maradjon a tűzvizsgálat befejezéséig. i.) Minden tűzesetet jelent felügyeleti szervnek 24 órán belül. A tűzesetről készült hatósági bizonyítványt kézhez vétel után megküldi a felügyeleti szervnek. j.) Megbízza a tűzveszélyes tevékenység engedélyezését végző személyeket. k.) Irányítja a tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy munkáját. l.) A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást kezdeményez. m.) Évenként egyszer tűzvédelmi szemlét tart, ennek szervezése a tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy vagy a szolgáltató szervezet képviselőjének a feladata. n.) A tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen (szemlén) köteles részt venni, vagy intézkedésre jogosult megbízottjával magát képviseltetni. 2.3. Tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személy a.) Szerződés alapján megfelelő felsőfokú szakképesítéssel - a BGF Tűzvédelmi vezetőjének az irányítása mellett látja el a feladatát. b.) A részletes feladatokat a szerződésben kell rögzíteni. c.) Elősegíti a tűzvédelem fejlesztését. d.) Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és előírások megtartását, hiányosságok esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez azok megszüntetésére. e.) Szervezi a dolgozók és hallgatók tűzvédelmi oktatását, felvilágosítását. f.) A tűzvédelmi oktatáshoz szakmai anyagot készít. g.) Az ismétlődő oktatáshoz az ismertető anyagot megküldi a szervezeti egységekhez. h.) Szervezi a tűzriadó gyakorlatokat. 6

i.) Véleményezi a területen a tűzveszélyes tevékenység engedélyezését. Szükség esetén megszervezi a felügyeletet. j.) Az átalakítások, fejlesztések megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását. k.) Tevékenységéről rendszeresen beszámol a BGF tűzvédelmi vezetőjének. 2.4. A műszaki gazdasági igazgató (1) A műszaki, gazdasági igazgató tűzvédelmi feladatai a kar, tűzvédelmi feladatainak szervezése, irányítása, ellenőrzése, így különösen: a) intézkedik a tűzvédelmi berendezések, felszerelések fejlesztéséről, karbantartásáról, b) biztosítja a villamos berendezések, villámhárítók tűzvédelmi szempontból történő felülvizsgálatának elvégzését, jegyzőkönyvek kiállítását és naprakész állapotát, c) gondoskodik, hogy a dolgozók munkába állításakor, továbbá szükség szerint a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban, valamint a tűzvédelmi szakvizsgát igénylő munkakörökben a szakvizsgáztatásról a jelen utasításban foglaltak szerint részesüljenek, d) a közvetlen tűzveszélyes állapot megszüntetésére intézkedik, elősegíti a tűzvizsgálat megtartását, a tűz keletkezési okának és kárértékének megállapítását, külön felhívásra szakértőt biztosít, e) a műszaki ügyvivő, szakértő egyetértésével engedélyezi a kar területén az eseti tűzveszélyes tevékenység végzését, f) a elvégzett munkájáról március 14-ig beszámolót küld a dékáni hivatal vezetőnek g) a tűzvédelmi feladatainak operatív irányításával, a feladatok végrehajtásával a műszaki ügyvivő, szakértőt bízza meg. (2) A műszaki, gazdasági igazgató tűzvédelemmel kapcsolatos jogkörében: a) közvetlen felügyeletet gyakorol a műszaki ügyvivő, szakértő tűzvédelmi tevékenysége felett, b) rendkívüli esetben készenléti, ügyeleti szolgálat elrendelését kezdeményezi, c) a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárás kezdeményez. 2.5. A műszaki ügyvivő, szakértő (1) A műszaki ügyvivő, szakértő tűzvédelmi feladata a kar műszaki dolgozóinak operatív irányítása, a tűzvédelmi szabályzat maradéktalan betartása, betartatása, ezen belül: a) gondoskodik az időszakos felülvizsgálati jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok kijavítatásáról, belső munkatárs hiányában javaslatot tesz külsős munkatárs bevonására, b) közreműködik a kar, illetve intézet tűzveszélyességi osztályba sorolásának elkészítésében, c) a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló felújítások, rekonstrukciók, beruházások előkészítésében, megvalósításában kikéri a kari tűzvédelmi tanácsadó/megbízott munkatárs véleményét, f) a tűzvédelmet érintő változásról, átalakításról tájékoztatja a BGF tűzvédelmi vezetőt. (2) A műszaki ügyvivő, szakértő tűzvédelmi szakmai munkáját a kari tűzvédelmi tanácsadó/megbízott munkatárs segíti. 7

