Herédi János A TARIC rendszeralkalmazásának szabályai A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret A követelménymodul száma: 1982-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50
AZ INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI VÁMTARIFA (TARIC) ALKALMAZÁSA ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az Európai Unió gazdasági integrációja keretében folyamatosan növekedni kezdett az egyes tagállamok vámigazgatásainak jelentősége és hatásköre, amelynek következményeként, az általuk alkalmazott jogszabályi rendelkezések folyamatos növekedésnek indultak. Ezáltal növekedett a veszélye annak is, hogy a jogszabályok helytelenül, vagy hiányosan kerülnek alkalmazásra, illetve annak, hogy a jogszabályokban foglalt előírásokat a gyakorlatban egyáltalán nem vagy nem egységesen alkalmazzák. Ez volt az a döntő momentum, amely alapján az egységes használati tarifák bevezetését szorgalmazták az egyes Tagállamokban. A használati vámtarifák tartalmazzák a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó közösségi és nemzeti intézkedéseket, valamint biztosítják azok napi alkalmazását a vámhatóságok számára. A nagyszámú közösségi jellegű jogszabály egységes és jogszerű alkalmazása érdekében alkotta meg az Európai Bizottság 1987-ben a TARIC rendszert az Európai Közösségek Tanácsának 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete alapján, amelyet Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően kötelezően alkalmazza. A TARIC rendszer tehát, egy olyan integrált jellegű adatbázis (vámtarifa), amely a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletében meghatározott hatályos Kombinált Nómenklatúrán kívül, magába foglalja a TARIC alszámokat, a közösségi rendeleteken alapuló tarifális és nem tarifális kereskedelempolitikai intézkedéseket, továbbá a tagállamok által megalkotott nemzeti intézkedéseket, valamint az áruosztályozáshoz kapcsolódó valamennyi rendeletet, véleményt, állásfoglalást és ítéletet (összefoglalva áruosztályozási rendelkezéseket). A TARIC rendszert nem csak a vámigazgatások, hanem az ügyfelek részére is elérhető. Az ügyfelek által felhasznált TARIC_WEB rendszer szűkített - de mindig naprakész és aktualizált - adattartalmú adatbázis, a vámigazgatás által használt TARIC rendszerhez képest. A következőekben a Közös Vámtarifa elemei közül a TARIC - mint integrált vámtarifa rendszer - kerül bemutatásra. 1
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI VÁMTARIFA (TARIC) A TARIC létrehozása előtt a vámhatóságoknak a hagyományos feladataik mellett, a közösségi mezőgazdasági- és kereskedelmi politika nemzetközi rendelkezéseit is alkalmazni kellett. A vámhatóságok szakmai feladatainak ilyen mérvű megnövekedése során egyre nőtt az alkalmazandó jogszabályok (intézkedések) száma, amely a mindennapi gyakorlat során magában hordozta azok helytelen, hiányos alkalmazásának kockázatát, sőt akár figyelmen kívül hagyásuk veszélyét is. Ezért volt szükségszerű egy olyan nómenklatúra megalkotása, amely - a Kombinált Nómenklatúrához képest - a nemzetközi kereskedelem változásaira, kihívásaira gyorsabban és rugalmasabban tudjon reagálni, az Európai Unió közös kereskedelempolitikai érdekeinek figyelembevételével. A TARIC egy francia eredetű mozaik szó, a Tarif Intégré de la Communauté" kifejezésből ered, amelynek magyar megfelelője: Integrált Közösségi Vámtarifa Rendszer. A TARIC jogi alapját és egyben létrehozását az Európai Unió Tanácsa vám- és statisztikai nómenklatúráról valamint a Közösségi Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87 EGK Tanácsi rendelet 2. cikke határozza meg. A bizottság létrehozza az Európai közösségek Integrált Vámtarifáját - továbbiakban: TARIC -, amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint áru behozatalra vagy kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek. A fentiekből megállapítható, hogy a TARIC létrehozásának céljai megegyeznek a Kombinált Nómenklatúra megalkotásával, de annál részletesebben kerültek kidolgozásra. A TARIC váminformatikai rendszert 2004. május 1. óta használja a magyar vámigazgatás. A TARIC olyan komplex váminformációs rendszer, amely tartalmazza az áruosztályozáshoz szükséges valamennyi rendelkezést. 1. A TARIC váminformációs rendszernek két fajtáját ismerjük: - TARIC_HU rendszer, amelyet a vámhatóság alkalmaz a napi szolgálati feladatainak ellátásához, valamint rendelkezik a rendszer kizárólagos használatával. A rendszer jellemzője, hogy tartalmaz olyan jellegű adatokat és információkat, amelyek állam- és szolgálati titoknak minősülnek. Ezek az adatok pedig - jellegükből adódóan - nem publikusak (nem hozzáférhetőek) a gazdálkodók részére. - TARIC_WEB rendszer, amely az ügyfelek részére hozzáférhető információs rendszer, amely szűkített adattartalmú és funkcionalitású. Bármely gazdálkodó vagy személy hozzáférhet az interneten keresztül. 2
