Számítógépes hálózatok egységes tárgyalási módja az ISO-OSI szabvány Tóth Tivadar mk. órgy. Egyetemi adjunktus Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar K o ru n k ta lá n legnagyobb je le n tő sé g é te c h n ik a i esem én y e a szám itó g épes h áló z a to k v ilág m éretű e lterjed ése. E je le n ség, k iegészülv e e h á ló z a to k e g y etlen nagy g lo b ális h á ló z a tb a in te g rá ló d á sá v a l / In te rn e t / in fo rm á c ió ro b b a n á sh o z v e z e te tt. H atalm as m ennyiségű in fo rm á c ió ra van szü k ség ü n k és áll re n d e lk e z é sü n k re m in dennapi é le tü n k h ö z, m unkán k h o z. E zt az in fo rm áció halm azt h á ló z a tb a k ap cso lt szám ító g ép ek b izto sítják. E lk é p z e lh e tő, hogy é letü n k h aso n ló v o lum enű v álto zás e lő tt áll, m int tö rté n t a m últ században az ipari fo rrad alo m után. T alán egy In fo rm á c ió s fo rra d a lo m k ü szöbén vagyunk K orunk h a d se re g e szám ára a h a rc sik eres m egvívása le h e te tle n in fo rm áció s h á ló z a t n élk ü l. Jó l p éld ázza e zt az in te rn e t lé tre jö tte, m inek c sírái a szin tén a h ad sereg b en g y ö k e re z n e k. A z USA védelm i m inisztérium h á ló z a ta az A R PA N E T volt az a h á ló z a t, am iből a z In te rn e t elindult. C élo m, érz é k e lte tn i a p ro b lé m a k ö r b o n y o lu ltsá g á t és b em u tatn i egy olyan e s z k ö z t (IS O -O S I szabvány) am i m eg k ö n n y íti tém a tanulm ányozását. 1. Az Internet 1.2 Az Internet kialakulása: A 6 0 - as ev ek b en az U SA V édelm i H iv atala (D e p a rtm e n t o f D efense ) lé tre h o z o tt egy h á ló z a to t A R P A N E T ( A dvanced R esearch P ro je c ts A gency N etw ork ) n éven. A h á ló z a t célja a védelm i k u ta tá so k seg ítése volt. A feladat m e g b íz h a tó sá g o t és ru g alm asság o t k ö v e te lt. V édelm et k elle tt b iz to síta n i az in fo rm áció szám ára m eghib áso d ással, szán d ék o s 9 7
S&mUógtyts kálóznék e& rtgry tárgyalási mó^a a i ISO -O S / szokvány. ro m b o lással szem ben valam im m egoldani az e lté rő platfo rm o k együttm ű k ö d ését. E zt o ld o tta m eg a c som agkapcso lt h á ló z a t, am i később az In tern et alap jává vált. A re n d szer olyan jó l m ű k ö d ö tt, hogy sp o n tán b ő v ü lt, fejlő d ö tt. E gyre tö b b h áló zat k a p c so ló d o tt rá, e g y re n ő tt az elé rh e tő info rm áció m ennyisége, a folyam at lavin aszerű v é vált m íg m ára k ialak u lt egy v ilágm éretű, jó l m ű ködő glo b ális világ h áló zat. M a m ár tö b b m int 20 000 h áló zat érh e tő el az In te rn e te n. 1.2 Az Internet vázlatos felópltéso: A z ö sszekapcso lt, k ü lö n b ö ző ren d szerek a egy (k v á z i) szabványt h aszn áln ak az egym ással való kom m u n ik áció b an( p ro to k o lln a k ). Az alábbi ábra tartalm azza a legismertebb, legnagyobb elérhető h áló z a to k a t, v alam int feltü n teti azok jelle g é t is 98
