Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. A Balaton közvetlen vízgyűjtőterületének jelentős vízgazdálkodási kérdései Konzultációs anyag A vélemények beküldésének határideje: 200. június 22. Szóljon hozzá Ön is lakókörnyezete vízgazdálkodási problémáihoz! Összeállította: Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A konzultációs anyag az Európai Unió Víz Keretirányelvének végrehajtására készült. Székesfehérvár 200. március
ELŐSZÓ Európában az elmúlt 150200 évben, az ipar, a mezőgazdaság és kevésbé a városiasodás sok kárt okozott a patakok, folyók, tavak vizében. A romlás a vizek élővilágában volt a legriasztóbb. Ezzel együtt Európa nagy területein jelentősen növekedtek az árvizek, belvizek, különösen a Kárpátmedencében az aszálykárok. Az Európai Unió tagországai már az 1990es években elhatározták, hogy megálljt parancsolnak ennek a folyamatnak és 2015ig közös erőfeszítéssel, amennyire csak lehet, rendbe hozzák, jó állapotba helyezik Európa vizeit, különös tekintettel a vízi élet feltételeire. Ennek a hatalmas, rendkívül bonyolult munkának a célját, eszközeit és módszereit az Európai Közösség vízügyi politikáját megtestesítő Víz Keretirányelv (VKI) határozza meg. A javulás elérése érdekében 2009ig minden országnak vízgyűjtő gazdálkodási terveket kell készítenie a saját vízgyűjtőire az érdekeltek széleskörű bevonásával. Ez tartalmazza majd azokat a tennivalókat, amelyek megvalósítása esetén a folyók, tavak, felszín alatti vizek jó állapotba kerülhetnek. A tervezési folyamatot munkaprogram és ütemterv készítése előzte meg, melyet egy féléves időszak alatt az érintetteknek volt lehetősége véleményezni. Ennek eredményeként kialakult a hazai Vízgyűjtőgazdálkodás tervezés 2009. év végéig tartó menetrendje. A munkaprogram szerint az országos terv a Duna, a Tisza, a Dráva és a Balaton vízgyűjtőterületére készített résztervekből áll majd össze, melyekhez további 42 db kisebb vízgyűjtőhöz kapcsolódó terv fogja a helyi szintű feldolgozásokat és a helyi szintű érdekek figyelembe vételét biztosítani. Ezekben a kisebb tervezési egységekben már elkészültek az első felmérések, tervvázlatok. A magyar műszaki és természettudományok évszázados hagyományaira támaszkodva kibővítettük a mérő és megfigyelő hálózatunkat, mellyel folyamatosan nyomon tudjuk követni a vízzel kapcsolatos természeti folyamatokat. Az Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közvetlen feladata a az Velenceitó, ÉszakMezőföld és KeletiBakony, Sió, Balaton közvetlen és Kapos területéhez tartozó alegységek vízgyűjtőgazdálkodási tervének elkészítése. Ennek első elemeként összeállítottuk az érintett területekre vonatkozó jelentős vízgazdálkodási kérdések dokumentumait abból a célból, hogy a vizsgált területre meghatározzuk a legfontosabb gyakorlati tennivalókat, kiemeljük azokat az ügyeket, melyek a tervek súlypontjába kell kerüljenek. Ebben a dokumentumban konzultációs anyag formájában közre adjuk a vízgyűjtőterületére összeállított vízgazdálkodási jellegű főbb kérdéseket. A 2007 decemberében elkészült teljes anyagot a www.kdtvizig.hu oldalain nyilvánosságra hoztuk abból a célból, hogy majd egy hathónapos konzultáció során megvitassuk azt a társadalommal. Az előttünk álló konzultációknak, vitáknak nagy jelentősége van, mivel a jövőnk tervezéséhez elegendő csupán a szakemberek tudománya. Meg kell ismerni az érintettek, a helyi közösségek, a gazdálkodók, a természetvédelemért tenni akarók véleményét is. 2
