R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K FOLIA B N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A (SERIES NOVAi 1959. TOM. XU. Nr, 23. T Á R S A S Á G I É L E T Kivonat a MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG alapszabályaiból. A Magyar Rovartani Társaság eléggé terjedelmes alapszabályainak teljes közlésére ezúttal nincs módunk.az alábbiakban közölt lényegesebb részletek - ujabb tagjaink tájékoztatásán kivül - alkalmasak arra, hogy Társasagunkoa esetleg belépni kívánókat tagjaink ezek alapján meg tudják ismertetni Társaságunk vázlatos szervezetével és céljaival. 1.. A Társaság cime, székhelye, pecsétje. Cime: Magyar Rovartani Társaság. Székhelye: Budapest. Működési területe: Magyarország. Hivatalos nyelve: magyar. Pecsétje és bélyegzője: egy Magyarország rovarfaunájára jellemző bogár /Pselaphus mehadiensis Priv./ képe; a körirás: Magyar Rovartani Társaság 1910 /alapitási éve!/. 2.. A Társaság célja. A rovartant általában mivelni, elsősorban Magyarország rovarvilágát kutatni és vizsgálni, tekintettel a gyakori «ti /mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti stb./ rovartanra e rovartani ismereteket terjeszteni. 6.. A tagok felvétele. Aki alapító vagy rendes ^aggá kivan belépni, az eobeli szándékát a Társaság egy tagjának ajánlás végett bejelenti.
Az ajánlottakról a titkár a választmányi ülés elé véleményes jelentést terjeszt, ahol a tagot szótöbbséggel veszik f e l. 7. "K A tagok jogai. A tagoknak joguk van a gyűléseken s a Társaság egyéb összejövetelein résztvenni, uj tagokat ajánlani, a közgyűléseken szavazni... 8.. A tagok kötelességei. A rendes tag a Társaság pénztárába a közgyűlés által évről-évre megállapított évi tagdijat köteles a naptári év első negyedében befizetni... 9.. A tagság megszűnése....a/ AJci a Társaságból a három év letelte után kilépni akar, tartozik ebbeli szándékát levélben a naptári év október l - i g a titkárnak bejelenteni... c/ A tagsági dijat felszólításra sem fizető tagokat a titkár előterjesztésére a választmány a tagok sorából törl i. d/ Az a tag, aki a Társaság célját vagy érdekeit veszélyezteti, akit vagyoni közerkölcsbe ütköző cselekmény miatt a biróság jogerősen elitélt, vagy aki haza- vagy nemzetellenes magatartást tanusit, a választmány határozata alapján a tagságból kizárható... A törölt, valamint kizárt tag a törlést vagy kizárást követő 15 nap alatt a legközelebbi közgyűléshez fellebezhet. 10.. A közgyűlés....a/ Rendes közgyűlést a Társaság évenként egyszer az év első negyedében tart, melyre a tagok a Társaság folyóiratában vagy postám küldött meghivókkal, legalább 14 nappal a közgyűlés határnapja előtt, a tárgysorozat közlésével hivatnak meg. b/ Rendkívüli közgyűlést az elnök vagy választmány, valamint a számvizsgáló bizottság is mindenkor összehivhat, ha sürgős és fontos ügyek elintézése ezt kivánja.ugyancsak tartozik az elnökség rendkivüli közgyűlést összehívni akkor is, ha 20 tag aláirt és megokolt kérvénnyel erre felszólitja.
