Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program Gergely Erzsébet KvVM, Stratégiai főosztály Az NKP küldetése A környezetügy átfogó tervezési rendszere, középtávú keretprogramja Egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését Hatékonyságát befolyásoló tényezők: Nemzetközi és hazai politikai, társadalmi, gazdasági körülmények Latens környezeti folyamatok Társadalmi támogatottság 1
A mi jövőnk, a mi választásunk EU 6. Környezetvédelmi Program (2002-2012)? A mi jövőnk, a mi választásunk 2
A légszennyezőanyag-kibocsátás és a GDP szétválása 160 1990 2006 140 1990=100% 120 100 80 60 40 20 SO2 NOx PM CO2 GDP 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Forrás: KvVM Fogyasztási spirál: gépkocsi szám, villamosenergia igény és a plaza építés trendjei változás (2000.év=100%) 220% 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 évek lakossági villamosenergia fogyastás (GWh) (2000.év=100%) 1000 főre jutó személygépkocsik száma (2000.év=100%) bevásárlóközpontok alapterülete (m2) (2000.év=100%) Forrás: KSH 3
Az áruszállítás volumene 60 000 millió árutonna km 50 000 40 000 30 000 20 000 vízi szállítás közúti szállítás vasúti szállítás 10 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év Forrás: KSH Tervezési dilemmák Az NKP-3 küldetése kihívások, lehetőségek és korlátok Erő- és mozgástér 4
Az NKP helye, szerepe a hazai tervezés erőterében Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Nemzeti Biztonsági Stratégia Európa-politikai stratégia TÁRSADALOMPOLITIKA Nemzeti Nemzeti Nemzeti Emberi erőforrásfejlesztés stratégiai Társadalom Magyar Információs Népesedési Népegészségügyi Foglalkoztatási Program Program (NPP) Akcióterv fejlesztési koncepciója Stratégia KÖRNYEZETPOLITIKA (és kapcsolódó ágazati politikák) III. Nemzeti Környezetvédelmi Program KvVM NKP-III Tematikus Egyéb ágazati Akcióprogramjai (TAP-ok) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Programok Országos Ivóvízminőség-javító Program Nitrát Akcióprogram Országos Környezeti Kármentesítési Program Nemzeti Aszály Stratégia Országos Hulladékgazdálkodási Terv A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája Vásárhelyi Terv Továbbfejl. Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és (Erdei) Iskola Program Levegőminőség stratégia Levegőtisztaság-védelmi Program Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja Biológiai Sokféleség Megőrzéséről szóló Nemzeti Stratégia és Cselekvési Terv Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NKP-III. része) A Természetvédelem Vadászati Koncepciója ~ Erdészeti Koncepciója A VKI végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentuma Ivóvízbázis-védelmi Program Belvíz Program ~ Ökoturisztikai Koncepciója Nemzeti Parki Igazgatóságok Fejlesztési Tervei Hegy- és dombvidéki tározók építési és rekonstrukciós programja 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése 2. Éghajlatváltozás 3. Környezet és egészség 4. Települési környezetminőség 5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 6. Fenntartható terület- és földhasználat 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás 9. Környezetbiztonság Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Magyarország Energiapolitikája Magyar Közlekedéspolitika Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NPP része) Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programja (NPP része) Stratégiai zajtérképre alapozott Intézkedési terv Nemzeti Erdőprogram Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia Konvergencia program Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért Középtávú tudomány-, technológiaés innovációpolitikai stratégia GAZDASÁG- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Európai Területi Együttműködés OP-jai FEJLESZTÉSPOLITIKA TERÜLETPOLITIKA Új Magyarország Fejlesztési Terv (és OP-k) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Országos Területrendezési Terv 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program Alapelvek: Hagyományos alapelvek Holisztikus megközelítés Esélyegyenlőség, szolidaritás 5