2. TARIC rendszer jellemzői - a TARIC nem csak úgy értelmezhető, mint egy Nómenklatúra, hanem mint egy váminformatikai rendszer - 2658/87/EGK rendelet 6. cikk alapján -, amelyet az Európai Bizottság számítógépes eszközökkel kezel, karbantart, továbbá bizonyos intézkedések adattartalma hetente, vagy naponta változik, amelyeket folyamatosan frissítenek. - a TARIC az Európai Bizottság Adózás- és Vámunió Főigazgatóság (DG TAXUD) kezel és karbantart, - a TARIC adatok kapcsán követelmény, hogy az adatok pontosak, teljesek legyenek, megfelelő időben eljussanak a tagállamokhoz, - a TARIC adatállományában bekövetkezett valamennyi módosítás a lehető leghamarabb kerül továbbításra a tagállamokhoz, - a tagállamok vámigazgatásai minden brüsszeli munkanapon 18-20 óra között a Közös Kommunikációs Hálózat (CCN/CSI) kapcsolaton keresztül automatikusan megkapják a napi frissítéseket, - nemzeti sajátosságoknak megfelelően kiegészíthető a rendszer, - a TARIC nem minősül jogforrásnak, kizárólag a mögötte álló egyes rendeletek, vagy egyéb közösségi jogi aktusok. 3. A TARIC elemei 1. Kombinált Nómenklatúra A Kombinált Nómenklatúra (KN) a TARIC alapja és azt kiegészíti, hiszen a TARIC rendszer tartalmazza a Kombinált Nómenklatúra valamennyi szerkezeti elemét (Áo., Ács., nyolc számjegyű vámtarifaszám, megjegyzések, árumegnevezés, vámtétel, kiegészítő mértékegység, lábjegyzet). 2. TARIC alszám A TARIC alszám a Kombinált Nómenklatúrát bővíti. Alkalmazására akkor kerül sor, ha valamilyen közösségi rendelkezést nem lehet KN szinten rögzíteni, mert annak bontási rendszere nem elég pontos. A vámtarifaszám szerkezetének 9-10. számjegye. A nyolc számjegyű Kombinált Nómenklatúra szintű (KN) vámtarifaszám (nyolc számjegy) és a TARIC alszám együttesen alkotja a TARIC kódot, ami így tíz számjegyű vámtarifaszám. A TARIC alszám használata kötelező a külkereskedelemi forgalomhoz kötődő vámeljárásokban, illetve a statisztikai bejelentésekben egyaránt. Az 1. és a 2. pontban meghatározott elemek ismeretében, megállapíthatjuk, hogy mind a két elem együttesen biztosítja a termékek tarifális besorolását (azonosítását). Azt, hogy mit jelent a tarifális besorolás, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi Rendelet 20. cikk (6) bekezdése pontosan meghatározza. 3
Ennek megfelelően a tarifális besorolás végrehajtásának ki kell terjednie: - a Kombinált Nómenklatúra alszámának meghatározására, továbbá - minden olyan más Nómenklatúra alszámának meghatározására, amely teljesen vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy amely azt valamilyen alszámos bontással egészíti ki. Ennek megfelelően a tarifális besorolás keretében - egy adott termék tekintetében - a KN szintű nyolc számjegyű vámtarifaszámon kívül, a TARIC alszámot, illetve bizonyos esetekben a közösségi vagy nemzeti TARIC kiegészítő kódot is fel kell tüntetni a vámáru-nyilatkozat (EV) 33. rovatában, figyelembe véve az EV kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket. 3. TARIC kiegészítő kódok A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi Rendelet 20. cikk (6) bekezdése alapján a kiegészítő kódok az áru tarifális besorolása részének kell tekinteni, vagyis a vámáru-nyilatkozaton (EV 33. rovat) fel kell tüntetni. A TARIC kiegészítő kódok a Kombinált Nómenklatúra további bővítését jelentik, olyan közösségi intézkedések alkalmazása esetén, amelyek nincsenek, vagy nem teljesen vannak kódolva a vámtarifaszám 9. és 10. számjegyének szintjén. Megkülönböztetünk közösségi és nemzeti TARIC kiegészítő kódokat. A közösségi kiegészítő kódok 2 x 4 számjegyűek, a nemzeti kiegészítő kódok pedig1 x 4 számjegyűek. Szerepüket tekintve nem minősülnek tarifaszámnak és alszámnak, hanem a közösségi és nemzeti intézkedéseket kódolják. a) Közösségi kiegészítő kódok A négy számjegyű közösségi kiegészítő kód a következőképpen épül fel: - 1. Pozíció: Kiegészítő kód típusát jelöli, amely a közösségi intézkedés fajtájától függően változik. - 2 4. Pozíció: Sorszám (típuson belüli azonosító). A leggyakoribb közösségi kiegészítő kód típusok az alábbiak: - 3xxx => Tilalom/Megfigyelések - 4xxx => export/import engedélyezés (korlátozás) - 7xxx => Meursing kiegészítő vám - 8xxx => Antidömping/kiegyenlítő vám - 9xxx => Export-visszatérítés b) Nemzeti kiegészítő kódok 4
A nemzeti kiegészítő kódok felépítése lényegesen eltérnek az előzőekben ismertetett közösségi kiegészítő kódokétól. A nemzeti kiegészítő kód minden egyes pozíciójának külön meghatározott jelentéstartalma van, ami az alábbiak szerint épül fel. 1. pozíció Nemzeti hatáskörben meghatározott tiltó / korlátozó intézkedés 2. pozíció ÁFA adó tételek integrálása 3. pozíció Jövedéki termékkör/energiaadó, regisztrációs adó alá eső termékek jelölése 4. pozíció Jövedéki adótétel/energiaadó tétel, regisztrációs adó tétel jelölése Az egyes pozíciókban feltüntethető karakterek vagy csak számok, vagy csak betűk, illetve lehetnek egyszerre számok és betűk. A TARIC kód és kiegészítő kód(ok) az vámáru-nyilatkozat 33. számú rovatában kerülnek feltüntetésre az ügyfél kötelezettségének megfelelően. A kiegészítő kódok feltüntetése a vámáru-nyilatkozaton 1. ábra. A vámáru-nyilatkozat 33. rovata Az ábra alapján meghatározható, hogy a vámáru-nyilatkozat 33. rovatának: - első alrovata, a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámot (8 számjegy) tartalmazza, - második alrovata, a TARIC alszámot (2 karakter) tartalmazza, - harmadik alrovata, az első közösségi kiegészítő kódot (4 karakter) tartalmazza, - negyedik alrovata, a második közösségi kiegészítő kódot (4 karakter) tartalmazza, - ötödik alrovata, pedig a nemzeti kiegészítő kódot (4 karakter) tartalmazza. 5