Tóth Tivadar A c sa tla k o z ó h áló k n em csak a felh a sz n á lá s je lle g é b e n so k félék, hanem k ü lö n b ö z n e k m űszaki je lle m z ő ik b e n is. A z alábbi fe lso ro lá s ném i b ete k in té st ad, hogy m ennyire h e te ro g é n, so k szín ű ez a rendszer. 1.3 Hálózatok csoportosítás! szempontjai: - Földrajzi kiterjedés alapján (LAN, MÁN, WAN ) - Logikai felépítés (terminál, szerver, nyílt. stb. típusú) Információtovábbítás módja (vonal, csomagkapcsolt) - Adatátvitel típusa (analóg, digitális) - Átviteli közeg (vezetékes, vezeték nélküli) - Operációs rendszer (Windows, Novell, Unix, OS 2. stb.) - Számítógépek típusa (PC, mainframe, vegyes rendszer) - Rendszer üzemmódja (reál time, time sharing) L á th a tó a n egy ren d k ív ü l ö ssz e te tt, b o n y o lu lt re n d szerrő l van szó. S zükség van és célsz e rű is, h ogy szabvány rö g z ítsen egy e ljá rá st, am ivel a h áló z a to k e g y ségesen tá rg y a lh a tó a k, ö sszeh a so n líth a tó a k. H osszas e g y e z te té se k u tán (b ő v ebben I. sz. iro d alo m b an ) 1983 - bán elfo g a d tá k az ISO (In te rn a tio n a l S ta n d a rd s O rg a n iz a tio n ), N em zetk ö zi S zabványügyi S zerv e z e t a já n lá sá t, az O SI (O p cn S ystem In te rc o n n e c tio n ), N yílt R en d szerek Ö sszek a p c so lá sa" szabványt. K ö zism erten: IS O - O S I 2. Az ISO - OSI szabvány: A szabvány tu la jd o n k é p p e n egy h iv a tk o z á s i m o d e ll. [ I.J A m odell hét ré te g e t d efin iál. E réteg ek tu la jd o n k é p p m eg o ld an d ó fe la d a to k a t h a tá ro z n a k m eg. H a c fe la d a to k a t v ég reh ajtju k a k k o r te tsz ő le g e s h áló zat, te tsző le g e s in fo rm áció ja m ásik, e lté rő re n d szer szám ára is feld o lg o z h a tó. 99
SzáMtlótffKS hálózatok egyugn lár&aláü módja az ISO -O SI s&tnóny. 2.1 A modell rétegei: B clsó p ro to k o llo k A z ábra k ct szám ító g ép. O SI m odell szerin ti a d a tc se ré jé t szem lélteti. Az 100
Tótit Tivadar in fo rm á c ió fe lü lrő l lefelé h alad, á ta la k ítá so k o n m egy á t. m ajd a c é lszám ító g ép fizikai ré te g é b e belépve alu lró l felfelé haladva, az elő ző v el e lle n té te s so rre n d ű áta la k ítá st szenved. ( 4.) A célg é p alkalm azási rétegében már új, e gép által is hasznosítható formátumban jelenik meg. 2.2 A z egyes rétegek feladatai: 7. réteg: A lk alm azási ré te g A felh asználó c ré te g g e l érin tk e z ik, itt futnak azok a felh aszn áló i p ro g ra m o k am ik a h áló zati szo lg á lta tá so k a t kezelhetővé teszik (levelező program, ftp. Program, WEB kereső, stb.) 6. réteg: M egjelenítési ré te g A z á tv itt in fo rm á c ió szin ta k tik á já n a k, szem an tik áján ak k ezelé se tö rté n ik itt. A k ó d o lá s, ad attö m ö ríté s, a d a tb iz to n ság (k rip to g rá fia ) e ré te g feladata 5. réteg: V iszo n y réteg. L e h e tő sé g e t te re m t a fe lh asználó k szám ára v isz o n y típ u sú k ap cso lat lé tre h o z á sá ra, m inek k e re té b e n adatc se re zajlik. E zen kívül fe la d a ta le h e t m ég: - d u p lex k ap cso lat lé tre h o z á sa sz in k ro n iz á c ió tev ék en y ség m en ed zselés - hib ajelzés