Ezért a legfontosabbnak vélt vízgazdálkodási kérdésekről szóló, most közreadott összeállítás egy vitaanyag. Hangsúlyozzuk, hogy ez a jelentős gondokról, megoldandó kérdésekről szól. műszaki, vagy gazdasági megoldást kínál, ha annak számbavétele, hogy a tervezés milyen fő kérdésekre terjedjen ki, illetve melyek azok az ismert feladatok, amelyek érinthetik a tervezést. A felsorolt kérdések, illetve azok megoldása közvetlenül befolyásolják a vízállapotokat, és azon keresztül a vízi életfeltételeket. A kérdések többsége olyan valós probléma, amelyeket valamilyen műszaki beavatkozással fizikailag kell, illetve lehet megoldani. Megemlítjük még azokat a gondokat is, amelyek megoldása szemléleti változtatást igényel, jogszabály változtatáshoz vagy finanszírozáshoz kötött. Külön felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a felsorolás rangsor! Az, hogy egyegy ügy a felsorolásban elől, vagy netán hátrább szerepel, minősíti annak sem a nagyságát, sem a jelentőségét. Mindegyik olyan mértékű és jelentőségű, ami önálló, felelős kezelést indokol. Bízom benne, hogy a 200. I. félévében lezajló konzultáció során sokan megismerik majd a vízgyűjtő vízgazdálkodásának jelentős kérdéseit, és sokan hozzá is szólnak annak érdekében, hogy a tervezők megbízható alapot kapjanak a munka további menetéhez. Székesfehérvár, 200. március Dr. Csonki István Igazgató Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3
Az alegység legfontosabb vízgazdálkodási kérdései Az alegység és vízgyűjtőterületének jelentős vízgazdálkodási kérdéseit vízügyi szakemberek egységes dokumentumba foglalták. A dokumentum azt a célt szolgálja, hogy megismerjük a terület legfontosabb vízgazdálkodási problémáit, és ez alapján közösen kidolgozzuk a vizek jó állapotához vezető stratégiákat, valamint közösen megtaláljuk a lehetséges megoldásokat. Kérdések, amelyekre válaszolva segítheti a munkánkat: o o o Egyetérte a megfogalmazott jelentős vízgazdálkodási kérdésekkel? Tude valamilyen jelentősebb problémáról, amely kimaradt az anyagból? Jövőbeni fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában akadályozzae valamely megfogalmazott probléma? Hol szerezhet még több információt a konzultációhoz? Hová küldheti véleményét, állásfoglalását, javaslatait? A Duna részvízgyűjtőjének leírása és az alegységekre vonatkozó konzultációs, valamint a Jelentős vízgazdálkodási kérdések részletes szakmai dokumentumai igazgatóságunk honlapján (www.kdtvizig.hu) a Víz Keretirányelv menüpont alatt elérhetők, az országos anyag a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján található meg (www.kvvm.hu). A www.euvki.hu és a www.vizeink.hu oldalon bővebben tájékozódhat az országos munkákról. Nyomtatott formában az Ön területének (alegységének) részletes anyagait az alábbi helyszíneken olvashatja: Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Székesfehérvár, Balatoni út 6. Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége Siófok, Vámház u. 6. Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége Veszprém, Arany János u.23. Déldunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Pécs, Köztársaság tér 7. Véleményét az alábbi elérhetőségekre küldheti: Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár, Balatoni út 6. Tel.: 22/315370, Fax: 22/313275 Email: vki@kdtvizig.hu 4
Ezen kívül a lakossági fórumokon szóban is elmondhatja javaslatait, véleményét és kérdezhet szakembereinktől a vízgazdálkodási problémákról. A fórumok időpontjáról külön tájékoztatjuk, többek között a www.kdtvizig.hu weboldalon is. Mit kell tartalmaznia a vízgazdálkodási kérdésekkel kapcsolatban beküldött véleményeknek, állásfoglalásoknak? Kérjük, hogy állásfoglalásával, kérdésével együtt adja meg nevét, címét, egyéb elérhetőségeit az Ön által esetleg képviselt szervezet, alapítvány, szövetség nevét, címét jogi személy esetén nevet, székhelyet, a cég nevét. Meddig küldheti be a vízgazdálkodást érintő kérdéseit, véleményét? A Víz Keretirányelv előírása szerint hat hónapig véleményezni lehet az elkészült dokumentumokat. Kérjük, hogy 200. május 30ig nyújtsa be véleményét, kérdéseit, javaslatait a vízgazdálkodási kérdésekkel kapcsolatban. 5