2.6. A gondnok KVIK Tűzvédelmi szabályzat (1) A gondnok tűzvédelmi feladata a létesítmény műszaki dolgozóinak irányítása, a tűzvédelmi szabályzat maradéktalan betartása, betartatása, ezen belül: a) gondoskodik a tűzoltó vízforrások, a tűzcsapok, tömlők, tűzoltó készülékek, üzemképes állapotban tartásáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, negyedévente ellenőrzi, a tűzoltó készülék nyilvántartás alapján, a kihelyezett készülékek meglétét, és megfelelőségét. b) gondoskodik a tűzjelző, füstelvezető, a védett terek, tűzgátló ajtók tűzvédelmi berendezéseinek, és a vészvilágítás dokumentációjának meglétéről, a berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, gondoskodik, a vészvilágítások, irányfények, tűzgátló ajtók havonkénti ellenőrzéséről, és annak dokumentálásáról c) az épületben alvállalkozóként dolgozók tűzvédelmi oktatásáról a tűzvédelmi tanácsadó bevonásával gondoskodik, d) gondoskodik róla, hogy az őrszolgálat az automatikus tűzjelző berendezés ját az előírásnak megfelelően vezesse, ezt havonta ellenőrzi, és az ellenőrzést a ba havonta bejegyzi, feladata, a tűzvédelmi tanácsadó értesítése, ha a tűzjelző meghibásodása várhatóan 24 óránál hosszabb lesz. d) nyilvántartja a kar, tűzvédelmi felszereléseit, berendezéseit, készülékeit és oltóanyagait, gondoskodik az eszközök üzemképességének fenntartásáról, rendszeres karbantartásukról és felülvizsgálatukról, e) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) a tűzjelzésben és oltásban a jelen szabályzat és a Tűzriadó Terv előírásainak megfelelően intézkedik; a Tűzriadó Terv és mellékleteinek egy példányát naprakészen a Portán biztosítja, Az épület szintjein a folyóson elhelyezi; (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését, e) gondoskodik róla, hogy a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések, a tűzvédelemmel összefüggő nyilvántartások, iratok mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. f) a tűzvédelmet érintő változásról, tájékoztatja a tűzvédelmi tanácsadót/megbízottat. (2) A gondnok tűzvédelmi szakmai munkáját a kari tűzvédelmi tanácsadó/megbízott munkatárs segíti. 2.7. A kollégiumi igazgató (Létesítményigazgató) (1) A kollégiumi igazgató feladata a Főiskola TVSZ-ben, valamint a KVIK TVSZ-ben foglaltak maradéktalan betartása, betartatása. Ezen kívül: a) megszervezi a beköltöző kollégisták kötelező tűzvédelmi oktatását; az oktatáson készült jegyzőkönyvet megküldi a műszaki ügyvivő, szakértőnek, b) gondoskodik arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; valamint vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, biztosítja az oktatáson, 8

