PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 7 1. A PESTSZENTIMREI SZENT IMRE PLÉBÁNIA A Szent Imre plébánia a mai fôváros XVIII. kerületének hányatott sorsú plébániája, amelynek szervezése az elsô világháború után kezdôdött meg. A terület elsô említése 1612-bôl való, amikor Péteri-puszta néven a Rôthy család birtokaként említették Gubaccsal és Szent Lôrinc-pusztával együtt. Ezt követôen 1729-ben csere útján Grassalkovich Antal szerezte meg a területet, 1 melynek katolikus jobbágyokkal való betelepítése 1755-ben indult meg. 2 1851-ben a terület következô tulajdonosai Sina Simon bécsi bankár, majd a Belga Bank lettek, mely utóbbi 1865-ben a gödöllôi uradalmat részekre osztva értékesítette. Ekkor Péteri-pusztát Lôwy Bernát és Auspitz Mór szerezték meg. 3 Az új tulajdonosok elsôsorban tanyasi gazdálkodással próbálkoztak a területen, melynek érdekében Fejér megyei katolikus cselédséget telepítettek a területre. 1877-ben 160 lakosa volt a területnek, akik misére a a szentlôrinci kastély kápolnájába jártak. A terület parcellázására két ütemben, 1898-ban (Újpéteri telep) és 1908-ban (Kossuth Ferenctelep) került sor. Péteri-puszta 1900-ig Soroksárhoz tartozott, ezt követôen Soroksárpéteri nevet kapta. A település elsô miséjét 1910. karácsony másnapján tartotta Schláger Árpád soroksári esperes plébános, majd ezt követôen 1911-tôl évente háromszor tartottak istentiszteletet, 1912-tôl pedig már kéthavonta. A település elsô szakrális jellegû terévé a Piac tér vált, ahol 1911. augusztus 20-án egy fakeresztet és egy haranglábat állítottak fel, és ettôl kezdve a településen Szent István ünnepe vált búcsúnappá. 4 A település híveiben 1909 folyamán megjelent az igény egy templom építésére. Augusztus 26-án Schláger vezetésével megalakult egy bizottság, amely eredményt nem tudott elérni a világháború és a forradalmak miatt. 5 1920. január 1-jével került elôször lelkész a településre Manninger Károly személyében, aki helyi káplánként irányította a hívek vallási életét, ám lelkésszé csak 1921. február 5-ével nevezték ki. 6 Az anyakönyveket már 1921. január 1-jétôl kezdte vezetni, 7 bár erre Hanauer Á. István váci püspök csak késôbb adott engedélyt. 8 A Soroksárpéteri Római Katolikus Egyházközség 1921-ben 1 VARGA 1997. 294. o. 2 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1939. ápr. 3 6. o. 3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetôje és címtára III. Fôszerk.: SZABÓ Géza. (A vármegyék országos címtára.) Budapest 1931. (a továbbiakban: SZABÓ). 4 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1939. ápr. 3 6. o. 5 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1939. ápr. 3 6. o. 6 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 523/1921. 7 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1939. ápr. 3 6. o. 8 Nem tudjuk pontosan, hogy Manninger mikor kapott engedélyt az anyakönyvek vezetésére, febr. 5-i kinevezésekor a püspök még úgy rendelkezett, hogy további intézkedésig azokat nem vezetheti. Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1939. ápr. 3 6. o.