A rendes és rendkivüli közgyűlésen rósztvenni, a társasági szabályokra ós ügyrendre vonatkozó Javaslatokat tenni,a felszólalás jogával élni, szavazati jogát gyakorolni minden jelenlevő, tagsági kötelességeinek rendesen eleget tevő tag jogosult... A közgyűlés elé terjesztendő indítványok legkésőbb január 31-ig a titkárság utján a választmánynak Írásban bejelentendők, hogy utóbbinak alkalma legyen azokkal foglalkozni és Javaslatát a közgyűlésnek megtenni....a választmány a Társaság ügyeit mint közvetlenül i - gazgató ós foganatosító testület vezeti, végrehajtó szerve a közgyűlésnek... /Összeállította: Dr.Nagy B. titkár/ Társasági élet 1958-ban. Az 1956-57. évi részleges szünetelés után az 1958. esztendő végre ismét teljes értékűnek mondható a Magyar Rovartani Társaság történetében. Folyóiratunk, a Rovartani Közlemények jelentős terjedelmének megtartása, az előadók ós az előadások számának szaporodása, s nem utolsó sorban tagjaink számának kielégitő ütemű gyarapodása mind arra mutatnak,hogy Társaságunk egészséges életű ós munkája jó uton halad. Társaságunk szellemi élete elsősorban folyóiratunk révén és előadóüléseinken nyilvánul meg. Ha ezeket közelebbről megnézzük, feltétlenül figyelemre méltó eredményekről számolhatunk be. A Rovartani Közlemények XI.kötete két részben, 512 oldalon jelent meg, a szokott kiállításban, több fénykép-táblával.?jiadez jórészt Kovács I. Endre szerkesztőnek érdeme, aki folyóiratunk szerkesztési munkáit ez évben is körültekintő figyelemmel ás nagy ügybuzgósággal végezte.
Társaságunk szellemi életének kiegyensúlyozottságát kell látnunk abban is, hogy folyóiratunk 1958. évi /XI./ kötetében szereplő 28 nagyobb cikk úgyszólván felöleli az e- gé&z rovartan területét. Általános ás methodikai jellegű ta nulóiatokon kivül bőségesen szerepelnek szisztematikai, fauni3ztikai, ökológiai 'dolgozatok és az általában mindig domináló coleopterológiai, lepidopterológiai, valamint hymenopterolőgiai cikkek mellett most arányosan találunk Dipterákkal, Odonatákkal, Orthopterákkal, Thysanoptérákkal és Homopterákkal foglalkozó tanulmányokat is. Talán némileg rovarfiziológiai tárgyú cikkeket hiányolhatnánk, - valljuk meg, hogy ebben mindig elég gyengék voltunk; az viszont bizonyos, hogy a Rovartani Közlemények hallgatólagosan elismert célja elsősorban Magyarország rovarvilágával foglalkozó faunisztikai, szisztematikai,állatföldrajzi ismeretek közlése ós öszszegyüjtése. A nagyobb, áttekintőbb jellegű tanulmányok mellett a jövőben fokozott mértékben kell helyet biztositanunk kisebb, de ugyanakkor eredeti és értékes megfigyeléseket tartalmazó apró közleményeknek. Amatőr és ifjabb tagtársaink - az idősebbek, illetve tapasztaltabbak szives támogatásával - elsősorban ezekkel az apró közleményekkel járulhatnak hozzá folyóiratunk változatosságának emeléséhez,s ugyanakkor értékes megfigyeléseik sem vesznek el az entomologie számára. Folyóiratunkban továbbra is helyet kell adnunk olyan, a környező területekre, különösen a Kárpátmedencóre vonatkozó állatföldrajzi, faunisztikai és szisztematikai cikkeknek, amelyek a szomszéd országok entomológusainak tollából származnak. Mondanunk sem kell, hogy a Kárpátmedencóre vonatkozó ismereteink ilyen bővülése mennyivel előre visz bennünket állatföldrajzi és egyéb kérdések megoldásában, s ezeken tulmenőleg baráti kapcsolatok további elmélyülését teszi lehetővé a környező államok és országunk entomológusai között. Társaságunk szellemi életének másik igen fontos aszpektusát előadóüléseink képezik, amelyek a közvetlen tapasz-