A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 73.. (3) bekezdése, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 5. cikkében (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrehozott és az EV 33. rovatának ötödik alrovatában feltüntetendő nemzeti kódok alkalmazásának általános szabályait, valamint azok alkalmazásra vonatkozó magyarázó jegyzeteket az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé. Vagyis a TARIC nemzeti kiegészítő kódokat minden esetben - a forgalom irányától függetlenül - a vámáru-nyilatkozat 33. rovatának 5. alrovatába kell feltüntetni. 4. Kereskedelempolitikai intézkedések A TARIC rendszer alkalmazásával kapcsolatosan, a leggyakrabban hallható szakkifejezés, az intézkedés. Az intézkedés valamilyen áruforgalomhoz kötődő jogszabályi rendelkezés sajátos leképezése. A TARIC rendszerben megtalálható intézkedések jellegüket és alkalmazásukat tekintve eltérőek lehetnek. Jellegük alapján megkülönböztetünk - tarifális intézkedéseket, ami fizetési kötelezettséget keletkeztet, továbbá - nem tarifális intézkedéseket, amelyek fizetési kötelezettséget nem határoznak meg. Alkalmazásuk alapján megkülönböztetünk: - közösségi (pl.: vámtétel alkalmazása), illetve - nemzeti (pl.: ÁFA, jövedéki adókötelezettség) intézkedéseket. Az intézkedések kötelező jellegű alkalmazását, a 2658/87/EGK tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg: "A TARIC-ot a Bizottság és a tagállamok a behozatallal és, amennyiben szükséges, a kivitellel, valamint a tagállamok közötti kereskedelemmel kapcsolatos közösségi intézkedések alkalmazása céljából használják." Az intézkedések közös jellemzője, hogy az ügyfelek és a vámhatóság is lehívhatja azokat a TARIC rendszerből. Továbbá fontos kiemelni, hogy az egyes nemzeti intézkedések (Lásd: lent) kizárólag a TARIC_WEB rendszerben érhetőek el az ügyfelek részére. A TARIC ezáltal az ügyfelek számára jogbiztonságot nyújt, továbbá a kereskedelmi forgalom előre tervezhető költség kalkulációját biztosítja, a vámhatóság számára pedig a vámigazgatási eljárás és a vámellenőrzés érdekében fontos. Az alábbiakban felsorolásra kerülnek - a teljesség igénye nélkül - azok a kereskedelempolitikai intézkedések, amelyek a TARIC rendszerbe integrálásra kerültek és folyamatos karbantartás alatt állnak az illetékes szervek által. Közösségi intézkedések 6
- Vámfelfüggesztések (autonóm, légi felhasználhatóság stb.), - Vámkontingensek (preferenciális, nem preferenciális), - Harmadik országos (erga omnes) vámtételek, - Preferenciális vámtételek, - Antidömping vám, kiegyenlítő vámok (ideiglenes, végleges), - Mezőgazdasági összetevők arányától függő kiegészítő vámok, - Kiegészítő vámok lisztre, cukorra (AD S/Z és AD F/M), - Behozatali / kiviteli korlátozások és tilalmak, engedélyezés, - Exportellenőrzés (áruk, technológiák, kulturális javak), - Átalány értékek, belépési árak, - Export visszatérítések, Nemzeti intézkedések - Általános forgalmi adó, - Energiaadó, - Állat-egészségügyi ellenőrzési kötelezettség, - Jövedéki adó, - Regisztrációs adó, - Export és importkorlátozó intézkedés, - Export fizikai ellenőrzés - bizalmas intézkedés, - Nem állati eredetű élelmiszerek - feltételes beléptetés, - Nem állati eredetű élelmiszerek-behozatali korlátozás, - Import fizikai ellenőrzés - bizalmas intézkedés, - Jövedéki törvény hatálya alá tartozó termék engedély kötelezettsége, - Származást igazoló okmány benyújtási kötelezettség, - Import tilalom (ételadalék miatt), - MSZKSZ igazolás kötelezettség. 5. Egyes áruosztályozási rendelkezések Az egységes áruosztályozási gyakorlat biztosítása érdekében kerültek kialakításra a TARIC rendszerben a különböző jellegű áruosztályozási rendelkezések, amelyek az áruosztályozáshoz kapcsolódó jogszabályi anyagok. Pl.: HR és KN Magyarázat, Áruosztályozási rendeletek, Európai Bíróság (EB) ítéletei. 6. Vámtételek, egyéb behozatali vagy kiviteli díjak (beleértve a preferenciális vámtételeket) 4. A TARIC rendszer elérése A TARIC_WEB rendszer a http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb internetes oldalról érhető el, ahol a TARIC_WEB linkre kattintva a rendszer, nyitó képernyője jelenik meg. 7
5. A TARIC menürendszere - Nómenklatúra lekérdezés 2. ábra. A TARIC nyitó képernyője A Nómenklatúra lekérdezés menüpont, a közösségi/nem közösségi áruk tarifális besorolásának elvégzését (TARIC kódjának meghatározását) és a nómenklatúrához kapcsolódó lábjegyzet, áruosztály és árucsoport előtti megjegyzés, áruosztályozási kapcsolat és segédlet megismerését biztosítja. - Tarifa információ lekérdezés A Tarifa információ lekérdezés menüpont, egy adott TARIC kódhoz, származási/rendeltetési országhoz vagy régióhoz, illetve szimulációs dátumhoz kapcsolódó érvényes közösségi és nemzeti intézkedések megjelenítését biztosítja. - Áruosztályozási rendelkezések A TARIC_WEB rendszer tételesen sorolja fel azokat az áruosztályozáshoz szükséges rendelkezéseket, amelyre vonatkozóan külön-külön lekereséseket lehet elvégezni. Valamennyi áruosztályozási rendelkezés tekintetében egy önálló keresési felület került kialakításra, ahonnan könnyen előkereshető a keresett áruosztályozáshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezés, továbbá amely egységes szerkezetben olvasható a TARIC rendszerben. 8