AZ NKP-III CÉLRENDSZERE Hosszú távú célkitűzés A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás Átfogó célok A települési életés környezetminőség javítása Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A környezetbiztonság javítása 4. 2. 5. 6. 7. 8. 1. 3. 9. Tematikus akcióprogramok Települési környezetminőség Éghajlatváltozás A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Fenntartható terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Környezet és egészség Környezetbiztonság H. ért. Célok Intézk. Mutatók TAP 5.4. Települési környezetminőség célterület 5.4.1 Településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem 5.4.2 A települések levegőminőségének javítása 5.4.3 A zajterhelés csökkentése 5.4.4 Közlekedés és környezet 5.4.5 A települési közszolgáltatások és a környezetvédelem rész-célterület 5.4.1.1 Környezeti szempontok érvényesítése a településfejlesztésben és a településrendezésben 5.4.1.2 Települési zöldfelület 5.4.1.3 Épített környezet 5.4.5.1 Biztonságos ivóvízellátás 5.4.5.2 Szennyvízelvezetés és kezelés 6
TAP Fő célkítűzések Fenntarthatósági szempontok érvényesítése 5.4. Települési környezetminőség Környezetterhelések csökkentése Biztonságos környezeti infrastruktúra 5.4.1 5.4.2 5.4.3 5.4.4 5.4.5 célterület Légszennyezettség megelőzése, csökkentése. Jó levegőminőség megőrzése. Zaj és rezgésterhelés csökkentése, megszüntetése a közlekedési, ipari és szolgáltató létesítményeknél. Fenntarthatóbb közlekedés kialakítása (környezetkímélő, takarékos). Közösségi, gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése, összehangolása. C é l o k 5.4.1.1 5.4.1.2 5.4.1.3 5.4.5.1 5.4.5.2 rész-célterület Előrelátó, tudatos településfejlesztés. Barnamezős területek újrahasználata. Zöldfelületek kialakítása, használati és esztétikai értékének növelése. Az épített környezet védelme. Környezetbarát, fenntartható építés alkalmazása. Ivóvízminőségjavító program végrehajtása. Vas, mangán tartalom csökkentése. Hálózati felújítások elvégzése. Szennyvíz program végrehajtása. 2000 LE alatti kistelepülések szennyvízkezelése. TAP 5.4. Települési környezetminőség 5.4.1 5.4.2 5.4.3 5.4.4 5.4.5 célterület rész-célterület I n t é z k e d é s e k 5.4.1.1 Beépítések nyomon követése, útmutatók, legjobb gyakorlatok. Fenntarthatósági szempontok alkalmazása, barnamezős területek felhasználása. OLM működtetése, ellenőrzés, jelentés. Levegőtisztaságvédelmi program, szmogriadó terv, intézkedések, tájékoztatás. BAT. Karbantartás, korszerűsítés. 5.4.1.2 Zöldfelület kataszter, -gazdálkodás, védelem és fejlesztés. Zöldfelületek, védőerdők pótlása, telepítése. Zöldterületek gondozása, felújítása, faültetés, gyepesítés. Intézkedési terv módszertana, műszerfejlesztés, ellenőrzés. Stratégiai zajtérkép, intézkedési terv készítése, megvalósítása. Zajcsökkentést célzó intézkedések. Tájékoztatás. 5.4.1.3 Fenntartható (környezetbarát) építés. Védett örökség nyilvántartása. Ütemezett karbantartások, felújítások. Mobilitási, közforgalmú közlekedési terv. Ütemes, összehangolt menetrend. Közlekedési szövetségek. Infrastruktúra fejlesztés, akadálymentesítés. Közlekedésszervezés. 5.4.5.1 Ivóvízminőség-javító program központi nagyprojektjei. A program előkészítése, végrehajtása. Üzemeltetési koncepció, környezetés költséghatékony megoldások. Víztakarékosság. Tájékoztatás. 5.4.5.2 TSzIR működtetése. Közreműködés a program végrehajtásában. Csatornabekötések ösztönzése, végrehajtása. Egyedi létesítmények kiépítése. Kormányzat Önkormányzat Gazdálkodó Lakosság Vegyes 7
