KÁROLYI ÁRPÁD - BIBLIOGRAPHIA. Önállóan megjelent munkák. Adalék a nagyváradi béke s az 1536 38 évek történetéhez. (Levéltári kutatások alapján.) Bp. 1879. N8. 231 1. A magyar alkotmány fő Ifiig gesztése 1673-ban. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. [Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia] XI. 3.) Bp. 1883. 8. 68 1. Illésházy István hűtlenségi pőre. (Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia II. oszt.) Bp. Ic83. N8. 216 1. Buda és Pest visszavívása 1686-ban. (A kétszázados emlékünnepély alkalmára Budapest fővárosa megbízásából.) Bp. 1886. 4. 437 1., 6 mell. Bocskay szerepe a történetben. Bp. 1898. 8. 20 1. Emlékbeszéd Arneth Alfréd felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott Emlékbeszédek XI. 6.) Bp. 1901. 8. 181. Emlékbeszéd Horváth Árpád felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott Emlékbeszédek XI. 10.) Bp. 1904. 8. 17 1. Emlékbeszéd Huber Alfonz felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott Emlékbeszédek X V. 9.) Bp. 1912. 8. 24 1., 1 arcképmell. Emlékbeszéd Pauler Gyula fölött. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott Emlékbeszédek XVI. 4.) Bp. 1913. 8. 20 1., 1 arcképmell. és Budapesti Szemle 1909. 139. köt. 321 341. 1. Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. I II. köt. 1921 1922. 8. XII, 712, 712 1. (Magyarország Ujabbkori Történetének Forrásai [Fontes] Széchenyi István gróf összes munkái. 7 8. köt.) Magyarország társjoga az udvari kincstár javaihoz és az uralkodócsalád hitbizományi vagyonához. Bp. 1922. 8. 44 1. Néhány történelmi tanulmány. Bp. Pápa. 1930. 8. 517, (2) 1. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalatának 1930. évi Bp. illetménye.) (Tartalma: Az Árpádok, mint a magyar nemzeti királyság és tár 393
sadalom szervezői. Magyar huszárok a schmalkaldi háborúban. Az igazi Don Carlos. I. Balassa Bálint életéből. A huszonkettedik ar- tikulus [az 1604, XXII. T.-c.] Bocskay szerepe a történetben. Bocskay és a bécsi béke. A z ellenreformáció kezdetei és Thurzó György nádorrá választása. Bethlen Gábor Levelei. Thököly a legújabb világításban. A z 1848. III. törvénycikk történetéből.) Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pőre. I II. köt. Bp. 1932. 8. XII, 658, 691 1. (Magyarország Ujabbkori Forrásai [Fontes]; Hivatalos Iratok és Levelek.) Cikkek és tanulmányok. Kendy Ferencné végrendelete. Századok. 1876. 747. 1. Adalék Mária és Zsigmond eljegyzésének történetéhez. Századok. 1877. 18. 1. Egy adat Erdély társadalmi és irodalmi életéből. (1585 88.) Századok. 1877. 876. 1. Magyar huszárok a schmalkaldi háborúban. Századok. 1877. 642. és 841. 1. Thököly Sebestyén megszerzi Késmárkot. Századok. 1878. 68. 169. és 267. 1. Szamosközy István történelmi maradványai. Budapesti Szemle. 1878. Bernádfy János krimiai követsége 1598-ban. Történelmi Tár. 1878. Egy levél Balassa Andrásról. (1642 ápr. 24.) Történelmi Tár. 1878. Három rövid magyar levél. Történelmi Tár. 1878. Illésházy István birtokviszonyait illető feljegyzései. Történelmi Tár. 1878. Illésházy Mátyás végrendelete. Történelmi Tár. 1878. Katzianer megöletésének történetéhez. Történelmi Tár. 1878. Okiratok és levelek a nagyváradi béke történetéhez. (1536 38.) Történelmi Tár. 1878. Rákóczy Zsigmond egy magyar levele 1584-ből. Történelmi Tár. 1878. Sándor Gáspár leveleiből. (1690.) Történelmi Tár. 1878. Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez. (1569 1572.) Századok. 1879. Önállóan i s : Bp. 1879. 8. 123. 1. Magyar missilisek Békés Gáspár zavargása és Báthory István lengyel királlyá választása történetéhez. Történelmi Tár. 1879. Okmányok Mihály havaselvi vajda meghódolása történetéhez. Történelmi Tár. 1879. Török Bálint életéhez. Történelmi Tár. 1879. A német birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542-ben.