vizsgáztatáson való részvételt, az oktatásról készült jegyzőkönyv 1 példányát megküldi a KVIK Műszaki osztályára a, tűzvédelmi tanácsadó/megbízottnak, e) gondoskodik a tűzoltó vízforrások, a tűzcsapok, tömlők, tűzoltó készülékek, üzemképes állapotban tartásáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, negyedévente ellenőrzi, a tűzoltó készülék nyilvántartás alapján, a kihelyezett készülékek meglétét, és megfelelőségét. f) időpontot egyeztet a tűzvédelmi tanácsadó/megbízottal az évi egyszeri alkalommal történő kiürítés gyakorlására, g) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről f) a tűzjelzésben és oltásban a jelen szabályzat és a Tűzriadó Terv előírásainak megfelelően intézkedik; a Tűzriadó Terv és mellékleteinek egy példányát naprakészen a Portán biztosítja, Az épület szintjein a folyóson elhelyezi; (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. Tűz esetén, a hivatásos tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését, e) részt vesz a területén tartott tűzvédelmi bejáráson, f) a tűzvédelemi helyzetre kiható minden változást köteles a műszaki ügyvivő, szakértőnek írásban bejelenteni, g) gondoskodik róla, hogy a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések, a tűzvédelemmel összefüggő nyilvántartások, iratok mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. h) az éves tűzvédelmi munkájáról március 14-ig beszámolót küld a dékán-helyettesnek. (2) A kollégiumi igazgató tűzvédelemmel kapcsolatos jogkörében: a) közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén saját hatáskörében intézkedik annak megszüntetéséről, amennyiben ez nem vezet eredményre, jogosult a tevékenységet azonnal leállítani, az esetről azonnal köteles értesíteni a tűzvédelmi tanácsadót/megbízottat, b) a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményezhet. 2.8. Intézet vezető és önálló egységvezető (szervezeti vezető) (1) A szervezeti egységvezető tűzvédelmi feladatai közé tartozik a TVSZ megismerése, betartása, és betartatása, továbbá a) gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; elvégzi a régi dolgozók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, valamint vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, biztosítja az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt, az oktatásról készült jegyzőkönyv 1 példányát megküldi a KVIK Műszaki osztályára a tűzvédelmi tanácsadónak, b) gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják, c) köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét, 9

d) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. (2) A szervezeti egységvezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, b) a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó-felszereléshez vezető út szabad legyen, c) az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra, d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propagandaanyagok megőrzéséért, e) a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. f) Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia stb. bevezetése, alkalmazása előtt a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából az előírt vizsgálatok elvégzéséről gondoskodik. A berendezés használatba vétele a tűzvédelmi tanácsadó tudtával történhet. g) A területén történt tűzesetet köteles jelenteni a KVIK vezetőségének a TŰZRIADÓ tervben leírtak szerint. h) Tűz keletkezése esetén - annak jelzésével egy időben - meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel. 2.9. Idegenforgalmi és Kari könyvtárvezető (1) A könyvtárvezető tűzvédelmi feladatai közé tartozik a TVSZ megismerése, betartása, és betartatása, továbbá: a) gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; elvégzi a régi dolgozók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, valamint vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, biztosítja az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt, az oktatásról készült jegyzőkönyv 1 példányát megküldi a KVIK Műszaki osztályára a tűzvédelmi tanácsadónak, b) gondoskodik a tűzoltó vízforrások, a tűzcsapok, tömlők, tűzoltó készülékek, üzemképes állapotban tartásáról, intézi az időszakos felülvizsgálatát, negyedévente ellenőrzi, a tűzoltó készülék nyilvántartás alapján, a kihelyezett készülékek meglétét, és megfelelőségét. c) gondoskodik arról, hogy a könyvtár területén felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják, d) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét, f) időpontot egyeztet a tűzvédelmi tanácsadó/megbízottal az évi egyszeri alkalommal történő kiürítés gyakorlására, g) felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. 10