talatcserével és entomológusaink személyes találkozási lehetőségeivel más módon alig pótolható kapcsolatokat tartanak fenn tagjaink között, s másrészt ifjabb szaktársaink szakmai nevelésében töltenek be értékes szerepet. Szép számban megjelenő vendégeink pedig ugyancsak előadóüléseinken tájékozódhatnak Társaságunk életéről. 1958-ban, a rendszeresen megtartott 10 előadóülésünkön 25 előadó szerepelt, összesen 34 előadással. Számszerűleg is szép eredmény ez, s rögtön itt kell köszönetet mondanunk az előadók önzetlen fáradozásának, akik mindig készséggel tárták elért eredményeiket Társaságunk hallgatósága elé. Előadóüléseink tárgysorozata a következőképpen alakult: 1958.jan.17-én: Dr. Szelényi_Gusztáv: A szemaforont fogalma az entomológiában./elnöki megnyitó./ Dr»_Gozmány_László: Rovargyűjtés Egyiptomban.I.Uti élmények./szines diapozitivekkel./ Hallgatóság létszáma: 106. 1958.febr.21-én:??i_ 2H^BX_készló: Rovargyűjtés Egyiptomban. I I. Gyüjtéstechnika ós általános rovartani megfigyelések. /Szines diapozitivekkel./ teimann_henrik: Uj módszer a rovarok preparálására. Dr._Nagy_ Barnába s : Egy ujabb sáskafaj Kárpátmedence faunájából. Hallgatóság létszáma: 93. 1958.márc.21-én: Szőcs_József: A juharfák termésében élő Nepticulákról /sericopeza csoport/. Dr_.Gozma.ny_László: Rovargyűjtés Egyiptomban. III.Molylepkék. Bezsilla_László: Ritka lepkevendég Magyarországon /Celerio lineata ssp. livornica Esp./. Reicher t_g^bor: A franciadarázs Hyphantria-hernyót ragadozó tevékenysége. Hallgatóság létszáma: 52. 1958.ápr.18-án: Bognár_Sándor: A rizsvetés Ízeltlábú kártevői Magyarországon. Tallós_Pál: Adatok néhány ritka nagylepkefaj hazai előfordulásához. Szalav_Líarzsó_ László: A komócsincrmányos /Sphenophorus striatopunctatus Goeze/, egy ujabb fükártevő
Magyarországon. Könyvismertetés: Szelénéi_G_. ismerteti Balogh J. zoocönológiai kézikönyvének 2. kiadását. Hallgatóság létszáma: 48. 1938.máj.16-án: Sáringer Gyula: Életmódtaní megfigyelések a mustárdarázson /Athalia glabri colli s Thomson/. Endródi-Younga_Sebestjón: Bogárgyüjtőuton a Déli-Kárpátokban. /Szines diapozitívekkel./ Könyvismertetés: a/ Mihályi_F_ ismerteti Magyarország állatvilága" ujabb rovartani köteteit, b/. NagyB. ismerteti M_Beier és K.Harz orthopterológiai könyveit. Hallgatóság létszáma: 38. 1958. j un. 20-án: Dr^_BalOjg^_J_in.os: Entomológus szemmel Lengyelországban. Balás_Góza: A furólegyek /Tripetidae/ hazai tápnövényei ós kertészeti jelentőségük.? _Bndrődi_Sebő: Cönológiai gondolatok. Hallgatóság létszáma: 38. 1958.szept.l9-ón: C?iC áocsa 5iüi A: Ubrizsy - Reichart: Termesztett növévényeink c. könyvének ismertetése. Dr._Endrődi_Sebő: A zoocönológiai adatgyűjtés kérdései. Dr ; Kaszab Zoltán: Gyüjtőuton Montenegróban. Hallgatóság létszáma: 47. 1958.okt.18-án: Mádi Rezső: Eddig felkutatott adatok a magyar cserzőgubacsok történetéből. Rácz Gábor: Nevelési kisérletek hernyók vitaminos táplálásával. Tóth György: Adatok a csipkéspoloskák /Tingidae/ hazai tápnövényeinek ismeretéhez. Bálás Béla: Tennivalók a rovartani munka megjavitása érdekében. Hallgatóság létszáma: 51. 1958.nov.21-én: Dr.Kadocsa Gyula: Háromszáz 3^akülés. Dr.Kaszab Zoltán: Beszámoló a londoni zoológiai kongresszus entomologie! vonatkozásairól, hallgatóság létszáma: 75-1958.dec.19-énv Dr.Mihályi^ferenc: Megemlékezés Aczél Mártonról, Móczár Miklós: A Tárpátmedence ősméheinek revíziója, életmódja és