1. A Balaton és vízgyűjtőjének rövid leírása 1.1. Domborzat, területi kiterjedés A tervezési alegység a Balaton teljes vízgyűjtő területéből az északi és déli részvízgyűjtőt, valamint a Balaton nyílt vizének területét foglalja magában. Közigazgatásilag Veszprém, Somogy és Zala megye területét érinti. A Balaton KözépEurópa legnagyobb, sekély tava. Keletkezéséről többféle elmélet alakult ki. A vízzel borított medence kialakulását az újabb kutatások 25 ezer évvel ezelőttre teszik. A Balaton fő táplálója a Zala, a fölös vizeket a Sió vezeti le a Dunába. A Balaton közvetlen tervezési részegység területe 313,3 km2, amelyből a Balaton nyíltvizének területe: 594 km2. Az északi vízgyűjtő területének 90%a a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) működési területére esik, 10%a a nyugati peremen a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szombathely) működési területe. Az északi vízgyűjtő domborzati és vízrajzi szempontból több önálló egységre bontható: A mezőföldi vízgyűjtő a tó keleti végén húzódó kis kiterjedésű, keskeny partszegélyt foglalja magában. A vízgyűjtő aránylag kevéssé tagolt, de a magaspart Balatonaligánál függőleges fallal szakad le a Balaton felé. A Balatonfűzfő és Aszófő közötti kis hozamú vízfolyások nagyrészt a Veszprémifennsíkon erednek. Az Aszófő és Badacsony közötti szakasz vízrendszere több medencére tagolódik. Az Egervíz vízrendszere és a Tapolcaimedence vízfolyásai az északi vízgyűjtő fő táplálói. Keszthelyihegység vidékén csak kisebb forrásokból erednek állandó vízfolyások. A tó északi partján 115 km szélességű sávban húzódik a Balatonfelvidéki zeti Park, amely öt nagyobb tájegységet érint: a Balatonfelvidéket, a DéliBakonyt, a Tapolcaimedencét, a Keszthelyihegységet és a KisBalaton medencéjét. A déli vízgyűjtő a Déldunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Pécs) működési területére esik. Földrajzilag két nagy tájegységhez tartozik: Ki része a külsősomogyi, Nyi része a belsősomogyi tájegység, míg parti sávja a Balaton medence része. A déli vízgyűjtő vízfolyásaira jellemző, hogy a Balaton előtti, esetenként több kmes alsó szakaszuk berekterületen húzódik, kis esésű, míg felső szakaszuk nagy esésű, mélyülő jellegű és mikro vízgyűjtőkkel szabdalt, erózióra hajlamos i vízgyűjtővel rendelkezik. 1.2. Éghajlat A Balaton vízgyűjtője a mérsékelten meleg és mérsékelten csapadékos éghajlati főkörzetbe esik. A levegő évi középhőmérsékletének sokévi átlaga a tó közvetlen parti területein 10,1 10,9 C között változik, és a Balatonfelvidék magasabban fekvő részein 9,0 9,5 Cra csökken. Az évi napsütéses órák száma 1750 2050 óra között változik. Az évi csapadék mennyiség 650700 mm, nyugatról kelet felé haladva csökken. A potenciális párolgás éves átlaga 96 mm, a tényleges párolgás éves átlaga 51 mm. A tavon az állójeges napok száma átlagosan 57 nap. A tavon mért maximális jégvastagság átlaga 24 cm. A vízgyűjtő szélviszonyait a domborzati tényezők erősen meghatározzák. Az uralkodó szélirány általában az északi, a Mezőföldhöz közeli keleti részen az északnyugati. 6
1.3. Településhálózat A települések zöme alacsony népességű kistelepülés. Az alegységhez tartozó városok: Keszthely, Tapolca, Balatonfüred, Balatonalmádi, Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Marcali. Közlekedés hálózatát tekintve északon a legjelentősebb a 71. sz. főút, délen forgalmi szempontból a legterheltebb az M7 autópálya. A balatoni hajózás elsősorban idegenforgalmi célokat szolgál. 1.4. Gazdasági jelleg A tervezési alegység 34,6%os erdősültsége az országos átlagnál jóval magasabb. A 25,6%ot kitevő, kevésbé jó minőségű szántó területeken a mezőgazdaság visszaszorult. Az alegység 5,5%át képező, túlnyomórészt nagyüzemi szőlőterületek történelmi borvidéken találhatók. Az ipari tevékenységet leginkább a szőlő és gyümölcsfeldolgozás képezi. A gazdasági jelleget tekintve az első helyen a kereskedelem és az idegenforgalom áll (szálláshely szolgáltatás, vendéglátás), meghatározó elem a turizmus. A gazdaságfejlesztés iránya a jövőben a minőségi turizmus feltételeinek további megteremtése, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása. A településfejlesztési elképzelések ezt a célt szolgálják. 