(Új adalékok külviszonyaink történetéhez, kiadatlan levéltári anyag alapján.) Századok. 1880. Önállóan i s : Bp. 1880. 8. 205 1. Bethlen Gábor politikai levelei. Budapesti Szemle. 1880. Kiadatlan levelek a német birodalom magyarországi nagy hadi vállalatának történetéhez. Történelmi Tár. 1880. Uj adat Forgách Ferenc, a történetíró éleiéhez. Századok. 1880. 755 1. Die Gefangennahme des Kurfürsten Johann Friedrich von Sachsen in der Schlacht bei Mühlberg. Mittheilungen des Instituts für Oesterr. G e schichtsforschung. 1881. Balassa Menyhért két magyar levele. Történelmi Tár. 1881. Békés Gáspár két magyar levele. (1576) Történelmi Tár. 1881. Forgách Ferenc Antwerpenben. Történelmi Tár. 1881. Fráter György levelezése. (1535 1551.) A bécsi cs. kir. állami levéltárból. (Codex epistolaris Fratris Georgii Utysenovics Martinuzzi dicti.) Történelmi Tár. 1 8 7 8-1 8 8 2. Önállóan is : Bp. 1881.8. IV, 367 1. Losonczy István két magyar levele. Történelmi Tár. 1881. Regesták a bécsi cs. kir. levéltárból. A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve. 1881 1882. Zur Einführung des gregorianischen Kalenders in Ungarn. Mittheilungen des Instituts für Oesterr. Geschichtsforschung 1882. Balassa Bálint életéből. Századok. 1882. 728. I. Adalék a lőcsei városi akadémia történetéhez. Történelmi Tár. 1882. Illésházy István hütlenségi pőrére vonatkozó okiratok. Történelmi Tár. 1 8 8 2-1 8 8 3. Thököly Imre a legújabb megvilágításban. Budapesti Szemle. 1884. Nemesi akadémia terve a múlt század első feléből. Századok- 1884. 2. 1. Henrik szász herceg és brandenburgi lovas ezredes naplója Buda 1686. ostromáról. Történelmi Tár. 1886. Metternich és a Napoleonidák. Budapesti Szemle. 1888. A huszonkettedik artikulus. (1604. évi XXII. törvénycikk) Történelmi tanulmány. Budapesti Szemle. 1889. önállóan is : Bp. 1889. 8. 51 1. Vlasi", koji sa okolice bihacke iselici koncem XVI. vijeka. (Sepa- ratni otisak iz Glasnika zemajskog muzeja u Bosni i Hercegovim, go- dina 1890. knjiga. III.) Sarajevo 1890. Bihácsvidéki bevándorló vlachok" és címerök a X V. század végéről. Turul. 1892. 57 64. 1. Önállóan is: Bp. 1892. 2. Az igazi Don Carlos. Budapesti Szemle. 1892. Adalék Frigyes császár és Mátyás király viszonyai történetéhez. Történelmi Tár. 1892. Önállóan is : Bp. 1892. 8. 84 1. Vlachen-Auswanderung aus der Gegend von Bihac zu Ende des 395
16. Jahrhunderts. (Separat-Abdruck aus Bosnien und der Hercegovina II. B d.j W ien. 1894. 8. 12 1. A vallásszabadság kérdése a korponai orzsággyűlésen. Budapesti Szende. 1894. Első Napoleon hagyatéka. Budapesti Szemle. 1894. A korponai országgyűlés 1605-ben. (Köz- és alkotmány-történelmi tanulmány.) Magyar Országgyűlési Emlékek IX. köt. önállóan is : Bp. 1895 8. 225 1. A gróf Blagay-család. Budapesti Szemle, 1897. 90. köt. 35Í 371.1. Beszéd Szilágyi Sándorhoz. Századok. 1897. 642. 1. Az első császárság száműzöttei osztrák földön. Budapesti Szemle. 18S8. 93. köt. 3 2 1-3 5 6. 1. Az országgyűlési pártok 1606 tavaszán, Kassán. Budapesti Szemle. 1898. 94. köt. 4 8-7 5. I. A kiegyezés ügye a kassai országgyűlésen 1606 tavaszán. (Magyar Országgyűlési Emlékek. IX. köt.) önállóan i s : Bp. 1899. 8. 205. 1. Szilágyi Sándor emlékezete. Századok 1900. 97. 1. Önállóan i s : Bp. 1900. 8. 25 1. Idősb Szőgyény László emlékiratai. Budapesti Szemle. 1903. 113 köt. 161 188. 1. A Héderváry-codex. Századok. 