3. ábra. A TARIC_WEB menürendszere a. Nómenklatúra lekérdezés A menüpont rendeltetésszerű használatához a következő szempontok meghatározása és beállítása szükséges: - Szimulációs dátum megadása (tekintettel arra, hogy a Kombinált Nómenklatúra minden évben változik) - TARIC kód megadása (nómenklatúra bejárással, vagy részleges vámtarifaszám megadással történik) 9
Szimulációs dátum megadása 4. ábra. Nómenklatúra lekérdezés menüpont Mivel a TARIC alapja a Kombinált Nómenklatúra, amelyet minden évben módosítanak, ezért szükséges a lekérdezés dátumának pontos megadása a szimulációs dátum funkció alkalmazásával. A dátum év/hónap/nap tagolásban - a legördítő sávok segítségével - adható meg. Nómenklatúra bejárás a menüpontban A nómenklatúra lekérdezés menüpontban a nómenklatúra bejárás lényege, hogy a TARIC kód - Áruosztály szinttől egyre alacsonyabb szint felé haladva (vámtarifaszám) - meghatározható legyen. Lényegében ugyanazt a lehetőséget biztosítja a menüpont, mintha a rendszer felhasználója könyvalapú tarifát forgatna. A nómenklatúra bejárás funkció az alábbi logika szerint jut el a TARIC kód meghatározásáig: - Áruosztály (megjelenik az adott Áruosztály neve és címe, illetve az Áruosztályba tartozó árucsoportok száma és megnevezései, - Árucsoport (megjelenik Árucsoportba tartozó négy számjegyű vámtarifaszámok, árumegnevezések és lábjegyzetek hivatkozási számai), - Négy számjegyű vámtarifaszám (megjelenik az adott négy számjegyű vámtarifaszám és árumegnevezése, továbbá az alá tartozó hat számjegyű vámtarifaszámok és árumegnevezései, illetve a lábjegyzetek hivatkozási számai), - Hat számjegyű vámtarifaszám (megjelenik az adott hat számjegyű vámtarifaszám és árumegnevezése, továbbá az alá tartozó nyolc számjegyű vámtarifaszámok és árumegnevezései, illetve lábjegyzetek hivatkozási számai), - Nyolc számjegyű vámtarifaszám (megjelenik az adott nyolc számjegyű vámtarifaszám és árumegnevezése, továbbá az alá tartozó tíz számjegyű vámtarifaszámok - TARIC kódok - és árumegnevezései, illetve lábjegyzetek hivatkozási számai). 10
Részleges vámtarifaszám megadása 5. ábra. Nómenklatúra bejárás (böngészés) A Nómenklatúra bejárásnak van egy másik - gyorsabb - módszere is, amelyet részleges vámtarifaszám megadásával érhetünk el. Lényeges eltérés az előbbiekben taglalt böngészéshez képest, hogy a TARIC kód szövegmezőbe megadásra kerül egy tetszőleges számjegyű vámtarifaszám. Ebben az esetben a lekérdezés a megadott vámtarifaszám szintjétől indul. 11
Lábjegyzet 6. ábra. Részleges vámtarifaszám megadása A TARIC rendszerben megtalálható lábjegyzetek magyarázó és azonosító jellegű, illetve célzatú szöveges információ, amelyek az egyes vámtarifaszámok értelmezését és alkalmazását biztosítják. A lábjegyzet azonosító kódok mindig öt karakterből állnak. A lábjegyzet kódok közösségi szinten kettő betűből és három számból (Lásd a 7. ábrát), nemzeti szinten pedig öt számból tevődnek össze. A lábjegyzet kódok az árumegnevezéseket követő oszlopban jelennek meg. 7. ábra. Lábjegyzet A 7. ábrán látható lábjegyzet azonosító (NC018) linkként működő szöveg, amelyre klikkelve megjelenik annak adattartalma. 12
Lábjegyzet leírása: Az ezen alszám alá (01011010) történő besorolás a vonatkozó közösségi rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ [lásd a 94/28/EK tanácsi irányelvet (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.), ill. az 504/2008/EK bizottsági rendeletet (HL L 149., 2008.6.7., 3. o.)]. A leírásból megállapíthatjuk, hogy a lábjegyzet egy adott vámtarifaszám alkalmazásához kapcsolódik, ezáltal segítve a pontos és jogszabályszerű áruosztályozást. b. Tarifa információ lekérdezés A tarifa információ lekérdezés funkció aktiválásához a tarifa információ lekérdezés menüpontra kell egyszer kattintani. 8. ábra. Tarifa információ lekérdezés menüpont A menüpont rendeltetésszerű alkalmazásához, vagyis ahhoz, hogy az egyes közösségi és nemzeti intézkedések lekérdezhetősége a TARIC rendszerből megvalósuljon, az alábbi paramétereket szükséges megadni. - TARIC kód A vámáru-nyilatkozat (EV) kitöltésére vonatkozó hatályos előírások szerint import irányban a tízjegyű TARIC kódot, export irányban pedig a nyolcjegyű vámtarifaszámot kell feltüntetni az EV 33. rovatában. Itt tehát a nómenklatúra lekérdezésnél kapott tarifaszámot kell beírni a TARIC kód szövegmezőbe. - Szimulációs dátum A dátum megadása hasonló módon történik, mint a nómenklatúra lekérdezés menüpontban. - Származási vagy rendeltetési hely 13
A TARIC rendszer a származási helyeket - a legördülő sávban, ABC sorrendben - tartalmazza. A származási hely azonban nemcsak egy adott országra utalhat, hanem ország csoportra egyaránt. Minden egyes ország neve mellett kétféle kódot tüntet fel a TARIC rendszer (ISO-ALPHA kód és numerikus országkód). 9. ábra. Származási hely meghatározása A lekérdezési paraméterek megadását követően a rendszer leválogatja a paraméterek szerint megadott termékre érvényesíthető, valamennyi közösségi és nemzeti intézkedéseket, amelyet az alábbi eredmény táblázat mutat. Tarifa információ lekérdezés eredménytáblázatának elemei 14