Az NKP-3 kidolgozásának helyzete Szakmai tervezet egyeztetése (koncepció, munkaanyag) Közigazgatási egyeztetés (2 körben) Társadalmi egyeztetés SKV OKT, OTT, egyéb fórumok Következik: NKP Tárcaközi bizottság Kormány OGY Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések A társadalom környezettel kapcsolatos értékrendjének javítása Az oktatásban és a nevelésben nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, folyamatok és összefüggések megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek, és ez a nevelés oktatás szakképzés rendszerében tudatosan felépítve végig megjelenjen A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata, egész életen át tartó tanulás 8
Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések A környezeti szempont erősítésében a szennyező fizet elve mellett a használó fizet elvét is érvényesíteni kell mind a termelők, mind a fogyasztók tekintetében El kell érni, hogy a költségvetésnek mind kisebb terhet jelentsen a kárelhárítás/kárcsökkentés, és az így felszabaduló források társadalmi célokat szolgálhassanak A gazdasági szabályozásban az életciklus egészére kiterjedő bölcsőtől a bölcsőig szemlélet alkalmazása adórendszer átfogó, fokozatos zöldítése (Csak azok terhei növekedjenek, akik károsítják, feleslegesen túlhasználják a környezetet, a természetet. Ezzel egyidejűleg támogatások, könnyítések révén csökkenteni kell azok terheit, akik a környezetet nem, vagy takarékos módon használják.) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos gazdasági szabályozóeszközök (környezetvédelmi termékdíj, betétdíj) területén a hulladékkeletkezés megelőzése elvének fokozott érvényesítése A biztosítékadási rendszer bevezetése közbeszerzés zöldítése Az útdíj rendszer felülvizsgálata, a közösségi közlekedés támogatási rendszerének átalakítása Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések Éghajlatváltozás A 2008-2012 közötti időszakban csak a 2005. évi hitelesített kibocsátásokkal közel megegyező mennyiségű kibocsátási egység-mennyiséggel lehet gazdálkodni 2013-tól központosított kvóta-kiosztása (EU-szintű cél a 21%-os kibocsátás-csökkentés) Az emisszió-kereskedelmi rendszer kiegészül más ágazatok kibocsátás-szabályozásával (Magyarországon ezen a területen a kibocsátások esetleges növekedése 2020-ra nem haladhatja meg a 10%-os szintet 1990-hez képest). 2016-ig évi 1-1%-os, illetve 2020-ra összesen 20%-os energia-hatékonyság javulás az 1990-hez képest A megújuló energiaforrások esetében legalább 13%-os hazai részarány 2020-ig a teljes energiafogyasztásban Védekezés, alkalmazkodás (horizontális feladat) 9
Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések (levegő, zaj) A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskékre (PM2,5) új előírások: levegőminőségi célérték 2010-re 25 µg/m3, 2020-ra 20 µg/m3, az országos átlag szennyezettségnek 2010 és 2020 között 20 %-kal csökkennie kell Az évente 3 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútra, a 30.000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalra és a 100 ezernél nagyobb lakossággal rendelkező városokra vonatkozóan 2013. március 18-ig zajvédelmi intézkedési terveket kell kidolgozni 2013-ra a közlekedési zajtól védendő területeken az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) ne haladja meg a 75 db, az éjszakai pedig a 65 db mértéket. A közlekedési létesítmények mentén csökkenjen azoknak a területeknek az aránya, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 65 db, az éjjeli (Léjjel) 55 db felett van Szennyvízelvezetés és tisztítás Legkésőbb 2010. december 31-ig minden 15 ezer LE-nél nagyobb szennyvízelvezetési agglomerációt el kell látni szennyvízgyűjtő rendszerrel és legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel Legkésőbb 2015. december 31-éig minden 2 ezer és 15 ezer LE közötti szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást 10