(2) A könyvtárvezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a könyvtár rendjéért, tisztaságáért, a könyvek, folyóiratok tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, b) a könyvtár területén a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó-felszereléshez vezető út szabad legyen, c) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propagandaanyagok megőrzéséért, e) Felelős a könyvtár épületének és berendezéseinek biztonságos állapotáért. f) a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. g) A területén történt tűzesetet köteles jelenteni a KVIK vezetőségének a TŰZRIADÓ tervben leírtak szerint. h) Tűz keletkezése esetén - annak jelzésével egy időben - meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel, és a kiemelten értékes könyvek, kiadványok mentését. i) Munkaidőn kívüli időben is (szabadnap, vasár- és ünnepnap, valamint éjszaka) felelősséggel tartozik a könyvtár tűzvédelmi biztonságáért. E feladatkörben gondoskodik arról, hogy a napi munka befejezésével a könyvtár területét leellenőrizze abból a szempontból, hogy nem áll-e fenn olyan körülmény, amely tüzet okozhat, az áramtalanítás megtörtént-e. 2.10. Laboratórium és tankonyha vezető (1) A laboratórium és a tankonyha vezető tűzvédelmi feladatai közé tartozik a TVSZ megismerése, betartása, és betartatása, továbbá: a) gondoskodni arról, hogy az új dolgozó a munkába lépéstől számított 2 napon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön; b) gondoskodik arról, hogy a gyakorlati oktatáson résztvevő hallgatók, a laboratóriumi, konyhai és éttermi munka speciális tűzveszélyességét, és azok megelőzéséhez tudnivalókat elsajátítsák, az oktatást dokumentálja, c) gondoskodik arról, hogy a laboratórium és tankonyha területén a tűzveszélyes anyagok tárolása megfeleljen az előírásoknak, tüzet okozható anyag, árú ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják, d) rendszeresen ellenőrzi, hogy területén tűzveszélyt jelentő, menekülést akadályozó hibák, hiányosságok ne legyenek, intézkedik azok megszüntetéséről e) köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételét, f) felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. (2) A laboratórium és a tankonyha vezető kiemelten felelős az irányítása alá tartozó területen: a) a laboratórium és a tankonyha rendjéért, tisztaságáért, a tárolás előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás tilalmának megtartásáért, b) a laboratórium és a tankonyha területén a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltófelszereléshez vezető út szabad legyen, c) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok, propagandaanyagok megőrzéséért, 11

e) Felelős a laboratórium és a tankonyha minden berendezésének biztonságos állapotáért, kiemelten a gáz és elektromos üzemű konyhai berendezéseket. f) a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek. g) A területén történt tűzesetet köteles jelenteni a KVIK vezetőségének a TŰZRIADÓ tervben leírtak szerint. h) Tűz keletkezése esetén - annak jelzésével egy időben - meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel, Feladatkörén belül ellenőrizni tartozik a felügyeletére bízott területen folyó tevékenységeket. (Pl. karbantartás, raktározás, takarítás, villamos és gázberendezések üzemeltetése, stb.) Munkaidőn kívüli időben is (szabadnap, vasár- és ünnepnap, valamint éjszaka) felelősséggel tartozik a laboratórium és tankonyha- étterem tűzvédelmi biztonságáért, az áramtalanítás és a gázcsapok megfelelő elzárásáért. 2.11. Számítógépközpont vezető a.) Felelős a Számítógépközpont területén a tűzvédelmi előírások végrehajtásáért. b.) Gondoskodik a gépek, berendezések előírásszerű működtetéséről. c.) Figyelemmel kíséri a közlekedési, menekülési útvonalak szabadon tartását. 2.12. Kari dolgozók, hallgatók, a KVIK területén tartózkodó személyek Feladatuk a tűzvédelmi szabályzatból a rájuk és a munkaterületükre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az általuk üzemeltetett berendezések kezelésére vonatkozó előírásokat megismerni, tűzvédelmi oktatás alkalmával elsajátítani és maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A KVIK helyiségeiben, munkahelyein, tantermeiben csak a használati engedélyben és a megelőző tűzvédelmi rendelkezések szerinti tevékenységet szabad folytatni, dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad. A helyiségekben, munkahelyeken a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a munkaterületet, és minden elektromos berendezést ki kell kapcsolni, gázcsapot el kell zárni. Az ellenőrzést végző személy köteles megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet okozhat. Az ellenőrzést minden esetben annak a személynek kell elvégezni, aki utoljára hagyja el a helyiséget. Olyan esetben, amikor az észlelt rendellenesség megszüntetése az ellenőrzést végző hatáskörét meghaladja, haladéktalanul jelenteni köteles felettesének. Tűzveszélyes anyaggal és berendezéssel munkavégzést mindaddig nem szabad végezni, amíg az arra vonatkozó tűzvédelmi ismereteket nem szerezték meg. A munkahelyen a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni. Tűz esetén, az oltást azonnal megkezdeni, és a létesítmény tűzriadó tervében meghatározottan cselekedni. 12