2. Jelentős vízgazdálkodási kérdések 2.1. Hidromorfológiai problémák: Hosszirányú átjárhatóság,vízfolyás és ártér kapcsolata, meder forma, növényzet hordalék viszony: A hosszirányú átjárhatóság hiánya mutatkozik az esés nélküli déli parti vízfolyásokon a szivattyútelepek megléte miatt. Az eséssel rendelkező északi és déli vízgyűjtő kisvízfolyásain ugyanakkor nagymértékű az erózió a talaj szerkezetének következtében. A talaj bemosódás feliszapolódást, morfológiai elváltozást okoz a vízfolyások medrében. Egyes kisvízfolyások kisesésű, duzzasztott torkolati szakaszán pangó vizek alakulnak ki. 2.2. Vízminőségi problémák: Szerves anyag, tápanyag bevitel: A déli vízgyűjtőn az állattartó telepekről, halas tavi vízhasználatokból és a belvizek szivattyúzásából származó diffúz szennyezés jellemző, míg az északi vízgyűjtőn a növénytermesztésből származó terhelés dominál. A kistelepülések alacsony hatásfokkal tisztított szennyvizei is a Balatonba torkolló vízfolyásokat terhelik, ahol a kisvizes időszakokban a hígító víz mennyisége éri el a kívánt menynyiséget. A halastavak, duzzasztások hatása is kedvezőtlen a vízminőségre, hiszen a folyóvizekre jellemző vízminőség a tározás hatására jelentően megváltozik. A Balaton vízminősége kiemelt jelentőségű. Bár a tó állapota a 0as években jellemző vízminőséghez képest sokat javult, a tápanyag terhelését tovább kell csökkenteni, hogy a kedvezőtlen vízminőségű időszakokat (időszakosan és lokálisan jelentkező vízvirágzás/alga tömegprodukció) el lehessen kerülni. 2.3. Vízeresztés, vízkárok megelőzésével kapcsolatos problémák: 7
Hosszirányú átjárhatóság,vízfolyás és ártér kapcsolata, meder forma, növényzet hordalék viszony: A hosszirányú átjárhatóság hiánya mutatkozik az esés nélküli déli parti vízfolyásokon a szivattyútelepek megléte miatt. Az eséssel rendelkező északi és déli vízgyűjtő kisvízfolyásain ugyanakkor nagymértékű az erózió a talaj szerkezetének következtében. A talaj bemosódás feliszapolódást, morfológiai elváltozást okoz a vízfolyások medrében. Egyes kisvízfolyások kisesésű, duzzasztott torkolati szakaszán pangó vizek alakulnak ki. 2.4. Felszín alatti vizek védelme kellően biztosított Az aktív bányászati karsztvízszint süllyesztés következtében habár a befejezése óta tart a karsztvízszint lassú regenerálódása még mindig szárazak/időszakosak egyes vízfolyások, ill. szakaszaik (Eger víz, PulaKapolcs között, Lesence felső szakasza, Kétölespatak). Egyegy forrásfoglalásra kiépült település vízellátása jelentősen lecsökkenti a vízfolyások alap vízhozamát (pl. KékiSéd), illetve szivatytyús vízkivétel esetén elapaszt más forrásokat (pl. Felsőörs Királykút). Az északi vízgyűjtő nyílt karsztos területein vízminőség romlás (nitrátosodás) tapasztalható. A karsztvízszint regenerációjában érintett területen lévő, eredeti karsztvízszint alatt lévő szennyező források (illegálislegális hulladéklerakók) kimosódása, mobilizálódása veszélyt jelent. A sérülékeny ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületei még nincsenek teljes egészében kialakítva. 2.5. EU kötelezettségeknek való megfelelés Ivóvíz minőségi követelményekkel kapcsolatban kötelezés áll fenn! Szennyvízelhelyezésre vonatkozó 91/271 EGK irányelvek betartásához a 25/2002. (II.2.) Kormányrendeletben előírt 200. december 31i határidőre jelenleg még folyamatban van a esgulácsi agglomerációhoz csatlakozó Káptalantóti, a tapolcai agglomerációhoz csatlakozó Gyulakeszi, Sáska szennyvízelvezető rendszerének kiépítése. A Kormányrendeletben határidős kötelezettség nélkül szerepel 13 db 2000 LE alatti kistelepülés, melyek a keletkező szennyvizükkel terhelik az érzékeny befogadót (A települések összes terhelése 2625 LE). A kistelepülések közül folyamatban van HegymagasRaposka települések szennyvízelvezetésének és tisztításának kiépítése (539 LE). A tervezett szennyvíztisztító telepről megfelelően (biológiailag és kémiailag) tisztított szennyvíz közvetve fogja terhelni a Balatont.