1072 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET alakult meg hivatalosan, alapszabályát a püspök 1921. augusztus 13-án jóváhagyta. 9 Ekkor a miséket a helyi iskolában tartották, ahol gyakran 800 1100 hívô is megjelent, akiknek jelentôs része a tanterembôl kiszorult az iskola udvarára. 10 A templomépítés igazi lendületet már a község második lelkészének, az 1923-ban kinevezett Trungel Ivánnak a tevékenysége folyamán kapott. 1924 februárjában kezdték meg a gyûjtést az építkezés megkezdése érdekében, melyet egy évre a vármegye, majd az egész ország területére is kiterjesztettek. 11 A gyûjtésnek köszönhetôen az év végére már jelentôs mennyiségû építôanyag állt a település rendelkezésére. A hitélet kiépítésében és a gyûjtésben az is nagy szerepet játszott, hogy 1924-ben Soroksárpéterit kihelyezett káplánsággá emelték, majd az iskola egyik tantermében oltárfülkét építettek, és a püspök 1924. április 15-én engedélyt adott az Oltáriszentség ôrzésére. 12 Trungel Iván 1925 októberében már jelezte 1. kép. Pestszentimrei Szent Imre-templom a püspöknek, hogy a következô évben szeretnék elkezdeni a templom építését. 13 A templom helyének kijelölése kérdéses volt. Három, más források szerint öt különbözô telek jött szóba, melyek közül az egyházközség választása az ún. Rózner-kert 2627 négyszögöles területére esett, amelyet megvásároltak Hoffmann Aladártól. 14 Az építkezés csak 1927 nyarán indult el. A Templomépítô Bizottság május 3-án alakult meg formálisan, 15 és ezt követôen június 5-én, pünkösd napján került sor az alapkô letételére, és ettôl kezdve Soroksárpéterin pünkösd napja lett az új búcsúnap. 16 A neogót stílusú templom terveinek elkészítésével és kivitelezésével az egyházközség Bánszky 19 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 3521/1921. 10 VARGA 1997. 294. o. 11 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1939. ápr. 3 6. o., VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 734/1924. A kispesti, a lôrinci és a soroksári plébánosok oly módon is segítettek, hogy az éppen gyûjtôkörúton lévô Trungelt rendszeresen helyettesítették Soroksárpéterin. 12 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1687/1924. 13 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 4611/1925. 14 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1913/1926. A templom helyének kijelölésekor belsô viszálykodás indult meg a településen, melynek kivizsgálására a püspök végül Kovács Antal soroksári esperes plébánost jelölte ki. Kovács jelentése szerint a Rózner-kert legjelentôsebb vetélytársa az ún. Templom tér, vagyis a Piac tér volt. Az szólt mellette, hogy a telek már az egyházközség tulajdonában volt, tehát a Rózner-kert megvétele fölösleges kiadásnak tûnhetett. A valós helyzet azonban az volt, hogy a terület a község északi szélén helyezkedett el, tôszomszédságában található a fôváros egyik szeméttelepe, végül pedig alacsony fekvésû is volt a terület. A Rózner-kert mellett központi fekvésén túl az is szólt, hogy 1923 óta ezen a telken állt a szintén Hoffmann Aladártól bérelt plébánia is. Kovács végül azt is megemlíti, hogy a Piac tér mellett kardoskodók szándékai nem tekinthetôek teljesen önzetlennek, hiszen valamennyiüknek ott van háza, amely jelentôsen felértékelôdne a templom odaépítésével. 15 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2611/1927. 16 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1939. ápr. 3 6. o.
1. A PESTSZENTIMREI SZENT IMRE PLÉBÁNIA 1073 Mihály építészt bízta meg. Az egyházközség remélte, hogy az építkezés három év alatt befejezôdhet, habár Trungel jelezte a püspöknek is, hogy az egyházközség szegénysége folytán az nagyon könnyen elhúzódhat. 17 A templom építésére Soroksárpéteri 1970 pengô vallásalapi segélyt kapott, így június végére az alapozás és a falazás 2 m magasságig elkészült, viszont az egyházközség pénze elfogyott, így az építkezést le kellett állítani. A folytatásra 1928 szeptemberében került sor, az új lelkész, Paulovics Pál irányítása mellett. Majd bankkölcsön 18 segítségével sikerült a falazást befejezni és a tetôt elkészíteni. A község félkész templomában végül 1928 karácsonyán tartották meg az elsô misét. 1929 nyarán új lelkész került a településre Schaub Mihály személyében, aki haláláig itt tevékenykedett. Schaubnak sikerült megegyeznie Bánszkyval a szükséges munkák elvégzésérôl és a templom befejezésérôl. Ennek köszönhetôen 1929 decemberére elkészült a keresztboltozat, a mennyezet, a sekrestyefedél, a belsô vakolás, valamint ideiglenes ajtókkal látták el az épületet, valamint elkészült az aljzatbetonozás és az attika csatornája. 