elterjedése. Talles Pál: Adatok a Vend-vi dák ós az őrség nagylepke- faunájához. JenserGábor: A rövidszipókájú'* filoxerarassz magyarországi előfordulása. Dolinka_Bertalan:Laspeyresia eompositella P., a lucernamag ujabb kártevője Magyarországon. Hallgatóság létszáma: 56. Slőadó tagtársaink közül Gozmány L. 3, Bálás G.,Kndrődi Sebő, Kaszab Z., Tallós P. 2-2, Balogh J., Bezsilla L., Bognár S., Dolinka B., Endrődi-Younga Sebestyén, Jenser G., Kadocsa Gy., Mádi R., Mihályi P., Móczár M., Nagy B., Rácz G., Reichart G., Sáringer Gy., Steinmann H., Szalay Marzsó L., Szelónyi G., Szőcs J. és Tóth J. 1-1 előadással, Kadocsa Gy., Mihályi F., Nagy B. és Szelényi G. l - l könyvismertetéssel járultak hozzá előadóüléseink változatosságának és nívójának emeléséhez. A szakmai változatosság és arányosság előadóüléseinket még inkább jellemzi, mint folyóiratunkat. Szines gyüjtőuti beszámolóktól kezdve, valóban a legkülönbözőbb rovarcsoportokkai és témákkal foglalkozó előadásokat és könyvismertetéseket hallhattuk. Alkalmazott rovartani tárgyú előadások - Társaságunk alapszabályaiban lefektetett elvekhez hiven - ugyancsak szép számban hangzottak el. Gondolkoznunk kellene azon, hogy ezen előadóülések változatos elevenségét hogyan juttathatnánk el vidéki tagtársainkhoz, akiknek csak ritkán van módjukban üléseinkre eljutni. Üléseink látogatottságával is meg lehetünk elégedve. Az ülésenként! 60-as átlag /egész évben 606 résztvevő/ azt mutatja, hogy a Budapesten és környékén élő tagságunk igen jelentős része minden előadóülésünkre eljön.a vezetőség azon lesz, hogy az előadóülések szakmailag is változatos összeállításával a tagság ezen érdeklődési fokát necsak hogy megtartsa, hanem még tovább emelje. Külön meg kell emlékeznünk ünnepélyesebb jellegű 300. szakülésünkről /1958.nov.21./, amelyen tiszteletbeli tagunk, Dr._Kadocsa Gyula professzor, emelkedett hangú előadásban tekintett végig Társaságunk eddigi életén. Igen értékesek
számunkra az ilyen, szemtanutál eredő visszapihántások,mert Társaságunk történetére vonatkozó legtöbb feljegyzés, irat, okmány a közelebbi és távolabbi háborús események következtében elpusztult. Társaságunk előadóüléseinek színhelyét,az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állattani Intézeteinek Puskin-utcai előadótermét, lassan megszoktuk,s igazán gondban lennénk a hallgatóság helybiztosítását illetően, ha a régi helyen, a Természettudományi Múzeum Állattárának Baross-utcai könyvtárhelyiségében kellene ismét összegyűlnünk. A Puskin-utcai terem jóval tágasabb, előadásra, vetitósre alkalmasabb és 1959-ben is rendelkezésünkre áll. Köszönettel tartozunk ezért a Természettudományi Kar e.i. Dékánjának, valamint?r^_mödlinger Gusztáv ós Dr. Dudiçh_Endre professzor uraknak. Az 1957. évi beszámoló óta 24 uj tagot vettünk fel Társaságunkba; ezek név szerint: Dr. Antalfalvi Béla Mády Rezső K.Balogh Sándor Mészáros Géza Bezsilla Borbála Müller Mária Belea Gyöngyi Nagy István Csiby Mihály Pallagi Nándor V.Deseő Katalin Premier József Dolinka Bertalan Regős János Fodor Frigyes Sohonyai Éva Gyurovics László Tasnády Gyula Koléczy Gyula Tóth János Kőfalusi Erzsébet Tóth György Major István Vörös István Velük együtt tagjaink létszáma 206-ra emelkedett. Valamennyi uj tagunkat szeretettel üdvözöljük a Magyar Rovartani Társaság tagjainak sorában. A tagdijbefizetések, valamint folyóirat-köteteink kiváltása körül lehetne nómi kivánni valónk. Társaságunk üléseire eljáró budapesti ós környéki tagtársaink előtt azonban kevésbé van értelme ezek emlitésének, mer": meg vagyunk győ-