Az átfogó célokhoz kapcsolódó egyes célkitűzések A felszíni és felszín alatti vizek ún. jó állapotának elérése 2015-re; vízgyűjtő-gazdálkodási tervek; intézkedési tervek A vízbázis-védelmi program befejezése Az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedéssel érintett területek kiterjedésének növelése (2013-ra 2,8 millió hektár) 2014-re a hazánkban előforduló 211 európai közösségi jelentőségű faj természetvédelmi helyzetében számottevő javulás következzen be: 25% legyen kedvező állapotú (a jelenlegi 11%-kal szemben) és már csak 12% rossz állapotú (a jelenlegi 67%-kal szemben) Közép-magyarországi régió 1. KEOP 2. Európai Uniós támogatások és dokumentumai (KMOP és Akciótervek) 3. Hazai támogatások - jelenlegi és tervezett rendszer (KMRTOP) 11
3. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2009-2014) 1. TAP Forrás: www.kvvm.hu/index.php?pid=139&sid=153 3. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2009-2014) 1. TAP 12
Az ország szennyvízelvezetési agglomerációi LE besorolás szerint Agglomerációk 150 000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel - kiépítési határidő 2010.12.31. 2006. december 31.-i állapot szerint 3 500 000 3 000 000 Összes szennyvízterhelés [LE] 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 Budapest összes Budapest (Dél-Buda) Budapest (Csepel-sziget központi) Budapest (Észak-Pest) Budapest (Dél-Pest) Debrecen Győr Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Szeged Székesfehérvár Szombathely Zalaegerszeg* 13
KEOP Szennyvízkezelési projektek KEOP komplex vízvédelmi beruházások 14
KEOP Hulladékgazdálkodási Projektek KEOP rekultivációs projektek 15
Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjának célrendszere 100% 90% 80% 70% 60% ÚMFT abszorpció REGIONÁLIS OP-k (2009. április - NFÜ) 50% 40% 46% 39% 30% 20% 10% 0% 25% 20% 17% 15% 3% Dél-Alföld fejl. OP Dél-Dunántúl fejl. OP 19% 13% 13% 8% 8% 5% 1% 2% 1% 1% Észak-Alföld fejl. OP Észak- Magyarország fejl. OP Közép-Dunántúl fejl. OP 6% Közép- Magyarország OP 18% 17% 2% Nyugat-Dunántúl fejl. OP Támogatás keret %-ában Szerzıdéskötés keret %-ában Kifizetés keret %-ában 16
Támogatott ÚMFT ROP projektek http://www.ropter.nfu.hu/ Támogatott KMOP projektek http://www.ropter.nfu.hu/ 17
A KMR regionális hazai pályázatai I. 2008 1. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI 2. TERÜLET- ÉS RÉGIÓFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TRFC) 3. BAROSS GÁBOR PROGRAM A KMR regionális hazai pályázatai II. 2008 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI I. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 16. sz. melléklete tartalmazza a rendelkezésre álló források mértékét, melyeket a HÖF TEKI, illetve a HÖF CÉDE esetében csökkentenek az előző évekről áthúzódó kötelezettségvállalások. A tényleges szabad keretet az alábbi táblázat tartalmazza (2008. január 22-i állapot): Előirányzat (1) HÖF TEKI 22,6 (2) HÖF CÉDE 509,25 Keret (millió Ft) (3) TEUT 4.028 (ebből Bp: 3.500, Pest megye: 528) (4) Vis maior 84 Összesen: 4.643,85 18
A KMR regionális hazai pályázatai III. 2008 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI II. (1) Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (HÖF TEKI) A Tanács az alábbi jogcímeket hirdette meg: helyi közterületek és közbiztonság fejlesztése: közterületi ivókutak létrehozása, meglévők rekonstrukciója, tájékoztatást elősegítő információs rendszerek fejlesztése (különösen utcanévtáblák, információs táblák, útbaigazító táblák, térképek) településrendezési eszközök, valamint települési környezetvédelmi programok és tervek, területrendezési tervek, a közös