19 A festett üvegablakok csak a következô év tavaszán kerültek a helyükre, emellett ideiglenes oltárt és szószéket is elhelyeztek az épületben. A település 1930. január 1-jétôl különvált Soroksártól, és Pestszentimre néven önállósodott. Erre hivatkozva Schaub 1930. november 13-án kérvényezte a püspöktôl a lelkészség rangját, elcsatolását Soroksártól és áthelyezését a soroksári esperességbôl a Pestvidéki-alsó esperesi kerületbe. A különváláshoz Kovács Antal soroksári lelkész is hozzájárult, 20 így decemberben a püspök lelkészi rangra emelte a pestszentimrei közösséget 1931. január 1-jei hatállyal. 21 Az új településnév Schaub ötlete volt. 22 A névvel részint Pest közelségét akarták kifejezni, részint pedig azt, hogy a település a jubileumi Szent Imre-évben vált önállóvá. Ennek hatására a település búcsúnapja is megváltozott, mely ettôl kezdve november elsô vasárnapja lett. A településnek ekkor 8185 fônyi lakosságából mintegy 7500 volt katolikus. 23 A hívek nagy számát és lelki igényeit mutatja, hogy az 1920 1930-as években 14 különbözô, katolikus jelleggel bíró egyesület mûködött. Ezek közül talán a Rózsafüzér Társaságot érdemes kiemelni, amely 1911 májusa óta megszakítás nélkül tevékenykedik mint a legrégebbi aktív egyesület. Jelentôs a Pestszentimrei Római Katolikus Társaskör, amely 1934 és 1939 között a Pestszentimrei Katolikus Értesítô címmel folyóiratot adott ki. 1927-tôl kezdve cserkészcsapat is volt, 938. sz. Szemere Cserkészcsapat néven. 24 17 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2611/1927. Ugyanerre a problémára már Kovács Antal esperes is rávilágított a püspökhöz írt jelentésében. Bánszky terveinek bemutatásakor már ô is jelezte, hogy az egyházközség számára meglehetôsen drága lenne a templom. Jelezte azt is, hogy korábban Kerekes Barna ingyen készített egy tervet, ám, mint azt Trungel elmondása alapján tudjuk, az nem nyerte el a hívek tetszését elsôsorban annak szokatlan kereszthajó-elhelyezése miatt. 18 A bankkölcsön felvételét a püspök nem támogatta, sôt tekintettel a soroksárpéteri egyházközség anyagi helyzetére, azt egyenesen vakmerôségnek tartotta. Ennek következtében a püspök vissza is utasította azt a kérést, hogy az egyházmegye vállaljon kezességet a kölcsön felvételekor. Lásd VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 5167/1928. 19 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 4970/1929. 20 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 6574/1930. 21 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 843/1931. 22 Schaubot a névadásért a 2005-ben a XVIII. kerületi képviselô-testület posztumusz Pestszentimréért Díjjal tüntette ki, melyet Gödölle Márton jelenlegi plébános vett át. Lásd Pestszentimrei Örömhírlevél. 2005. nov. 2. o. 23 SZABÓ 406 407. o. 24 PÁNDY Tamás: 100 éves falu a városban Pestszentimre. Budapest 1998. (a továbbiakban: PÁNDY) 187. o.
1074 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 2. kép. Pestszentimrei Szent Imre-templom alaprajza. Plébánia Levéltára (K. M.) Az 1930-as évek elején a gazdasági válság miatt az egyházközség meglehetôsen nehéz helyzetbe került a mintegy 70 000 pengôs adósság miatt, ezért Bánszkyt nem tudták kifizetni. 25 Az egyházközség 1931 májusában vetette fel az ötletet, hogy 25 éves, 6%-os kölcsönkötvényeket bocsátanak ki, és az így befolyó összegbôl próbálnák megváltani a 10%-os banki kölcsönt. Ennek érdekében még egyházközség néhány ingatlanjának eladását is kilátásba helyezték. Továbbá ebbôl a pénzbôl szerették volna folytatni a templom építését is. 26 Végül 1934-ben sikerült a hitelezôkkel megegyezni, hogy a tartozás felének egy összegbeni megfizetése esetén annak másik felét elengedik. Így a váci püspökség, valamint Pest vármegye jelentôs, illetve Soroksár és Pestszentlôrinc kisebb anyagi segítségével sikerült megváltani a kölcsönt. Ettôl kezdve az egyházközség az egyházmegyének törlesztette kölcsöneit. 27 Még ebben az évben sikerült megállapodni Bánszkyval az építkezés folytatásáról, melynek során a 10 m magas torony, a kórus, a csigalépcsôk megépítését, valamint a két oldalbejárat kialakítását tervezték. 