1905. 342. 1. Egy csipet chronologia. Századok. 1907. 672. 1. Bocskay és a bécsi béke. Századok. 1907. 1-1. Önállóan is Szend- rey János : Bocskay fejedelemre és korára vonatkozó emlékek c. tanulmánnyal együtt. Bp. 1907. 8. 42 1., 1 képmell. (A Magyar Tör'énelmi Társulat Felolvasásai. IV.) A Königsbergi Szójegyzékhez. Magyar Nyelv 1916. 325. 1. Johann von Paukert. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforsung. 1917. 183 185. 1. Don Carlos. Történeti Szemle. 1918: 209 236. 1. Id. Szőgyény Marich László emlékiratai. Történeti Szemle. 1917. 3 5 2-3 4 2. 1. 1918. 5 3-6 4. 1. Elzülleni. Magyar Nyelv. 1918. 103. 1. Öregbik uram. Magyar Nyelv. 1918. 103. 1. A z ellenreformáció kezdetei és Thurzó György nádorrá választása. Századok. 191 9-1 92 0. 1-3 3, 1 2 4-1 6 3. 1. Széchenyi István elkobzott iratai. (Tájékoztató jelentés.) Századok. 1919-1920. 2 2 5-2 4 2. 1. Önállóan is: Bp. 1920. 8. 20. 1. A z 1848. III. törvénycikk történetéből. Klebelsberg Kuno gróf emlékkönyv. Bp. 1925. 5 7 7-5 9 1. 1. Nem adhaióját adja. Magyar Nyelv. 1932. 171. 1. Tudományt tesz. Magyar Nyelv. 1932. 306 307. 1. 396
Könyvismertetések. Szabó Károly: Székely Oklevéltár. II. köt. Századok. 1879.852.1. Sztachovics R.: Registrum anni 1332 tabularii Monasterii s Martini de s monte Pannóniáé. Századok. 1876. 740. 1. Knauz Nándor: Kortan. Századok. 1877. 265. 1. Chlumeczky Peter: Carl von Zierotin und seine Zeit. Századok. 1879. 669. 1. Utisenovic Og.: Lebensgeschichte des Cardinais Georg Utiesenovic genannt Martinusius. Századok. 1881. 448. 1. Roszner Ervin, br.: Régi magyar házassági jog. Századok. 1887. 443. 1. Marsigli Alajos Ferdinand gróf olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684 1686-iki ostromáról, visszafoglalásáról és helyrajzáról. K özli: Veress Endre. Századok. 1907. 443. I. Szerkesztette. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. (Szalay Józseffel.) Bp. 1882. 8. XXVII, 260 1. Magyar Országgyűlési Emlékek. 9 10. köt. Fraknói Vilmossal (1885 és 1890) és 11 12. köt. egyedül (1899 és 1917). (Monumenta Comitialia Regni Hungáriáé.) A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. (Angyal Dáviddal) Bp. I, II. évf. 1931, 1932. Irodalom. Magyar Könyvészet. II. köt. 1876 1885. Összeállította Kiszlingstein Sándor. Bp. 1888. V y S. A magyar nemzet története szerkesztője és írói. Vasárnapi Újság. 1895. 36. sz. Pallas Nagy Lexikona. X. köt. 1895. 210. 1. és XVIII. pótköt. 1904. 15. 1. Szinnyei József: Magyar Írók. V. köt 1897. 1074 1078. h. Magyar Könyvészet, 1886 1900. Szerkesztette: Petrik Géza. Bp. 1908. 1. köt. 376.1. Révai Nagy Lexikona. XI. köt. Bp. 1904. 292 293. 1. és XX. köt. 451. 1. Magyar Könyvészet. 1901 1910. Szerk.: Petrik Géza. Bp. 1917. 1. köt. 692. 1. Krücken Oskar és Parlagi Imre: Das Geistige Ungarn. W ien und Leipzig. (1918.) 1. köt. 60 7-60 8. 1. Angyal Dávid. Károlyi Árpád. Budapesti Hírlap. 1923. 226. sz. Szék fű Gyula. Egy hetvenéves történetíró. Napkelet. 1931. II. köt. 786 789. I. Ványi Ferenc: Magyar Irodalmi Lexikon. Bp. 1926. 430. 1. Meyers Lexikon. VI. köt. 1927. Leipzig. 1C54. h. Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok. (A Magyar Történettudomány Kézikönyve, I. 3/b.) Bp. 1929. Juhász Jenő: A Magyar Nyelv I XXV. évf. Mutatója. Bp. 1931. 22. 1. Der Grosse Brockhaus : Bd. IX. Leipzig. 1931. S. 739. Összeállította: Kozocsa Sándor. 397