E h áro m ré te g az un. fe lső ré te g am i fe lh a szn á ló o rie n tá lt s z o lg á lta tá so k a t v égez. 4. ré te g : S zállítási ré te g. A in fo rm á c ió t h o rd o z ó b itfo ly am - o t ad o tt m éretű szele te k re v ágja, so rsz á m o z z a illetv e az érk e z ó c so m a g o k a t" so rb a ren d ezi és ö sszefű zi. Felel továbbá ezen c so m agok p ro b lém am en tes célb a ju tá sá é rt. 5. réteg: H áló zati ré te g. A z in fo rm á c ió t szállító k o m m u n ik áció s ú tv o n a la k a t v ezérli. G o n d o sk o d ik az eg y es c so m agok ú tv o n alának 101
Számítógepei i d egyiifiex lár$yalasl módja az ISO OSI jor&tidm'. optim alizálásiról. Az egyes csomagokat címmel látja el 2. réteg: A d atk ap cso lati réteg. F eladata a z alatta lévó fizikai réteg h ib am entes á tv iteli közeggé alak ítása. E zért az érk e z ő b itfo ly am o t k e re te k re (fram e) tö rd e li és elle n ő rz ő ö sszeggel látja cl. I. réteg: F izikai réteg. A z in fo rm áció t h o rd o z ó b itso ro z a to k a t fizikai jellé alak ítja.(p l.: feszü ltség, fén y, frekvencia) A z alsó két réteg tu la jd o n k é p p e n a fizik ailag m e g ép ített h áló zat. Jellem ző típusai például az Ethernet, Tokén Ring, FDDI, stb. 102
Tóth Tivadar 2.3 Az ISO - OSI modell működése: Az In te rn e t tip ik u san az 1-2 -3-4 -7 ré te g e k e t h asználja. A z alábbi á b ra egy e g y szerű péld án m u tatja be a m odell m ű k ö d ését. ( 3 ) A fenti ábrán az In te rn e t segitségévcl két, m ás fö ld ré sz e n lévő, e lté rő fe lé p íté sű re n d szer sz á m ító g é p e kom m u n ik ál egym ással. A z ad ato k cse ré je 103
SlámMgtpa Mtóx>iuk e t i l é t Urgyaláji mm/a az ISO OSI Kebvánv folyamán az egyes rétegek végrehajtják az inform ációkon, feladatukból adódó átalakításokat. Ezt a folyamatot szemlélteti > következő ábra: Forrás: A " hőst Bájtfolyam 7 Cél: B hőst Bijtfolyam c i------ \------------- ------- V Csomagok Sorszám adat Csomagok Sorszám adat N*l. N. N+l. N. Forrás, célcim adat Az elm ondottak talán szem léltetik, hogy milyen összetett és bonyolult a szám ítógépes hálózatok világa, m indem ellett c technológia robbanásszerű fejlődésen megy át. Az USA - bán elindult a K övetkező G enerációs Internet (Ncxt Generálion Internet, NGI) projekt ami a sebességet és teljesítményt 1000>szeresére 104
Tóth Vvadar n ó v elif 5.J. E cik k b en a té m a k ö r fo k o z ó d ó a k tu a litá sára a k artam az olvasó figyelm ét felhívni. Iro d alo m : l 1.1 A n d rew S. T anenbaum : S z á m itó g é p h á ló z a to k, N o v o trad e K iadó- P re n tic e H all. 1992 [ 2.1 A llén L. W yatt: A z In te rn e t a la p ja i, K ossuth K iadó, 1996 [ 3.] N agy S án d o r: In te rn e t és In tra n e t In tra N c tw a re h áló z a to n. Com puter Books, 1997 [ 4.J R affai M ária - S zabó Á kos: N etscap e N av ig áto rral az IN T E R N E T E N, N o v adat K iad ó. 1997 [ S.) M ik o lás Z o ltán: E gyról k e ttő re. In te rn e t k alau z, Prím In fo rm á c ió -te c h n o ló g ia i K ft., 1998 Á p rilis, III. évfolyam. 4.szám, 14-15. O ldal. I0 S