28 A munkákkal, továbbá a két 25 Bánszkyt a pestszentimrei templom építése kis híján csôdbe is jutatta. A váci püspöknek több ízben is jelezte szorult helyzetét, és kérte, hogy az összeg legalább egy részét kaphassa meg, hiszen ôt is szorongatják a hitelezôi. A váci püspök erre viszont nem volt hajlandó, tekintettel arra, hogy a templom építése részint egyházi engedély nélkül zajlott, amin maga Bánszky is meglepôdött utólag, továbbá mert a váci püspökség nem is vállalt kezességet templom építkezésének bankhitelezéséhez. Az építész a VKM-tôl és Esztergomtól is próbált segítséget kérni, és kétségbeesésében 1931 novemberében már a templom bezáratásával fenyegetôzött, tekintettel arra, hogy sem a mûszaki, sem a tényleges átadás nem történt még meg. Lásd VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 5557/1930, 6290/1931, 1037/1929. Emellett 1929-ben Hoffmann Aladár is pert helyezett kilátásba az egyházközség ellen amiatt, hogy az nem teljesíti a telekeladás után rá háruló fizetési kötelezettségét. Lásd VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1037/1929. 26 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2492/1931. 27 VARGA 1997. 294. o. 28 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 4429/1934.
1. A PESTSZENTIMREI SZENT IMRE PLÉBÁNIA 1075 melléktoronnyal és az ideiglenes toronysisakkal az ôsz folyamán el is készültek. 1934-ben három harangot is sikerült vásárolni: egy 240 kg-os, egy 150 kg-os és egy 70 kg-os harangot, melyeket 1934. december 2-án felavattak. Az év folyamán egy harmóniumot is sikerült beszerezni. 29 Az egyházközség 100 és 50 pengôs kötelezettség vállalásokat kért a hívektôl, amely összegeket havi 2, illetve 1 pengôs részletekben lehetett fizetni, és a tervek szerint a kötelezettségnek eleget tevôk névsorát a templom bejárata mellett egy márványtáblán örökítették volna meg. 30 A templom padlójának burkolását 1935-ben végezték el, és elkészültek a padok. Ezek és az oltár elkészítésére felajánlásokat reméltek a hívektôl. 31 A következô évben a templom környékét parkosították. 1936 1937-ben a plébániai épületet felújították és bôvítették. 1937-ben Schaub kért a püspöktôl egy kápláni állást, amit megkapott. 32 A templom számára még ebben az évben felajánlott megvételre egy orgonát a pesterzsébeti plébánia jutányos áron (2000 pengô), mely a felújítást is tartalmazta. 33 Emellett az egyházközség terve az volt, hogy a végleges oltárt és szószéket is beszerzi, hogy a templom felszentelésére még a jubileumi Szent István-év keretében, november 8-án, Szent Imre ünnepén sor kerülhessen. 34 Ez a terv meghiúsult. A szószék elkészítésére csak a következô évben került sor, mely Kreisz Antal munkája volt. Ruisz József elkészítette a templom tölgyfa mennyezetét, továbbá elkészült a második sekrestye is, 35 és a hívek áldozatkészsége folytán egy keresztutat is sikerült beszerezni. 36 A templomot végül Hanauer Á. István megyéspüspök 1939. április 10-én szentelte fel. A templom számára még 1938. október 2-án adományozott a soroksári plébánia egy 1782-es hitelesítésû Szentkereszt-ereklyét. 37 A püspök 1939. november 24-én emelte Pestszentimrét plébániai rangra 1940. január 1-jei hatállyal. 38 Az egyházközség 1944-re jelentôs átalakításokat vett tervbe a templombelsô kapcsán. Két mûkô mellékoltárt terveztek emelni Jézus, illetve Szûz Mária tiszteletére, 39 továbbá a két mellékkaput szerették volna áthelyezni. A két kapu egymással szemben helyezkedett el, emiatt huzat keletkezett. Így azt tervezték, hogy a két ajtót befalazzák, és az amúgy is alkalmatlan Szent Szív és gyóntatófülkék helyén új ajtókat nyitnak, amely révén a belsô tér meg is nagyobbodna. 40 Emellett a két mellékoltár elkészülte után tervezték a szentély megnagyobbítását is. Azt tervezték, hogy a szentélyt a hajó rovására egy törtvonalú korláttal kibôvítik, amely a hajó két falát kötné össze. Így az addigi 7 m helyett a korlát 17,6 m hosszúvá válna, és elég tér nyílna, hogy a hívek számára a szentsé- 29 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1935. jan. 2. o. 30 Ezeket a kötelezettségeket a valóságban csak kevesen tudták teljesíteni az amúgy is meglehetôsen szegény településen. Ezzel kapcsolatban a Pestszentimrei Katolikus Értesítô majdnem minden számában sajnálkozását fejezte ki. 31 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1935. aug. 1 2. o., 1937. okt. 2. o. 32 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1887, 3612/1937. 33 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 5832/1937. 34 Pestszentimrei Katolikus Értesítô. 1937. okt. 2. o. 35 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 978/1939. 36 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1774/1939. 37 PÁNDY 1998. 183. o. 38 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 7067/1939. 39 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1470/1944. 40 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 5008/1944.