10. ábra. Tarifa információ lekérdezés eredménye A táblázatban megjelenő adatok az alábbiak: - intézkedés iránya (import vagy export), - intézkedés típus azonosítója (háromjegyű, számokból vagy betűkből álló kód), Pl.: Export (467) Exportengedélyezés (előzetes megfigyelés); Import (103) Harmadik ország vámtétele; Import (AAF) Általános forgalmi adó; Import (AJA) Jövedéki adó; Import (ARA) Regisztrációs adó; - intézkedés típus leírása (az intézkedés típus szöveges megnevezése), Pl.: Behozatali tilalom; Szabadforgalomba bocsátás (korlátozások); A kulturális javakra vonatkozó export ellenőrzés; Harmadik ország vámtétele; Jövedéki adó, - TARIC kiegészítő kód (négyjegyű, számokból és/vagy betűkből álló kód), Amennyiben egy intézkedés a TARIC rendszerben kiegészítő kóddal került integrálásra, akkor a Tarifa információ lekérdezés eredménytáblázatában a "Kiegészítő kód" oszlopban megjelenik az aktuálisan alkalmazandó (közösségi vagy nemzeti) kiegészítő kód. - rendelésszám (hatjegyű számokból álló kód), A rendelésszámok olyan preferenciális tarifális intézkedések esetében alkalmazzák, mint a vámkontingensek, illetve megfigyelési intézkedések. Ha a lekérdezés eredménytáblázatában vámkontingens, illetve megfigyelési intézkedés található, akkor a táblázat "Rendelésszám" oszlopában megjelenik egy 6 számjegyből álló azonosító szám, amit rendelésszámnak nevezünk. - intézkedést létrehozó jogszabály azonosítója, 15
A TARIC rendszerben rögzített valamennyi kereskedelempolitikai intézkedést valamilyen jogszabály határoz meg. A tarifa információ lekérdezés eredmény táblázatában megjelenő minden egyes intézkedés mellett megtalálható a "Jogszabály" oszlopban az intézkedés alapjául szolgáló jogszabály hivatkozási száma. A jogszabály azonosítók felépítése több részből tevődik össze: 1. pozíció: jogszabály típusa (rendelet, döntések, határozatok, törvény, kormányrendelet stb.), Közösségi jogszabályok esetén: D = Döntések/határozatok; R= Rendeletek/ajánlások; J= Európai Bíróság ítéletei; Nemzeti jogszabályok esetén: 2 = Törvény; 4 = Kormányrendelet; 6 = Miniszteri rendelet; 8= Államirányítás egyéb jogi eszközei; 2-5. pozíció: jogszabály száma, 6-7. pozíció: kibocsájtás éve. Pl.: R0116/09 = a Tanács 116/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a kulturális javak kiviteléről Pl.: 20127/07 = 2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról. - lábjegyzet, - összetett termék jelzése (A MEURSING kiegészítő kód meghatározásához), - feltételek. A TARIC rendszerben bizonyos kereskedelempolitikai intézkedések, csak meghatározott feltételekkel kerülhetnek alkalmazásra, egy adott kereskedelmi ügylettel kapcsolatosan. Tehát az intézkedések alkalmazásához valamilyen egyedi plusz feltételnek kell teljesülnie. A feltételek az alábbi kategória valamelyikébe tartoznak: - értékadatoktól függő feltételek (Pl.: import ár), - igazolásokkal (engedélyekkel, okmányokkal) kapcsolatos feltételek. Abban az esetben, ha egy intézkedés alkalmazásához valamilyen feltétel kapcsolódik, akkor a lekeresés eredménytáblázat "Feltételek" oszlopában megjelenik a Részletek szó. Ha a felhasználó a Részletek szóra kattint, új ablakban megjelennek a feltételhez kapcsolódó részletes adatok. Pl.: Antidömping/kiegyenlítő eljárás okmány bemutatása, vámbiztosíték nyújtása, záradékkal ellátott igazolás/engedély benyújtása, csak egyes összetevők után vehető igénybe exportvisszatérítés stb. 16
A táblázatban felsorolt közösségi intézkedések közül az ügyfél szabadon választhat, azonban kizárólag csak akkor alkalmazhatja a kiválasztott intézkedést a gazdálkodó, amennyiben rendelkezik a jogszabály által meghatározott szigorú feltételekkel. Lábjegyzet A lábjegyzet - a Tarifa információ lekérdezés menüponton belül - hasonlóan jelenik meg, a Nómenklatúra lekérdezés menüpontban meghatározottak alapján. Itt is kódok formájában kerül feltüntetésre és link felületként működik. 11. ábra. Lábjegyzet megjelenése a Tarifa információ lekérdezés menüpontban A következő példában szereplő lábjegyzet azonosító és annak leírása (Lásd 11. ábra) a 9404211000 vtsz. alá tartozó és Belarusz Köztársaságból [BY],[0073] származó gumiból készült matracra vonatkozik. Lábjegyzet azonosító: CD568 Lábjegyzet leírása: Az 1523/2007/EK Rendelet 3. Cikkében foglaltak szerint tilos a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatala, a Közösségbe történő behozatala, illetve onnan történő kivitele. Hivatkozott jogszabály: az európai parlament és a tanács 1523/2007/EK rendelete (2007. december 11.) a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról c. Áruosztályozási rendelkezések keresése A TARIC rendszerben közvetlenül elérhetőek az áruosztályozás lefolytatásához szükséges különböző áruosztályozási rendelkezések, amelyek az alábbiak: - Megjegyzés - HR Magyarázat 17
- KN Magyarázat - Áruosztályozási Vélemények - Áruosztályozási rendeletek - Európai Bíróság (EB) ítéletei - Megjegyzések (MJ) 12. ábra. Áruosztályozási rendelkezés lekérdezése Az áruosztályozást alapvetően befolyásoló elem, amely a Kombinált Nómenklatúra - és egyben a TARIC rendszer - szerkezeti eleme. A Megjegyzések olyan szöveges rendelkezések, amelyek segítik az áruosztályozást a Kombinált Nómenklatúrában, ahol Áruosztályok és Árucsoportok előtt egyaránt megtalálhatóak. Tekintettel arra, hogy a Megjegyzések jogi erővel bíró rendelkezések, ezért kötelező jelleggel kell alkalmazni őket az áruosztályozás során. 13. ábra. Megjegyzés lekérdezés eredménye - Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázata (HRM) 18