egyszerűsített településszerkezeti tervek készítése. Program Keretösszeg (Ft) Beérkezett pályázati darabszám Beérkezett támogatási igény (Ft) Nyertes pályázati darabszám Megítélt támoga tás (Ft) HÖF TEKI 22.600.000 27 73.278.485 15 22.600.000 A KMR regionális hazai pályázatai IV. 2008 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI III. (2) Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (HÖF CÉDE) A Tanács az alábbi jogcímeket hirdette meg: épített és természeti környezet védelme, fejlesztése: pincék, természetes partfalak és földcsuszamlások megelőző jellegű veszélyelhárítása állami és önkormányzati tulajdon esetén; játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletnek megfelelő köztéri játszóterek bővítése, felújítása; a helyi önkormányzati feladatellátás színvonalának javítását eredményező fejlesztésekhez Program Keretösszeg (Ft) Beérkezett pályázati darabszám Beérkezett támogatási igény (Ft) Nyertes pályázati darabszám Megítélt támogat ás (Ft) HÖF CÉDE 509.250.013 103 989.379.400 66 509.250.013 19
(3) A KMR regionális hazai pályázatai V. 2008 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása (TEUT) IV. Program Keretösszeg (Ft) Beérkezett pályázati darabszám Beérkezett támogatás i igény (Ft) Nyertes pályázati darabszám Megítélt támogatás (Ft) TEUT (Pest megye) 528.000.000 124 1.098.493.278 65 528.000.000 TEUT (Főváros) 60 1.648.225.618 60 1.648.225.618 3.500.000.000 TEUT (Kerületek) 154 1.144.814.470 142 1.091.818.473 A KMR regionális hazai pályázatai VI. 2008 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI V. (4) Vis maior A Tanács decentralizált vis maior kerete a 2008. évben 84 millió Ft, melyből 2008. első félévében 6 db támogatási kérelemre (Szob, Szada, Vecsés, Budapest XXI. kerület, Telki, valamint Gomba önkormányzatai estén) összesen 22.275.622 Ft támogatást ítélt meg. A Tanács a második félévben 16 bejelentésről hozott támogató döntést, így kiosztotta a rendelkezésre álló maradék keretet. 1 önkormányzat igényének egy részét (4.155.246 Ft-ot) és 3 önkormányzat teljes igényét (6.207.036 Ft-ot) a Tanács a központi tartalékkeret terhére az Önkormányzati Minisztérium részére felterjesztette. 20
A KMR regionális hazai pályázatai VII. 2008 Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) I. Program Keretösszeg (Ft) Beérkezett pályázati darabszám Beérkezett támogatási igény (Ft) Nyertes pályázati darabszám Megítélt támogatás (Ft) TRFC 318.551.566 54 213.806.898 52 209.972.898 A KMR regionális hazai pályázatai VIII. 2008 Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) A rendelkezésre álló keret terhére az alábbi célok megvalósításához igényelhettek vissza nem térítendő támogatást a pályázók: II. a) a társadalmi felelősségvállalás, közösségépítés elősegítése szerinti célterület vonatkozásában egyrészt önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, másrészt helyi civil szervezetek, egyházi jogi személyek vagy gazdasági társaságok együttműködésén alapuló, közérdekű önkéntes munkavégzés keretében megvalósuló, településképet javító tevékenységekhez. b) a térségi- és helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása szerinti célterület vonatkozásában vállalkozások hátrányos helyzetű térségben, vagy a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. -a szerint kijelölt, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló infrastrukturális és ingatlan beruházásaihoz. c) a területfejlesztési és fejlesztési típusú együttműködések támogatása szerinti célterület vonatkozásában térségi együttműködésen alapuló, és az idegenforgalmi szezonalitást mérséklő rendezvények megszervezéséhez. 21
A KMR regionális hazai pályázatai IX. 2008 BAROSS GÁBOR PROGRAM A tervezett KMR hazai támogatási rendszere Közép-magyarországi Regionális Területfejlesztési Operatív Program (RTOP) A végleges programot a Tanács 2009. március 27-én fogadta el. 22