2.13. Az oktatók a 2.12. pontban előírtakon túli tűzvédelmi feladatai a./ Minden oktató a hallgatók oktatásánál figyelembe veszi a tűzvédelmi előírásokat, hívja fel figyelmüket azok betartásának fontosságára és követelje meg ezek érvényre juttatását. b./ A tanítás befejezését követően a tantermet, előadótermet ellenőriznie kell és a tüzet kiváltó ok(ok) megszüntetéséről gondoskodnia kell. c./ Tűzriadó gyakorlat ( bombariadó ) esetén a tanítást meg kell szakítani és a területet fegyelmezetten el kell hagyni a hallgatókkal együtt. 2.14. Hallgatók tűzvédelmi feladatai a.) Részt vesznek a tűzvédelmi oktatáson. b.) Tűz esetén vagy a Tűzriadó gyakorlat végrehajtásakor gyorsan és fegyelmezetten hagyják el az épületeket. c.) Betartják a dohányzás és nyílt láng használata előírásait. d.) A hallgatói rendezvények tűzvédelmi előírásait egyeztetni kell a tűzvédelmi megbízottal. 2.15. A KVIK területén javítási, építési, karbantartási munkát végző idegen vállalkozó dolgozói a./ Az idegen dolgozók számára a munkaterületet biztosítani kell. A munkaterület átadásánál tájékoztatást kell adni a közművek elzáró szerelvényeinek helyéről, az alkalmazható és a munkaterület közelében található kézi tűzoltó készülékekről, tűzcsapokról, a tűzjelzés lehetőségéről. b./ A munkaterület tűzvédelmére vonatkozó előírásokat szerződésben részletesen rögzíteni kell ( a tűzveszélyes tevékenység engedélyezésének előírásait is). c./ A tűzvédelmi előírások betartásának felelőseként az idegen dolgozók helyi vezetőjét kell megnevezni. 2.16. Tűzvédelmi oktatás A dolgozókat munkába állításkor, majd ezt követően évenként legalább egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatásnak ki kell terjednie a következőkre. - Tűzvédelmi Szabályzat ismertetése, - megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre és a használati szabályokra, - a rendszeresített tűzoltó eszközök helyének és használatának ismertetésére, - az tűz jelzésének lehetőségeire és módjára, - a tűz esetén követendő magatartásra és a mentésre, - a tűzvédelmi szabályok, előírások megszegésének következményeire. A Főiskola terjedelme és tagozódása miatt a tűzvédelmi oktatást a tűzvédelmi megbízott által készített oktatási anyag átadásával kell teljesíteni. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni, a dolgozók a nyilvántartó lapon az aláírásukkal igazolják az oktatás megtörténtét. Az új belépő dolgozók oktatási nyilvántartási bizonylatát a munkaügyi anyagban kell tárolni. A hallgatók a beiratkozáskor a tanulmányi osztálytól kapják meg az oktatási anyagot, amelynek megismerése után, a nyilatkozat aláírásával igazolják az oktatás megtörténtét. A hallgatók oktatási nyilvántartási bizonylatát a tanulmányi osztályon kell tárolni. 13

2.17. Tűz jelzése, tűzoltás A KVIK minden épületében, építményében, szervezeti egységnél a tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell. A tűz jelzése a Tűzjelző üvegének betörésével történjen elsődlegesen. A Tűzjelző a létesítmények portáján jelez, ezt követően a szolgálatot teljesítő portás feladata a Tűzoltóság értesítése. A szervezeti egységek fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni (105, 112). A tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmazni: a) a tűzeset pontos helyét (utca, házszám, intézmény neve), megközelíthetősége, b) milyen anyagok égnek, mi van veszélyeztetve, c) a létesítményben, építményben tartózkodó személyek életének, testi épségének veszélyezettsége, behatárolható létszáma, d) a jelző személy neve, telefonszáma. c./ A tűz jelzésével egyidejűleg meg kell kezdeni a tűzoltást, mentést a rendelkezésre álló eszközökkel. A tűzcsapokról történő tűzoltást csak a teljes áramtalanítás után szabad megkezdeni. Jelen Szabályzat mellékleteként a BM rendelet alapján Tűzriadó terv készült. Az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását az épület közösségi terein, továbbá a szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni. 2.18. Kiürítési gyakorlat Veszély esetén az épületek gyors és biztonságos elhagyása érdekében a Tűzriadó Tervben leírtakat évenként gyakoroltatni kell a dolgozókkal és a hallgatókkal. III. FEJEZET ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK 3.1. Az üzemeltetéssel, használattal kapcsolatos általános előírások a.) A létesítményt, a helyiségeket, berendezéseket, csak a használatba vételi, üzemeltetési engedélyben megállapított rendeltetésüknek megfelelően, a megelőző tűzvédelmi szabályok betartása mellett szabad használni. b.) A helyiségekben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt, az engedélyezett mennyiségben szabad tartani. c.) A tevékenység során keletkezett hulladékot folyamatosan, de legalább naponta el kell távolítani. d.) A gázt szállító csőrendszernél a gázszivárgást meg kell akadályozni. Az esetleg szétfolyt tűzveszélyes folyadékot nem éghető anyaggal (homok ) fel kell itatni és az erre kijelölt nem éghető anyagú edényben kell tárolni. 14