A HR Magyarázat, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről szóló, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatója 1. számú mellékletében jelent meg. Rendeltetése, hogy a nómenklatúrában tömören meghatározott rendelkezések további értelmezését adja, ennek megfelelően a HR Magyarázat terjedelmes joganyag. Számosságát tekintve elmondható, hogy minden áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozik hosszabb rövidebb HR Magyarázat, ugyanez igaz az egyes vámtarifaszámokhoz, illetve HR alszámokhoz tartozó HR Magyarázatra is. 14. ábra. Magyarázat lekérdezés eredménye - Kombinált Nómenklatúra Magyarázata (KNM) A KN Magyarázatról a vámtarifa magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet rendelkezik. A KNM az áruosztályozás általános szabályaihoz, és a KN alszámokhoz tartalmaz rendelkezéseket. Funkciója a KN szintjén megegyezik a HR Magyarázattal, vagyis a Kombinált Nómenklatúrában tömören meghatározott rendelkezéseket tovább részletezi és ismerteti. Jellemzője ezen Magyarázatnak, hogy nem minden KN alszámhoz tartozik KN Magyarázat. A KN Magyarázat szöveges és képi információkat egyaránt tartalmaz. - Áruosztályozási Vélemények (ÁOV) Az ÁOV, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási 19
Véleményekről szóló, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatója 2. számú mellékletében jelent meg. Az Áruosztályozási Vélemények szöveges és kép jellegű információt egyaránt tartalmaznak. A Vámegyüttműködési Tanács Harmonizációs Rendszer Bizottsága által kiadott véleményeknek továbbá az a jellemzője, hogy HR szintű (hat számjegyű) vámtarifaszámokra határoz meg tarifális besorolási véleményt - Áruosztályozási rendeletek (ÁOR) 15. ábra. Áruosztályozási vélemény lekérdezése Az Áruosztályozási rendeletek külön jogszabályban jelennek meg. Jellemzője, hogy mindig konkrét termék áruosztályozásáról rendelkezik, valamint, hogy jogi kötőerővel bír. Az áruosztályozási rendeletek többsége egy egy termékre vonatkoznak, azonban előfordul az is, hogy egy rendelet több termék tarifális besorolásáról rendelkezik. Az ÁOR jellemzően szöveges információt tartalmaz, amit esetenként kép(ek) is kiegészíthet(nek). Az áruosztályozási rendeletekben a termékek osztályozása nyolc számjegyű (KN szintű) vámtarifaszámhoz kapcsolódik. 20
16. ábra. Áruosztályozási rendelet lekérdezése - Az Európai Közösségek Bíróság áruosztályozási vonatkozású ítéletei (EBI) A Római Szerződés 234. cikke alapján az Európai Bíróság (EB) hatáskörrel rendelkezik a Közösség jogi aktusainak értelmezésére és érvényességének vizsgálatára. A Közös Vámtarifa is egy közösségi jogi aktus (jogi rendelkezés), ezért a Bíróság hatásköre ennek értelmezésére is kiterjed. Ennek során az EB a közösségi jog hiteles értelmezését biztosítja, így bár megjelenését tekintve nem jogszabály a tarifális árubesorolás során az EB áruosztályozási vonatkozású ítéleteiben foglaltakat figyelembe kell venni. Az EB ítéletei általában konkrét termékek besorolásáról, valamint ehhez kapcsolódva a Közös Vámtarifa egyes rendelkezéseinek értelmezéséről adnak kötelező jellegű értelmezést. 21
17. ábra. EB ítélet lekérdezése Az egyes áruosztályozási rendelkezések lekeresését követően, biztosított a különböző logikai szintek közötti vertikális és horizontális mozgás, amelyet az eredményképernyőn megtalálható gombok segítségével lehet végrehajtani. Vertikális mozgás 18. ábra. A mozgatás gombjai Vertikális mozgás az Áruosztály => Árucsoport => Vámtarifaszám logikai szintek között valósul meg. Vagyis az azonos logikai szinthez kapcsolódó különböző áruosztályozási rendelkezésekben megtalálható előírások megjelenítése átjárható. Ezek alapján egy Árucsoporthoz kapcsolódó HR Magyarázat lekérdezési eredmény képernyőjéről, át lehet lépni az Árucsoporton belüli vámtarifaszámhoz kapcsolódó HR Magyarázatra. Horizontális mozgás A horizontális mozgás során meg lehet jeleníteni a lekérdezett áruosztályozási rendelkezés eredmény képernyőjéhez képest előző/következő, vagy első/utolsó eredményt. Egy példán keresztül röviden ismertetésre kerül a horizontális mozgás. 22
A 19. Árucsoporthoz (IV. Áruosztály) tartozó HR Magyarázat lekérdezését követően az alábbi eredményeket kapjuk. - Előre gomb alkalmazása esetén: az Árucsoport száma szerinti következő elem jelenik meg, vagyis a 20. Árucsoport HR Magyarázata - Hátra gomb alkalmazása esetén: az Árucsoport száma szerinti előző elem jelenik meg, vagyis a 18. Árucsoport HR Magyarázata - Elejére gomb alkalmazása esetén: az Áruosztályon belüli első Árucsoporthoz tartozó Magyarázat jelenik meg, vagyis a 16. Árucsoport HR Magyarázata. Ugyanis a példában szereplő 19. Árucsoport, a IV. Áruosztályba tartozik, így a IV. Áruosztály első Árucsoportja (16. Árucsoport) jelenik meg a lekérdezést követően. - Végére gomb alkalmazása esetén: az Áruosztályon belüli utolsó Árucsoporthoz tartozó Magyarázat jelenik meg, vagyis a 24. Árucsoport HR Magyarázata. Ugyanis a példában szereplő 19. Árucsoport, a IV. Áruosztályba tartozik, így a IV. Áruosztály utolsó Árucsoportja (24. Árucsoport) jelenik meg a lekérdezést követően. 23