Prioritások A Közép-magyarországi Regionális Területfejlesztési Operatív Program (2009-2013) prioritásainak és intézkedéseinek rendszere 1. számú ábra 1. A Főváros élhetőségének javítása Intézkedések 10 16 Mrd Ft Fővárosi Mobilitás Program Útfelújítási program Közösségi közlekedés fejlesztése Fővárosi közterületi akadálymentesítési program 6 Vonzó Budapest Program A Főváros vonzerejének fejlesztése Városi egybefüggő zöld felületek revitalizációja 2. A közszolgáltatások és elérhetőségük javítása, valamint gazdaságfejlesztés az agglomerációban 18 Mrd Ft Mobilitási Program Dunai közlekedés fejlesztése Parkolók és csomópontok fejlesztése Útfelújítás 2 Közszolgáltatások energiahatékony térségi fejlesztése Egészségügyi alap és járóbeteg szakellátás infrastrukturális fejlesztése Közoktatási infrastruktúra fejlesztése Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése Gazdasági aktivitás növelése a periférikus kistérségekben Munkahelyteremtés elősegítése vállalatok esetében Közmunka programok támogatása A térség turisztikai vonzerejének, rekreációs lehetőségeinek fejlesztése 3. Pest megye agglomeráción kívüli (hátrányos helyzetű) kistérségeinek felzárkóztatása 20,5 Mrd Ft 8 8 8 3 Gazdasági aktivitás növelése az agglomerációs kistérségekben Munkahelyteremtés elősegítése vállalatok esetében A térség rekreációs lehetőségeinek fejlesztése 4,5 Közlekedés-biztonsági Program A közlekedés-biztonság infrastrukturális feltételeinek javítása Kerékpárutak fejlesztése Településfejlesztés Városi közterületek fejlesztése (főutca) Kistelepülések szennyvízkezelése 5 Humán infrastruktúra fejlesztése Közoktatási infrastruktúra fejlesztése Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4. Partnerség építés ösztönzése a Régióban (ESZA típusú) 0,5 Mrd Ft 5. Klímaváltozás Kihívásainak Kezelése (energiahatékonyság, klíma-szempontú területtervezés) 5 Mrd Ft Köszönöm a figyelmet 23
Civil szervezetek Feladatok és partnerség Gazdasági szektor felelőssége Piacgazdaság és verseny a fenntarthatóság keretei között Öko-hatékony, minőségi termelés és szolgáltatás Felelősség a termék teljes életciklusáért Civil társadalom felelőssége Együttműködés a környezettudatosság és környezeti szempontok térnyerése érdekében Önkormányzatok szubszidiaritás gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan 24
Civil szervezetek szerepe A környezetvédelmi civil szervezetek szerepét alapvetően három fő cél köré lehet csoportosítani. Az érdekérvényesítés az egyik cél, ahol az állampolgárok alulról jövő kezdeményezésekkel próbálják befolyásolni a döntéshozók akaratait. Szemléletformálás: A civilek felmérések, kutatási eredmények közzétételével és oktatással szeretnék elérni, hogy eljussanak a lakossághoz a megfelelő információk. Azok, amelyek megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek, képesek a jogalkotásba beleszólni. A törvénytervezeteket áttanulmányozzák és javaslatokat tesznek a végső forma kialakítására. A nonprofit szervezetek száma tevékenységcsoportok szerint (2007) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1 562 Forrás: KSH 2009 25
A nonprofit szervezetek bevétele tevékenységcsoportok szerint (millió Ft, 2007) 140 000,00 120 000,00 100 000,00 80 000,00 60 000,00 40 000,00 20 000,00 0,00 40 779,40 Forrás: KSH 2009 A nonprofit szervezetek és összes bevételük aránya tevékenységcsoportok szerint (2007) Forrás: KSH 2009 26
A környezetvédelmi nonprofit szervezetek száma (2005-2007) Forrás: KSH 2009 A környezetvédelmi nonprofit szervezetek bevétele (millió forint 2005-2007) Forrás: KSH 2009 27
A környezetvédelmi nonprofit szervezetek egy szervezetre jutó bevétele (ezer Ft 2005-2007) Forrás: KsSH 2009 28