Melléklet 9
A tó vízgyűjtőjén a vízgazdálkodási kérdések megvitatásában érintett 176 település: Ábrahámhegy Ajka Alsóörs Andocs Aszófő Badacsonytomaj Badacsonytördemic Balatonakali Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfőkajár Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfűzfő Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Balatonújlak Balatonvilágos Bálványos Barnag Bodrog Böhönye Buzsák Csabrendek Csajág Cserszegtomaj Csombárd Csopak Csömend Dörgicse Edde Enying Felsőmocsolád Felsőörs Fiad Fonyód Gadány Gamás Gige Gyenesdiás Gyugy Gyulakeszi Hács Halimba Hegyesd Hegymagas Hetes Hidegkút Hollád Hosszúviz Jákó Kapolcs Kaposfő Káptalantóti Karád Kékkút Kelevíz Kereki Keszthely Kéthely Királyszentistván Kisapáti Kisberény Kiskorpád Kőröshegy Kötcse Kővágóörs Köveskál Kutas Látrány Lengyeltóti Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Libickozma Litér Lovas Marcali Mencshely Mesztegnyő Mezőcsokonya Mindszentkálla Monostorapáti Monoszló Nagybajom Nagycsepely Nagyszakácsi Nagyvázsony esgulács esvámos esvita Nikla Nyirád Óbudavár Ordacsehi Osztopán Öcs Öreglak Örvényes Pálmajor Paloznak Pamuk Papkeszi Pécsely Polány Pula Pusztakovácsi Pusztaszemes Raposka Révfülöp Rezi Salföld Sáska Siófok 10 Somogybabod Somogyfajsz Somogyjád Somogymeggyes Somogysárd Somogyszentpál Somogytúr Somogyvámos Somogyvár Sümeg Szántód Szentantalfa Szentbékkálla Szentgál Szentjakabfa Szentkirályszabadja Szenyér Szigliget Szólád Szőlősgyörök Tagyon Taliándörögd Tapolca Tapsony Táska Teleki Tihany Tótvázsony Újvárfalva Úrkút Uzsa Vállus Várda Várvölgy Vászoly Veszprém Veszprémfajsz Vigántpetend Visz Vonyarcvashegy Vöröstó Zalahaláp Zamárdi Zánka
Felszíni vízfolyás víztestek a 41 Balaton közvetlen tervezési alegységen Víztest EU kódja Hossz (km) Erősen Magassági módosított kategória B típus kód Tápanyag kockázat Szerves Veszélyes anyag anyag kockázat kockázat Hidromorfológiai kockázat HU_RW_AAW45_0000_0005_S 4,53 ArácsiSéd 4 HU_RW_AAB676_00000005_S 13,27 Burnótpatak hegyvidék 2 HU_RW_ABJ249_0000000_S 7,59 Csókakőpatak 4 HU_RW_AAB401_00000020_S 20,4 Egervíz alsó 9 HU_RW_AAB401_00200029_S,90 Egervíz felső hegyvidék 2 HU_RW_ABH95_0000_0004_S 3,50 Fűzfői Séd 4 HU_RW_ABI169_0000_0004_S 4, KékiSéd 4 HU_RW_AAA1_00000005_S 5,77 Kétölespatak (Viszlóipatak) alsó 26 HU_RW_AAA1_00130019_S 6,06 Kétölespatak (Viszlóipatak) felső hegyvidék 2 HU_RW_AAA1_00050013_S 6,77 Kétölespatak (Viszlóipatak) középső HU_RW_AAA57_00050015_S 10,91 Lesencepatak felső HU_RW_AAA57_00000005_S 4,31 Lesencepatak alsó 26 HU_RW_ABI_0000_0002_S 1,70 esvitaiövárok 15 HU_RW_ABI3_00000006_M 12,76 ÖrvényesiSéd és mellékága hegyvidék 2 HU_RW_AAA417_00000011_S 10,62 Tapolcapatak HU_RW_ABI702_00000012_S 12,47 Vázsonyi Séd hegyvidék 3 HU_RW_AEC605_00000020_M 24,6 Aranyospatak és mellékvízfolyásai HU_RW_AAB03_0000000_S,35 Boronkaipatak