(A Tűlevél és tölgylomb című írás elérhető ezen a linken) 1. oldal (összes: 6)
2. oldal (összes: 6)
Scherg Lőrinc 1864-ben Bajorországban, a különleges erdőkezeléséről híres Spessartban, Lohr am Mainban született, és Sárváron hunyt el 1938. május 13-án. Erdészeti tanulmányokat végzett, majd Lajos bajor királyi herceg hívta meg magyarországi, Sárvár környéki birtokaira. 1884-től gyakornokként alkalmazták, majd két év múlva gérce-tacskándi erdész lett. A káldi kerület vezetését 1901-ben bízták rá, majd 1909. november 20-án kinevezték főerdésszé, ezt követően pedig 1920-ban elismerésként nekiadományozták az erdőmesteri címet. Szerény, csendes és szorgalmas embernek ismerte mindenki. Csak hivatásának élt, az erdőnek. Munkássága során megújította a Sárvár környéki erdőket, legfőképpen a Farkas-erdőt. A korszerű erdőművelés jegyében keresztezte a bajorországi magasabb színvonalú eljárásokat a hazai viszonyokkal. A leromlott, túllegeltetett, bokros, nyíres Farkas-erdőt néhány évtized alatt magas hozamú, kiemelkedő hírű mintaerdővé alakította. Bajorországból hozott tölgycsemetéket, talajjavítási céllal gyertyánt, valamint fagytűrő szlavóniai tölgyet. Meghonosította az amerikai vöröstölgyet is. Meghagyta azonban az egykori legelőerdőből megmaradt több évszázados kocsánytalan tölgyeket, a banyafákat, melyekről a Kéktúra mentén fekvő Banyafai kirándulóhelyen kihelyezett tájékoztató táblán olvashatunk. 3. oldal (összes: 6)
Feleségétől, Stegmüller Mariannétól született fia, Károly folytatta apja munkásságát, rendszeresen írt erdészeti és vadászati szaklapokban. Unokája, Lajos (Ludwig) is rendszeresen látogatta a Farkaserdőt, ahol Scherg Lőrinc feleségével közös sírban nyugszik, a Rózsáskerti erdészház közelében, szintén a Kéktúra mentén. Az Országos Kéktúra nyomvonala, az Írott-kőtől indulva Sárvár, illetve Gérce felől éri el a Farkaserdőt, azon áthaladva érkezik Káldra, majd halad tovább dél felé. A kilátó létesítése során a Kéktúra fő nyomvonala kiegészült a kék háromszög festéssel, s ezzel bekapcsoltuk a túraútvonal hálózatába az új építményt is. A terveit Magyar János építészmérnök készítette, a Vas megyére jellemző szoknyás haranglábak alakjának figyelembevételével, a kivitelezést pedig a Fitotron-System Kft. vállalta. A kilátó 202,5 méter tengerszint feletti magasságban épült. A 11,52 méter magasan kialakított járószintjéről látható a Farkas-erdő keleti része, a Kemenesalja és a Kemeneshát. Az alant elterülő síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek: észak, északkeleti irányban a Gércevásárosmiskei-tufagyűrűhöz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 méter), északkeletre a Ság (278 méter), délkelet felé a 219 méter magas Kis-Somlyó, csúcsán Király-kővel, és távolabb a Somló (431 méter). Keletre Káld község, a Ság-hegy irányában Vásárosmiske látható. Káldtól északra, tiszta időben Egyházashetye, Berzsenyi szülőfalujának temploma is jól kivehető. A látóhatárt a Bakony vonulata zárja, melyből kiemelkedik a Kőris- (59 kilométerre) és a Kab-hegy (51,5 kilométerre). A legközelebbi épületek Káld Szitamajorhoz tartoznak. 4. oldal (összes: 6)
Tóth József motorfűrész-gyűjteményében A sárvári uradalmat, melyhez a Farkas-erdő is tartozott, 1803-ban vásárolta meg IV. Ferenc modenai herceg, majd a birtok unokája, Mária Terézia Henrietta főhercegnő (1849 1919) hozományként férje, a későbbi, az utolsó bajor király, III. Lajos (1845 1921) tulajdonába került 1875-ben. A főhercegnő nevét őrzi a Farkas-erdőben a Terézia-, illetve a helyiek nyelvén Trézia-kút, amelyet keretbe foglal Vas megye első, 1942-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területe. A kút mellett található új kirándulóhelyhez a kék kör festés vezeti a kirándulókat. Scherg Lőrinc Káld közelében bükköt is ültetett, a tulajdonosról elnevezett Lajos-bükkök helyét a Kéktúrán tábla jelzi, a Messze setétedik már a Ság teteje, Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, Szülőföldem, képedet: Megállok még egyszer, s reád visszanézek. Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek! Vegyétek bús könnyemet. Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményében érzékletesen írja le e tájat, melyet immár a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által építtetett ból is megcsodálhatunk. közelben, az erdészeti út mellett kirándulóhelyen pihenhet meg a fáradt túrázó. A térségben érdemes felkeresni Sárváron a Nádasdy-várat, Celldömölkön a Ság-hegyet és a Nagyboldogasszony templomot, amely Máriazell testvéreként jelentős Mária-zarándokhely. Tokorcson egy meglepően gazdag motorfűrész-gyűjteményt tekinthetünk meg, Tóth József tulajdonos előzetes bejelentkezés alapján (tel.: +36 (20) 385-0719) fogadja a vendégeket. A túrázás 5. oldal (összes: 6)
kipihenésére pedig kiválóan alkalmasak a környék termálfürdői Sárváron, Celldömölkön, Borgátán és Mesteriben. Varga László Szombathelyi Erdészeti Zrt. Fotók: Hunyadi Géza, Tóth Kálmán és Ábrahám Tünde Szerző: Varga László Közzététel ideje: 2018. 03. 27., kedd, 11:42 A forrás webcíme: http://magyarmezogazdasag.hu/2018/03/27/scherg-lorinc-kilato 6. oldal (összes: 6)