TANULÁSIRÁNYÍTÓ A szakmai információtartalomban ismertetett tananyaggal kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió vámterületén alkalmazható vámtételeken kívül, a TARIC tartalmazza az összes tarifához kapcsolódó vám-, kereskedelem- és agrárpolitikai intézkedéseket. Ezáltal a TARIC rendszer biztosítja az egyes Tagállamok vámigazgatásai részére a szakmai feladatok egységes és pontos végrehajtását. A TARIC rendszer bemutatását követően - a tanulási folyamat eredményességének érdekében - összefoglaló jelleggel ismételjük át a témakör elemeit, utalva a témakörhöz kapcsolódó szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásához szükséges készségekre és kompetenciákra. A Tanulásirányító alapvető célkitűzése, abban áll, hogy a TARIC rendszerhez kapcsolódó elméleti ismeretek bemutatásán és azok elsajátításán túl, a rendszer gyakorlatban való megismerését, és az ezekben való jártasság megszerzését biztosítsa. Miről tanultunk eddig? A tananyag vázlata megadja a szükséges ismeretek összegzését: - TARIC általános jellemzői - A TARIC elemei - A TARIC rendszer menürendszere Nómenklatúra lekérdezés TARIC kód meghatározás Nómenklatúra bejárás Részleges tarifaszám meghatározása Szimulációs dátum meghatározása Tarifa információ lekérdezés TARIC kód meghatározása Szimulációs dátum meghatározása Származási hely/rendeltetési hely meghatározásra Áruosztályozási rendelkezések lekeresése Megjegyzés HR Magyarázat KN Magyarázat Áruosztályozási Vélemények Áruosztályozási rendeletek Európai Bíróság (EB) ítéletei Horizontális és vertikális mozgás a lekérdezésekhez kapcsolódóan A TARIC rendszer használatát, egyben alkalmazását figyelem-összpontosítással hajtsa végre, ügyeljen az egyes menüpontok funkcionális működéséhez szükséges feltételparaméter adatok pontos megadására. 24
A fentiekre tekintettel vizsgáljuk meg az alábbi példában szereplő, a Tarifa információ lekérdezés menüpont használatából adódó eredménytáblázatot. Az eredménytáblázat a következő lekérdezési feltételekhez kapcsolódik: - TARIC kód (vámtarifaszám): 1806109000 - Szimulációs dátum: 2010. augusztus 9. - Származási hely: Kína (CN) - (0720) Mit mutat az eredménytáblázat? 19. ábra. Eredménytáblázat Soroljon fel jellemzőket - adatokra hivatkozva is - az eredménytáblázatból, ezáltal jellemezve a TARIC lekérdezési funkcióját. Megoldási javaslatok - az eredménytáblázat 6 különböző kereskedelempolitikai intézkedést válogatott le a TARIC rendszer adatbázisából, - 4 db közösségi intézkedés és 2 db nemzeti intézkedés került leválogatásra, - 2 db kiegészítő kód található a táblázatban, amelyek kizárólag nemzeti intézkedéshez kapcsolódnak, - a vámkontingens, mint preferenciális (kedvezményes) intézkedés mellett látható annak rendelésszáma, ami egyben azonosítja a felhasználható kontingenst, - az export-visszatérítés intézkedés esetén lábjegyzet hivatkozik, az intézkedés megfelelő és jogszabályszerű alkalmazására, - a táblázatban szereplő valamennyi intézkedés mellett megjelenik azok jogszabály azonosító száma (közösségi és nemzeti szinten egyaránt). 25
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Határozza meg a TARIC_HU és a TARIC_WEB rendszer alkalmazásával kapcsolatos különbségeket! 2. feladat Sorolja fel a TARIC rendszer általános jellemzőit! 3. feladat Sorolja fel a TARIC elemeit! 26
4. feladat Párosítsa össze a TARIC rendszerrel kapcsolatos alábbi kifejezéseket a megfelelő szövegrészekkel! 1. Intézkedések a. kiegészítő és magyarázó szöveges információ 2. TARIC kód b. a KN további bővítését jelenti olyan közösségi intézkedések alkalmazása esetén, amelyek nincsenek, vagy nem teljesen vannak kódolva a 9. és 10. számjegy szintjén 3. Nómenklatúra menüpont alkalmazására akkor kerül sor, ha valamilyen közösségi lekérdezés c. rendelkezést nem lehet KN szinten rögzíteni, mert annak bontási rendszere nem elég pontos 4. TARIC kiegészítő kód d. az áruk tarifális besorolását biztosító menüpont 5. Lábjegyzet e. közösségi és nemzeti intézkedések megjelenítésére szolgáló menüpont 6. Tarifa információ lekérdezés menüpont Párosítás: 5. feladat f. a TARIC adatbázisban található jogszabályi rendelkezések Írja be a TARIC nemzeti kiegészítő kód egyes számjegyeinek pozícióihoz kapcsolódó magyarázatát! 1. pozíció 2. pozíció 27
3. pozíció 4. pozíció 6. feladat Ismertesse a vámáru-nyilatkozat 33. rovat egyes alrovatainak rendeltetést és szerepét! 7. feladat Soroljon fel legalább öt közösségi kereskedelempolitikai intézkedést! 8. feladat Soroljon fel legalább öt nemzeti kereskedelempolitikai intézkedést! 28
9. feladat Sorolja fel a TARIC menürendszerének egyes menüpontjait, továbbá ismertesse azok feladatát! 29