e.) Benzint, alkoholt, denaturált szeszt alkalomszerűen csak szabadban, vagy jól szellőztetett helyen szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Az alkalomszerűen végzett tűzveszélyes tevékenység esetén figyelemfelkeltő táblát kell elhelyezni. f.) Minden olyan helyiség bejáratánál, amelyekben az ott folytatott tevékenység indokolja (p1. kapcsolóház, kazárház stb.) jól látható helyen a veszélyre vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó szabvány szerinti táblát kell elhelyezni. g.) A létesítményekben, helyiségekben a villamos berendezések főkapcsolóját, a közművek nyitóés zárószerkezetét, a tűzvédelmi berendezés, készülék helyét jól láthatóan meg kell jelölni. h.) Üzemeltetés, oktatás alatt azon helyiségek ajtajait, amelyekben emberek tartózkodnak lezárni nem szabad. i.) Munkaszünet alatt, illetve éjjel az összes helyiség kulcsát - azonosítható felirattal - a portákon kell tartani. A kulcsok tárolását úgy kell kialakítani, hogy a hiány könnyen észrevehető legyen. A kulcs leadásáért az a felelős, aki utoljára hagyta el a helyiséget. 3.2. Dohányzás a.) Tilos a dohányzás a Kar egész területén, kivéve a kijelölt dohányzóhelyeket. b.) Ahol a dohányzás megengedett, megfelelő számú hamutartót kell elhelyezni. A hamutartók tartalmát szemét- vagy papírkosárba üríteni tilos! 3.3. Raktározás, tárolás a.) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. b.) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. c.) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot - ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba - a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. d.) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. e.) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. f) A raktárakban, irattárakban a polcok közötti közlekedést biztosítani kell. 15

3.4. Tűzveszélyes tevékenység és tűzveszélyes folyadékok használata, tárolásuk a.) Tűzveszélyes folyadékok tárolásával, használatával csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik oktatásban részesültek. Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. b.) A tűzveszélyes folyadékot tartalmazó tárolóeszközt a hő tágulási és illékonysági tulajdonságok figyelembevételével a befogadóképességének 97 %-áig szabad megtölteni. c.) A tároló edényzeten a veszélyességnek megfelelő feliratot jól látható helyen fel kell tüntetni. Az edényeket kiöntő nyílásukkal felfelé bedugaszolva szabad tárolni és szállítani. d.)tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. e.)állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. f.)alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. g.) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. h.) Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. i.) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. j.) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. k.) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. l.) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. m.) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. n.) Az I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol az alábbiak szerint tárolható. 16

a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanás gátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. a szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. 3.5. Közlekedési utak a.) Irodákban 0,8 m széles közlekedési utat kell hagyni. b.) Állványos raktározás esetén legalább 1,2 m széles főközlekedési utat, az állványok között minimum 0,8 m széles közlekedési utat kell hagyni. c.) A közlekedési utakat tűzoltó gépjárművel járható állapotban kell tartani. d.) A kapubejáratokat, folyosót, lépcsőt, ki-bejárati helyeket és a hozzájuk vezető utakat teljes szélességben állandóan szabadon kell tartani. e.) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. f.) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. 3.6. Hőt fejlesztő berendezések a.) A központi fűtésen kívül a helyiségek fűtésére indokolt esetben nem nyílt rendszerű hősugárzó használható, amelyet az kollégium igazgató vagy távollétében a gondnok engedélyezhet. b.) Villamos főzőlapot, kávéfőzőt csak nem éghető alátéten szabad üzemeltetni, a bekapcsolt készüléket felügyelet nélkül hagyni tilos! c.) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. d.) A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni 3.7. Gépi berendezések (karbantartó műhely, tankonyha) 17