2ődve arról, hogy ők,tőlük telhetően anyagilag is példát mutató áldozatkészséggel viseltetnek Társaságunk iránt; természetesen ez sok vidéki tagtársunkról is elmondható. Több tagtársunk részéről felmerülő, sőt visszatérő javaslat, hogy emeljük a tagdíj összegét. Tagadhatatlan, hogy az évi 10?t inkább csak szimbolikus jelentőségű, felemelésére azonban adminisztratív okokon kivül, már csak azért sem gondolhat a vezetőség, mert az elég szép számban lévő kis, vagy esetleg még jövedelem nélküli fiatalabb tagtársainkat nem kívánjuk terhelni. A tagság javarésze ezután is megtalálja a módját annak - mint ahogy eddig is tette -, hogy adományaival a tagdíjon felül is segitse Társaságunkat, jól tudva, hogy ezen összegek - a minimális, legszükségesebb adminisztratív kiadásokon kivül - mind folyóiratunk terjedelmének és színvonalának emelésére fordíttatnak. Sajnos meg kell vallanunk - a tagdijak és adományok ez idő szerint i összege nem fedezi teljesen a Rovartani Közlemények t e l jes előállitási költségeit. A titkári beszámolónak kötelessége szemmel tartani Társaságunk tagjait ért kitüntetéseket is,mert hiszen az ő örömük a mi örömünk is. Ç?^._?^?S5Z_Yii m 25 tagtársunk, a Természettudományi Múzeum főigazgató helyettese 1958-ban töltötte be 25. szolgálati évét. Az őt ünneplők sorából Társaságunk sem maradhat ki, hiszen ugyanakkor Társaságunknak is 20 év óta tagja,sok éven keresztül pedig ügybuzgó és áldozatkész elnöke is volt. Munkásságának második negyedszázada küszöbén kisérje őt Társaságunk egészének szívből jövő jőkivánata. Szeretettel köszöntjük több éven keresztül volt ügybuzgó titkárunkat, Társaságunk lelkes és mindig segíteni kész tagját, Dr Kaszab_Zoltánt, a Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét és Dr._Szelénéi_Gusztáv elnökünket, a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályának vezetőjét abból az alkalomból, hogy gazdag munkásságukkal kiérdemelték a biológiai tudományok doktora" cimet. Ugyancsak üd-
vözoláük Dr._Loksa_Imre tagtársunkat, az Állatrendszertani Intézet adjunktusát a biológiai tudományok kandidátusa" cím ás Dr.Boímár Sándor tagtársunkat, a Növényvédelmi Kutató Intézet tudományos kutatóját az Agrártudományi Egyetemtől kapott doktori cim elnyerése alkalmából. A fentiekben számot adtunk Társaságunk 1958.avi működéséről és fontosabb eseményeiről. Az előttünk álló esztendő feladatai közül megemlítjük a készülőfélben lévő magyar entemológua címjegyzéket, amelyet sok tagtársunk sürget ás a külföld ls érdeklődik iránta. Reméljük, hogy az ezzel kapcsolatos adatkérő lapok vidéki és helyi tagtársainktól egyaránt visszaérkeznek hozzánk, s akkor már nem lesz akadálya annak, hogy a Rovartani Közlemények 1959. évi XII«kötetében nyilvánosságra hozzuk ezt a címjegyzéket. Ez a címjegyzék - azonkívül, hogy mintegy kataszterét adja a magyar entomolőgusok ez idő szerinti személyi állományának - bizonyára megkönnyíti a hazai entomolőgus szakemberek,s különösen vidéki, valamint fiatalabb tagtársaink egymáshoz való szakmai kapcsolatát. 1959 bizonyos mértékig előkészületi év lesz a Magyar Rovartani Társaság 50 éves fennállásának méltó megünneplésére, amely 1960-ban esedékes. Szzel kapcsolatosan is szívesen vesszük tagtársaink esetleges indítványait ás ötléteit.ugyancsak 1960-ban kerül sor a Bécsben tartandó XI.nemzetközi entomológiai kongresszusra; reméljük és kívánjuk,hogy a magyar entomológusok minél nagyobb számban vegyenek részt ezen a nagy nemzetközi seregszemlén. Arra is törekedni fogunk, hogy e kongresszus és a mi 50 éves jubileumunk kapcsolata valamiképpen létrejöhessen. Bőven van tehát tennivalónk,s biztosan remélhetjük, hogy Társaságunk keretében baráti segitőszándékkal együttmunkálkodó entomolőgusaink e nemes és szép feladatokat meg ls fogják oldani. Dr. Nagy Barnabás, titkár