1076 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 3. kép. Pestszentimrei Szent Imre-templom belülrôl geket ketten szolgálják ki. A hajó térvesztesége pedig csekély lett volna, mivel a két mellékoltár, a keresztelôkút valamint a szószék is a szentély részévé válik. 41 A Budapest felé törô 1944-es szovjet katonai elôre nyomulás november december fordulójára érte el Pestszentimrét. Pataki József káplán jelezte, hogy a német parancs értelmében november 25-ig ki kell üríteni a települést, és mindenkit Komárom vármegyébe szándékoznak evakuálni. Utasítást kért a püspöktôl arra nézve, hogy Schaub plébános hova menjen, hiszen a lakosság 2/3-a már elmenekült, jó részük Pestre, az elsôk között a református lelkész is. 42 Azt is jelezte, hogy a templom tüzérségi figyelôpontként mûködik, viszont két hete már alá van aknázva, és a várható visszavonuláskor fel fogják robbantani. A püspök azt kérte, hogyha helyben nincs óvóhely, akkor a plébánossal együtt lehetôleg Pesten, de mindenképpen a Dunán innen keressenek új szállást, és maradjanak közel a hívekhez, akik hálásak lesznek azért, hogy plébánosuk nem hagyta el ôket a nehéz idôkben. 43 Végül a visszavonuló német csapatok 1944 decemberében a település mindkét templomát, valamint a kultúrházat és a plébániát is felrobbantották. Schaub 1945. áprilisi jelentése szerint bejárati rész a toronnyal és a kórussal együtt teljesen megsemmisült, a tetô és a boltozat is leszakadt. Az oltárok és a stációképek épen maradtak, viszont minden, ami mozdítható volt, elvittek. Gondot jelent az is, hogy áprilisig Pestszentimrén az orosz katonák a tetô faanyagának jó részét eltüzelték, téglákat pedig a lakosság hordta szét. Jelentôs kár érte a plébániát, valamint a kultúrházat, melyeket legnagyobbrészt le is kell bontani. Viszont a Szeretetház teljesen épen maradt, mindössze egy belövést kapott. Schaub jelentette, hogy egy helyi kômûvessel már megállapodott a kultúrház újjáépítésében, amelyben egy szükségkápolnát kíván kialakítani, amely 41 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 5009/1944. 42 Pataki említést tett arról is, hogy a református hívek nagyon nehezményezik lelkészük megfutamodását, és fogadkoznak, hogyha lesz lehetôségük visszatérni Pestszentimrére a háború után, valamennyien áttérnek a katolikus vallásra. 43 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 6370/1944.