a.) A forgó, súrlódó gépalkatrészeknél, tengelyeknél a tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell akadályozni. b.) A tevékenység során keletkezett hulladékot folyamatosan, illetve naponta el kell távolítani. c.) A pinceszinti helyiségben, térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent. d.) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. 3.8. Villamos berendezések a.) A létesítést, használatot, szerelést a vonatkozó előírások szerint kell végezni. b.) A javítást, karbantartást csak villamos szakember végezheti. c.) A villamos berendezést központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. d.) A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. e.) A villamos berendezés, villamos fogyasztókészülék és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyulladási veszélyt ne jelentsen. f.) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, elosztók és biztosítékok rendeltetését és a kapcsolók ki-bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. g.) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. h.) A villamos berendezéseket 6 évenként felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. i.) A villamos kéziszerszámokat évenként felül kell vizsgáltatni. j.) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. k.) villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. l.) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható 3.9. Villámvédelem A villámvédelmet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján kell biztosítani. A felülvizsgálatot legalább 6 évenként kell elvégezetni. A feltárt hibák kijavítására intézkedni kell. 18

3.10. Szellőztetés Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. 3.11. Hő- és füstelvezetés A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. 3.12. Csatornahálózat Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. Tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. 3.13 A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. Tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. - A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyagrobbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében - a felhasználó szervezet köteles elvégezni. - Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. - Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. Tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. - Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. - Többszintes lakóépületben - az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével - lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. 19

- Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. 3.14. Felvonók A felvonó kizárólag a kezelési utasítás betartásával üzemeltethető. Az üzemügyeletes (portások) kötelezettségei: a) a berendezés rendeltetésszerű használatra és biztonságos működésre irányuló folyamatos felügyelete, b) az üzemkészség, üzemelés és a biztonsági berendezések (így különösen villamos ajtóérintkezők, biztonsági reteszek, vészjelzők, aknaajtók, fülke, előtérvilágítás) üzemképes állapotának napi ellenőrzése, c) üzemzavar esetén - a berendezés feszültségmentesítése után - a gyártó előírásai alapján gondoskodás a használók kiszabadításáról, ez a feladat a bejelentett tanúsító szervezet által jóváhagyott és a nyilvántartott szervezet által évenként ellenőrzött, szabványos vészjelzőrendszert alkalmazó diszpécserszolgálattal is megvalósítható, d) meghibásodás esetén a berendezés azonnali leállítása és a tulajdonos haladéktalan értesítése a gépkönyvbe tett bejegyzés útján is az észlelt rendellenességekről és a biztonságos működést veszélyeztető hibákról, e) az üzemeléssel kapcsolatos helyiségek kulcsainak megőrzése, és azoknak az ellenőrzést vagy karbantartást, javítást végző személyek részére történő átadása. IV. FEJEZET HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 4.1. Tantermek, előadótermek A tantermekben az asztalokat, székeket úgy kell elhelyezni, hogy a kijárathoz vezető közlekedési út mindenkor szabadon maradjon. 4.2. Irodák a.) A helyiségekben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagok, irodagépek, berendezések használhatók és tárolhatók. b.) Elektromos rezsót, kávéfőzőt csak nem éghető anyagú, hőszigetelő alátéten szabad használni, éghető anyagtól olyan távolságra (min 30 cm), hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A berendezéseket használat után ki kell kapcsolni. Használaton kívül helyezésükről az utolsónak eltávozó személy köteles meggyőződni. c.) Az irodákban a napi munka folyamán keletkezett papír hulladékot naponként el kell távolítani. d.) Az irodagépeket használaton kívül mindenkor feszültség mentesíteni kell. 20