HU_RW_AAB03_0000031_M 44,93 Boronkaipatak és mellékvízfolyásai 9 HU_RW_ABH11_00000009_S,70 Büdösgátivíz alsó HU_RW_ABH11_00090013_S 4,57 Büdösgátivíz felső HU_RW_ABH933_00000002_S 2,07 Endrédipatak HU_RW_AED52_00000013_S 13,12 Halsokárok HU_RW_ABI12_00000006_S 5,91 Jamaipatak torkolat HU_RW_ABI12_00060010_S 4,41 Jamaipatak HU_RW_AAA713_00070020_S 12,52 Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) középső HU_RW_AAA713_00000007_S 7,04 Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) alsó HU_RW_AAA713_00200030_M 17,51 Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) és mellékvízfolyásai 9 HU_RW_ABI245_00000006_S Víztest EU kódja 6,2 Hossz KöröshegyiSéd Erősen Magassági B tí 11 Tápanyag Szerves Veszélyes Hidromor
(km) Medvogyapatak és mellékvízfolyásai módosított kategória pus kód anyag kockázat anyag kockázat fológiai kockázat kockázat HU_RW_AEE507_00000007_M 11,6 HU_RW_AAB016_00000014_S 14,79 Nyugatiövcsatorna HU_RW_AAB164_00000010_S 9,74 Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozótcsatorna) torkolati szakasz HU_RW_AAB164_00100024_S 14,40 Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozótcsatorna) középső HU_RW_AAB164_00240042_M 24,75 Pogányvölgyivízfolyás (KeletiBozótcsatorna) és mellékvízfolyásai 9 HU_RW_AAB042_00000010_S,77 Sáricsatorna észak HU_RW_AAB042_00100031_S 20,92 Sáricsatorna dél HU_RW_AEO275_00000009_S,69 Táskaikülvízicsatorna HU_RW_AAB062_000500_S 15,9 Tetvespatak HU_RW_AAB062_00000005_S 5,32 Tetvespatak torkolat HU_RW_AEO735_00000005_M 5,94 Zadravár keleti és nyugati lecsapoló Felszíni tó víztestek a 41 Balaton közvetlen tervezési alegységen Erősen módosított Mesterséges víztest Tápanyag és szervesanyag kockázat Veszélyes anyag kockázat Víztest EU kódja B típus kód HULWAIH049 HULWAIG957 HULWAIG969 HULWAIP955 Balaton FonyódZardavári halastavak Irmapusztai halastórendszer Dávodpusztai halastavak 1 Hidromorfológiai kockázat Megjegyzés lehetséges új álló víztest Felszín alatti víztestek a 41 Balaton közvetlen tervezési alegységen 12
Sekély porózussekély hegyvidéki Víztest EU kódja Porózushegyvidéki Víztest EU kódja Dunántúliközéphegység HU_h.4.1 Balaton északnyugativízgyűjtő HU_sh.4.1 Dunántúliközéphegység Balaton északnyugativízgyűjtő HU_sh.4.2 Balatonfelvidék HU_h.4.2 HU_sp.4.3.2 Balaton a Berekkel HU_p.4.3.1 HU_sp.4.3.1 Balaton déli vízgyűjtő HU_sp.4.2.1 Zalaidombság, Balatonvízgyűjtő HU_sp.4.2.2 KisBalaton HU_sp.1.5.1 Marcalvölgy HU_p.1.5.1 Karszt Víztest EU kódja Porózus termál Víztest EU kódja HU_k.1.1 Dunántúliközéphegység Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője Balatonfelvidék HU_k.4.1 Dunántúliközéphegység Hévízi, Tapolcai, Tapolcafőforrások vízgyűjtője Balaton déli vízgyűjtő HU_k.4.2 Balatonfelvidéki karszt HU_kt.4.1 Nyugatdunántúli termálkarszt HU_kt.1.7 Középdunántúli termálkarszt Marcalvölgy 13 HU_pt.3.1 DélnyugatDunántúl