1. A PESTSZENTIMREI SZENT IMRE PLÉBÁNIA 1077 augusztusra el is készült. 44 A szükségkápolna szûknek bizonyult, így 1946 májusában Schaub arra kért engedélyt, hogy a vasár- és ünnepnapokon a szabadban misézhessenek és a napi három helyett négy misét tarthasson, amelybôl kettôt a hitoktató mond. A püspök engedélyezte a kivételes helyzet miatt. 45 Schaub következô levelében részleten kifejtette a kultúrház bôvítésének okát. Egyfelôl arra a hívek nagy száma miatt lenne szükség, másrészrôl csak erre a célra sikerült pénzt szerezni a VKM-tôl, végül szükséges egy közösségi tér kialakítása, tekintettel arra, hogy pusztán misézéssel ma már nem lehet pasztorálni. A templom helyreállítása olyan összeget emésztene fel, amekkorát lehetetlen elôteremteni. A renoválás minimálisan 300 000 forintba kerülne, viszont így a korábbinál kisebb lenne a templom, az eredeti épület helyreállítása legalább 700 000 forintot emésztene fel. Ennek hatására végül a püspök engedélyezte a kultúrház bôvítését. 46 1947-ben kezdôdött meg a templom renoválása, és ebben az évben állítottak fel egy 200 kg-os harangot haranglábbal együtt a kultúrház udvarán, amelyet Beresztóczy Miklós áldott meg. 47 A harangot Szlezák Ráfáel öntötte, és mai napig is csupán ez az egy harang található a templomban. Az 1948-as esztendô keserûen kezdôdött, mivel a Belügyminisztérium 1948. január 23-án kelt rendelete értelmében fel kellett oszlatni a Katolikus Kört. Az indoklás szerint a Kör alapszabályszerû mûködésre nem képes, tevékenységének szüneteltetésére viszont nem kért engedélyt. Schaub ugyan fellebbezett a kör feloszlatása ellen, eredménytelenül. 48 1948-ban viszont sikerült a templom felújításához és a kapcsolódó tervek elkészítésével Vida Ferenc építészmérnököt megbízni. Az építkezés megkezdése elôtt Schaub leszögezte, hogy egyszerre csupán annyit építenek, amennyire pénzük van. 49 A kivitelezéssel augusztusban Dávid Gyula építészmérnököt bízták meg, aki novemberre elkészült az építkezés elsô ütemével. 50 Ettôl az évtôl kezdve a betegeskedô Schaub Mihály helyett káplánja, Bognár Ferenc intézte az ügyeket, aki mellé kisegítô lelkészként az egyházmegye július 1-jétôl Zsák Pétert nevezte ki. 51 1950-ben került sor a torony helyreállításának megkezdésére, és a Lakás és Középítési Ipari Központ által jelölt Hidi Imre államosított vállalatát bízták meg. A templom építése 1951-ben megakadt, így 1955-re csupán a szükségkápolna és a plébánia épületének újjáépítésével készültek el. Idôközben, 1951. augusztus 24-én elhunyt Schaub Mihály plébános, utódja 1955 októberéig Bognár Ferenc lett. Bognár 1954-tôl többször is kérvényezte az egyházmegyétôl, hogy a pünkösdi és a missziósvasárnapi perselypénzeket a további építési munkálatokra fordíthassák. Utódja, Csorba Imre 1955-tôl már a templomépítésre koncentrálhatott. 1958-ra vették tervbe a kômûvesmunkákat, valamint a tetô rendbehozatalát. 52 Ezekkel a munkákkal 1959. február március fordulójára végeztek, 44 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1063, 1064, 2243/1945. 45 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2166/1946. 46 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 6547/1946. 47 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2498/1947. Ezzel kapcsolatban Schaub a következôt írta: A harangláb anyagát, elkészítését és felszerelését egy budapesti gyár komunista vezetôsége teljesen ingyen ajánlotta fel, de nem fogadtam el. A magunk erejébôl is meglesz. A püspök válaszában erre így reagált: Jóváhagyólag tudomásul veszem, hogy Esperes úr a felajánlott ingyen-munka helyett inkább támogatta a munkanélküli iparosokat, amikor velük készítette el a szükséges állványt. 48 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2221/1947. 49 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 4213/1948. 50 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 7560/1947, 5494/1948. 51 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 4729/1948. 52 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 292, 4313/1958.
1078 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 4. kép. Szent Imre (ólomüveg ablak) a nyár folyamán pedig már az ablakok ideiglenes beüvegezéséhez, valamint a hajó és a szentély renoválásához is hozzáláthattak. A két sekrestyébôl az ôsz folyamán viszont csak az egyiket sikerült felújítani, mivel a Tanács ráterhelt az egyházközségre 33 400 forint árkiegyenlítési forgalmi adót. A következô években a munkák folytatását az egyházközség telekeladásokból tudta finanszírozni. Ezekre az évekre elsôsorban a mennyezet elkészítését, a tornyok befedését, valamint az ajtók, ablakok beépítését tervezték. 53 A mennyezet elkészítése csak lassan haladt elôre, és a toronysisakok nem kerülhettek a helyükre a Légó Parancsnokság, valamint a Geodéziai és Térképészeti Vállalat kérésére, így azokat csak pártázatos mellvéddel látták el. 54 A villanyszerelést 1963-ban kezdték el. 55 A belsô munkálatok 1966 szeptemberére már igen elôrehaladott állapotban voltak, és Csorba is jelezte a püspökség felé, hogy lassan át lehetne költözni a szükségkápolnából. A plébános azt is felvette, hogy az átköltözés után eladhatnák a kerületi Tanácsnak a kultúrházat, így a szükségkápolna épületét, és az abból járó összegbôl be lehetne fejezni a templom építését. Végül a Tanács csak 1967. december 8-án vásárolta meg az épületet 140 000 forintért. 56 Csorba Imre 1976-ban korára és egészségi állapotára való tekintettel a nyugdíjazását kérte. A hívek kérésére utódjául Szigetvári Imrét, a káplánt nevezte ki a püspök. Az egyházközség jelezte, hogy a templom mennyezete ázik, a sekrestye kéménye rossz, a templom bútorzata is hiányos és rossz állapotú. 57 A tetô felújítására végül 1977 nyarán került sor. A tetô beázásán túl a melléktornyok állapota is kétségbeejtô volt. A világháborúban elpusztult tornyokat ideiglenesen állították helyre, és szintén beáztak. A munkálatokat végül 1977-ben végezték el, de kisebb melléktornyokat emeltek. 58 A nagytorony felújítására több mint tíz évet kellett várni. 1984-ben Szigetvári már jelezte a püspöknek, hogy szükség lenne a lassan életveszélyessé váló torony felújítására és bevakolására. Emellett a soha be nem vakolt külsô homlokzat tatarozásához is egyházmegyei segítséget kért a plébános. Igaz, a tatarozást az egyházközség társadalmi munkában elvégezte, de az anyagköltségekre nem volt pénzük. A templomtorony felújítására végül 1990-ig kellett várni. A költségek elôteremtése érdekében az egyházközség túladott a Kisfaludy 41/A sz. alatti telken is. 59 A munkálatokat 1990 nyarán Godó István végezte, akinek a nevéhez fûzôdött többek között a kispesti Nagyboldogasszony-templom átalakítása és a fóti templom rekonstrukciója is. 60 Végül 1990. december 13-án a toronysisak is a helyére került. 61 A templom kertjében látható fa Szent Imre-szobrot, amelyet Frech Ottó fafaragó mûvész készített, 1991. december 9-én avatták fel. A templomon belül a két oldalhajó- 53 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 483/1960. 54 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 651/1962. 55 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2353/1963. 56 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 2482/1966. 57 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1833/1976. 58 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 914/1978. 59 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 1675/1984. 60 VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 509/1990. 61 PÁNDY 186. o.
1. A PESTSZENTIMREI SZENT IMRE PLÉBÁNIA 1079 ban egy-egy festmény található: az északkeleti oldalhajó falán látható Katona Fodor György 1910-ben készült X. Pius-portréja, amely megsérült a második világháború folyamán, a délnyugati oldalon pedig Sandro Botticelli A három királyok imádása címû festményének XIX XX. század fordulóján készült, az eredetinél valamivel nagyobb másolata. Ez utóbbi valószínûleg 1978 körül kerülhetett a plébánia tulajdonába ajándékozás révén. 62 Az említett festményeken kívül még hét szobor található az oldalhajókban: Szent Erzsébet, Júdás Tádé, Páduai Szent Antal, Szent Rita, Szent Margit, Szent József, Kis Szent Teréz, valamint a fôoltár mellett egy Jézus Szíve-, illetve egy Szûz Mária-mellékoltár. A fôoltáron Szent Imre szobra található. 63 A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során átkerült a Váci Egyházmegyétôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez és jelenleg a Pestszentlôrinc- Soroksári Espereskerülethez tartozik. 64 A plébániának 14 000 híve van. Mai határai a következôk: Kôrös u. Kettôs Kôrös u. Hunyadi János u. M5-ös autópálya városhatár Alacskai út Flór Ferenc u. (egyik oldala sem). 65 A plébánia élére 2003-ban Gödölle Márton személyében új lelkész került. Munkássága folyamán került sor a templom riasztórendszerének kiépítésére, továbbá 2005-ben a sekrestyeajtó cseréjére. 66 2001-ben az egyházközség visszakapta a plébániatelek sarkán álló, egykori cserkészházat, amelyben két hittantermet alakítottak ki. 2003-ban felépült a régi plébániaépület mellett az új plébánia is. 67 Gödölle Márton plébános tevékenysége nyomán indult útjára 2004 húsvétján a Pestszentimrei Örömhírlevél címû, havonként 400 példányban megjelenô hírlevél, amely bepillantást enged nyújtani a plébánia életébe. Ugyanebben az évben alakult meg a plébánia ifjúsági kórusa is, mely 2007-tôl Néri Szent Fülöp Ifjúsági Kórus néven Szabó Balázs kántor vezetésével rendszeresen közremûködik a vasárnap délelôtti szentmiséken. Továbbá a plébánia keretei között mûködik még Jézus Szíve Család, Rózsafüzértársaság, valamint egy általában több mint húsz fôvel rendelkezô ministránscsapat is. Emellett rendszeresen tart az egyházközség gyalogos zarándoklatokat, ifjúsági és hittanos táborokat. A bôvülô közösségi életet jól mutatja, hogy 2006 folyamán Erdô Péter bíboros külön engedélyével lehetôvé tette Bönöczk Péter, Pálfalvi László, Szabó Balázs és Kovács János kántor számára a liturgikus cselekmények végzését. Utóbbi kettô az igeliturgiák, Kovács kántor pedig a temetések végzésére is megkapta a felhatalmazást. 68 Az 1945 utáni újjáépítés óta a templom állapota sokat romlott. Mállani kezdett a külsô vakolat, a templombelsô vizesedésnek indult, és a tetôperem téglái életveszélyesen kilazultak. 69 Ezen túlmenôen több nagyszabású munkára is elhatározta magát az egyházközség. Részint, mert a településen nincsen temetô, így a templom oldalában egy urnatemetô létrehozását tervezik, emellett pedig egy új közösségi ház építése is tervbe van 62 Ezt valószínûsíti az is, hogy a az 1977. január 20-i Csorba Imre és Szigetvári Imre plébánosok közötti átadás-átvételi jegyzôkönyvben errôl a festményrôl nincs említés. A másik festményrôl meg kell jegyezni, hogy Gödölle Márton plébános szerint azt az 1960-as években restaurálták, viszont az említett jegyzôkönyvben még sérültként van feltüntetve. VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 172/1977. 63 Valószínûleg csak a Szent Rita-szobor került 1977 után a templomba, mivel arról az említett jegyzôkönyv nem tesz említést. VPL Acta Parochiarum. Pestszentimre 172/1977. 64 Schem. 2007. 450. o. 65 Schem. 2007. 450. o. 66 Pestszentimrei Örömhírlevél. 2005. jún. 8. o. 67 Schem. 2007. 450. o. 68 Pestszentimrei Örömhírlevél. 2006. szept. 5. o. 69 Pestszentimrei Örömhírlevél. 2005. jún. 8. o.
1080 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET véve, melynek egyelôre csupán a látványtervei készültek el. A legégetôbb feladat azonban a templom tetejének a cseréje, amely európai uniós források bevonásával várhatóan 2011-ben készül majd el. 70 Az egyházközség életében jelentôs év volt a 2007-es jubileumi Szent Imre-év. A 2007. november 11-i templombúcsún a herceg nevét viselô valamennyi település képviseltette magát. Háromfôs delegáció érkezett a lengyelországi Szentkereszt-kolostorból is, és ezen alkalommal Bernard Briks prior jóvoltából közszemlére tették a kolostor Szentkereszt-ereklyéjét, amelyet Szent Imre herceg adományozott Vitéz Boleszlávnak. 71 1929 1951 Schaub Mihály dr. 1951 1955 Bognár Ferenc 1955 1976 Csorba Imre Archontológia 1976 1986 Szigetvári Imre 1986 2003 Jegyes Molnár Béla 2003 Gödölle Márton KATKÓ MÁRTON ÁRON 70 Pestszentimrei Örömhírlevél. 2010. máj. 1. o., 2010. jún. 1 3. o. 71 Pestszentimrei Örömhírlevél. 2007. dec. 2. o.