MEGOLDÁSOK 1. feladat - TARIC_HU rendszer, amelyet a vámhatóság alkalmaz a napi szolgálati feladatainak ellátásához, valamint rendelkezik a rendszer kizárólagos használatával. - TARIC_WEB rendszer, amely az ügyfelek részére hozzáférhető információs rendszer, 2. feladat amely szűkített adattartalmú és funkcionalitású. Bármely gazdálkodó vagy személy hozzáférhet az interneten keresztül. - a TARIC nem csak úgy értelmezhető, mint egy Nómenklatúra, hanem mint egy váminformatikai rendszer - 2658/87/EGK rendelet 6. cikk alapján -, amelyet az Európai Bizottság számítógépes eszközökkel kezeli, karbantartja, továbbá bizonyos intézkedések adattartalma hetente, vagy naponta változik, amelyeket folyamatosan frissítenek. - a TARIC az Európai Bizottság Adózás- és Vámunió Főigazgatóság (DG TAXUD) kezeli, - a TARIC adatok kapcsán követelmény az, hogy az adatok pontosak, teljesek legyenek, megfelelő időben eljussanak a tagállamokhoz, - a TARIC adatállományában bekövetkezett valamennyi módosítást a lehető leghamarabb juttatja el a tagállamokhoz, - a vámigazgatások minden brüsszeli munkanapon 18-20 óra között a Közös Kommunikációs Hálózat (CCN/CSI) kapcsolaton keresztül automatikusan megkapják a napi frissítéseket, - nemzeti sajátosságoknak megfelelően kiegészíthető a rendszer, - a TARIC nem minősül jogforrásnak, kizárólag a mögötte álló egyes rendeletek, vagy 3. feladat egyéb közösségi jogi aktusok. - Kombinált Nómenklatúra - TARIC alszám - TARIC kiegészítő kódok - Kereskedelempolitikai intézkedések - Egyes áruosztályozási rendelkezések - Vámtételek és egyéb behozatali és kiviteli díjak 4. feladat Párosítások: 1 - f; 2 - c; 3 - d; 4 - b; 5 - a; 6 - e; 30
5. feladat 1. pozíció Nemzeti hatáskörben meghatározott tiltó / korlátozó intézkedés 2. pozíció ÁFA adó tételek integrálása 3. pozíció Jövedéki termékkör/energiaadó, regisztrációs adó alá eső termékek jelölése 4. pozíció Jövedéki adótétel/energiaadó tétel, regisztrációs adó tétel jelölése 6. feladat - első alrovata, a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámot (8 számjegy) tartalmazza. - második alrovata, a TARIC kódot (2 karakter) tartalmazza. - harmadik alrovata, az első közösségi kiegészítő kódot (4 karakter) tartalmazza. - negyedik alrovata, a második közösségi kiegészítő kódot (4 karakter) tartalmazza. - ötödik alrovata, pedig a nemzeti kiegészítő kódot (4 karakter) tartalmazza. 7. feladat - Vámfelfüggesztések (autonóm, légi felhasználhatóság ) - Vámkontingensek (preferenciális, nem preferenciális) - Harmadik országos (erga omnes) vámtételek - Preferenciális vámtételek - Antidömping vám, kiegyenlítő vámok (ideiglenes, végleges) 8. feladat - Általános forgalmi adó - Energiaadó - Állat-egészségügyi ellenőrzési kötelezettség - Jövedéki adó - Regisztrációs adó 9. feladat - Nómenklatúra lekérdezés A közösségi/nem közösségi áruk tarifális besorolásának elvégzését (TARIC kódjának meghatározását) és a nómenklatúrához kapcsolódó lábjegyzet, áruosztály és árucsoport előtti megjegyzés, áruosztályozási kapcsolat és segédlet megismerését biztosító funkció. - Tarifa információ lekérdezés 31
Egy adott TARIC kódhoz, származási/rendeltetési országhoz vagy régióhoz és szimulációs dátumhoz kapcsolódó érvényes közösségi és nemzeti intézkedések megjelenítését biztosító funkció. - Áruosztályozási rendelkezések Megjegyzés HR Magyarázat KN Magyarázat Áruosztályozási Vélemények Áruosztályozási rendeletek Európai Bíróság (EB) ítéletei 32
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM A vám- és statisztikai nómenklatúráról és a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet, A Bizottság 948/2009/EK rendelete (2009. szeptember 30.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (Kombinált Nómenklatúra), Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatója a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről 1. számú melléklete a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatója a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről 2. számú melléklete a Vámegyüttműködési Tanács HR Bizottságának Áruosztályozási Véleménye, Európai Unió Hivatalos Lapja C-133 szám (2008.05.30.): Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának Magyarázata, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8010/2008. (VI. 26.) VPOP tájékoztatója a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről szóló 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztató módosításáról, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8013/2008. (XII. 18.) VPOP tájékoztatója a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről szóló 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztató módosításáról, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8005/2009. (VII. 7.) VPOP tájékoztatója a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről szóló 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztató módosításáról, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8010/2009. (XII. 9.) VPOP tájékoztatója a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről szóló 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztató módosításáról. Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8045/2009. (VI. 21.) VPOP tájékoztatója a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről szóló 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztató módosításáról. 33
A(z) 1982-06 modul 004-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése 52 343 03 0000 00 00 Pénzügyőr 52 343 05 0010 52 01 Jövedéki ügyintéző 52 343 05 0010 52 02 Vámügyintéző A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 10 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató