Ször-nyűvölgyi-patak 244 245 Kéktúraállomás 33. NAP: Putnok vá. i barlang Az út hossza: 25,9 km Pecsét kiegészítőút Ajánlott szálláshelyek Szakasz (kezdőpont, végpont) Táv (km) Emelkedés (m) Lejtés (m) Idő (óra, perc) 33. NAP 31,1 SZENT ISTVÁN-VÁNDORLÁS 2008 GYERE VELEM, MAGYARORSZÁG! Putnok vá. barlang 1. Putnok vá. 2. 3. barlang - Bagolyvár fogadó Pajtaszállás Oktatóközpont Zádorfava paplak Tóhegy vendégház Baradla camping és turistaház 10,7 7,7 12,7 672 250 125 297 460 192 111 157 8: 52 3: 05 2: 07 3: 40 Kiszsidány Kéktúra útvonala Putnok vá. i bg. Ambrózi-erdő Ilona-völgy 31,1 km Ilona-szobor Baradla-barlang 33. NAP i-tó Magasság Kincsedpuszta Kavicsoshegy Putnok vá. (0 km) (10,7 km) (7,7 km) barlang (12,7 km) Galyagos-h. Trizs Kezdőponttól mért távolság 35 km Égés-t. Nagy-Szőlő-t. SZLOVÁKIA Bors-völgy 1. A putnoki vasútállomásról továbbindulva a Rákóczi Ferenc utcán érjük el a településen áthaladó 26-os főutat, itt balra fordulunk, majd pár száz lépés után a Serényi Béla utca felé vesszük az irányt. Putnokot elhagyva megérkezünk a Forrás-völgybe, innen egy hosszú aszfaltos szakasz következik. Az aszfaltút jobbra eső S kanyarjában a jelzéseket követve egyenesen haladunk tovább. Elhagyunk egy irtásfoltot, majd ösvényünkről az aszfalt-útra térünk. Nemsokára elérjük a Pálma-forrás tisztását. A kék jelzések itt újra egy ösvényen vezetnek tovább a dombok közé. Hosszabb kapaszkodó kezdődik a Piroska-hegyre, majd egy irtásfolt után ereszkedni kezdünk. Miután újra elértük az erdőt, utunk jobbra fordul, és megérkezünk a Kis-Mohos-tó partjára. Tompa Mihály Emlékmúzeum Piroska-t. Nagy-Mohos tó Kis-Mohos tó Pálma-forrás Szörnyű-völgyi erdészház A kéktúra ösvényén hamarosan újra kiérünk a Putnok és közötti útra. Ezen folytatva az utat körülbelül 1 km után balra, ismét egy ösvényre térítenek a jelzések: a kéktúra útvonala ereszkedni kezd. PUTNOK 26 B o r s o d i - m e d e n c e Serényi-kastély Gömöri Múzeum Putnok vá. 26
246 247 2. 3. 4. Újra az aszfaltúton haladva érjük el szélső házait, aztán a Tompa Mihály utcán a faluközpontot is. Itt tudunk majd pecsételni. Innen felé vesszük az irányt. A két falu között haladunk a Zánkó-hegy és a Cserje-oldal lankáin. Ide érve a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesületnél pecsételünk. Következő állomásunk. ről kiérve utunk emelkedni kezd a mezők között a Karu-fészke-tető gerince felé, melyet kb. fél órán belül elérünk. Innen utunk lejtőbe fordul és irtások mellett haladva érkezünk el a előtti Bors-völgybe. Bal felé rövidebb kitérőt teszünk a jelzéseket követve, így megkerüljük a lenti nádast. Egy domb tetején meglátunk egy majorságot, kisvártatva pedig észrevehetjük házait is. A falu előtt rátérünk a szuhafői országútra, itt jobbra fordulunk és kijutunk szélső épületeihez. Erről az utcáról balra fordulunk, így érkezünk el pecsételőhelyünkhöz, a kocsmához. A kocsma utáni sarkon balra fordulunk, ez az út kivezet bennünket a faluból. Egy nagy kanyar előtt letértünk az aszfaltútról balra és megkezdjük a felfelé menetet a Nagy-Szőlő-tető gerince felé. Mezőkön, legelőkön vezet keresztül a kéktúra útvonala, fenn a gerincen pedig elérjük az erdőt is. Végighaladunk a gerinc csúcsai között, az Égés-tető, a Galyagos-hegy és a Kavics-tető erdeiben. Az Égés-tető után utunk egy kis darabon az erdő peremén halad. A Kavicsos-hegyen utunk több ágra szakad, ezért fokozottan figyelni kell, de itt a sűrűn elhelyezett jelzések is segítik a tájékozódást. Később egy széles földútra érünk ki, ezen egészen a szlovák magyar határig gyaloglunk. Az út itt balra fordul, de mi jobb felé ösvényre térünk, és néhány percen belül az re vezető aszfaltúton megyünk tovább. et elérve balra fordulunk az útelágazásban, és az út szélén kiépített járdán haladva elérjük a Baradla-barlang melletti Barlang Szállót. Itt pecsételni is tudunk. Tompa Mihály Emlékmúzeum A Tompa Mihály Emlékmúzeum épülete. A költő 1849 és 1851 között élt a faluban mint református lelkész, és számos ismert költeménye keletkezett ebben az időben. Az emlékmúzeumban eredeti és korhű berendezési tárgyak, levelek, dokumentumok mutatják be Tompa Mihály életét és munkásságát. A keleméri Tompa Mihály Emlékmúzeum A falu főterén találjuk a középkori templomot, amelyben hajdan Tompa Mihály pap és költő prédikált (két évet töltött en), valamint az emlékmúzeumot, amely életének fontosabb állomásait mutatja be. Az 1967-ben felújított emlékmúzeumban kéziratokat, Tompáról szóló tanulmányokat tekinthetünk meg, és megismerhetjük élete történetét születésétől haláláig. A gömörszőlősi Néprajzi gyűjtemény és Kisgaléria A múzeum a történelmi Gömör értékeit gyűjti, a galériában elsősorban környékbeli művészek állí-tanak ki, de a gömörszőlősi gyűjtemény a Tompa-kultusz ápolásának és a Mohos-tavak kutatásának is központja. A régi iskola épületében lévő Kisgaléria nyújt otthont a környékbeli művészek alkotásainak, a könyvtárnak és a kéziratgyűjteménynek. A régi gazdasági épületben keramikusok, festőasztalosok és ácsoltláda-készítők munkáit láthatjuk, de meg-ismerkedhetünk népi háztartási eszközökkel is. Az udvaron a kender és a len feldolgozásának eszközeit és kész textíliákat tekinthetünk meg. Az aggteleki barlangszálló Az aggteleki barlangszálló és mellette az a 40 méteres sziklafal, aminek a tövében nyílik a cseppkőbarlang természetes bejárata.
248 249 Települések: (község) Az i Nemzeti Park Kilátás Trizsre az Égés-tető oldalából Az i Nemzeti Park Magyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok védelmében alakult, de számos védett növény- és állatfaj is található a területén. Az Aggtelki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án berlini ülésén a világörökség részévé nyilvánította. Az Égés-tető erdejében A Gömöri dombvidéken elterülő, az ózdi kistérséghez tartozó, 580 fős település. A falu határában kő- és bronzkori leleteket tártak fel. A település az Árpád-kor óta fennáll. A honfoglalás idején a Hanva nemzetség szállásterülete volt, a nemzetséghez tartozó katonák laktak itt. A község nevét 1232-ben említette először oklevél. A tatárjárás után vár épült a környéken, az ismert Mohosi várhegy építménye, amelyet már a XIV. században romként említenek. A török időkben a falu elnéptelenedett, de később újra benépesült. Földbirtokosa volt az idők során a Doby, a Putnoky, a Diószeghy, a Hámos és a Vadnai család. Tompa Mihály két évig volt a falu lelkésze. (község) 3728, Tompa M. u. 17 tel.: +36 48 435 501 e-mail: kelemer.onk@freemail.hu web: www.kelemer.hu polgármester: Szala Pál A református templom (XIV. század) A Tompa Mihály Emlékház A Mohos-tavak A keleméri református templom főterén találjuk a középkori templomot, a református parókiát, a Tompa Mihály emlékmúzeumaként is funkcionáló egykori káplánlakot és a református iskolát. Az 1700-as években épült, középkori eredetű templom külső falán látható freskó az utasok védőszentjét, Szent Kristófot ábrázolja. A szószéket és pelikános figuráit 1775-ben készítették. Bagolyvár fogadó (összes férőhely: 8 fő) 3728, Tompa M. u. 22. tel.: +36 48 435 543 web: http://bagolyvarfogado.multiply.com/
250 251 A Gömöri-dombvidéken elterülő, a kazincbarcikai kistérséghez tartozó, mindössze 90 lakót számláló település. Először 1232-ben említik, régi neve Poszoba volt. 1879-ben elmosta egy vihar, de újra felépült. A lakosság hosszú ideig mezőgazdaságból élt. A környék ipari fejlesztése nyomán azonban megindult az elvándorlás. 1906-ban vette fel a település a szőlőkultúra emlékére utaló nevet, és egyben ez az egyetlen község, amely ma is őrzi a történelmi Gömör, Gömör-Kishont vármegye nevét. A falu elzártságának köszönhetően számos hagyományos lakóház, gazdasági épület maradt fenn. (község) 3728, Kassai út 20. tel.: +36 48 435 017 fax: +36 48 435 501 polgármester: Kovács László János A hagyományos gyapjúfeldolgozó műhely A Szabadtéri Múzeum A Helytörténeti Gyűjtemény Az Ózd Kazincbarcika háromszögben fekvő, 536 fő lakta, a kazincbarcikai kistérséghez tartozó település. Névadója, Zádor, a település egykori birtokosa a XIII. század első felében élt. A falu évszázadokon át az Árpád-kori Zádortól leszármazott családok kezén volt. Lakosságának nagyobbik része még a XVII. században is Zádor leszármazottja volt. A falu elszegényedését fokozták a háborús idők kárai és a nagy pestisjárvány, amely nemcsak a lakosságot, de az állatállományt is sújtotta. A XVIII. század végétől kisgimnázium működött a községben. (község) 3726, Nagy út 16. tel.: +36 48 358 001 fax: +36 48 358 001 e-mail: zadorfjegyzo@freemail.hu polgármester: Kósik István A Czenthe-ház A Szakáll-kúria A református templom és parókia A gömörszőlősi Szabadtéri Múzeum A múzeumban a re és környékére jellemző hagyományos népművészeti eszközöket, emlékeket tekinthetünk meg, így közlekedési és gazdálkodási eszközöket, a népi faművesek munkáit bemutató gyűjteményt, vagy a mézeskalács-dísztárgykészítők munkáit. Az 1803-ban épített, késő barokk stílusú zádorfalvai református templom és lelkészlak felett, a dombon áll. 1925-ben átépítették. A lelkészlak 1845-ben épült, későbbi eredetét mutatja klasszicista stílusa is. Pajtaszállás (összes férőhely: 4 fő) 3728, Kassai u. 46. tel.: +36 48 435 011 paplak (összes férőhely: 36 fő) 3726, Petőfi utca, református parókia tel.: +36 48 358 183 Oktatóközpont (összes férőhely: 18 fő) 3728, Kassai u. 37. tel.: +36 48 435 016
252 253 (község) az edelényi kistérséghez tartozik. 628 fő lakja, és itt található az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a Baradla-barlang. A terület az őskor óta lakott, itt is tártak fel az ún. bükki kultúrához tartozó tárgyakat. A települést elsőként 1295-ben említik Ogogteluk néven. 1858-ban tűzvész pusztította el, a második világháború idején pedig a frontvonal közelsége okozott pusztítást. A Baradla-barlang A világörökség legismertebb cseppkőbarlangja Közép- Európa legnagyobb barlangrendszere. A barlang időszakosan aktív, patakos karsztbarlang, melynek sziklacsarnokaira, óriási cseppkőalakzataira évente több ezer turista kíváncsi. A Baradla nemcsak a legismertebb, de a legrégebben kutatott, legismertebb, a leghosszabb, egyben a képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang. Csokonai Vitéz Mihály barátja, Puky István Ragályi Gedeon társaságában 1801. július 5-én látogatta meg a cseppkőbarlangot. Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit Úti jegyzetek című munkájában írta le. Természeti értékeinek köszönhetően a település ma kiemelt turisztikai jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 6-án az i-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait a világörökség részévé nyilvánította. (község) 3759, Kossuth út 8. tel.: +36 48 343 023 fax: +36 48 503 209 web: www.aggtelek.hu polgármester: Éles Miklós A Baradla-barlang Az i Nemzeti Park A református templom A Béke Gyógybarlang AGGTELEK község Baradla-barlang Deák F. u. Deák F. u. Kossuth Lajos u. i-tó József Attila u. Jósvafői u. Gömöri u. Ady E. u. Vas Imre u. Tóhegy vendégház (összes férőhely: 4 fő) 3759, Jósvafői u. 4. e-mail: tohegy@freemail.hu tel: +36 30 445 1763 fax: +36 48 503 204 i Nemzeti Park Baradla camping és turistaház (összes férőhely: 30 db faház, 60 lakókocsi hely és 120 sátorhely) 3759, Baradla oldal 1. tel.: +36 48 503 005 fax: +36 48 503 002